Még a testvért is?

4Móz 12

Mózes leánytestvére, Mirjám tudta, hogy fivérének nem izráelita származású a felesége, ami nem a törvény szerint való. Ezért megszólta, s mert ő valóban az Isten szerinti útról beszélt, hát azt gondolta, igaza is van.

Ez a bibliai történet egészen félelmetesen szól arról, hogy maga Isten mennyire komolyan veszi a vezetők tiszteletét. Egy percre sem engedi, hogy Mirjámnak igaza legyen Mózessel szemben, sőt azonnal ítél. Maga Mózes egy szót sem szól a történetben, csak amikor imádkozik a testvéréért, hogy gyógyuljon meg.

Miért nem lehetett Mózest Mirjámnak megítélni, holott törvény szerint beszélt? Három dolog miatt: 1/ Isten választotta ki Mózest, nem az emberi döntés. Ezt mindenképpen tiszteletben kell tartani! 2/ Izráel népének csak azok ellen a pogány népek ellen kellett védekezni, akik bálványokat hoztak volna Isten tiszteletének helyébe. Akik hozzájuk illeszkedtek, s az ő törvényüket megtartották, azok felé mindig nyitottak voltak (ez is lett volna a feladatuk mindig). 3/ Mirjám irigységből szólt, s nem a törvény védelme miatt.

Az ige szó szerinti értelme nem állhat szemben a tisztelet parancsával. Aki indulattal mondja el – akár a legszebb igét is –, elvette annak erejét, s nincs joga hozzá, hogy idézze!

Nagy akadály tud lenni, ha bűnt látunk egy vezető életében. De tudnunk kell, hogy tökéletes emberek nincsenek, s hogy mindenkinek Isten elé kell állnia. Neki azzal kell elszámolni, ami neki adatott, nekem a magaméval. Alighanem elég mindenkinek a maga vétkeivel szembesülni, a maga szívét leleplezni.

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

Emberi rendek között élve

1Pét 2,13–15

Az emberi „rendek” sokszor feleslegesnek tűnnek, s valahol mindenki vét is ellenük. Szokások azért vannak, hogy egyszerűbbé tegyék az életet, s ne kelljen mindig gondolkodni, hogy most hogyan csináljam a legapróbb tevékenységeket is.

Előbb-utóbb minden közösségben (család, osztály, csoport, falu, város, stb.) kialakulnak az együttélési normák. A diákok megszokják, hogy az egyik tanárnál ezt lehet, a másiknál azt, megszokják otthon, hogy a szülők gondoskodnak róluk…

A tisztelet azt jelenti, hogy a lehetőségekhez képest komolyan veszem az emberi rendet. Ha ostobaság, akkor csak nagy óvatossággal próbálok változtatni rajta, de mindenképpen szeretettel. A szeretet a tisztelet egyik legfontosabb kifejezése.

Jót tenni mindig mindenkivel lehet, csak tudni kell, hogy neki mi a jó. Az olvasott kis szakaszban a tisztelet kifejezése: szeretet, félelem, tisztelet – attól függően, hogy kinek mi jár az emberi rend szerint. Vigyázzunk az emberi rendekre, mert azok ránk is vigyáznak.

Egy kis erdélyi faluban a fiatalság szombat esténként kimegy a piactérre, ahol a lányok és a fiúk külön csoportokban összefogódzva ketten-hárman járnak fel s alá. Legalább háromszor kell így menni a piactér teljes hosszában, s csak utána lehet a fiúknak választani a lányok közül, hogy valamelyikkel kettesben is sétálhassanak. Senki sem tűnik el egy félreeső zugban, s a legtermészetesebb módon – beszélgetés közben – igazodnak össze a léptek, a párok. Egyetlen felnőtt sincs jelen, mégis évszázad óta működik ott a párválasztásnak ez a módja. Maguk a fiatalok garantálják ezt!

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

A tisztelet kifejezése

1Jn 2,12–14

„Tisztelet annak jár, aki megérdemli” – mondják ma sokan, vagy azt gondolják, hogy viselkedjen valaki tiszteletreméltóan, akkor majd tisztelni fogom. A tisztelet azonban mindenkinek jár, mert csak akkor várhatom el, hogy engem is tiszteletben tartsanak, ha én is tiszteletben tartok másokat.

Albert Schweitzer, aki Afrikába ment orvosnak, lelkipásztornak a leprások közé, elindított egy új filozófiai irányzatot is, az élet tisztelete címen. Azt mondta, hogy minden életet, minden élőt tisztelni kell, mert mind Isten teremtménye. Még a hangyákat sem bántotta az őserdőben, hanem elterelgette útjukat, hogy szabadon járhassanak, s ő is élhessen mellettük.

