03-2. Mirtusz és lánykérés

, Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  természetismeret, ön- és társismeret, kapcsolat, nyelvi feladat, játék, képalkotás, vizualitás, ének, zene, ritmus, mozgásos játék, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  kortörténet, háttéranyag, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  kép, galéria, kézműves oldal, 
  • Bibliai történet: Ézsaiás 41,19; 55,13; Nehémiás 8,15; Eszter 2,7; Máté 11,17; János 2,1
  • Intelligenciatípus: Természeti, kapcsolati, verbális-nyelvi, vizuális-térbeli, zenei-ritmikus, testi-mozgásos, önismereti
  • Tevékenység: Kis kultúrtörténet: a mirtusz szerepe és jelentése, papírvirág- és koszorúkészítés; énekes, mozgásos lánykérő játék; párválasztó játék

 

Mirtuszkoszorú (Természeti, kapcsolati, verbális-nyelvi, vizuális-térbeli)

A mirtusz Dél-Európában és Kis-Ázsiában őshonos, örökzöld, dús lombú, illatos cserje, amely 3-5 méter magasra is megnő. Fehér virágain a kerekded szirmok közepén hosszú porzószálak díszlenek.

Kép forrása

A görög-római mitológiában a mirtusz Aphrodité, illetve Vénusz szent fája, a szerelem, a hűség és a termékenység jelképe volt. Ezért lett a menyasszonyi koszorúk, kitűzők dísze. Az egyiptomi nők is virágzó mirtuszágakat tűztek a hajukba, ruhájukra.

Feltételezhető, hogy a bibliai kor héber szokásai között is szerepelt a mirtuszkoszorú. A Biblia több helyen említi a mirtuszt, mint olyan növényt, ami a föld gazdag pompáját, termékenységét érzékelteti (Ézsaiás 41,19; 55,13), ezért is szerepelhet a sátoros ünnep lombos ágai között (Nehémiás 8,15). És ne feledkezzünk meg arról sem, hogy Eszter királynő héber neve Hadasszá, ami azt jelenti: mirtusz (Eszter 2,7).

A mirtusz tehát menyasszonyi-királynői pompát sugárzó virág, a növény leveles-virágos ágaiból ékes koszorút lehetett fonni. A menyasszonyi mirtuszkoszorú a hagyományos magyar paraszti kultúrában is általános volt, ami készülhetett növényi részekből és gyöngyből, drótból, papírból vagy textilből is.

A képen somogyi mirtuszkoszorút látunk
forrás

 

Készítsünk mirtuszkoszorút papírvirágokból, amiben segít Molnár Réka Papírvirágok készítése című könyve (elérhető a címre kattintva).

A könyv elején általános tudnivalók, anyagok, eszközök szerepelnek, amelyek közül a színes krepp- vagy selyempapír, olló, papírragasztó, drót és drótvágó a legfontosabb. Mirtusz a virágmodellek között nem szerepel, de virága nagyon hasonlít a díszalma virágához, ezért a díszalma papírvirágot készítsük el, fehér szirmokkal, sárga porzószálakkal, de bordó helyett zöld szárral és csészelevelekkel, a kínai nárcisz mintájára.

Minden gyerek készítsen egy-két mirtuszvirágot arasznyi szárral, amelyeket végül fonjunk össze koszorúvá. Vigyázzunk, hogy a szárak végén kilógó drót ne maradjon, nehogy felsértse a homlokot, ha a koszorút fejre tesszük. Ezt megelőzendő a koszorú fonatát a virágok között még zöld (vagy arany) papírcsíkkal betekerhetjük.

Már csak ki kell próbálni, kinek a fejére illik legjobban a mirtuszkoszorú? Ki az, aki nagyon szép menyasszony lenne benne?

Menyasszonyi csokrot is készíthetünk a gyerekekkel papírvirágokból, amihez másféle virágformák is felhasználhatók.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.

