Tevékenység: Zenehallgatás, szövegértés, ritmuskíséret; természetismeret: holló és rokon madarak megismerése, megfigyelése; beszélgetés: egy kapcsolat erejének figyelmeztető jelei; belső monológ kihangosítása, imádság szóban, írásban
Holló-ének (Zenei-ritmikus)
Hallgassuk meg a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház művészeinek tolmácsolásában Áprily Lajos Holló-ének című versének feldolgozását.
A gyerekek figyeljék meg, hogy milyennek írja le a hollók életét a költő?
A holló Nóé és Illés próféta életében is fontos szerepet töltött be. Figyeljük meg ezt egy kvízjátékon keresztül. A gyerekek előtte ismerkedjenek meg a két bibliai történettel, illetve idézzük fel ezeket (1Mózes 8,1–11; 1Királyok 17,1–7).
A tankockán található válaszok közül válasszuk ki az igazat! Segít az igehely.
A kvízjáték végén feltehetjük a kérdést, amit Jób könyve így fogalmaz meg: „Ki szerez eledelt a hollónak, amikor fiókái Istenhez kiáltanak, és kóvályognak, mert nincs mit enniük?” (Jób 38,41)
A kérdés nyitott, egy jó beszélgetés elindítója lehet. Jézus válasza így hangzik a Bibliában: „Nézzétek meg a hollókat: nem vetnek, nem is aratnak, nincsen kamrájuk, sem csűrük, Isten mégis táplálja őket.” (Lukács 12,24)
https://kateteka.hu/wp-content/uploads/2021/09/04-1_Common-Raven.jpg5351024Miklya Zsolthttps://kateteka.hu/wp-content/uploads/2015/04/kateteka_logo.pngMiklya Zsolt2021-09-20 04:00:152021-09-16 14:14:5204-1. Nézzétek meg a hollókat
Az özönvíz ideje alatt az állatok és az emberek a bárkában voltak összezárva. Nem láttak semmit, csak a víz hullámzását, a vihar tombolását, majd csendesülését hallották.
Az özönvíz által elárasztott föld olyan volt, mint a tenger. Hallgassuk meg Claude Debussy A tenger című művének részletét (a viharos rész 1:31-től kezdődik). A gyerekek hunyják le a szemüket, és képzeljék el, hogy ők is ott vannak Nóé bárkájában. Milyen érzések kavarognak bennük?
Vajon hogyan viselkedhettek az állatok a különböző hangok hallatán?
Hallgassuk meg a darab részletét újra, és gyerekek játsszák is el az állatok mozgásait, amivel kifejezik az izgatottságot, félelmet, menekülési vágyat stb.
https://kateteka.hu/wp-content/uploads/2021/09/03-1_elefant.jpg552687Miklya Zsolthttps://kateteka.hu/wp-content/uploads/2015/04/kateteka_logo.pngMiklya Zsolt2021-09-15 04:00:262021-09-13 15:14:3903-2. Nóé és az állatok védelme
Tevékenység: Állatfelismerés, állatok kültakarója; állatalakok árnyjátékkal; állatok tulajdonságai és szuperképessége; önismereti játék; hálaadó imádság
„Formatervezett” állatok (Természeti)
Tankockafeladatok:
Felismerjük-e az állatokat csak a kültakarójuk alapján? Tippeljétek meg, melyik állat lehet a képen, azután az i-betűre húzva az egeret nézzétek meg a megfejtést! Klikkeléssel a képek nagyíthatóak!
Nézzük meg az állatok képeit, és vegyük végig a külső tulajdonságaikat. Beszélgessünk arról, hogy miért „praktikus a kialakításuk”? Miért jó, hogy a halnak pikkelyei vannak, és áramvonalas? Vagy mire szolgálhatnak a zebra csíkjai, az oroszlán sörénye?
Tevékenység: Szóláncalkotó, névadó játék; állatok csoportosítása, állatnevek gyűjtése; madártollak rajza, színezése; hangfelismerő, hangutánzó játék
Névkereső, névadó (Verbális-nyelvi)
1. Szólánc alkotása:
A gyerekek kis csoportokban dolgozzanak. Minden csoport adott idő (mondjuk 10 perc) alatt alkosson egy szóláncot, amely állatok nevéből áll. A szólánc alkotásának elve többféle is lehet:
A szó utolsó betűje legyen a következő szó első betűje (pl. farkas, sakál, leopárd, darázs)
Azonos betűvel kezdődjenek (alliteráljanak) a nevek (pl. teve, tapír, tonhal, tukán)
Szótagazonosság legyen a nevek elején (pl. kakas, kaméleon, kabóca, kardfogú tigris)
Szótagazonosság legyen a nevek végén-elején (pl. róka, kanári, rigó, gólya)
2. Tankockafeladat:
Isten alighogy megteremtette az embert, munkát adott neki: nevet kellett adnia az állatoknak. Ez nem lehetett könnyű feladat, tekintve, hogy milyen sok állat él a Földön. Most néhány olyan állatot mutatunk, amit valószínűleg nem ismersz. Te milyen nevet adnál nekik? Érdemes ráklikkelni a képre, hogy megnézhesd a fotókat nagyobb méretben, mert érdekes és vicces dolgokat fedezhetsz fel. Például: Észrevetted, hogy a szürke szarvasnak agyara van? Ha elnevezted az állatokat, húzd az egeret az i-betűre, és meglátod, mi a valódi nevük.
Állatok csoportosítása (Logikai-matematikai, természeti)
Isten sokféle állatot teremtett, és Biblia csoportosítja is az állatok sokaságát. A gyerekek keressék ki a teremtés leírásából, hogy az állatok mely csoportjait különbözteti meg itt a Szentírás!
Vízi állatok
Madarak
Szárazföldi állatok: jószágok (barmok), vadállatok
Csúszómászó állatok
Mondjunk különböző állatokat, és próbáljuk őket elhelyezni a különböző csoportokba. Talán a csúszómászók csoportjának meghatározása a legnehezebb, mert nem azonos a mai állatrendszertani kategóriával. Mózes törvényében ezt a pontosítást olvashatjuk: „földön nyüzsgő kisebb állatok”, „hasán csúszik” vagy „a földön mászik”, „négy vagy több lábon jár” (3Mózes 11,42.44). Ide tartoznak tehát a kígyók, békák, de a férgek, rovarok is, legalábbis a földön mászók.
Játsszunk táblázatos állatnévgyűjtőt. Minden gyerek hajtson széltében ketté, majd újra ketté egy írólapot. A hajtásokkal négy oszlopra (hasábra) osztottuk a lapot. Minden oszlop tetejére írjuk fel egy állatcsoport nevét a teremtés leírása szerint. Majd válasszunk (sorsoljunk) ki egy betűt, és ezzel a kezdőbetűvel gyűjtsenek a gyerekek állatneveket minden oszlopba meghatározott idő (pl. egy perc) alatt. Melyik állatcsoporthoz tudunk több nevet gyűjteni? Adott idő alatt ki gyűjt több jó állatnevet? (A hibás neveket és ha valahova nem írt, a kihagyott helyeket le kell vonni az összértékből.)
Végül beszéljünk arról, hogyan csoportosíthatjuk még az állatokat, illetve az állatok egy részét? (Pl. háziállat – vadállat, növényevő – ragadozó.) Keressük ki az írólapról (húzzuk alá) a háziállatok nevét. Melyik oszlopban (bibliai csoportban) találjuk őket? Majd keressük ki hasonlóan a ragadozók nevét. Stb.
Madarat tolláról (Vizuális-térbeli, természeti)
1. A madarak tolla kápráztatóan szép, színes és érdekes mintázatú lehet. Ha van a csoportban a szülők között madártenyésztő, vagy akinek papagájai vannak, esetleg csak néhány baromfija a ház körül, akkor érdemes begyűjteni ezeket a tollakat. A gyerekek vizsgálják meg, hogyan épül fel egy toll, majd készítsenek tanulmányrajzot róla.
Az ajánlott weboldalon a madártoll rajzolásának különböző módozatait, stílusait mutatják be, lépésről lépésre. A szöveg angol nyelvű, de a képek magukért beszélnek.
Milyen hangutánzó szavakkal szoktuk utánozni egy adott állat hangját. Pl. cica: miáu, kutya: vau-vau. Hangoztassuk is ezeket a hangokat. Majd próbáljuk meg az állat valódi hangját utánozni.
Egy állathangutánzó mondókát is megismerhetünk egy tankockafeladaton keresztül, illetve a mondóka felelgető mondogatásával.
Liba mondja: gi-gá-gá, mikor megyünk világgá? Ruca mondja: zsák-zsák-zsák, lassan telik a papzsák. Pulyka mondja: rút-rút-rút, pöffeszkedő mindig rút. Kecske mondja: mek-mek-mek, ne csúfolj, mert megböklek. Borjú mondja: mú-ú-ú, minden sarkon egy kapu. Disznó mondja: röf-röf-röf, hol egy tócsa, hadd fürdök. Tyúkom mondja: koty-koty-koty, gazdasszonykám, gondoskodj. Azt is mondja: kotkodács, mindennapra egy tojás.
(Fugyivásárhely, Bihar)
Végül mindenki válasszon egy állathangot, és alakítsunk állati kórust úgy, hogy mindenki a választott állat hangját utánozza.
Tevékenység: fa és uralom képeinek felismerése a Bibliában; mímes-mozgásos játék; levélkorona készítése
Dániel próféta könyve egyfajta királytükörként is szolgál, ha figyelmesen olvassuk. Mikor Isten látomásban megjelenti Dánielnek a babiloni király, Nebukadneccar első álmát, a próféta ezekkel a szavakkal áldja Istent:
Legyen áldott Isten neve örökkön-örökké;
övé a bölcsesség és a hatalom!
Ő szabja meg a különböző időket és alkalmakat.
Királyokat taszít el, és királyokat támaszt.
Ő ad bölcsességet a bölcseknek
és tudományt a nagy tudósoknak.
Dániel 2,20-21
És valóban, Nebukadneccar nemsokára ítéletes álomban tudja meg, mi vár rá felfuvalkodottsága miatt. Az álomkép egy fáról szól, ami az „égig” növekszik:
A fa csak nőtt és erősödött;
olyan magas lett, hogy az égig ért,
és még a föld széléről is látni lehetett.
Szép lombja volt és sok gyümölcse,
táplálékot nyújtott mindenkinek.
Alatta mezei vadak tanyáztak,
ágain égi madarak fészkeltek,
róla táplálkozott minden élőlény.
Dániel 4,8-9
Ám a fa hamarosan kivágatik, gyümölcse szétszóratik, töve bilincsbe kerül.
Hadd tudják meg az élők,
hogy az emberek királyságán
a Felséges uralkodik:
annak adja, akinek akarja,
és a legalacsonyabb sorból is
trónra emelhet valakit.
Dániel 4,14
Összecseng mindez Ezékiel próféta szavaival:
Akkor majd megtudja a mező minden fája,
hogy én, az Úr, teszem alacsonnyá a magas fát,
és magassá az alacsony fát.
Én szárítom ki a zöldellő fát,
és én teszem virulóvá a kiszáradt fát.
Ezékiel 17,24
De összecseng Mária énekével is:
…nagy dolgokat tett velem a Hatalmas,
és szent az ő neve,
irgalma megmarad nemzedékről nemzedékre
az őt félőkön.
Hatalmas dolgot cselekedett karjával,
szétszórta a szívük szándékában felfuvalkodottakat.
Hatalmasokat döntött le trónjukról,
és megalázottakat emelt fel;
éhezőket látott el javakkal,
és bővelkedőket küldött el üres kézzel.
Lukács 1,49-53
Jézus példázatában pedig a kicsiny válik „égig érővé”, a legkisebb növekszik legnagyobbá, a mennyek országává, amit szintén a fa képe mutat meg:
Hasonló a mennyek országa a mustármaghoz, amelyet vesz az ember, és elvet a szántóföldjébe. Ez ugyan kisebb minden magnál, de amikor felnő, nagyobb minden veteménynél, és fává lesz, úgyhogy eljönnek az égi madarak, és fészket raknak ágai között.
Máté 13,31-32
Legyünk mi is
cédrusok, égig érők: nyújtózzunk meg, nyújtsuk a kezünk jó magasra
fügefák, gyümölcsöt adók: tárjuk szét a kezünket, nyitott tenyérrel
borókabokrok, alacsonyak, de illatozók: guggoljunk le, ujjainkat mozgassuk
Majd játsszuk a következőt:
A játékvezető csak annyit mond, véletlenszerűen váltogatva: CÉDRUS / FÜGE / BORÓKA. A gyerekek szétszóródva helyezkednek el, és minden fa- vagy cserjenévre a hozzá tartozó mozgásformát végzik, tehát hol magas fák, hol közepesek, hol alacsony bokrok lesznek.
Ha eleget játszottunk, alakítsunk közösen egy cédruserdőt, aztán egy fügéskertet, végül egy cserjést.
Végül gyűjtsünk színes leveleket, és készítsünk levélkoronát:
https://kateteka.hu/wp-content/uploads/2021/08/falevel4c.jpg9371144Miklya Zsolthttps://kateteka.hu/wp-content/uploads/2015/04/kateteka_logo.pngMiklya Zsolt2021-08-19 14:10:002021-08-19 14:27:5229. Fák és királyok tükre
Tevékenység: Bibliai növényismeret: füzek és nyárak; interaktív multimédiás feladat: csoportosítás; kirándulás, fák megfigyelése; mondóka mozgásos játékkal; mesehallgatás és -feldolgozás szöveg-kép párosítással
Ne félj, szolgám, Jákób,
Jesúrún, akit kiválasztottam!
Mert vizet árasztok a szomjas földre,
patakokat a száraz tájra.
Kiárasztom lelkemet utódaidra,
áldásomat sarjadékaidra.
Növekednek, mint fű a víz mellett,
mint csatornák mentén a fűzfák.
Ézsaiás 44,2–4
A babiloni fogságban élő zsidó nép egyik legszebb áldásígéretét olvashatjuk a fenti igében, ahol az áldottságot többek között a víz mellett növekedő fűzfa ábrázolja ki. Óhatatlanul is „áthallatszik” a jeremiási ige az Úrban bízó emberről, aki „olyan lesz, mint a víz mellé ültetett fa, amely a folyóig ereszti gyökereit” (Jeremiás 17,8).