Az ige mindenkinek „megmondja a magáét”. Nemcsak néhányaknak szól, s nemcsak bizonyos szerepekben élőknek, hanem mindenkinek. János apostol ír a szülőknek, ír a gyerekeknek, ifjaknak külön. Kiemelve erősségüket, ami feladatukból következik, s azt, amire figyelniük kell, hogy jól csinálhassák, ami rájuk bízatott.

Ám nem azért írja le, hogy számonkérhessük a másikon, hanem hogy a magunkét tudjuk, s ha az ifjakból apák, anyák lesznek, emlékezzenek arra, mit vártak el a legjobban saját szüleiktől!

Nem elég egyszerűen csak létezni. Nem elég, ha valaki jó apa vagy jó anya. Mindez nagyon szép, de kevés. Még valamit tenni kell: keresse az alkalmat, hogy valami jót tegyen. Valami olyan jót, amiért nem kap jutalmat.

Albert Schweitzer

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

Hét napon át örvendezve

Ezsd 6,13–22

Amikor Izráel hazatér a babiloni fogságból, először a templom felújításához, majd Jeruzsálem falának felépítéséhez fognak hozzá. S akkor lesz „helyreállítottá” életük, mikor először ünnepelhetnek. A negyedik parancsolat erre buzdít bennünket, hogy folytassuk, gyakoroljuk vagy elkezdjük az ünneplést…

Istennek sok ígérete van számunkra, amelyek éppen a negyedik parancsolat által valósulnak meg. Hiszen a parancsolat ígéretként fogalmazódik meg! Ha megszentelem, gazdagabb leszek általa. Záruljon e hónap ennek ígéretével a Tízparancsolat úrvacsorai elmékedéséből! Mintha Isten ígérné…

Szabad lehetsz a teljesítmény görcsétől,

amely miatt halálra dolgoznád magad.

De szabad lehetsz a féktelen szórakozás kísértésétől is.

Megállhatsz egy időre csendben énelőttem,

fáradt tagjaid és borzolt idegeid megpihenhetnek nálam.

Mert szólni szeretnék hozzád, szeretnék rád bízni valamit,

ezért kérlek, szánd rám ezt a napot.

Nem kell tétlenül nézned,

hogy ünnepeidet elveszik,

megrabolják ősi hagyományaidat,

jeles napjaidat.

Ha engem szeretsz, szabad lehetsz a teljesítmény görcsétől.

Fabiny Tamás

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

Feltámadás

Mk16,6

Tolsztoj híres regénye már a címében is kiemeli a feltámadást. (Az orosz nyelvben a vasárnap szó – voszkriszenyie – azt jelenti: feltámadás.) Elsősorban nem vallási értelemben használja a fogalmat, hanem a lelkiismeret feltámadásáról van szó valakivel kapcsolatban, aki ellen a főhős vétkezett. Hogyan támad fel valaki, aki talán már önmagáról is lemondott, börtönben ül, és nem sok kilátása van az életben? Ő is ott hordozza magában: azért lehetséges valami, mert egyszer volt egy Feltámadás, Krisztus előjövetele a sírból, a halálból, ami minden feltámadásnak a záloga. (45. Káté kérdés-felelet) Sokan ma is a feltámadás előtti „szombatban” élnek, mintha Jézus még mindig a sírban lenne. A bizonytalanság, a félelem, a reménytelenség légkörében.

Tolsztoj regénye arra mutat rá, hogy át lehet lépni a vasárnap hajnalába a szombat borongós sötétségéből. Még egészen reménytelen helyzetekből is van kiút! Számodra is! Ma is!

Nyehljudov azt remélte, hogy felismerésének megerősítését megtalálja a Bibliában, ezért elkezdte az elejétől olvasni Máté evangéliumát. Elolvasta a hegyi beszédet, amely mindig meghatotta, de most először történt meg, hogy nem elvont szép gondolatokat, túlzott és teljesíthetetlen követelményeket látott benne, hanem egyszerű, világos és gyakorlatban keresztülvihető parancsolatokat, s e parancsolatok megtartása (ami egyáltalán nem volt lehetetlenség) meglepő, új rendet ígért az emberi társadalomnak, amelyben nemcsak önmagától megsemmisült a Nyehljudovot annyira felháborító erőszak, hanem elérhetővé vált az emberiség legfőbb java: Istennek országa a földön.

