07-5. Taníts minket…

,
Életkorok:  óvodás, alsós, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, képalkotás, vizualitás, 
Szervezési formák:  óvodai foglalkozás, hittanóra, családi alkalmak, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Lukács 11,1–13; Máté 5,22.42.44; 6,9–13; 7,7–11
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, vizuális-térbeli
  • Tevékenység: Jézus imatanítása és példázata, beszélgetés az imádságról, imatémákról, bocsánatkérésről, megbocsátásról, imakérésekről; versolvasás, beszélgetés a hálaadásról; hálaadó imádság megfogalmazása szóban és képalkotással

 

Taníts minket… (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális)

Jézust a legjobb barátai mindenhova elkísérték, minden nap vele voltak. Mit gondoltok, mit kértek tőle? – Hallgassuk meg a gyerekek válaszait, majd érdeklődjünk tovább:

A tanítványok így kezdték kérésüket: Taníts minket…

Szerintetek hogyan folytatták? – A gyerek közül, aki vállalkozik rá, egészítse ki a mondatot, majd beszélgessünk az elhangzott gondolatok alapján.

Végül áruljuk el, mit kértek Jézus barátai: Taníts minket imádkozni!

Jézus erre elmondta a következő imádságot:

 

Atyánk,
szenteltessék meg a te neved!
Jöjjön el a te országod!
Mindennapi kenyerünket
add meg nekünk naponként.
És bocsásd meg bűneinket,
mert mi is megbocsátunk
minden ellenünk vétkezőnek.
És ne vígy minket kísértésbe!

 

Vizsgáljuk meg az imagondolatokat, és „fordítsuk” le a gyerekek számára érthetőbb nyelvre:

  • Hogyan szólítsuk Istent? Ki ő nekünk? – Atyánk, Teremtőnk, az életünket köszönhetjük neki
  • Mi az imádság első kérése? – „szenteltessék meg” → Tisztelje mindenki a te neved
  • Mi a következő kérés? Mit vár az imádkozó? – Isten országát: a szeretet világát
  • Mit kér a mindennapokra? – Kenyeret, enni- és innivalót, ami az élet fenntartásához szükséges
  • Miért kér bocsánatot? – A bűneink miatt → ha bántunk másokat, rosszat teszünk valakinek, vagy rosszat gondolunk róla
  • És ha velünk tesz rosszat valaki? Akkor örök harag? – Nekünk is meg kell bocsátanunk
  • Hol van a kísértés? Miért vinne Isten oda? – A „kísértés” a fejünkben van: amikor eszedbe jut valami rossz dolog, és meg is teszed; vagy megkívánsz valamit, amit nem lenne szabad – Isten ezt megengedi, hogy te a jót tudd választani

 

Folytassuk a beszélgetést:

Ha valakinek rosszat tettél, odamész hozzá bocsánatot kérni? Tudsz rá példát is mondani?

Ha valaki bántott téged, meg tudsz neki bocsátani? Tudsz erre is példát mondani?

Jézus mást is mondott erről, így tanította a barátait:

 

– Ha van valamitek, ne sajnáljátok attól, akinek nincs! Adjatok neki jó szívvel, őszintén!

– A barátaitokhoz kedvesek vagytok, ugye? De ha valaki rosszat tesz nektek, vele miért nem vagytok kedvesek? Szeressétek az ellenségeiteket is!

– Ne mondjátok senkinek: Bolond! Ostoba! Gazember! Ti talán annyira jók vagytok?

 

Kép, szöveg forrása: Így szól hozzám a Biblia – Kees de Kort képeivel (Parakletos Könyvesház, 2022, 175-177. o.)

 

Ugye ismerős? Gondold végig – nem muszáj beszélni róla:

Mit szoktál sajnálni a másiktól? Mi az, amit jó szívvel oda tudsz adni neki?

Ki az, akit nem kedvelsz, esetleg utálsz? Hogyan tudnál a kedvében járni?

Szoktál-e csúfolódni? Mondtál-e már valakinek bántó szavakat? Hogyan lehetne kicserélni ezeket kedves szavakra?

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.

07-4. Egy csodauzsi

,
Életkorok:  óvodás, alsós, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, gondolkodtató, logikai feladat, mozgásos játék, ön- és társismeret, kapcsolat, képalkotás, vizualitás, természetismeret, ének, zene, ritmus, 
Szervezési formák:  óvodai foglalkozás, hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  kézműves oldal, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 6,34–44; János 6,5–13
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, logikai-matematikai, testi-mozgásos, kapcsolati, egzisztenciális, vizuális-térbeli, természeti, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Számoló mondóka megismerése, számlálás mozgással, csoportalkotás; számlálás kis csoportokban; halas szendvicsek készítése csoportmunkában, vendéglátás; mondókák mímes játékkal, versimádság

 

Hány alma? (Verbális-nyelvi, logikai-matematikai, testi-mozgásos, kapcsolati)

Mondjuk el a gyerekeknek az Egy alma, két alma… kezdetű mondókát válasz nélkül, mint egy találós kérdést. Rájön-e valaki a megoldásra? (Már óvodások között is lehet ilyen okos, jó számoló.)

 

– Egy alma, két alma,
három alma, négy alma,
öt alma, hány alma?

– Tizenöt alma.

 

Ha valakinek sikerül megfejteni, kérdezzük meg, miből jött rá? Hogyan számolta ki?

Majd próbáljuk ki mozgással, mutassuk meg, hogyan is számol a mondóka:

Mondjuk lassan, tételenként a mondókát, és intésünkre álljon fel mindig annyi új gyerek, amennyit mondunk:

 

Egy alma,                     1
két alma,                     +2
három alma,                +3
négy alma,                  +4
öt alma,                       +5
hány alma?                 __
Tizenöt alma.              15

 

Ki tud 15-ig számolni? – Egy vállalkozó gyerek számolja meg az állókat. Így ellenőrizzük, jól számolt-e a mondóka.

Majd kérjük meg az álló gyerekeket, hogy rendeződjenek 5 fős csoportokba. Hasonlóan kérjük meg az ülőket is, alkossanak 5 fős csoportokat.

A csoportok helyezkedjenek el egy-egy asztal körül.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.

07-3. Baráti körben

,
Életkorok:  óvodás, alsós, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ének, zene, ritmus, mozgásos játék, ön- és társismeret, kapcsolat, képalkotás, vizualitás, 
Szervezési formák:  óvodai foglalkozás, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  online szöveg, kézműves oldal, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Márk 1,16–20; 3,13–19
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, kapcsolati, testi-mozgásos, logikai-matematikai, vizuális-térbeli
  • Tevékenység: Tanítványsoroló mondókák megismerése; csoportjátékok: kiszámoló, tenyértorony-építés; tenyérnyom-alakzatok készítése csoportmunkában

 

Tanítványsorolók (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, kapcsolati)

Jézus a két halásztestvéren kívül másokat is hívott, hogy kövessék őt. Közülük tizenkettőt választott ki arra, hogy mindig vele legyenek. Ők voltak a legszorosabb baráti kör Jézus körül.

Egy régi mondóka így sorolja a tanítványok neveit:

 

Péter volt az első, kit követett András,
Jakab, János, Fülöp, Bertalan és Tamás,
Máté, Jakab, Simon, Taddeus és Júdás,
így nevezi őket sorban a Szentírás.

 

Egy tulajdonságsoroló számmondóka is segít a névsorolvasásban:

 

Péter, András – két testvérhalász,
(meg) János, Jakab – négy testvérhalász.
Fülöp jó barát,
Bertalan igaz,
Máté vámszedő,
Júdás meg ravasz.
Jakab, Simon, Taddeus,
három hallgatag.
Tamás bátor kérdező,
a hite megmarad.

 

Jézus barátai, a tanítványok egy kis közösséget alkottak Jézus körül. Meg kellett tanulniuk azt is, hogy tudnak együttműködni. Játsszunk most olyan játékokat, amelyek együttműködésre épülnek.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.

07-2. Gyertek velem

,
Életkorok:  óvodás, alsós, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ének, zene, ritmus, mozgásos játék, ön- és társismeret, kapcsolat, képalkotás, vizualitás, 
Szervezési formák:  óvodai foglalkozás, hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  online szöveg, kézműves oldal, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Márk 1,16–20; Jelenések 19,7; Efezus 5,23–25
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, testi-mozgásos, kapcsolati, vizuális-térbeli, önismereti
  • Tevékenység: Fogyó-gyarapodó körjátékok: kérőjáték, elhívásjáték; történetmesélés: tanítványok elhívása; színes halformák készítése, halak elhelyezése hálóban

 

Járok egyedül (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, testi-mozgásos, kapcsolati)

Hagyományos népi gyermekjátékaink közül a várkörjárás a leánykérés szokását jeleníti meg a gyerekek számára (pl. Cickom, cickom; Járom az új váromat). Hogy jön ez ide? Úgy, ahogy a bibliai kép az egyházat – Jézus követőit – a Bárány menyasszonyaként, Jézus hitestársaként ábrázolja (vö. Jelenések 19,7; Efezus 5,23–25)

 

A Járok egyedül című játék szövege közel áll a bibliai képhez, ezért javasoljuk ezt elővenni. A játékleírás kottával együtt megtalálható a Csemadok honlapján (kattints a játék címére).

Játék elején választunk egy királynét és egy kérőt, a többiek – vegyesen fiúk és lányok – kört alkotnak. A királyné beáll a kör közepére, a kérő a körön kívül marad. A körben állók énekelve körbe lépegetnek, a kérő velük ellentétes irányban lépdel, a királynő állva marad.

Az ének így kezdődik:

Járok egyedül,
Csak magam egyedül,
Szépen kérem királynémat,
Adja nekem ezt!

 

Utána egy alkudozó párbeszéd következik, majd a kérő megfogja a kiválasztott játékos kezét, és magával viszi, már ketten járnak a kör körül. Az „elhívottak” száma egyre gyarapodik, a kör pedig egyre fogy (ezért a típust fogyó-gyarapodó játéknak is nevezik).

 

A bibliai képhez közelíthetjük a játékot, ha nem királyné, hanem király szereplővel játsszuk:

Járok egyedül,
Csak magam egyedül,
Szépen kérem királyomat,
Adja nekem ezt!

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.

07-1. Barátságkuckó

,
Életkorok:  óvodás, alsós, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, drámajáték, élménypedagógia, ön- és társismeret, kapcsolat, mozgásos játék, érzékszervi játék, képalkotás, vizualitás, 
Szervezési formák:  óvodai foglalkozás, csendesnap, 
Tudomány területek:  művészetek, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  kép, galéria, online szöveg, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Példabeszédek 17,17; Lukács 2,52
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, testi-mozgásos, zenei-ritmikus, egzisztenciális, vizuális-térbeli
  • Tevékenység: Barátság-ige alkalmazása; kapcsolatépítő mozgásos, érzékelő játékok; versolvasás, beszélgetés, rajz a barátunkról; egy különös barát meséje versben, szóbeli szövegalkotásban; tengerészlépés gyakorlása egyénileg és párokban

 

Mindig szeret a barát (Verbális-nyelvi, kapcsolati)

Kik voltak Jézus barátai, amíg felnőtt? Nem tudjuk pontosan. Csak annyit tudunk a Bibliából, hogy kedves volt az emberek számára. Barátságos. Ő, aki értelmével csodálatra késztette a rabbikat, jól ismerte a barátság értékét is:

 

Mindig szeret a barát,
de testvérré a nyomorúságban válik.

Példabeszédek 17,17

 

Játékainkkal igyekszünk baráti közösségbe vonni a gyerekeket.

Kép: 123RF

 

Gyere ide… (Kapcsolati, testi-mozgásos)

Körben ülünk a székeken, egy szék üresen marad. Aki mellett jobbról üres a szék, azt mondja:

„A jobb oldali helyem szabad, gyere ide, Kati! (vagy más)”

Kati odaül mellé, ekkor valaki más mellett lesz üres a jobb oldali szék. Ő is odahív valakit maga mellé, az előbbihez hasonlóan. Így halad a játék, amíg meg nem unjuk.

 

Ki nincs itt? (Kapcsolati, testi-mozgásos, verbális-nyelvi, zenei-ritmikus)

A gyerekek felállva kört alakítanak, kiválasztunk egy hunyót, aki a kör közepére áll, és eltakarja (vagy bekötjük) a szemét. A többiek az alábbi mondókára körbe járnak, közben valakit közülük lopva elbújtatunk.

Az erdőben jártunk-keltünk,
egy gyereket elvesztettünk,
mondd meg… (a hunyó neve)
mondd meg nekünk,
ki az, aki nincs itt velünk!”

A mondóka végén a hunyó kinyitja a szemét (leveszi a kendőt), körülnéz, és próbálja kitalálni, ki hiányzik a társai közül. Ha sikerül, helyet cserél az elbújtatott gyerekkel. Ha nem sikerül, ő marad a hunyó.

 

Találd ki a nevemet (Kapcsolati, testi-mozgásos, verbális-nyelvi, zenei-ritmikus)

A gyerekek az előző játékhoz hasonlóan körben állnak, és a kör közepére állítjuk a hunyót, akinek bekötjük a szemét. A többiek az alábbi mondókára körbe járnak:

Búzavirág koszorú,
ma senki sem szomorú,
találd ki a nevemet,
elfoglalom helyedet!

