Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, drámajáték, élménypedagógia, természetismeret, gondolkodtató, logikai feladat, képalkotás, vizualitás, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 1Mózes 2,8–25; 3,1–24; Ézsaiás 51,3; Lukács 23,43
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, testi-mozgásos, természeti, logikai-matematikai, vizuális-térbeli
  • Tevékenység: Milyen gyümölcs vagy? – drámajáték; Jó vagy rossz? – értékmérő nyelvi játék; A másik a hibás – élethelyzetek dramatizálása, beszélgetés; az édeni-paradicsomi szimbolikája és személyes jelentése, beszélgetés, írás, képalkotás

 

Milyen gyümölcs vagy? (Verbális-nyelvi, kapcsolati, természeti, testi-mozgásos)

Egy gyereket kiküldünk a teremből, ő lesz az, aki a tiltott gyümölcsöt keresi. A többiek bent a teremben választanak egy-egy gyümölcsnevet, mindenki valami mást. Majd az alábbi kiszámolóval kijelöljük, ki lesz közülük a tiltott.

 

Ádám, Éva kertben lakott,
ottan sokat járogatott.
Almát, körtét, szilvát ettek,
mondd meg, pajtás, mennyit ettek?

 

Akire az utolsó ütem jut, válaszol, pl.: Hetet.
A mondott szám szerint számol tovább a kiolvasó:

Egy, kettő, három… hét. Te vagy a tiltott gyümölcs.

 

A gyümölcsök elhelyezkednek körben vagy szétszórtan a teremben. Bejön a kiküldött gyerek, sorra odamegy a gyümölcsökhöz, és kérdi: „Milyen gyümölcs vagy?” A kérdezett a gyümölcsnevével válaszol. Erre a kérdező: „Meg szabad téged enni?” A gyümölcs széles mosollyal mondja: „Igen.” Ha a tiltott gyümölcsöt kérdezi, az is így válaszol, sőt próbál nagyon csábító lenni. A kérdező addig kérdez, míg meg nem sejti, hogy ki a tiltott gyümölcs. Visszamegy hozzá, és megkérdi: „Te vagy a tiltott?” Az válaszol: „Á, dehogy?” Ha a kérdező biztos a dolgában, rámutat: „Pedig te vagy az!” Ha eltalálta, a tiltott gyümölcs kimegy, ő lesz a következő kérdező. Ha nem találta el, a kérdező még egyszer próbálkozhat. Ha akkor sem sikerül, a következő játékkör alatt pihen.

 

Mondóka forrása: Gágyor József: Játékos növényvilág (Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2005, 76. o.)

Játékötlet: Miklya Luzsányi Mónika – Miklya Zsolt: Játéktár a Mesélő Bibliához (Harmat, Bp, 2008, 2. történet)

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, természetismeret, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, áhítat, gyermekistentisztelet, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 1Mózes 2,8–25; 3,1–24
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, természeti
  • Tevékenység: Képzeletjáték, beszélgetés: a kedvenc helyem; bibliai történetmesélés: emberpár az Édenkertben, a bűneset; Mennyi jó! – értéksorrend felállítása, beszélgetés, személyes értéklista írása

 

A kedvenc helyem (Verbális-nyelvi, önismereti, egzisztenciális)

Hol van a kedvenc helyed otthon, a lakóhelyeden vagy máshol? Ahol a legjobban érzed magad. Ahova akkor is vágsz, ha nem vagy ott.

Hunyd be a szemed (le is hajthatod a fejed a karodra az asztalon), és képzeld magad erre a helyre. Képzeletben nézz körül: Mi van körülötted? Mit látsz távolabb? Mit hallasz? Mit csinálsz éppen? Mi történik veled? Miért jó itt lenni?

Tegyük fel lassan a kérdéseket, majd maradjunk csendben kicsit, hogy legyen idő a képzeletjátékra.

Végül kérjük meg a gyerekeket, hogy aki szeretne, meséljen róla, hol járt képzeletben.

Aki megszólal, próbálja megfogalmazni azt is, miért szeret ott lenni, miért az lett a kedvenc helye?

 

Az első emberpárnak, Ádámnak és Évának az Édenkert volt ennyire kedves. Ahol a legtöbb öröm érte őket, ahol gyönyörűség volt élni. Az Éden szó éppen ezt jelenti: öröm, gyönyörűség. Az örömteli élet kertje.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ének, zene, ritmus, természetismeret, képalkotás, vizualitás, mozgásos játék, ön- és társismeret, kapcsolat, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  művészetek, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  online szöveg, hanganyag, kézműves oldal, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 1Mózes 1,1–31; 2,1–4; Zsoltárok 50,10–12; 136,2–9
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, természeti, vizuális-térbeli, testi-mozgásos, kapcsolati, egzisztenciális
  • Tevékenység: Versek, dalok a teremtésről, vers-és zenehallgatás, mímes mozgás, éneklés; csoportmunka: teremtés-ugróiskola rajza és játéka; teremtés-doboz készítése csoportmunkában: dioráma képek a teremtés napjairól, beszélgetés a teremtés mai színhelyeiről és állapotáról, az ember felelősségéről

 

Teremtés-versek (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, természeti, testi-mozgásos)

Isten jónak, sőt nagyon jónak találta, amit teremtett. A jó itt azt is jelenti, hogy szép, ami tetszik, amiben gyönyörködni lehet. Isten jó tetszése pedig azt jelenti, hogy valami a helyén van, és örömöt okoz.

