Történetmesélő Biblia Archívum

18-2. Kis talajvizsgálat

2026-03-24/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, Újszövetség

Képforrás: 123RF

Bibliai történet: Máté 13,1–9.18–23; Márk 4,1–9.13–20; Galata 5,22–23
Intelligenciatípus: Természeti, testi-mozgásos, vizuális-térbeli, kapcsolati, verbális-nyelvi, önismereti, egzisztenciális
Tevékenység: Magültetés, csíráztatás, tavaszi dekoráció készítése; talajképek kollázzsal, példázatmesélés; talajkérdések: önismereti beszélgetés, drámajáték, kreatív írás és rajz

Csíráztató (Természeti, testi-mozgásos)

Ültessünk el virágföldbe különböző magokat (bab, búza, kukorica, fűmag stb.), locsoljuk meg, és várjuk a következő heteket, hogy vajon melyik mikor hajt ki a földből. Hét közben is figyeljük, hogy a virágföld nedves legyen, de nehogy túllocsoljuk.

Csíráztassunk babszemeket virágföld nélkül is, nedves vattán, hogy a csírázás folyamatát jobban megfigyelhessük.

Kép: 123RF

Fűhajú tavaszi dekor (Természeti, testi-mozgásos, vizuális-térbeli)

Látványos tavaszi/húsvéti dekoráció a fűhajú tojásfej, amihez üres tojáshéjakra, virágföldre és fűmagra van szükség. A tojáshéjakat a sütéshez használt tojásból tudjuk megfelelő töréssel előkészíteni. Részletes leírást találunk itt: Fűhajú Tojásemberek.

A tojásokba más növénymagokat is vethetünk, és a tojásfejek, tojástartó, moha és egyéb növények összeépítésével csinos tavaszi dekorációt készíthetünk.

Képek: 123RF

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

18-1. Kiment a megvető

2026-03-23/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, Újszövetség

Grafika © Kelemen Czakó Rita

Bibliai történet: Máté 13,1–9.18–23; Márk 4,1–9.13–20
Intelligenciatípus: Természeti, testi-mozgásos, kapcsolati, verbális-nyelvi, önismereti, egzisztenciális, zenei-ritmikus
Tevékenység: Magválogatás: gabonafélék magjai; bibliai történetmesélés: A magvető példázata; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, dicsérő ének

Magválogató (Természeti, testi-mozgásos, kapcsolati)

Előzetesen keverjünk össze különböző gabonamagokat, legalább háromfélét. Legkönnyebben megkülönböztethető egymástól a búza, rizs és kukorica. De búza helyett lehet árpa, és lehet a keverékben zab is, ami a búzától, árpától könnyebben megkülönböztethető. Lehet a keverékben egy kevésbé ismert, érdekes gabonaféle is, pl. köles.

A gyerekek kis csoportokban helyezkedjenek el egy-egy asztal körül. Minden csoport elé tegyünk egy tálcát, és szórjunk rá a keverékből. A gyerekek válogassák szét a magokat különböző magfélék szerint.

Beszélgessünk:

Tudjátok-e, melyik magnak mi a neve?
És azt tudjátok-e, hogy ezeknek a magféléknek (növényeknek) mi a közös neve?
Milyen növények tartoznak még a gabonafélék közé? (A fent ajánlottakon kívül: árpa, rozs, cirok.)
Ezek közül melyeket ismerték és vetették már a Biblia korában is? (búza, árpa, köles)

A szétválogatott magok közül melyiket lehetne elvetni, és melyiket nem? – A rizst biztosan nem, mivel az hántolt mag. De a többi mag esetében is jobb, ha a vetéshez vetőmagot használunk, és nem étkezési magot. Mert csak az életképes, jó mag fog kikelni.

