Képforrás: 123RF
- Bibliai történet: Zsoltárok 19,2–7; 84,6.12; Ézsaiás 4,6; Jónás 4,5–6
- Intelligenciatípus: Vizuális-térbeli, természeti, verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, testi-mozgásos, kapcsolati, egzisztenciális
- Tevékenység: Animáció megtekintése, szövegalkotás a képsor alapján, dal meghallgatása; képalkotás zöldség- és kéznyomdázással; séta, virágkoszorú fonása; vershallgatás, beszélgetés, dramatikus játék; nyomdázás zöldségekkel, gyümölcsökkel; Nap és árnyék képe a Bibliában, papírpajzsok, legyezők készítése, árnyékvetők felállítása
A pitypang és a Nap (Vizuális-térbeli, természeti, verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, testi-mozgásos)
Pitypang- és Napmese
Nézzük meg Gryllus Vilmos Pitypang című dalának animációját először hang nélkül (0:09-től 0:38-ig, kattints a címre). Magyarázatot se adjunk hozzá, csupán a kérdést tegyük fel: Mit láttatok? Meséljétek el! – Miután meghallgattuk a „mesét”, pontosítsunk (ha szükséges):
Milyen virágot láttatok? Ki tudja, mi a neve?
Mi történt az égen? Mi történt a földön? Mi történt a virággal?
Mesélés és válaszkeresés után hallgassuk meg a dalt, és persze nézzük meg újra az animációt.
Mi történt a zöld mezővel és a kék éggel?
Miben hasonlít egymásra a pitypang és a Nap?
Ki látott már pitypangmezőt?
Pitypang- és Napkép
Kis csoportokban kapjanak a gyerekek egy zöld és egy világoskék kartont (vagy egy íves csomagolópapírt kettévágva), valamint néhány szál répát és sárga festéket.
A répából vágjunk kézbe fogható kerek nyomdadúcokat, amivel telepöttyezhetik a gyerekek a „zöld mezőt”.
Lásd: Zöldségnyomda-ötletek
A „kék mezőbe” kéznyomdával fessenek napképet, ami sugaraival kitölti a teljes felületet. Lásd: Kéznyomda napkép
Kép: 123RF
Pitypangkoszorú
Ha megtehetjük, sétáljunk ki egy pitypangos rétre, és üljünk le koszorút fonni.
Készítését lépésről lépésre követhetjük itt:
Pitypangkoszorú készítése
A sárga koszorú mire emlékeztet?
Kép: 123RF
A Nap kincsei (Verbális-nyelvi, természeti, testi-mozgásos, kapcsolati, egzisztenciális, vizuális-térbeli)
Arany Nap
A Nappal beszélgetni is lehet. Szabó Lőrinc Arany nap című versében vajon ki beszélget a Nappal? Olvassuk fel a gyerekeknek a verset (elérhető a címre kattintva), majd fejtsük meg együtt: Ki beszélgethet a Nappal?
Beszéljük meg, min dolgozik a Nap? Miből áll az ő munkája? Miket „gyárt”? Mi mindent köszönhetünk neki? Mit jelent az embereknek a szén? Tudjátok-e, hogy régen sokan fűtöttek szénnel, és szénnel működtek a gőzmozdonyok is. De hogyan keletkezett a szén? Rengeteg sok évvel ezelőtt mocsaras területeken iszapba süllyedtek az erdők, és a föld mélyében az elhalt növények alakultak át szénné. A növényeket a Nap táplálta, tehát a szén is a Nap munkájának köszönhető.
Osszuk ki a gyerekek közt a vers szerepeit: először a versbeszélő gyerek és a Nap szerepét, majd a növények: fák, búza, krumpli, szőlő, mogyoró, spenót és a tücskök, bogarak szerepét.
A növények keressenek maguknak jó helyet, ahol meggyökerezhetnek és növekedhetnek. A tücskök és bogarak mászkálhatnak, röpködhetnek a játékterületen. A Nap kaphat egy sárga sapkát vagy arany koronát, és felmászhat egy magasabb helyre (mászóka, faág vagy a teremben asztal, létra). Majd spontán játékkal játsszák el a gyerekek a beszélgetést, megjelenítve közben az élőlények mozgását is.