03-1. Menyegző készül

, Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  ének, zene, ritmus, mozgásos játék, nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, képalkotás, vizualitás, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  kortörténet, háttéranyag, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  hanganyag, film, 
  • Bibliai történet: Énekek 4,1; 8,6; János 2,1
  • Intelligenciatípus: Zenei-ritmikus, testi-mozgásos, verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, vizuális-térbeli
  • Tevékenység: Zenehallgatás, játékdal éneklése táncmozgással, beszélgetés lakodalmi élményekről; történetolvasás, beszélgetés: menyegzői előkészületek, jegyesség, szerelem; dúdolgató olvasás: vers az Énekek énekéből, képalkotás: a menyasszony portréja

 

Kis kece lányom (Zenei-ritmikus, testi-mozgásos, verbális-nyelvi, kapcsolati)
Énekeljük el a Kis kece lányom című népdalt, ha a gyerekek jól ismerik. Meg is hallgathatjuk Gryllus Vilmos előadásában, ami animációval együtt elérhető a Mese-tévén (kattints a címre).

 

Kis kece lányom, fehérben vagyon.
Fehér a rózsa, kezébe adom.
mondom, mondom, fordulj ide,
mátkám asszony,
Mondom, mondom, fordulj ide,
mátkám asszony.

Ciprusi menta, kajcsai rózsa.
Elmennék táncba, ha szép lány volna.
Mondom, mondom, fordulj ide,
mátkám asszony,
Mondom, mondom, fordulj ide,
mátkám asszony.

 

Ha a gyerekek elég motiváltak, énekelhetjük táncmozgással együtt: Körbe állunk, és a dal első felére kézen fogva körbejárunk. A „Mondom, mondom”-tól mindenki a szomszédjával táncol, forog. A második versszakkal hasonlóan ismételjük a mozgásokat.

Beszélgessünk:
Ki lehet a „mátkám asszony” és a „kis kece lány”? – Hallgassuk meg a gyerekek ötleteit, gondolatait. Majd mondjuk el, hogy régen a menyasszonyt, eljegyzett lányt mátkának hívták.

A „kis kece lány” is egy régi kifejezés, amit a gyerekdal megőrzött. A „kece-bece” egy ma már nem használt becézés, a kis kece lány pedig, aki „fehérben vagyon” (fehérbe öltözött), nem más, mint a fehér ruhás, kecses, karcsú menyasszony.

Beszélgessünk arról is, hogy nálunk milyen egy lagzi, esküvő?
Ki volt már lakodalomban? Hogyan zajlik?
Milyen ruhában van a menyasszony és a vőlegény? Mi van a menyasszony fején, kezében? Milyen szerepet kapnak a virágok?
A dal milyen virág- és növényneveket említ? Milyen virágból lehet még menyasszonyi csokrot, koszorút vagy kitűzőt kötni?

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.

02-4. Város és templom

, Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  képalkotás, vizualitás, nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, természetismeret, mozgásos játék, gondolkodtató, logikai feladat, 
Szervezési formák:  hittanóra, tábor, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  film, online szöveg, 
  • Bibliai történet: Lukács 2,40–52
  • Intelligenciatípus: Vizuális-térbeli, verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, természeti, testi-mozgásos, logikai-matematikai
  • Tevékenység: Képzeletbeli séta a városban, beszélgetés, a jeruzsálemi templom 3D-s modelljének megtekintése; beszélgetés az eltévedésről, elveszett állat kereséséről, hirdetés megfogalmazása csoportmunkában; helyváltoztató játék, középen „beszélő szék”; beszélgetés a bibliai történet alapján, az Isten iránti érdeklődés korai jelei, lehetőségei; településismeret: útba igazító képzeletjáték, útvonaltervezés, felfedező várostúra csoportszelfikkel, képes beszámolók

 

Séta a városban (Vizuális-térbeli, verbális-nyelvi)

Hunyja le mindenki a szemét, és maradjunk csendben legalább fél percig (hosszabb időt is adhatunk, ha a figyelem nem lankad). A gyerekek közben képzeljék el, hogy kilépnek a házuk kapuján, és elindulnak egyedül az iskolába vagy a gyülekezetbe.

Előtte beszéljük meg, hogy mire figyeljenek: Milyen utcákon, tereken haladnak keresztül? Hol kell fordulni, irányt változtatni? Fel kell-e szállni buszra, villamosra stb.? Mire kell közben figyelni, hogy jókor szálljanak le? Figyelmeztessük őket, hogy ebben a játékban nem viheti el őket személyautóval senki, tehát csak a tömegközlekedés járművei jöhetnek szóba.

