Tevékenység: Képzeletbeli séta a városban, beszélgetés, a jeruzsálemi templom 3D-s modelljének megtekintése; beszélgetés az eltévedésről, elveszett állat kereséséről, hirdetés megfogalmazása csoportmunkában; helyváltoztató játék, középen „beszélő szék”; beszélgetés a bibliai történet alapján, az Isten iránti érdeklődés korai jelei, lehetőségei; településismeret: útba igazító képzeletjáték, útvonaltervezés, felfedező várostúra csoportszelfikkel, képes beszámolók
Séta a városban (Vizuális-térbeli, verbális-nyelvi)
Hunyja le mindenki a szemét, és maradjunk csendben legalább fél percig (hosszabb időt is adhatunk, ha a figyelem nem lankad). A gyerekek közben képzeljék el, hogy kilépnek a házuk kapuján, és elindulnak egyedül az iskolába vagy a gyülekezetbe.
Előtte beszéljük meg, hogy mire figyeljenek: Milyen utcákon, tereken haladnak keresztül? Hol kell fordulni, irányt változtatni? Fel kell-e szállni buszra, villamosra stb.? Mire kell közben figyelni, hogy jókor szálljanak le? Figyelmeztessük őket, hogy ebben a játékban nem viheti el őket személyautóval senki, tehát csak a tömegközlekedés járművei jöhetnek szóba.
Miután letelt a belső figyelem ideje, nyissák ki a szemüket, és először kérdezzük meg, ki az, aki a képzelt út végén elérkezett a célig? Van-e olyan, aki út közben eltévedt vagy elakadt valahol, és nem tudja, hogyan kellene tovább jutni?
Majd néhány vállalkozó mesélje el az útját. Arra is vállalkozhat valaki az eltévedtek közül, hogy elmondja, hol és miért akadt el. Egy ilyen helyzetben kitől kérhet egy gyerek segítséget?
Sétáljunk az egykori jeruzsálemi Templom körül egy 3D-s animáció segítségével, ami szintén képzeletbeli utat jelent. A film segít abban, hogy elképzeljük a város és a templom nagyságát, arányait, a sikátorok és a templomtér hangulatát.
https://kateteka.hu/wp-content/uploads/2024/01/02-4_A-templomban_labirint_vagott.jpg515515Miklya Zsolthttps://kateteka.hu/wp-content/uploads/2015/04/kateteka_logo.pngMiklya Zsolt2024-01-16 05:27:342024-01-16 05:36:3402-4. Város és templom
Ünnepek után (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, kapcsolati)
Már három hét eltelt karácsony óta, de még mindig bennünk van az ünnepnapok emléke. És nemcsak a szenteste meg a karácsony két napja, hanem az utána következő pihenőnapok és a szilveszter-újév napjai is. Mert valahogy ez az időszak egybefolyik nálunk, egyetlen ünnepi időszaknak éljük meg, amit beszédünkkel is kifejezünk, amikor azt mondjuk: az Ünnepek.
Beszélgessünk a gyerekekkel arról, kiben milyen nyomot hagytak az Ünnepek:
Mire emlékeznek vissza szívesen? Van-e olyan, amit jobb lenne elfelejteni?
Mekkora volt nálatok, felétek a nyüzsgés, a ricsaj? Mekkora lett Ünnepek után a csend?
Ti melyiket szeretitek jobban: a nyüzsit vagy a csendet? Melyiknek mikor van itt az ideje?
Nálatok ki az, aki a legjobban kifárad az Ünnepek alatt? Neki miért van szüksége az Ünnepek utáni csöndre, nyugalomra?
Neked, a gyereknek mikor van szükséged csendre, nyugalomra? Hol, miben találhatod meg ezt?
Énekünkkel is teremthetünk belső csendet, nyugalmat. Énekeljük el halkan az alábbi, valószínűleg már ismert éneket:
Szívem csendben az Úrra figyel, ki segít,
Szívem csendben az Úrra figyel, ki segít,
Szívem csendben az Úrra figyel.
A csodagyerekek már tíz éves koruk alatt felnőtteket meghaladó teljesítményt nyújtanak valamilyen területen. Pl.:
A. Mozart 3 évesen vett először hangszert a kezébe, és 5 évesen szerezte első zeneművét.
Pablo Picasso korábban tudott rajzolni, mint beszélni, és 9 évesen festette meg első olajképét.
