23. Vízparti növényjáték

• Intelligenciatípus: Természeti, verbális-nyelvi, testi-mozgásos, vizuális-térbeli, zenei-ritmikus
• Tevékenység: Szólások, közmondások vízparti növényekkel: szövegpárosítás; ismerkedés vízparti növényekkel: túra, játékkészítés; nádsíp készítése, közmondás és bibliai párhuzamok megismerése

Vizekben gazdag ország vagyunk, természetes, hogy nálunk is honos a Bibliában említett vízparti növények sok faja, amiről szólásaink, közmondásaink is tanúskodnak. Egy tankockafeladattal próbára tehetjük a gyerekek nyelvi-logikai képességeit, miközben felidézzük a vízi növények neveit:

Mit gondolsz, mit jelentenek a következő szólások, közmondások? Párosítsd őket a jelentésükkel!

A tankocka elérhető itt: Vízparti szólások, közmondások

Kép forrása

A tankockán szereplő szólások, közmondások:

• Egy gyékényen árul valakivel = egyetértenek, ugyanaz a szándékuk
• Ki tudja, mikor rántják ki alólunk a gyékényt = senki se tudja, mikor kell meghalnia
• Kákán is csomót keres = ott is hibát keres, ahol nincs
• Sohasem lesz kákából oszlop = hitvány anyagból nem készíthetünk értékes holmit
• Nádhoz támaszkodik = megbízhatatlan emberben bízik
• Gyönge a nád, mégis a szél hajtogatja = az alkalmazkodás is véd, nem csak az erő
• Három élű a nyelve, mint a sásnak = rosszmájú, rossznyelvű
• Sással födött házban bátorságos aludni = szegénynek nem kell a tolvajtól félni

Forrás: O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások (Gondolat, Bp., 1966)

Ismerkedés vízparti növényekkel

Mózest az édesanyja egy gyékénykosárban engedte a vízre, a sás közé. A bibliai korok növényvilágát kutató tudósok szerint azonban a kosár papiruszból, sásból vagy kákából is készülhetett. A bibliai szóhasználat ugyanis nem közli pontosan a növényfaj nevét.

De vajon mi felismerjük-e a vízi növények közül a gyékényt vagy a sást? A gyerekek nagy valószínűséggel nem tudnak különbséget tenni a nád, a sás, a káka és a gyékény között, de lehet, hogy mi magunk sem. Érdemes utánajárni ezeknek a növényeknek a természetben is, amihez szervezzünk egy vízparti túrát, kirándulást.

Előtte érdemes megnézni a Játékok vízparti növényekből című kisfilmet, amelyből nemcsak a vízparti növényeket ismerhetjük meg, hanem sokféle játék elkészítését is megtanulhatjuk.

A gyerekeknek a túra során mutassuk meg, melyik növény a nád, a sás, a gyékény, a káka.

Gyékénykosarat ugyan nem tudunk fonni, de egy kis nádlevélcsónakot készíthetünk a gyerekekkel. A filmen 2.24-től látható a csónak elkészítése. Itt késsel vágják el a nádlevelet, de nyugodtan elvághatják a gyerekek ollóval is.

A filmen sokféle játék elkészítési módját láthatjuk még, amik közül válogathatunk. De segítségünkre lehet Nagy Mari – Vidák István: Játékok vízparti növényekből című könyve is (Móra, Bp, 1980).

A játékokat végül próbáljuk ki: eresszük vízre a nádcsónakot, kákatutajt, fújjuk a nádsípot, vagy höppögessünk a höppögetővel.

Nádsípot csináltam

Elmentem én az erdőbe
Fát szedegetni,
Utánam jött édesanyám
Pofon veregetni.
Nád közé ugrottam,
Nádsípot csináltam,
Az én sípom így szólt:
Dí, dá, dú,
Te vagy az a nagyszájú!

Kiolvasó mondókánknak sokféle változata ismert, Gágyor József gyűjtése nyomán egy csokorra valót találunk e cím alatt: Elmentem én az erdőbe

Tanuljuk meg a mondókát, és játsszunk vele kiszámolót. Aztán próbáljuk ki a nádsíp készítését, amihez egy bemutató kisfilmet ajánlunk:

A nádsíp készítése néphagyományunkhoz tartozik, de nem magyar találmány, a bibliai hangszerek között is szerepel (héber: hálil). Egyszerűbb alakja volt a pásztorsíp vagy pásztorfurulya. Salamon koronázásakor a nép sípokkal ünnepelt:

Azután fölvonult mögötte az egész nép, sípokkal sípoltak, és olyan lelkesen ujjongtak, hogy majd meghasadt a föld a kiáltozásuktól.

1Királyok 1,40

Jézus idejében sem volt ismeretlen az ilyen sípoktól hangos örömünnep:

Sípoltunk néktek, és nem táncoltatok;
siralmas énekeket énekeltünk néktek, és nem sírtatok.

Máté 11,17 (Károli-fordítás)

Ezek után talán érthetőbb lesz az alábbi magyar közmondás, legalábbis az elsődleges (tárgyi) jelentése:

Könnyű nád között sípot csinálni.

De vajon mi az átvitt jelentése? Játszhatunk vele egy fele sem igaz-t:

A. Könnyű annak boldogulni, aki kedvező körülmények között él.

B. Könnyű anyagból könnyen megy a munka.

C. Könnyű helyzetben könnyen válik könnyelművé az ember.

(Megoldás: A; forrás: O. Nagy Gábor, idézett mű)

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/