Lev Tolsztoj

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

A szombat lett az emberért

Mk 2,27

Öröm megajándékozottnak lenni. Kapni valamit, amiért nem kell fizetnünk, s nem is kell költenünk rá.

Isten adott nekünk egy ajándékot, mellyel rendbe hozhatjuk elmaradt adósságainkat. Megajándékozott bennünket a pihenés nyugalmával. Azzal, hogy nem kell robotosoknak gondolnunk magunkat, hanem lehetünk kiegyensúlyozott életűek.

Hiszen Ő megajándékozott bennünket a szeretet légkörének kialakításával, a lelkiismeret-furdalás nélküli együttléttel vele és családunkkal.

Megajándékozott azzal, hogy nem kell állandóan rohannunk, intézkednünk, telefonálnunk, s mindenre lehet elég időnk.

Soha ne felejtsük el: A szombat lett az emberért. Sosem fordítva!

A szombat – lelkileg a miénk, vasárnap is, mert kifejezi Isten és a mi kapcsolatunkat. Szabadok lehetünk azt másképp is ünnepelni.

Lehet emlékeznünk, és lehet megtartani mindazt, amit Isten készített el számunkra!

Isten maga sem azért vette körül a szombatot az előírásaival, hogy ezek végül is terhet jelentsenek az ember számára, hanem azért, hogy kötelezze az embert a terheitől való megszabadulásra, és ebben a szabadságban újra őreá találjon.

Jelenits István

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

2-2. Virágszínek játéka

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Máté 6,28–30; 1Korinthus 4,7
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, természeti, kapcsolati, egzisztenciális, logikai-matematikai, vizuális-térbeli, testi-mozgásos
  • Tevékenység: Virágtulajdonságok, virágvetélkedő; meseolvasás, beszélgetés, virágok megfigyelése, tanulmányozása; virágkereső séta, csokorkötés; színjátékok: párkereső, megfigyelő, színérintő, fogó, bújócska

 

Virágvetélkedő (Verbális-nyelvi, természeti, kapcsolati, egzisztenciális, logikai-matematikai)

Minden gyerek válasszon egy virágot, ami szerinte a legszebb, legkülönb a világon. Fogalmazza is meg ezt egy mondatban, indoklással, és írja rá egy cédulára a virág nevével együtt.

Tegyük a cédulákat egy kalapba, és tartsunk virágvetélkedőt párharc formájában: Egyszerre két cédulát húzunk ki a kalapból, és jól érthetően felolvassuk a két virágajánlást. Majd a gyerekek kézfeltartással szavaznak, melyiket tartják meggyőzőbbnek. Hasonlóan folytatjuk, míg el nem fogynak a cédulák. A párharcok győztesei újabb fordulóban vesznek részt, míg ki nem alakul egy szűk körű virágcsoport. Ekkor feltehetjük a kérdést: Van-e értelme ennek a vetélkedésnek? Lehet-e egyáltalán legszebb és legkülönb virágot kikiáltani? – Hallgassuk meg a gyerekek véleményét és az érveiket is, de ne tegyünk igazságot. Helyette irányítsuk a figyelmüket a következő mesére:

 

Lázár Ervin Virágszemű című meséjében is vetélkednek, sőt veszekednek egymással a virágok. Vajon miért? Ki és hogyan tesz igazságot? Olvassuk fel a mesét (elérhető a címre kattintva), majd beszélgessünk:

Min veszett össze a hét virág? Mit állítottak magukról?
Miért gondolta mindegyik szebbnek vagy többnek magát a másiknál?
Hogyan torzította el őket a harag, a méreg?
Ki tett köztük igazságot? Hogyan?
Milyen ember az, aki úgy viselkedik, mint ezek a virágok?

Elgondolkodhatunk az alábbi igén is:

„Mert ki tesz téged különbbé? Mid van, amit nem kaptál? Ha pedig kaptad, miért dicsekszel, mintha nem kaptad volna?” (1Korinthus 4,7)

 

Melyiket ismerik a gyerekek a hét virág közül? (Valószínűleg az ibolyát és a búzavirágot fogják megnevezni.)

És a többi? Emlékeztek a neveikre?

Figyeljük meg a virágokat az alábbi weboldalakon. A megfigyeléshez készíthetünk tankocka-galériát vagy PowerPoint-bemutatót.

Kinek melyik virág tetszik a legjobban?
Emlékeztek-e, melyik virágot melyik nappal társította Mikkamakka?
Rakjátok sorrendbe a tankockán a virágokat a hét napjai szerint! (Ellenőrzés a pipajelre kattintva.)

A mesében szereplő virágok közül párban vagy kis csoportban választhatnak egyet-egyet a gyerekek, és utánanézhetnek növényhatározóban vagy az interneten a választott virágnak alaposabban is.

 

Virágbújócska (Verbális-nyelvi, természeti, vizuális-térbeli, testi-mozgásos)

Egy újabb mese következik, amiben a kék és a piros játszik fontos szerepet. Vajon hogyan? Milyen szerepe van Zelk Zoltán A pipacs és a búzavirág című meséjében a két színnek? Olvassuk fel a mesét a gyerekeknek (elérhető a címre kattintva), majd beszélgessünk:

Kik a mese főszereplői? Mit játszanak? Milyen szerepe van játékukban a színeknek?
Miért volt előnyösebb helyzetben a búzavirág a bújócskában?
Kik szerepelnek még a mesében? (búzakalászok, fürj, kislány) Nekik milyen szerepük van?
Miért könnyebb felismerni a pirosat, mint a kéket? Milyen színnek van még fontos szerepe a mesében? (Az érett búzakalász sárga, aranysárga, szalmasárga)

Ismerkedjünk a mese szereplőivel képeken keresztül is. Melyik virág, melyik szín a feltűnőbb?

 

Képek, nyitókép: 123RF

 

Ha van rá lehetőségünk, sétáljunk el egy közeli szabad rétre, virágos mezőre, ahol megfigyelhetjük az éppen nyíló mezei virágokat. Különböző színeket válogatva állítsunk össze egy szép kis virágcsokrot, amit magunkkal vihetünk, és a foglalkozás helyén vázába tehetjük.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Vakáció/ Mit üzen a nyár menüpont alatt.

A vakon született férfi meggyógyítása

Jn 9,1–16

„Nem Istentől való ez az ember, mert nem tartja meg a szombatot” – ez az egyik legsúlyosabb mondat a Bibliában. Önmagát kárhoztatja, aki azt mondja Isten Fiáról, hogy nem az, aki. Ezen áll vagy bukik a keresztyénségünk, hogy kinek is tartjuk Jézus Krisztust? S ezért válik a nagy választóvonallá a szombat Jézus megítélésében. Lelkészként a legfájdalmasabb dolog látni azt, hogy valaki, aki hallott már Jézusról, igyekezett megismerni Őt, mégsem tartja Isten Fiának, vagy nem annak tartja, akinek Ő mondta magát.

Ezzel kapcsolatban az Ószövetség népének szemén lepel van, ami miatt nem látnak jól. Akkor a lepel neve a szombat volt. Még akkor, közöttük is meghasonlás támadt: többen mondták, hogy ha nem Istentől való, hogyan tudná megnyitni a vakok szemeit? Hiszen ez volt az egyik messiási jel: megnyitotta egy vak szemét. (Ezt válaszolja Keresztelő János kérdésére is Jézus: „a vakok látnak…” – Mt 11,5.)

Ezért fontos az is, hogy az „Emberfia ura a szombatnak”, vagyis a szombat kérdését is csak úgy láthatjuk jól, ha Jézust jól látjuk. Ha Őt nem látjuk jól, a többivel sem leszünk tisztában. De Jézus megnyithatja a mi szemünket is, hogy tisztán lássunk.

„Akkor kinyílnak a vakok szemei,

és megnyílnak a süketek fülei.

Szökellni fog a sánta, mint a szarvas,

és ujjong a néma nyelve.

Mert víz fakad a pusztaságban,

és patakok erednek a pusztában.” (Ézs 35,5–6)

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

2-1. Nyárjelek: virágpompa

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Énekek 2,1; Ézsaiás 35,1–2; 40,6–8; Máté 6,28–30
  • Intelligenciatípus: Zenei-ritmikus, testi-mozgásos, kapcsolati, verbális-nyelvi, természeti, vizuális-térbeli, egzisztenciális
  • Tevékenység: Énekes körjáték: virágvásár; virággaléria, dalhallgatás, éneklés, beszélgetés, rajzos kerttervezés; bibliai virágismeret: igék és képek; virágos ruhatervek készítése

 

Beültettem kis kertemet… (Zenei-ritmikus, testi-mozgásos, kapcsolati, verbális-nyelvi, természeti, vizuális-térbeli)

Énekeljük, majd játsszuk is el a Beültettem kiskertemet kezdetű népi játékot (kottával együtt lásd a címre kattintva):

A gyerekek kettős kört alkotnak, mindkét körben egyenlő létszámmal. A belső körben lévők a külső körben lévők elé guggolnak. Egy játékos kimarad, ő kívül helyezkedik el a két körön, és körben jár, miközben a többiek énekelnek:

Beültettem kis kertemet a tavasszal
rózsa, szegfű, liliom és rezedával.
ki is nyíltak egyenkint,
el szeretném adni mind,
de most mindjárt!

