Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 2Mózes 18; 32,31–34; 35–40
  • Intelligenciatípus: Logikai-matematikai, vizuális-térbeli, testi-mozgásos, kapcsolati, verbális-nyelvi, egzisztenciális
  • Tevékenység: A szent sátor modellje és méretei, mérések könyökkel; Szent sátor makettek készítése, kézművesség feladatmegosztással; szerepjáték kis csoportokban

 

A szent sátor modellje és méretei (Logikai-matematikai, vizuális-térbeli, testi-mozgásos)

A szent sátor és udvarának modellje és fő részei, tartozékai:

1: szentek szentje, 2: szövetség ládája, 3: kárpit, 4: illatáldozati oltár, 5: lámpatartó,
6: szentély, 7: szent kenyerek asztala, 13: mosdómedence, 14: égőáldozati oltár, 15: kapu

A szent sátor méretarányos rekonstrukciója Izraelben.

A szent sátor udvarának méretei:

  • hossza 100 könyök – kb. 45 méter
  • szélessége 50 könyök – kb. 22 m
  • bejárat: 20 könyök széles függöny – kb. 9 m
  • szőnyegfalat tartó 60 oszlop magassága 5 könyök – kb. 2,2 m

A szent sátor belseje:

  • 30 könyök hosszú – kb. 12 m
  • 10 könyök széles – kb. 4,5 m
  • 10 könyök magas – kb. 4,5 m

A szent sátor távolsága

  • az udvar bejáratától: 50 könyök – kb. 22 m
  • az udvar hátuljától és oldalaitól: 20–20 könyök – kb. 9 m

 

Mérjük ki az udvaron a szent sátor udvarának, a teremben a szent sátor belsejének méreteit „könyökkel”. A könyöktávolságot közepes lépéstávolság is helyettesítheti.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 2Mózes 18; 32,31–34; 35–40
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, logikai-matematikai, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Keresztrejtvényfejtés: szavak értelmezése Mózes történeteiből; bibliai történetmesélés: Mózes terhei és a Szent sátor készítése; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés; dicsérő ének

 

Sátorszavak (Verbális-nyelvi, logikai-matematikai)

Izráel népe letáborozott a Sínai-hegynél, és hosszabb időt töltöttek ott. Mi is álljunk meg itt, és tekintsünk vissza kicsit egy keresztrejtvény szavaival. Mózes történeteihez kapcsolódó szavakat, kifejezéseket helyeztük el a keresztrejtvény oszlopaiban, a megfejtést felülről lefelé kell beírni. Az oszlopok számozása az alsó színes sorban található. A számok feletti sorban is egy értelmes szót olvashatunk, amihez feleletválasztó kérdés kapcsolódik.

A négyzetrács szürke négyzetei háttérként szerepelnek. (A keresztrejtvény megtalálható a letölthető mellékletben, nyomtatható formában.)

  1. Csapások és parancsolatok száma.
  2. Állat, aminek a mintájára Áron aranyszobrot öntött.
  3. A _ _ _ _ _ rossz tanácsadó.
  4. Izráel népe a pusztában _ _ _ _ _ _ _ l (’l’ nélkül).
  5. Szolgai munkát végez, ellenszolgáltatás nélkül.
  6. Ki került trónra Egyiptomban Mózes születése előtt? (Milyen? + Ki?)
  7. Én, az Úr vagyok a te _ _ _ _ _ _ _. (2Mózes 20,2)
  8. Izráel első táborhelye a pusztában, ahol keserű vizet találtak.
  9. A nyájhoz tartozó apaállat.

 

Aki minden megfejtést beírt, a számok fölötti sorban talál egy szót. Ez az, ami Isten népét többször is kísértette a pusztában. Vajon miért? Válaszd ki az okait a válaszlehetőségek közül.

