Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  ön- és társismeret, kapcsolat, természetismeret, mozgásos játék, nyelvi feladat, játék, képalkotás, vizualitás, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  kézműves oldal, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 1Mózes 6,5 – 9,17
  • Intelligenciatípus: Kapcsolati, természeti, testi-mozgásos, verbális-nyelvi, vizuális-térbeli, egzisztenciális
  • Tevékenység: Hang- és mozdulatutánzó párkereső és kitalálós játék; állatfajok bemutatása szóban vagy írással, rajzzal, kiállításrendezés; térrendezés: bárkaépítés bútorokkal; levélképek készítése a szabadban és a teremben; kreatív írás: állatok imája

 

Állati párkereső (Kapcsolati, természeti, testi-mozgásos)

Kis cédulákra állatpárok nevét írjuk, minden állat neve 2-2 cédulán szerepeljen. (Annyi cédulát írunk, ahányan részt vesznek a játékban.) A gyerekek cédulát húznak (nem tudják egymásról, ki milyen állat nevét húzta), majd szétszóródva elhelyezkednek a teremben. Jelre mindenki a húzott állat hangját és mozgását utánozva kezdi keresni a párját. Emberi nyelven nem szólhatnak, de az állat hangján és mozdulataival kommunikálhatnak egymással.

Amelyik állatpár egymásra talált, elhelyezkednek a „bárkában” (a terem kijelölt részén). Itt Nóé (a pedagógus) fogadja őket, akinek állatnyelven bemutatkoznak.

 

A bárkából jöttünk (Kapcsolati, természeti, testi-mozgásos)

A közismert „Amerikából jöttem” című játék mintájára két játékos kimegy a teremből, és megegyeznek, hogy milyen állatot fognak alakítani. Ezután bejönnek, és így szólnak a többiekhez:

„A bárkából jöttünk, Nóé így nevezett minket: o…n.” (vagy más kezdő és utolsó betű)

Majd mozdulatokkal és hangadással eljátsszák az állatpárt. Aki először felismeri, és bekiáltja a nevet, az lesz a következő állatpár egyik tagja. Párt választ maga mellé, és a játék hasonlóan folytatódik.

A példa becsapós, mert az o…n jelen esetben nem oroszlán, hanem orangután, amit a hangról és mozgásról lehet felismerni.

 

Kép: 123RF

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, gondolkodtató, logikai feladat, ének, zene, ritmus, 
Szervezési formák:  hittanóra, áhítat, gyermekistentisztelet, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  online szöveg, hanganyag, 

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 1Mózes 6,5 – 9,17; Zsoltárok 126,5; Példabeszédek 14,13; 15,13; 15,15; Prédikátor 7,3
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, logikai-matematikai, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Önismereti játék: ellentétpárok egyeztetése, értelmezése; bibliai történetmesélés: Nóé bárkája; ellentétpárok kiemelése a történetből, dramatikus feldolgozás; figyelmeztető ének értelmezése, szóló-kórus énekdialógus

 

Sírás és nevetés (Verbális-nyelvi, logikai-matematikai, önismereti, egzisztenciális)

A Biblia már az első történeteivel érzékelteti, hogy az emberi élet mennyire végletes. Benne élet és halál, öröm és bánat, sírás és nevetés, harag és megbékélés – ellentétes léthelyzetek és érzelmek váltogatják egymást.

Néhány ősi bibliai bölcsesség is ezt tükrözi. Osszuk ki az alábbi igéket kettévágva a gyerekeknek, feladatuk az egymáshoz illő mondatfelek összeillesztése. Nagy létszám esetén több csoportban is tevékenykedhetnek, minden csoport ugyanazzal a készlettel. (Lásd a csatolt melléklet igekártyáit.)

