Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 2Királyok 11 – 12; Zsoltárok 69,10; 84,2–6; János 2,17; 1Korinthus 3,16–17; 2Korinthus 9,7
  • Intelligenciatípus: Kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, verbális-nyelvi, testi-mozgásos, vizuális-térbeli
  • Tevékenység: Beszélgetés: templom és gyülekezet, gyerekek kapcsolata a hittel, templomlátogatás; zsoltár ihlette gyerekversek megismerése, rajzolás a versek nyomán; háladobozba hálaüzenetek, felajánlások, adományok gyűjtése; gyűjtőakció, templomszépítő közös munka szervezése

 

A te házad iránti féltő szeretet (Kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, verbális-nyelvi, testi-mozgásos, vizuális-térbeli)

„A te házad iránti féltő szeretet emészt engem” – jutott a tanítványok eszébe, amikor Jézus megtisztította a pénzváltóktól és árusoktól a jeruzsálemi templomot (János 2,17). A felidézett mondat Dávid egyik zsoltárából való, aki féltő szeretettel viseltetett az Úr háza iránt, és ő maga készítette elő a jeruzsálemi kőtemplom építését, amit aztán a fia valósított meg. Így ez a zsoltárvers jelképesen is a templom iránt érzett lelkület ikonikus versévé vált:

Kép: 123RF

Mert a házad iránti féltő szeretet emészt;
rám hull a gyalázat, ha téged gyaláznak.

Zsoltárok 69,10

 

Történetünkben Jójádá főpapot és Jóás királyt egyaránt jellemzi ez a lelkület. Mi mindent tettek ők az Úr házáért? Csupán az épület felújítása, karbantartása volt a cselekedetük célja?

Mi mindent lehet tenni a templomért (mint épületért) és a gyülekezetért (mint Isten „templomáért”, vö. 1Korinthus 3,16–17), hogy az az Isten számára kedves legyen? Hogyan lehet a mi istentiszteletünk tiszta, idegen kultuszoktól mentes?

Ha valakit Isten dolgai érdekelnek, az miben mutatkozhat meg már gyerekkorában? Hol találhatja meg a helyét, mik lehetnek a tevékenységei, amit szívvel-lélekkel tud végezni?

Beszélgessünk arról a gyerekekkel, ki jár templomba, gyülekezetbe, és hova, ott mit szeret a legjobban, van-e ott olyan gyerekcsoport, amibe be tud illeszkedni, milyen lehetőségei vannak erre stb.?

 

Keressünk fel néhány templomot a településünkön. Menjünk be különböző, más-más felekezethez tartozó templomokba, és figyeljük meg, hogy néz ki belülről, milyen a szerkezete, mik a legfontosabb részei, mivel járul hozzá Isten tiszteletéhez? Ha a lelkésszel, plébánossal jó a kapcsolatunk, bemehetünk a templom „belső” helyeire is, pl. gyülekezeti terembe, gyerekszobába, ahol beszélgethetünk kicsit az ott folyó gyülekezeti életről, gyerekmunkáról és -foglalkozásokról.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 1Királyok 22,41–43; 2Királyok 8,16–19.25–27; 11 – 12
  • Intelligenciatípus: Testi-mozgásos, kapcsolati, verbális-nyelvi, önismereti, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Csendkirály, lopakodó játék, beszélgetés a játékélményről; bibliai történetmesélés: Jóás trónra kerül, és kijavíttatja a templomot; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, hálaadó ének szóló-kórus felelgetéssel

 

Csendkirály (Testi-mozgásos, kapcsolati, verbális-nyelvi, önismereti)

Játszunk csendkirályt, amit valószínűleg ismernek már a gyerekek. Tegyünk középre egy nagyobb támlás vagy karosszéket, az lesz a trón. Válasszunk ki valakit, ültessük a trónra, és kössük be a szemét: ő lesz a Csendkirály. A többiek körülötte helyezkednek el, több lépés távolságra, egy nagyobb körben. Közülük is kiválasztunk valakit tekintettel vagy érintéssel, aki igyekszik nesztelenül megközelíteni a királyt, és megérinteni a trónt. Ha a király a legkisebb zajt hallja, odamutat. Ha igaza van, a lopakodó visszamegy a helyére. Ha a lopakodó zavartalanul meg tudja érinteni a trónt, ő lesz a következő Csendkirály. A játékot hasonlóan folytatjuk, lehetőleg mindenki legyen legalább egyszer lopakodó, és több királyváltásra is kerüljön sor.

