Képforrás: 123RF
- Bibliai történet: Máté 2,13–19–23; Lukács 2,39–40.52
- Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, testi-mozgásos, vizuális-térbeli, természeti, logikai-matematikai
- Tevékenység: Beszélgetés: hogyan éltek a gyerekek Jézus korában; gyerekjátékok rongylabdával, kavicsokkal; ismerkedés a fával: képalkotás spatulával; betűsüti készítése, betűkirakó, betűkóstoló
Hogyan nőtt fel Jézus? (Verbális-nyelvi, kapcsolati, testi-mozgásos, vizuális-térbeli, természeti, logikai-matematikai)
Jézus gyerekkoráról nem sokat tudunk. Miután bemutatták őt a templomban, és a bölcsek ajándékaikkal köszöntötték, menekülniük kellett Heródes király elől. De néhány év múlva visszatérhettek az otthonukba, a galileai Názáretbe, ami inkább falu volt, mint város. Jézus itt nőtt fel, Lukács evangéliuma szerint „növekedett és erősödött, megtelt bölcsességgel, és Isten kegyelme volt rajta” (Lk 2,40). Később pedig azt olvassuk, hogy „gyarapodott bölcsességben, testben, Isten és emberek előtt való kedvességben” (Lk 2,52) Mit jelent ez? Hogy nem különbözött a többi gyerektől, ugyanúgy játszott, tanult, segített a szüleinek. Egy dologban mégis kitűnt: az Isten és emberek előtti kedvességben. Vagyis nem tett rosszat, nem bosszantott fel senkit. Hogy lehet ilyen egy gyerek? Úgy, hogy betölti Isten lelke (kegyelme).
Mégis, hogyan nőtt fel Jézus? Hogyan teltek a napjai? Mivel játszottak akkoriban a gyerekek? Jártak-e óvodába, iskolába? Mit csináltak egész nap?
Amíg kicsik voltak, játszottak. Nem voltak kész játékaik meg könyveik, de volt a környezetükben sok játéknak alkalmas tárgy, és ott voltak a testvérek, szomszéd és rokon gyerekek. Nyugodtan játszhattak egymással az utcákon, házak között vagy a közeli mezőn, patakparton. Játszottak labdával, kövekkel, kavicsokkal, a fiúk kipróbálták erejüket, ügyességüket, a lányok összebújva babázhattak egy rongybabával is. Valószínűleg építettek is sárból, homokból, kövekből, ágakból, amit a környezetükben találtak.
Lásd itt: labdajátékokat játszó gyerekek egy római domborművön a Kr. u. 2. századból.
Rongylabda
A gyerekek nem ismerték a mai gumilabdát vagy a gumibelsővel felfújt bőrlabdát. Mégis labdáztak, a labdáik vászonból, bőrből vagy szőrből (gyapjúból) készülhettek.
Lásd itt: római játékok között nádból és vászonból készült labdák
A rongylabda a magyar népi kultúrából is ismert, elkészítése erős, biztos kezet igényel. Kérjük meg a szülőket, hogy segítsenek rongylabdát készíteni. Vállalkozó szülő, nagyszülő vagy idősebb testvér készíthet egy-egy labdát a csoportnak. Az itt elérhető videón jól követhetjük az elkészítés fázisait: Rongylabda készítés.
A puha rongylabdát a teremben is kipróbálhatjuk, labdaelkapót, labdacicát, célba dobást játszhatunk vele.
Kavicsmese
Hogy működik a meseépítő kavicsjáték? Szabad téren elég hozzá a homokos part és némi kavics. Teremben sem kell hozzá más, mint csoportonként egy tálca homok vagy puha kendő és egy maréknyi kavics. A kis csoportok feladata, hogy a tálca vagy kendő felületén alkossanak a kavicsok segítségével egy közös képet. A kép bármit ábrázolhat, ami a kavicsokról a gyerekek eszébe jut. A képnek adjanak címet, és alkossanak hozzá szóban egy közös mesét. Ha jól sikerült, elmesélhetik a többieknek is.
Kavicskirakó készlet
Lapos kavicsokra rajzolt vonalakkal készíthetünk egy egész kavicskirakó készletet. A vonalakat vastagabb, fehér vagy színes alkoholos filccel rajzoljuk meg, minden kavicson 2-2 szabad végződéssel. A vonalak közt lehet
egyenes (középvonal),- sarkos (derékszög, hegyesszög, tompaszög),
- elágazásos (T-alak, szabályos hármas és négyes elágazás),
- girbegurba (2-2 végződéssel),
- stb.
A készlet elemeit csoportosíthatjuk a vonalak tulajdonságai szerint, kirakhatunk belőlük egyszerűbb és bonyolultabb alakzatokat, játszhatunk velük dominót, amiből egy egész útrendszer, labirintus keletkezik.
A kavicsok természetes vonalait is kihasználhatjuk.
Játékötlet forrása
Kép: 123RF
Mit tanultak a gyerekek? (Verbális-nyelvi, önismereti, testi-mozgásos, vizuális-térbeli, természeti)
Minden nagyobb településen, így Názáretben is volt zsinagóga, imaház, ahol a helyi gyülekezet istentiszteleteit tartották. Az imaházakhoz Jézus korában már iskolák is tartoztak, ahova a fiúk járhattak. Itt tanultak meg írni-olvasni. Ahol nem volt iskola, ott az édesapa tanította fiát a betűk ismeretére, már ötéves korától. Akkoriban a férfiak dolga volt, hogy a Bibliát tanulmányozzák, és ismerjék Isten törvényeit.