A. Éhesek voltak.
B. Elégedettek voltak.
C. Szomjasak voltak.
D. Féltek a pusztai vadállatoktól.
E. Megijedtek, amikor leszállt az Úr a Sínai-hegyre.
F. Türelmetlenek voltak, mert Mózes sokáig volt a Sínai-hegyen.

 

Megoldások:

Ami Isten népét kísértette: ZÚGOLÓDÁS.

Okai: Éhesek, szomjasak voltak, és türelmetlenné váltak, amikor Mózes túl sokáig tartózkodott a Sínai-hegyen. (A, C, F)

 

Ha a keresztrejtvény fehér (betűhelyeket tartalmazó) területét úgy nézzük, mint egy ábrát, mi jut róla az eszünkbe? Mire emlékeztet ez a forma? – Hallgassuk meg a gyerekek válaszait, minden logikus megoldás elfogadható (pl. piramis, palota, épület, sátor, hegy stb.)

Ha elhangzott a sátor szó, a végén emeljük ki, és mondjuk el, hogy mi is a sátorra gondoltunk. A sátor volt a pusztai vándorlás egyik legfontosabb eszköze. Amikor letáborozott a nép, akkor sátrat vert, és sátrakban élt, amíg az Úr jelét nem adta az indulásnak.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 2Mózes 19–20; 24; 31,18; 32; 34; Máté 7,12; 22,37.39
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, vizuális-térbeli, logikai-matematikai, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Tiltások átalakítása állítássá, kreatív írás, drámajáték; kőtábla-kézműves: kreatív makettötletek; családi szabálylista alkotása csoportmunkában; tízparancs számmondóka, fejtörő és felelgető játék

 

Szeress… (Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, vizuális-térbeli)

Ne, ne, ne… – nehéz így élni, állandó tiltások között. Pedig a parancsolatok célja sokkal inkább az, hogy élni tanítsa, élni segítse Isten népét.

Fogalmazzuk meg együtt a „nem szabad” tiltások mellé, hogy akkor mit szabad. Pl. így:

1. Én, az Úr vagyok a te Istened.
2. Ne imádj más isteneket! → Egyedül Istent imádd!
3. Ne mondd ki Isten nevét meggondolatlanul! → Tisztelettel ejtsd ki Isten nevét!
4. Emlékezz meg az Úr napjáról, szenteld meg azt!
5. Tiszteld a szüleidet!
6. Ne ölj! → Szeresd az élőket, és vigyázz rájuk!
7. Ne hagyd el azt, akit szeretsz! → Légy hűséges!
8. Ne lopj! → Becsüld meg mások értékeit!
9. Ne hazudj! → Légy őszinte, igazmondó!
10. Ne kívánd a másét! → Elégedj meg azzal, ami a tiéd!

Amikor Jézus összefoglalta a parancsolatokat, a pozitív oldalt emelte ki: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. …Szeresd felebarátodat, mint magadat.” (Máté 22,37.39)

Tegyük személyessé a gyerekek számára a parancsolatokat, válasszanak az alábbi feladatok közül:

  • Válaszd ki valamelyik parancsolatot a tíz közül, és írd le, mit jelent az a számodra! Mire figyelmeztet, milyen feladatot ad, miben erősít meg?
  • Válaszd ki az egyik parancsolatot, és írj hozzá példatörténetet egy mai megtörtént vagy elképzelt eset alapján! Rajzot is készíthetsz hozzá.
  • Fogjatok össze páran, válasszatok egy parancsolatot, és keressetek hozzá mai élethelyzeteket! Dramatizálva jelenítsétek meg az egyiket!

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 2Mózes 19–20; 24; 31,18; 32; 34
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Mozgásos döntésjáték: szabad /nem szabad helyzetek, beszélgetés; bibliai történetmesélés: törvényadás a Sínai-hegynél, kőtáblák és aranyborjú; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés; bátorító ének

 

Szabad-e, szabad-e… (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)

A Repül a, repül a… játék mintájára (kattints a címre) játsszunk Szabad-e, szabad-e… játékot.