Miután letelt a belső figyelem ideje, nyissák ki a szemüket, és először kérdezzük meg, ki az, aki a képzelt út végén elérkezett a célig? Van-e olyan, aki út közben eltévedt vagy elakadt valahol, és nem tudja, hogyan kellene tovább jutni?

Majd néhány vállalkozó mesélje el az útját. Arra is vállalkozhat valaki az eltévedtek közül, hogy elmondja, hol és miért akadt el. Egy ilyen helyzetben kitől kérhet egy gyerek segítséget?

 

Sétáljunk az egykori jeruzsálemi Templom körül egy 3D-s animáció segítségével, ami szintén képzeletbeli utat jelent. A film segít abban, hogy elképzeljük a város és a templom nagyságát, arányait, a sikátorok és a templomtér hangulatát.

Elérhető itt: Jeruzsálemi Templom

A hangulatképek után pontosabb képet kaphatunk egy másik 3D-s modell segítségével a templomról: Salamon Temploma

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.

02-3. Ünnep után

, Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ének, zene, ritmus, ön- és társismeret, kapcsolat, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
  • Bibliai történet: 5Mózes 16,1–8; Lukács 2,40–52
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, kapcsolati, egzisztenciális
  • Tevékenység: Ünnepi emlékek felidézése, éneklés: szívcsend; történet- és Bibliaolvasás, beszélgetés, éneklés: szívcsend

 

Ünnepek után (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, kapcsolati)

Már három hét eltelt karácsony óta, de még mindig bennünk van az ünnepnapok emléke. És nemcsak a szenteste meg a karácsony két napja, hanem az utána következő pihenőnapok és a szilveszter-újév napjai is. Mert valahogy ez az időszak egybefolyik nálunk, egyetlen ünnepi időszaknak éljük meg, amit beszédünkkel is kifejezünk, amikor azt mondjuk: az Ünnepek.

 

Beszélgessünk a gyerekekkel arról, kiben milyen nyomot hagytak az Ünnepek:

Mire emlékeznek vissza szívesen? Van-e olyan, amit jobb lenne elfelejteni?
Mekkora volt nálatok, felétek a nyüzsgés, a ricsaj? Mekkora lett Ünnepek után a csend?
Ti melyiket szeretitek jobban: a nyüzsit vagy a csendet? Melyiknek mikor van itt az ideje?
Nálatok ki az, aki a legjobban kifárad az Ünnepek alatt? Neki miért van szüksége az Ünnepek utáni csöndre, nyugalomra?
Neked, a gyereknek mikor van szükséged csendre, nyugalomra? Hol, miben találhatod meg ezt?

 

Énekünkkel is teremthetünk belső csendet, nyugalmat. Énekeljük el halkan az alábbi, valószínűleg már ismert éneket:

 

Szívem csendben az Úrra figyel, ki segít,
Szívem csendben az Úrra figyel, ki segít,
Szívem csendben az Úrra figyel.

Forrás, kottával együtt

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.

02-2. Gyerekcsoda

, Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, ének, zene, ritmus, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
  • Bibliai történet: Máté 2,13–15.19–23; 13,55–56; 18,3; Lukács 2,40–52; Filippi 2,7
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, egzisztenciális, önismereti, kapcsolati, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Beszélgetés csodagyerekekről, Jézus gyerekkoráról; történetolvasás, beszélgetés; énektanulás, felelgető éneklés

 

Csodagyerekek (Verbális-nyelvi, egzisztenciális, önismereti, kapcsolati)

Hallottad már azt a szót, hogy „csodagyerek”? Szerinted mit jelent? Kit nevezhetünk csodagyereknek?

Pablo Picasso: A mezítlábas lány című képe, 1895 eleje (13 éves), olaj, vászon

A csodagyerekek már tíz éves koruk alatt felnőtteket meghaladó teljesítményt nyújtanak valamilyen területen. Pl.:

  • A. Mozart 3 évesen vett először hangszert a kezébe, és 5 évesen szerezte első zeneművét.
  • Pablo Picasso korábban tudott rajzolni, mint beszélni, és 9 évesen festette meg első olajképét.
  • Blaise Pascal elől elrejtettek minden matematikai könyvet, hogy inkább nyelveket tanuljon, 12 éves korára mégis felfedezte Euklidesz szinte minden bizonyítását.
  • William James Sidis 6 éves korában 8 nyelven beszélt, 9 évesen felvették a Harvard Egyetemre, ahol 16 évesen dicsérettel diplomázott. Eleinte matematikaprofesszorként dolgozott, de aztán visszavonultan élt, elrejtőzve a nyilvánosság elől.

 

Egy csodagyereknek azért nem könnyű. Könnyen rásütnek valamilyen bélyeget, csúfolják, vagy azt mondják rá, hogy olyan „magának való”.
Kire szoktak ilyet mondani? Hallottátok már ezt a kifejezést?

 

Vajon Jézus is csodagyerek volt? Már kisgyerek korában kitűnt valamivel? Tett akkor is csodát? – Ezeket a kérdéseket mind nyugodtan feltehetjük. Számos legenda övezi a gyermek Jézus alakját. Az egyik pl. az 5 éves Jézusról szól, aki egy patak partján játszott, és 12 verebet formált agyagból. Mivel épp szombat volt, panaszt tettek ellene az apjánál. József felelősségre is vonta Jézust, ám ő csak tapsolt, az agyaggalambok pedig életre keltek és elszálltak. Másik történet szerint a gyermek Jézus már az egész ABC-t ismerte, mielőtt azt neki tanították volna.

Forrás: Tamás elbeszélései Jézus gyermekkoráról

A Biblia keveset árul el Jézus gyermekkoráról. Első éveit a családjával menekültként Egyiptomban töltötte, ahonnan Heródes halála után Názáretbe költöztek (Máté 2,13–15.19–23). Lukács evangéliuma ennyit árul el a hazatérés után kisgyerekkoráról: „A gyermek pedig növekedett és erősödött, megtelt bölcsességgel, és Isten kegyelme volt rajta.” (Lukács 2,40)

Majd ezután következik a bővebb híradás: A tizenkét éves Jézus a szüleivel Jeruzsálembe megy a páska ünnepére (Lukács 2,4152).

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.

02-1. Ünnepről ünnepre

, Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  ének, zene, ritmus, ön- és társismeret, kapcsolat, képalkotás, vizualitás, természetismeret, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  kortörténet, háttéranyag, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  hanganyag, kép, galéria, 
  • Bibliai történet: 2Mózes 23,14–17; Zsoltárok 122,1–4; 127,1–2
  • Intelligenciatípus: Zenei-ritmikus, logikai-matematikai, verbális-nyelvi, egzisztenciális, vizuális-térbeli, kapcsolati, természeti
  • Tevékenység: Zenehallgatás, éneklés, az egyházi év ünnepeinek áttekintése, beszélgetés, naptárkészítés; a bibliakorabeli zsidóság ünnepeinek áttekintése, zsoltártanulás, felelgető éneklés; történetolvasás, beszélgetés; zsoltárdicséret, képek megtekintése Jeruzsálemről

 

Húsvétig tart a karácsony (Zenei-ritmikus, logikai-matematikai, verbális-nyelvi, egzisztenciális, vizuális-térbeli)

Biztosan sokan ismerik – felnőttek és gyerekek egyaránt – azt a svéd karácsonyi éneket, ami Tótfalusi István fordításában és Kaláka együttes zenéjével vált hazánkban igazán ismertté. Első versszaka így szól:

 

Itt a karácsony már,
és itt a karácsony már,
és húsvétig tart a karácsony!
Itt van a húsvét már,
és itt van a húsvét már,
és karácsonyig tart a húsvét!

 

Énekelve megtaláljuk a Kaláka együttes lemezén (17.02–18.03 között): Szabad-e bejönni ide Betlehemmel? (kattints a címre)

Az ének arról szól, hogy a két kiemelkedően nagy ünnepünk közötti időszakot is úgy éljük meg, mintha az az ünnepekhez, az ünnepek által határolt időhöz tartozna. Hogy nem csupán elméleti feltételezésről van szó, azt saját családunkban is megtapasztaltuk, mikor kicsi lányunk már tavasszal többször kifejezte, mennyire izgul a karácsony (!) miatt, vagy amikor a tél folyamán, farsangi időben is újra és újra azt dúdolgattuk, hogy „húsvétig tart a karácsony”.