A mondóka végén a bekötött szemű gyerek óvatosan közelebb lép a körhöz, és valakit megérint. Megtapogatja, és próbálja kitalálni, ki lehet az. Ha sikerül, helyet cserélnek. Ha nem, újra ő lesz a kitaláló. (Három sikertelen próba után váltsunk hunyót.)

 

Megismerem a hangod (Kapcsolati, testi-mozgásos)

Folytassuk a szembekötősdit a következőképpen: A nyitott szemű játékosok körbeállják a bekötött szemű játékost, és különböző hangadással incselkednek (pisszegés, nevetés, állathangok). Majd jelre egyszerre elhallgatnak, mire a bekötött szemű próbál elkapni valakit. Ha sikerül, megkérdi: „Ki vagy?” Az illető elváltoztatott hangon mond egy másik nevet (nem a sajátját), vagy állathangon válaszol (kukorékol, brummog stb.). A kérdező megpróbálja kitalálni, ki az. Ha sikerül, szerepet cserélnek. Ha nem sikerül, tovább keres. (Három sikertelen próba után itt is váltsunk kitalálót.)

 

Források:

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.

06-6. Kisokos – kisbölcs

,
Életkorok:  óvodás, alsós, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, gondolkodtató, logikai feladat, ön- és társismeret, kapcsolat, képalkotás, vizualitás, barkácsolás, kézművesség, mozgásos játék, 
Szervezési formák:  óvodai foglalkozás, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  kézműves oldal, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Lukács 2,41–52
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, logikai-matematikai, önismereti, egzisztenciális, vizuális-térbeli, testi-mozgásos, kapcsolati
  • Tevékenység: Bibliai hátterű, nyelvjátékos találós kérdések megfejtése; találós kérdés megtalálása lóugrással, 3×3-as négyzetben; beszélgetés életbevágó kérdésekről; labirintus rajzolása, modellezése, labirintusjárás

 

Kisokos kérdések (Verbális-nyelvi, logikai-matematikai)

Jézus kérdésein és feleletein csodálkoztak a bölcs tanítómesterek. Vajon milyen lehetett Jézus kisfiú korában? Kis bölcs vagy kisokos? Talán mindkettő. Valószínű, hogy már kicsikorában figyelt és tanult, nyitva volt a szeme, a füle és a szíve.

Ti mennyire vagytok kisokosok? Vigyázat! Nyelvcsavaró találós villámkérdések következnek:

 

Melyik por való ételbe? (kapor)

Melyik ág illatos? (virág)

Melyik ár csökönyös? (szamár) 

Melyik vér jó teherhordó? (öszvér) 

Melyik kas jelzi a hajnalt? (kakas) 

Melyik lóval fognak halat? (hálóval) 

Melyik haj úszik a vízen? (hajó) 

Melyik papra írnak? (papírra) 

Melyik sárba teszik a kenyeret? (kosárba) 

Melyik lomban prédikálnak? (templomban) 

Melyik ács veri egész nap a vasat? (kovács)

Melyik ács forgatja sokat a fakanalat? (szakács) 

Melyik kas tapossa az agyagot? (fazekas) 

Milyen ék dagasztja a tésztát? (pék) 

Milyen ász vár nagy fogásra? (halász) 

Melyik ész dülöngél a munkahelyén? (tengerész)

 

Forrás: Miklya Zsolt: Füleden be, szádon ki – bibliai találósok 1-3. (Parakletos Könyvesház)

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Ikon

Találós négyzet lóugrással

1 fájl(ok) 366.24 KB
A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.

06-5. Történet a templomban

,
Életkorok:  óvodás, alsós, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, kirándulás, sport, ének, zene, ritmus, mozgásos játék, ön- és társismeret, kapcsolat, 
Szervezési formák:  óvodai foglalkozás, csendesnap, távoktatás, digitális tananyag, 
Tudomány területek:  kortörténet, háttéranyag, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  kép, galéria, digitális oktató anyag, film, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Zsoltárok 46,2.8; 81,2; 122,1; 136,1; Lukács 2,41–52
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, testi-mozgásos, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus, vizuális-térbeli
  • Tevékenység: Beszélgetés a templomokról, templomba járásról, templomtúra a településen; templomlátogatás, énektanulás, történetmondás a templomban; éneklés mozgásos játékkal, ritmuskísérettel, szóló-kórus párbeszéddel; virtuális templomtúra: képek, videók megtekintése

 

Templomtúra (Verbális-nyelvi, testi-mozgásos, kapcsolati, egzisztenciális, vizuális-térbeli)

Előző héten (vagy foglalkozáson) kis templomokat építettünk, templomokról beszélgettünk (sőt egy templomhoz el is sétáltunk). Most ezt folytatjuk, előbb beszélgetéssel:

Ki tudja pontosan (ki kérdezte meg otthon), hogy melyik templom gyülekezetéhez tartozik a családja?

Szoktatok-e templomba járni? Minden vasárnap elmentek? Vagy csak ritkábban? Esetleg csak a nagy ünnepeken, húsvétkor, karácsonykor?

Hogy mentek el a templomba? Gyalog? Autóval? Villamossal, busszal, metróval? Esetleg kerékpáron?

Aki gyalog jár, megszámolta már, hány lépésre van a templom? Aki autóval jár, tudja-e, hány percig tart az út? Ha tömegközlekedéssel, hányszor kell átszállni?

 

Most felkerekedünk, és felkeresünk néhány templomot, istentiszteleti helyet a településünkön. A gyerekek beszámolója és az előzetes tájékozódásunk alapján tervezzük meg egy útvonalat, amit együtt gyalog is meg tudunk tenni. Az útvonal érinthet legalább egy katolikus, evangélikus és református templomot, köztük azokat, ahova a legtöbben tartoznak a gyerekek családjai közül. Jó, ha van az útvonalunkon egy zsinagóga vagy zsinagógai emlékmű is. Érdemes előre megszervezni, hogy legalább egy templomba be is tudjunk menni, ahol fogadhat minket a lelkipásztor vagy a kántor. Nagy élmény lehet egy zenés énekes játék, ami a gyerekek befogadói szintjén felér egy áhítattal. Sőt az is izgalmas lehetőség, hogy a bibliai történetet a templomban meséljük el.

Minden templomépületnél és a zsinagóga épületénél is mondjunk el a gyerekeknek néhány gondolatot az adott felekezetről és hitgyakorlatáról. Megoldás az is (hisz nem egyháztörténeti órát tartunk), hogy minden templomnál felolvasunk egy-egy zsoltárverset. Pl.:

 

Isten a mi oltalmunk és erősségünk.
A Seregek Ura velünk van,
Jákób Istene a mi várunk.

Zsoltárok 46,2.8

 

Vigadjatok a mi erős Istenünk előtt,
ujjongjatok Jákób Istene előtt!

Zsoltárok 81,2

 

Örülök, ha ezt mondják nekem:
Az Úr házába megyünk!

Zsoltárok 122,1

 

Adjatok hálát az Úrnak, mert jó,
mert örökké tart szeretete!

Zsoltárok 136,1

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.

06-4. Jézus gyerekkora

,
Életkorok:  óvodás, alsós, 
Képesség területek:  ön- és társismeret, kapcsolat, mozgásos játék, képalkotás, vizualitás, nyelvi feladat, játék, gondolkodtató, logikai feladat, barkácsolás, kézművesség, természetismeret, 
Szervezési formák:  óvodai foglalkozás, családi alkalmak, csendesnap, 
Tudomány területek:  kortörténet, háttéranyag, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  kép, galéria, kézműves oldal, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Máté 2,13–19–23; Lukács 2,39–40.52
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, testi-mozgásos, vizuális-térbeli, természeti, logikai-matematikai
  • Tevékenység: Beszélgetés: hogyan éltek a gyerekek Jézus korában; gyerekjátékok rongylabdával, kavicsokkal; ismerkedés a fával: képalkotás spatulával; betűsüti készítése, betűkirakó, betűkóstoló

 

Hogyan nőtt fel Jézus? (Verbális-nyelvi, kapcsolati, testi-mozgásos, vizuális-térbeli, természeti, logikai-matematikai)

Jézus gyerekkoráról nem sokat tudunk. Miután bemutatták őt a templomban, és a bölcsek ajándékaikkal köszöntötték, menekülniük kellett Heródes király elől. De néhány év múlva visszatérhettek az otthonukba, a galileai Názáretbe, ami inkább falu volt, mint város. Jézus itt nőtt fel, Lukács evangéliuma szerint „növekedett és erősödött, megtelt bölcsességgel, és Isten kegyelme volt rajta” (Lk 2,40). Később pedig azt olvassuk, hogy „gyarapodott bölcsességben, testben, Isten és emberek előtt való kedvességben” (Lk 2,52) Mit jelent ez? Hogy nem különbözött a többi gyerektől, ugyanúgy játszott, tanult, segített a szüleinek. Egy dologban mégis kitűnt: az Isten és emberek előtti kedvességben. Vagyis nem tett rosszat, nem bosszantott fel senkit. Hogy lehet ilyen egy gyerek? Úgy, hogy betölti Isten lelke (kegyelme).

