Képforrás: 123RF
- Bibliai történet: Zsoltárok 19,10–11; Példabeszédek 4,3–4; 22,6; Lukács 6,43–45; Galata 5,22–23
- Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, önismereti, természeti, testi-mozgásos
- Tevékenység: Bibliaismeret: természetes édesítők: a méz és a gyümölcs szerepe és szimbolikája; önismereti játék: kapcsolatépítő „édességek”; húsvéti finomság készítése: ételek, sütemények mazsolával
Édesítők, édesség (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, önismereti)
Néea mazsolás lencsével kedveskedett az édesapjának.
A bibliai időkben, Jézus korában nem volt még kristálycukor, amit ma a boltban kilószámra lehet venni. A cukor csak a középkorban terjedt el Európában, amit ekkor cukornádból készítettek. Csak a 19. században kezdték el gyártani a cukrot cukorrépából, ami aztán alaposan megváltoztatta az étkezési szokásainkat. Mára az édességipar és -kereskedelem, főleg ünnepi időszakban, tengernyi finomsággal árasztja el a modern piacokat: a szupermarketeket és plázákat.
De mi volt a helyzet a bibliai időkben? Mi adta az étel édességét? – Történetünkben a mazsola.
A gyümölcsök és a méz édessége végigkíséri a bibliai időket. A vadméhek „termelte” mézet éppúgy megtalálta az ember a természetben, mint a fák gyümölcsét, és meg is becsülte, amiről ilyen kulcsigék szólnak a Bibliában:
„Az Úr félelme tiszta, megmarad örökké. Az Úr döntései igazak, mindenben igazságosak, kívánatosabbak az aranynál, sok színaranynál is, édesebbek a méznél, a csurgatott méznél is.” (Zsoltárok 19,10–11)
„Nem jó fa az, amely rossz gyümölcsöt terem, és ugyanúgy nem rossz fa az, amely jó gyümölcsöt terem. Mert minden fát a maga gyümölcséről ismernek meg. Hiszen tüskebokorról nem szednek fügét, csipkebokorról sem szüretelnek szőlőt. A jó ember szíve jó kincséből hozza elő a jót, a gonosz ember pedig a gonoszból hozza elő a gonoszt. Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj.” (Lukács 6,43–45)
„A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás.” (Galata 5,22–23)
A történet és az igék szerint milyen „édességei” lehetnek az életünknek? Hogyan tudunk ezekkel jól élni a családi vagy baráti kapcsolatainkban?
Mindenki írjon magának egy kis listát, amin felsorol pár lelki édességet, finomságot, amivel meg tudja lepni a szüleit, testvéreit vagy barátait. Ne általánosságokra gondoljanak a gyerekek, inkább konkrét dolgokra, gesztusokra, amit meg tudnak tenni a másikért. Ezt a listát most nem kell megmutatni senkinek, maradhat teljesen titkos. Viszont a listákba mélyedés után még beszélgethetünk, és aki szeretné, elárulhat egyet s mást a listájáról.
A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.
A nyitott szívű felügyelő
/Kategória: Napi áhítatApCsel 11,19–26
Isten igéjének terjedésében nagy szerepet játszik, hogy a keresztyéneknek az üldözések miatt ki kell mozdulniuk Jeruzsálemből. Így jutnak el Antiókhiába is. Először csak a zsinagógai közösségben adják tovább az evangéliumot, de a ciprusiak nyitottak, sőt a görögök között is megindul a megtérés. Ez ott nem kevesebbet jelentett, mintha ma valaki cigánymisszóba menne, s be akarná őket építeni a gyülekezetekbe.
Sokan nem örültek ennek, bizalmatlanok voltak, és apostoli „felügyeletet” kívántak, hogy ellenőrizzék a megtéréseket! S Barnabás megy az apostolok nevében! Szolgálata, nyitott szíve megáldatik, pogányok sokasága tér meg igehirdetésére.
Ő keresi meg Sault, munkatársának választja, s egy évig dolgoznak együtt Antiókhiában! Csodálatos dolgokat tapasztalnak meg, pl. ott nevezik őket először a kívülállók krisztianoszoknak, azaz Krisztus-követőknek! Egészen különleges dolog, hogy nem Barnabás vagy Pál nevét kapta a mozgalom! Az új csoport neve nem Barnabás-követők, vagy Pál-követők lett! Ez annyit jelent, hogy soha sem magukról tettek bizonyságot, hanem mindig Krisztus neve volt a középpontban!
