• Bibliai történet: Zsoltárok 126,1–3; Lukács 24,1–11; 1Korinthus 9,25
• Intelligenciatípus: Zenei-ritmikus, testi-mozgásos, verbális-nyelvi, egzisztenciális, vizuális térbeli, természeti
• Tevékenység: Énekes körjáték, beszélgetés, énektanulás, éneklés ritmikus hangszerkísérettel; koszorú készítése papírból, élő virágból, tojásokból

Koszorú, koszorú (Zenei-ritmikus, testi-mozgásos, verbális-nyelvi, egzisztenciális)

Ezt az énekes játékot inkább lányok játszották régen, de mi nyugodtan játszhatjuk vegyes csoporttal is. Egy valaki középre áll, a többiek körülötte kört alkotnak kézfogással vagy a karokat felemelve és összefonva. A kör lassan forogni kezd, miközben énekelnek:

Koszorú, koszorú,
Mért vagy olyan szomorú?
Azért vagyok szomorú,
Mert a nevem koszorú.

A dal végén a kör megáll, a középen álló pedig kiválaszt valakit, akivel helyet cserél.

Játék forrása, kottával

Vajon miért lehet szomorú egy koszorú? – Hallgassuk meg erről a gyerekek gondolatait!

Majd kérdezzük meg, mikor szoktak koszorút készíteni, koszorút kötni?

Az életünket végigköveti a koszorú:

• gyerekkorban a virágkoszorú kötése még játék
• házasságkötéskor a virágkoszorú a szeretetkapcsolat és szövetség jelképe
• szülőként, nagyszülőként újra virágkoszorút kötünk a gyerekeknek, és meg is tanítjuk őket erre
• ha versenypályán futunk vagy küzdünk, a győzelem jelképe a koszorú (1Kor 9,25)
• utolsó koszorúnk a halottak búcsúztatásához kapcsolódik, ám a virágkoszorú (és a „hervadhatatlan” győzelmi koszorú) a feltámadás reménységére is utal

Hogy lehet a szomorúságból öröm? Ki az, aki átélte már, hogy nagy szomorúságot még nagyobb öröm követ? Aki szeretné, el is mesélheti ezt az élményt.

Isten népe is többször átélhette ezt. A babiloni fogságból való szabadulás a bánatot örömre fordította, amit a 126. zsoltár így énekel meg (1–3. v.):

Mikor jóra fordította Sion sorsát az Úr,
olyanok voltunk, mint az álmodók.
Akkor megtelt a szánk nevetéssel,
és örömkiáltás volt nyelvünkön.
Ezt mondták akkor a népek:
Hatalmas dolgot tett ezekkel az Úr!
Hatalmas dolgot tett velünk az Úr,
ezért örvendezünk.

Hasonló volt ehhez Jézus tanítványainak az öröme, ami a kereszthalála utáni gyászt és fájdalmat váltotta ujjongó örömre, majd adta tovább a népeknek. Erről szól Örvendezz, örvendezz, minden nép! című húsvéti énekünk (kottával együtt elérhető a címre kattintva):

Örvendezz, örvendezz, minden nép!
Vidd a hírt, vidd a hírt szerteszét:
Jézus legyőzte a sírok éjjelét! 

Sziklakő, sziklakő nincsen ott,
szólanak, szólanak angyalok:
Jézus húsvét hajnalán feltámadott!

Tanuljuk meg a dalt, és énekeljük valóban ujjongó örömmel és hangszeres ritmuskísérettel.

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.

• Bibliai történet: Zsoltárok 19,10–11; Példabeszédek 4,3–4; 22,6; Lukács 6,43–45; Galata 5,22–23
• Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, önismereti, természeti, testi-mozgásos
• Tevékenység: Bibliaismeret: természetes édesítők: a méz és a gyümölcs szerepe és szimbolikája; önismereti játék: kapcsolatépítő „édességek”; húsvéti finomság készítése: ételek, sütemények mazsolával

Édesítők, édesség (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, önismereti)

Néea mazsolás lencsével kedveskedett az édesapjának.

A bibliai időkben, Jézus korában nem volt még kristálycukor, amit ma a boltban kilószámra lehet venni. A cukor csak a középkorban terjedt el Európában, amit ekkor cukornádból készítettek. Csak a 19. században kezdték el gyártani a cukrot cukorrépából, ami aztán alaposan megváltoztatta az étkezési szokásainkat. Mára az édességipar és -kereskedelem, főleg ünnepi időszakban, tengernyi finomsággal árasztja el a modern piacokat: a szupermarketeket és plázákat.

De mi volt a helyzet a bibliai időkben? Mi adta az étel édességét? – Történetünkben a mazsola.

A gyümölcsök és a méz édessége végigkíséri a bibliai időket. A vadméhek „termelte” mézet éppúgy megtalálta az ember a természetben, mint a fák gyümölcsét, és meg is becsülte, amiről ilyen kulcsigék szólnak a Bibliában:

„Az Úr félelme tiszta, megmarad örökké. Az Úr döntései igazak, mindenben igazságosak, kívánatosabbak az aranynál, sok színaranynál is, édesebbek a méznél, a csurgatott méznél is.” (Zsoltárok 19,10–11)

„Nem jó fa az, amely rossz gyümölcsöt terem, és ugyanúgy nem rossz fa az, amely jó gyümölcsöt terem. Mert minden fát a maga gyümölcséről ismernek meg. Hiszen tüskebokorról nem szednek fügét, csipkebokorról sem szüretelnek szőlőt. A jó ember szíve jó kincséből hozza elő a jót, a gonosz ember pedig a gonoszból hozza elő a gonoszt. Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj.” (Lukács 6,43–45)

„A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás.” (Galata 5,22–23)

A történet és az igék szerint milyen „édességei” lehetnek az életünknek? Hogyan tudunk ezekkel jól élni a családi vagy baráti kapcsolatainkban?

Mindenki írjon magának egy kis listát, amin felsorol pár lelki édességet, finomságot, amivel meg tudja lepni a szüleit, testvéreit vagy barátait. Ne általánosságokra gondoljanak a gyerekek, inkább konkrét dolgokra, gesztusokra, amit meg tudnak tenni a másikért. Ezt a listát most nem kell megmutatni senkinek, maradhat teljesen titkos. Viszont a listákba mélyedés után még beszélgethetünk, és aki szeretné, elárulhat egyet s mást a listájáról.

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.

• Bibliai történet: 1Mózes 18,1–15;41,1–43; Példabeszédek 31,10–31; 2Sámuel 6,1–19; 1Királyok 3,16–28; 17,1–7; Ézsaiás 11,1–10; Máté 9,18.23–24
• Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, önismereti
• Tevékenység: Bibliaismeret: lányok, nők helyzete, szerepe a családban; történetolvasás, beszélgetés: két lány és Isten igéje; bibliaolvasás és beszélgetés csoportkörben, beszámolók

A derék asszony iskolája (Verbális-nyelvi, kapcsolati)

Kérdezzük meg a gyerekektől: Vajon a lányok miért nem tanulhattak a zsinagógai iskolában, mint a fiúk? Mit gondoltok, mi volt a lányok dolga, feladata a családban?

A lányok az édesanyjuktól megtanultak mindent, hogy jó feleségek és anyukák legyenek, ha eljön az ideje. Meg kellett tanulniuk a háztartás vezetését, az ételek készítését a törvény előírásainak megfelelően. Az edények tisztítását, a liszt őrlését, a kenyérsütést. A nők maguk szőtték a ruhák anyagait, varrták a ruhákat. Háziállatokat tartottak, zöldséget, gyümölcsöt termeltek, piacra jártak.

Olvassák el a gyerekek kis csoportokban a Bibliából „A derék asszony dicséretét” (Példabeszédek 31,10–31), majd számoljanak be, mi minden volt az asszony dolga? Milyen nevet lehetne adni ennek a „foglalkozásnak”?