 

Mégis, hogyan nőtt fel Jézus? Hogyan teltek a napjai? Mivel játszottak akkoriban a gyerekek? Jártak-e óvodába, iskolába? Mit csináltak egész nap?

Amíg kicsik voltak, játszottak. Nem voltak kész játékaik meg könyveik, de volt a környezetükben sok játéknak alkalmas tárgy, és ott voltak a testvérek, szomszéd és rokon gyerekek. Nyugodtan játszhattak egymással az utcákon, házak között vagy a közeli mezőn, patakparton. Játszottak labdával, kövekkel, kavicsokkal, a fiúk kipróbálták erejüket, ügyességüket, a lányok összebújva babázhattak egy rongybabával is. Valószínűleg építettek is sárból, homokból, kövekből, ágakból, amit a környezetükben találtak.

Lásd itt: labdajátékokat játszó gyerekek egy római domborművön a Kr. u. 2. századból.

 

Rongylabda

A gyerekek nem ismerték a mai gumilabdát vagy a gumibelsővel felfújt bőrlabdát. Mégis labdáztak, a labdáik vászonból, bőrből vagy szőrből (gyapjúból) készülhettek.

Lásd itt: római játékok között nádból és vászonból készült labdák

A rongylabda a magyar népi kultúrából is ismert, elkészítése erős, biztos kezet igényel. Kérjük meg a szülőket, hogy segítsenek rongylabdát készíteni. Vállalkozó szülő, nagyszülő vagy idősebb testvér készíthet egy-egy labdát a csoportnak. Az itt elérhető videón jól követhetjük az elkészítés fázisait: Rongylabda készítés.

A puha rongylabdát a teremben is kipróbálhatjuk, labdaelkapót, labdacicát, célba dobást játszhatunk vele.

Kavicsmese

Hogy működik a meseépítő kavicsjáték? Szabad téren elég hozzá a homokos part és némi kavics. Teremben sem kell hozzá más, mint csoportonként egy tálca homok vagy puha kendő és egy maréknyi kavics. A kis csoportok feladata, hogy a tálca vagy kendő felületén alkossanak a kavicsok segítségével egy közös képet. A kép bármit ábrázolhat, ami a kavicsokról a gyerekek eszébe jut. A képnek adjanak címet, és alkossanak hozzá szóban egy közös mesét. Ha jól sikerült, elmesélhetik a többieknek is.

 

Kavicskirakó készlet

Lapos kavicsokra rajzolt vonalakkal készíthetünk egy egész kavicskirakó készletet. A vonalakat vastagabb, fehér vagy színes alkoholos filccel rajzoljuk meg, minden kavicson 2-2 szabad végződéssel. A vonalak közt lehet

  • egyenes (középvonal),
  • sarkos (derékszög, hegyesszög, tompaszög),
  • elágazásos (T-alak, szabályos hármas és négyes elágazás),
  • girbegurba (2-2 végződéssel),
  • stb.

A készlet elemeit csoportosíthatjuk a vonalak tulajdonságai szerint, kirakhatunk belőlük egyszerűbb és bonyolultabb alakzatokat, játszhatunk velük dominót, amiből egy egész útrendszer, labirintus keletkezik.

A kavicsok természetes vonalait is kihasználhatjuk.

Játékötlet forrása

Kép: 123RF

 

Mit tanultak a gyerekek? (Verbális-nyelvi, önismereti, testi-mozgásos, vizuális-térbeli, természeti)

Minden nagyobb településen, így Názáretben is volt zsinagóga, imaház, ahol a helyi gyülekezet istentiszteleteit tartották. Az imaházakhoz Jézus korában már iskolák is tartoztak, ahova a fiúk járhattak. Itt tanultak meg írni-olvasni. Ahol nem volt iskola, ott az édesapa tanította fiát a betűk ismeretére, már ötéves korától. Akkoriban a férfiak dolga volt, hogy a Bibliát tanulmányozzák, és ismerjék Isten törvényeit.