 

Figyeljük meg a naptárban, hogy milyen időszak telik el ünnepek szempontjából a karácsony és a húsvét között. Néhány kiemelkedő ünnepnap és szakasz az egyházi évben, illetve népszokásokban (a római katolikus és részben a protestáns egyházakban is):

  • karácsony: december 25–26. (a téli napforduló után)
  • szilveszter: december 31.
  • újév: január 1.
  • vízkereszt: január 6.
  • évközi idő (népszokásban: farsang): vízkereszttől hamvazószerdáig
  • hamvazószerda: a húsvétvasárnaptól visszaszámolt 40. hétköznap
  • nagyböjt: hamvazószerdától húsvétig – 40 napos előkészületi, bűnbánati időszak
  • nagyhét: húsvét előtti hét: virágvasárnap, …nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat
  • húsvét: mozgó ünnep, a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap és hétfő

Évkör forrása

 

A két kiemelkedő (fő) ünnep ebben az időszakban valóban a karácsony és a húsvét, ami átfogja a Krisztus születésétől haláláig és feltámadásáig tartó időszakot. Ezért is szoktuk ilyenkor elővenni a Jézus életével és munkálkodásával kapcsolatos történeteket. (Harmadik kiemelkedő ünnepünk a pünkösd, húsvét utáni 50. napon, amikor keresztényként a Szentlélek kitöltetését ünnepeljük.)

Beszélgessünk arról, mi az, amit Jézus életéről tudnak a gyerekek?
Melyik a kedvenc Jézus-történetük? Miért?
Melyikkel vagy milyen történettel szeretnének találkozni az idén?
Mivel készülhetnek már most, az év elején a húsvétra, a feltámadás ünnepére?

 

Az új évre készülődve, naptári áttekintés gyanánt elkészíthetjük a gyerekekkel az egyházi évkör makettjét. Legegyszerűbb megoldás, ha egy papírtányérra rajzoljuk és írjuk fel a főbb pontokat, szakaszokat.

Kép forrása leírással, modellrajzzal

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.

01-6. Pásztorok és mennyei seregek

, Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  képalkotás, vizualitás, képalkotás, vizualitás, természetismeret, ön- és társismeret, kapcsolat, nyelvi feladat, játék, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, ünnepi műsorok, programok, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  kézműves oldal, 
  • Bibliai történet: Ézsaiás 9,5–6; 30,26; Mikeás 5,1.3; Lukács 2,8–14
  • Intelligenciatípus: Vizuális-térbeli, önismereti, természeti, verbális-nyelvi, egzisztenciális, kapcsolati
  • Tevékenység: Képzeletjáték: éjszakai séta a természetben; történetolvasás: betlehemi éjszaka a pásztorok szemszögéből, beszélgetés; pásztorkép készítése kollázzsal csoportmunkában

 

Éjszakai bátorságpróba – képzeletben (Vizuális-térbeli, önismereti, természeti, verbális-nyelvi)

A gyerekek helyezkedjenek el kényelmesen, majd hunyják le a szemüket, akár el is takarhatják, hogy egészen sötét legyen. Képzeljék el a következő helyzetet:

Apával kitaláltátok, hogy tesztek egy éjszakai bátorságpróbát. Kimentek éjjel a határba (a természetbe), és sétáltok egyet a csillagos ég alatt, amikor nem felhős az ég. Olyan helyre mentek, ahova nem érnek el a város fényei, távol a lakott helyektől. Lehet ez egy rét, egy mező vagy földút a szántóföldek között. Csak a természet hangjait halljátok, ágroppanást, szárnysuhogást, madárvijjogást és távolról egy-egy autó hangját. Fölöttetek a tágas égbolt, mintha sokkal erősebben ragyognának a csillagok, a hold is úgy világít, mint egy valódi égi lámpás. Képzeljétek el, hogy sétáltok bátran, a szemetek lassan hozzászokik a sötéthez, és sokkal jobban láttok, a fületek minden neszt észrevesz, és nem féltek, egy cseppet sem, mert apa is ott van veletek. Álljatok meg, és nézzetek körül, majd nézzetek fel az égre. Jól jegyezzétek meg, mit láttok és mit hallotok.

 

Csendben várjunk, amíg jól érzékelhető, hogy a gyerekek „képben” vannak, és mocorogni nem kezdenek. Majd jelezzük a játék végét, nyissák ki a szemüket, és beszélgessünk:

Hogy érezted magad éjszaka kint a határban (a természetben)? Mit láttál (a belső szemeddel)? Mit hallottál (a belső füleddel)?

Milyen égitesteket ismertél fel? (Csillagképek is szóba jöhetnek.) Milyen hangokat tudtál beazonosítani?

Volt-e olyan, amitől megijedtél, ami félelmetes volt? Miért szoktunk jobban félni a sötétben, mint nappali világosban?

El tudod-e képzelni ugyanezt a sétát kétezer évvel ezelőtt kint a betlehemi mezőn a nyáj mellett a pásztorokkal?

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.

01-5. Messiáskép és pásztorvita

, Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  mozgásos játék, ön- és társismeret, kapcsolat, nyelvi feladat, játék, 
Szervezési formák:  hittanóra, 
Tudomány területek:  kortörténet, háttéranyag, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  film, 
  • Bibliai történet: Zsoltárok 110,1–3; Ézsaiás 9,5–6; 11,3–6; Mikeás 5,1.3
  • Intelligenciatípus: Testi-mozgásos, önismereti, verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális
  • Tevékenység: Mozgásos önismereti játék: ellentétes viselkedésformák közötti választás; történetolvasás: pásztorok vitája, beszélgetés: Jézus korának Messiás-képe; szövegértés, magyarázat: a Messiás-kép megismerése bibliai igéken keresztül

 

Melyik oldalra állsz? (Testi-mozgásos, önismereti)

Osszuk a termet, illetve annak szabad részét két félre. A középvonal egyik végét a terület szélén egy székkel jelölhetjük. A középvonal másik végére áll a játékvezető, aki ellentétpárok alapján állítja választás elé a gyerekeket. Az ellentétes oldalakat a jobb és a bal kéz jelöli. Pl.:

 

Bal kezem felől áll, aki… Jobb kezem felől áll, aki
…szeret korán felkelni reggel. …inkább sokáig alszik, ha lehet.
…társaságban sokat beszél. …társaságban ritkán szól, inkább hallgat.
…haragszik, ha valami nem sikerül. …türelmes marad, ha valami nem sikerül.
…inkább odébbáll, ha bántják. …szembefordul a támadóival.
…problémahelyzetben inkább tanácsot kér. …problémahelyzetben sem kér tanácsot.
…ha nem kap meg valamit, megelégszik a kevesebbel. …ha nem kap meg valamit, inkább elégedetlen.
…könnyen megbocsát. …nehezen bocsát meg.
…gondok között hamar elveszti a kedvét. …gondok között is vidám, derűs marad.

 

A gyerekek az adott ellentétpár pólusai közül mozgással választanak: vagy a jobb, vagy a bal kéz felől helyezkednek el a teremben. Egy-egy ellentétpár elhangzása után adjunk elég időt az átfutásra, helyezkedésre. Nem a döntés sebessége, hanem a határozottsága a cél, utóbbi lehet, hogy lassabban születik meg. Aki végképp nem tud dönteni, elhelyezkedhet a középsávban is.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.

01-4. Pásztor és bárány játékok, makettek

, Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  gondolkodtató, logikai feladat, képalkotás, vizualitás, ön- és társismeret, kapcsolat, mozgásos játék, barkácsolás, kézművesség, drámajáték, élménypedagógia, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  kézműves oldal, online játékok, 
  • Bibliai történet: 1Mózes 31,38–40; 1Sámuel 17,34–36; Zsoltárok 23,1–4; Ézsaiás 40,10–11; Ezékiel 34,11–16; János 10,1–5.11–14
  • Intelligenciatípus: Logikai-matematikai, vizuális-térbeli, kapcsolati, testi-mozgásos, verbális-nyelvi
  • Tevékenység: Farkas-bárány asztali társasjáték; mozgásos fogójátékok; síkbábok, pálcikamodellek, térbe állítható pásztor-és állatalakok készítése

 

Kinn a bárány, benn a farkas – társasjáték (Logikai-matematikai, vizuális-térbeli, kapcsolati)

A játék mozgásos fogó változatát már ajánlottuk (01-2), most a farkasok egy játéktáblán próbálják elkapni a bárányokat. A társast két fő játszhatja a játéktáblán (amit lerajzolhatunk vagy kinyomtathatunk a gyerekeknek).

A játékosok sorshúzással eldöntik, ki mozgatja a bárányokat és ki a farkasokat. A játék kezdő állásában a bárányok elhelyezkednek a tábla egyik oldalán, velük szemben áll a túloldalon két farkas. Jelölhetjük őket pl. fehér és sötét babszemekkel, gombokkal vagy papírgalacsinokkal.

A mellékelt ábra szerint 17 bárány küzd 2 farkassal. De a bárányok száma lehet 13 vagy 11 is, szűkebb elrendezéssel.

A játék során a bárányok és a farkasok is egyformán léphetnek: egy mezőt előre, hátra, oldalra vagy átlósan. A farkas azonban ugrani is tud: ha át tud ugrani egy bárány fölött a bárányon túli üres mezőre, akkor az átugrott bárányt leveszi a tábláról. A bárányok nem ugorhatnak, ők igyekeznek a tábla egyik feléről átjutni a másik felére. Ha legalább 10 bárány átjut, ők nyernek. A farkasok akkor nyernek, ha legalább 10 bárányt sikerül levenniük.

Játék forrása: www.dbvk.hu/letoltes/tocoskert_tabla.doc

 

 

 

Színes játéktábla forrása

 

 

 

 

 

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.

01-3. Pásztorok között

, Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  barkácsolás, kézművesség, mozgásos játék, ön- és társismeret, kapcsolat, nyelvi feladat, játék, ének, zene, ritmus, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  kortörténet, háttéranyag, módszertani segédanyag, 
  • Bibliai történet: 1Mózes 31,38–40; 1Sámuel 17,34–36; Zsoltárok 23,1–4; Ézsaiás 40,10–11; Ezékiel 34,11–16; János 10,1–5.11–14
  • Intelligenciatípus: Vizuális-térbeli, testi-mozgásos, kapcsolati, verbális-nyelvi, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Terelő koordinációs ügyességi játék mikrokörnyezetben; történetolvasás, beszélgetés, a bibliakorabeli pásztorok életmódja; a bibliai pásztorkép megismerése, szövegértő feladat csoportmunkában; éneklés vonulós játékkal

 

Bárányterelő (Vizuális-térbeli, testi-mozgásos, kapcsolati)

Kis csoportokban vegyenek a gyerekek körül egy-egy asztalt. Az asztal egyik végében építőkockákból vagy legóelemekből építsenek egy aklot (karámot), aminek a belső oldala nyitott, vagy van rajta egy szélesebb ajtó.

Majd vattából vagy puha, fehér papírból (kéztörlő, szalvéta, krepp) készítsenek kis golyócskákat (cseresznye- vagy dióméretben). A játékban a golyócskák lesznek a barik, akik az akol előtti területen szétszóródva legelnek. Majd jönnek a pásztorok (a gyerekek), és fújással az akolba terelik őket. Ügyeljenek rá, hogy melyik irányból és milyen erővel fújnak, mert könnyű irányt téveszteni, és az asztalról könnyen lerepülnek a bárányok.

Néhány próba után akár terelőversenyt is rendezhetünk a csoportok között azonos feltételekkel (barik száma, akolajtó mérete, távolság az akol és állatok között stb.). Győztes az a pásztorcsapat, amelyik hamarabb akolba tereli épségben az összes legelő állatot. Amelyik pásztorcsapatot veszteség éri (leesik a bárány az asztalról a „szakadékba”), az hátrányba kerül az összes veszteség nélküli csapattal szemben, akkor is, ha azok lassabban terelték be a nyájukat.

Forrás: Bárányterelő játék

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.