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

17-2. Mint illatáldozat

2026-03-18/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, Újszövetség

Képforrás: 123RF

Bibliai történet: 2Mózes 29,18; 30,1.34–36; Zsoltárok 141,2; Lukács 7,36–50; János 12,1–8; 2Korinthus 2,14–16; Efezus 5,2
Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, testi-mozgásos, logikai-matematikai, zenei-ritmikus
Tevékenység: Bibliai példázat dramatizálása; tulajdonságok, értékek vizsgálata és árverése; jellemábrázoló testbeszéd dramatikus mozgással; az illatáldozat bibliai példái és jelentése, háttérillat, ének a teremben

A két adós példázata (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, testi-mozgásos)

A példázat mindössze három mondat, de a mögötte rejlő élethelyzet sokféle lehet. Érdemes kibővíteni a történetet, majd el is játszani azt:

A gyerekek kis csoportokban találjanak ki egy-egy élethelyzetet, amelybe a példázat beleillik. Elképzelhetik a történetet Jézus korában, belehelyezkedve az akkori emberek életébe: Hogyan kerülhettek adósságba? Mit jelentett számukra, hogy nem tudják visszafizetni? (Súlyosabb esetekben adósok börtönébe is kerülhetett az adós, vagy saját munkaerejét kellett eladnia.) Mit éreztek, amikor a hitelező elengedte adósságukat?

Majd spontán szerepjátékkal játsszák el a történetet.

Elképzelhetik és eljátszhatják a történetet a mai korba helyezve is, a mai élethelyzeteknek és pénzviszonyoknak megfelelően.

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

17-1. Aki nagyon szeret

2026-03-17/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, Újszövetség

Grafika © Kelemen Czakó Rita

Bibliai történet: Zsoltárok 51,3–11; Lukács 7,36–50
Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
Tevékenység: Versértő beszélgetés: Aki szeret; bibliai történetmesélés: A bűnös nő megkeni Jézus lábát; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, bűnvalló ének

Aki szeret… (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati)

Kérdezzük meg a gyerekektől, hogyan folytatnák ezt a fél mondatot:

Aki szeret, lehet…

Hallgassuk meg a megoldásaikat. Ha nehezen indul, segítsünk további kérdésekkel a válaszadásban:

Aki szeret, az milyen lehet, vagy ki lehet?

Az idézett fél mondat Miklya Zsolt December angyalának című verséből való. Olvassuk el a verset (elérhető a címre kattintva), és fejtsük meg, kikre utalnak az egyes versszakok?

Kiemelve az „árulkodó” sorokat, további kérdések segíthetnek a megfejtésben:

„ahány sóhaj az utcán kinn reked” – Kiknek rekednek kint a sóhajai az utcán? Kiknek nincs otthona, ahová a bánatukkal hazatérhetnek?
„hány csillagszem ragyog” – Kiknek ragyog a szeme úgy, mint a csillag? Miről árulkodik a csillogó szem?
„Aki szeret, lehet ütött-kopott.” – Mire utal az, ha valaki ütött-kopott? Miért fontosabb a szeretet a tárgyaknál, a jó megjelenésnél?

Bizony, ha őszintén magunkba nézünk, biztosan találkoztunk már olyan emberrel, akit „jobb elkerülni”. Mondjuk egy hajléktalannal vagy kéregetővel az utcán. Mikor ránézünk valakire, akinek az „utca az otthona”, talán még gondoljuk is magunkban, vajon mit követett el, mit rontott el, hogy az utcára került ez az ember. Önkéntelenül is ítélkezünk, így távolítjuk el őt és a problémáját magunktól.

Jézus korában sem volt ez másképp. Voltak olyanok, akikre ítélkezve nézett a legtöbb ember: Ők betegek, koldusok, akik biztos valamilyen titkos bűn miatt jutottak ilyen sorsra. Vámszedők, akik a rómaiakat szolgálják, és anyagi hasznuk van belőle. Nők, akik a testüket kínálják pénzért vagy testi vágyból a férfiaknak. Az ilyen embereket messziről elkerülték a tisztességes zsidók. Hát még a farizeusok, akik sokat adtak arra, hogy törvény szerint élnek, és annak minden rendelkezését betartják.

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

16-2. Bánatból öröm

2026-03-10/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, Újszövetség

Képforrás: 123RF

Bibliai történet: Zsoltárok 30,12–13; 126,1–2.5; Jeremiás 9,16–17; Máté 9,18–26; Márk 5,21–43; Lukács 7,4–5; 8,40–56; János 11,35
Intelligenciatípus: Vizuális-térbeli, önismereti, egzisztenciális, verbális-nyelvi, kapcsolati
Tevékenység: Bánat- és örömkönnyek: rajzos feldolgozás, papírmakettek; sírókból nevetők: beszélgetés, dramatizálás; beszélgetés: a koporsó körüli szolgálatok, a halottsiratók szerepe; kis zsinagógatörténet, virtuális látogatás a kapernaumi zsinagógában

Bánatkönnyek, örömkönnyek (Vizuális-térbeli, önismereti, egzisztenciális)

Rajzoljon mindenki egy jó nagy könnycseppet. Képzeljétek el, hogy valamilyen bánat miatt gördült ki ez a könnycsepp. Rajzoljátok bele a bánat okát. (Ami miatt bánat ért.)

Majd vágjátok ki a könnycseppet, és fordítsátok meg. Képzeljétek el, hogy a bánat örömre fordult, és az öröm miatt csordult ki a könnycsepp. Rajzoljátok bele az öröm okát. (Aminek végre örülni lehet.)

Miután elkészültek a rajzok, a gyerekek mesélhetnek az ábrázolt bánat- és örömkönnyekről.

Néhány további papírmakett:

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

16-1. Jairus leánya

2026-03-09/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, Újszövetség

Grafika © Kelemen Czakó Rita

Bibliai történet: Zsoltárok 30,12–13; Máté 9,18–26; Márk 5,21–43; Lukács 8,40–56
Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, önismereti, természeti, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
Tevékenység: Versértő beszélgetés, kreatív írás: sírás és nevetés; bibliai történetmesélés: Jairus leányának feltámasztása; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés; történetmesélő ének szereposztással

Nehéz a sírás, nevetni könnyebb (Verbális-nyelvi, önismereti, természeti)

Székely Dezső Tavaszváró című versében olvassuk ezt a két sort (a teljes vers elérhető a címre kattintva):

Nehéz a sírás,
nevetni könnyebb.

Olvassuk fel a gyerekeknek a versmondatot (csak a fenti két sort), és kérdezzük meg:

Igazat állít-e ez a versmondat? Kinek mi a véleménye?
Miért „nehéz a sírás”? Miért könnyebb nevetni?
Kinek van erről olyan tapasztalata, amit szeretne elmesélni?

Hogyan folytatnátok a verset? – Hallgassunk meg néhány megoldást. Ha több időt szánunk rá, kérjük meg a gyerekeket, hogy folytassák írásban a versmondatot. Lehet kötetlen, szabadvers, vagy rímes-ritmikus versformában. Majd hallgassuk meg a verseiket.

Végül olvassuk fel az eredeti teljes verset is. Itt mire érthetjük, hogy „nehéz a sírás, nevetni könnyebb”? Mire utal a sírás, és mire a nevetés? (A „bogárka-könnyek” a bogarak könnycsepphez hasonló formájára utalnak.)

Melyik évszakhoz kapcsolódik a nevetés? Melyikhez kapcsolható a sírás? Miért?

Télen olyan a természet, mintha halott lenne, vagy mintha aludna. Nemcsak a növények alszanak ilyenkor, hanem egyes állatok is. Ismertek-e olyan állatot, amelyik téli álmot alszik? (pl. medve, mókus, pele, sün, ürge, denevér, gyík, béka)

A Nap tavasszal ébresztőt fúj, és felébred, újjáéled a természet.

