Róm 9,1–33 Pál mellett lelkiismerete tanúskodik, hogy nem felebarátai ellen szól. Amikor Izráel sorsát elmondja, maga is fájdalommal fejti ki, hogy inkább magának kívánja az átkot, ha ezzel őket megmentheti – de ki kell mondania értük, és nekik, hogy Isten döntése alapján a kegyelem mindenkié lett. Nem a testi származás dönti el többé az üdvösség […]

Róm 8,29–39 Isten előre elrendelése irányítja a világot. S ez közel sem determinizmus, hanem gondoskodás. Nem fatalista módon kell mennünk sorsunk elé, hanem azzal a bizalommal, hogy a mi Urunk jót gondolt felőlünk. Ha mindent odaadott értünk, hogyan is lehetne ellenünk? Tudhatjuk, hogy szeretetével mindent javunkra munkál, és semmiféle külső vagy belső veszedelem nem választhat […]

Róm 8,28 Pozitív világszemléletet hangsúlyoznak ma sokan. Vannak, akik a keresztyének közül is ezt vallják, s megfeledkeznek róla, hogy ez a világ „hiábavalóság alá van vetve”, tehát nem lehet rá pozitívan nézni. Lehet nézni könyörületességgel vagy reménységgel, de pozitívan nem. Nem eltussolni kell a bűnöket, s betegségeknek tulajdonítani, hanem megvallani és helyrehozni. Nem a „jó […]