Ez azért is nagy dolog, mert előtte csak egy zsidó szektának tartották – s itt állt be a fordulat az ő szolgálatuk hitelessége miatt!
Amikor téged keresztyénnek neveznek, érzed mögötte a Krisztushoz tartozásod felelősségét?
Jeleket adni, jeleket hagyni,
ha elmegyünk is, jelnek maradni:
beszédes jelnek lenni a hitben,
mint akit j e l n e k rendelt az ISTEN.
Füle Lajos
© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024
A bizalmi ember
/Kategória: Napi áhítatApCsel 9,26–30
Pál megtérése sokakat megmozgatott. Kit úgy, hogy ellene fordult, kit úgy, hogy melléállt. Jeruzsálembe érkezve megkereste a keresztyén közösséget, de nagyon jól emlékezett még mindenki, hány embert vetett börtönbe, s hogyan helyeselte István megkövezését. Féltek tőle, s nehezen hittek neki.
„Barnabás azonban” – melléállt. Ő bizalmat szavazott. Sault (az apostol neve kettős, már születésétől fogva, de zsidó környezetben a Sault használja, míg pogány környezetben a Pált) bevezette az apostolok elé, hogy személyében garantálja, hitelesítse megtérésének valódiságát.
Barnabás miatt fogadták el Pált a keresztyén gyülekezetben! Ha Barnabás nincs, talán nincs Pál apostol sem?
Sokat emlegetett magyar közmondás: „Kutyából nem lesz szalonna.” Előfordul, hogy mégis. Van, aki ellenségből baráttá lesz. Sajnos az ellenkezője is megtörténhet.
Barnabás megbízható embernek bizonyul. Istenbe vetett hite ad elég bizalmat neki a másik ember elfogadására is. Meglátja benne, ami miatt Jézus őt szolgájának rendelte. Isten imádata segít a másikat a maga helyén meglátni.
Ha az embert olyannak vesszük, amilyen – rosszabbá tesszük. De ha olyannak vesszük, amilyennek lennie kellene, azzá teszszük, amivé lehet.
J. W. Goethe
© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024
Vigasztalás fia
/Kategória: Napi áhítatApCsel 4,32–37
Kevesen ismerik Barnabást az újszövetségi bizonyságtételekből, mert mindenki csak a nagyokat emlegeti. Barnabásnak azonban nagyon fontos szerepe volt az első keresztyének között. Ott volt már az első, jeruzsálemi közösségben. Ciprus szigetéről érkezett, lévita származású volt. Két fontos dolgot tudunk meg róla e rövid híradásból:
1/ A Barnabás nevet az apostoloktól kapta, mert eredetileg Józsefnek hívták. Azért kapta, mert a Barnabás azt jelenti: Vigasztalás fia. Az ilyen ragadványnevek mindig elmondanak valamit az illetőről. A csúfnevek és családnevek is. Ez lehet előrevivő, s lehet hátrahúzó erő. Gyülekezetünk ifjúságában voltak ketten is, akik megtérésük után megkérték a többieket, hogy addigi becenevüket felejtsék el, mert eredeti nevük szerint akarnak élni s szolgálni.
2/ Eladta földjét, s felajánlotta a gyülekezet céljaira. Ezt megtették többen is, ám ismerjük az ellenpéldát is: Anániás és Szafira esetét (ApCsel 5,1–11).
Barnabás még meg sem szólalt, cselekedetei már beszédesek.
Az élő Isten imádatát választotta a pénz imádata helyett. Ez vezette a gyülekezetben is a maga feladatához. Nem őt kell imádnunk, hanem arra kell figyelnünk, Aki őt megváltoztatta, Aki neki új életlehetőséget adott!
Embernek lenni, azt jelenti, hogy az ember túlnő önmagán.
Victor E. Frankl
© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024
06-4. Természetes édesség
/Kategória: Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek, GyerekszemmelKépforrás: 123RF
Édesítők, édesség (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, önismereti)
Néea mazsolás lencsével kedveskedett az édesapjának.
A bibliai időkben, Jézus korában nem volt még kristálycukor, amit ma a boltban kilószámra lehet venni. A cukor csak a középkorban terjedt el Európában, amit ekkor cukornádból készítettek. Csak a 19. században kezdték el gyártani a cukrot cukorrépából, ami aztán alaposan megváltoztatta az étkezési szokásainkat. Mára az édességipar és -kereskedelem, főleg ünnepi időszakban, tengernyi finomsággal árasztja el a modern piacokat: a szupermarketeket és plázákat.
De mi volt a helyzet a bibliai időkben? Mi adta az étel édességét? – Történetünkben a mazsola.
A gyümölcsök és a méz édessége végigkíséri a bibliai időket. A vadméhek „termelte” mézet éppúgy megtalálta az ember a természetben, mint a fák gyümölcsét, és meg is becsülte, amiről ilyen kulcsigék szólnak a Bibliában:
„Az Úr félelme tiszta, megmarad örökké. Az Úr döntései igazak, mindenben igazságosak, kívánatosabbak az aranynál, sok színaranynál is, édesebbek a méznél, a csurgatott méznél is.” (Zsoltárok 19,10–11)
„Nem jó fa az, amely rossz gyümölcsöt terem, és ugyanúgy nem rossz fa az, amely jó gyümölcsöt terem. Mert minden fát a maga gyümölcséről ismernek meg. Hiszen tüskebokorról nem szednek fügét, csipkebokorról sem szüretelnek szőlőt. A jó ember szíve jó kincséből hozza elő a jót, a gonosz ember pedig a gonoszból hozza elő a gonoszt. Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj.” (Lukács 6,43–45)
„A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás.” (Galata 5,22–23)
A történet és az igék szerint milyen „édességei” lehetnek az életünknek? Hogyan tudunk ezekkel jól élni a családi vagy baráti kapcsolatainkban?
Mindenki írjon magának egy kis listát, amin felsorol pár lelki édességet, finomságot, amivel meg tudja lepni a szüleit, testvéreit vagy barátait. Ne általánosságokra gondoljanak a gyerekek, inkább konkrét dolgokra, gesztusokra, amit meg tudnak tenni a másikért. Ezt a listát most nem kell megmutatni senkinek, maradhat teljesen titkos. Viszont a listákba mélyedés után még beszélgethetünk, és aki szeretné, elárulhat egyet s mást a listájáról.
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.
Hogyan lehet Istent szeretni?
/Kategória: Napi áhítatZsolt 18,1–7
Olyan lehetetlen dolognak tűnik Istent szeretni. Hiszen nem tudjuk a szokásos módon kifejezni: nem lehet neki ajándékot adni, nem lehet rá mosolyogni, nem tudjuk átölelni… hogyan szeressük Őt?
Lapozzunk csak vissza a januári gondolatokhoz! Születtek nagy elhatározások? Lett belőlük valami? Jobban szeretjük Őt, mint előtte?
Van, aki azt gondolja, hogy Istent szeretni csak az embereken keresztül lehet, s Isten sem szeret minket másként. Ha ez így lenne, akkor csak a második nagy parancsolat létezne, s nem lenne szükség az elsőre.
Van, aki úgy gondolja, hogy Istent szeretni valami misztikus azonosulást jelent, melyet elmélkedés közben lehet csak átélni, amikor megjelenik Ő, s szinte átölelhetjük. Ha ez így lenne, akkor miért parancsolja mindenkinek és mindenkor? Hiszen akkor nem dolgozhatnánk, nem élhetnénk egyszerű emberi életet itt a földön. Nem azért adta e bolygót, hogy elvágyakozzunk róla! Istent szeretni lehet munka közben, lehet a természet rendjének felfedezésében, dicsőítésben, bárhol és bármikor.
Akkor hogyan? Úgy, hogy figyelünk rá. Figyelünk arra, amit mondott, komolyan vesszük, amit parancsolt. Úgy élünk, hogy hálásak vagyunk mindenért, amit nekünk adott. Bizalommal beszéljük meg vele dolgainkat, engedelmeskedünk, ha úgy parancsolja. Teljes szívvel, teljes lélekkel, teljes erővel.
