28. Jóllaknak az Úr fái is

• Intelligenciatípus: Természeti, verbális-nyelvi, vizuális térbeli
• Tevékenység: Biblia- és növényismeret: fenyő- és ciprusfélék a bibliai textusokban; interaktív multimédiás feladat: igék és faportrék párosítása, cédrus-galéria: ókori tárgyak, újkori és kortárs ábrázolások

Még a ciprusok is így örülnek, meg a Libánon cédrusai:
Mióta elterültél, nem jön favágó ellenünk!

Ézsaiás 14,8

Az igevers szerint babiloni király bukásának örülnek így a ciprusok és cédrusok, mivel az ókori kelet uralkodóinak nagy építkezéseihez erdőnyi faanyagot, főleg a királyi cédrust és a szintén kiváló faanyagot biztosító ciprust használták. Nem véletlenül nevezték Salamon palotáját is Libánon-erdő palotának, aminek oszlopsorai és gerendái, mennyezete és burkolata is libanoni cédrusfából készült (1Királyok 7,2). Az ókor minden nagy építményének és a hajóknak is cédrus volt a fő építőanyaga, még Egyiptomba is a föníciai városállamok szállították a cédrusfát mintegy ezer éven keresztül. Nem csoda, hogy a Libanoni-hegységben hírmondója is alig maradt.

Hufu fáraó libanoni cédrusból készült napbárkája (Kr. e. 26. szd.)

A cédrus nemcsak kiváló épületfa, hanem királyi termetével kiemelkedik a többi fa közül, és uralkodói méltóságra tör. Ezért is válik a Bibliában többször is az uralkodó vagy az uralomra törő hatalom, birodalom jelképévé. Ezékiel Asszíria nagyságát hasonlítja a cédrushoz költői erejű leírásában:

Nézd, Asszíria olyan volt, mint egy libánoni cédrus:
szépek voltak ágai, árnyas a lombja,
magasra nőtt, teteje a felhőket érte.
Víz növelte nagyra, a mélység vizei tették magassá.
Folyóikat az ő tövéhez árasztották mindenfelől,
csak patakokat bocsátottak a mező többi fájához.
Ezért lett magasabb növésű, mint a mező többi fája:
sok ága nőtt, és hosszú hajtásai lettek
a sok víztől, amely feléje áradt.
Ágain fészket rakott minden égi madár,
hajtásai alatt fialt a mező minden vadja,
és árnyékában lakott mindenféle nép.
Szép volt nagyságával, hosszan kinyúló ágaival,
mert gyökerei sok vizet kaptak.
Nem volt hozzá fogható cédrus az Isten kertjében,
a ciprusoknak sem voltak hozzá hasonló ágai,
és a platánoknak sem voltak olyan hajtásai, mint neki:
Isten kertjében egy fa sem volt szépségben hozzá hasonló.

Ezékiel 31,3–9

Csakhogy Asszíria felfuvalkodott, Isten helyére tört, ezért bukás lett a sorsa. Mert akármilyen királyi is egy fa, egy uralkodó vagy egy birodalom, ismernie kell a helyét:

Jóllaknak az Úr fái is, a Libánon cédrusai, melyeket ő ültetett,
ahol fészket raknak a madarak, és a ciprusfákon gólya lakik.

Zsoltárok 104,16-17

Akkor majd megtudja a mező minden fája,
hogy én, az Úr, teszem alacsonnyá a magas fát,
és magassá az alacsony fát.
Én szárítom ki a zöldellő fát,
és én teszem virulóvá a kiszáradt fát.

Ezékiel 17,24

Jöjjenek hát sorban a magas és alacsonyabb fák:

Libanoni cédrus (Cedrus libani)

Lassú növésű, hosszú életű, 15-40 méter magas, a fenyőfélék családjába tartozó, örökzöld fa. Ősszel virágzik, porzós barkavirágzata és apró termős virágzata van, tojásdad tobozai két évig fejlődnek, tűlevelei csomókban állnak. Kelet-mediterrán faj, az ókorban a Libanon-hegység volt leghíresebb élőhelye, ahol már csak néhány védett erdőfolt emlékeztet erre. A törökországi Torosz-hegységben van még nagyobb állománya. A Bibliában a legtöbbször említett fa, annak ellenére, hogy nem élt Izrael földjén, importálni kellett. Salamon király Tírusz föníciai városállam királyával kereskedett, hogy beszerezze az építkezéseihez szükséges faanyagot (1Királyok 5,15–25).

Aleppói fenyő (Pinus halepensis)

Közepes termetű, 10-18 méter magas fenyőféle, sima, szürke kéreggel. 5-15 cm hosszú tűlevelei párosával állnak, vékony, kúp alakú tobozai vörösbarnák, majd megszürkülve évekig a fán maradnak. Igazi mediterrán faj, szárazságtűrő, jól viseli a hosszú, száraz nyarakat, így Izrael területén az egyik leggyakrabban telepített fa, a bibliai időkben is ismerhették. Oszlopokat, gerendákat faragtak belőle, a Biblia a jól faragható fák közt tartja számon (Ézsaiás 44,14; Károli ford.). Jézus keresztfája is ebből készülhetett, mivel leggyakrabban az olcsó aleppói fenyőt használták cölöpök készítésére.

Európai ciprus (Cupressus sempervirens)

Kelet-mediterrán vidéken élő, Izraelben is őshonos, a ciprusfélék növénycsaládjának névadó faja. Alapfaja szétterülő koronájú, és 30 méter magasra is nőhet. Hosszú, karcsú koronájú fajtái 15-20 méter magasak, és a mai mediterrán vidékek jellegzetes örökzöld fái. Törzse sötétbarna, hengeres hajtásai sötétzöldek, tobozai gömbölydedek. Kellemes illatú, korhadásnak jól ellenálló fája miatt az ókori hajóépítők igen kedvelték (Ezékiel 27,6), de építkezéshez, bútor-, hangszer- és szerszámkészítéshez is használták. A kutatók feltételezik, hogy Nóé bárkájának is ciprus volt az alapanyaga.

Föníciai boróka (Juniperus phoneicea)

A borókák a ciprusfélék családjába tartozó növénynemzetség, jellegzetes mediterrán faja a föníciai boróka. A Földközi-tenger medencéjében a tengerparti törpecserjésekben őshonos cserje vagy 2-6 méteres kis fa. Apró pikkelylevelei, gömbös tobozbogyói vannak. Fája tartós, illatos, ezért fafaragásra alkalmas. A borókabogyót ízesítésre és gyógyításra is használták. A Szentföldön valamikor több borókafaj élhetett, ma már a föníciai boróka is csak a déli területeken él. A messiási ígéretek között a borókafenyő ültetése is szerepel:

A pusztában cédrust növesztek
meg akáciát, mirtuszt és olajfát,
a kietlen tájon borókát ültetek,
kőrist és ciprusfát.

Ézsaiás 41,19

Források:

• Fráter Erzsébet: A Biblia növényei (Scolar, Bp, 2017, 216–225.)
• Képek forrása: a növény nevére kattintva

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/