Az apa megtanította fiainak azt a mesterséget is, amihez értett. A fiúk, amikortól segíteni tudtak, már az az apjuk mellett, vele együtt dolgoztak. Így lett belőlük pásztor, halász, kereskedő, fazekas, földműves. Jézus is a nevelőapja, József ácsműhelyében szorgoskodott gyerekkora óta, így lett belőle ács.
A lányok akkoriban még nem jártak iskolába, rájuk más feladatok vártak. A családban megtanulták, hogyan lesznek majd jó feleségek és édesanyák. Hogyan kell a háztartást vezetni. Akkoriban nem voltak gépek és üzletek, maguk fonták a fonalat, szőtték a ruhát, őrölték a lisztet, sütötték a kenyeret, gondozták a ház körül a kertet vagy az állatokat.
Kóstoljunk bele a fiúk és lányok munkájába együtt, hiszen mi már más életkörülmények között élünk. Ma már a fiúk és lányok együtt tanulhatnak az iskolában, ahol az olvasás élménye vár rájuk.
Pálcikaképek
Készítsünk egyszerű házformát spatulából, amit festéssel, egyéb dekorációval díszíthetünk.
A spatula házforma képalkotásra is alkalmas, ajándék képkeret is lehet.
Több formát is kirakhatnak belőle a gyerekek: kerítést, további házakat, várost, templomot. A pálcikakirakóval rögzítés, ragasztás nélkül játszhatnak az asztalon vagy a szőnyegen.
Betűsüti
Készítsünk betűformájú süteményeket sólisztgyurmából vagy igazi tésztából, amit kisütés után meg is lehet kóstolni. Sólisztgyurma akkor ajánlott, ha a sütést nem tudjuk megoldani. A sütés, süteménykóstolás pedig azért ajánlott, hogy a gyerekek már a suli előtt megtapasztalják, hogy olvasni jóízű dolog.
Mi kell a tésztához?
- 25 dkg margarin
- 25 dkg liszt
- 25 dkg (por)cukor
- 1 tojás
- 4 evőkanál víz
Kép: 123RF
Az összetevőket, ahogy a linzertésztát szoktuk készíteni, gyúrjuk össze. Majd a gyerekek sodorjanak belőle tésztakígyókat. A tésztakígyóból pedig formáljanak betűket. Aki ismeri saját nevének a betűit, a keresztnevét vagy a monogramját is megformálhatja.
Sütés előtt kenjük le a betűket tojásfehérjével, megszórhatjuk szeletelt mandulával is. Süssük ki a betűket, és a kész betűsütikből is rakjunk ki egy-egy nevet, szót, amit már mi is el tudunk olvasni. A tésztabetűinket végül kóstoljuk meg.
Forrás: Gévai Csilla: Amíg olvasunk – A sütibetűk (Pagony, Bp., 2016, 20-32.)
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
06-5. Történet a templomban
/Kategória: Kuckóév, TemplomkuckóKépforrás: 123RF
Templomtúra (Verbális-nyelvi, testi-mozgásos, kapcsolati, egzisztenciális, vizuális-térbeli)
Előző héten (vagy foglalkozáson) kis templomokat építettünk, templomokról beszélgettünk (sőt egy templomhoz el is sétáltunk). Most ezt folytatjuk, előbb beszélgetéssel:
Ki tudja pontosan (ki kérdezte meg otthon), hogy melyik templom gyülekezetéhez tartozik a családja?
Szoktatok-e templomba járni? Minden vasárnap elmentek? Vagy csak ritkábban? Esetleg csak a nagy ünnepeken, húsvétkor, karácsonykor?
Hogy mentek el a templomba? Gyalog? Autóval? Villamossal, busszal, metróval? Esetleg kerékpáron?
Aki gyalog jár, megszámolta már, hány lépésre van a templom? Aki autóval jár, tudja-e, hány percig tart az út? Ha tömegközlekedéssel, hányszor kell átszállni?
Most felkerekedünk, és felkeresünk néhány templomot, istentiszteleti helyet a településünkön. A gyerekek beszámolója és az előzetes tájékozódásunk alapján tervezzük meg egy útvonalat, amit együtt gyalog is meg tudunk tenni. Az útvonal érinthet legalább egy katolikus, evangélikus és református templomot, köztük azokat, ahova a legtöbben tartoznak a gyerekek családjai közül. Jó, ha van az útvonalunkon egy zsinagóga vagy zsinagógai emlékmű is. Érdemes előre megszervezni, hogy legalább egy templomba be is tudjunk menni, ahol fogadhat minket a lelkipásztor vagy a kántor. Nagy élmény lehet egy zenés énekes játék, ami a gyerekek befogadói szintjén felér egy áhítattal. Sőt az is izgalmas lehetőség, hogy a bibliai történetet a templomban meséljük el.
Minden templomépületnél és a zsinagóga épületénél is mondjunk el a gyerekeknek néhány gondolatot az adott felekezetről és hitgyakorlatáról. Megoldás az is (hisz nem egyháztörténeti órát tartunk), hogy minden templomnál felolvasunk egy-egy zsoltárverset. Pl.:
Isten a mi oltalmunk és erősségünk.
A Seregek Ura velünk van,
Jákób Istene a mi várunk.