Nyárnyomda
A Nap nyomait sorolja a vers, de magunk körül sok mindenben felfedezhetjük még a Nap munkáját. Gyűjtsünk össze sokféle zöldséget, gyümölcsöt, leveleket, virágokat, és nyomdázzunk velük. Először csak próbálgassák a gyerekek, milyen nyomot hagynak a papíron a kettévágott termések vagy a levelek, virágok befestett felületei. Majd alakítsanak a nyomokból képeket, amik a Nap kincseiről, munkájáról mesélnek. Lásd itt
Kép: 123RF
Nap és pajzs
A Nap végzi a munkát, de a Gazda, az Ajándékozó maga az Isten. A Napot, a Nap erejét (energiáját) is neki köszönhetjük. A 84. zsoltár is erről beszél:
Boldog az az ember,
akinek te vagy ereje,
aki a te utaidra gondol.
…
Mert nap és pajzs az Úr,
kegyelmet és dicsőséget
ad az Isten.
Zsoltárok 84,6.12
Miért hasonlíthatjuk Isten erejét a Naphoz?
Miben hasonlít egymáshoz a Nap és a pajzs? Mi a szerepe a pajzsnak? (védelem, az ellenség fegyvereitől)
Készíthetünk a gyerekekkel nagyméretű pajzsokat, aminek alapja hullámkarton dobozból kivágott kerek forma lehet (ezt előre ki kell vágnunk), amire a gyerekek kéznyomdázással vagy az ujjaikkal festhetnek Napot. A kerek Nap-pajzsokat maguk elé tartva játszhatnak, majd felfüggeszthetjük a pajzsokat a teremben egy magasban kifeszített zsinórra.
Árnyékvetők, legyezők (Verbális-nyelvi, természeti, testi-mozgásos, vizuális-térbeli)
Napból is megárt a sok. Van, amikor már elviselhetetlen a napsütés, a hőség. Ilyenkor árnyékot keres állat és ember, és még a hűvös szellőnek is örül (Ézsaiás 4,6). Jónás is így húzódott egy bokor árnyékába a hőség elől (Jón 4,5–6).
Feszítsünk ki napellenzőként pokrócokat, vásznakat a játéktéren, aminek az árnyékába behúzódhatnak a gyerekek. Ha meg tudjuk oldani, profi „napvitorlát” is szerezhetünk erre a célra szülői vagy intézményi segítséggel.
Készítsünk papírlegyezőket
Kép: 123RF
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
12-6. Játékos árnyak
/Kategória: Kuckóév, NapkuckóKépforrás: 123RF
Az árnyék gyakran negatív jelentésű, pedig a tűző nyári napon kiderül, milyen jól jön az árnyék. Ilyenkor ember és állat árnyékos helyet keres. Keressünk mi is árnyékokat, de most nem azért, hogy hűsöljünk, hanem azért, hogy játékosan ismerkedjünk a testünkkel, a környezetünkkel, a fény és a tárgyak természetével. És mivel nyár van, szabadtéri játékokkal fedezhetjük fel az árnyékok világát.
Árnyékfogó (Zenei-ritmikus, testi-mozgásos, kapcsolati, természeti, verbális-nyelvi)
Kiolvassuk a fogót, pl. egy árnyékosított mondókával („hamm” helyett árnyékot mondunk):
Alma, alma, piros alma, ti-ti│ti-ti│ti-ti│ti-ti
zöld levelű piros alma ti-ti│ti-ti│ti-ti│ti-ti
ár-nyé-ka! tá│tá│tá
A fogó kergetni kezdi a társait, de most különös módon fogja meg: az üldözött játékos árnyékára kell rálépnie. Ha sikerült, hangosan kiáltja: „Megvagy, Robi!” (vagy más valaki). Ettől kezdve ő lesz a fogó. Közben a pedagógus mint játékvezető ellenőrzi, hogy az árnyékra lépés tényleg megtörtént-e.
A játékot napos időben, bármelyik napszakban játszhatjuk. Érdemes is kipróbálni különböző napszakokban, mert érdekes tapasztalatokat szerezhetünk. Kora reggel és késő délután hosszabbak az árnyékok, ezért a fogónak könnyebb a dolga. Délben viszont rövidek az árnyékok, szinte el is tűnnek, így a fogónak nehezebb a dolga.
Miért van ez? Figyeljük meg a Napot: Délben áll a legmagasabban az égen, a sugarai függőlegesen érik a tárgyakat, alakokat. Reggel és késő délután alacsonyabban jár a Nap, ilyenkor a sugarak ferdén érik az alakokat, ezért megnyúlnak az árnyak.
Tarbay Ede verset is írt erről Hova bújt az árnyék? címmel. Olvassuk fel kezdő sorait a gyerekeknek:
János, Panna bandukol a réten,
tanakodnak, hova bújt az árnyék délben?
Tanakodjunk mi is, hallgassuk meg a gyerekek válaszait a kérdésre. Majd olvassuk fel nekik a vers folytatását is (elérhető a címre kattintva).
Kapunk-e választ a kérdésre? Vajon hová bújt a válasz? Honnan bújik elő? – Amíg mennek, telik az idő, lassan délután lesz, a Nap alacsonyabbra száll, sugarai már ferdén érik a földet, és előbújnak (megnyúlnak) az árnyak.
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
12-5. Naplabda
/Kategória: Kuckóév, NapkuckóKépforrás: 123RF
Jó labda (Verbális-nyelvi, testi-mozgásos, zenei-ritmikus, természeti)
Ki minek örül? Mire mondja, hogy de jó? – Hallgassuk meg a gyerekek válaszait.
Majd vegyünk elő egy labdát, álljunk körbe, és játsszunk labdakapó-labdadobó játékot mondatalkotással egybekötve. A játékvezető kezdi így: „Jó a nyár.” Odadobja valakinek a labdát, aki elkapja, és hasonló mondatot mond, pl.: „Jó a fagyi.” vagy „Jó az idő.” Először lassan, ha kell, magyarázattal együtt játsszunk, majd, ha a gyerekek értik a szabályt, gyorsíthatunk. Minél pergőbb lesz a játék, annál érdekesebb. Ugyanazt a dolgot nem lehet még egyszer mondani. Aki hibázik vagy sokáig nem mond semmit, annak a vállalkozó szomszédja átveheti a szót és a labdát.
Miután sok jóra fény derült, olvassuk fel a gyerekeknek Nemes Nagy Ágnes Labda című jó-soroló versét (elérhető a címre kattintva, kép forrása).
Mit mond a vers: mi a jó? Mit gondoltok, mi lehet közülük a legjobb?
Mi mindenhez hasonlít a labda? Párosítsuk a képeket és nevekkel a Labdák című tankockán (kattints a címre).
Mikor ilyen színes a napkorong? (naplemente, napfelkelte)
Mikor ilyen kerek labda a Hold? (telihold)
Miért kapta a labdarózsa ezt a nevet? (gömbvirágzat)
Kép: 123RF
A gyerekek álljanak párba, és minden pár kapjon egy labdát. Mondogassuk a vers első szakaszát ütemesen felelgetve, előbb labda nélkül, majd labdadobással. Akinél ott a labda, mondja a következő félsort, és máris dobja a labdát a párjának. Ha elég pergő a játék, folyamatos lesz a versmondás.
Jó a nyár, ║ jó a tél,
jó az út, ║ jó a szél,
jó a labda ║ – nézd, szalad; –
jó a hold és ║ jó a nap.
Kép: 123RF
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
12-4. Napkuckó
/Kategória: Kuckóév, NapkuckóKépforrás: 123RF
A pitypang és a Nap (Vizuális-térbeli, természeti, verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, testi-mozgásos)
Pitypang- és Napmese
Nézzük meg Gryllus Vilmos Pitypang című dalának animációját először hang nélkül (0:09-től 0:38-ig, kattints a címre). Magyarázatot se adjunk hozzá, csupán a kérdést tegyük fel: Mit láttatok? Meséljétek el! – Miután meghallgattuk a „mesét”, pontosítsunk (ha szükséges):
Milyen virágot láttatok? Ki tudja, mi a neve?
Mi történt az égen? Mi történt a földön? Mi történt a virággal?
Mesélés és válaszkeresés után hallgassuk meg a dalt, és persze nézzük meg újra az animációt.
Mi történt a zöld mezővel és a kék éggel?