A fogságban élő nép egyedül Istenben találhatja meg a szabadulás útját, hiába vannak fűzfák bőven az Eufrátesz és folyótársai mellett is:
Amikor Babilon folyói mellett laktunk,
sírtunk, ha a Sionra gondoltunk.
A fűzfákra akasztottuk ott hárfáinkat.
Mert akik elhurcoltak minket,
énekszót követeltek tőlünk,
és akik sanyargattak, öröméneket:
Énekeljetek nekünk a Sion-énekekből!
Hogyan énekelhetnénk
éneket az Úrról idegen földön?
Zsoltárok 137,1–4
Babilon és Izrael folyói, vizei mentén ugyanúgy virul a fűzfa, ebben nincs különbség. A fa élő vízzel való kapcsolata azonban az Istennel, mint egyetlen Úrral való kapcsolatot ábrázolja ki, ami döntően fontos, életforrás Izrael népe számára.
Füzek és nyárak
A vízparti növénytársulások, ligeterdők jól elkülönülnek a környező erdőktől, pusztáktól. Így volt ez Palesztina és Mezopotámia területén is. A vízparti ligeterdők jellegzetes lombhullató fái, cserjéi a füzek és nyárak, mindkét növénynemzetség a fűzfafélék családjába tartozik. Kétlaki, barkavirágzatú, szórt levélállású növények. A füzek levelei hosszúkásak, virágait rovarok porozzák be. A nyárak levelei hosszabb nyelűek, legtöbbször tojásdad alakúak, virágaikat szél porozza be.
A bibliai szóhasználat alapján nem lehet pontosan megkülönböztetni, melyik fűzfajról van szó a Bibliában, illetve a fűzre és nyárra vonatkozó kifejezések is könnyen felcserélődnek a közös élőhely és rokon vonások miatt.
Palesztina területén a leggyakoribb fűzfaj, kisebb, 5-8 m magas fa vagy cserje, lándzsás levelekkel. Délkelet-Törökországtól Iránig őshonos, Babilónia folyói mentén is volt belőle bőven. Szubtrópusi, fagyérzékeny faj, barkáit tavasszal, lombfakadás előtt hozza. Jó mézelőnövény, vesszőit kosárfonásra használják, fájából csónak, bútor készül, és gyógyhatása is ismert.
A fává növő fűzfajok közül a legnagyobb, 20-25 m magasra nő, vesszői a földig lehajolnak.
Jób könyve megemlíti, hogy a folyók partján, lótuszbokrok és fűzfák árnyékában szívesen tanyáznak a vízilovak (Jób 40,21–22). Lombsátrak ünnepén az ünnepi sátor és csokor készítéséhez fűzfagallyakat is használtak (3Mózes 23,40).
Nagy termetű, gyors növésű fa, barkái lombfakadás előtt nyílnak. Hosszú nyelű, kékes- vagy szürkészzöld levelei változatos méretűek és alakúak. Puha fájából különböző tárgyakat faragnak. Őshazája Észak-Afrikától Közép-Ázsiáig terjed, a Jordán alsó folyásánál ártéri erdőket alkot. Az Eufrátesz folyóparti növényzetének domináns faja, és a fűzhöz hasonlít, ezért a bibliakutatók arra is gondolnak, hogy a fogságban élő zsidók nem fűzfára, hanem eufráteszi nyárra akasztották hangszereiket (lásd feljebb, Zsolt 137).
Hatalmas termetű, szürkésfehér kérgű, gyakran ferde törzsű, bókoló koronájú fa. Változatos alakú levelei színe fényeszöld, fonáka krétafehér. Porzós virágai nagy, vöröslő barkák, termős barkái kisebbek és sárgászöldek. Megnyúlt füzérben csoportosuló tokterméséből pehelyszerű, fehér szőrüstökkel ellátott magok bújnak ki. Európa középső és déli részén (hazánkban is), Észak-Afrikában és Nyugat-Ázsiában honos, így a közel-keleti országokban is. Könnyű, jól megmunkálható fája szerszámok, háztetők készítésére szolgál, kérgének gyógyhatása is ismert.
Bár Hóseás próféta negatív, ítéletes igében említi, mint „kívánatos” fát, szépsége és méltósága figyelemre méltó:
Hegytetőkön áldoznak,
dombokon tömjéneznek,
cserfa, nyárfa és tölgyfa alatt,
mert kellemes az árnyékuk.
Hóseás 4,13
Források:
Fráter Erzsébet: A Biblia növényei (Scolar, Bp, 2017, 236–239.)
Keresztyén bibliai lexikon: Növények (Kálvin, Bp., 1993.)
A kép forrása a növény nevére kattintva elérhető
A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!
https://kateteka.hu/wp-content/uploads/2021/07/Babiloni-szomorufuz_nyaron_vagott.jpg738738Miklya Zsolthttps://kateteka.hu/wp-content/uploads/2015/04/kateteka_logo.pngMiklya Zsolt2021-07-15 15:40:232021-07-15 15:56:0424. Mint a parti füzek…
Vizekben gazdag ország vagyunk, természetes, hogy nálunk is honos a Bibliában említett vízparti növények sok faja, amiről szólásaink, közmondásaink is tanúskodnak. Egy tankockafeladattal próbára tehetjük a gyerekek nyelvi-logikai képességeit, miközben felidézzük a vízi növények neveit:
Mit gondolsz, mit jelentenek a következő szólások, közmondások? Párosítsd őket a jelentésükkel!
Gyönge a nád, mégis a szél hajtogatja = az alkalmazkodás is véd, nem csak az erő
Három élű a nyelve, mint a sásnak = rosszmájú, rossznyelvű
Sással födött házban bátorságos aludni = szegénynek nem kell a tolvajtól félni
Forrás: O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások (Gondolat, Bp., 1966)
Ismerkedés vízparti növényekkel
Mózest az édesanyja egy gyékénykosárban engedte a vízre, a sás közé. A bibliai korok növényvilágát kutató tudósok szerint azonban a kosár papiruszból, sásból vagy kákából is készülhetett. A bibliai szóhasználat ugyanis nem közli pontosan a növényfaj nevét.
De vajon mi felismerjük-e a vízi növények közül a gyékényt vagy a sást? A gyerekek nagy valószínűséggel nem tudnak különbséget tenni a nád, a sás, a káka és a gyékény között, de lehet, hogy mi magunk sem. Érdemes utánajárni ezeknek a növényeknek a természetben is, amihez szervezzünk egy vízparti túrát, kirándulást.
Előtte érdemes megnézni a Játékok vízparti növényekből című kisfilmet, amelyből nemcsak a vízparti növényeket ismerhetjük meg, hanem sokféle játék elkészítését is megtanulhatjuk.
A gyerekeknek a túra során mutassuk meg, melyik növény a nád, a sás, a gyékény, a káka.
Gyékénykosarat ugyan nem tudunk fonni, de egy kis nádlevélcsónakot készíthetünk a gyerekekkel. A filmen 2.24-től látható a csónak elkészítése. Itt késsel vágják el a nádlevelet, de nyugodtan elvághatják a gyerekek ollóval is.
A filmen sokféle játék elkészítési módját láthatjuk még, amik közül válogathatunk. De segítségünkre lehet Nagy Mari – Vidák István: Játékok vízparti növényekből című könyve is (Móra, Bp, 1980).
A játékokat végül próbáljuk ki: eresszük vízre a nádcsónakot, kákatutajt, fújjuk a nádsípot, vagy höppögessünk a höppögetővel.
Nádsípot csináltam
Elmentem én az erdőbe Fát szedegetni, Utánam jött édesanyám Pofon veregetni. Nád közé ugrottam, Nádsípot csináltam, Az én sípom így szólt: Dí, dá, dú, Te vagy az a nagyszájú!
Kiolvasó mondókánknak sokféle változata ismert, Gágyor József gyűjtése nyomán egy csokorra valót találunk e cím alatt: Elmentem én az erdőbe
Tanuljuk meg a mondókát, és játsszunk vele kiszámolót. Aztán próbáljuk ki a nádsíp készítését, amihez egy bemutató kisfilmet ajánlunk:
A nádsíp készítése néphagyományunkhoz tartozik, de nem magyar találmány, a bibliai hangszerek között is szerepel (héber: hálil). Egyszerűbb alakja volt a pásztorsíp vagy pásztorfurulya. Salamon koronázásakor a nép sípokkal ünnepelt:
Azután fölvonult mögötte az egész nép, sípokkal sípoltak, és olyan lelkesen ujjongtak, hogy majd meghasadt a föld a kiáltozásuktól.
1Királyok 1,40
Jézus idejében sem volt ismeretlen az ilyen sípoktól hangos örömünnep:
Sípoltunk néktek, és nem táncoltatok; siralmas énekeket énekeltünk néktek, és nem sírtatok.
Máté 11,17 (Károli-fordítás)
Ezek után talán érthetőbb lesz az alábbi magyar közmondás, legalábbis az elsődleges (tárgyi) jelentése:
Könnyű nád között sípot csinálni.
De vajon mi az átvitt jelentése? Játszhatunk vele egy fele sem igaz-t:
A. Könnyű annak boldogulni, aki kedvező körülmények között él.
B. Könnyű anyagból könnyen megy a munka.
C. Könnyű helyzetben könnyen válik könnyelművé az ember.
A Bibliában több helyen is találkozunk jellegzetes vízparti növényekkel, így a nád, a gyékény, a sás, a káka és a papirusz neve is előfordul. A botanikusok mégis nehéz helyzetben vannak egy-egy konkrét igehely esetén, mert a bibliai szóhasználat alapján nem lehet mindig pontosan beazonosítani, melyik növényfajról lehet szó. A héber suph (szuf) kifejezés a vízparti növények gyűjtőneve, és jelenthet nádat, kákát vagy gyékényt is. Jób könyvében Bildád, Jób barátja az Istenről elfeledkező ember életét példázza a víz nélkül maradt növények képével. De bármely más vízparti növény neve is szerepelne a nád vagy a sás helyett, a lényegen nem változtatna csöppet sem:
Megél-e a nád a mocsáron kívül? Felnőhet-e víz nélkül a sás? Előbb frissen zöldell, vágáshoz is zsenge, majd máris elszárad, minden fűnél előbb.
A Papiruszsása palkafélék (sásfélék) családjába tartozó évelő növény, és mivel nem sás, hanem palka, inkább papiruszpalka lehetne a neve. Iszapban kúszó gyöktörzséből erős, rugalmas, tömött, háromélű szár fejlődik, ami 3-5 méter magasra is megnő. Levelei ernyőszerűen helyezkednek el a szár csúcsán, virágai is ernyőszerű virágzatot alkotnak. Sekély vizekben él, valamikor a Nílus-völgy jellegzetes növénye volt, de a Jordán völgyében, a Genezáreti-tó mocsaraiban is tömegesen élt. Természetes állománya szinte teljesen kipusztult, jobbára természetvédelmi területen, botanikus kertekben él.
A papiruszt sokoldalúan tudták használni. Szárának szivacsos beléből készült a papirusztekercs, amit évezredeken keresztül írásra szolgált, a kora középkorban vette át szerepét az állati bőrből készült pergamen. A papirusz erős rostjaiból kötelet, vitorlát fontak, szárából cipőt, kosarat készítettek, gyöktörzsét pedig élelmiszerként fogyasztották, és gyógyhatását is ismerték. Papiruszkötegekből csónak, hajótest készült, ahogy a prófétai ige is megmutatja:
Jaj a suhogó vitorlák országának Etiópia folyóin túl! Követeket küld a tengeren, papiruszhajókon a víz színén.
Ézsaiás 18,1-2
Káka (héber: ’agmón)
A kákafajok a palkafélék (sásfélék) családjába tartozó, mocsarakban, nádasokban élő, évelő növények. Kúszó gyöktörzse van, virágfüzérkéi ecsetvirágzatban egyesülnek. A tavi kákának sötétzöld, hengeres, 80-300 cm magas szára van, a tövénél 15 mm vastag is lehet. „Kákán is csomót keres”, mondják a kötözködő emberről, aki ott is hibát keres, ahol nincs. A káka víz fölé magasodó részén valóban nincsenek csomók, nem tagolódik ízekre, mint a nádszár. A káka csomói lent, földközelben helyezkednek el, ami nem szembetűnő. Ismertebb fajai többek között a Tavi káka (Schoenoplectus lacustris) vagy a Parti káka (Scirpus litoralis).
Sásfajok (Carex; héber: áhu, szuf, gome’)
Szintén a palkafélék (sásfélék) családjába tartozó növénynemzetség, több mint ezer faja ismert, a képen Sziklai sás (Carex halleriana) látható . Vizes, zsombékos, mocsaras helyeken élő évelő növény, gyakran rét- és legelőnövényzetet alkot. Szárát bél tölti ki, nem üreges, virágai külön termőszálon fejlődnek. A fáraó álmában a tehenek sás között legeltek:
Álmomban a Nílus partján álltam. A Nílusból hét kövér és szép tehén jött elő, és legelészni kezdett a sás között.
1Mózes 41,17-18
Déli gyékény (Typha domingensis)
A Déli gyékény a gyékényfélék családjába tartozó, sekély vizekben, nádasok tövében élő, hosszú, szálas levelű, évelő növény. Tömött, hengeres torzsavirágzata van, amit buzogánynak is neveznek. Könnyen munkálható leveleiből kosarakat, szőnyegeket fontak. A B-ban csak a 2Mózes 2,3-ban szerepel a héber gome’ fordításaként. Ám a szó fordítása bizonytalan, tehát Mózes „gyékénykosarát” fonhatták papiruszból, sásból vagy kákából is.
Amikor azonban nem tudta már tovább rejtegetni, fogott egy gyékénykosarat, bekente szurokkal és gyantával, majd beletette a gyermeket, és kitette a Nílus partján a sás közé.
2Mózes 2,3
Nád(héber: káne, szuf)
A Közönséges nád (Phragmites australis) és nagyobb növésű rokona, az Olasz nád (Arundo donax) kinézete, élőhelye és életmódja is hasonló, ezért a bibliai szövegekben nem lehet elkülöníteni, hogy éppen melyikről van szó. Mindkettő a perjefélék (pázsitfűfélék) családjába tartozó évelő növény. Belül üreges, szárcsomókkal tagolt szalmaszár jellemi, ami rugalmassá, teherbíróvá teszi, így a szélnek jól ellenáll.
Az Olasz nád Európában a legnagyobbra növő pázsitfűféle (3-6 méter magas), a Földközi-tenger mellékén mindenütt megtalálható vízfolyások partján, vízközeli területeken. Palesztina vidékén is gyakori, jól tűri a szárazságot. Az ókor óta fontos haszonnövény. Zöldesszürke, lapos levelei rendezett sorokban állnak a száron. Hatalmas, tömött bugavirágzata van, amiből kéziseprűt kötöttek. Üreges szára építkezések, könnyű csónakok alapanyaga, de kiválóan alkalmas fúvós hangszerek faragására is. Mérete alapján a mérőnád olasz nád lehetett, a mérőnád ókori hosszmérték volt: 6 könyök, vagyis 2,67 méter. Ezékielnél olvasunk róla, ám ott hosszabb mérték – 3,11 m – szerepel (Ez 40,5). Meg kell még említeni a nádpálcát, ami a kormányzás jelképe volt, ezért adtak Jézus kezébe nádszálat a gúnyolódó katonák (Máté 27,29)
Közönséges náddal a Földön mindenütt találkozunk vízpartokon, mocsaras, vizes réteken, ahol a töve gyakran a vízben áll. Erős szára 2-4 méter magas, hosszú levelei bókolók. Bugavirágzata felálló vagy kissé bókoló is lehet. A bibliai időkben nélkülözhetetlen építő- és tetőfedő, valamint tüzelőanyag anyag volt, de nyílvessző és fonott kosár is készült belőle. A Kr. e. 3. századtól az írótoll is hegyesre metszett nádból készült.
Források:
Fráter Erzsébet: A Biblia növényei (Scolar, Bp, 2017, 59–69.) Keresztyén bibliai lexikon: Növények (Kálvin, Bp., 1993.)
A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!
Tevékenység: Bibliaismeret, kortörténet: a len szerepe, felhasználása; interaktív multimédiás feladat: szövegkiegészítés; kézművesség: szalagszövés, fonal- és textilkollázs, batikolás növényi festéssel; süteménykészítés lenmaggal
Ha a len, lenvászon jelentőségét fel akarjuk ismerni a bibliai kor emberének életében, érdemes végigolvasni a Példabeszédek könyve záró szakaszát, a „derék asszonyt” dicsérő éneket (Péld 31,10–31). Ő az, aki „Szerez gyapjút és lent, és jókedvűen dolgozik kezével.” Minden tevékenysége az életet szolgálja, nem robot és gyötrelem, hanem öröm és bölcsesség forrása, amiért „boldognak mondják” őt az emberek. Feltűnő, hogy a dicséretbe, mint egy szövetbe, újra és újra beszálazódnak a textilmunka képei, váltakozva az élet más, egzisztenciális jelentőségű képeivel. Mintha a sorpárhuzamok is azt mutatnák, egyenértékű dolog helytállni az élet mindennapi dolgaiban:
Érzi, milyen hasznos tevékenysége, éjjel sem alszik el mécsese. Ügyesen kezeli a rokkát, tenyerében tartja az orsót. Tenyerét megnyitja a nincstelen előtt, kezét nyújtja a szegénynek. Nem félti háza népét a hóeséskor sem, mert egész háza népe meleg ruhába öltözött. Színes szőtteseket készít magának, lenvászon és bíbor az öltözete. Férjét jól ismerik a városkapukban, ahol az ország véneivel ül együtt. Finom inget készít, és eladja, övet is ad el a kalmárnak. Erő és méltóság árad róla, és nevetve néz a holnap elé.
Példabeszédek 31,18–25
Szerezzünk lenfonalat és lenmagot. A fonalat tapintsuk meg, próbáljuk elszakítani. A magot kóstoljuk meg, rágcsáljuk el. Megtapasztalhatjuk a len kettős hasznát, ami rugalmas rostjainak és olajos magjainak köszönhető, és ősidők óta segíti az embert. A Közel-Keleten közel 9000 éve termesztik, őshazája a Perzsa-öböl környékén lehetett. Egyiptomban különösen fontos növény volt, a gabonával egyenértékű, és nagy területeken termesztették. A hetedik csapásban elpusztult növények között a len az árpa mellett szerepel (2Mózes 9,31).
A házilen (Linum usitatissimum) a lenfélék családjába tartozó, 40-90 cm magas, keskeny levelű, egynyári növény, égszínkék vagy fehér virágokkal. Toktermésében tíz fényes, barna, lapos, magas olajtartalmú mag van. Magját fogyasztották, és olajat is sajtoltak belőle. A növény rostja értékes textilalapanyag, ami a hosszú, egyenes szárból nyerhető.
A földből kihúzott szárakról letisztították a termést, néhány napig áztatták, majd szárították, amire a lapos háztető kiválóan alkalmas volt. Ráháb lenkórót szárított a tetőn, a kémeket ez alá bújtatta el (Józsué 2,6). A lenkórót ezután törték és tilolták, majd fésülték, gerebenezték, aminek az a lényege, hogy a fellazult fás részeket eltávolították a rostok közül, és a szálakat előkészítették a fonásra.
A lenfonál rugalmas, erős, fényes és jól színezhető, ugyanakkor jól fehéríthető, amiből a legfinomabb ruhaanyag, de szőnyeg vagy sátor- és vitorlavászon is készülhet. A szent sátor munkálataival megbízott mesterek – Becalél és Oholiáb – a szövéshez, takácsmunkához is értettek:
Nagy hozzáértéssel ajándékozta meg őket, hogy el tudjanak készíteni mindenféle fa- és fémmunkát, művészi szövést és hímzést kék és piros bíborból, karmazsin fonálból és lenfonálból meg a takácsmunkát: hogy elvégezzenek mindenféle munkát, és elkészítsék hozzájuk a terveket.
2Mózes 35,35
Az ószövetségi időkben a lenvászon – a gyolcs – drága és nemes anyagnak számított, Józsefet gyolcsruhába öltöztette a fáraó, amikor Egyiptom kormányzójává tette (1Mózes 41,42), fehér gyolcs volt a papok szent öltözéke (3Mózes 16,4), és a menyasszonyi pompához is illett a gyolcsruha (Ezékiel 16,13). Az újszövetségi időkben gyolcsból készült a közönségesen viselt alsóruha, a legfinomabb szövésű lenvászon, a patyolat viszont a gazdagok kiváltsága maradt (Lukács 16,19). A ragyogó, hófehér ruha a tisztaság és szentség kifejezője, ezt látjuk Jézus megdicsőülésekor (Márk 9,3), feltámadása és mennybemenetele után az angyalokon (Máté 28,3; ApCsel 1,10) vagy a mennyben a Bárány menyegzőjén (Jelenések 19,8).
A lenvászon jól festhető, a színes textil drága és méltóságjelző volt, a papi, főpapi ruha leírásában többek között így szerepel:
Elkészítették Áronnak és fiainak a köntöseit lenből takácsmunkával. A főpapi süveget és a papi süvegek kendőit lenből készítették, a gyolcsnadrágot pedig sodrott lenfonálból. Az övet is sodrott lenfonálból, kék és piros bíborból meg karmazsin fonálból készítették művészi hímzéssel, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr.
2Mózes 39,27–29
A karmazsinfonalat a karmazsintölgyön élő tetű testékanyagával festették. A bíbor festékanyagát a tüskés bíborcsiga (Bolinus brandaris), a kék színt pedig a sávos bíborcsiga (Hexaplex trunculus) mirigyváladékából nyerték. A bíbor a legdrágább textilfesték volt, értékét aranyban mérték. A Filippiben élő, kereszténnyé lett Lídia bíborárus volt (ApCsel 16,14).
Kelmefestéshez valószínűleg a Bibliában nem említett festőnövényeket is használtak, mint a festőcsülleng (Isatis tinctoria), festőbuzér (Rubia tinctoria), báránypirosító (Alkanna tinctoria) vagy az Indiából származó indigó (Indigofera-fajok).
Meg kell még említeni, hogy a később általánosan elterjedt, gyapotból készült pamutvászon a bibliai időkben nem volt általánosan használt Palesztina vidékén, a Biblia egyedül Eszter könyvében említi (Eszt 1,6; karpas). A kender szintén ismeretlen volt itt a bibliai időkben, a selyem is luxuscikként juthatott el ide kereskedelem révén (Ezékiel 16,13).
Forrás: Fráter Erzsébet: A Biblia növényei (Scolar, Bp, 2020, 266–271.)
A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!
We may request cookies to be set on your device. We use cookies to let us know when you visit our websites, how you interact with us, to enrich your user experience, and to customize your relationship with our website.
Click on the different category headings to find out more. You can also change some of your preferences. Note that blocking some types of cookies may impact your experience on our websites and the services we are able to offer.
Essential Website Cookies
These cookies are strictly necessary to provide you with services available through our website and to use some of its features.
Because these cookies are strictly necessary to deliver the website, refusing them will have impact how our site functions. You always can block or delete cookies by changing your browser settings and force blocking all cookies on this website. But this will always prompt you to accept/refuse cookies when revisiting our site.
We fully respect if you want to refuse cookies but to avoid asking you again and again kindly allow us to store a cookie for that. You are free to opt out any time or opt in for other cookies to get a better experience. If you refuse cookies we will remove all set cookies in our domain.
We provide you with a list of stored cookies on your computer in our domain so you can check what we stored. Due to security reasons we are not able to show or modify cookies from other domains. You can check these in your browser security settings.
Other external services
We also use different external services like Google Webfonts, Google Maps, and external Video providers. Since these providers may collect personal data like your IP address we allow you to block them here. Please be aware that this might heavily reduce the functionality and appearance of our site. Changes will take effect once you reload the page.
Google Webfont Settings:
Google Map Settings:
Google reCaptcha Settings:
Vimeo and Youtube video embeds:
Privacy Policy
You can read about our cookies and privacy settings in detail on our Privacy Policy Page.