Zsoltárok 46,2.8
Vigadjatok a mi erős Istenünk előtt,
ujjongjatok Jákób Istene előtt!
Zsoltárok 81,2
Örülök, ha ezt mondják nekem:
Az Úr házába megyünk!
Zsoltárok 122,1
Adjatok hálát az Úrnak, mert jó,
mert örökké tart szeretete!
Zsoltárok 136,1
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
06-4. Jézus gyerekkora
/Kategória: Kuckóév, TemplomkuckóKépforrás: 123RF
Hogyan nőtt fel Jézus? (Verbális-nyelvi, kapcsolati, testi-mozgásos, vizuális-térbeli, természeti, logikai-matematikai)
Jézus gyerekkoráról nem sokat tudunk. Miután bemutatták őt a templomban, és a bölcsek ajándékaikkal köszöntötték, menekülniük kellett Heródes király elől. De néhány év múlva visszatérhettek az otthonukba, a galileai Názáretbe, ami inkább falu volt, mint város. Jézus itt nőtt fel, Lukács evangéliuma szerint „növekedett és erősödött, megtelt bölcsességgel, és Isten kegyelme volt rajta” (Lk 2,40). Később pedig azt olvassuk, hogy „gyarapodott bölcsességben, testben, Isten és emberek előtt való kedvességben” (Lk 2,52) Mit jelent ez? Hogy nem különbözött a többi gyerektől, ugyanúgy játszott, tanult, segített a szüleinek. Egy dologban mégis kitűnt: az Isten és emberek előtti kedvességben. Vagyis nem tett rosszat, nem bosszantott fel senkit. Hogy lehet ilyen egy gyerek? Úgy, hogy betölti Isten lelke (kegyelme).
Mégis, hogyan nőtt fel Jézus? Hogyan teltek a napjai? Mivel játszottak akkoriban a gyerekek? Jártak-e óvodába, iskolába? Mit csináltak egész nap?
Amíg kicsik voltak, játszottak. Nem voltak kész játékaik meg könyveik, de volt a környezetükben sok játéknak alkalmas tárgy, és ott voltak a testvérek, szomszéd és rokon gyerekek. Nyugodtan játszhattak egymással az utcákon, házak között vagy a közeli mezőn, patakparton. Játszottak labdával, kövekkel, kavicsokkal, a fiúk kipróbálták erejüket, ügyességüket, a lányok összebújva babázhattak egy rongybabával is. Valószínűleg építettek is sárból, homokból, kövekből, ágakból, amit a környezetükben találtak.
Lásd itt: labdajátékokat játszó gyerekek egy római domborművön a Kr. u. 2. századból.
Rongylabda
A gyerekek nem ismerték a mai gumilabdát vagy a gumibelsővel felfújt bőrlabdát. Mégis labdáztak, a labdáik vászonból, bőrből vagy szőrből (gyapjúból) készülhettek.
Lásd itt: római játékok között nádból és vászonból készült labdák
A rongylabda a magyar népi kultúrából is ismert, elkészítése erős, biztos kezet igényel. Kérjük meg a szülőket, hogy segítsenek rongylabdát készíteni. Vállalkozó szülő, nagyszülő vagy idősebb testvér készíthet egy-egy labdát a csoportnak. Az itt elérhető videón jól követhetjük az elkészítés fázisait: Rongylabda készítés.
A puha rongylabdát a teremben is kipróbálhatjuk, labdaelkapót, labdacicát, célba dobást játszhatunk vele.
Kavicsmese
Hogy működik a meseépítő kavicsjáték? Szabad téren elég hozzá a homokos part és némi kavics. Teremben sem kell hozzá más, mint csoportonként egy tálca homok vagy puha kendő és egy maréknyi kavics. A kis csoportok feladata, hogy a tálca vagy kendő felületén alkossanak a kavicsok segítségével egy közös képet. A kép bármit ábrázolhat, ami a kavicsokról a gyerekek eszébe jut. A képnek adjanak címet, és alkossanak hozzá szóban egy közös mesét. Ha jól sikerült, elmesélhetik a többieknek is.
Kavicskirakó készlet
Lapos kavicsokra rajzolt vonalakkal készíthetünk egy egész kavicskirakó készletet. A vonalakat vastagabb, fehér vagy színes alkoholos filccel rajzoljuk meg, minden kavicson 2-2 szabad végződéssel. A vonalak közt lehet
A készlet elemeit csoportosíthatjuk a vonalak tulajdonságai szerint, kirakhatunk belőlük egyszerűbb és bonyolultabb alakzatokat, játszhatunk velük dominót, amiből egy egész útrendszer, labirintus keletkezik.
A kavicsok természetes vonalait is kihasználhatjuk.
Játékötlet forrása
Kép: 123RF
Mit tanultak a gyerekek? (Verbális-nyelvi, önismereti, testi-mozgásos, vizuális-térbeli, természeti)
Minden nagyobb településen, így Názáretben is volt zsinagóga, imaház, ahol a helyi gyülekezet istentiszteleteit tartották. Az imaházakhoz Jézus korában már iskolák is tartoztak, ahova a fiúk járhattak. Itt tanultak meg írni-olvasni. Ahol nem volt iskola, ott az édesapa tanította fiát a betűk ismeretére, már ötéves korától. Akkoriban a férfiak dolga volt, hogy a Bibliát tanulmányozzák, és ismerjék Isten törvényeit.