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

15-2. Halál és feltámadás

2026-03-04/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, Újszövetség

Képforrás: 123RF

Bibliai történet: Lukács 7,11–17; János 11,23–26; 1Korinthus 15,35–44.50–53
Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, vizuális-térbeli, testi-mozgásos, természeti, logikai-matematikai
Tevékenység: A történet elmesélése szóban vagy írásban különböző nézőpontból; ravatal, koporsó, síremlék, emlékmű makettje, terve – beszélgetés az emlékmegőrzés fontosságáról; beszélgetés a természet ciklusairól, kollázskép a természet „feltámadásáról”

Mi történt Nainban? (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)

Azt hallottuk a történet végén, és a Bibliában is azt olvassuk, hogy a hír elterjedt az egész környéken, vagyis Galileában, és egész Júdeában, ami elég távol fekszik Galileától. A hír tehát bejárta a zsidók lakta vidéket, számtalan esetben talált hírmondókra és hallgatóságra.

A gyerekek párban vagy kis csoportokban találjanak ki és játsszanak el egy-egy élethelyzetet, amiben a naini ifjú feltámasztásának hírét adják tovább. A bibliai történetet így különböző karakterek szemszögéből mesélhetik el, pl.

a tanítványok,
az anya barátai,
a siratóasszonyok,
a szemtanú városlakók,
jól értesült kereskedők,
aggályoskodó írástudók és papok,
rajongó, feltámadás-hitű farizeusok,
és a feltámadott fiú szemszögéből.

Aki jobban szeret írni, megfogalmazhatja írásban is a hírt vagy a történettel kapcsolatos gondolatait egy képzelt szereplő nevében. Pl.:

a naini ifjú hálaimája
a naini rabbi feljegyzése
egy szemtanú levele
egy tanítvány naplója
egy siratóasszony hálaéneke, stb.

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

15-1. A naini ifjú

2026-03-03/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, Újszövetség

Bibliai történet: Lukács 7,11–17; János 11,23–26; 1Korinthus 15,35.42–44.50–53
Intelligenciatípus: Önismereti, természeti, verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
Tevékenység: Képzeletjáték: tavaszálom és ébredés; bibliai történetmesélés: a naini ifjú feltámasztása; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés; hálaadó, dicsérő ének, ritmus- és csendjáték

Ébresztő szó (Önismereti, természeti, verbális-nyelvi)

Március van, lassan tavaszodik, a Nap is többet süt, érezni már a tavaszi hangulatot a levegőben. Eljött a nagy kinti játékok, futkározások ideje. Ilyenkor mindenki a szabadba vágyik. Képzeld el, hogy a tavasz az álmaidban is megjelenik: olyasmiről álmodsz, ami tavasszal történik veled. Hajtsd le a fejed a padra/asztalra, hunyd le a szemed, mintha aludnál, és képzelj el egy tavaszi álmot. Közben mindenki maradjon csendben. Ha a nevedet és az ébresztőt hallod, emeld fel a fejed, de maradj továbbra is csendben.

A pedagógus hagyjon időt az elcsendesedésre és „álomra”, majd szólítsa meg személyesen a gyerekeket: „Kati, ébredj!” „Lackó, ébredj!” Nagy létszám esetén: „Fiúk, ébresztő!” „Lányok, ébresztő!”

Miután mindenki „felébredt”, kérdezzük meg, ki hogyan érezte magát „álom” közben. Van-e, aki szeretne az álmáról mesélni?

Kinek mit jelent a tavasz? Mit jelent a tavasz a természetnek? Mi az, ami ilyenkor újjáéled? – Mintha az élőlényeket is megszólítaná valaki: „Itt a tavasz, ébresztő!”

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

14-2. Katonadolgok

2026-02-24/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, Újszövetség

Képforrás: 123RF

Bibliai történet: Zsoltárok 84,12; Habakuk 2,4; Máté 8,5–13; Lukács 7,1–10; Efezus 6,16
Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, önismereti, vizuális-térbeli, testi-mozgásos, kapcsolati, egzisztenciális
Tevékenység: Beszélgetés a „katonadolog” jelentéséről, vers értelmezése; tudnivalók, képek a római hadseregről; pajzsalakzatok kialakítása székekkel; sorfaljáték: fogópárbaj pajzsfallal; pajzstervek készítése

Katonadolog (Verbális-nyelvi, önismereti)

Kérdezzük meg a gyerekektől, és hallgassuk meg a válaszaikat: Mondták-e már nektek azt, hogy „katonadolog”? Mikor? Milyen helyzetben? Mit jelentett ez a számodra?