Miben hasonlít egymásra a pitypang és a Nap?
Ki látott már pitypangmezőt?
Pitypang- és Napkép
A répából vágjunk kézbe fogható kerek nyomdadúcokat, amivel telepöttyezhetik a gyerekek a „zöld mezőt”.
Lásd: Zöldségnyomda-ötletek
A „kék mezőbe” kéznyomdával fessenek napképet, ami sugaraival kitölti a teljes felületet. Lásd: Kéznyomda napkép
Kép: 123RF
Pitypangkoszorú
Készítését lépésről lépésre követhetjük itt:
Pitypangkoszorú készítése
A sárga koszorú mire emlékeztet?
Kép: 123RF
A Nap kincsei (Verbális-nyelvi, természeti, testi-mozgásos, kapcsolati, egzisztenciális, vizuális-térbeli)
Arany Nap
A Nappal beszélgetni is lehet. Szabó Lőrinc Arany nap című versében vajon ki beszélget a Nappal? Olvassuk fel a gyerekeknek a verset (elérhető a címre kattintva), majd fejtsük meg együtt: Ki beszélgethet a Nappal?
Beszéljük meg, min dolgozik a Nap? Miből áll az ő munkája? Miket „gyárt”? Mi mindent köszönhetünk neki? Mit jelent az embereknek a szén? Tudjátok-e, hogy régen sokan fűtöttek szénnel, és szénnel működtek a gőzmozdonyok is. De hogyan keletkezett a szén? Rengeteg sok évvel ezelőtt mocsaras területeken iszapba süllyedtek az erdők, és a föld mélyében az elhalt növények alakultak át szénné. A növényeket a Nap táplálta, tehát a szén is a Nap munkájának köszönhető.
Osszuk ki a gyerekek közt a vers szerepeit: először a versbeszélő gyerek és a Nap szerepét, majd a növények: fák, búza, krumpli, szőlő, mogyoró, spenót és a tücskök, bogarak szerepét.
A növények keressenek maguknak jó helyet, ahol meggyökerezhetnek és növekedhetnek. A tücskök és bogarak mászkálhatnak, röpködhetnek a játékterületen. A Nap kaphat egy sárga sapkát vagy arany koronát, és felmászhat egy magasabb helyre (mászóka, faág vagy a teremben asztal, létra). Majd spontán játékkal játsszák el a gyerekek a beszélgetést, megjelenítve közben az élőlények mozgását is.
Nyárnyomda
Kép: 123RF
Nap és pajzs
A Nap végzi a munkát, de a Gazda, az Ajándékozó maga az Isten. A Napot, a Nap erejét (energiáját) is neki köszönhetjük. A 84. zsoltár is erről beszél:
Boldog az az ember,
akinek te vagy ereje,
aki a te utaidra gondol.
…
Mert nap és pajzs az Úr,
kegyelmet és dicsőséget
ad az Isten.
Zsoltárok 84,6.12
Miért hasonlíthatjuk Isten erejét a Naphoz?
Miben hasonlít egymáshoz a Nap és a pajzs? Mi a szerepe a pajzsnak? (védelem, az ellenség fegyvereitől)
Készíthetünk a gyerekekkel nagyméretű pajzsokat, aminek alapja hullámkarton dobozból kivágott kerek forma lehet (ezt előre ki kell vágnunk), amire a gyerekek kéznyomdázással vagy az ujjaikkal festhetnek Napot. A kerek Nap-pajzsokat maguk elé tartva játszhatnak, majd felfüggeszthetjük a pajzsokat a teremben egy magasban kifeszített zsinórra.
Árnyékvetők, legyezők (Verbális-nyelvi, természeti, testi-mozgásos, vizuális-térbeli)
Napból is megárt a sok. Van, amikor már elviselhetetlen a napsütés, a hőség. Ilyenkor árnyékot keres állat és ember, és még a hűvös szellőnek is örül (Ézsaiás 4,6). Jónás is így húzódott egy bokor árnyékába a hőség elől (Jón 4,5–6).
Feszítsünk ki napellenzőként pokrócokat, vásznakat a játéktéren, aminek az árnyékába behúzódhatnak a gyerekek. Ha meg tudjuk oldani, profi „napvitorlát” is szerezhetünk erre a célra szülői vagy intézményi segítséggel.