Az apa megtanította fiainak azt a mesterséget is, amihez értett. A fiúk, amikortól segíteni tudtak, már az az apjuk mellett, vele együtt dolgoztak. Így lett belőlük pásztor, halász, kereskedő, fazekas, földműves. Jézus is a nevelőapja, József ácsműhelyében szorgoskodott gyerekkora óta, így lett belőle ács.
A lányok akkoriban még nem jártak iskolába, rájuk más feladatok vártak. A családban megtanulták, hogyan lesznek majd jó feleségek és édesanyák. Hogyan kell a háztartást vezetni. Akkoriban nem voltak gépek és üzletek, maguk fonták a fonalat, szőtték a ruhát, őrölték a lisztet, sütötték a kenyeret, gondozták a ház körül a kertet vagy az állatokat.
Kóstoljunk bele a fiúk és lányok munkájába együtt, hiszen mi már más életkörülmények között élünk. Ma már a fiúk és lányok együtt tanulhatnak az iskolában, ahol az olvasás élménye vár rájuk.
Pálcikaképek
Készítsünk egyszerű házformát spatulából, amit festéssel, egyéb dekorációval díszíthetünk.
A spatula házforma képalkotásra is alkalmas, ajándék képkeret is lehet.
Több formát is kirakhatnak belőle a gyerekek: kerítést, további házakat, várost, templomot. A pálcikakirakóval rögzítés, ragasztás nélkül játszhatnak az asztalon vagy a szőnyegen.
Betűsüti
Készítsünk betűformájú süteményeket sólisztgyurmából vagy igazi tésztából, amit kisütés után meg is lehet kóstolni. Sólisztgyurma akkor ajánlott, ha a sütést nem tudjuk megoldani. A sütés, süteménykóstolás pedig azért ajánlott, hogy a gyerekek már a suli előtt megtapasztalják, hogy olvasni jóízű dolog.
Kép: 123RF
Az összetevőket, ahogy a linzertésztát szoktuk készíteni, gyúrjuk össze. Majd a gyerekek sodorjanak belőle tésztakígyókat. A tésztakígyóból pedig formáljanak betűket. Aki ismeri saját nevének a betűit, a keresztnevét vagy a monogramját is megformálhatja.
Sütés előtt kenjük le a betűket tojásfehérjével, megszórhatjuk szeletelt mandulával is. Süssük ki a betűket, és a kész betűsütikből is rakjunk ki egy-egy nevet, szót, amit már mi is el tudunk olvasni. A tésztabetűinket végül kóstoljuk meg.
Forrás: Gévai Csilla: Amíg olvasunk – A sütibetűk (Pagony, Bp., 2016, 20-32.)
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
06-3. Templomkuckó
/Kategória: Kuckóév, TemplomkuckóKépforrás: 123RF
Itt az oltár… (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, testi-mozgásos, kapcsolati)
„Itt az oltár…” – Felnőttek játszottak így hajdan arcmutogatót a kicsi gyerekekkel, amivel nemcsak végigmutogatták az arc részeit, hanem érintéssel, a testbeszéd nyelvén közölték szeretetüket.
Feleleveníthetjük ezt a kedves játékot a gyerekekkel párokban, egymás arcát érintve meg (mint egy élő „érintőképernyőt”). Aki a mondókát mondja (ismétli a pedagógus után), az végzi a mozdulatokat is. Majd szerepet cserélnek a párok.
Itt az oltár… – halánték (vagy homlok) érintése mutató- és hüvelykujjal
Itt a két gyertya… – szem érintése az ujjakkal
Itt a vánkos… – orca (arcpárna) érintése
Itt jön ki a papocska… – száj (szájszöglet) érintése kétoldalt
Csingilingi, orrocska! – ujjak közé fogva az orr gyöngéd megrázása
***
Itt van az oltár, – homlok
itt van a két gyertya, – szem
itt van a két párna, – orcák
itt bemegy a harangozó, – száj
meghúzza a harangot: – orr
bim-bam, bim-bam.
Források:
Megy a gyűrű vándorútra, Gyermekmondókák és játékok – közzéteszi Gágyor József (Gondolat, Bp, 1982, 407. o.)
Bihari gyermekmondókák – közzéteszi Faragó József és Fábián Imre (Kriterion Kiadó, Bukarest, 1982, 56. o.)
Mi az az oltár? Melyik történetben találkoztunk már vele? – Ábrahám történetében említettük, hogy amikor megérkezett az Ígéret földjére, Kánaánba, kövekből oltárt – egy kőasztalt – épített, és áldozatot mutatott be rajta Istennek. Az áldozat általában egy hibátlan állat – juh, kecske, bika stb. – volt, de lehetett gabona, kenyér, illatszer is. Ezt „ajándékozták” hálából Istennek.
Jézus idejében is volt a templomban oltár, amin az áldozatokat bemutatták. Jézus bemutatásakor egy galambpárt áldoztak fel az oltáron.
Ma a katolikus és evangélikus templomokban találunk oltárt, de itt már nincsenek állatáldozatok. Az oltár széles, nagy asztal, ezen végzik a szertartásokat.
A református templomokban is áll középen egy asztal, amit nem oltárnak neveznek, hanem Úr asztalának. Ezzel a kifejezéssel is elmondhatjuk a mondókát:
Itt van az Úr asztala, – homlok
itt van két gyertya, – szem
itt van két párna, – orcák
itt bemegy a harangozó, – száj
meghúzza a harangot: – orr
bim-bam, bim-bam.