  • Nevetés közben is fájhat a szív, és az öröm vége is lehet bánat. (Példabeszédek 14,13)
  • Az örvendező szív megszépíti az arcot, a bánatos szív pedig összetöri a lelket. (Példabeszédek 15,13)
  • A csüggedőnek mindig rossz napja van, a jókedvűnek pedig mindig ünnepe. (Példabeszédek 15,15)
  • Többet ér a bánat, mint a nevetés, ha a szomorú arc mellett jobbá lesz a szív. (Prédikátor 7,3)
  • Akik könnyezve vetettek, ujjongva fognak majd aratni. (Zsoltárok 126,5)

 

Miután a csoportok párosították a mondatfeleket, jelezzék a pedagógusnak, aki némán, csak mozdulatokkal jóváhagyja vagy kijavítja az eredményt. Minden csoport válasszon ki a mondatok közül egyet, és beszéljék meg közösen, mi a mondás lényege, értelme, majd keressenek rá mai életpéldát: Kire, milyen helyzetben lehet igaz a mondás?

Végül a csoportok röviden mutassák be és értelmezzék a választott mondásaikat.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

 A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  ön- és társismeret, kapcsolat, nyelvi feladat, játék, képalkotás, vizualitás, drámajáték, élménypedagógia, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 1Mózes 4,1–12.25–26; Kolossé 3,13; Jakab 1,19–20
  • Intelligenciatípus: Önismereti, kapcsolati, verbális-nyelvi, vizuális-térbeli, egzisztenciális, testi-mozgásos
  • Tevékenység: A történethez kapcsolódó hangulatváltások, érzelmi állapotok kifejezése mimikával, hangulatjelek rajzolása; drámajáték: néma életképek a történetből; a harag-téma közelítése alkotó módon: dramatikus játék, kreatív írás, rajz; bocsánatkérés, megbocsátás helyzetei: beszélgetés, dramatizálás

 

Hangulatváltások (Önismereti, kapcsolati, verbális-nyelvi)

Milyen hangulatú lehetett az Édenkert után a mezőre kerülni, és ott új életet kezdeni? Ádám, Éva és fiaik története tele van hangulatváltásokkal, érzelmi hullámzással. Keressük a gyerekekkel, milyen érzelmi állapotok kísérhették a történet eseményeit, fordulópontjait. Az egyes fázisokat arcjátékkal, mimikával is követhetik, ami az adott szereplő(k) érzelmeit fejezi ki.

Mit érzett Ádám és Éva, amikor

  • el kellett hagyniuk az Édenkertet;
  • művelni kezdték kemény munkával a földet;
  • magukhoz szoktatták a környék juhait, kecskéit;
  • első fiuk megszületett;
  • második fiuk megszületett;
  • megtörtént a tragédia, és gyermekek nélkül maradtak;
  • harmadik fiuk is megszületett az elvesztettek helyett?

Mit érzett Kain, amikor

  • apjától megtanulta, hogyan kell művelni a földet;
  • dolgozott egész nap a mezőn, hogy legyen kenyere a családnak;
  • bemutatta a termésből áldozatát Istennek;
  • látta, hogy az ő munkájának nincs jobb eredménye, míg Ábel nyája gyarapodik;
  • Isten figyelmeztette őt, ne hallgasson a haragjára;
  • meglátta Ábelt, milyen vidáman hajtja be a nyájat;
  • meglátta a rakás követ a mezőn?

Mit érzett Ábel, amikor

  • apjától megtanulta, hogyan kell gondozni, legeltetni az állatokat;
  • egész nap a nyájjal volt a mezőn;
  • ha ellett a nyáj, éjszaka is az anyajuhok mellett volt;
  • egy kis barit mutatott be áldozatként Istennek;
  • szépen erősödött, gyarapodott a nyája;
  • mogorva testvére végre szólt hozzá, és a mezőre hívta;
  • meglátta a mezőn, hogy növekedésnek indult a vetemény?