A játékvezető (kezdetben a pedagógus) szemben a többiekkel ismételgeti: „Szabad-e, szabad-e, szabad-e…”, miközben ujjaival az asztalon dobol. Majd váratlanul folytatja, pl. „Szabad-e, szabad-e, szabad-e… pirosnál átszaladni a zebrán?” – és magasba lendíti a kezét. A többiek szintén felemelik a kezüket, és kézjellel válaszolnak: nyitott tenyér = szabad, ökölbe szorított kéz = nem szabad.

Először érdemes egyértelmű választás elé állítani a gyerekeket, pl.:

„…szünetben az udvaron szaladgálni?”
„…leverni a madárfészket az ágról?”
„…fagyit nyalni az utcán?”
„…mosatlanul enni a gyümölcsöt?”
„…mobilozni az iskolában?”
„…segíteni a barátodnak a tanulásban?”

Majd tegyünk fel olyan kérdéseket, amit nem lehet ilyen egyértelműn eldönteni, és valószínűleg meg fogja osztani a gyerekeket. Pl.:

„…almát enni hámozatlanul?”
„…az utcán hangosan nevetni?”
„…vacsora közben SMS-ezni?”
„…futva menni haza a suliból?”

Amikor már elég jól megy a játék, felkérhetünk egy-egy ügyes gyereket a játékvezetésre is.

Azoknál a kérdéseknél, ahol erősen megoszlanak a vélemények, kérdezzük meg, ki miért döntött így vagy úgy?

Végül kérdezzük meg azt is, miért van szükség szabályokra? Miért kell kimondani egyes dolgokra azt, hogy szabad, másokra azt, hogy nem szabad? Mi lenne az emberekkel (gyerekekkel) szabályok nélkül?

Mi az, amit nem kell pontosan leszabályozni? Mikor válhatnak zavaróvá vagy akadállyá a merev szabályok?

 

Isten szabályai (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)

Izráel népe Isten vezetésével vándorolt a pusztában, de közben akadtak nehézségeik. Ilyenkor a nép háborgott, zúgolódott, mondta a magáét. Ideje volt megállni, és tisztázni a dolgokat.

Történetmesélés a 2Mózes 19–20; 24; 31,18; 32; 34 alapján:

Izráel népe elfáradt. Már két teljes hónap eltelt, mióta kijöttek Egyiptomból, és azóta mindenütt csak kő meg kő, szikla és puszta, ahol alig talál legelni valót, árnyat adó fát vagy legalább bokrot az állat, az emberről nem is beszélve. Mert bizony, a mindennapi manna összegyűjtésébe is el lehet fáradni. De leginkább abba, hogy az ember úgy érzi, céltalanul bolyong a pusztában.

Pedig a cél már ott állt előttük: Megérkeztek Isten hegyéhez, a Hórebhez, más néven Sínai-hegyhez, ahol Mózest megszólította és útnak indította az Úr. Most is ez történt: Mózes felment a hegyre, hogy tiszteletét tegye Isten előtt: „Megérkeztünk, Uram.” Isten így beszélt Mózeshez: „Láttátok, mit tettem Egyiptommal, hogyan hordoztalak benneteket sasszárnyakon, és hogyan hoztalak ide benneteket. Most azért hallgassatok a szavamra, tartsátok meg a szövetségemet, és az én népem lesztek.”

