grafika © Kelemen Czakó Rita

• Bibliai történet: 2Mózes 19–20; 24; 31,18; 32; 34
• Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
• Tevékenység: Mozgásos döntésjáték: szabad /nem szabad helyzetek, beszélgetés; bibliai történetmesélés: törvényadás a Sínai-hegynél, kőtáblák és aranyborjú; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés; bátorító ének

Szabad-e, szabad-e… (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)

A Repül a, repül a… játék mintájára (kattints a címre) játsszunk Szabad-e, szabad-e… játékot.

A játékvezető (kezdetben a pedagógus) szemben a többiekkel ismételgeti: „Szabad-e, szabad-e, szabad-e…”, miközben ujjaival az asztalon dobol. Majd váratlanul folytatja, pl. „Szabad-e, szabad-e, szabad-e… pirosnál átszaladni a zebrán?” – és magasba lendíti a kezét. A többiek szintén felemelik a kezüket, és kézjellel válaszolnak: nyitott tenyér = szabad, ökölbe szorított kéz = nem szabad.

Először érdemes egyértelmű választás elé állítani a gyerekeket, pl.:

„…szünetben az udvaron szaladgálni?”
„…leverni a madárfészket az ágról?”
„…fagyit nyalni az utcán?”
„…mosatlanul enni a gyümölcsöt?”
„…mobilozni az iskolában?”
„…segíteni a barátodnak a tanulásban?”

Majd tegyünk fel olyan kérdéseket, amit nem lehet ilyen egyértelműn eldönteni, és valószínűleg meg fogja osztani a gyerekeket. Pl.:

„…almát enni hámozatlanul?”
„…az utcán hangosan nevetni?”
„…vacsora közben SMS-ezni?”
„…futva menni haza a suliból?”

Amikor már elég jól megy a játék, felkérhetünk egy-egy ügyes gyereket a játékvezetésre is.

Azoknál a kérdéseknél, ahol erősen megoszlanak a vélemények, kérdezzük meg, ki miért döntött így vagy úgy?

Végül kérdezzük meg azt is, miért van szükség szabályokra? Miért kell kimondani egyes dolgokra azt, hogy szabad, másokra azt, hogy nem szabad? Mi lenne az emberekkel (gyerekekkel) szabályok nélkül?

Mi az, amit nem kell pontosan leszabályozni? Mikor válhatnak zavaróvá vagy akadállyá a merev szabályok?

Isten szabályai (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)

Izráel népe Isten vezetésével vándorolt a pusztában, de közben akadtak nehézségeik. Ilyenkor a nép háborgott, zúgolódott, mondta a magáét. Ideje volt megállni, és tisztázni a dolgokat.

Történetmesélés a 2Mózes 19–20; 24; 31,18; 32; 34 alapján:

Izráel népe elfáradt. Már két teljes hónap eltelt, mióta kijöttek Egyiptomból, és azóta mindenütt csak kő meg kő, szikla és puszta, ahol alig talál legelni valót, árnyat adó fát vagy legalább bokrot az állat, az emberről nem is beszélve. Mert bizony, a mindennapi manna összegyűjtésébe is el lehet fáradni. De leginkább abba, hogy az ember úgy érzi, céltalanul bolyong a pusztában.

Pedig a cél már ott állt előttük: Megérkeztek Isten hegyéhez, a Hórebhez, más néven Sínai-hegyhez, ahol Mózest megszólította és útnak indította az Úr. Most is ez történt: Mózes felment a hegyre, hogy tiszteletét tegye Isten előtt: „Megérkeztünk, Uram.” Isten így beszélt Mózeshez: „Láttátok, mit tettem Egyiptommal, hogyan hordoztalak benneteket sasszárnyakon, és hogyan hoztalak ide benneteket. Most azért hallgassatok a szavamra, tartsátok meg a szövetségemet, és az én népem lesztek.”

Mózes vitte az üzenetet, amire a nép egy emberként válaszolt: „Megteszünk mindent, amit az Úr mond.” Na jó, de mégis mit kell tennünk? – gondolták magukban. Isten hallotta a ki nem mondott kérdést. És úgy tett, hogy örökre emlékezetükbe vésse a választ. Harmadnap reggel mennydörgés, villámlás, sűrű felhő támadt a hegyen, kürtszó hallatszott, majd Isten tűzben leszállt a hegyre. Mindenki megrémült, Mózes pedig kivezette a népet a táborból a hegy lábához. Ott kellett várniuk, míg ő fölment a hegyre az Úrhoz. Isten mennydörgésben beszélt Mózeshez, aki meghallgatta, majd lement a néphez, és elmondta Isten parancsait:

„Én, az Úr vagyok a te Istened. Ne legyen más istened rajtam kívül!
Ne csinálj magadnak semmiféle bálványszobrot. Ne imádd és ne tiszteld azokat!
Ne mondd ki hiába Istenednek, az Úrnak a nevét!
Emlékezz meg a nyugalom napjáról, és szenteld meg azt!
Tiszteld apádat és anyádat!
Ne ölj!
Ne paráználkodj!
Ne lopj!
Ne tanúskodj hamisan felebarátod ellen!
Ne kívánd felebarátod házát… és semmit, ami a felebarátodé!”