Mit érezhetett Isten, amikor

  • látta, Ádám és Éva hogy boldogul az Édenen kívül;
  • megszületett az emberpár első fia, Kain;
  • megszületett második fiuk, Ábel;
  • látta, hogy a két fiú milyen ügyesen beletanul a munkába;
  • az áldozatuk illata szállt felé;
  • látta, mi lakik Kain és Ábel szívében;
  • hiába figyelmeztette, Kain nem hallgatott rá;
  • Kain rémséges tettét elkövette a mezőn;
  • Ádám és Éva újra egyedül maradt?

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, gondolkodtató, logikai feladat, ének, zene, ritmus, 
Szervezési formák:  hittanóra, áhítat, gyermekistentisztelet, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  online szöveg, hanganyag, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 1Mózes 4,1–12.25–26; Mikeás 7,18–19; Jakab 1,19–20
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, logikai-matematikai, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Ön- és társismereti játék: páros választások; bibliai történetmesélés: Kain és Ábel; Isten természete: büntetés után kegyelem, páros énekmondás

 

Nem vagyunk egyformák (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, logikai-matematikai)

A gyerekek szabadon válasszanak párt, és üljenek le párban egymás mellett vagy egymással szemben. Valószínűleg azokból alakulnak a párok, akik barátok, akik szeretnek együtt lenni, és elég jól ismerik egymást. De vajon mennyire gondolkodnak hasonlóan? Mennyire vannak egymásra hangolódva? Próbáljuk ki ezt egy kis játékkal, ami tíz próbából áll.

Próbánként mond a játékot vezető pedagógus egy-egy szópárt, amelyből a párok mindkét tagjának választani kell. Pl.: Széna vagy szalma? Magában mindenki eldönti, majd egy-kettő-háromra kimondja a választott szót. Ha mindketten ugyanazt mondják, írólapon egy pluszjellel jelölik. Ha mást mondanak, a jelölés egy mínuszjel.

Szópárok lehetnek pl. (a teremtéstörténethez, az Édenhez és az új történethez kapcsolódva):

  • Alma vagy körte?
  • Füge vagy datolya?
  • Tej vagy kenyér?
  • Zsiráf vagy kenguru?
  • Farkas vagy oroszlán?
  • Boci vagy bárány?
  • Kés vagy tarisznya?
  • Tűz vagy víz?
  • Nap vagy Hold?
  • Furulya vagy citera?

Kép: 123RF

Végül értékeljük, milyen erősen vannak egymásra hangolódva a párok: Melyik pár hány pluszjelet szerzett? Emeljék fel sorban a kezüket a 6-os, 7-es, 8-as, 9-es, 10-es erősségű párok!

 

A barátok, játszótársak szeretnek együtt lenni és jól megértik egymást, de azért vannak közöttük különbségek. Vajon a testvérek között is így van? Azt gondoljuk, ők biztosan jobban hasonlítanak egymásra, és jól megértik egymást. Figyeljék meg a gyerekek, hogy is van ez a mai bibliai történetben.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, drámajáték, élménypedagógia, természetismeret, gondolkodtató, logikai feladat, képalkotás, vizualitás, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 1Mózes 2,8–25; 3,1–24; Ézsaiás 51,3; Lukács 23,43
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, testi-mozgásos, természeti, logikai-matematikai, vizuális-térbeli
  • Tevékenység: Milyen gyümölcs vagy? – drámajáték; Jó vagy rossz? – értékmérő nyelvi játék; A másik a hibás – élethelyzetek dramatizálása, beszélgetés; az édeni-paradicsomi szimbolikája és személyes jelentése, beszélgetés, írás, képalkotás

 

Milyen gyümölcs vagy? (Verbális-nyelvi, kapcsolati, természeti, testi-mozgásos)

Egy gyereket kiküldünk a teremből, ő lesz az, aki a tiltott gyümölcsöt keresi. A többiek bent a teremben választanak egy-egy gyümölcsnevet, mindenki valami mást. Majd az alábbi kiszámolóval kijelöljük, ki lesz közülük a tiltott.