Mózes vitte az üzenetet, amire a nép egy emberként válaszolt: „Megteszünk mindent, amit az Úr mond.” Na jó, de mégis mit kell tennünk? – gondolták magukban. Isten hallotta a ki nem mondott kérdést. És úgy tett, hogy örökre emlékezetükbe vésse a választ. Harmadnap reggel mennydörgés, villámlás, sűrű felhő támadt a hegyen, kürtszó hallatszott, majd Isten tűzben leszállt a hegyre. Mindenki megrémült, Mózes pedig kivezette a népet a táborból a hegy lábához. Ott kellett várniuk, míg ő fölment a hegyre az Úrhoz. Isten mennydörgésben beszélt Mózeshez, aki meghallgatta, majd lement a néphez, és elmondta Isten parancsait:

„Én, az Úr vagyok a te Istened. Ne legyen más istened rajtam kívül!
Ne csinálj magadnak semmiféle bálványszobrot. Ne imádd és ne tiszteld azokat!
Ne mondd ki hiába Istenednek, az Úrnak a nevét!
Emlékezz meg a nyugalom napjáról, és szenteld meg azt!
Tiszteld apádat és anyádat!
Ne ölj!
Ne paráználkodj!
Ne lopj!
Ne tanúskodj hamisan felebarátod ellen!
Ne kívánd felebarátod házát… és semmit, ami a felebarátodé!”

Később részletesen is elmondta, hogy a parancsok pontosan mit jelentenek, hogy hogyan kell ezentúl élniük. A nép egy akarattal felelte: „Megtesszük mindazt, amit elrendelt az Úr.” Még nem sejtették, hogy a próbatétel csak most kezdődik igazán.

Mózest ismét magához hívta a hegyre az Úr, hogy a parancsolatokat kőtáblára írva adja át neki. Megtehette volna ezt akár egy nap alatt is. De nem. Mózes negyven nap és negyven éjjel maradt fent az Úrnál, miközben felhő borította be a hegyet.

Mi történt közben odalent? Meddig tartott a nép elszántsága, miközben látták a félelmetes, felhőbe burkolódzó hegyet? „Talán már nem is él? Isten magához vette őt a hegyen? Mi lesz így velünk?” – Súlyos kérdések nyomasztották az embereket, és végül megkeresték Áront, hogy csináljon valamit: „Jöjj, és készíts nekünk istent, hogy előttünk járjon! Mert nem tudjuk, hogy mi történt Mózessel…”

Áron maga is elbizonytalanodott a hosszú várakozás alatt, nem igazán tudott a nép aggályára mit felelni. Nem tudott nekik ellentmondani. Összeszedték hát az aranyékszereiket, és Áron borjúszobrot öntött az aranyból. Istenszobrot, amilyet az egyiptomiak tiszteltek. Aztán ünnepet hirdettek, és áldozatokat mutattak be a szobor előtt, amiről ezt mondta Áron: „Ez a te istened, Izráel, aki fölhozott téged Egyiptomból.” A nép megkönnyebbült, enni-inni és mulatozni kezdett.

Isten akkor szólt Mózesnek: „Indulj, mert elromlott a néped. Hamar letértek arról az útról, amelyet megparancsoltam nekik.” – és haragjában súlyos csapásra készült. De Mózes leborult előtte, és addig könyörgött a népért, amíg az Úr meg nem enyhült irántuk.

Mózes lement a hegyről, vitte a két kőtáblát, rajta a parancsolatok igéit, amit az Úrtól kapott. Már messziről hallotta a mulatozók hangját. És amikor meglátta az aranyborjú körüli táncot, bizony maga is haragra gerjedt. Ledobta a földre, és összetörte a kőtáblákat. Aztán elégette és porrá törte a borjúszobrot is. Majd megbüntette mindazokat, akik élen jártak a mulatozásban. Árontól számon kérte, hogy tehetett ilyet. Aztán leborult az Úr előtt, és könyörgött a népért, hogy bocsásson meg nekik. És az Úr megbocsátott, mert Ő „irgalmas és kegyelmes Isten! Türelme hosszú, szeretete és hűsége nagy!” Megbocsátja a bűnt, bár nem hagyja egészen büntetés nélkül. Figyelemmel kíséri népét nemzedékeken át.

Isten pedig szólította Mózest, aki felment újra a hegyre, és két kőtáblára véste a tíz igét, ami alapján Isten szövetséget kötött velük. Mózes már tudta, hogy az Úr féltőn szerető Isten. Vajon megtanulja-e ennyiből a népe, hogy Féltőn-szerető a neve?

grafika © Kelemen Czakó Rita

Ki az Istent szereti (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus)

Beszélgessünk:

Mit jelentett Mózes és Izráel népe számára a Sínai-hegy, a Hóreb?
Hogyan adta tudtul az Úr, hogy valami nagy dologra készül? Mik voltak a jelei a jelenlétének?
Isten szövetséget kötött a népével. Mit kellett ehhez a népnek betartani? Hogyan válaszolt a parancsolatokra a nép?
Mik ezek a parancsolatok? Mire emlékeztek közülük? Melyiket kell megmagyarázni?
Hogyan tudnánk egyszerűbben és érthetőbben megfogalmazni a Tízparancsolat igéit? Próbáljuk meg! Pl. így:

    1. Én, az Úr vagyok a te Istened.
    2. Ne imádj más isteneket!
    3. Ne mondd ki Isten nevét meggondolatlanul!
    4. Emlékezz meg az Úr napjáról, szenteld meg azt!
    5. Tiszteld a szüleidet!
    6. Ne ölj!
    7. Ne hagyd el azt, akit szeretsz!
    8. Ne lopj!
    9. Ne hazudj!
    10. Ne kívánd a másét!

Mi történt a Tízparancsolat kihirdetése után?
Mennyi időt töltött Mózes a hegyen? Miért nem tudta ezt a nép kivárni?
Mi lett a türelmetlenségük „gyümölcse”?
Hogyan fogadta ezt Isten? Hogyan reagálta le Mózes?
Milyen egyezség született végül? Ennek mi lett a „gyümölcse”?
Vajon a Tízparancsolat csak Izráel népének szól? Mi erről a véleményetek?

Egyik gyerekénekünk így kezdődik: „Ki az Istent szereti, Törvényeit kedveli…” Ti hogyan, milyen gondolatokkal folytatnátok?

Énekeljük el a Ki az Istent szereti című ének első két versszakát (Harangszó 44:1–2).

 

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 2Mózes 15,22 – 17,7
  • Intelligenciatípus: Kapcsolati, verbális-nyelvi, természeti, egzisztenciális, testi-mozgásos, vizuális-térbeli, logikai-matematikai
  • Tevékenység: Dramatikus játék: családi beszélgetés nehéz élethelyzetben; páros bizalomjáték: vezetés vakon szabad téren, papíron; tészta- és müzliképek készítése; tapasztalatszerzés méréssel; konszenzusvita: túlélőkészlet egy lakatlan szigetre

 

Közöttünk van-e az Úr? (Kapcsolati, verbális-nyelvi, természeti, egzisztenciális)

Kis csoportokban helyezkedjenek el a gyerekek. Minden csoport egy-egy család lesz Izráel pusztában vándorló közösségéből. A család tagjai fáradtak, éhesek és szomjasak. Vajon hogy reagálják le egy családi beszélgetésben ezt a helyzetet? Játsszák el a gyerekek a beszélgetést. Legyen köztük, aki panaszkodik, zúgolódik. De legyen olyan is, aki türelemre, kitartásra int, és bízik Istenben.

Majd váltsunk helyzetet: Játsszák el a családi beszélgetést a gyerekek úgy, hogy már megtörténtek a csodák: Találtak ivóvizet, minden nap mannát szedeget a család (kivéve szombaton, mert az ünnep), ráadásul Mózes vizet fakasztott a sziklából.

Eljátszhatnak a gyerekek egy mai családi beszélgetést is, amikor nehéz helyzettel küzd a család. Hogy érinti ez a családtagokat? Miben, kiben bíznak? Látnak-e megoldást? Köztük van-e az Úr a nehézségek közepette is?

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 2Mózes 15,22 – 17,7
  • Intelligenciatípus: Kapcsolati, verbális-nyelvi, természeti, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Konszenzusvita: túlélőkészlet összeállítása pusztai vándorláshoz; bibliai történetmesélés: vándorlás a pusztában, pusztai nehézségek; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés; bátorító ének szólamfelelgetéssel

 

Túlélőkészlet (Kapcsolati, verbális-nyelvi, természeti, egzisztenciális)

Izrael népe sietve távozott Egyiptomból, nem sok idejük volt készülődésre, pakolásra. Vajon mit vittek magukkal? Miből állhatott egy korabeli túlélőkészlet?

Kis csoportokban alkossanak a gyerekek „családokat”, és írjanak egy 5-10 tételes listát azokról a dolgokról, amelyek szerintük biztosan ott voltak az úti csomagban. Majd állítsák a dolgokat számozással fontossági sorrendbe.

Csoportmunka után családonként mutassa be valaki a listájukat. Került-e a listákra olyan dolog, ami abban a korban még nem létezett (pl. gyufa)? Állítsunk össze egy közös listát a legfontosabb dolgokról.

Mi lehet az, ami leghamarabb „eltűnt” a listáról, ami leghamarabb elfogyott?

 

Emlékeznek rá a gyerekek, hogy útravalónak mit vittek magukkal páska éjszakáján a zsidók? – Kovásztalan tésztát, amiből út közben gyorsan lepényeket tudtak sütni.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

grafika © Bódi Kati

  • Bibliai történet: 2Mózes 13,17 – 15,21; Zsoltárok 136,1.10–15
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, kapcsolati, egzisztenciális, önismereti, vizuális-térbeli, természeti
  • Tevékenység: Zsoltárszakasz olvasása, zsoltárversek éneklése szóló-kórus párbeszéddel, ritmus- és egyéb hangszerkísérettel; dalszövegírás, dallamszerzés önállón vagy kis csoportban, szöveges, énekes előadás; papírmakettek készítése

 

Dicsérjétek az Urat (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, kapcsolati, egzisztenciális)

A 136. zsoltár Isten nagy tetteit felsoroló hálaadó ének. A teremtés kozmikus tetteinek sorolása után a 1015. versekben az Egyiptomból való szabadulás lépései következnek. Olvassuk el a zsoltárrészletet, majd versről versre haladva idézzük fel a gyerekekkel a mögötte rejlő történetet.

Tartsunk felelgető olvasást szóló és kórus párbeszédével. A kórus a nép hangja, ők a refrénsorokat ismétlik, a szóló pedig Áron, Izráel szószólójának a hangja. Aki Áron szerepét vállalja, a sorokat emelt, éneklő hangon (recitálva) is olvashatja.

 

Lesújtott Egyiptom elsőszülötteire,
mert örökké tart szeretete.
Kihozta onnan Izráelt,
mert örökké tart szeretete,
erős kézzel és kinyújtott karral,
mert örökké tart szeretete.
Kettéhasította a Vörös-tengert,
mert örökké tart szeretete,
átvezette rajta Izráelt,
mert örökké tart szeretete.
De a fáraót és seregét a Vörös-tengerbe szorította,
mert örökké tart szeretete.

 

A 136. zsoltár Dicsérjétek az Urat címmel a gyülekezeti énekeskönyvben is szerepel (kattints a címre), de az eredeti énekből épp azok a versszakok maradtak ki, amelyek az Egyiptomból való szabadulást éneklik meg. Így is maradt az énekben annyi dicsérni való, amivel kapcsolódhatunk a mai történethez. Énekeljük az alábbi versszakokat szintén szóló-kórus felelgetéssel (Református énekeskönyv 136:1.3.9.13):

 

Dicsérjétek az Urat, / Mert ő jókedvet mutat,
És az ő kegyessége / Megmarad mindörökre.

Dicsérje őtet minden, / Mert nagy csudákat teszen,
És az ő kegyessége / Megmarad mindörökre.

Népét vezérlé híven / Szörnyű nagy kietlenben,
És az ő kegyessége / Megmarad mindörökre.

Ellenségünk kezéből / Megmente jókedvéből,
És az ő kegyessége / Megmarad mindörökre.

 

A Harangszó című, gyerekeknek szóló énekgyűjtemény a refrént némileg eltérő szövegváltozattal közli, ami talán a gyerekek számára jobban érthető (Harangszó 54).

Énekelhetjük a dalt ezzel a refrénnel is:

 

És az ő nagy kegyelme / Megmarad mindörökre.

 

A dalt a felelgető szólambeosztás mellett „hangszerelve” is előadhatjuk, amelybe főleg ritmushangszereket (csörgődob, cintányér, csengő, triangulum, egyéb ütőhangszerek) vonhatunk be. De a furulya vagy a gitár helyét is könnyen megtalálhatjuk a „zenekarban”, amely hálaadó szabadítás-ünneppé változtathatja a hittanórát vagy egyéb alkalmat.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 2Mózes 12,31.51; 13,17 – 15,21
  • Intelligenciatípus: Testi-mozgásos, kapcsolati, verbális-nyelvi, természeti, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Kapukereső szabadulójáték tekintet jelzésével; bibliai történetmesélés: átkelés a Vörös-tengeren, Mózes hálaadó éneke; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés; magasztaló ének ritmuskísérettel, lépegető mozgással

 

Szabadulókör (Testi-mozgásos, kapcsolati)

Páska éjszakáján a fáraó hívatta Mózest és Áront, és azt mondta nekik: „Induljatok, menjetek ki az én népem közül Izráel fiaival együtt!” (2Móz 12,31) Jó, de merre, milyen úton induljanak?

Válasszunk ki két gyereket, ők lesznek most a két vezető. A többiek Egyiptom népe, ők körbe állnak, kb. lépésnyi távolságra egymástól. A két vezető félrehúzódik vagy kimegy a teremből.  Kijelölünk a körben egy „kaput” két szomszédos gyerek között. A két vezető beáll a körbe, és keresni kezdik a kaput. A körben állók csak a tekintetükkel jelzik, hogy náluk, köztük van-e a kapu (elutasító vagy hívogató, barátságos tekintet). A vezetők együtt keresik a kijáratot. Ha rossz irányba indulnak, a körben állók a karjukkal elzárják az utat. Ha jó irányba indulnak, akkor szabadon kimehetnek a kapun. Hányadik próbálkozásra sikerül azt megtalálni?

A játékot megismételhetjük új vezetőkkel, Mózes és Áron szerepében.

Forrás

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

grafika © Bódi Kati

  • Bibliai történet: 2Mózes 4,27 – 12,42; Zsoltárok 3,9
  • Intelligenciatípus: Logikai-matematikai, verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, természeti, kapcsolati, egzisztenciális, vizuális-térbeli
  • Tevékenység: Felelgető számmondóka a tíz csapásra emlékeztető képekkel; egyiptomi körgallér készítése a tíz csapás rajzaival; a páska jele, páskaajtó festése ecsettel, ujjal, tenyérrel; „Ha én felnőtt volnék” – irodalmi szöveg értelmezése, feldolgozása beszélgetéssel, rajzzal

 

Tízcsapás mondóka (Logikai-matematikai, verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, természeti, kapcsolati, egzisztenciális)

A számolósdi mintájára íródott az alábbi mondóka, játékos humorral idézve meg az egyiptomi tíz csapás emlékét. Olvassuk el a gyerekekkel, értelmezzük és azonosítsuk a versszöveg alapján a csapásokat.

