Képforrás: 123RF
- Bibliai történet: Máté 2,13–19–23; Lukács 2,39–40.52
- Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, testi-mozgásos, vizuális-térbeli, természeti, logikai-matematikai
- Tevékenység: Beszélgetés: hogyan éltek a gyerekek Jézus korában; gyerekjátékok rongylabdával, kavicsokkal; ismerkedés a fával: képalkotás spatulával; betűsüti készítése, betűkirakó, betűkóstoló
Hogyan nőtt fel Jézus? (Verbális-nyelvi, kapcsolati, testi-mozgásos, vizuális-térbeli, természeti, logikai-matematikai)
Jézus gyerekkoráról nem sokat tudunk. Miután bemutatták őt a templomban, és a bölcsek ajándékaikkal köszöntötték, menekülniük kellett Heródes király elől. De néhány év múlva visszatérhettek az otthonukba, a galileai Názáretbe, ami inkább falu volt, mint város. Jézus itt nőtt fel, Lukács evangéliuma szerint „növekedett és erősödött, megtelt bölcsességgel, és Isten kegyelme volt rajta” (Lk 2,40). Később pedig azt olvassuk, hogy „gyarapodott bölcsességben, testben, Isten és emberek előtt való kedvességben” (Lk 2,52) Mit jelent ez? Hogy nem különbözött a többi gyerektől, ugyanúgy játszott, tanult, segített a szüleinek. Egy dologban mégis kitűnt: az Isten és emberek előtti kedvességben. Vagyis nem tett rosszat, nem bosszantott fel senkit. Hogy lehet ilyen egy gyerek? Úgy, hogy betölti Isten lelke (kegyelme).
Mégis, hogyan nőtt fel Jézus? Hogyan teltek a napjai? Mivel játszottak akkoriban a gyerekek? Jártak-e óvodába, iskolába? Mit csináltak egész nap?
Amíg kicsik voltak, játszottak. Nem voltak kész játékaik meg könyveik, de volt a környezetükben sok játéknak alkalmas tárgy, és ott voltak a testvérek, szomszéd és rokon gyerekek. Nyugodtan játszhattak egymással az utcákon, házak között vagy a közeli mezőn, patakparton. Játszottak labdával, kövekkel, kavicsokkal, a fiúk kipróbálták erejüket, ügyességüket, a lányok összebújva babázhattak egy rongybabával is. Valószínűleg építettek is sárból, homokból, kövekből, ágakból, amit a környezetükben találtak.
Lásd itt: labdajátékokat játszó gyerekek egy római domborművön a Kr. u. 2. századból.
Rongylabda
A gyerekek nem ismerték a mai gumilabdát vagy a gumibelsővel felfújt bőrlabdát. Mégis labdáztak, a labdáik vászonból, bőrből vagy szőrből (gyapjúból) készülhettek.
Lásd itt: római játékok között nádból és vászonból készült labdák
A rongylabda a magyar népi kultúrából is ismert, elkészítése erős, biztos kezet igényel. Kérjük meg a szülőket, hogy segítsenek rongylabdát készíteni. Vállalkozó szülő, nagyszülő vagy idősebb testvér készíthet egy-egy labdát a csoportnak. Az itt elérhető videón jól követhetjük az elkészítés fázisait: Rongylabda készítés.
A puha rongylabdát a teremben is kipróbálhatjuk, labdaelkapót, labdacicát, célba dobást játszhatunk vele.
Kavicsmese
Hogy működik a meseépítő kavicsjáték? Szabad téren elég hozzá a homokos part és némi kavics. Teremben sem kell hozzá más, mint csoportonként egy tálca homok vagy puha kendő és egy maréknyi kavics. A kis csoportok feladata, hogy a tálca vagy kendő felületén alkossanak a kavicsok segítségével egy közös képet. A kép bármit ábrázolhat, ami a kavicsokról a gyerekek eszébe jut. A képnek adjanak címet, és alkossanak hozzá szóban egy közös mesét. Ha jól sikerült, elmesélhetik a többieknek is.
Kavicskirakó készlet
Lapos kavicsokra rajzolt vonalakkal készíthetünk egy egész kavicskirakó készletet. A vonalakat vastagabb, fehér vagy színes alkoholos filccel rajzoljuk meg, minden kavicson 2-2 szabad végződéssel. A vonalak közt lehet
egyenes (középvonal),- sarkos (derékszög, hegyesszög, tompaszög),
- elágazásos (T-alak, szabályos hármas és négyes elágazás),
- girbegurba (2-2 végződéssel),
- stb.
A készlet elemeit csoportosíthatjuk a vonalak tulajdonságai szerint, kirakhatunk belőlük egyszerűbb és bonyolultabb alakzatokat, játszhatunk velük dominót, amiből egy egész útrendszer, labirintus keletkezik.
A kavicsok természetes vonalait is kihasználhatjuk.
Játékötlet forrása
Kép: 123RF
Mit tanultak a gyerekek? (Verbális-nyelvi, önismereti, testi-mozgásos, vizuális-térbeli, természeti)
Minden nagyobb településen, így Názáretben is volt zsinagóga, imaház, ahol a helyi gyülekezet istentiszteleteit tartották. Az imaházakhoz Jézus korában már iskolák is tartoztak, ahova a fiúk járhattak. Itt tanultak meg írni-olvasni. Ahol nem volt iskola, ott az édesapa tanította fiát a betűk ismeretére, már ötéves korától. Akkoriban a férfiak dolga volt, hogy a Bibliát tanulmányozzák, és ismerjék Isten törvényeit.
Az apa megtanította fiainak azt a mesterséget is, amihez értett. A fiúk, amikortól segíteni tudtak, már az az apjuk mellett, vele együtt dolgoztak. Így lett belőlük pásztor, halász, kereskedő, fazekas, földműves. Jézus is a nevelőapja, József ácsműhelyében szorgoskodott gyerekkora óta, így lett belőle ács.
A lányok akkoriban még nem jártak iskolába, rájuk más feladatok vártak. A családban megtanulták, hogyan lesznek majd jó feleségek és édesanyák. Hogyan kell a háztartást vezetni. Akkoriban nem voltak gépek és üzletek, maguk fonták a fonalat, szőtték a ruhát, őrölték a lisztet, sütötték a kenyeret, gondozták a ház körül a kertet vagy az állatokat.
Kóstoljunk bele a fiúk és lányok munkájába együtt, hiszen mi már más életkörülmények között élünk. Ma már a fiúk és lányok együtt tanulhatnak az iskolában, ahol az olvasás élménye vár rájuk.
Pálcikaképek
Készítsünk egyszerű házformát spatulából, amit festéssel, egyéb dekorációval díszíthetünk.
A spatula házforma képalkotásra is alkalmas, ajándék képkeret is lehet.
Több formát is kirakhatnak belőle a gyerekek: kerítést, további házakat, várost, templomot. A pálcikakirakóval rögzítés, ragasztás nélkül játszhatnak az asztalon vagy a szőnyegen.
Betűsüti
Készítsünk betűformájú süteményeket sólisztgyurmából vagy igazi tésztából, amit kisütés után meg is lehet kóstolni. Sólisztgyurma akkor ajánlott, ha a sütést nem tudjuk megoldani. A sütés, süteménykóstolás pedig azért ajánlott, hogy a gyerekek már a suli előtt megtapasztalják, hogy olvasni jóízű dolog.
Mi kell a tésztához?
- 25 dkg margarin
- 25 dkg liszt
- 25 dkg (por)cukor
- 1 tojás
- 4 evőkanál víz
Kép: 123RF
Az összetevőket, ahogy a linzertésztát szoktuk készíteni, gyúrjuk össze. Majd a gyerekek sodorjanak belőle tésztakígyókat. A tésztakígyóból pedig formáljanak betűket. Aki ismeri saját nevének a betűit, a keresztnevét vagy a monogramját is megformálhatja.
Sütés előtt kenjük le a betűket tojásfehérjével, megszórhatjuk szeletelt mandulával is. Süssük ki a betűket, és a kész betűsütikből is rakjunk ki egy-egy nevet, szót, amit már mi is el tudunk olvasni. A tésztabetűinket végül kóstoljuk meg.
Forrás: Gévai Csilla: Amíg olvasunk – A sütibetűk (Pagony, Bp., 2016, 20-32.)
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
07-2. Gyertek velem
/Kategória: Barátságkuckó, KuckóévKépforrás: 123RF
Járok egyedül (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, testi-mozgásos, kapcsolati)
Hagyományos népi gyermekjátékaink közül a várkörjárás a leánykérés szokását jeleníti meg a gyerekek számára (pl. Cickom, cickom; Járom az új váromat). Hogy jön ez ide? Úgy, ahogy a bibliai kép az egyházat – Jézus követőit – a Bárány menyasszonyaként, Jézus hitestársaként ábrázolja (vö. Jelenések 19,7; Efezus 5,23–25)
A Járok egyedül című játék szövege közel áll a bibliai képhez, ezért javasoljuk ezt elővenni. A játékleírás kottával együtt megtalálható a Csemadok honlapján (kattints a játék címére).
Játék elején választunk egy királynét és egy kérőt, a többiek – vegyesen fiúk és lányok – kört alkotnak. A királyné beáll a kör közepére, a kérő a körön kívül marad. A körben állók énekelve körbe lépegetnek, a kérő velük ellentétes irányban lépdel, a királynő állva marad.
Az ének így kezdődik:
Járok egyedül,
Csak magam egyedül,
Szépen kérem királynémat,
Adja nekem ezt!
