26. Tanúságtevő tölgyek

, Életkorok:  felsős, ifis, 
Képesség területek:  természetismeret, nyelvi feladat, játék, gondolkodtató, logikai feladat, kirándulás, sport, 
Szervezési formák:  hittanóra, ifjúsági alkalmak, tábor, távoktatás, digitális tananyag, 
Tudomány területek:  természettudomány, kortörténet, háttéranyag, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  digitális oktató anyag, 
  • Intelligenciatípus: Természeti, verbális-nyelvi, egzisztenciális
  • Tevékenység: Bibliaismeret: tölgyfák szerepe a bibliai történetekben; növényismeret: Palesztinában élő tölgyfajok; interaktív multimédiás feladat: sorba rendezés időrend szerint, képek megfigyelése, összehasonlítása

 

A tölgyfák különös eseményeknek voltak tanúi a zsidó nép történelmében:

Amikor Abrám (Ábrahám) az övéivel megérkezett Kánaánba, „átvonult Abrám az országon egészen a sikemi szenthelyig, Móre tölgyfájáig.” (1Mózes 12,6) Ott oltárt épített az Úrnak, és segítségül hívta az Úr nevét.

Amikor Abrám visszatért Egyiptomból, és az Úr újra neki ígérte Kánaán földjét, „letelepedett Mamré tölgyesében, amely Hebrónban van, majd oltárt épített ott az Úrnak.” (1Mózes 13,18)

Később ugyanitt találkozott Ábrahám Isten angyalaival, akik azzal a hírrel érkeztek, hogy fia fog születni: „Azután megjelent neki az Úr Mamré tölgyesében… látta, hogy három férfi áll előtte. …Mindjárt hozatok egy kis vizet, mossátok meg a lábatokat, és dőljetek le a fa alá!” (1Mózes 18,1–4)

Amikor Jákób visszatért családjával Kánaán földjére, Isten parancsára összegyűjtötték bálványtárgyaikat, „Jákób pedig elásta azokat a sikemi cserfa alá.” (1Mózes 35,4)

Bételhez érkeztek, ahol meghalt Debóra, Rebeka dajkája. „Bétel mellett temették el egy tölgyfa alá, amelyet Siratás Tölgyének neveztek el.” (1Mózes 35,8)

A Kánaánba visszatérő izraelita törzsek elfoglalták az országot, és felosztották területét. Józsué, a nép vezetője akkor országgyűlést hívott össze Sikembe, szövetséget kötöttek az Úr előtt, és Józsué emlékkövet állított: „Majd fogott egy nagy követ, és odaállította az alá a cserfa alá, amely az Úr szentélyénél volt. …Ez a kő lesz majd a tanú ellenünk…” (Józsué 24,26–27)

A Kánaánban letelepedett izraelitákat időről időre megtámadták ellenségeik. Ilyenkor Isten elhívott és bírává (vezetővé) tett egy-egy embert, aki megszabadította a népet. Gedeont az Úr angyala hívta el, aki „leült Ofrában a cserfa alatt”, és itt fogadta Gedeon ételajándékát is: „A húst egy kosárba tette, a hús levét meg egy fazékba, azután kivitte hozzá a cserfa alá, és odatette eléje.” (Bírák 6,11.19)

Dávid jól megismerte az erdőket, amiket nagyrészt tölgyesek alkottak. Az erdőségek gyakran nyújtottak neki egérutat és menedéket bujdosása közben. Itt és ilyen helyzetben látogatta meg őt barátja, Jónátán is, hogy bátorítsa őt: „Ekkor elindult Jónátán, Saul fia, és elment Dávidhoz az erdőségbe, és erősítette az Istenbe vetett bizalmát.” (1Sámuel 23,1) A fák alatt újították meg szövetségüket.

Dávid később, már királyként, tragikus erejét tapasztalta meg az erdőségnek. Fia, Absolon fellázadt ellene, és az öreg királynak, Dávidnak menekülnie kellett. Az összecsapásra az efraimi erdőben került sor, „és a hadinépből sokkal többet pusztított el az erdő azon a napon, mint ahányan a csatatéren pusztultak el.” Absolon vesztét is egy tölgyfa okozta: „Absolon egy öszvéren nyargalt; az öszvér beszaladt egy nagy tölgyfa sűrű ágai alá, Absolon pedig hajánál fogva fennakadt a tölgyfán. Ott lógott ég és föld között, mert az öszvér kiszaladt alóla.” (2Sámuel 18,8–9)

Izrael népe gyakran elfordult Istenétől, és idegen isteneknek áldozott. A bálványkultusz gyakran szent fákhoz, köztük tölgyfákhoz, kötődött: „Hegytetőkön áldoznak, dombokon tömjéneznek, cserfa, nyárfa és tölgyfa alatt, mert kellemes az árnyékuk.” (Hóseás 4,13)

A prófétai igehirdetésben mégsem az ítéletes kép a hangsúlyosabb. Még az ítélet alá eső nép is bízhat Isten ígéretében, mert gyökere megmarad, mint a kivágott fának: „Ha megmarad belőle egy tized, azt is újból pusztulás éri, ahogy a csernek vagy a tölgynek a kivágás után lelegelik az új hajtásait. De egy ilyen hajtás végül szent maggá válik!” (Ézsaiás 6,13)

Egy próféciában pedig a „fa” törzsökéről sarjadó hajtás már messiási ígéretet hordoz: „Vesszőszál hajt ki Isai törzsökéről, hajtás sarjad gyökereiről.” (Ézsaiás 11,1)

 

Hebrontól nem messze található egy többezer éves tölgy, amit Mamre-tölgynek vagy Ábrahám tölgyének neveznek. A zsidó hagyomány szerint Ábrahám itt találkozott Isten angyalaival, akiket vendégül látott a tölgyfa alatt. A fa törzse már elhalt, de új hajtások jelentek meg rajta. Jelenleg egy orosz ortodox kolostor kertjében található.

Kép forrása

 

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .