24. Mint a parti füzek…

, Életkorok:  alsós, felsős, ifis, 
Képesség területek:  természetismeret, nyelvi feladat, játék, kirándulás, sport, barkácsolás, kézművesség, drámajáték, élménypedagógia, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, tábor, távoktatás, digitális tananyag, 
Tudomány területek:  természettudomány, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  digitális oktató anyag, film, online mese, 
  • Intelligenciatípus: Természeti, verbális-nyelvi, testi-mozgásos
  • Tevékenység: Bibliai növényismeret: füzek és nyárak; interaktív multimédiás feladat: csoportosítás; kirándulás, fák megfigyelése; mondóka mozgásos játékkal; mesehallgatás és -feldolgozás szöveg-kép párosítással

 

Ne félj, szolgám, Jákób,
Jesúrún, akit kiválasztottam!
Mert vizet árasztok a szomjas földre,
patakokat a száraz tájra.
Kiárasztom lelkemet utódaidra,
áldásomat sarjadékaidra.
Növekednek, mint fű a víz mellett,
mint csatornák mentén a fűzfák.

Ézsaiás 44,2–4

 

A babiloni fogságban élő zsidó nép egyik legszebb áldásígéretét olvashatjuk a fenti igében, ahol az áldottságot többek között a víz mellett növekedő fűzfa ábrázolja ki. Óhatatlanul is „áthallatszik” a jeremiási ige az Úrban bízó emberről, aki „olyan lesz, mint a víz mellé ültetett fa, amely a folyóig ereszti gyökereit” (Jeremiás 17,8).

A fogságban élő nép egyedül Istenben találhatja meg a szabadulás útját, hiába vannak fűzfák bőven az Eufrátesz és folyótársai mellett is:

Amikor Babilon folyói mellett laktunk,
sírtunk, ha a Sionra gondoltunk.
A fűzfákra akasztottuk ott hárfáinkat.
Mert akik elhurcoltak minket,
énekszót követeltek tőlünk,
és akik sanyargattak, öröméneket:
Énekeljetek nekünk a Sion-énekekből!
Hogyan énekelhetnénk
éneket az Úrról idegen földön?

Zsoltárok 137,1–4

 

Babilon és Izrael folyói, vizei mentén ugyanúgy virul a fűzfa, ebben nincs különbség. A fa élő vízzel való kapcsolata azonban az Istennel, mint egyetlen Úrral való kapcsolatot ábrázolja ki, ami döntően fontos, életforrás Izrael népe számára.

 

Füzek és nyárak

A vízparti növénytársulások, ligeterdők jól elkülönülnek a környező erdőktől, pusztáktól. Így volt ez Palesztina és Mezopotámia területén is. A vízparti ligeterdők jellegzetes lombhullató fái, cserjéi a füzek és nyárak, mindkét növénynemzetség a fűzfafélék családjába tartozik. Kétlaki, barkavirágzatú, szórt levélállású növények. A füzek levelei hosszúkásak, virágait rovarok porozzák be. A nyárak levelei hosszabb nyelűek, legtöbbször tojásdad alakúak, virágaikat szél porozza be.

A bibliai szóhasználat alapján nem lehet pontosan megkülönböztetni, melyik fűzfajról van szó a Bibliában, illetve a fűzre és nyárra vonatkozó kifejezések is könnyen felcserélődnek a közös élőhely és rokon vonások miatt.

 

Palesztin fűz (Salix acmophylla)

Palesztina területén a leggyakoribb fűzfaj, kisebb, 5-8 m magas fa vagy cserje, lándzsás levelekkel. Délkelet-Törökországtól Iránig őshonos, Babilónia folyói mentén is volt belőle bőven. Szubtrópusi, fagyérzékeny faj, barkáit tavasszal, lombfakadás előtt hozza. Jó mézelőnövény, vesszőit kosárfonásra használják, fájából csónak, bútor készül, és gyógyhatása is ismert.

 

Fehér fűz (Salix alba)

A fává növő fűzfajok közül a legnagyobb, 20-25 m magasra nő, vesszői a földig lehajolnak.

Jób könyve megemlíti, hogy a folyók partján, lótuszbokrok és fűzfák árnyékában szívesen tanyáznak a vízilovak (Jób 40,21–22). Lombsátrak ünnepén az ünnepi sátor és csokor készítéséhez fűzfagallyakat is használtak (3Mózes 23,40).

 

Eufráteszi nyár (Populus euphratica)

Nagy termetű, gyors növésű fa, barkái lombfakadás előtt nyílnak. Hosszú nyelű, kékes- vagy szürkészzöld levelei változatos méretűek és alakúak. Puha fájából különböző tárgyakat faragnak. Őshazája Észak-Afrikától Közép-Ázsiáig terjed, a Jordán alsó folyásánál ártéri erdőket alkot. Az Eufrátesz folyóparti növényzetének domináns faja, és a fűzhöz hasonlít, ezért a bibliakutatók arra is gondolnak, hogy a fogságban élő zsidók nem fűzfára, hanem eufráteszi nyárra akasztották hangszereiket (lásd feljebb, Zsolt 137).

 

Fehér nyár (Populus alba)

Hatalmas termetű, szürkésfehér kérgű, gyakran ferde törzsű, bókoló koronájú fa. Változatos alakú levelei színe fényeszöld, fonáka krétafehér. Porzós virágai nagy, vöröslő barkák, termős barkái kisebbek és sárgászöldek. Megnyúlt füzérben csoportosuló tokterméséből pehelyszerű, fehér szőrüstökkel ellátott magok bújnak ki. Európa középső és déli részén (hazánkban is), Észak-Afrikában és Nyugat-Ázsiában honos, így a közel-keleti országokban is. Könnyű, jól megmunkálható fája szerszámok, háztetők készítésére szolgál, kérgének gyógyhatása is ismert.

Bár Hóseás próféta negatív, ítéletes igében említi, mint „kívánatos” fát, szépsége és méltósága figyelemre méltó:

 

Hegytetőkön áldoznak,
dombokon tömjéneznek,
cserfa, nyárfa és tölgyfa alatt,
mert kellemes az árnyékuk.

Hóseás 4,13

 

Források:

  • Fráter Erzsébet: A Biblia növényei (Scolar, Bp, 2017, 236–239.)
  • Keresztyén bibliai lexikon: Növények (Kálvin, Bp., 1993.)
  • A kép forrása a növény nevére kattintva elérhető

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .