Bejegyzések tőle Miklya Zsolt

, ,

5. Bánat és Öröm Könyve

TÉMA CÍME: Bánat- és örömkönnyek
BIBLIAI TÖRTÉNET: Asszonyok a keresztnél és a sírnál (Lk 23,26-31; Mk 15,40-41; 16,1-8; Jn 20,11-18)

A Bibliát a Bánat és Öröm Könyvének is lehetne nevezni. Isten szava mindig az emberhez szól, az ember élete pedig minden helyzetben a két pólus: bánat és öröm között mozog. Nagy bánatot tud követni igazán nagy öröm. Nagy öröm után pedig gyakori a bánat. Hogy miért ilyen ingadozó az ember? Ezen el lehet gondolkodni. Talán mert „emberből van”. Mert a legsajátosabb emberi tulajdonság az érzelmi hullámzás, az élethelyzetek hullámmozgása is.

Keressetek erre példákat a Bibliából, a gyerekek által ismert történetekből.

, ,

4. Húsvéti futóverseny

TÉMA CÍME: Bánat- és örömkönnyek
BIBLIAI TÖRTÉNET: Asszonyok a keresztnél és a sírnál (Lk 23,26-31; Mk 15,40-41; 16,1-8; Jn 20,11-18)

Az evangéliumok tanúsága szerint az asszonyok futva vitték a hírt az üres sír mellől a tanítványoknak. Péter és János is elfutott a sírhoz. János evangéliuma szerint szabályos futóverseny zajlott, ahol az elsőnek érkező ment be a sírba később, jutalma pedig az volt, hogy „látott, és hitt”. Ilyen jutalomért érdemes futni.

, ,

3. Örömhírstaféta – mozdulat- és gesztusátadó

TÉMA CÍME: Bánat- és örömkönnyek
BIBLIAI TÖRTÉNET: Asszonyok a keresztnél és a sírnál (Lk 23,26-31; Mk 15,40-41; 16,1-8; Jn 20,11-18)

A Jézus sírjához elmenő asszonyok a tanítványoknak, a tanítványok egymásnak adták tovább az örömhírt: „Jézus feltámadott!” De nemcsak szavakkal, hanem gesztusokkal is, amiben egyszerre volt ujjongó öröm és riadt félelem, csodálkozás. Egy biztos, nehezen fért mindez a szavak „bőrébe”.

Próbáljátok meg most egymásnak szavak nélkül, csak gesztusokkal átadni

  • ●  a félelem,
  • ●  a csodálkozás
  • ●  és az öröm gesztusait.
, ,

2. Könnyfakasztó helyzetek – drámajáték

TÉMA CÍME: Bánat- és örömkönnyek
BIBLIAI TÖRTÉNET: Asszonyok a keresztnél és a sírnál (Lk 23,26-31; Mk 15,40-41; 16,1-8; Jn 20,11-18)

Nemcsak intenzív fizikai ingerek – szúrós szag, fájdalom –, hanem intenzív lelki ingerek is könnyekre fakaszthatnak minket. Nem szégyen a sírás, Jézus is sírva fakadt Lázár sírja mellett (Jn 11,35). Pedig tudta, hogy fel fogja támasztani. A Jézust kereszthez kísérő asszonyok is sírtak (Lk 23,27), Magdalai Mária is sírt az üres sír mellett (Jn 20,11).

Beszélgessetek róla, hogy ki miért szokott sírni. Kinél mi jelenti a „sírásküszöböt”?

, ,

1. Könnycsalogató tormareszelés

TÉMA CÍME: Bánat- és örömkönnyek
BIBLIAI TÖRTÉNET: Asszonyok a keresztnél és a sírnál (Lk 23,26-31; Mk 15,40-41; 16,1-8; Jn 20,11-18)

A páskavacsora ételei közé keserű fű is kerül, ami a zsidó népet az Egyiptomi rabszolgaságra emlékezteti. A keserű fű fejes saláta vagy reszelt torma szokott lenni. A tormának nemcsak az íze keserű és erős, hanem a szaga is könnyfacsaróan erős, így a rabszolgaként hullatott könnyekre is emlékeztet.
A keresztény húsvét étrendjében is ott a torma, és csípős, könnyfacsaró ereje felidézheti bennünk Jézus szenvedéseit, az őt siratók könnyhullatását.

