„Végy egy kislányt, álmodozó ikrecskét, akit már öt évesen gondolkodóvá érlelt az édesanyja váratlan halála. Adj a kezébe könyveket, amik messze repítik, különös országokba, sosem látott tájakra viszik, kezébe adják a megfoghatatlant, a még csak alig sejthetőt, megnyitják előtte a menny kapuját, és felnyitják zaklatott szíve lepecsételt cellácskáit is” – így kezdődik Széchey Rita új novelláskötete, s a gyerekkortól a kamasz- és ifjúkoron át vezet a felnőtt- és idős korig. Egyfajta mozaikos fejlődéstörténet tehát, és legalább annyira az olvasóé, mint az íróé.