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Miklya Luzsányi Mónika: Fél marék mazsola – A meghívás

1 fájl(ok) 405.45 KB

A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.

• Bibliai történet: Máté 8,5–13; Lukács 7,1–10
• Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, vizuális-térbeli
• Tevékenység: Bibliai szöveg tanulmányozása, beszélgetés, írásbeli jellemzés: a római százados jellemvonásai; szókereső, szövegkiegészítő és keresztrejtvény; kreatív írás: kapernaumi hírek

A százados mint „római jellem” (Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális)

A „római jellem” fogalommá vált. Jellemzői a gyakorlatiasság, katonás egyszerűség és szigorú életvitel, durvább ízlés, takarékosság, a fényűzés kerülése. Mindezekből több jellemvonást megtalálunk a kapernaumi századosnál, ám ő túltesz mindezeken.

Vizsgáljuk meg a százados jellemvonásait alaposabban a történet mindkét változatában (Máté 8,5–13; Lukács 7,1–10):

Olvassák el a gyerekek a Bibliában a történetet, és önállóan gyűjtsenek olyan tulajdonságokat, amelyek a századost jellemzik.

Keressék meg a történetben, ami azt igazolja, hogy a százados

• emberséges,
• adakozó,
• szereti a zsidókat,
• fegyelmezett,
• alázatos,
• feltétel nélkül hisz.

A százados a legnagyobb elismerést Jézustól kapta, ami többet ért minden kitüntetésnél. Mit mondott róla Jézus?

Beszélgessünk a gyerekekkel arról, hogy a kapernaumi százados tulajdonságai közül melyik a legértékesebb? Melyik tulajdonságát lenne érdemes követni? Hogyan valósulhat ez meg a mi életünkben?

Írjanak a gyerekek rövid jellemzést: Mutassák be a századost az egyik barátja vagy tisztelője nevében, aki lehet római katona, zsidó férfi vagy nő vagy akár gyerek is.

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.

• Bibliai történet: 5Mózes 6,4–9; Márk 12,29–30; Lukács 7,4–5
• Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, vizuális-térbeli, egzisztenciális
• Tevékenység: Vallástörténet: görög és római istenalakok; az egy Isten és a Semá Jiszráél, szövegkiegészítés, igés karszalag készítése; virtuális zsinagógalátogatás: képgaléria

Római és görög istenek (Verbális-nyelvi, vizuális-térbeli)

A történet két római istent nevez meg, pedig csak főistenből volt tizenkettő Rómában, nem beszélve a kisebb jelentőségű istenekről. A római hitvilág eredetileg különbözött a görögtől, de később a római isteneket azonosították a görög istenekkel, illetve többet át is vettek közülük. Így a római főisteneknek megvan a görög megfelelője is.

Alább a 12 római főisten és görög neve szerepel, a főbb szerepkörökkel. Közülük tízet megtalálunk a Római–görög istenek című tankockán, ahol a római istenneveket és szerepköröket kell a görög istenalakokat ábrázoló rajzokkal párosítani (elérhető a címre kattintva).

Jupiter – Zeusz
a Legnagyobb és Legjóságosabb isten

Juno – Héra
Zeusz felesége, a házasság istennője

Mars – Árész
a háború és a harc istene

Apollo – Apollón
a gyógyítás, a művészetek és a vadászat istene

Diana – Artemisz
a vadászat istennője

Minerva – Pallasz Athéné
a tudományok, a mesterségek, a bölcsesség istennője

Neptunus – Poszeidón
vizek és tengerek istene

Venus – Aphrodité
a szépség és szerelem istennője

Vulcanus – Héphaisztosz
a tűz és kovácsok istene

Mercurius – Hermész
a pásztorok, utazók, kereskedők és ékesszólás istene

Vesta – Hesztia
a házi tűzhely, az otthon és család istennője

Ceres – Déméter
az anyai szeretet, földművelés istennője

Források:

• Görög istenalakok
• Görög istenek és római megfelelői
• Római mitológia

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.