, ,

7. Szendvicskészítés – tanítványtálak

TÉMA CÍME: A ház padlata és ízei
BIBLIAI TÖRTÉNET: Lábmosás, utolsó vacsora (Jn 13,1-30)

 

Készítsetek arcos szendvicseket, amelyek egy-egy személyiségvonást, jellemző karaktert ábrázolnak. A szendvicskészítéshez felhasználhatóak a legkülönbözőbb ízű, színű és alakú alapanyagok, a lényeg az, hogy a szendvics képe és íze is a választott karaktertulajdonságot fejezze ki. Először gyűjtsetek alapkaraktereket, karakterpárokat, és ezek közül válasszatok.

, ,

6. Falatválasztó

TÉMA CÍME: A ház padlata és ízei
BIBLIAI TÖRTÉNET: Lábmosás, utolsó vacsora (Jn 13,1-30)

 

Az utolsó vacsorán a tanítványok egy tálból ettek, akkoriban ez így volt szokás. Ezért mondhatja Jézus, hogy „aki velem együtt mártja kezét a tálba” (Mt 26,23), illetve „akinek én mártom be a falatot” (Jn 13,26). Most játsszatok falatválasztót, amihez egy közös tálból kell kivenni sorban a falatokat.

, ,

5. Íz- és ételfelismerő

TÉMA CÍME: A ház padlata és ízei
BIBLIAI TÖRTÉNET: Lábmosás, utolsó vacsora (Jn 13,1-30)

 

Felismeritek-e és meg tudjátok-e nevezni az alapvető ízeket? S ha ez már jól megy, felismeritek-e az ízük alapján az ételeket?
Csészealátétre vagy kanálra tegyetek kis falatkákat különböző ízű ételekből. A játékosnak behunyt szemmel és anélkül, hogy a falatot a kezével megérintené, kell a szájába vennie, s megízlelnie. Felismeri-e az alapvető ízt, aztán magát az ételt?

, ,

4. Nemszeretem dolgok

TÉMA CÍME: A ház padlata és ízei
BIBLIAI TÖRTÉNET: Lábmosás, utolsó vacsora (Jn 13,1-30)

 

A lábmosás Jézus korában a rabszolgák dolga volt, a tanítványok tehát egy megvetett szolgálatra kaptak útmutatást a Mesterüktől. Számunkra is vannak feladatok, amelyeket nem szívesen végzünk el, mert úgy gondoljuk, nem „méltó” hozzánk. Gyakran még ki is mondjuk, hogy rabszolgamunkának tartjuk ezeket. Keressetek ilyen nemszeretem feladatokat a mindennapi életből, a gyerekek saját tapasztalatától kezdve a felnőttek világáig. (Pl. cipőpucolás, takarítás, rendrakás a szekrényben, kocsimosás, fűnyírás, kutyasétáltatás, adminisztráció, és bármi más, amit az ember tehernek érez.)

, ,

3. Lábfejöltöztető, ruhaigazító

TÉMA CÍME: A ház padlata és ízei
BIBLIAI TÖRTÉNET: Lábmosás, utolsó vacsora (Jn 13,1-30)

 

Megmosni egymás lábát a mi kultúránkban túl intim dolog. És túl direkt leképezése a történetnek. Ám mégis megoldható az egymás felé fordulás a következő játékos gyakorlatokkal, mindkettőhöz kis csoportokban helyezkedjetek el körben, székekre ülve.

Kisebbeknek: Mindenki leveszi a cipőjét és a zokniját. Most nem magatoknak fogjátok felhúzni a zoknit és bekötni a cipőt, hanem egymásnak. Első körben egymás után mindenki a szomszédja elé guggol, és felhúzza a lábára a zoknit. Második körben feladja lábára a cipőt. Harmadik körben be is köti. Melyik csoport volt elég ügyes? Ki lehet próbálni járkálás közben.