Majd bővítsük a szólást, és pontosítsuk a jelentését: „szenvedni katonadolog”. Ez mit jelent egy katona számára? És mit jelenthet a számodra?

A katona nem tehet mást, mint elviseli a szenvedést, legyőzi a nehézségeket, ami a katonai hivatással jár. Hasonló a helyzet a sportolók esetében: meg kell tanulniuk tűrni a fájdalmat, a kitartó, szenvedéssel is járó küzdelmet. Ezért a katonák és a sportolók sokat gyakorlatoznak, edzenek, állandóan készülnek a küzdelemre.

Folytassuk a beszélgetést a gyerekek sporttapasztalataival kapcsolatban: Jár-e valaki közületek edzésre? Milyen sportágban? Mit tapasztaltatok a fájdalom tűrésével, a „holtpont” leküzdésével kapcsolatban? Hogyan segít a sport a szenvedés elviselésében?

Persze nemcsak a testi fájdalom vagy sérülés lehet „katonadolog”, hanem mindaz, ami küzdelmet, lelki próbatételt jelent.

Ti hogy viselitek, ha valamire azt mondják a felnőttek, hogy „katonadolog”?

Varró Dániel Katonadolog című versében gyereknyelven fogalmazza meg, hogy ez a „katonadolog” sántít egy kicsit. Vajon miért? Olvassuk fel a verset (elérhető a címre kattintva), majd beszélgessünk a vers állításairól. Nem is olyan nehéz egy kisgyerek helyzetébe képzelni magunkat.

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

14-1. A kapernaumi százados

2026-02-23/Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, Újszövetség

Bibliai történet: Máté 8,5–13; Lukács 7,1–10
Intelligenciatípus: Testi-mozgásos, kapcsolati, verbális-nyelvi, egzisztenciális, zenei-ritmikus
Tevékenység: Parancskövető mozgásos játék; bibliai történetmesélés: a kapernaumi százados hite; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, hitvalló ének

Parancsszó (Testi-mozgásos, kapcsolati, verbális-nyelvi)

A mai történet katonákról szól, és játékosan mi is katonák leszünk egy kicsit. A Kapitány úr, parancs! című játék parancsszavakra épül (a játék forrásához kattints a címre).

A bemutató játékban a pedagógus lesz a kapitány, a többiek a katonák. Ha már jól megy a játék, a gyerekek közül választunk egy rátermett kapitányt, aki a parancsokat adja. A kapitány különböző utasításokat mond, amiket a katonáknak végre kell hajtani, de csak akkor, ha az utasítás így kezdődik: „Parancs!” Ha nem, akkor sem szabad végrehajtani a parancsot, ha az elég határozott. Aki ront, kiáll a játékból. 4-5 parancsszó után új kapitányt választunk azok közül, akik játékban maradtak. Majd újrakezdjük a játékot, amihez az előző kapitánynál kiesők is beállnak újra. Nehezíthetjük a játékot azzal, hogy a parancsot a kapitány is végrehajtja, akkor is, ha a „Parancs” nem hangzott el.

Pl.:

Parancs, jobbra át! (Negyed fordulatot teszünk jobb kéz felé.)
Előre, indulj! (Mindenki helyben áll.)
Parancs, karokat előre! (Felemeljük előre a karunkat.)
Tapsolj! (Csend.)
Parancs, kezeket csípőre! (Csípőre tesszük a kezünket.)
Parancs, táncolj helyben! (Mindenki táncmozgást végez.)
Parancs, állj! (Befejezzük a táncmozgást.) Stb.

Bizony, nem könnyű a parancsnak mindig pontosan engedelmeskedni, pedig most egyszerű parancsokról volt szó. A katonaélet viszont parancsokra épül. Amit a rangban feljebbvaló mond, azt feltétel nélkül végre kell hajtani. Különben nem tud együtt mozogni a csapat, a sereg, és ütközet közben könnyen zavar támad.

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.