 

Végül beszéljük meg:

Milyen érzés volt trónon ülni? Milyen érzés volt elvenni valakitől a trónt? Milyen érzés volt a kudarc játék közben?

Még a játék is azt mutatta, micsoda versengés tud kialakulni a trónért, a győzelemért, ami hatalommal jár. Pedig ez csak gyerekek játéka volt. A valóság sokszor még kegyetlenebb harcot produkál.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 1Királyok 19,16.19–21; 2Királyok 2,1–18
  • Intelligenciatípus: Testi-mozgásos, kapcsolati, verbális-nyelvi, önismereti, egzisztenciális, vizuális-térbeli
  • Tevékenység: Tükörjáték köpenyváltással; a mester–tanítvány és tanítványok közti viszony jellemzői, egyéni mesterválasztás, kiscsoportos szituációs játék; Illés elragadtatásának ábrázolása a képzőművészetben, művek megfigyelése, beszélgetés, képalkotás választott technikával

 

Mesteri köpenyváltó (Testi-mozgásos, kapcsolati)

Folytassuk az óra eleji tükörjátékot másképp, már a bibliai történet megismerése után. Feláll a csoport, és egy vállalkozó kiáll a többiekkel szemben, vállán egy köpennyel (palástszerűen viselve, nem fontos a ruhaujjba belebújni). Ő lesz a játékmester, aki különféle mozdulatokat, mozgásokat végez, amit a többieknek utánozni kell. A játékmester közben figyeli őket, és kiválaszt valakit, aki a legügyesebben vagy leglelkesebben végzi a mozgásokat. Hirtelen mozdulattal vállára teríti a köpenyt, és attól kezdve a választott személy lesz a játékmester. Mindenki őfelé fordul, és a tükörjáték folytatódik tovább. Nem baj, ha a játékmester a többiek közé vegyül, a gyors és pontos váltások élvezetesebbé teszik a játékot. Szükség esetén megállíthatjuk a mozgást, hogy a játékosok jobban el tudjanak rendeződni a térben.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 1Királyok 19,16.19–21; 2Királyok 2,1–18
  • Intelligenciatípus: Testi-mozgásos, kapcsolati, verbális-nyelvi, önismereti, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Tükörjáték, beszélgetés a mester-tanítvány viszonyról; bibliai történetmesélés: Elizeus elhívása, Illés elragadtatása; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, imádságos ének

 

Mester és tanítványa játék (Testi-mozgásos, kapcsolati, verbális-nyelvi, önismereti)

Tükörjátékot játszunk, amely a hitoktató és a csoport között zajlik. A hitoktató mint mester kiáll a gyerekek elé, akik felállnak vele szemben mint tanítványok. A mester némán, a mozdulataival eljátszva tesz valamit, amit a gyerekek a mozdulatsor után pontosan megismételnek. Pl.:

  • magához int valakit,
  • köszönt valakit,
  • imádkozik,
  • olvas a Bibliából,
  • magára teríti a köpenyét/kabátját,
  • leveszi a kabátját és a széktámlára teríti,
  • végül leül a székére.

Miután mindenki leült, beszéljük meg, mi történt a játék során:

Mit tett a mester, és mit tettek a tanítványok?
Ki bizonyult jó tanítványnak?
Mi a véleményetek erről az „oktatási” módszerről?
Miben vezet eredményre a pontos és hűséges másolás? Milyen tevékenységeket érdemes így tanulni, illetve tanítani?
Miben vezet eredményre inkább a próbálgatás, a kreativitás? Ezt mikor érdemes alkalmazni?