 

Ádám, Éva kertben lakott,
ottan sokat járogatott.
Almát, körtét, szilvát ettek,
mondd meg, pajtás, mennyit ettek?

 

Akire az utolsó ütem jut, válaszol, pl.: Hetet.
A mondott szám szerint számol tovább a kiolvasó:

Egy, kettő, három… hét. Te vagy a tiltott gyümölcs.

 

A gyümölcsök elhelyezkednek körben vagy szétszórtan a teremben. Bejön a kiküldött gyerek, sorra odamegy a gyümölcsökhöz, és kérdi: „Milyen gyümölcs vagy?” A kérdezett a gyümölcsnevével válaszol. Erre a kérdező: „Meg szabad téged enni?” A gyümölcs széles mosollyal mondja: „Igen.” Ha a tiltott gyümölcsöt kérdezi, az is így válaszol, sőt próbál nagyon csábító lenni. A kérdező addig kérdez, míg meg nem sejti, hogy ki a tiltott gyümölcs. Visszamegy hozzá, és megkérdi: „Te vagy a tiltott?” Az válaszol: „Á, dehogy?” Ha a kérdező biztos a dolgában, rámutat: „Pedig te vagy az!” Ha eltalálta, a tiltott gyümölcs kimegy, ő lesz a következő kérdező. Ha nem találta el, a kérdező még egyszer próbálkozhat. Ha akkor sem sikerül, a következő játékkör alatt pihen.

 

Mondóka forrása: Gágyor József: Játékos növényvilág (Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2005, 76. o.)

Játékötlet: Miklya Luzsányi Mónika – Miklya Zsolt: Játéktár a Mesélő Bibliához (Harmat, Bp, 2008, 2. történet)

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, természetismeret, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, áhítat, gyermekistentisztelet, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 1Mózes 2,8–25; 3,1–24
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, természeti
  • Tevékenység: Képzeletjáték, beszélgetés: a kedvenc helyem; bibliai történetmesélés: emberpár az Édenkertben, a bűneset; Mennyi jó! – értéksorrend felállítása, beszélgetés, személyes értéklista írása

 

A kedvenc helyem (Verbális-nyelvi, önismereti, egzisztenciális)

Hol van a kedvenc helyed otthon, a lakóhelyeden vagy máshol? Ahol a legjobban érzed magad. Ahova akkor is vágsz, ha nem vagy ott.

Hunyd be a szemed (le is hajthatod a fejed a karodra az asztalon), és képzeld magad erre a helyre. Képzeletben nézz körül: Mi van körülötted? Mit látsz távolabb? Mit hallasz? Mit csinálsz éppen? Mi történik veled? Miért jó itt lenni?

Tegyük fel lassan a kérdéseket, majd maradjunk csendben kicsit, hogy legyen idő a képzeletjátékra.

Végül kérjük meg a gyerekeket, hogy aki szeretne, meséljen róla, hol járt képzeletben.

Aki megszólal, próbálja megfogalmazni azt is, miért szeret ott lenni, miért az lett a kedvenc helye?

 

Az első emberpárnak, Ádámnak és Évának az Édenkert volt ennyire kedves. Ahol a legtöbb öröm érte őket, ahol gyönyörűség volt élni. Az Éden szó éppen ezt jelenti: öröm, gyönyörűség. Az örömteli élet kertje.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ének, zene, ritmus, természetismeret, képalkotás, vizualitás, mozgásos játék, ön- és társismeret, kapcsolat, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  művészetek, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  online szöveg, hanganyag, kézműves oldal, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 1Mózes 1,1–31; 2,1–4; Zsoltárok 50,10–12; 136,2–9
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, természeti, vizuális-térbeli, testi-mozgásos, kapcsolati, egzisztenciális
  • Tevékenység: Versek, dalok a teremtésről, vers-és zenehallgatás, mímes mozgás, éneklés; csoportmunka: teremtés-ugróiskola rajza és játéka; teremtés-doboz készítése csoportmunkában: dioráma képek a teremtés napjairól, beszélgetés a teremtés mai színhelyeiről és állapotáról, az ember felelősségéről