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
06-2. Mit látnak szemeim
/Kategória: Kuckóév, TemplomkuckóKépforrás: 123RF
Nagypapa és nagymama (Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, vizuális-térbeli)
Simeon és Anna történetében két idős ember kerül kapcsolatba a kisded Jézussal. A karba vett gyermek felidézheti a nagyszülőket, a gyerekek velük való kapcsolatát is. Főleg akkor, ha a nagyszülők hitben élnek, templomba járnak, és tanulni lehet tőlük a hitélet szokásait is.
A bibliai történet megismerése után kérdezzük meg a gyerekektől, kinek jutott eszébe Simeonról és Annáról a saját nagypapája és nagymamája. A jelentkezők mondják el, miért jutottak eszükbe a nagyszülők. Meséljenek róluk egy-egy jellemző történetet. Aki először nem jelentkezett, az is bekapcsolódhat nyugodtan a mesélésbe.
Rajzolják le a gyerekek magukat a nagyszülőkkel egy olyan helyzetben, amit nagyon szeretnek.
Olvassuk fel a gyerekeknek Kiss Ottó A nagypapa távcsöve című verskötetéből a Nagypapa nem hisz, Megyünk a templomba és az Oltár című verseket (elérhetők a kötetcímre kattintva a 35-36. oldalon). Képzeljük el úgy a vershelyzetet, hogy a kisgyerek unoka beszél.
Beszélgessünk a versek alapján:
Mit árul el az első vers a nagypapa hitéről? A nagymama hitéről? Mit árul el Istenről?
Mit tudunk meg a templomba készülődésről? Ki a nyugodtabb?
Mit jelent az indulat? (általában düh, harag) Mi a különbség aközött, ha valaki „indulatban van” vagy „indulóban van”?
Az Oltár című vers milyen templomról beszél? (A katolikus templomokban van sok szobor és kép.) Mit gondolnak a gyerekek: a templomban hogyan és hol találhatjuk meg Istent?
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
06-1. Áldás és öröm
/Kategória: Kuckóév, TemplomkuckóKépforrás: 123RF
Keresztelés-történetek (Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális)
Kérdezzük meg a gyerekektől: Ki látott már keresztelést? Ki vett részt keresztelőn?
Akinek van ilyen családi élménye, meséljen róla. Mi történik ilyenkor?
Ki az a gyerekek közül, aki meg van keresztelve? (Nem biztos, hogy mindenki tudja.)
Van-e valaki, aki emlékszik a saját keresztelőjére? (Mert nem csecsemőkorában, hanem később keresztelték meg.)
Emlékeztek-e rá, mit tesz és mit mond ilyenkor a lelkész, a pap?
Vizet csurgat a gyermek fejére, és ezt mondja: „(a gyerek neve, pl.) János, keresztellek téged az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevébe.” Aztán megáldja őt, hogy az élete Isten és emberek előtt kedves és boldog legyen.
A keresztelővel a gyermeket a család Istennek ajánlja, a lelkész Isten nevében fogadja, a szülők és keresztszülők pedig megígérik, hogy őt úgy nevelik, hogy Isten népéhez tartozhasson.
A beszélgetés után áttérhetünk a bibliai történetre azzal a fordulattal, hogy a csecsemő Jézussal is történt valami hasonló, az akkori szokások szerint.
Jézus bemutatása a templomban (Verbális-nyelvi, egzisztenciális)
Miután Jézus megszületett, még egy ideig Betlehemben maradt a kis család. A napkeleti bölcsek történetéből kiderül, hogy már egy házban laktak, nem az istállóban, ahol a kisbaba született. Azt is tudjuk, hogy a bölcsek messziről indultak, és eltelhetett egy bő hónap, mire Betlehembe értek (Máté 2,1–12). Lukács evangéliumából pedig megtudjuk, hogy a kisfiúnak nyolcnapos korában volt a névadója, és negyven nap után (amikor Mária tisztulásának napjai leteltek) elvitték a templomba, hogy „bemutassák az Úrnak”.
Jézus volt az első fiú a családban, ezért kellett őt elvinni a templomba. Meg kellett mutatni Istennek: „Nézd meg, Uram, milyen szép fiút kaptunk tőled!” Ajándékot is vittek: mivel szegények voltak, egy pár gerlicét (galambot) mutattak be áldozatul. A pap pedig megáldotta a gyermeket, jót kívánva neki.
Jézus bemutatása is így zajlott, mint bármelyik először született kisfiúé Izraelben. De Jézus Isten fia is volt, ami a templomban nem maradhatott titokban. Isten jól tudta, hogy van a városban egy idős férfi, Simeon, aki már régóta várja a Messiás, Isten Fia születését. Simeon bár öreg volt, ha tehette, elment a templomba imádkozni. Aznap izgatottan ébredt, és mintha Isten szólna hozzá, egy belső hang azt súgta neki: „Ma találkozni fogsz vele.” Simeon felkapta a fejét, hogy mi lehet ez: „Menj el a templomba, ma találkozni fogsz ott vele!” – hallotta újra. Hú, most lett csak izgatott igazán. Vele? Simeon máris indult. Olyan fürgén szedte a lábát, mintha még ifjú lenne. „Találkozni fogok VELE? Akire egész életemben vártam? Hála neked, Uram!”