Az ószövetség korában nem iskolában, tantermekben tanultak a fiatalok. Hanem egy tapasztalt mester adta át tudását a tanítványainak. A mester megmutatta, mit hogyan kell csinálni, a tanítvány pedig megismételte és begyakorolta a mozdulatait. Isten emberei, a próféták között is volt egy-egy mester, aki az Istentől kapott lélekkel és bölcsességgel kiemelkedett a többiek közül. Istentől kapta a tekintélyét, a követői, tanítványai pedig úgy tekintettek rá, mint aki Isten akaratát közvetíti a számukra. Már Sámuel próféta körül volt egy ilyen csoport, akikkel Saul király is találkozott. A próféták tanítványait prófétafiaknak is nevezték, mert a prófétát atyjukként tisztelték, és sokszor egy közösségben éltek.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 1Királyok 16,23–33; 17–18; Zsoltárok 81,2–3.9–11
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus, vizuális-térbeli, természeti, testi-mozgásos
  • Tevékenység: Illés-média: a bibliai történet feldolgozása különböző nézőpontokból kreatív írás és zenei feladatokkal; kőkirakó igememória-játék készítése és próbája; papírpohár hajtogatása, vízhordó sorverseny

 

Illés-média (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus)

A történethez kapcsolódó egyéni és csoportban végezhető média-feladatok:

Illés próféta és a holló, freskó a Szent Paraskeva templomban (Ohrid, Macedónia) – képforrás: 123RF

  • Fogalmazz meg írásban egy időjárás-jelentést, ami a „Samáriai Hírmondóban” jelenhetett volna meg a szárazság idején! Az írás tükrözze a királyi udvar hivatalos álláspontját!
  • Fogalmazz meg egy időjárás-üzenetet a prófétai kör szószólói nevében, ami titkos iratként („szamizdat” formájában) vagy szájról szájra terjedhetett volna az éhínség idején Izráelben.
  • Fogalmazd meg írásban Illés imáját, amit a Kerit-patak mellett mondhatott el a Mennyei Médiacentrum hullámhosszán! Lehet benne kérés, hálaadás és dicséret – Illés szemszögéből!
  • Készítsetek egy hírműsorba való riportsorozatot, amely megszólaltatja a Karmel-hegyi istenítélet szemtanúit! Törekedjetek a közvélemény bemutatására egyszerű emberek, mellékszereplők megszólaltatásával! Figyelem: a hírműsor az „Isten Szeme HírTV” és nem a királyi média megbízásából készül!
  • Hangszereljétek és adjátok elő hangszeres kísérettel a 81. zsoltár 1. versét a „Révülő Próféták” zenekar stílusában!

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

Kép: 123RF

  • Bibliai történet: 1Királyok 11–12; Zsoltárok 1; Máté 12,25
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, vizuális-térbeli
  • Tevékenység: Jó és rossz tanácsok: csoportvita szerephelyzetben, beszélgetés, szituációs játék; a bibliai történet eseményei a mai média nyelvén; zsoltárszöveg értelmezése, kreatív feldolgozása szöveg- és képalkotással; térképismeret, részekre szakítás, újraillesztés

 

Tanácsadók (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati)

 

Hogyan hangzott a vének és az ifjak tanácsa? Mi a döntő különbség a két tanács között?

Kinek volt igaza? Vitassuk meg szerephelyzetben!

Alkossunk két egyenlő képességű csoportot, majd sorsolással döntsük el, melyik lesz a vének, melyik az ifjak csoportja. Így elkerülhető, hogy a gyerekek szimpátia alapján válasszanak.

A csoportok előbb tartsanak maguk közt megbeszélést: gyűjtsenek érveket saját álláspontjuk igazolására. Majd rendezzünk nyílt vitát a két csoport között, amit a pedagógus moderátori szerepkörben irányít, azonos időkeretet biztosítva mindkét félnek (mint a politikai viták esetén).

A vita végén, az időkeret lejárta után beszéljük meg szerepből kilépve, hogy a vitában ki volt a meggyőzőbb, és miért. Vajon kire hallgatott volna itt a király?

A bibliai történetben kire hallgatott a király, és miért?

 

Tereljük mai életünk felé a beszélgetést:

Szoktál-e másoktól tanácsot kérni? Mikor van erre szükség?
Kitől kérsz tanácsot, ha valami nagyon fontos dologban kell döntést hoznod?
Mit teszel akkor, ha egymásnak ellentmondó tanácsokat kapsz? Honnan tudhatod, melyik a helyes tanács?

A gyerekek kis csoportokban készüljenek fel, majd játsszanak el egy-egy mai élethelyzetet, amiben jó vagy rossz tanács vagy a kettő harca érvényesül.