Utána egy alkudozó párbeszéd következik, majd a kérő megfogja a kiválasztott játékos kezét, és magával viszi, már ketten járnak a kör körül. Az „elhívottak” száma egyre gyarapodik, a kör pedig egyre fogy (ezért a típust fogyó-gyarapodó játéknak is nevezik).
A bibliai képhez közelíthetjük a játékot, ha nem királyné, hanem király szereplővel játsszuk:
Járok egyedül,
Csak magam egyedül,
Szépen kérem királyomat,
Adja nekem ezt!
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
07-1. Barátságkuckó
/Kategória: Barátságkuckó, KuckóévKépforrás: 123RF
Mindig szeret a barát (Verbális-nyelvi, kapcsolati)
Kik voltak Jézus barátai, amíg felnőtt? Nem tudjuk pontosan. Csak annyit tudunk a Bibliából, hogy kedves volt az emberek számára. Barátságos. Ő, aki értelmével csodálatra késztette a rabbikat, jól ismerte a barátság értékét is:
Mindig szeret a barát,
de testvérré a nyomorúságban válik.
Példabeszédek 17,17
Játékainkkal igyekszünk baráti közösségbe vonni a gyerekeket.
Kép: 123RF
Gyere ide… (Kapcsolati, testi-mozgásos)
Körben ülünk a székeken, egy szék üresen marad. Aki mellett jobbról üres a szék, azt mondja:
„A jobb oldali helyem szabad, gyere ide, Kati! (vagy más)”
Kati odaül mellé, ekkor valaki más mellett lesz üres a jobb oldali szék. Ő is odahív valakit maga mellé, az előbbihez hasonlóan. Így halad a játék, amíg meg nem unjuk.
Ki nincs itt? (Kapcsolati, testi-mozgásos, verbális-nyelvi, zenei-ritmikus)
A gyerekek felállva kört alakítanak, kiválasztunk egy hunyót, aki a kör közepére áll, és eltakarja (vagy bekötjük) a szemét. A többiek az alábbi mondókára körbe járnak, közben valakit közülük lopva elbújtatunk.
Az erdőben jártunk-keltünk,
egy gyereket elvesztettünk,
mondd meg… (a hunyó neve)
mondd meg nekünk,
ki az, aki nincs itt velünk!”
A mondóka végén a hunyó kinyitja a szemét (leveszi a kendőt), körülnéz, és próbálja kitalálni, ki hiányzik a társai közül. Ha sikerül, helyet cserél az elbújtatott gyerekkel. Ha nem sikerül, ő marad a hunyó.
Találd ki a nevemet (Kapcsolati, testi-mozgásos, verbális-nyelvi, zenei-ritmikus)
A gyerekek az előző játékhoz hasonlóan körben állnak, és a kör közepére állítjuk a hunyót, akinek bekötjük a szemét. A többiek az alábbi mondókára körbe járnak:
Búzavirág koszorú,
ma senki sem szomorú,
találd ki a nevemet,
elfoglalom helyedet!
A mondóka végén a bekötött szemű gyerek óvatosan közelebb lép a körhöz, és valakit megérint. Megtapogatja, és próbálja kitalálni, ki lehet az. Ha sikerül, helyet cserélnek. Ha nem, újra ő lesz a kitaláló. (Három sikertelen próba után váltsunk hunyót.)
Megismerem a hangod (Kapcsolati, testi-mozgásos)
Folytassuk a szembekötősdit a következőképpen: A nyitott szemű játékosok körbeállják a bekötött szemű játékost, és különböző hangadással incselkednek (pisszegés, nevetés, állathangok). Majd jelre egyszerre elhallgatnak, mire a bekötött szemű próbál elkapni valakit. Ha sikerül, megkérdi: „Ki vagy?” Az illető elváltoztatott hangon mond egy másik nevet (nem a sajátját), vagy állathangon válaszol (kukorékol, brummog stb.). A kérdező megpróbálja kitalálni, ki az. Ha sikerül, szerepet cserélnek. Ha nem sikerül, tovább keres. (Három sikertelen próba után itt is váltsunk kitalálót.)
Források:
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
06-6. Kisokos – kisbölcs
/Kategória: Kuckóév, TemplomkuckóKépforrás: 123RF
Kisokos kérdések (Verbális-nyelvi, logikai-matematikai)
Jézus kérdésein és feleletein csodálkoztak a bölcs tanítómesterek. Vajon milyen lehetett Jézus kisfiú korában? Kis bölcs vagy kisokos? Talán mindkettő. Valószínű, hogy már kicsikorában figyelt és tanult, nyitva volt a szeme, a füle és a szíve.