Kép: 123RF
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
12-3. Napsütő, napsüti
/Kategória: Kuckóév, NapkuckóKépforrás: 123RF
Napsütő játékok (Zenei-ritmikus, testi-mozgásos, kapcsolati)
Naphívogató
Kézfogással alkossunk kört, és mondogassuk a Süss ki, nap kezdetű mondókát, miközben a karokat lendítjük hátra-előre negyedértékenként:
Süss ki, nap, (ti-ti-tá)
süss ki, nap, (ti-ti-tá)
Isten napocskája. (ti-ti-ti-ti tá-tá)
Süssünk, süssünk valamit
Játsszunk rétestekerő, rétessütő játékot: Kézfogással sorba állunk, és a sor az elöl álló vezetésével csiga alakúvá tekeredik össze. Közben a játékdalt énekeljük (kottával együtt elérhető a címre kattintva):
Süssünk, süssünk valamit,
azt is megmondom, hogy mit:
Lisztből legyen kerekes,
tölteléke jó édes.
Sodorva, tekerve,
túróval bélelve,
csigabiga, rétes,
Piros pecsenye
Párba állnak a gyerekek, páronként egymással szemben. Kezüket előrenyújtva tenyerüket egymásra helyezik a párok. Akinek alul van a keze, az kezdi a játékot: gyors mozdulattal próbál rácsapni a játszótársa kézfejére. Ha sikerül, újra alulra teszi a kezét, és megint ő üt. Ha nem sikerül, kezet cserélnek, és a másik játékos készül ütni. Amikor már pirosodnak a kézfejek, a pecsenyesütést abba lehet hagyni.
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
12-2. Napképek
/Kategória: Kuckóév, NapkuckóKépforrás: 123RF
Napkeleten… (Zenei-ritmikus, testi-mozgásos, természeti, verbális-nyelvi)
Kézfogással alkossunk kört, és énekeljük a „napkeleti” dalt a „Karácsonynak éjszakáján” c. ének dallamára (dalszöveg: ifj. Kádár Ferenc). Az éneket az alábbi mozgásokkal kísérhetjük:
Napkeleten a Nap felkel, – karokat lassan magasba emeljük
Beköszönt a fényes reggel.
Éjjel-nappal, télben-nyárban, – a felemelt karokat ingatjuk jobbra-balra
Bízom az Úr oltalmában!
Kerek világ, körbe járja – karokat leengedve körbejárunk
Istenünknek gondossága.
Éjjel-nappal, télben-nyárban, – karokat lassan előrenyújtva a körközép felé lépkedünk
Bízom az Úr oltalmában! – karokat leengedve hátralépkedünk a kiinduló helyzetbe
Bizony, a napok múlása, a nappalok-éjszakák váltakozása és az évszakok váltakozása is annak köszönhető, hogy a Föld „körtáncot jár”: megfordul a tengelye körül (egy nap alatt), és kering a Nap körül (egy év alatt).
A Bibliában a zsoltáros így dicséri Istent, és így mutatja be teremtményét, a Napot:
Az egek hirdetik Isten dicsőségét,
kezének munkájáról beszél a menny.
Nappal a nappalnak adja át e szót,
éjjel az éjjelnek adja tudtul.
…
Sátrat készített a napnak,
amely mint vőlegény jön ki szobájából,
örül, mint egy hős, hogy futhat pályáján.
Elindul az ég egyik szélétől,
átível a másik széléig,
nincs rejtve melege elől semmi.
Zsoltárok 19,2–3.5–7
Mihez hasonlít a zsoltárban a Nap? – Ő a Vőlegény, ő a hős, aki körbejár az égen, és meleget ad minden élőnek a Földön. (Vö. Máté 5,45)
„Egyszerű ez” – írja József Attila egyik versében (Egyszerű ez, részlet):
Lement a nap nyugaton,
Följött a nap keleten.
Egyszerű ez.
Él az, aki eleven.
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
12-1. Szél és Nap
/Kategória: Kuckóév, NapkuckóKépforrás: 123RF
Találós vándorok (Verbális-nyelvi, természeti)
Két vándorral találkozunk a következő két találós kérdésben. Kitaláljátok, hogy kik ők?