Az apa megtanította fiainak azt a mesterséget is, amihez értett. A fiúk, amikortól segíteni tudtak, már az az apjuk mellett, vele együtt dolgoztak. Így lett belőlük pásztor, halász, kereskedő, fazekas, földműves. Jézus is a nevelőapja, József ácsműhelyében szorgoskodott gyerekkora óta, így lett belőle ács.

A lányok akkoriban még nem jártak iskolába, rájuk más feladatok vártak. A családban megtanulták, hogyan lesznek majd jó feleségek és édesanyák. Hogyan kell a háztartást vezetni. Akkoriban nem voltak gépek és üzletek, maguk fonták a fonalat, szőtték a ruhát, őrölték a lisztet, sütötték a kenyeret, gondozták a ház körül a kertet vagy az állatokat.

Kóstoljunk bele a fiúk és lányok munkájába együtt, hiszen mi már más életkörülmények között élünk. Ma már a fiúk és lányok együtt tanulhatnak az iskolában, ahol az olvasás élménye vár rájuk.

 

Pálcikaképek

Készítsünk egyszerű házformát spatulából, amit festéssel, egyéb dekorációval díszíthetünk.

A spatula házforma képalkotásra is alkalmas, ajándék képkeret is lehet.

Több formát is kirakhatnak belőle a gyerekek: kerítést, további házakat, várost, templomot. A pálcikakirakóval rögzítés, ragasztás nélkül játszhatnak az asztalon vagy a szőnyegen.

 

Betűsüti

Készítsünk betűformájú süteményeket sólisztgyurmából vagy igazi tésztából, amit kisütés után meg is lehet kóstolni. Sólisztgyurma akkor ajánlott, ha a sütést nem tudjuk megoldani. A sütés, süteménykóstolás pedig azért ajánlott, hogy a gyerekek már a suli előtt megtapasztalják, hogy olvasni jóízű dolog.

Mi kell a tésztához?

  • 25 dkg margarin
  • 25 dkg liszt
  • 25 dkg (por)cukor
  • 1 tojás
  • 4 evőkanál víz

Kép: 123RF

Az összetevőket, ahogy a linzertésztát szoktuk készíteni, gyúrjuk össze. Majd a gyerekek sodorjanak belőle tésztakígyókat. A tésztakígyóból pedig formáljanak betűket. Aki ismeri saját nevének a betűit, a keresztnevét vagy a monogramját is megformálhatja.

Sütés előtt kenjük le a betűket tojásfehérjével, megszórhatjuk szeletelt mandulával is. Süssük ki a betűket, és a kész betűsütikből is rakjunk ki egy-egy nevet, szót, amit már mi is el tudunk olvasni. A tésztabetűinket végül kóstoljuk meg.

Forrás: Gévai Csilla: Amíg olvasunk – A sütibetűk (Pagony, Bp., 2016, 20-32.)

 

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.

06-3. Templomkuckó

,
Életkorok:  óvodás, alsós, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ének, zene, ritmus, mozgásos játék, ön- és társismeret, kapcsolat, képalkotás, vizualitás, barkácsolás, kézművesség, 
Szervezési formák:  óvodai foglalkozás, hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  hanganyag, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 1Mózes 12,7–8; Lukács 2, 21–38
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, testi-mozgásos, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, vizuális-térbeli
  • Tevékenység: Arcmutogató játék templomi nevekkel, az oltár szerepe a templomban; harangozó mondókák mozgásos ritmusjátékkal; beszélgetés templomi élményekről, templom rajza; templommodell építése csoportmunkában, templomlátogatás és -bemutató; séta egy templomhoz, felkészülés a templomtúrára

 

Itt az oltár… (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, testi-mozgásos, kapcsolati)

„Itt az oltár…” – Felnőttek játszottak így hajdan arcmutogatót a kicsi gyerekekkel, amivel nemcsak végigmutogatták az arc részeit, hanem érintéssel, a testbeszéd nyelvén közölték szeretetüket.

Feleleveníthetjük ezt a kedves játékot a gyerekekkel párokban, egymás arcát érintve meg (mint egy élő „érintőképernyőt”). Aki a mondókát mondja (ismétli a pedagógus után), az végzi a mozdulatokat is. Majd szerepet cserélnek a párok.