Blaise Pascal elől elrejtettek minden matematikai könyvet, hogy inkább nyelveket tanuljon, 12 éves korára mégis felfedezte Euklidesz szinte minden bizonyítását.
William James Sidis 6 éves korában 8 nyelven beszélt, 9 évesen felvették a Harvard Egyetemre, ahol 16 évesen dicsérettel diplomázott. Eleinte matematikaprofesszorként dolgozott, de aztán visszavonultan élt, elrejtőzve a nyilvánosság elől.
Egy csodagyereknek azért nem könnyű. Könnyen rásütnek valamilyen bélyeget, csúfolják, vagy azt mondják rá, hogy olyan „magának való”.
Kire szoktak ilyet mondani? Hallottátok már ezt a kifejezést?
Vajon Jézus is csodagyerek volt? Már kisgyerek korában kitűnt valamivel? Tett akkor is csodát? – Ezeket a kérdéseket mind nyugodtan feltehetjük. Számos legenda övezi a gyermek Jézus alakját. Az egyik pl. az 5 éves Jézusról szól, aki egy patak partján játszott, és 12 verebet formált agyagból. Mivel épp szombat volt, panaszt tettek ellene az apjánál. József felelősségre is vonta Jézust, ám ő csak tapsolt, az agyaggalambok pedig életre keltek és elszálltak. Másik történet szerint a gyermek Jézus már az egész ABC-t ismerte, mielőtt azt neki tanították volna.
A Biblia keveset árul el Jézus gyermekkoráról. Első éveit a családjával menekültként Egyiptomban töltötte, ahonnan Heródes halála után Názáretbe költöztek (Máté 2,13–15.19–23). Lukács evangéliuma ennyit árul el a hazatérés után kisgyerekkoráról: „A gyermek pedig növekedett és erősödött, megtelt bölcsességgel, és Isten kegyelme volt rajta.” (Lukács 2,40)
Majd ezután következik a bővebb híradás: A tizenkét éves Jézus a szüleivel Jeruzsálembe megy a páska ünnepére (Lukács 2,41–52).
A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!
Intelligenciatípus: Zenei-ritmikus, logikai-matematikai, verbális-nyelvi, egzisztenciális, vizuális-térbeli, kapcsolati, természeti
Tevékenység: Zenehallgatás, éneklés, az egyházi év ünnepeinek áttekintése, beszélgetés, naptárkészítés; a bibliakorabeli zsidóság ünnepeinek áttekintése, zsoltártanulás, felelgető éneklés; történetolvasás, beszélgetés; zsoltárdicséret, képek megtekintése Jeruzsálemről
Húsvétig tart a karácsony (Zenei-ritmikus, logikai-matematikai, verbális-nyelvi, egzisztenciális, vizuális-térbeli)
Biztosan sokan ismerik – felnőttek és gyerekek egyaránt – azt a svéd karácsonyi éneket, ami Tótfalusi István fordításában és Kaláka együttes zenéjével vált hazánkban igazán ismertté. Első versszaka így szól:
Itt a karácsony már, és itt a karácsony már, és húsvétig tart a karácsony! Itt van a húsvét már, és itt van a húsvét már, és karácsonyig tart a húsvét!
Az ének arról szól, hogy a két kiemelkedően nagy ünnepünk közötti időszakot is úgy éljük meg, mintha az az ünnepekhez, az ünnepek által határolt időhöz tartozna. Hogy nem csupán elméleti feltételezésről van szó, azt saját családunkban is megtapasztaltuk, mikor kicsi lányunk már tavasszal többször kifejezte, mennyire izgul a karácsony (!) miatt, vagy amikor a tél folyamán, farsangi időben is újra és újra azt dúdolgattuk, hogy „húsvétig tart a karácsony”.
Figyeljük meg a naptárban, hogy milyen időszak telik el ünnepek szempontjából a karácsony és a húsvét között. Néhány kiemelkedő ünnepnap és szakasz az egyházi évben, illetve népszokásokban (a római katolikus és részben a protestáns egyházakban is):
karácsony: december 25–26. (a téli napforduló után)
szilveszter: december 31.
újév: január 1.
vízkereszt: január 6.
évközi idő (népszokásban: farsang): vízkereszttől hamvazószerdáig
hamvazószerda: a húsvétvasárnaptól visszaszámolt 40. hétköznap
nagyböjt: hamvazószerdától húsvétig – 40 napos előkészületi, bűnbánati időszak
nagyhét: húsvét előtti hét: virágvasárnap, …nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat
húsvét: mozgó ünnep, a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap és hétfő
A két kiemelkedő (fő) ünnep ebben az időszakban valóban a karácsony és a húsvét, ami átfogja a Krisztus születésétől haláláig és feltámadásáig tartó időszakot. Ezért is szoktuk ilyenkor elővenni a Jézus életével és munkálkodásával kapcsolatos történeteket. (Harmadik kiemelkedő ünnepünk a pünkösd, húsvét utáni 50. napon, amikor keresztényként a Szentlélek kitöltetését ünnepeljük.)
Beszélgessünk arról, mi az, amit Jézus életéről tudnak a gyerekek?
Melyik a kedvenc Jézus-történetük? Miért?
Melyikkel vagy milyen történettel szeretnének találkozni az idén?
Mivel készülhetnek már most, az év elején a húsvétra, a feltámadás ünnepére?
Az új évre készülődve, naptári áttekintés gyanánt elkészíthetjük a gyerekekkel az egyházi évkör makettjét. Legegyszerűbb megoldás, ha egy papírtányérra rajzoljuk és írjuk fel a főbb pontokat, szakaszokat.
Tevékenység: Képzeletjáték: éjszakai séta a természetben; történetolvasás: betlehemi éjszaka a pásztorok szemszögéből, beszélgetés; pásztorkép készítése kollázzsal csoportmunkában
Éjszakai bátorságpróba – képzeletben (Vizuális-térbeli, önismereti, természeti, verbális-nyelvi)
A gyerekek helyezkedjenek el kényelmesen, majd hunyják le a szemüket, akár el is takarhatják, hogy egészen sötét legyen. Képzeljék el a következő helyzetet:
Apával kitaláltátok, hogy tesztek egy éjszakai bátorságpróbát. Kimentek éjjel a határba (a természetbe), és sétáltok egyet a csillagos ég alatt, amikor nem felhős az ég. Olyan helyre mentek, ahova nem érnek el a város fényei, távol a lakott helyektől. Lehet ez egy rét, egy mező vagy földút a szántóföldek között. Csak a természet hangjait halljátok, ágroppanást, szárnysuhogást, madárvijjogást és távolról egy-egy autó hangját. Fölöttetek a tágas égbolt, mintha sokkal erősebben ragyognának a csillagok, a hold is úgy világít, mint egy valódi égi lámpás. Képzeljétek el, hogy sétáltok bátran, a szemetek lassan hozzászokik a sötéthez, és sokkal jobban láttok, a fületek minden neszt észrevesz, és nem féltek, egy cseppet sem, mert apa is ott van veletek. Álljatok meg, és nézzetek körül, majd nézzetek fel az égre. Jól jegyezzétek meg, mit láttok és mit hallotok.
Csendben várjunk, amíg jól érzékelhető, hogy a gyerekek „képben” vannak, és mocorogni nem kezdenek. Majd jelezzük a játék végét, nyissák ki a szemüket, és beszélgessünk:
Hogy érezted magad éjszaka kint a határban (a természetben)? Mit láttál (a belső szemeddel)? Mit hallottál (a belső füleddel)?
Milyen égitesteket ismertél fel? (Csillagképek is szóba jöhetnek.) Milyen hangokat tudtál beazonosítani?
Volt-e olyan, amitől megijedtél, ami félelmetes volt? Miért szoktunk jobban félni a sötétben, mint nappali világosban?
El tudod-e képzelni ugyanezt a sétát kétezer évvel ezelőtt kint a betlehemi mezőn a nyáj mellett a pásztorokkal?
A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!
Tevékenység: Mozgásos önismereti játék: ellentétes viselkedésformák közötti választás; történetolvasás: pásztorok vitája, beszélgetés: Jézus korának Messiás-képe; szövegértés, magyarázat: a Messiás-kép megismerése bibliai igéken keresztül
Melyik oldalra állsz? (Testi-mozgásos, önismereti)
Osszuk a termet, illetve annak szabad részét két félre. A középvonal egyik végét a terület szélén egy székkel jelölhetjük. A középvonal másik végére áll a játékvezető, aki ellentétpárok alapján állítja választás elé a gyerekeket. Az ellentétes oldalakat a jobb és a bal kéz jelöli. Pl.:
Bal kezem felől áll, aki…
Jobb kezem felől áll, aki
…szeret korán felkelni reggel.
