Róm 8,18–25 Ezt a sóvárgást érezzük magunk körül, s magunkban is. Jöjjön már el az Isten országa! Jöjjön már egy hiteles ember! Jöjjön már valami csoda! Hol vannak az ígéretek? Sóhajtozik, vajúdik ez a világ. S lecsap rá, ha végre valami mozdul. Lehet akár hamisság is, csak ne az legyen, ami eddig volt. Sok álpróféta […]

Róm 8,12–17 A tanú az Ószövetségben nemcsak személy lehetett, hanem akár egy kő is, ami emlékeztetett egy fogadalomra, egy Isten-tapasztalatra. Az ősatyák azért állítottak köveket, hogy el ne feledkezzenek Isten nagy tetteiről. A görögben a tanúságtétel szava a mártíromságot takarja. Amikor valaki szavának hitelességéért akár meghalni is hajlandó. Egyedül tanúskodni – egy tömeggel szemben nagyon […]

Róm 8,9–11 Ahogyan korábban a bűn lakott (7,17–20), most a Lélek vesz lakozást az emberben. Ezek egymást kizáró ellentétes erők. A kettő együtt nem megy. Vagy, vagy. Ha Isten Lelke költözik be hozzánk, akkor otthonosan mozdít meg mindent, teszi helyére a dolgokat, takarítja ki a felesleget, tölti be életünket örömmel. Mint ünnepre készülődve egy otthonban, […]