A templomban mindig sokan voltak, főleg imádkozás idején. Miről fogja őt felismerni a tömegben? Kisbaba több is lehet a templomban, más családok is jöhetnek bemutatni fiukat az Úrnak. De Simeon megint hallotta a hangot:
„Nézd, ott a fiam! Ugye, milyen gyönyörű?” Akkor az öreg odalépett, karjára vette a gyermeket, és áldotta érte Istent: „Köszönöm, Uram, hogy meglátta szemem a te ajándékod! Mert ez a fiú ajándék a világnak, világosság az emberek számára.” Majd Máriához fordult: „Ha bánat ér miatta, tudd meg, az is az emberek javát szolgálja.”
Nemsokára egy idős asszony, Anna is odalépett. Ő minden napját a templomban töltötte, Isten közelében. Anna is felismerte, hogy ki ez kisfiú. Hálát adott érte Istennek, és elmondta mindenkinek, hogy megszületett, akit úgy várnak, népük Megváltója (Szabadítója).
Képforrás: Sweet Publishing / FreeBibleimages.org
további képekkel a történethez
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
05-6. Csillagos hónaptár
/Kategória: Csillagkuckó, KuckóévKépforrás: 123RF
Mi vagyok? (Verbális-nyelvi, logikai-matematikai)
Tegyük fel a gyerekeknek az alábbi találós kérdést:
Rokonaim odakint a
csillagok.
Mi vagyok?
Hallgassuk meg a gyerekek válaszait, és fogadjunk el minden lehetséges választ. Majd áruljuk el, hogy a találós kérdés első fele egy versből való. Hallgassuk meg a költő válaszát, olvassuk fel Nemes Nagy Ágnes A lámpa című versét (elérhető a címre kattintva, a Mi van a szobában? című versciklusban).
Hónap-lámpások (Verbális-nyelvi, természeti, vizuális-térbeli)
Ünnepeinkhez hozzátartozik a fény, legyen az égi vagy földi lámpások fénye. Isten is így gondolta, hiszen az égitestekről ezt mondja a Teremtés könyvében:
„Legyenek világító testek az égbolton, hogy elválasszák a nappalt az éjszakától, és jelezzék az ünnepeket, a napokat és az esztendőket, és legyenek világító testekként az égbolton, hogy világítsanak a földre!”
1Mózes 1,14–15
Napjaink – ünnepeink és mindennapjaink – rendjét tehát az égitestek mozgása jelzi számunkra, ebből tudnak a csillagászok pontos időt számítani, naptárt készíteni. A naptár azt mutatja meg, hogyan oszthatjuk az évet napokra, hetekre, hónapokra.
Készítsünk a gyerekekkel világító hónaplámpásokat, tizenkét mécstartó lámpást a hónapok karaktere szerint. A gyerekek 2-4 fős kis csoportokban dolgozhatnak. A csoportokat alakíthatjuk a gyerekek születésnapja szerint: egy-egy hónapot azoknak oszthatunk ki először, akik abban a hónapban születtek. Ha valamelyik hónap kimarad, vagy kevesen vannak a csoportban, vállalhatja a hónapot más is.
Néhány mécstartó-ötlet:
Kép: 123RF
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
05-5. Csillagoknak teremtője
/Kategória: Csillagkuckó, KuckóévKépforrás: 123RF
Isten napja (Zenei-ritmikus, testi-mozgásos, kapcsolati, verbális-nyelvi, természeti)
A Csillagoknak teremtője című népdal változataival már találkoztunk Csillagalakzatok című bejegyzésünk elején.
Ismerjük meg a dal átiratát, amit szintén több változatban találunk meg, Felvirradt az Isten napja címmel. Az Evangélikus énekeskönyv Szedő Dénes szövegével közli (534. ének, kottával együtt lásd a címre kattintva):
A Jézust áldja énekünk című óvodásoknak szóló énekgyűjteményben Törzsök Béla dallamával találjuk meg a dalt, egy további versszakkal kiegészítve (lásd az énekeskönyv címére kattintva).
Válasszunk dallamot, és énekeljük el a gyerekekkel az alábbi két versszakot:
Felvirradt az Isten napja,
Arany égen úszó labda.
Készülj, lelkem, az új napra:
Ajándékul Isten adta.
Csillagoknak Teremtője,
Vigyázz minden kicsi kőre,
Fűre, fára, szőlőtőre,
S minden téged éneklőre!
Ha már jól megy a dal, álljunk kézfogással körbe, és énekeljünk befelé, majd kifelé lépegetve, soronként irányt váltva. Közben a karunkat lengessük negyedértékenként előre-hátra, a sorok végén pedig lendítsük együtt magasra a kart. Így magunk is Nap-csillagalakzatban dicsérjük Istent.
Végül beszélgessünk:
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
05-4. Csillagok távol és közel
/Kategória: Csillagkuckó, KuckóévKépforrás: 123RF
Buba-csillag (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, kapcsolati, természeti)
Kérdezzük meg a gyerekektől, hogyan tudnák folytatni az alábbi sorokat. Akinek van gondolata, folytathatja a mondatot:
Gondolatainkat hasonlítsuk össze Weöres Sándor Buba éneke című versével.
Olvassuk fel a gyerekeknek (elérhető a címre kattintva), vagy hallgassuk-nézzük meg Gryllus Vilmos dalfeldolgozását egy animációs filmen (kattints az előadó nevére).
Csillagként milyen akadályba ütközne a versben megszólaló?