…inkább sokáig alszik, ha lehet.
…társaságban sokat beszél.
…társaságban ritkán szól, inkább hallgat.
…haragszik, ha valami nem sikerül.
…türelmes marad, ha valami nem sikerül.
…inkább odébbáll, ha bántják.
…szembefordul a támadóival.
…problémahelyzetben inkább tanácsot kér.
…problémahelyzetben sem kér tanácsot.
…ha nem kap meg valamit, megelégszik a kevesebbel.
…ha nem kap meg valamit, inkább elégedetlen.
…könnyen megbocsát.
…nehezen bocsát meg.
…gondok között hamar elveszti a kedvét.
…gondok között is vidám, derűs marad.
A gyerekek az adott ellentétpár pólusai közül mozgással választanak: vagy a jobb, vagy a bal kéz felől helyezkednek el a teremben. Egy-egy ellentétpár elhangzása után adjunk elég időt az átfutásra, helyezkedésre. Nem a döntés sebessége, hanem a határozottsága a cél, utóbbi lehet, hogy lassabban születik meg. Aki végképp nem tud dönteni, elhelyezkedhet a középsávban is.
A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!
Kinn a bárány, benn a farkas – társasjáték (Logikai-matematikai, vizuális-térbeli, kapcsolati)
A játék mozgásos fogó változatát már ajánlottuk (01-2), most a farkasok egy játéktáblán próbálják elkapni a bárányokat. A társast két fő játszhatja a játéktáblán (amit lerajzolhatunk vagy kinyomtathatunk a gyerekeknek).
A játékosok sorshúzással eldöntik, ki mozgatja a bárányokat és ki a farkasokat. A játék kezdő állásában a bárányok elhelyezkednek a tábla egyik oldalán, velük szemben áll a túloldalon két farkas. Jelölhetjük őket pl. fehér és sötét babszemekkel, gombokkal vagy papírgalacsinokkal.
A mellékelt ábra szerint 17 bárány küzd 2 farkassal. De a bárányok száma lehet 13 vagy 11 is, szűkebb elrendezéssel.
A játék során a bárányok és a farkasok is egyformán léphetnek: egy mezőt előre, hátra, oldalra vagy átlósan. A farkas azonban ugrani is tud: ha át tud ugrani egy bárány fölött a bárányon túli üres mezőre, akkor az átugrott bárányt leveszi a tábláról. A bárányok nem ugorhatnak, ők igyekeznek a tábla egyik feléről átjutni a másik felére. Ha legalább 10 bárány átjut, ők nyernek. A farkasok akkor nyernek, ha legalább 10 bárányt sikerül levenniük.
Kis csoportokban vegyenek a gyerekek körül egy-egy asztalt. Az asztal egyik végében építőkockákból vagy legóelemekből építsenek egy aklot (karámot), aminek a belső oldala nyitott, vagy van rajta egy szélesebb ajtó.
Majd vattából vagy puha, fehér papírból (kéztörlő, szalvéta, krepp) készítsenek kis golyócskákat (cseresznye- vagy dióméretben). A játékban a golyócskák lesznek a barik, akik az akol előtti területen szétszóródva legelnek. Majd jönnek a pásztorok (a gyerekek), és fújással az akolba terelik őket. Ügyeljenek rá, hogy melyik irányból és milyen erővel fújnak, mert könnyű irányt téveszteni, és az asztalról könnyen lerepülnek a bárányok.
Néhány próba után akár terelőversenyt is rendezhetünk a csoportok között azonos feltételekkel (barik száma, akolajtó mérete, távolság az akol és állatok között stb.). Győztes az a pásztorcsapat, amelyik hamarabb akolba tereli épségben az összes legelő állatot. Amelyik pásztorcsapatot veszteség éri (leesik a bárány az asztalról a „szakadékba”), az hátrányba kerül az összes veszteség nélküli csapattal szemben, akkor is, ha azok lassabban terelték be a nyájukat.