 

Teremtés-versek (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, természeti, testi-mozgásos)

Isten jónak, sőt nagyon jónak találta, amit teremtett. A jó itt azt is jelenti, hogy szép, ami tetszik, amiben gyönyörködni lehet. Isten jó tetszése pedig azt jelenti, hogy valami a helyén van, és örömöt okoz.

A teremtésről a gyerekeknek ezzel az örömmel – létörömmel – érdemes beszélni, amiben segíthet egy-két ilyen hangulatú vers.

Pl. Nemes Nagy Ágnes Tavaszi ének című verse, ami Kósza varjak című kötetében jelent meg, és így végződik (a teljes vers elérhető a verscímre kattintva, a szemelvény 6. oldalán):

 

Minden fűszálban Reád ismerek,
Köszönöm, hogy most élhetek.

 

Miklya Zsolt Isten és a minden című verse a teremtéstörténetet hozza játékos mozgásba, önkéntelenül is bevonva a gyerekeket. Érdemes a szöveg ritmusára építve elmondani, majd szakaszról szakaszra mozgással kísérni a képi rétegeket:

  1. sötét: hunyd le a szemed, takard el az arcodat
  2. világot kerekítünk a karunkkal, majd kezünkkel égitesteket helyezünk az égboltra
  3. kezünkkel mutatjuk a hosszú nyakú zsiráfot, csordogáló patakot, kinyíló virágot, röpködő darazsat
  4. újra világot kerítünk a karunkkal, majd végignézünk magunkon – akár tükör elé is állhatunk

 

Miklya Zsolt
Isten és a minden

      1Mózes 1–2

Réges-régen semmi nem volt
még a földön. Nem volt föld sem.
Nem volt napfény, nem voltak cicák.

És ebben a sötétségben
Isten világot teremtett.
Napos, holdas, csillagos hazát.

Teremtett zsiráfot,
patakot, virágot,
döngicsélő darazsat.

Isten teremtett meg mindent…
Nézd csak meg magad!

 

Hallgassuk meg Miklya Zsolt A Teremtő éneke című dalát is a Paulik Családi Zenekar feldolgozásában. (Elérhető Református Tananyagtár oldalán a verscímre kattintva.)

A dalt meg is tanulhatjuk, együtt énekelve az előadóval.

 

Miklya Zsolt
A Teremtő éneke

Zsoltárok 50,10–12

Enyém az erdő minden vadja,
ezernyi hegynek, ezernyi völgynek
kicsinye-nagyja.

Enyém a mező minden népe,
ezernyi fűszál, ezernyi virág
ékessége.

Enyém a világ, s mi betölti,
növény és állat, csillag és ember,
égi és földi.

S enyém az ember szíve benne,
hálaadásra, magasztalásra,
csodára lelve.

Kép: 123RF

Végül kérdezzük meg:

Milyen csodákra lelhetünk, ha jól körülnézünk a világban?

Miért adhatunk hálát a Teremtőnknek?

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

 

Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, természetismeret, gondolkodtató, logikai feladat, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, áhítat, gyermekistentisztelet, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 1Mózes 1,1–31; 2,1–4; Zsoltárok 136,2–9
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, természeti, egzisztenciális, logikai-matematikai
  • Tevékenység: Szómagyarázat, szóértelmezés: terem, teremt, teremtő; bibliai történetmesélés: a világ teremtése; keresztrejtvényfejtés: a történet kulcsszavainak értelmezése; kreatív szövegalkotás a kulcsszavak felhasználásával

 

Terem, teremt, teremtő (Verbális-nyelvi, természeti)

Üljünk le körben a teremben, és beszélgetéssel készítsük elő a történetet:

Teremben ülünk, de annak a szónak, hogy „terem”, van más jelentése is. Mondjatok a szóval egy-egy mondatot. – Hallgassunk meg néhány példamondatot.