 

Itt az oltár… – halánték (vagy homlok) érintése mutató- és hüvelykujjal
Itt a két gyertya… – szem érintése az ujjakkal
Itt a vánkos… – orca (arcpárna) érintése
Itt jön ki a papocska… – száj (szájszöglet) érintése kétoldalt
Csingilingi, orrocska! – ujjak közé fogva az orr gyöngéd megrázása

***

Itt van az oltár, – homlok
itt van a két gyertya, – szem
itt van a két párna, – orcák
itt bemegy a harangozó, – száj
meghúzza a harangot: – orr
bim-bam, bim-bam.

 

Források:

Megy a gyűrű vándorútra, Gyermekmondókák és játékok – közzéteszi Gágyor József (Gondolat, Bp, 1982, 407. o.)
Bihari gyermekmondókák – közzéteszi Faragó József és Fábián Imre (Kriterion Kiadó, Bukarest, 1982, 56. o.)

 

Mi az az oltár? Melyik történetben találkoztunk már vele? – Ábrahám történetében említettük, hogy amikor megérkezett az Ígéret földjére, Kánaánba, kövekből oltárt – egy kőasztalt – épített, és áldozatot mutatott be rajta Istennek. Az áldozat általában egy hibátlan állat – juh, kecske, bika stb. – volt, de lehetett gabona, kenyér, illatszer is. Ezt „ajándékozták” hálából Istennek.

Jézus idejében is volt a templomban oltár, amin az áldozatokat bemutatták. Jézus bemutatásakor egy galambpárt áldoztak fel az oltáron.

Ma a katolikus és evangélikus templomokban találunk oltárt, de itt már nincsenek állatáldozatok. Az oltár széles, nagy asztal, ezen végzik a szertartásokat.

A református templomokban is áll középen egy asztal, amit nem oltárnak neveznek, hanem Úr asztalának. Ezzel a kifejezéssel is elmondhatjuk a mondókát:

 

Itt van az Úr asztala, – homlok
itt van két gyertya, – szem
itt van két párna, – orcák
itt bemegy a harangozó, – száj
meghúzza a harangot: – orr
bim-bam, bim-bam.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.

06-2. Mit látnak szemeim

,
Életkorok:  óvodás, alsós, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, képalkotás, vizualitás, 
Szervezési formák:  óvodai foglalkozás, hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  művészetek, 
Multimédia:  online szöveg, kézműves oldal, módszertani segédanyag, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 1Királyok 6,18–21; Lukács 2,11.21–38
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, vizuális-térbeli
  • Tevékenység: Személyes élmények, családi történetek mesélése a nagyszülőkről, családrajz; versolvasás-vershallgatás, beszélgetés a versek alapján; szólásmagyarázat, színes hangulatjelek készítése papírból; szómagyarázat, képes üdvözletek készítése rajzzal, kollázzsal; papírlánc készítése jókívánság-rajzokkal

 

Nagypapa és nagymama (Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, vizuális-térbeli)

Simeon és Anna történetében két idős ember kerül kapcsolatba a kisded Jézussal. A karba vett gyermek felidézheti a nagyszülőket, a gyerekek velük való kapcsolatát is. Főleg akkor, ha a nagyszülők hitben élnek, templomba járnak, és tanulni lehet tőlük a hitélet szokásait is.

A bibliai történet megismerése után kérdezzük meg a gyerekektől, kinek jutott eszébe Simeonról és Annáról a saját nagypapája és nagymamája. A jelentkezők mondják el, miért jutottak eszükbe a nagyszülők. Meséljenek róluk egy-egy jellemző történetet. Aki először nem jelentkezett, az is bekapcsolódhat nyugodtan a mesélésbe.

Rajzolják le a gyerekek magukat a nagyszülőkkel egy olyan helyzetben, amit nagyon szeretnek.

 

Olvassuk fel a gyerekeknek Kiss Ottó A nagypapa távcsöve című verskötetéből a Nagypapa nem hisz, Megyünk a templomba és az Oltár című verseket (elérhetők a kötetcímre kattintva a 35-36. oldalon). Képzeljük el úgy a vershelyzetet, hogy a kisgyerek unoka beszél.

Beszélgessünk a versek alapján:

Mit árul el az első vers a nagypapa hitéről? A nagymama hitéről? Mit árul el Istenről?

Mit tudunk meg a templomba készülődésről? Ki a nyugodtabb?

Mit jelent az indulat? (általában düh, harag) Mi a különbség aközött, ha valaki „indulatban van” vagy „indulóban van”?

Az Oltár című vers milyen templomról beszél? (A katolikus templomokban van sok szobor és kép.) Mit gondolnak a gyerekek: a templomban hogyan és hol találhatjuk meg Istent?

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.