Ti mennyire vagytok kisokosok? Vigyázat! Nyelvcsavaró találós villámkérdések következnek:
Melyik por való ételbe? (kapor)
Melyik ág illatos? (virág)
Melyik ár csökönyös? (szamár)
Melyik vér jó teherhordó? (öszvér)
Melyik kas jelzi a hajnalt? (kakas)
Melyik lóval fognak halat? (hálóval)
Melyik haj úszik a vízen? (hajó)
Melyik papra írnak? (papírra)
Melyik sárba teszik a kenyeret? (kosárba)
Melyik lomban prédikálnak? (templomban)
Melyik ács veri egész nap a vasat? (kovács)
Melyik ács forgatja sokat a fakanalat? (szakács)
Melyik kas tapossa az agyagot? (fazekas)
Milyen ék dagasztja a tésztát? (pék)
Milyen ász vár nagy fogásra? (halász)
Melyik ész dülöngél a munkahelyén? (tengerész)
Forrás: Miklya Zsolt: Füleden be, szádon ki – bibliai találósok 1-3. (Parakletos Könyvesház)
Találós négyzet lóugrással
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
06-5. Történet a templomban
/Kategória: Kuckóév, TemplomkuckóKépforrás: 123RF
Templomtúra (Verbális-nyelvi, testi-mozgásos, kapcsolati, egzisztenciális, vizuális-térbeli)
Előző héten (vagy foglalkozáson) kis templomokat építettünk, templomokról beszélgettünk (sőt egy templomhoz el is sétáltunk). Most ezt folytatjuk, előbb beszélgetéssel:
Ki tudja pontosan (ki kérdezte meg otthon), hogy melyik templom gyülekezetéhez tartozik a családja?
Szoktatok-e templomba járni? Minden vasárnap elmentek? Vagy csak ritkábban? Esetleg csak a nagy ünnepeken, húsvétkor, karácsonykor?
Hogy mentek el a templomba? Gyalog? Autóval? Villamossal, busszal, metróval? Esetleg kerékpáron?
Aki gyalog jár, megszámolta már, hány lépésre van a templom? Aki autóval jár, tudja-e, hány percig tart az út? Ha tömegközlekedéssel, hányszor kell átszállni?
Most felkerekedünk, és felkeresünk néhány templomot, istentiszteleti helyet a településünkön. A gyerekek beszámolója és az előzetes tájékozódásunk alapján tervezzük meg egy útvonalat, amit együtt gyalog is meg tudunk tenni. Az útvonal érinthet legalább egy katolikus, evangélikus és református templomot, köztük azokat, ahova a legtöbben tartoznak a gyerekek családjai közül. Jó, ha van az útvonalunkon egy zsinagóga vagy zsinagógai emlékmű is. Érdemes előre megszervezni, hogy legalább egy templomba be is tudjunk menni, ahol fogadhat minket a lelkipásztor vagy a kántor. Nagy élmény lehet egy zenés énekes játék, ami a gyerekek befogadói szintjén felér egy áhítattal. Sőt az is izgalmas lehetőség, hogy a bibliai történetet a templomban meséljük el.
Minden templomépületnél és a zsinagóga épületénél is mondjunk el a gyerekeknek néhány gondolatot az adott felekezetről és hitgyakorlatáról. Megoldás az is (hisz nem egyháztörténeti órát tartunk), hogy minden templomnál felolvasunk egy-egy zsoltárverset. Pl.:
Isten a mi oltalmunk és erősségünk.
A Seregek Ura velünk van,
Jákób Istene a mi várunk.
Zsoltárok 46,2.8
Vigadjatok a mi erős Istenünk előtt,
ujjongjatok Jákób Istene előtt!
Zsoltárok 81,2
Örülök, ha ezt mondják nekem:
Az Úr házába megyünk!
Zsoltárok 122,1
Adjatok hálát az Úrnak, mert jó,
mert örökké tart szeretete!
Zsoltárok 136,1
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
06-4. Jézus gyerekkora
/Kategória: Kuckóév, TemplomkuckóKépforrás: 123RF
Hogyan nőtt fel Jézus? (Verbális-nyelvi, kapcsolati, testi-mozgásos, vizuális-térbeli, természeti, logikai-matematikai)
Jézus gyerekkoráról nem sokat tudunk. Miután bemutatták őt a templomban, és a bölcsek ajándékaikkal köszöntötték, menekülniük kellett Heródes király elől. De néhány év múlva visszatérhettek az otthonukba, a galileai Názáretbe, ami inkább falu volt, mint város. Jézus itt nőtt fel, Lukács evangéliuma szerint „növekedett és erősödött, megtelt bölcsességgel, és Isten kegyelme volt rajta” (Lk 2,40). Később pedig azt olvassuk, hogy „gyarapodott bölcsességben, testben, Isten és emberek előtt való kedvességben” (Lk 2,52) Mit jelent ez? Hogy nem különbözött a többi gyerektől, ugyanúgy játszott, tanult, segített a szüleinek. Egy dologban mégis kitűnt: az Isten és emberek előtti kedvességben. Vagyis nem tett rosszat, nem bosszantott fel senkit. Hogy lehet ilyen egy gyerek? Úgy, hogy betölti Isten lelke (kegyelme).
