Törekedj hitre!

Lk 8,22–25

Ha a tanítványok életét megnézzük az első három évben – ők sem mutatnak nagyon biztató képet! Mennyi mindent kellett megtanulniuk, hogy szívükben a kételkedés helyébe hit érjen! Mennyi tévhitet kellett megtagadniuk, hogy valódi hitük legyen! Hányszor kellett a félelmet átélni, hogy végre elhiggyék, a Mesternek van hatalma bármit megtenni! Meddig tanulták Jézus nevét, míg hittel mondták ki, ismerve jelentőségét (ApCsel 3,6)!

Ha az ő életüket nézzük, bizakodóak lehetünk, hiszen nagyon őszintén ír róluk a Szentírás. Nem tagadja le nyomorúságukat, túlzásaikat, kételkedésüket. Jézus mégsem adja fel, nem kergeti el őket, hanem megérleli bennük a kérést, hogy lehessen hitük, s így önmaguk helyett Istenbe vessék bizodalmukat.

Tehát törekedjünk a hitre! A valódira, ami hegyeket mozdíthat, mert hegynél biztosabb az alapja. A magvető féle négy föld közül háromban növekedésnek indul az elvetett magocska, de csak egyben hoz termést. Egy szív eleve kemény volt, kettő „útközben” romlott el, s egy maradt győztes a hétköznapok harcában is.

A „hitre jutás” alkalma még nem a cél. Az csak a kezdet. Olyan, mintha valaki megtanulja, hogyan kell hurkolni a kötésnél a szemeket. Mennyi gyakorlás kell, hogy felvehető pulcsi legyen belőle?! S mennyit kell még tanulni, hogy a leszaladt szemet is fel tudja szedni valaki! Kitartás nélkül nem megy.

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

Törekedj kegyességre!

1Tim 4,1–11

Eüszebeia = kegyesség, istenfélelem. A görögben az „eü” kezdetű szavak mindig valami örömmel vállalt vagy gyakorolt cselekedetre utalnak. Itt is a hálából Istennek szentelt élet megnyilvánulásáról van szó, ahogyan a Heidelbergi Káté 2. kérdés-felelete mondja: „Hány dolgot kell tudnod avégből, hogy ebben a vigasztalásban boldogul élhess és boldogul hallhass meg? Hármat: először, hogy mily nagy az én bűnöm és nyomorúságom, másodszor, hogy mimódon szabadíttatom meg minden bűnömből és nyomorúságomból, harmadszor, hogy mily nagy hálával tartozom Istennek ezért a szabadításért.”

Az igazi kegyességben Isten nevének használata a helyére kerül! Nem hiábavaló lesz, hanem szívet betöltő gazdagság, hiszen ismerhetjük valódi értékét és használatát!

A kegyességben van önismeret, istenismeret és hála. Többet tud magáról az, aki megpróbál böjtölni – mert önmegtagadása elő fogja hozni a belső kívánságokat; többet tud meg Istenről az, aki elkezd imádkozni – mert ezáltal olyan kapcsolatban lehet vele, amit semmilyen más módon elérni nem lehet; s többet tud meg a háláról az, aki elkezd adakozni – mert így ismeri el, hogy mindenét csak kapta. Jelen és jövendő ígéreteit az nyerheti el, aki gyakorolja a kegyességet!

Nem az a kegyes, aki sokakon szánakozik, hanem aki nem bánt meg senkit.

Kempis Tamás

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

Törekedj igazságra!

Ef 6,11–18

A bibliai görög nyelv két igazságfogalmat használ. Az egyik Isten tulajdonsága, aki maga az igazság – mely nem elvont fogalomként értelmezendő, hanem a világot fenntartó személy tulajdonságaként. „Én vagyok az igazság” – mondja Jézus. Ez az Ő egyik „neve”!

A mi igazságunk a másik fogalom, amit inkább megigazulásnak kellene nevezni. Azt jelzi ez, hogy nem birtokoljuk az igazságot: „Nekem van igazam!” Hiszen ilyen igazság annyi van, ahány ember. Az ember igazsága inkább viszonyfogalomként értelmezhető, s nem önmagában. Mi Isten kegyelméből igazíttatunk meg: „igaz emberek” lehetünk, örvendezve gonoszságainktól való szabadulásunkban. Ez az Ő nevének jelentése! Miben áll hát az igazságunk?