Kép: 123RF

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 1Királyok 3,1; 7,8; 11–12; Zsoltárok 1
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Kis királytükör: „királyi” példabeszédek értelmezése; bibliai történetmesélés: Salamon bűne, az ország kettészakadása; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, tanácsadó zsoltárének

 

Kis királytükör (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális)

A királynak is tükörbe kell nézni időnként, hogy meglássa arcának világos és árnyékos oldalát is. De ki tarthat tükröt egy királynak? Mi lehetett az a tükör, amibe Izráel királyainak is bele kellett néznie, ha igazán jó uralkodók akartak lenni? – Isten törvénye, Isten igéje válik ilyen érzékeny, igazmondó tükörré annak, aki hittel és bizalommal tekint bele.

Nézzünk bele most a Példabeszédek könyvébe: Mit mond a királyokról? A tükör szerint milyen egy jó király? És milyen az árnyékos oldala? Mivel követhet el vétket és hibát? – Olvassuk el és értelmezzük az alábbi példabeszédeket. A gyerekek személyenként vagy párban is kaphatnak egy-egy példabeszédet, amit olvassanak fel, és mondják el róla a gondolataikat.

  • Nagy nép ad a királynak méltóságot, de ha elfogy a nemzet, elvész az uralkodó is. (14,28)
  • Utálniuk kell a királyoknak a bűnös tetteket, mert igazság teszi szilárddá a trónt. (16,12)
  • A királyoknak kedves az igaz szó, és szeretik azt, aki őszintén beszél. (16,13)
  • A király arcának ragyogása éltet, jóakarata olyan, mint a tavaszi esőt hozó felleg. (16,15)
  • Ha a király haragszik, olyan, mintha oroszlán morogna, de jóakarata olyan, mint a fűre hulló harmat. (19,12)
  • Szeretet és hűség őrzi a királyt, és szeretet támogatja trónját. (20,28)
  • Olyan az Úr kezében a király szíve, mint a patak vize: arra vezeti, amerre akarja. (21,1)
  • Nem használ a bölcsesség és az értelem, sem a tanács az Úrral szemben. (21,31)
  • Isten dicsősége az, hogy a dolgokat elrejti. A királyok dicsősége az, hogy a dolgokat kikutatják. (25,2)
  • Az ég magassága, a föld mélysége és a királyok szíve kikutathatatlan. (25,3)
  • Igazsággal tartja fenn országát a király, de ha ajándékot fogad el, romba dönti azt. (29,4)
  • Ha a király igazságosan ítéli a nincsteleneket, trónja mindvégig szilárdan áll. (29,14)

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 1Királyok 5,9 – 7,51; 2Krónika 1,1–12; Példabeszédek 2,6; 3,7; 4,23; 6,6.20; 10,14; 11,4.25; 12,14–16; 15,13.17; 16,9; 17,17; 19,21; 24,3; 26,27
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, vizuális-térbeli
  • Tevékenység: Példabeszédek a bölcsességről, beszélgetés; kreatív történetírás példabeszédek alapján; Salamon zsoltára: értő olvasás, zsoltárdal éneklése; a salamoni templom ábrázolásai, modellje, templomépítés csoportmunkában

 

Az Úr ad bölcsességet (Verbális-nyelvi, önismereti, egzisztenciális)

Van-e különbség a bölcs, okos és intelligens között? Ha igen, akkor mi?

Salamon sok bölcs mondást gyűjtött össze a Példabeszédek könyvében, közülük valók az alábbiak:

  • Csak az Úr ad bölcsességet, szájából ismeret és értelem származik. (2,6)
  • Ne tartsd bölcsnek önmagadat, féljed az Urat, és kerüld a rosszat! (3,7)
  • A bölcsek tartózkodók tudásukkal, a bolondot pedig hamar romlásba viszi a szája. (10,14)
  • Nem használ a vagyon a harag napján, az igazság azonban megment a haláltól. (11,4)
  • Amit mond az ember, annak a gyümölcséből lakik jól. (12,14)
  • A bolond helyesnek tartja a maga útját, a bölcs pedig hallgat a tanácsra. (12,15)
  • A bölcs fél a rossztól, és elkerüli, az ostoba féktelen és elbizakodott. (14,16)
  • Sokféle szándék van az ember szívében, de csak az Úr tanácsa valósul meg. (19,21)

 

Mit tudunk ezek alapján elmondani a bölcsességről? Melyik mondás illik legjobban Salamonhoz?

Vajon a mai életünkre is igazak ezek a mondások? Keressünk példákat. Ki tudna valamelyik mondáshoz kapcsolódva elmondani egy mai történetet?