 

Miklya Zsolt
Tízcsapás

Egy – A folyó vérre megy.
Kettő – Béka ezerkettő.
Három – A szúnyogirtást várom.
Négy – Mindenütt csak légy.
Öt – Mennyi állatdög!
Hat – Most vakarózhatsz.
Hét – Hullik rád a jég.
Nyolc – Sáskát csomagolsz.
Kilenc – Sötét van, mégse pihensz.
Tíz – Jajgatsz, ahogy bírsz.
– Igazad van, barátom.
Isten az Úr, belátom.

 

A záró sorpár milyen „tanulsággal” bővíti a történetet? Mi történhetett volna, ha a fáraó már hamarabb belátja, hogy „Isten az Úr”?

Ti melyik csapás után fejeznétek be belátással a történetet?

Hogyan élhetünk mi belátással a mindennapokban? Mire vezet a makacsság?

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 2Mózes 4,27 – 12,42
  • Intelligenciatípus: Logikai-matematikai, verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, természeti, kapcsolati, egzisztenciális, testi-mozgásos
  • Tevékenység: Mózes életszakaszai számokkal kifejezve, felelgető számmondóka; bibliai történetmesélés: Mózes és Áron a fáraó előtt, tíz csapás Egyiptomban; a történethez kapcsolódó kvízkérdések, beszélgetés; bizalom-ének tapskísérettel, vonulással

 

Számolósdi (Logikai-matematikai, verbális-nyelvi, zenei-ritmikus)

Egy pásztor jól tud számolni. Minden nap megszámolja a juhait, megvan-e mind. Számon tartja, van-e közöttük sérült, vemhes (pocakjában a kisbarival), akire jobban kell vigyázni. Számon tartja a napokat, időszakokat is, hogy tudja, mikor minek van ideje. És számon tartja minden bizonnyal az éveket is.

Emlékeztek Mózes életének a számaira?

Hány hónapos volt, amikor gyékénykosárban a Nílus partjára került? (3)
Kb. hány évig szoptatta őt az édesanyja? (max. 4-5)
Hány éves koráig élt Egyiptomban a királyi palotában? (40)
Hány évet élt a pusztában a midjániak között? (40)
Hány éves korában szólította meg őt az Úr? (80)

 

80, vagyis 8×10 év – kulcsfontosságú a 10-es szám benne.

Játsszunk egy kicsit a tízzel. Ismeritek a mondókát, ami így kezdődik?

Egy – megérett a meggy…

Ha van jelentkező, hallgassunk meg egy változatot a gyerekektől.

Majd mondjuk el az alábbi változatot, ami Mózes életéhez kapcsolódó parafrázis (Miklya Zsolt átköltése). Felismerhetjük benne az egyiptomi és a pusztai élet képeit. Akár Mózes is mondogathatta volna útközben. Mi mondjuk felelgetve: a gyerekek sorolják a számokat, a pedagógus a rímelő választ:

 

Egy – messze van a hegy,
Kettő – csipkebokor vessző,
Három – testvéremet várom,
Négy – túl sok itt a légy,
Öt – megérik a tök,
Hat – a kút kiapad,
Hét – lángost süt a pék.
Nyolc – tele van a polc,
Kilenc – a forrásnál megpihensz,
Tíz – víz, tiszta víz.

 

Bizony, nagy kincs volt a pusztában a víz, pásztornak és állatnak egyaránt. Mózes ezt jól megtanulta. És biztosan eszébe jutott nemegyszer a Nílus, meg a folyó vizével öntözött földek és kertek. Más világ, másféle rend volt Egyiptomban, mint kint a pusztában. Mózes jól ismerte már mindkettőt. Néha vágyott is vissza Egyiptomba, a bőség földjére. De arra legkisebb porcikája sem vágyott, hogy a fáraó elé álljon az Úr küldötteként. Mégis elindult. Mert kicsoda ő, hogy egy ilyen hatalmas Úrnak ellenálljon?

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.