A megigazulás ajándék. Olyan, mint a győzelmi koszorú, melyet a célhoz érve kap meg az ember. Ezért lehet rá törekedni, lehet „űzni”, keresni. De a megigazulás gyümölcs is, egy vállalt és végigküzdött élet termése. Mások is ízlelhetik az életemben, mert hozzájuk való viszonyulásom változik meg: a kapott irgalom szerint irgalmas leszek velük. S a megigazulás páncél, védelem, mert tudhatom, hogy nem magamtól vagyok, ami vagyok. Az véd meg, aki igaznak nyilvánított minden „tüzes nyíllal szemben”. Még olyanokkal szemben is, akik bármilyen módon bántalmaztak (ApCsel 16,16–40!).

„Szenteld meg őket igazsággal: a te igéd igazság.” (Jn 17,17)

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

08-2. Otthon lakó állatok

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 2Sámuel 12,3; Zsoltárok 50,8–11; 78,71; Példabeszédek 12,10; Ézsaiás 40,11; János 10,3
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, természeti, kapcsolati, zenei-ritmikus, vizuális-térbeli, egzisztenciális
  • Tevékenység: Versolvasás otthon lakó állatokról, képzeletjáték; tabló- vagy albumkészítés, kreatív írás; történetolvasás, beszélgetés egy kisállat haláláról, kreatív feldolgozás

 

„Nálatok laknak-e állatok?” (Verbális-nyelvi, természeti, zenei-ritmikus, vizuális-térbeli)

Olvassuk fel a gyerekeknek Rigó Béla: Nálatok laknak-e állatok? c. versét is (elérhető a címre kattintva).

Majd hallgassuk meg a Kaláka együttes dalfeldolgozásában (kattints a névre).

Milyen állatok szerepelnek a versben? Hol élnek ezek az állatok?

Kinél milyen állatok laknak otthon? Gyűjtsétek össze, és írjatok róla listát. Külön csoportba kerülhetnek a házban és a ház körül élő állatok.

Az egyéni listákat összesítve készíthetünk csoportlistát a házi kedvencekről, illetve a ház körül élő háziállatokról. Toplista is készülhet a legnépszerűbb kedvenceinkről.

 

A vers végén szereplő mondat kitágítja, folytatja a verset, minden olvasóban másként.

Benned hogyan folytatódik ez a gondolat: „S ha volna szárnyatok, / szállnátok utána.”

Mit tennél, ha volna szárnyad? Mit tennél, ha volna négy lábad?

Mit tennél egy lepke, egy bari, egy kutyus, egy cica, egy nyuszi vagy egy kishal helyében? Találj ki hozzá egy mesét. Lerajzolhatod vagy le is írhatod.

Kép: 123RF

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.

Törekedj…

1Tim 6,11–16

Ez a kifejezés újra csak valami nagy erőt fejez ki. Amennyire menekülni kell az előzőektől, annyira igyekezni a következőkre! „Törekedj…” – mondja Pál, s ezzel azt hangsúlyozza, hogy abba ne hagyd addig, míg el nem éred. Soha ne add fel, soha ne csüggedj, míg meg nem valósul az életedben! Akár egy olimpiai éremért, melyért nagyon sok évet kell dolgozni.

Milyen egyszerűen meg lehet tanulni ezt a bibliai verset, és mint a vízfolyás mondani a sok jó tulajdonságot egymás után, s milyen nehéz megvalósítani! Ezért vállalják sokan csak a szavakban való keresztyénséget, mert az viszonylag könnyen megszerezhető.

M. Gandhi, indiai politikus mondta egyszer, hogy nagyon szívesen lett volna keresztyénné, ha találkozott volna egy „24 órás keresztyénnel”.

Általában azzal kezdődik, hogy évi egy hetes keresztyén valaki, aztán heti egy órás lesz, majd lassan napi 10 perces. Itt a fejlődésvonal legtöbbször megáll. Mintha a napi 1–2 óra, s a 24 óra szinte elérhetetlen lenne. De nem az! Csak törekedni kell rá! El kell kezdeni reménységgel.

Az egyik ifiben volt egy fiatalember, akinek semmi hangja nem volt. Senki sem szeretett melléülni, mert éneklés közben összevissza csúszkált a hangja. Egyszer elhatározta, hogy ő pedig kántor lesz, orgonálni akar. Volt, aki legyintett, volt, aki nevetett, ám volt olyan is, aki elkezdett vele énekelni. Más valaki leültette a harmóniumhoz, s – hallás nélkül – gyakorolni kezdte vele az egyszólamú játékot… néhány év múlva ő lett a gyülekezet kántora! Ma gyönyörű baritonja van, megnyílt a „torka” is!