Később részletesen is elmondta, hogy a parancsok pontosan mit jelentenek, hogy hogyan kell ezentúl élniük. A nép egy akarattal felelte: „Megtesszük mindazt, amit elrendelt az Úr.” Még nem sejtették, hogy a próbatétel csak most kezdődik igazán.

Mózest ismét magához hívta a hegyre az Úr, hogy a parancsolatokat kőtáblára írva adja át neki. Megtehette volna ezt akár egy nap alatt is. De nem. Mózes negyven nap és negyven éjjel maradt fent az Úrnál, miközben felhő borította be a hegyet.

Mi történt közben odalent? Meddig tartott a nép elszántsága, miközben látták a félelmetes, felhőbe burkolódzó hegyet? „Talán már nem is él? Isten magához vette őt a hegyen? Mi lesz így velünk?” – Súlyos kérdések nyomasztották az embereket, és végül megkeresték Áront, hogy csináljon valamit: „Jöjj, és készíts nekünk istent, hogy előttünk járjon! Mert nem tudjuk, hogy mi történt Mózessel…”

Áron maga is elbizonytalanodott a hosszú várakozás alatt, nem igazán tudott a nép aggályára mit felelni. Nem tudott nekik ellentmondani. Összeszedték hát az aranyékszereiket, és Áron borjúszobrot öntött az aranyból. Istenszobrot, amilyet az egyiptomiak tiszteltek. Aztán ünnepet hirdettek, és áldozatokat mutattak be a szobor előtt, amiről ezt mondta Áron: „Ez a te istened, Izráel, aki fölhozott téged Egyiptomból.” A nép megkönnyebbült, enni-inni és mulatozni kezdett.

Isten akkor szólt Mózesnek: „Indulj, mert elromlott a néped. Hamar letértek arról az útról, amelyet megparancsoltam nekik.” – és haragjában súlyos csapásra készült. De Mózes leborult előtte, és addig könyörgött a népért, amíg az Úr meg nem enyhült irántuk.

Mózes lement a hegyről, vitte a két kőtáblát, rajta a parancsolatok igéit, amit az Úrtól kapott. Már messziről hallotta a mulatozók hangját. És amikor meglátta az aranyborjú körüli táncot, bizony maga is haragra gerjedt. Ledobta a földre, és összetörte a kőtáblákat. Aztán elégette és porrá törte a borjúszobrot is. Majd megbüntette mindazokat, akik élen jártak a mulatozásban. Árontól számon kérte, hogy tehetett ilyet. Aztán leborult az Úr előtt, és könyörgött a népért, hogy bocsásson meg nekik. És az Úr megbocsátott, mert Ő „irgalmas és kegyelmes Isten! Türelme hosszú, szeretete és hűsége nagy!” Megbocsátja a bűnt, bár nem hagyja egészen büntetés nélkül. Figyelemmel kíséri népét nemzedékeken át.

Isten pedig szólította Mózest, aki felment újra a hegyre, és két kőtáblára véste a tíz igét, ami alapján Isten szövetséget kötött velük. Mózes már tudta, hogy az Úr féltőn szerető Isten. Vajon megtanulja-e ennyiből a népe, hogy Féltőn-szerető a neve?

grafika © Kelemen Czakó Rita

Ki az Istent szereti (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus)

Beszélgessünk:

Mit jelentett Mózes és Izráel népe számára a Sínai-hegy, a Hóreb?
Hogyan adta tudtul az Úr, hogy valami nagy dologra készül? Mik voltak a jelei a jelenlétének?
Isten szövetséget kötött a népével. Mit kellett ehhez a népnek betartani? Hogyan válaszolt a parancsolatokra a nép?
Mik ezek a parancsolatok? Mire emlékeztek közülük? Melyiket kell megmagyarázni?
Hogyan tudnánk egyszerűbben és érthetőbben megfogalmazni a Tízparancsolat igéit? Próbáljuk meg! Pl. így:

1. 1. Én, az Úr vagyok a te Istened.
   2. Ne imádj más isteneket!
   3. Ne mondd ki Isten nevét meggondolatlanul!
   4. Emlékezz meg az Úr napjáról, szenteld meg azt!
   5. Tiszteld a szüleidet!
   6. Ne ölj!
   7. Ne hagyd el azt, akit szeretsz!
   8. Ne lopj!
   9. Ne hazudj!
   10. Ne kívánd a másét!

Mi történt a Tízparancsolat kihirdetése után?
Mennyi időt töltött Mózes a hegyen? Miért nem tudta ezt a nép kivárni?
Mi lett a türelmetlenségük „gyümölcse”?
Hogyan fogadta ezt Isten? Hogyan reagálta le Mózes?
Milyen egyezség született végül? Ennek mi lett a „gyümölcse”?
Vajon a Tízparancsolat csak Izráel népének szól? Mi erről a véleményetek?

Egyik gyerekénekünk így kezdődik: „Ki az Istent szereti, Törvényeit kedveli…” Ti hogyan, milyen gondolatokkal folytatnátok?

Énekeljük el a Ki az Istent szereti című ének első két versszakát (Harangszó 44:1–2).

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

Grafika: Bódi Kati

Játékos hittan 3. – E-könyv (PDF)

Te ismersz engem – Játékos hittan 3. – E-könyv (PDF)

1 fájl(ok) 13.01 MB

A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!