06-4. Jézus gyerekkora

• Bibliai történet: Máté 2,13–19–23; Lukács 2,39–40.52
• Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, testi-mozgásos, vizuális-térbeli, természeti, logikai-matematikai
• Tevékenység: Beszélgetés: hogyan éltek a gyerekek Jézus korában; gyerekjátékok rongylabdával, kavicsokkal; ismerkedés a fával: képalkotás spatulával; betűsüti készítése, betűkirakó, betűkóstoló

Hogyan nőtt fel Jézus? (Verbális-nyelvi, kapcsolati, testi-mozgásos, vizuális-térbeli, természeti, logikai-matematikai)

Jézus gyerekkoráról nem sokat tudunk. Miután bemutatták őt a templomban, és a bölcsek ajándékaikkal köszöntötték, menekülniük kellett Heródes király elől. De néhány év múlva visszatérhettek az otthonukba, a galileai Názáretbe, ami inkább falu volt, mint város. Jézus itt nőtt fel, Lukács evangéliuma szerint „növekedett és erősödött, megtelt bölcsességgel, és Isten kegyelme volt rajta” (Lk 2,40). Később pedig azt olvassuk, hogy „gyarapodott bölcsességben, testben, Isten és emberek előtt való kedvességben” (Lk 2,52) Mit jelent ez? Hogy nem különbözött a többi gyerektől, ugyanúgy játszott, tanult, segített a szüleinek. Egy dologban mégis kitűnt: az Isten és emberek előtti kedvességben. Vagyis nem tett rosszat, nem bosszantott fel senkit. Hogy lehet ilyen egy gyerek? Úgy, hogy betölti Isten lelke (kegyelme).

Mégis, hogyan nőtt fel Jézus? Hogyan teltek a napjai? Mivel játszottak akkoriban a gyerekek? Jártak-e óvodába, iskolába? Mit csináltak egész nap?

Amíg kicsik voltak, játszottak. Nem voltak kész játékaik meg könyveik, de volt a környezetükben sok játéknak alkalmas tárgy, és ott voltak a testvérek, szomszéd és rokon gyerekek. Nyugodtan játszhattak egymással az utcákon, házak között vagy a közeli mezőn, patakparton. Játszottak labdával, kövekkel, kavicsokkal, a fiúk kipróbálták erejüket, ügyességüket, a lányok összebújva babázhattak egy rongybabával is. Valószínűleg építettek is sárból, homokból, kövekből, ágakból, amit a környezetükben találtak.

A képen labdajátékokat játszó gyerekek egy római domborművön a Kr. u. 2. századból – forrás

Rongylabda

A gyerekek nem ismerték a mai gumilabdát vagy a gumibelsővel felfújt bőrlabdát. Mégis labdáztak, a labdáik vászonból, bőrből vagy szőrből (gyapjúból) készülhettek.

A képen nádból és vászonból készült római labdákat láthatunk

Forrás

A rongylabda a magyar népi kultúrából is ismert, elkészítése erős, biztos kezet igényel. Kérjük meg a szülőket, hogy segítsenek rongylabdát készíteni. Vállalkozó szülő, nagyszülő vagy idősebb testvér készíthet egy-egy labdát a csoportnak. Az itt elérhető videón jól követhetjük az elkészítés fázisait: Rongylabda készítés.

A puha rongylabdát a teremben is kipróbálhatjuk, labdaelkapót, labdacicát, célba dobást játszhatunk vele.

Kép forrása

Kavicsmese

Hogy működik a meseépítő kavicsjáték? Szabad téren elég hozzá a homokos part és némi kavics. Teremben sem kell hozzá más, mint csoportonként egy tálca homok vagy puha kendő és egy maréknyi kavics. A kis csoportok feladata, hogy a tálca vagy kendő felületén alkossanak a kavicsok segítségével egy közös képet. A kép bármit ábrázolhat, ami a kavicsokról a gyerekek eszébe jut. A képnek adjanak címet, és alkossanak hozzá szóban egy közös mesét. Ha jól sikerült, elmesélhetik a többieknek is.