Kép: 123RF
Honnan jön? Senki se tudja.
Azt se, merre visz az útja.
Kéményeken furulyáz,
tőle lobban a parázs.
Hátán felhő lovagol,
nád előtte meghajol.
A fák róla beszélnek,
minek hívják, no?
*
Úton megyen, nem poroz,
vízen megyen, nem csobog,
nádon megyen, nem suhog,
sáson megyen, nem susog,
eső érik, nem ázik,
ha fagy éri, nem fázik.
Az első vándor a szél, róla már sokat beszéltünk. Miről ismerhető fel, hogy róla van szó? (soroljuk a jellemzőit) Miről ismerhető még fel a mondókában? (A záró rímpárról: beszélnek / no: szélnek)
A második vándor a napsugár. Őt már nehezebb felismerni. Milyen a „járása”? Hogyan jut el mindenhova a napsugár? (Nincs lábnyoma, nincs „teste”, nincs hangja – mégis mindenhova eljut.)
Ki melyik vándorral találkozna szívesebben egy gyalogtúrán? Aki válaszol, indokolja is meg. (Az indoklásban fontos szempont, hogy milyen időben, milyen évszakban történik a találkozás. Kora tavaszi hűvösben inkább a napot várjuk, lessük, mikor süt ki. Nyári hőségben viszont jobban esik a hűsítő szél, mint a forró napsütés.)
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
11-6. Tűz-víz, szél-föld játékok
/Kategória: Felhő- és szélkuckó, KuckóévKépforrás: 123RF
Tűz, víz, szél, föld (Természeti, testi-mozgásos, verbális-nyelvi)
Vészhelyzeteket játszunk, a gyerekek szétszórtan helyezkednek el a teremben vagy külső játéktéren. A pedagógus a „SZÉL – VÍZ – FÖLD – TŰZ” szavakat kiáltja random egymás után. A kulcsszavakra a gyerekek mozgással reagálnak:
A vészhelyzet után nyugodjunk meg, csituljunk le egy kicsit: Felelgetve mondjuk el Weöres Sándor Mi volnék? című négysoros versét (elérhető a címre kattintva).
Mondogassuk a verset mímes-mozgásos játékkal:
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
11-5. Pünkösdi játék és virágséta
/Kategória: Felhő- és szélkuckó, KuckóévKépforrás: 123RF
Pünkösdi király és királyné (Testi-mozgásos, kapcsolati, vizuális-térbeli, zenei-ritmikus)
A pünkösdi szokásjátékokhoz tartozik a pünkösdi király választása és a pünkösdikirályné-járás. Válasszunk mi is pünkösdi királyt és királynét a gyerekekkel.
A pünkösdi király kiválasztásában a lányok segítenek: Páronként oszlopba állnak, egymással szembe, néhány lépés távolságra. Minden pár kifeszít a lábai körül egy-egy összekötött gumipertlit, térd alatti magasságban. Ezen az akadálypályán ugrálnak végig a fiúk zárt, páros lábbal úgy, hogy minden pertliközbe beugranak, majd onnan ki, és ugyanígy tovább. Aki kihagy egy pertliközt vagy hozzáér a pertlihez, kiáll. Aki hiba nélkül végigér a pályán, az nehezebb fokozattal folytatja a következő fordulóban. Ehhez a lányok térdmagasságba emelik lábuk körül a gumipertlit. A versenyben maradt fiúk a nehezített pályán ugrálnak végig páros lábbal. Ha most sem dől el a verseny, a harmadik fordulót rendezhetjük fél lábon ugrálással. Aki itt győz, megérdemli, hogy fejére kerüljön a királyi korona egy napra. Ünnepélyesen megkoronázzuk egy aranyszínű papírkoronával.
Pünkösdi királyné nem a legügyesebb lány lesz, nem is a legszebb, hanem a legkisebb. Készítsünk a fejére koszorút papírvirágokkal. A gyerekek rajzoljanak tavaszi virágokat (levél és szár nélkül), vágják ki, és ragasszuk a virágokat egy papírpántra. Ami nem fér rá, azt elhelyezhetjük egy kosárkában.