Mégis, hogyan nőtt fel Jézus? Hogyan teltek a napjai? Mivel játszottak akkoriban a gyerekek? Jártak-e óvodába, iskolába? Mit csináltak egész nap?
Amíg kicsik voltak, játszottak. Nem voltak kész játékaik meg könyveik, de volt a környezetükben sok játéknak alkalmas tárgy, és ott voltak a testvérek, szomszéd és rokon gyerekek. Nyugodtan játszhattak egymással az utcákon, házak között vagy a közeli mezőn, patakparton. Játszottak labdával, kövekkel, kavicsokkal, a fiúk kipróbálták erejüket, ügyességüket, a lányok összebújva babázhattak egy rongybabával is. Valószínűleg építettek is sárból, homokból, kövekből, ágakból, amit a környezetükben találtak.
Lásd itt: labdajátékokat játszó gyerekek egy római domborművön a Kr. u. 2. századból.
Rongylabda
A gyerekek nem ismerték a mai gumilabdát vagy a gumibelsővel felfújt bőrlabdát. Mégis labdáztak, a labdáik vászonból, bőrből vagy szőrből (gyapjúból) készülhettek.
Lásd itt: római játékok között nádból és vászonból készült labdák
A rongylabda a magyar népi kultúrából is ismert, elkészítése erős, biztos kezet igényel. Kérjük meg a szülőket, hogy segítsenek rongylabdát készíteni. Vállalkozó szülő, nagyszülő vagy idősebb testvér készíthet egy-egy labdát a csoportnak. Az itt elérhető videón jól követhetjük az elkészítés fázisait: Rongylabda készítés.
A puha rongylabdát a teremben is kipróbálhatjuk, labdaelkapót, labdacicát, célba dobást játszhatunk vele.
Kavicsmese
Hogy működik a meseépítő kavicsjáték? Szabad téren elég hozzá a homokos part és némi kavics. Teremben sem kell hozzá más, mint csoportonként egy tálca homok vagy puha kendő és egy maréknyi kavics. A kis csoportok feladata, hogy a tálca vagy kendő felületén alkossanak a kavicsok segítségével egy közös képet. A kép bármit ábrázolhat, ami a kavicsokról a gyerekek eszébe jut. A képnek adjanak címet, és alkossanak hozzá szóban egy közös mesét. Ha jól sikerült, elmesélhetik a többieknek is.
Kavicskirakó készlet
Lapos kavicsokra rajzolt vonalakkal készíthetünk egy egész kavicskirakó készletet. A vonalakat vastagabb, fehér vagy színes alkoholos filccel rajzoljuk meg, minden kavicson 2-2 szabad végződéssel. A vonalak közt lehet
A készlet elemeit csoportosíthatjuk a vonalak tulajdonságai szerint, kirakhatunk belőlük egyszerűbb és bonyolultabb alakzatokat, játszhatunk velük dominót, amiből egy egész útrendszer, labirintus keletkezik.
A kavicsok természetes vonalait is kihasználhatjuk.
Játékötlet forrása
Kép: 123RF
Mit tanultak a gyerekek? (Verbális-nyelvi, önismereti, testi-mozgásos, vizuális-térbeli, természeti)
Minden nagyobb településen, így Názáretben is volt zsinagóga, imaház, ahol a helyi gyülekezet istentiszteleteit tartották. Az imaházakhoz Jézus korában már iskolák is tartoztak, ahova a fiúk járhattak. Itt tanultak meg írni-olvasni. Ahol nem volt iskola, ott az édesapa tanította fiát a betűk ismeretére, már ötéves korától. Akkoriban a férfiak dolga volt, hogy a Bibliát tanulmányozzák, és ismerjék Isten törvényeit.
Az apa megtanította fiainak azt a mesterséget is, amihez értett. A fiúk, amikortól segíteni tudtak, már az az apjuk mellett, vele együtt dolgoztak. Így lett belőlük pásztor, halász, kereskedő, fazekas, földműves. Jézus is a nevelőapja, József ácsműhelyében szorgoskodott gyerekkora óta, így lett belőle ács.
A lányok akkoriban még nem jártak iskolába, rájuk más feladatok vártak. A családban megtanulták, hogyan lesznek majd jó feleségek és édesanyák. Hogyan kell a háztartást vezetni. Akkoriban nem voltak gépek és üzletek, maguk fonták a fonalat, szőtték a ruhát, őrölték a lisztet, sütötték a kenyeret, gondozták a ház körül a kertet vagy az állatokat.
Kóstoljunk bele a fiúk és lányok munkájába együtt, hiszen mi már más életkörülmények között élünk. Ma már a fiúk és lányok együtt tanulhatnak az iskolában, ahol az olvasás élménye vár rájuk.