Kavicskirakó készlet

Lapos kavicsokra rajzolt vonalakkal készíthetünk egy egész kavicskirakó készletet. A vonalakat vastagabb, fehér vagy színes alkoholos filccel rajzoljuk meg, minden kavicson 2-2 szabad végződéssel. A vonalak közt lehet

• egyenes (középvonal),
• sarkos (derékszög, hegyesszög, tompaszög),
• elágazásos (T-alak, szabályos hármas és négyes elágazás),
• girbegurba (2-2 végződéssel),
• stb.

A készlet elemeit csoportosíthatjuk a vonalak tulajdonságai szerint, kirakhatunk belőlük egyszerűbb és bonyolultabb alakzatokat, játszhatunk velük dominót, amiből egy egész útrendszer, labirintus keletkezik.

Játékötlet és kép forrása

Mit tanultak a gyerekek? (Verbális-nyelvi, önismereti, testi-mozgásos, vizuális-térbeli, természeti)

Minden nagyobb településen, így Názáretben is volt zsinagóga, imaház, ahol a helyi gyülekezet istentiszteleteit tartották. Az imaházakhoz Jézus korában már iskolák is tartoztak, ahova a fiúk járhattak. Itt tanultak meg írni-olvasni. Ahol nem volt iskola, ott az édesapa tanította fiát a betűk ismeretére, már ötéves korától. Akkoriban a férfiak dolga volt, hogy a Bibliát tanulmányozzák, és ismerjék Isten törvényeit.

Az apa megtanította fiainak azt a mesterséget is, amihez értett. A fiúk, amikortól segíteni tudtak, már az az apjuk mellett, vele együtt dolgoztak. Így lett belőlük pásztor, halász, kereskedő, fazekas, földműves. Jézus is a nevelőapja, József ácsműhelyében szorgoskodott gyerekkora óta, így lett belőle ács.

A lányok akkoriban még nem jártak iskolába, rájuk más feladatok vártak. A családban megtanulták, hogyan lesznek majd jó feleségek és édesanyák. Hogyan kell a háztartást vezetni. Akkoriban nem voltak gépek és üzletek, maguk fonták a fonalat, szőtték a ruhát, őrölték a lisztet, sütötték a kenyeret, gondozták a ház körül a kertet vagy az állatokat.

Kóstoljunk bele a fiúk és lányok munkájába együtt, hiszen mi már más életkörülmények között élünk. Ma már a fiúk és lányok együtt tanulhatnak az iskolában, ahol az olvasás élménye vár rájuk.

Pálcikaképek

Készítsünk egyszerű házformát spatulából, amit festéssel, egyéb dekorációval díszíthetünk.

A spatula házforma képalkotásra is alkalmas, ajándék képkeret is lehet.

Több formát is kirakhatnak belőle a gyerekek: kerítést, további házakat, várost, templomot. A pálcikakirakóval rögzítés, ragasztás nélkül játszhatnak az asztalon vagy a szőnyegen.

Betűsüti

Készítsünk betűformájú süteményeket sólisztgyurmából vagy igazi tésztából, amit kisütés után meg is lehet kóstolni. Sólisztgyurma akkor ajánlott, ha a sütést nem tudjuk megoldani. A sütés, süteménykóstolás pedig azért ajánlott, hogy a gyerekek már a suli előtt megtapasztalják, hogy olvasni jóízű dolog.

Mi kell a tésztához?

• 25 dkg margarin
• 25 dkg liszt
• 25 dkg (por)cukor
• 1 tojás
• 4 evőkanál víz

Az összetevőket, ahogy a linzertésztát szoktuk készíteni, gyúrjuk össze. Majd a gyerekek sodorjanak belőle tésztakígyókat. A tésztakígyóból pedig formáljanak betűket. Aki ismeri saját nevének a betűit, a keresztnevét vagy a monogramját is megformálhatja.

Sütés előtt kenjük le a betűket tojásfehérjével, megszórhatjuk szeletelt mandulával is. Süssük ki a betűket, és a kész betűsütikből is rakjunk ki egy-egy nevet, szót, amit már mi is el tudunk olvasni. A tésztabetűinket végül kóstoljuk meg.

Forrás: Gévai Csilla: Amíg olvasunk – A sütibetűk (Pagony, Bp., 2016, 20-32.)

Kép forrása

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.