Sétáltassuk meg a pünkösdi királynét a teremben, a már ismert pünkösdi ének alábbi változatát énekelve. Eközben négy lány – a királynő négy udvarhölgye – tartson egy színes kendőt a királyné feje fölé, így vezessék a pünkösdi királyhoz.
Piros pünkösd napján
mindenek újulnak,
a kertek, a mezők
virágba borulnak.
Én kicsike vagyok,
nagyot nem mondhatok,
de ki nem nyílhatok,
csak úgy illatozok.
A lányok mozgásigénye nem kisebb, mint a fiúké, ezért érdemes az udvarhölgyeket hasonló módon kiválasztani, mint a pünkösdi királyt. Így a lányok sem maradnak ki a „jóból”, az izgalmas ügyességi játékból, ami most szerepcserével történik, a fiúk tartják a gumipertli-akadálypályát.
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
Ódor Fanna: Pünkösdi cseresznye
/Kategória: Média, ÜnnepKépforrás: 123RF
Réka és a nagyapja cseresznyét szedtek a kertjükben. A kislány a közelgő ünnepre gondolva kérdezősködni kezdett:
– Papa, pünkösdkor mit csinált Jézus? Mert karácsonykor megszületett, nagypénteken meghalt… ugye, jól mondom? – majd amikor a férfi bólintott, folytatta. – És húsvétkor feltámadt. Aztán felment az Apukájához, aki a mi Apukánk is… – itt megint megakadt kicsit, felnézett a nagyapjára – és… és mit csinált utána?
– Figyelj csak, Kedves! – fogta két kezébe a férfi unokája kezecskéit. – Amikor tavaly elutaztunk a mamával, hiányoztunk neked?
– Nagyon! – vágta rá azonnal.
– És sírtál is?
– Nem. Nem sírtam, mert tudtam, hogy visszajöttök. És hallgattam a meséket, amiket felolvastál nekem. Meg beszéltünk telefonon… – mondta emlékei között kutatva. – Olyan volt, mintha velem lennél. Sokszor úgy aludtam el este, hogy a mesédet hallgattam, és reggel újra meg kellett hallgatnom, mert belealudtam – csacsogott, és apró, hófehér fogacskái csak úgy csillogtak. –Velem volt belőletek egy darab – mondta olyan hangsúllyal, mint aki végkövetkeztetésre jut valamivel kapcsolatban.
– Jaj, de szépen mondtad! – dicsérte meg nagyapja. – Ismételd meg, kérlek!
– Velem volt belőled egy darab – mondta Réka, most már csak a férfire fókuszálva.
– Pontosan ezt tette Jézus. Elküldte a Szentlelket, hogy velünk legyen Belőle egy darab. Ez történt pünkösdkor.
– Papa, benned van Szentlélek? – faggatózott tovább Réka, és most már valóban szedte is a cseresznyét.
– Igen, bennem is és benned is van Szentlélek, Kedves – mondta most már komolyan a férfi. – A szívünk lehelete az. Ha a szívedben ott van a Jóisten, akkor a szádon olyan szavak jönnek ki, amik kedvesek, szeretettel vannak teli. – Pici gondolkodás után megkérdezte: – Ez milyen fa?
– Cseresznyefa – vágta rá Réka kérdő tekintettel, mert gyanús volt neki, hogy ennyire kézenfekvő a válasz.
– Honnan tudod? – jött a következő kérdés.
– Hogy cseresznye van rajta. Azon – mutatott a másik fára – már látszanak a pici almák, mert az almafa.
– Pontosan. Jézus azt mondta, hogy a gyümölcseiről lehet megismerni a fát. A cseresznyefán mindig cseresznye fog teremni, az almafán mindig alma. Ha az életed gyümölcsei jók: kedvesen beszélsz, szeretettel fordulsz mindenki felé, helyesen gondolkodsz, akkor jó fa vagy. Az pedig csak úgy lehet, hogy benned van Isten, mert Ő a Jóisten, Ő maga a jóság. Érted, Kedves?
– Igen. Értem. Papa, akkor benned tényleg ott van a Szentlélek.
– Benned is, Kedves, benned is – biztatta a kislányt a férfi.
– És nem fogy ki? – kérdezte aggodalmasan. – Tudod, mint a benzin a kocsiból…
– Hát, a kocsit is tankolni kell….