Pálcikaképek
Készítsünk egyszerű házformát spatulából, amit festéssel, egyéb dekorációval díszíthetünk.
A spatula házforma képalkotásra is alkalmas, ajándék képkeret is lehet.
Több formát is kirakhatnak belőle a gyerekek: kerítést, további házakat, várost, templomot. A pálcikakirakóval rögzítés, ragasztás nélkül játszhatnak az asztalon vagy a szőnyegen.
Betűsüti
Készítsünk betűformájú süteményeket sólisztgyurmából vagy igazi tésztából, amit kisütés után meg is lehet kóstolni. Sólisztgyurma akkor ajánlott, ha a sütést nem tudjuk megoldani. A sütés, süteménykóstolás pedig azért ajánlott, hogy a gyerekek már a suli előtt megtapasztalják, hogy olvasni jóízű dolog.
Kép: 123RF
Az összetevőket, ahogy a linzertésztát szoktuk készíteni, gyúrjuk össze. Majd a gyerekek sodorjanak belőle tésztakígyókat. A tésztakígyóból pedig formáljanak betűket. Aki ismeri saját nevének a betűit, a keresztnevét vagy a monogramját is megformálhatja.
Sütés előtt kenjük le a betűket tojásfehérjével, megszórhatjuk szeletelt mandulával is. Süssük ki a betűket, és a kész betűsütikből is rakjunk ki egy-egy nevet, szót, amit már mi is el tudunk olvasni. A tésztabetűinket végül kóstoljuk meg.
Forrás: Gévai Csilla: Amíg olvasunk – A sütibetűk (Pagony, Bp., 2016, 20-32.)
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
06-3. Templomkuckó
/Kategória: Kuckóév, TemplomkuckóKépforrás: 123RF
Itt az oltár… (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, testi-mozgásos, kapcsolati)
„Itt az oltár…” – Felnőttek játszottak így hajdan arcmutogatót a kicsi gyerekekkel, amivel nemcsak végigmutogatták az arc részeit, hanem érintéssel, a testbeszéd nyelvén közölték szeretetüket.
Feleleveníthetjük ezt a kedves játékot a gyerekekkel párokban, egymás arcát érintve meg (mint egy élő „érintőképernyőt”). Aki a mondókát mondja (ismétli a pedagógus után), az végzi a mozdulatokat is. Majd szerepet cserélnek a párok.
Itt az oltár… – halánték (vagy homlok) érintése mutató- és hüvelykujjal
Itt a két gyertya… – szem érintése az ujjakkal
Itt a vánkos… – orca (arcpárna) érintése
Itt jön ki a papocska… – száj (szájszöglet) érintése kétoldalt
Csingilingi, orrocska! – ujjak közé fogva az orr gyöngéd megrázása
***
Itt van az oltár, – homlok
itt van a két gyertya, – szem
itt van a két párna, – orcák
itt bemegy a harangozó, – száj
meghúzza a harangot: – orr
bim-bam, bim-bam.
Források:
Megy a gyűrű vándorútra, Gyermekmondókák és játékok – közzéteszi Gágyor József (Gondolat, Bp, 1982, 407. o.)
Bihari gyermekmondókák – közzéteszi Faragó József és Fábián Imre (Kriterion Kiadó, Bukarest, 1982, 56. o.)
Mi az az oltár? Melyik történetben találkoztunk már vele? – Ábrahám történetében említettük, hogy amikor megérkezett az Ígéret földjére, Kánaánba, kövekből oltárt – egy kőasztalt – épített, és áldozatot mutatott be rajta Istennek. Az áldozat általában egy hibátlan állat – juh, kecske, bika stb. – volt, de lehetett gabona, kenyér, illatszer is. Ezt „ajándékozták” hálából Istennek.
Jézus idejében is volt a templomban oltár, amin az áldozatokat bemutatták. Jézus bemutatásakor egy galambpárt áldoztak fel az oltáron.
Ma a katolikus és evangélikus templomokban találunk oltárt, de itt már nincsenek állatáldozatok. Az oltár széles, nagy asztal, ezen végzik a szertartásokat.
A református templomokban is áll középen egy asztal, amit nem oltárnak neveznek, hanem Úr asztalának. Ezzel a kifejezéssel is elmondhatjuk a mondókát:
Itt van az Úr asztala, – homlok
itt van két gyertya, – szem
itt van két párna, – orcák
itt bemegy a harangozó, – száj
meghúzza a harangot: – orr
bim-bam, bim-bam.
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
06-2. Mit látnak szemeim
/Kategória: Kuckóév, TemplomkuckóKépforrás: 123RF
Nagypapa és nagymama (Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, vizuális-térbeli)
Simeon és Anna történetében két idős ember kerül kapcsolatba a kisded Jézussal. A karba vett gyermek felidézheti a nagyszülőket, a gyerekek velük való kapcsolatát is. Főleg akkor, ha a nagyszülők hitben élnek, templomba járnak, és tanulni lehet tőlük a hitélet szokásait is.
A bibliai történet megismerése után kérdezzük meg a gyerekektől, kinek jutott eszébe Simeonról és Annáról a saját nagypapája és nagymamája. A jelentkezők mondják el, miért jutottak eszükbe a nagyszülők. Meséljenek róluk egy-egy jellemző történetet. Aki először nem jelentkezett, az is bekapcsolódhat nyugodtan a mesélésbe.
Rajzolják le a gyerekek magukat a nagyszülőkkel egy olyan helyzetben, amit nagyon szeretnek.
Olvassuk fel a gyerekeknek Kiss Ottó A nagypapa távcsöve című verskötetéből a Nagypapa nem hisz, Megyünk a templomba és az Oltár című verseket (elérhetők a kötetcímre kattintva a 35-36. oldalon). Képzeljük el úgy a vershelyzetet, hogy a kisgyerek unoka beszél.
Beszélgessünk a versek alapján:
Mit árul el az első vers a nagypapa hitéről? A nagymama hitéről? Mit árul el Istenről?
Mit tudunk meg a templomba készülődésről? Ki a nyugodtabb?
Mit jelent az indulat? (általában düh, harag) Mi a különbség aközött, ha valaki „indulatban van” vagy „indulóban van”?
Az Oltár című vers milyen templomról beszél? (A katolikus templomokban van sok szobor és kép.) Mit gondolnak a gyerekek: a templomban hogyan és hol találhatjuk meg Istent?
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
06-1. Áldás és öröm
/Kategória: Kuckóév, TemplomkuckóKépforrás: 123RF
Keresztelés-történetek (Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális)
Kérdezzük meg a gyerekektől: Ki látott már keresztelést? Ki vett részt keresztelőn?
Akinek van ilyen családi élménye, meséljen róla. Mi történik ilyenkor?
Ki az a gyerekek közül, aki meg van keresztelve? (Nem biztos, hogy mindenki tudja.)
Van-e valaki, aki emlékszik a saját keresztelőjére? (Mert nem csecsemőkorában, hanem később keresztelték meg.)
Emlékeztek-e rá, mit tesz és mit mond ilyenkor a lelkész, a pap?
Vizet csurgat a gyermek fejére, és ezt mondja: „(a gyerek neve, pl.) János, keresztellek téged az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevébe.” Aztán megáldja őt, hogy az élete Isten és emberek előtt kedves és boldog legyen.
A keresztelővel a gyermeket a család Istennek ajánlja, a lelkész Isten nevében fogadja, a szülők és keresztszülők pedig megígérik, hogy őt úgy nevelik, hogy Isten népéhez tartozhasson.
A beszélgetés után áttérhetünk a bibliai történetre azzal a fordulattal, hogy a csecsemő Jézussal is történt valami hasonló, az akkori szokások szerint.
Jézus bemutatása a templomban (Verbális-nyelvi, egzisztenciális)
Miután Jézus megszületett, még egy ideig Betlehemben maradt a kis család. A napkeleti bölcsek történetéből kiderül, hogy már egy házban laktak, nem az istállóban, ahol a kisbaba született. Azt is tudjuk, hogy a bölcsek messziről indultak, és eltelhetett egy bő hónap, mire Betlehembe értek (Máté 2,1–12). Lukács evangéliumából pedig megtudjuk, hogy a kisfiúnak nyolcnapos korában volt a névadója, és negyven nap után (amikor Mária tisztulásának napjai leteltek) elvitték a templomba, hogy „bemutassák az Úrnak”.
Jézus volt az első fiú a családban, ezért kellett őt elvinni a templomba. Meg kellett mutatni Istennek: „Nézd meg, Uram, milyen szép fiút kaptunk tőled!” Ajándékot is vittek: mivel szegények voltak, egy pár gerlicét (galambot) mutattak be áldozatul. A pap pedig megáldotta a gyermeket, jót kívánva neki.
Jézus bemutatása is így zajlott, mint bármelyik először született kisfiúé Izraelben. De Jézus Isten fia is volt, ami a templomban nem maradhatott titokban. Isten jól tudta, hogy van a városban egy idős férfi, Simeon, aki már régóta várja a Messiás, Isten Fia születését. Simeon bár öreg volt, ha tehette, elment a templomba imádkozni. Aznap izgatottan ébredt, és mintha Isten szólna hozzá, egy belső hang azt súgta neki: „Ma találkozni fogsz vele.” Simeon felkapta a fejét, hogy mi lehet ez: „Menj el a templomba, ma találkozni fogsz ott vele!” – hallotta újra. Hú, most lett csak izgatott igazán. Vele? Simeon máris indult. Olyan fürgén szedte a lábát, mintha még ifjú lenne. „Találkozni fogok VELE? Akire egész életemben vártam? Hála neked, Uram!”