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

08-1. Csillagos bárány

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 3Mózes 22,18–20; 2Sámuel 12,3; Zsoltárok 78,71; Példabeszédek 12,10; Ézsaiás 40,11; Márk 5,41; János 10,3
  • Intelligenciatípus: Testi-mozgásos, kapcsolati, természeti, verbális-nyelvi, egzisztenciális
  • Tevékenység: Állatpantomim: kitalálós játék, beszélgetés a házi kedvenceinkről; történetolvasás, beszélgetés: kisbárányok születtek; beszélgetés az állatgondozásról tapasztalatok, képek alapján; állatgondozási tervek készítése kis csoportokban

 

Kedvenceink (Testi-mozgásos, kapcsolati, természeti, verbális-nyelvi)

Bevezető játéknak ajánljuk a következőt:

Mi a kedvenc állatod?Játszd el mozgással, a többiek pedig találják ki, mire gondoltál.

Aki kitalálja, az lehet a következő mutogató. (Ha sokan jelentkeznek, a mutogató választhat, ki árulja el a megfejtést.)

 

A játék során bemutatott állatok között vannak-e házi kedvencek? – Most figyeljünk rájuk:

Ki szeretne mesélni a saját (illetve a család) házi kedvencéről?

Hogy hívják az állatot? Miért pont úgy? Van-e a nevének története?

A mesélésre, sztorizásra érdemes bővebb időt adni, ha a gyerekekben van erre igény. Utána sokkal könnyebben be tudják majd fogadni a történetet, ami szintén egy „házi” kedvencről szól.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.

Kerüld ezeket!

1Tim 6,3–11/a

A hitbeli döntések mindig kettős döntések. Valami mellett és valami ellen. Itt az ige nagyon világossá teszi, hogy mi az, ami ellen dönteni kell. Pál úgy fogalmazza ifjú tanítványának: „kerüld ezeket!”. Az eredeti görög szóhasználatban még ennél is konkrétabb fogalom szerepel: „menekülj ezektől!”, hiszen csak tönkretesznek! Ne szégyelld a menekülést! Jobb menekülni, mint elsüllyedni, elveszni. Júdás levele úgy fogalmaz, hogy ezt még másokra vonatkozóan is meg kell tennünk, megmenekítve őket: „kiragadva a tűzből” (Júd 23).

Mit kell kerülni? A két legfontosabb: a vitatkozás és a gazdagság csábítása. Mindkettő a nagyravágyás kifejezése, az egyik az okoskodásban, a másik a pénzbeli függetlenségben. S mindkettő nagy kísértés a gyülekezetekben. Hiszen mindenütt vannak, akik felfuvalkodnak abban, amit tudnak. Annyira teli van a fejük, hogy a szívükbe már nem is jut belőle, ezért aztán ömlesztik másokra a szavak özönét. Ebből irigység, gyanúsítgatás és istenkáromlás fakad.

Maga a parancsolat egyértelműen zárja ki a káromlás konkrét formáit: az esküt (mint Isten befolyásolásának eszközét), valamint a káromkodást (mint Isten okolását)! Vannak, akik ezzel „fizetnek” elégedetlenségük idején Isten nevének!

Valóban harc, ha az ember nem akar engedni belső késztetéseinek! Sokan, mielőtt keresztyénekké lettek volna, olyan szokásokat vettek fel, melyeket indulataik előhoznak, ezért kell nagyon vigyázni a teljes tisztulásra!

A szenvedélyt sohasem az értelem űzi el, hanem csak egy még erősebb szenvedély.

Spinoza

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

Isten büntetése

Péld 18,20–21

„Isten nem ver bottal” – szokták mondani, s valóban így van. Elég nekünk, ha a magunk szava hullik vissza ránk, vagy a magunk akarata hozza meg a gyümölcsét. Hiszen lehet egy húrt húzni egy darabig, de ha valaki túlfeszíti, elszakad. Ez nem Isten büntetése, hanem saját tetteink következménye. Ezért legfeljebb magunkat szidhatjuk, s nem Őt, hiszen mi okoztuk magunknak.

Ha Ő büntetne, azt nem tudnánk elviselni. Isten igazsága szerint ugyanis „a bűn zsoldja a halál” (Róm 6,23). Ezt a büntetést csak olyan esetekben adta Isten, mikor a megátalkodottság az egeket verte: pl. Sodoma esetében.