Mire mondjuk, hogy terem valamit? Mi lehet az a valami? – Többnyire növényekre értjük: pl. a gyümölcsfa gyümölcsöt terem. A gyümölcs is termés – a szó a terem szóból származik.

Mire mondhatjuk még, hogy terem valamit? Tudtok-e más példát is mondani? – Pl. Türelem rózsát terem. Mit jelent ez a közmondás?

A terem szó azt jelenti, hogy valami életre kel, kifejlődik.

És ez hogy történik? Magától? Ki az, aki teremt, aki életre kelt?

A Teremtő. Hogy ez hogyan is történik, arról már a régiek is meséltek. Ősi történetet adtak szájról szájra a teremtés első idejéről, amit később lejegyeztek, hogy te is halld, és el tudd olvasni a Biblia első lapjáról.

 

A világ teremtése (Verbális-nyelvi, természeti, egzisztenciális)

Történetmesélés az 1Mózes 1,1–31 és 2,1–4 alapján:

 

Kezdetben nem volt semmi. Csak a nagy sötét üresség.

Isten akkor ezt mondta: Legyen világosság.

És lett világosság. De jó, gondolta Isten, és elválasztotta a világosságot a sötétségtől. A világosságot nappalnak, a sötétséget éjszakának nevezte el. Ezzel telt az első nap.

Aztán azt gondolta Isten, elválasztom egymástól a lenti és a fenti vizeket is. Legyen boltozat a vizek között – mondta.

És elválasztotta a vizeket, a boltozatot pedig elnevezte égnek. Így telt a második nap.

Aztán azt mondta Isten: Gyűljenek össze a lenti vizek, hogy kilátszódjék a száraz.

Összegyűltek a vizek, és láthatóvá vált a száraz. A vizeket tengernek, a szárazat földnek nevezte el Isten.

De látta, hogy a szárazföld még kopár, hát ezt mondta: Növesszen a föld növényeket. És a földön kinőtt a fű, maghozó növények, gyümölcstermő fák növekedtek. De jó, gondolta Isten. Így telt a harmadik nap.

Aztán látta Isten a csupasz eget, és azt mondta: Legyenek világító testek az égbolton. Hogy megmutassák a nappalt, az éjszakát, hogy látható legyen, hogyan múlik az idő. És megalkotta a Napot, a Holdat, megalkotta a csillagokat. És gyönyörködött az égitestekben Isten. Így telt a negyedik nap.

Aztán azt mondta Isten: Legyen élet a vizekben és a levegőben is.

És megteremtette a vízi állatokat, a vízben nyüzsgő élőlényeket meg az égi madarakat. Nem győzött gyönyörködni, meg is áldotta őket. Így telt az ötödik nap.

Látta Isten, hogy a szárazföld zöldbe borult, de csak a szél mozgatja a leveleket, ágakat. Azt mondta hát Isten: Nyüzsögjön a föld is az állatoktól, éljenek rajta vadak, csúszómászók, férgek.

Elégedett volt a munkájával Isten, de még valaki hiányzott: Embert alkotok, aki hasonlítani fog hozzám – mondta Isten. És megteremtette az embert, férfit és nőt alkotott. Megáldotta őket, hogy sokasodjanak, töltsék be és vegyék uralmuk alá a földet.

A föld így már teljesen életre kelt, aminek különösen örült Isten. Így telt a hatodik nap.

A hetedik napra nem maradt más, mint a megnyugvás, pihenés és öröm. Hogy a helyére került minden. Megáldotta és megszentelte Isten a hetedik napot, amin a teremtés öröme sugárzik át azóta is.

grafika © Kelemen Czakó Rita

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

 A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.