Kint a farkas, bent a bárány (Testi-mozgásos, kapcsolati)
Kint a szabadban vagy tágas teremben játszhatjuk a közismert farkas-bárány fogót. A gyerekek közül kiválasztunk egy farkast és egy bárányt (kiolvashatjuk az egyik halandzsamondókánkkal). A többiek körbe állnak, megfogják egymás kezét, és a magasba emelik. A kör lesz a bárányokat óvó sövény vagy karám. A bárány a kör közepére áll, a farkas a körön kívül marad, innen próbál a körbe bejutni, hogy megfogja a bárányt. A sövényt alkotó játékosok a bárányt szabadon engedik ki-be futni felemelt karjuk alatt, a farkas előtt azonban mindig leengedik a karjukat, amin a farkas nem törhet át.
Ha a farkas megfogja a bárányt, a korábbi bárány lesz az új farkas, a korábbi farkas pedig helyet cserél valakivel a körben, akiből az új bárány lesz. A játék hasonlóan folytatódik tovább az új szereplőkkel.
A farkas-bárány fogón keresztül megérthetjük, hogy a gyerekeknek milyen elemi igénye a mozgás. És akinek a mozgásos intelligenciája különösen fejlett, az könnyebben tanul cselekvő, mozgásos helyzetben, mint padban vagy a rabbi lábainál ülve. A történetben szereplő Jázon pásztorcsalád gyermeke, ahol könnyebben kommunikálnak és tanulnak a mozdulatok nyelvén, mint szóban vagy olvasással-írással. Erről szól a történet második része, ahol Jázont követjük az iskolából haza. Vajon mit tanul otthon? Erről szól Miklya Luzsányi Mónika Parittyásokcímű története.
Olvassuk fel a történetet (megtaláljuk a csatolt mellékletben), majd beszélgessünk:
Miért érezte magát Jázon jobban a pásztorok közt, mint az iskolában? Miért jutott ki mégis ritkán a legelőre? Miért volt ez veszélyes hely?
Hogyan készült arra Jázon, hogy ő is pásztor lesz egyszer?
A történet alapján értitek-e, hogy működik a parittya? Ki tudná elmagyarázni? Ki tudná bemutatni egy kendő és egy marokba férő gumilabda segítségével?
Magunk is bemutathatjuk a következőképpen: A kendő egyik végét rákötjük a dobókéz középső ujjára. A kendő másik végét a dobókéz mutató- és hüvelykujja közé fogjuk. A kendő visszahajló, kiszélesedő végében elhelyezzük a kis labdát. A kendőt csuklómozgással egyszer-kétszer óvatosan megforgatjuk (vigyázva, hogy a labda ki ne essen), majd nagyobb lendülettel elhajítjuk a kendő szabad szárának elengedésével. Célirány lehet pl. az ajtó, ahol a labda nem okoz kárt. Ha a műveletet gyakorolni akarjuk, jobb, ha kimegyünk vele az udvarra, és ott keresünk céltárgyakat.
Ha megnézünk egy-két képet és belekukkantunk egy-egy videofilmbe, még inkább el tudják képzelni a gyerekek a parittya használatát:
Nem az a célunk, hogy a gyerekek megtanuljanak parittyázni, hiszen ők nem a pásztoréletre készülnek. Veszélyes is ez a játék, mert kőlövedékkel lőve éles fegyverről van szó. Elég most, ha megértik a parittya működését, és gumilabdával játékos próbákat tesznek.
A célbadobás viszont kevésbé veszélyes, ha ügyesen szervezzük, és szintén fejlesztő hatású, amit különböző helyzetben és tárgyakkal kipróbálhatunk.
Szabad téren fatörzset vagy faágra függesztett tárgyat célozhatunk kaviccsal, gesztenyével (télen hógolyóval). Földre helyezett vesszőkosárba dobhatunk szintén kavicsot, gesztenyét vagy bőr hajítólabdát (stukklabdát), babzsákot stb.
Tornateremben felfordított zsámolyba, tornaszekrénybe vagy hulahoppkarikába dobhatunk különböző méretű labdákat.
Osztályteremben pedig ott a szemeteskosár. Ki tud egy papírgalacsint, szivacslabdát, babzsákot pontos dobással beledobni? Ha sikerül néhány lépésről, a távolságot egy-egy lépéssel minden sikeres dobás után növelhetjük.