Tudjátok-e, milyen távol vannak tőlünk a csillagok? Olyan távol, hogy igazán fel se tudjuk fogni. A fény nagyon gyorsan halad, de neki is évekre van szüksége ahhoz, hogy a szomszédos csillaghoz eljusson. A mi csillagunk a Nap, a Földtől olyan messze van, hogy a Nap fénye nyolc perc alatt ér ide hozzánk. A legközelebbi csillag viszont 4 fényév távolságra van, ami azt jelenti, hogy a fénye 4 évig halad a világűrben, mire hozzánk elér. És akkor a távolabbi csillagokról még nem is beszéltünk.
Így aztán, ha valaki igazi csillag lenne az égen, nehezen tudna hazarepülni az anyukájához.
Csillagnéző, csillagringató (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, testi-mozgásos, önismereti)
Miért szoktunk mégis olyan gyakran a távoli csillagokra nézni, és gyönyörködni vagy ábrándozni?
Kérdezzük meg a gyerekektől, szoktak-e csillagokat nézegetni? Van-e valakinek kedvenc csillaga, csillagképe?
Hallgassuk meg a gyerekek válaszait, majd olvassuk fel Kiss Ottó Tegnap este című versét. Elérhető a szerző Régi kincsek című kötetének 38. oldalán vagy a Reftantár Pehelyszárnyak című feladattárában, a Nap, Hold, csillagok című tanegységben (kattints a címekre).
Miután megismertük a verset, mondogathatjuk a gyerekekkel felelgetve és ringatózva, ütemenként jobbra-balra dőlve, mintha egy csillagos ringató lenne.
Miért választott csillagot a versbeszélő gyerek?
Mit üzent a csillag a fényével?
Miért hagyta magára a versbeszélőt?
Miért tűnnek el a csillagok hajnalban az égről?
Csillagmemória (Vizuális-térbeli, kapcsolati)
Készítsenek a gyerekek csillagmintás memóriakártyát, ahol a csillagok közel vannak, és a csillagpárok kiválasztása a képi memóriánkon múlik.
A kártya alapformái egyforma méretű körök vagy négyzetek, amit színes műszaki kartonból vágjunk ki előre kellő mennyiségben. A csillagformákat színes papírból papírkivágással készítsék a gyerekek, és ragasszák az alapformákra. Minden csillagformából egy-egy pár készüljön, egy pár összeillő kártyáit ugyanaz a gyerek készítse. Legjobb, ha kétrét hajtott színes papírból vágja ki egyszerre a formát, amiből így rögtön kettő készül, és a kártyapárok közel egyformák lesznek. Kis csoportokban dolgozhatnak együtt a gyerekek, és csoportkörben próbálhatják majd ki a játékot is. A memóriajáték szabálya általánosan ismert, külön nem részletezzük. Két-két lap véletlenszerű megfordításával kell a kártyákat megjegyezni, és az összeillő párokat kiválasztani.
Hópehelyváró (Vizuális-térbeli, természeti, kapcsolati)
Kép: 123RF
A hópehelycsillagok igazán közel jönnek hozzánk, ha lehullanak az égből. Kár, hogy mostanában ritkán találkozunk velük.
Vajon esett-e már hó felétek a tél folyamán? Vagy még várni kell rá? Biztatni kell egy kicsit? Vegyenek körül a gyerekek többen egy üres lapot, és rajzoljanak rá együtt különböző hópelyheket.
Az Író Cimborák hópehelyüdvözletén ilyen pehelycsillagokat látunk: Szeretnétek havat?
Kép: 123RF
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
05-3. Csillagképek
/Kategória: Csillagkuckó, KuckóévKépforrás: 123RF
Csillagkép-vadászat (Verbális-nyelvi, természeti, vizuális-térbeli)
Isten nagyságát, határtalan bölcsességét a 147. zsoltár a csillagok számával és nevével érzékelteti:
Megszabja a csillagok számát,
nevet ad mindegyiknek.
Zsoltárok 147,4
Szabad szemmel akár 2000 csillagot is megszámolhatunk az égen, de a csillagászat ma már több mint 100 milliárd csillaggal számol a világegyetemben. A szám felfoghatatlan nagysága is kifejezi Isten felfoghatatlan nagyságát.
Az emberek már több ezer évvel ezelőtt is az egymáshoz közel látszó, fényesebb csillagok csoportjaiba emberek, állatok, isteni lények képét képzelték bele, így kapták a csillagképek a nevüket. Néhány csillagkép nevével a Bibliában is találkozunk.
A hitéért küzdő Jóbot Isten felfoghatatlan nagysága nyűgözi le, amikor a csillagokra néz:
Ő alkotta a Nagy Medvét és a Kaszáscsillagot,
a Fiastyúkot és a Dél csillagait.
[…]
A Kaszáscsillag köteleit meg tudod oldani?
Föl tudod-e hozni a csillagképeket a maguk idejében?
A Nagy Medvét fiaival együtt talán te vezeted?
Ismered-e az ég szabályait?
Talán te adsz neki uralmat a földön?
[…]
Csodálatosabbak ezek, semhogy felfoghatnám.
Jób 9,9; 38,31–33; 42,3
Fiastyúk – képforrás: 123RF
Nézzünk meg néhány csillagképet: a Kaszáscsillagot (más néven Vadász / Orion csillagképet) és néhány állatos csillagképet . A gyerekek nevezzék meg a csillagképeket (ahol az ábrázolás segít), illetve próbálják meg kitalálni, mi lehet a csillagkép neve. A csillagok elhelyezkedése, képzelt vonalai alapján más névre is utalhatnak.