Cseresznyés lepény recept
Mini cseresznyés pite muffinformában
11-4. Szeles-piros nap
/Kategória: Felhő- és szélkuckó, KuckóévKépforrás: 123RF
Szeles nap (Természeti, verbális-nyelvi)
Vajon milyen napunk lesz? Találkozunk-e ma a széllel vagy a szellővel? Vagy csak szélcsend lesz? Esteleg vihar készül?
A gyerekek reggeltől kezdve figyeljék meg, hogy tapasztalnak-e szelet. Meg tudják-e állapítani, merről fúj a szél?
Ha találkoznak széllel útközben, vajon szemből, oldalról vagy hátulról éri őket? Jól esik-e, szeretik-e a szelet?
Amikor megérkeznek az oviba, köszönhetünk egymásnak így: Szél napot!
Majd beszélgessünk a szeles tapasztalataikról.
Szélfogó (Testi-mozgásos, kapcsolati)
A farkincafogóhoz hasonlóan játszhatjuk, de most nem állatok lesznek a játékosok, hanem lángnyelvek. Minden menekülő gyerek ruhájának nyakába tűzünk egy piros szalagot, ami futás közben lobog a szélben. A fogó lesz a szélvihar, aki el akarja kapni a lángnyelveket. Ha utolér egy menekülőt, akkor a szalagot kell elkapnia a nyakából. Ha már elég sokat gyűjtött, magasba tartva lobogtatja, és így kiált:
Szél, szélvihar vagyok,
lángokat lobogtatok.
Ki cserél velem helyet?
Azok közül a lángnyelvek közül jelentkezhet valaki, akik nem vesztették még el a szalagot. Ha többen jelentkeznek, a szélvihar választja ki, hogy kivel cserél. A lángszalagokat újra feltűzzük a menekülők nyakába, és indulhat a szélfogó új futama.
A játék végére a gyerekek arca garantáltan piros lesz.
Szélforgók (Vizuális-térbeli, testi-mozgásos)
A szélforgó készülhet (kattints rá)
A hurkapálcákra a radíralapot előre felerősíthetjük.
Ha piros vagy hozzá közeli színárnyalatú papírokkal dolgozunk, a forgók ágai a lángnyelveket idézik. Így a szél és a lángnyelvek találkoznak, és együtt keltenek vidám, élénk hatást.
Kép: 123RF
A gyerekek a forgókat fújhatják, szaladgálhatnak velük, de elhelyezhetjük a szabadban is, ahol a szél hozza forgásba őket.
Szeles lángok (Verbális-nyelvi, egzisztenciális, vizuális-térbeli)
Meséljük el a gyerekeknek a pünkösdi csoda történetét (ApCsel 2,1–6).
Kép: 123RF
Majd készítsünk a pünkösdi szelet és lángokat idéző szalagmodelleket. Néhány ötlet a megvalósításhoz:
Ha minden gyerek kezében van egy szalagpálca, micsoda lobogást idézhetünk meg. S ha mellé a szél zúgását utánozzuk, kész a pünkösdi csoda. Főleg, ha a szívünk megtelik Lélekkel.
Piros nap (Vizuális-térbeli, testi-mozgásos, kapcsolati, természeti, egzisztenciális)
A pünkösdhöz hozzá tartozik a piros szín, ahogy az esküvőhöz a fehér, a gyászhoz a fekete. Miért is ne viselhetnénk pünkösdkor pirosat, az élet, a tűz jelét. A népszokásaink is ezért vannak tele pirossal.
Tartsunk a szeles nap mellett piros napot is, íme néhány ötlet:
Kép: 123RF
Piros pünkösd napján (Zenei-ritmikus, egzisztenciális)
Hallgassuk meg az Én kicsike vagyok kezdetű népéneket, és dúdoljuk mi is a dallamát (elérhető a címre kattintva).
Énekeljük a pünkösdi szokásdal Elhozta az Isten című változatának 2-3. versszakát (Jézust áldja énekünk 96., elérhető a címre kattintva):
Mindenek újulnak:
A kertek, a mezők
Virágba borulnak.
Én kicsike vagyok,
Nagyot nem szólhatok,
Mégis az Istennek
Dicséretet mondok.
Kép: 123RF
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.