Sor- és csapatversenyt is rendezhetünk a célbadobó-gyakorlatokra.
Labdaterelő (Testi-mozgásos, kapcsolati)
Vicces terelőversenyt rendezhetünk labdákkal csapatok között. Ha van elég hely, akár két csapat is játszhat egymás mellett. Szűkebb helyen a csapatok egymás után következhetnek, és mérjük az időt. A csapat tagjai kapnak mindkét kezükbe egy-egy kislabdát, és elhelyezkednek az alapvonal mögött. Néhány lépés távolságra a csapat elé helyezünk egy nagyobb labdát (pl. kosárlabdát). Ezt kell kislabdadobásokkal a szemben lévő falig vagy kijelölt akadályig terelni. Sikerül-e a csapatnak eljuttatni odáig? És ha igen, mennyi idő alatt?
A labdaterelő tornateremben játszható csapatjátékformája a Bombázó:
Két csapat játssza a pálya teljes vagy szűkített területén. A pálya alapvonala előtt két (vagy több) méterre elhelyezünk két-két tornapadot, ülőlappal a középvonal felé. Csapatonként kijelölünk két-két labdaszedőt. Ők a játéktéren belül tartózkodnak, és az oda kerülő kislabdákat adják majd vissza a csapattársaknak. A többi csapattag saját térfelén a padok mögött helyezkedik el, labdával a kézben. A játéktér közepén elhelyezünk egy kosárlabdát (vagy hajszalabdát). Sípjelre indul a játék: a „bombázás”. Minden tanuló a kislabdájával igyekszik eltalálni a középen lévő labdát, és terelgetni úgy, hogy az ellenfél padját megérintse. Ha sikerül, a csapat pontot szerez. Ha a kosárlabda elhagyja a pályát, síppal megállítjuk a játékot, és a labdát visszahelyezzük a pálya tengelyébe abban a magasságban, ahol kiment. Dobásnál ügyeljenek a gyerekek a labdaszedők és az ellenfél testi épségére, lehetőleg ne találják el egymást. A labdaszedők nem akadályozhatják a célzó játékosokat. A pad mögött elhelyezkedő játékosok nem léphetnek be a játékterületre. Pontszerzés után középkezdéssel folytatódik a játék. Győztes az a csapat, amelyik a játékidő alatt több pontot szerez.
Forrás: Mozgásos játékok (Eszterházy Károly Főiskola Sporttudományi Intézet, Eger, 2015, 71.o.)
Tevékenység: Zsoltártanulás memorizáló játékkal, szómagyarázat; történetolvasás, beszélgetés; türelempróba: a törvény aranyszabálya fejben és a gyakorlatban; kiszámoló halandzsamondókákkal
Pásztortémával kezdtük, pásztortémával folytatjuk az idei őszi sorozatot, így jutunk el a betlehemi legelőig. Az ősatyákkal foglalkozó sorozat a pásztorok életmódját elsősorban felsősök számára mutatta be. Most kiterjesztjük az életkort a 8-10 éves kisiskolások felé is. „Gyerekek a Bibliában” című sorozatunk első történetei pásztorfiúk életén keresztül mutatja be a Jézus születése körüli korszak pásztoréletét, illetve azt a zsidó kultúrát, amelyben a korabeli pásztorok is éltek. Témánként egy kis novellafüzérből áll össze az a történet, aminek egy-egy bibliai történet képezi a magját. A novellák eredetileg a Reformátusok Lapjában jelentek meg, hétről hétre 2021 folyamán. Most ezek köré kínálunk olyan feladatokat, játékokat, amelyekkel élményszerűen dolgozhatóak fel a történetek.
Pásztormemória (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus)
Ma az országoknak, nemzeteknek van himnusza, ahogy a seregeknek, nagy csapatoknak is van indulója. Egy olyan dal, ami bátorít, lelkesít, és kifejezi az adott közösség jellegét, karakterét. Az ősi héber imádságok, a zsoltárok között is van néhány, ami kiemelkedik a többi közül, és a közösség himnuszaként is felfogható. Ilyen a pásztor-király Dávid zsoltára a Jó pásztorról. Valószínű, hogy Jézus születése idején ezt minden zsidó ember ismerte, és már gyerekkorban megtanulta. A zsidó gyerekeknek sok bibliai verset kellett megtanulniuk és fejben megőrizniük. Nem volt még akkoriban számítógép, az ember memóriája őrizte meg a fontos információkat. A zsoltár Istenről, mint pásztorról közöl olyan tudnivalót, amit minden benne bízó embernek érdemes ismerni ma is. És nemcsak a memóriában (fejben), hanem szívben is megőrizni ezt a tudást.
Próbáljuk ki, hogy a gyerekek memóriája mennyire friss, mennyire terhelhető. Vetítsük ki, vagy csomagolópapírra/kartoncsíkokra írva mutassuk fel a zsoltár első három versének sorait (Zsolt 23,1–3):
Az Úr az én pásztorom,
nem szűkölködöm.
Füves legelőkön terelget,
csendes vizekhez vezet engem.
Lelkemet felüdíti,
igaz ösvényen vezet az ő nevéért.
Olvassák el a gyerekek együtt, kórusban a zsoltárverseket. Majd olvassák/mondják úgy (szintén kórusban) többször egymás után a zsoltárt, hogy felülről lefelé mindig elveszünk/letakarunk belőle egy sort. Végül nem marad írott vers előttük, csak a fejükben, ha sikerült a memóriapróba.
Van-e, aki egyedül is el tudja már mondani? – Hallgassunk meg néhány bátor vállalkozót.
Majd kérdezzük meg, van-e olyan szó, kifejezés, ami nem teljesen érthető?
Mit jelent szűkölködni? (Szűken, szükségben élni.)
Mit jelent lélekben felüdülni? (Belső megnyugvást, békességet.)
Mit jelent az igaz ösvény? (Helyes út, ami célhoz vezet, nyíltan vállalható. Ami a nyáj javát, jólétét szolgálja.)
A Könyv Házában (Verbális-nyelvi, kapcsolati)
Jézus születése idején a zsidó gyerekek – pontosabban: a fiúk – már iskolába jártak. A zsinagógában vagy a zsinagóga melletti épületben a rabbi (tanítómester) körül a földön ültek, hallgatták és próbálták megjegyezni a mester szavait. Fejből tanultak meg részleteket a Tórából (Mózes könyveiből), a próféták könyveiből vagy a Példabeszédekből. A zsoltárokat valószínűleg énekelve tanulták, és persze olvasni, írni és számolni is megtanultak.
Egy ilyen zsinagógai iskolába vezet minket Miklya Luzsányi Mónika A Könyv Háza című története.
Olvassuk fel a történetet (megtaláljuk a csatolt mellékletben), majd beszélgessünk:
Miért okozott Jázonnak nehézséget a tanulás az iskolában? Mit tudtunk meg a családjáról?
Miért akadt ki Jázon viselkedésén Zakai? Mit tudunk meg az ő családjáról? Milyen tanító volt az édesapja?
Miért tartották tisztátalannak a pásztorokat? Egyáltalán, mi az, hogy „tisztátalan”? Talán nem mosakodtak eleget? (A Tórából származó tisztasági törvények nemcsak a tisztálkodásra vonatkoztak, hanem az Isten előtti tisztaságra is. Ezért sok olyan szabályt kellett pontosan betartani, ami a pásztorok számára szinte lehetetlen volt.)
A fiúk összeverekedtek. Hogyan tett köztük Betuél, a tanítójuk (Zakai apja) igazságot?
A rabbinak, a tanítómesternek nagy türelemre volt szüksége, hiszen nem minden gyerek tudta felfogni egyformán gyorsan a tanítás értelmét. Bizony, olyan tanítványuk is lehetett, akinek egy élet is kevés volt erre. Mert a tananyag fejben még könnyebben tárolható, a szívben viszont sokkal nehezebben. Tegyünk egy kísérletet azzal az igével, amit Betuél a fiúknak tanított.
Élt akkoriban egy nevezetes rabbi, Hillél, aki a türelméről és szelídségéről volt híres. Ő a törvény (a Tóra) lényegét ebben a mondatban foglalta össze: „Amit magadnak nem kívánsz, azt ne tedd másnak.” Lényegében ugyanezt tanította pozitív megfogalmazásban Jézus is a Biblia aranyszabályában: „Amit csak szeretnétek, hogy az emberek tegyenek veletek, mindenben ugyanúgy tegyetek ti is velük.” (Máté 7,12)
Megtanulni a Tóra és a Biblia aranyszabályát pozitív és negatív formában:
mit tegyél és mit ne tegyél;
vagy egy napon át mindenkivel (suliban, otthon, utcán stb.) az aranyszabály szerint cselekedni:
úgy viselkedni másokkal, ahogy szeretnénk, hogy velünk viselkedjenek.