A megismerés neve: szeretet. Szeretni akarom, hogy megismerhessem.
Pilinszky János
© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024
06-3. Szülők, gyermekek
/Kategória: Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek, GyerekszemmelKépforrás: 123RF
Édes… (Verbális-nyelvi, kapcsolati, természeti)
Kérdezzük meg a gyerekektől: Ti hogy szoktátok szólítani aput vagy anyut?
Gyűjtsük össze a csoport által használt szülőneveket. Majd keressünk további neveket, elnevezéseket a szülőkre. Előbukkan-e az édesapám, édesanyám kifejezés? Ha igen, melyik körben: a mindennaposan használt vagy a ritkán használt nevek között?
Aki nem így szólítja a szüleit, el tudja-e képzelni ezt a névhasználatot?
Mindenki mondjon egy mondatot, amelyben megszólítja valamelyik szülőt, és a mondat így kezdődik:
Édesapám, …
Édesanyám, …
Mit jelent a szóban az „édes”? Mitől lehet igazán édes a szülővel való kapcsolat?
Fél marék mazsola nem nagy cucc, mondhatjuk. Próbáljuk ki: Osszunk szét a csoportban kb. fél marék mazsolát. Mindenkinek jut néhány szem, kóstolgassuk, majszoljuk el. Ugye finom? Amilyen pici az összeaszalódott szőlőszem, olyan intenzív az íze. Betölti az egész szánkat az a picit savanykás-fanyar édes íz.
Apa is, anya is ilyen módon édes: betölti az életünket a jelenléte, ami jó, nagyon jó.
Kép: 123RF
Miklya Luzsányi Mónika: Mi történt Nainban – Barátnők
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.
Milyen mércével méred magad?
/Kategória: Napi áhítatJób 5,17–27
Az ember léptéke a harmad-negyedízig. Istené viszont az ezerízig.
Egy nemzedékváltást 30–40 évben szoktak mérni. Ha ezer nemzedéket veszünk, úgy ez 30–40 ezer esztendő is lehet. Ennyi múltunk van a választásra, Isten irgalmasságának megismerésére. Ha csak egy is volt messze nemzedékekben, akinek élete téged jó döntésre ösztönöz, aki Isten előtt hordozta családját, leszármazottait – már van esélyed.
A múltunkat hordozzuk magunkban. Ez sokkal több, mint néhány nemzedék, mert a múlt jelen van. A múltat lehet megbocsátani, lehet követni, csak épp eltörölni nem. Mert az már megtörtént. Csupán az a kérdés, hogy milyen múlthoz számoljuk magunkat? A harmad-negyedízig való örökségbe, vagy az ezerízig szólóba?
Immár kétezer esztendeje történt, hogy Isten irgalmasságából Krisztus megváltó munkája is múltunk része lett. Mered-e benne látni az elmúlt nemzedékeket, mered-e hinni, hogy bocsánata igaz rájuk is, hogy kereszthalála minden bűnre elég? Te is választhatod Őt!
Én úgy vagyok, hogy már százezer éve
nézem, amit meglátok hirtelen.
Egy pillanat s kész az idő egésze,
mit százezer ős szemlélget velem.
József Attila
© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024
Ki irányítja a sorsunk?
/Kategória: Napi áhítatPréd 3,1–8
Családi szokások, nemzeti vétkek, megkötöző indulatok – akkor hát végzet, sors irányít, s nem az élő Isten?
Isten kezében tartja időnket. Figyelmeztetése azért szól, mert nagyon kicsik vagyunk ahhoz, hogy magunk irányíthassuk életünket. Mindenkinek megadja a lehetőséget arra, hogy életében az Ő irgalmasságát megismerje: „megvan az ideje a szeretetnek, megvan az ideje a megkeresésnek”, stb. Minden ember életében vannak pontok, amikor Isten szól, jelez, figyelmeztet, vagy éppen hív és átölel.
Irgalmasságában mindenki felé más az útja. Ahogyan egyedi minden emberpéldány, úgy egyedi az Istenre találás útja is. Dánieltől kezdve egészen a kereszten feszülő latorig mindenki kapott esélyt Isten irgalmából!