Orion – Képforrás: 123RF
Csillagképmese és -rajz (Verbális-nyelvi, természeti, vizuális-térbeli, kapcsolati)
A különböző elnevezésekhez régen mítoszok, mondák tartoztak, az égi jelenségekből történeteket olvastak ki az emberek. Ilyen pl. Sánta Kata meséje, aki nem más, mint a Syrius csillag (magyar népi neve Sánta Kata vagy Sánta lány) A történet így szól: Kaszások mentek a tarlón, Kata pedig sietett utánuk az ebéddel. A hátsó kaszás elejtett kaszájába azonban Kata belelépett, megsántult, így nem éri őket utol.
Alkossunk mesét közösen mi is valamelyik megismert csillagképhez. Akár több csillagkép mesealakja is szerepelhet együtt a mesében.
Ismerjünk meg egy mai, friss, vidámító mesét a Nyúl csillagképről.
Olvassuk fel a gyerekeknek Várfalvy Emőke Csillu és a nyúl éve című meséjét (kattints a címre), ami így kezdődik:
Nyuszi, én úgy szeretnék valami jót csinálni! – hemperedett a hasára Csillu az apróvirágmintás paplanon.
Játszunk?
Nem!
Éhes vagy?
Nem!
Akkor olvassunk egy mesét?
Nem!
Ajjajjj! – sóhajtott tanácstalanul Nyuszi, a szürkéskék plüssnyúl.
Hogyan jutnak el a szereplők az Ajjajjj-tól a csillagképrajzig?
Mi volt Csillu újévi fogadalma?
Hogyan valósult meg ez a mesében?
Ti hogy tudnátok örömöt szerezni másoknak? Gyűjtsünk örömszerző ötleteket.
Próbáljuk ki a csillagképrajzolást fehér vagy színes alapra ceruzával, filctollal. Ha csillogó vonalakat, felületet szeretnénk elérni, rajzolhatnak a gyerekek csillámfilccel vagy ragasztó stifttel, ami csillámporral szórnak be.
A mese nyomán lerajzolhatják a Nyúl csillagképet, de más csillagképeket is alkothatnak képzelet alapján, pl. a Répa csillagképet vagy akár a Mézeskalács, Csillagszóró, Sámli csillagképet is.
Csillagkép-lámpa (Vizuális-térbeli, természeti)
Csillagképeket vetíthetünk a plafonra zseblámpával, amire alufóliából vagy muffinpapírból készült csillagképmaszk kerül.
Legegyszerűbb megoldás, ha alufólián megjelöljük a csillagkép pontjait. Az alufóliát ráfeszítjük egy pohárra, majd tűvel kilyukasztjuk a csillagok helyét. Puha alapon, pl. hullámkarton- vagy hungarocell-lapon is lyukaszthatunk. A kilyukasztott alufóliát gumigyűrű segítségével erősítjük a zseblámpára, majd plafonra vetítjük a csillagképet az elsötétített teremben.
Alufólia helyett muffinpapírt is használhatunk, amire könnyebb rárajzolni a csillagképet. Hasonlóan lyukaszthatjuk, és szintén gumigyűrűvel tudjuk a zseblámpára erősíteni a muffinpapírt.
(A képen csillagforma lyukasztóval dolgoznak.)
Forrás: Csillagképvetítő készítése
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
05-2. Csillagalakzatok
/Kategória: Csillagkuckó, KuckóévKépforrás: 123RF
Csillagoknak teremtője (Zenei-ritmikus, verbális-nyelvi)
Tanuljuk meg a Csillagoknak teremtője c. népdalt, az alábbi változat Kodály Zoltán gyűjtése. (Kodály Zoltán: Bicinia Hungarica, Zeneműkiadó, Bp., 1960, II/77.)
Zenei feldolgozását megtaláljuk itt: Nyolc kis duett: Csillagoknak teremtője…
Kottával együtt egy variánsa elérhető itt: Csillagoknak teremtője
Csillagoknak teremtője,
Vigyázz minden emberekre,
Árvákra és özvegyekre,
Úton járó legényekre.
Alkothatunk mi is egy variánst, a gyerekekhez közelítve:
Csillagoknak teremtője,
Vigyázz minden emberekre,
Leányokra, legényekre,
Úton járó gyermekekre.
Csillagjárás (Testi-mozgásos, vizuális-térbeli)
Legyünk mi is úton járó legények és leányok, akiknek a csillag mutat utat. Pontosabban: akiknek egy csillag vonalain kell lépdelnie, mint egy kötéltáncosnak.
A csillagalakzatot padlóra ragaszthatjuk a szobafestők által használt papíralapú takarószalaggal (lehet 5, 6 vagy 8 ágú csillagforma is). Az alakzatot érdemes minél nagyobb méretben elkészíteni, akár a terem szélső pontjait is magába foglalhatja. Az alakzaton a csillagsugarak külső vonalai látszanak, ezeken kell cikcakk alakban körbe haladni (lásd itt).
Az egyszerű vonalon-járást nehezebb lépésformákkal és különböző feladatokkal kombinálhatjuk, pl. pipiskedve, sarkon, oldalazva, hátrafelé járva, vagy felhúzott térdekkel, nyújtott lábbal, sarokemeléssel járva stb. A pályán egyszerre több gyerek is haladhat.
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.