Ezután a körben járó játékos megáll, odalép a külső körben hozzá legközelebb állóhoz, megfogja a kezét, és egyedül folytatja az éneket:

Én megveszem virágodat, ha eladod,
és az árát te magad is nem sokallod.

A megszólított énekelve válaszol:

Versenyfutás az ára,
fussunk egyet utána,
de most mindjárt!

Amikor vége a dalnak, mindketten ellentétes irányban futnak a kör körül. Aki hamarabb ér az üresen maradt helyre, beáll a külső körbe. Aki később ér oda, kívül marad a körön, ő lesz az, aki körben jár tovább. A játék hasonlóan folytatódik, három játékkör után érdemes szerepet cserélnie a külső és belső körnek.

A játékot szereposztással is játszhatjuk, amikor a belső körben guggolók a virágok, a külső körben állók a kertészek vagy virágárusok, a körön kívül sétáló pedig a virágkereskedő vagy vásárló.

 

Ismerik-e a gyerekek a játékdalban szereplő virágokat? Nézzük meg mind, amihez készíthetünk egy tankockagalériát vagy PowerPoint bemutatót, együtt a következő dal virágképeivel:

Felismerik-e azokat a virágokat is, amelyek nem szerepelnek a dalban?

Ezek egy másik dalban szerepelnek, és van egy harmadik társuk az előző játékból is. Hallgassuk meg Gryllus Vilmos Virágcsokor című dalát a szerző előadásában (elérhető a címre kattintva, a videó alatt a szöveget is megtaláljuk).

Milyen virágokról (viráglányokról) énekel? Mi is énekelhetünk az előadóval.

Beszélgessünk:

Kinek melyik virág tetszik legjobban a dalokban szereplők közül? Mi a kedvenc kerti virágotok?
Nálatok otthon van-e virágoskert? Milyen virágok vannak benne?
Melyek azok a virágok, amelyek tavasszal nyíltak, és már elnyíltak? Melyek azok, amelyek most is nyílnak, és nyáron is nyílni fognak?
Ha lenne saját kiskerted, milyen virágokat ültetnél bele?
Tudod-e, hogyan kell őket gondozni, hogy szépen viruló virágoskerted legyen?

Vegyél elő egy rajzlapot, ez most a kerted: „ültess” bele virágokat! Rajzolj egy szép virágoskertet (vagy annak részletét) a saját elképzelésed szerint.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Vakáció/ Mit üzen a nyár menüpont alatt.

A 38 éve beteg ember meggyógyítása

Jn 5,1–18

Ez a szép történet arról szól, hogy Jézus egy olyan beteget gyógyít meg, aki már 38 éve viseli a betegség minden terhét, s bár sokszor lehetett reménysége a gyógyulás felől, az évek hosszú sora alatt mégsem akadt embere, aki segített volna neki. Ebben a történetben érdekes módon nem is a szombaton való gyógyítás ténye válik hangsúlyossá, hanem az, hogy a meggyógyult, s újra járni tudó beteg felvette az ágyát. Minta semmi sem történt volna, úgy cselekszenek a vádlók. Mintha valami eltakarta volna szemük előtt a 38 esztendőt, amit a betegnek „alulról nézve” kellett eltöltenie. Mintha nem Istené lenne a dicsőség ezért a szabadításért.

Vajon nekünk vannak-e ilyen egyértelmű dolgok az életünkben, melyeket nem veszünk észre, pedig a szemünk előtt történnek? Amikor Isten cselekszik, és mi elmegyünk mellette? Amikor az ágyat látjuk az ember helyett? S amikor a szabályt látjuk a szabadítás helyett? Törvényt az Evangélium helyett?

Most szökellj és ujjongj, van már erőd te nemrég még oly béna láb,

és hagyd el most 38 év után a Bethesda hideg tavát.

Ó ezért kell élnem, dicső reményem, felelt az én Istenem,

És elküldte Jézust, szívem Urát, ki dicső megváltóm nekem.

(ifjúsági ének)

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024