Az irgalmasság héber szava különös szó. Egyedül Isten tulajdonsága! Benne foglaltatik szeretete, hűsége, kegyelme, hozzánk közelhajlása. Ezzel mutatja meg valódi hatalmát. Mert az igazi erő nem a másik felett való hatalmaskodás, hanem a megbocsátani tudás.
Néhány évvel ezelőtt volt egy különös találkozó. A meghívottak egy része azokból állt, akiknek szülei elpusztultak a haláltáborokban. Azokkal találkozhattak, akiknek szülei létrehozták a haláltáborokat. Szerinted mire volt ez jó? Lett vajon eredménye?
© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024
A gyűlölet
/Kategória: Napi áhítatPéld 25,21–28
A gyűlölet = irányított indulat. Levezetés valaki, valami felé. Aki haragját nem bírja lerendezni; vagy nincs módja, tehát tehetetlen; vagy nem hajlandó meglátni a maga felelősségét, hibáit, tehát ostoba – az gyűlölködik. A gyűlölet gyengeséget és korlátoltságot takar. Akár Istenre irányul, akár másokra. Az első gyűlölet Kain szívében született, s gyilkosság lett belőle. Gyökössy Bandi bácsi fogalmazta meg így: „Gyűl-öl”, azaz az emberben felgyülemlő indulatok ölnek. Szavakkal is lehet, nemcsak tettekkel.
Rómeó és Júlia klasszikus történetében – két család ostoba gyűlölködése következtében hány ember pusztult el értelmetlenül?
Ha gyűlöljük a kisebbséget, gyűlöljük egy csoportosulás tagjait vagy akár Istent, akkor ez csak annyit jelent, hogy fogalmunk sincs arról, kik ők valójában! A gyűlölet bezár engem és a másikat is, mert nem fog tudni meggyőzni annak ellenkezőjéről, amit róla hiszek. Megkötöz, és saját börtönöm rabja leszek. Isten gyűlölése belső lényem tagadása, a magam meggyűlölése.
Igénkben az indulatok levezetésének módja az irgalom gyakorlása. Isten felé az alázat és bölcsesség tanulása.
Adassék nekem annyi lelkierő, hogy mindazt el tudjam fogadni, amin változtatni nem tudok, és bátorság ahhoz, hogy mindazt megváltoztassam, amire képes vagyok. Végül bölcsesség ahhoz, hogy különbséget tudjak tenni e kettő között.
F. Oetinger
© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024
Nézni és látni
/Kategória: Napi áhítatZsolt 73,1–20
Egyik bátyám készített egy képet még gyermekkorunkban. Egy kétcsúcsos hegyet ábrázolt, de úgy, hogy a tér különböző pontjaira volt vetítve. Az egyik sarokból az egyik csúcs látszott hatalmasnak, a másikból a másik. Oldalról az egyik csúcs egyáltalán nem volt látható, felülről pedig csak pontoknak látszódtak. A kép címe ez volt: NÉZŐPONTOK.
Úgy hiszem, akkor kezdtem először gondolkodni azon, hogy nézni valamit még nem jelenti azt, hogy látom is. S hogy mennyire fontos, honnan nézek valamit. Teljesen megváltozhat az értelme! Bárcsak mindig jó nézőpontot választanánk, ahogy Istenhez fordulva a zsoltáros is meg tudta tenni, hogy mindig értsük is, amiről szó van!
Ma ünnep van, nemzetünk egyik legszentebb ünnepe. Nem lehetett elvenni abban az időben sem, amikor fiatalok börtönbe kerültek egy kokárda viselése miatt. Mit jelent nekünk 1848 március 15-e? Mit jelent nekünk a hazánk? Attól függ, honnan nézzük. Valaki azt mondta, hogy a magyar nép összes ünnepe csak veszteségekről szól. Igen, lehet – de hol vannak, akik akkor legyőztek minket? Nem keseregnünk kell a múlton, hanem Istenre tekintve hálát adni oltalmáért, hogy még lehetünk!
A Himnuszt valamikor csak hallgatni lehetett. Senki sem tudta énekelni a nagykórus koloratúr szopránjaival. Ezért vigyázzállásba merevedtek az emberek. Ma már énekelhetjük a Himnuszt imára kulcsolt kézzel, mert imádság ez, az élő Istenhez!
Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország…
Radnóti Miklós
© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024