Ezért is van olyan nagy ára a véteknek: életet – életért. Az ember vétkéért áldozattal kell fizetni.

Nem azért bocsát meg Isten, mert én „odaböktem” neki ezt a szót: „Bocsánat”! Ez semmit sem ér. Csak annyit, mint minden más szavunk! Ezért a szóért nem bocsátana meg – azért bocsát meg, mert Jézus életét adta a bűneinkért! Mert magára vette büntetésünket, kifizette tartozásunkat, s kiváltott a bűn és a halál szolgaságából. Mindazok pedig, akik még nem fogadták el ezt, Isten büntetése alatt vannak: halál a részük.

Ne késlekedjünk másokat Istenhez vezetni, s számukra a Jézus Krisztusban való hitben életet, megváltást hirdetni! Ne rajtunk száradjon mások hitetlensége, hogy miattunk nem ismerték meg az Urat!

„Aki takargatja vétkeit, annak nem lesz jó vége, aki pedig megvallja és elhagyja, az irgalmat nyer!” (Péld 28,13)

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

Nagyhét ízei: a sós

Mt 28,1–10

A sós ízt az ember nyelve legnagyobb felületén érzékeli, s a szervezetben életfontosságú funkciója van: a só-víz háztartást tartja fenn. Megőrző szerepe van a hatalmas tengerekben, ahol a víz megposhadna, ha édes víz lenne. Tartósító szerepe van, pl. a húsok esetében, melyeket besózva hűtő nélkül is eltároltak akár fél évig is. De ízesít is, mert teljesen feloldódva a levesben észrevétlen, mégis érezhető.

A sós erőteljes íz, melyhez Jézus a tanítványokat hasonlítja (Mt 5,13)! Nem savanyúaknak kell lenniük, nem is keserűnek, de édeskésnek sem!

A húsvét, a feltámadás üzenete az, amire semmilyen emberi magyarázat nem elégséges. Ez Isten tette, az élő, mindenható, örökkévaló Istené! Ez az, ami megváltoztatta a tanítványok életét. „Besózta” őket. Ízük lett, szavuknak ereje lett, mert többé nem egy szenvedő Mesterre emlékezhettek csupán, hanem az élő Krisztus volt velük. Isten nevének „élő volta” itt lesz teljessé, hiszen nem a földi életről van szó már, hanem az örökkévaló, az elmúlhatatlan életről.

Régi tanúságtétel: a feltámadást nem lehet bizonyítani, de a Feltámadottal találkozni lehet!

Számunkra csak az a keskeny, és olykor üggyel-bajjal föllelhető út marad, hogy minden napot úgy fogadjunk, mintha az utolsó lenne, ám hitben és felelősségben mégis úgy éljünk, mint akik nagyszerű jövőre számítanak!

D. Bonhoeffer

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

Nagyhét ízei: a keserű

Mt 27,15–56

A keserű egyensúly-íz, mely azért szükséges, hogy a többi ízektől meg ne undorodjunk. Kellemetlen, főként azért, mert hátul érezzük a nyelven, s ezért hosszabb ideig megmarad, mint a többi. Néha mégis kívánjuk, mert az emésztéshez szükséges. Nem véletlen, hogy a gyógyszerek többsége keserű – érdemes ezen is elgondolkodni!

Sok keserűsége lehetett Jézusnak egész életében, de talán legnagyobb a tanítványok értetlensége, hitetlensége volt. A Golgota keresztjén elmondott imádsága, értünk való könyörgése egészen közel hozza Őt hozzánk, a szenvedő Mestert.

Egyedül kellett maradnia, hogy „velünk lehessen az Isten”. Egészen a halálig kellett mennie, hogy számunkra életet hozhasson.

Nekünk is szükséges a megkeseredés bűneink felett. Keserves sírással érdemes „kezelni” hűtlenségünket. Keserűségeivel jobb, ha az ember maga marad, nem keseríti mások szívét, hanem egyedül csendesedik gyógyulásra.

Jézus halálának keserűsége szabadít meg olcsó „íz-keresésünktől”, s adja meg az élet igazi ízét!

Halál. Jöjj hát, te legnagyobb ünnep az örök szabadság útján. Halál, zúzd össze mulandó testünk és megvakított lelkünk súlyos láncait és falait, hogy végre megpillanthassuk azt, amit látnunk nem adatott meg itt. Micsoda változás! Tehetetlenül állsz, s mégis föllélegzel… („Élek többé nem én…”)

D. Bonhoeffer

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024