A kísérlet eredményéről a gyerekek iskolai keretek között másnap vagy a következő hittanórán tudnak beszámolni.
Tóra-kiolvasó (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus)
Jázon a számára érthetetlen szent szöveget csak halandzsázta, mintha egy halandzsamondókát mondogatna. (A szöveg bibliai eredetű, Ézsaiás ítéletes próféciájában csúfolóként szerepel: Ézsaiás 28,10.13; szó szerint megtaláljuk a római katolikus Szent István Társulati Biblia fordításában)
A magyar néphagyományban is ismertek a halandzsamondókák, amelyek sokszor úgy keletkeztek, ahogy a gyerekek értették a felnőttek más nyelven vagy érthetetlenül megfogalmazott szavait, és a jelentéstől megfosztva, csak a szavak hangzásával játszottak tovább. A halandzsamondókák azután kiváló kiolvasók lettek, amivel a „sorsvetés” logikája szerint (kire jut az utolsó ütem) lehet kiszámolni a játékban a fogót vagy más fontos szereplőt.
Az alábbi mondóka egyes feltételezések szerint latin szöveg félrehallásából keletkezett:
Próbáljuk ki mindkettőt kiolvasóként. A gyerekek álljanak körbe (ha sokan vannak, több csoportban), és tegyék maguk elé mindkét kezüket. Egy vállalkozó álljon középre, és mondja ütemesen a kiolvasót, ütemenként sorban egy-egy kéz felé mutatva. Amelyik kézre jut a mondóka utolsó üteme, azt a gazdája visszahúzza. A kiolvasás hasonlóan folytatódik. Az utolsónak bent maradó kéz gazdája lesz a következő kiolvasó.
A Kint a farkas, bent a bárány fogójáték farkasát és bárányát is kiolvashatjuk így.
https://kateteka.hu/wp-content/uploads/2023/11/01-1_Knesset_Menorah_Hilel_vagott-1.jpg361388Miklya Zsolthttps://kateteka.hu/wp-content/uploads/2015/04/kateteka_logo.pngMiklya Zsolt2023-11-07 06:38:182024-01-09 05:47:4001-1. A Könyv Háza
We may request cookies to be set on your device. We use cookies to let us know when you visit our websites, how you interact with us, to enrich your user experience, and to customize your relationship with our website.
Click on the different category headings to find out more. You can also change some of your preferences. Note that blocking some types of cookies may impact your experience on our websites and the services we are able to offer.
Essential Website Cookies
These cookies are strictly necessary to provide you with services available through our website and to use some of its features.
Because these cookies are strictly necessary to deliver the website, refusing them will have impact how our site functions. You always can block or delete cookies by changing your browser settings and force blocking all cookies on this website. But this will always prompt you to accept/refuse cookies when revisiting our site.
We fully respect if you want to refuse cookies but to avoid asking you again and again kindly allow us to store a cookie for that. You are free to opt out any time or opt in for other cookies to get a better experience. If you refuse cookies we will remove all set cookies in our domain.
We provide you with a list of stored cookies on your computer in our domain so you can check what we stored. Due to security reasons we are not able to show or modify cookies from other domains. You can check these in your browser security settings.
Other external services
We also use different external services like Google Webfonts, Google Maps, and external Video providers. Since these providers may collect personal data like your IP address we allow you to block them here. Please be aware that this might heavily reduce the functionality and appearance of our site. Changes will take effect once you reload the page.
Google Webfont Settings:
Google Map Settings:
Google reCaptcha Settings:
Vimeo and Youtube video embeds:
Privacy Policy
You can read about our cookies and privacy settings in detail on our Privacy Policy Page.
Sétáljunk az egykori jeruzsálemi Templom körül egy 3D-s animáció segítségével, ami szintén képzeletbeli utat jelent. A film segít abban, hogy elképzeljük a város és a templom nagyságát, arányait, a sikátorok és a templomtér hangulatát.