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 1Királyok 1,38–40; 2,1–4; 3,1–15; 5,9–26; 6–8; 2Krónika 1,1–12
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Három saját kívánság, preferenciaválasztás, kérés szerephelyzetben; bibliai történetmesélés: Salamon kérése, a bölcs király; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, tanító ének

 

Három kívánság (Verbális-nyelvi, önismereti, egzisztenciális)

Mesékben fordul elő, hogy valamilyen jótett jutalmául hármat kívánhat a főhős vagy a felesége. S bizony, nem mindig tudnak jól választani.

Ha egy angyal neked mondaná, hogy három kívánságod teljesül, te mit kívánnál? – Írják le a gyerekek három kívánságukat. (A feladat lehet titkos, tehát nem feltétlenül kell a kívánságaikat másoknak megmutatni.)

Ha kiderülne, hogy csak egy kívánságodat teljesíti az angyal, melyiket választanád a három közül? Ki az, aki szívesen felolvasná a legfontosabb kívánságát? – Hallgassuk meg a mások előtt is vállalt legfontosabb kívánságokat.

Hallgassunk meg néhány olyan kívánságot is, ami kevésbé fontos, nem került az első helyre.

Mi alapján választottatok? Szerintetek melyek az értékesebb kívánságok?

A hallottak közül melyiket tartjátok a legértékesebbnek?

 

Ezek a ti kívánságaitok voltak. De mit kívánna egy király vagy királyné, amikor trónra kerül? Képzeljétek magatokat a helyzetébe: Egész életében arra nevelték, hogy egyszer majd uralkodni fog, ő lesz az ország első embere. Igen ám, de az nagy felelősség. És nagy hatalom, ami a kezébe kerül: élet és halál felett hozhat döntéseket, rajta múlik az ország sorsa.

Ti mit kérnétek ebben a helyzetben Istentől? – Hallgassuk meg a gyerekek válaszait, de ne értékeljük. Innen térhetünk át a történetre.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 1Sámuel 18,5–30; 19,1–18; 24; 26; 2Sámuel 5,4; Zsoltárok 18,2–4.32; Lukács 1,32–33
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, testi-mozgásos
  • Tevékenység: Történetnyomozás csoportmunkában, tulajdonsággyűjtés, közmondás értelmezése, beszélgetés; csapatválasztás, mozgásos csoportjátékok csapatkapitánnyal

 

Történetnyomozás (Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti)

Dávidnak menekülnie kellett, hiába kente fel őt királynak Sámuel, hiába volt ő a filiszteusverő hős. Saul számára fenyegetést jelentett a jelenléte. De hogyan is történt mindez? Hogyan alakult ki ez a „két király nem fér meg egy királyságban” helyzet? Nyomozzunk utána egy-egy epizód bibliai szövegének tanulmányozásával.

A gyerekek kis csoportokban keressék a nyomokat az alábbi kérdésekre egy-egy bibliai részben, igeszakaszban:

  • Miért bukkant fel Saulban, és hogyan hatalmasodott el benne a féltékenység? – 1Sámuel 18,5–30
  • Miért kellett Dávidnak elmenekülni a királyi udvarból? – 1Sámuel 19,1–18
  • Hogyan viselkedett Dávid és Saul, amikor Éngedi sziklaváránál véletlenül újra találkoztak? – 1Sámuel 24
  • Dávid és Saul következő találkozása már szándékos, tervezett volt. Mit akart elérni és bizonyítani ezzel Dávid? Saul hogyan reagált? – 1Sámuel 26

A nyomozás eredményéről számoljanak be a csoportok, majd gyűjtsük össze a Sault és Dávidot jellemző tulajdonságokat. Ezek alapján miért volt Dávid alkalmasabb személy az uralkodásra?

Vajon felmerült-e a tulajdonságok közt a türelem? Miért illik Dávidra?

Mit jelent Dávid esetében a „türelem rózsát terem” közmondás? Hogyan fordíthatnánk le a bibliai történet nyelvére? (Türelem királyságot terem.)

Bizony, a vezető egyik legfontosabb tulajdonsága a türelem. És a kitartás meghozza az eredményt. Amikor eljön az ideje, Dávidból király lesz. És majd királyként is sokszor meg kell őriznie a higgadtságát.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.