A templomban mindig sokan voltak, főleg imádkozás idején. Miről fogja őt felismerni a tömegben? Kisbaba több is lehet a templomban, más családok is jöhetnek bemutatni fiukat az Úrnak. De Simeon megint hallotta a hangot:
„Nézd, ott a fiam! Ugye, milyen gyönyörű?” Akkor az öreg odalépett, karjára vette a gyermeket, és áldotta érte Istent: „Köszönöm, Uram, hogy meglátta szemem a te ajándékod! Mert ez a fiú ajándék a világnak, világosság az emberek számára.” Majd Máriához fordult: „Ha bánat ér miatta, tudd meg, az is az emberek javát szolgálja.”
Nemsokára egy idős asszony, Anna is odalépett. Ő minden napját a templomban töltötte, Isten közelében. Anna is felismerte, hogy ki ez kisfiú. Hálát adott érte Istennek, és elmondta mindenkinek, hogy megszületett, akit úgy várnak, népük Megváltója (Szabadítója).
Képforrás: Sweet Publishing / FreeBibleimages.org
további képekkel a történethez
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
05-6. Csillagos hónaptár
/Kategória: Csillagkuckó, KuckóévKépforrás: 123RF
Mi vagyok? (Verbális-nyelvi, logikai-matematikai)
Tegyük fel a gyerekeknek az alábbi találós kérdést:
Rokonaim odakint a
csillagok.
Mi vagyok?
Hallgassuk meg a gyerekek válaszait, és fogadjunk el minden lehetséges választ. Majd áruljuk el, hogy a találós kérdés első fele egy versből való. Hallgassuk meg a költő válaszát, olvassuk fel Nemes Nagy Ágnes A lámpa című versét (elérhető a címre kattintva, a Mi van a szobában? című versciklusban).
Hónap-lámpások (Verbális-nyelvi, természeti, vizuális-térbeli)
Ünnepeinkhez hozzátartozik a fény, legyen az égi vagy földi lámpások fénye. Isten is így gondolta, hiszen az égitestekről ezt mondja a Teremtés könyvében:
„Legyenek világító testek az égbolton, hogy elválasszák a nappalt az éjszakától, és jelezzék az ünnepeket, a napokat és az esztendőket, és legyenek világító testekként az égbolton, hogy világítsanak a földre!”
1Mózes 1,14–15
Napjaink – ünnepeink és mindennapjaink – rendjét tehát az égitestek mozgása jelzi számunkra, ebből tudnak a csillagászok pontos időt számítani, naptárt készíteni. A naptár azt mutatja meg, hogyan oszthatjuk az évet napokra, hetekre, hónapokra.
Készítsünk a gyerekekkel világító hónaplámpásokat, tizenkét mécstartó lámpást a hónapok karaktere szerint. A gyerekek 2-4 fős kis csoportokban dolgozhatnak. A csoportokat alakíthatjuk a gyerekek születésnapja szerint: egy-egy hónapot azoknak oszthatunk ki először, akik abban a hónapban születtek. Ha valamelyik hónap kimarad, vagy kevesen vannak a csoportban, vállalhatja a hónapot más is.
Néhány mécstartó-ötlet:
Kép: 123RF
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
05-5. Csillagoknak teremtője
/Kategória: Csillagkuckó, KuckóévKépforrás: 123RF
Isten napja (Zenei-ritmikus, testi-mozgásos, kapcsolati, verbális-nyelvi, természeti)
A Csillagoknak teremtője című népdal változataival már találkoztunk Csillagalakzatok című bejegyzésünk elején.
Ismerjük meg a dal átiratát, amit szintén több változatban találunk meg, Felvirradt az Isten napja címmel. Az Evangélikus énekeskönyv Szedő Dénes szövegével közli (534. ének, kottával együtt lásd a címre kattintva):
A Jézust áldja énekünk című óvodásoknak szóló énekgyűjteményben Törzsök Béla dallamával találjuk meg a dalt, egy további versszakkal kiegészítve (lásd az énekeskönyv címére kattintva).
Válasszunk dallamot, és énekeljük el a gyerekekkel az alábbi két versszakot:
Felvirradt az Isten napja,
Arany égen úszó labda.
Készülj, lelkem, az új napra:
Ajándékul Isten adta.
Csillagoknak Teremtője,
Vigyázz minden kicsi kőre,
Fűre, fára, szőlőtőre,
S minden téged éneklőre!
Ha már jól megy a dal, álljunk kézfogással körbe, és énekeljünk befelé, majd kifelé lépegetve, soronként irányt váltva. Közben a karunkat lengessük negyedértékenként előre-hátra, a sorok végén pedig lendítsük együtt magasra a kart. Így magunk is Nap-csillagalakzatban dicsérjük Istent.
Végül beszélgessünk:
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.