A teremtésről a gyerekeknek ezzel az örömmel – létörömmel – érdemes beszélni, amiben segíthet egy-két ilyen hangulatú vers.

Pl. Nemes Nagy Ágnes Tavaszi ének című verse, ami Kósza varjak című kötetében jelent meg, és így végződik (a teljes vers elérhető a verscímre kattintva, a szemelvény 6. oldalán):

 

Minden fűszálban Reád ismerek,
Köszönöm, hogy most élhetek.

 

Miklya Zsolt Isten és a minden című verse a teremtéstörténetet hozza játékos mozgásba, önkéntelenül is bevonva a gyerekeket. Érdemes a szöveg ritmusára építve elmondani, majd szakaszról szakaszra mozgással kísérni a képi rétegeket:

  1. sötét: hunyd le a szemed, takard el az arcodat
  2. világot kerekítünk a karunkkal, majd kezünkkel égitesteket helyezünk az égboltra
  3. kezünkkel mutatjuk a hosszú nyakú zsiráfot, csordogáló patakot, kinyíló virágot, röpködő darazsat
  4. újra világot kerítünk a karunkkal, majd végignézünk magunkon – akár tükör elé is állhatunk

 

Miklya Zsolt
Isten és a minden

      1Mózes 1–2

Réges-régen semmi nem volt
még a földön. Nem volt föld sem.
Nem volt napfény, nem voltak cicák.

És ebben a sötétségben
Isten világot teremtett.
Napos, holdas, csillagos hazát.

Teremtett zsiráfot,
patakot, virágot,
döngicsélő darazsat.

Isten teremtett meg mindent…
Nézd csak meg magad!

 

Hallgassuk meg Miklya Zsolt A Teremtő éneke című dalát is a Paulik Családi Zenekar feldolgozásában. (Elérhető Református Tananyagtár oldalán a verscímre kattintva.)

A dalt meg is tanulhatjuk, együtt énekelve az előadóval.

 

Miklya Zsolt
A Teremtő éneke

Zsoltárok 50,10–12

Enyém az erdő minden vadja,
ezernyi hegynek, ezernyi völgynek
kicsinye-nagyja.

Enyém a mező minden népe,
ezernyi fűszál, ezernyi virág
ékessége.

Enyém a világ, s mi betölti,
növény és állat, csillag és ember,
égi és földi.

S enyém az ember szíve benne,
hálaadásra, magasztalásra,
csodára lelve.

Kép: 123RF

Végül kérdezzük meg:

Milyen csodákra lelhetünk, ha jól körülnézünk a világban?

Miért adhatunk hálát a Teremtőnknek?

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

 

Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, természetismeret, gondolkodtató, logikai feladat, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, áhítat, gyermekistentisztelet, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 1Mózes 1,1–31; 2,1–4; Zsoltárok 136,2–9
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, természeti, egzisztenciális, logikai-matematikai
  • Tevékenység: Szómagyarázat, szóértelmezés: terem, teremt, teremtő; bibliai történetmesélés: a világ teremtése; keresztrejtvényfejtés: a történet kulcsszavainak értelmezése; kreatív szövegalkotás a kulcsszavak felhasználásával

 

Terem, teremt, teremtő (Verbális-nyelvi, természeti)

Üljünk le körben a teremben, és beszélgetéssel készítsük elő a történetet:

Teremben ülünk, de annak a szónak, hogy „terem”, van más jelentése is. Mondjatok a szóval egy-egy mondatot. – Hallgassunk meg néhány példamondatot.

Mire mondjuk, hogy terem valamit? Mi lehet az a valami? – Többnyire növényekre értjük: pl. a gyümölcsfa gyümölcsöt terem. A gyümölcs is termés – a szó a terem szóból származik.

Mire mondhatjuk még, hogy terem valamit? Tudtok-e más példát is mondani? – Pl. Türelem rózsát terem. Mit jelent ez a közmondás?

A terem szó azt jelenti, hogy valami életre kel, kifejlődik.

És ez hogy történik? Magától? Ki az, aki teremt, aki életre kelt?

A Teremtő. Hogy ez hogyan is történik, arról már a régiek is meséltek. Ősi történetet adtak szájról szájra a teremtés első idejéről, amit később lejegyeztek, hogy te is halld, és el tudd olvasni a Biblia első lapjáról.

 

A világ teremtése (Verbális-nyelvi, természeti, egzisztenciális)

Történetmesélés az 1Mózes 1,1–31 és 2,1–4 alapján:

 

Kezdetben nem volt semmi. Csak a nagy sötét üresség.

Isten akkor ezt mondta: Legyen világosság.

És lett világosság. De jó, gondolta Isten, és elválasztotta a világosságot a sötétségtől. A világosságot nappalnak, a sötétséget éjszakának nevezte el. Ezzel telt az első nap.

Aztán azt gondolta Isten, elválasztom egymástól a lenti és a fenti vizeket is. Legyen boltozat a vizek között – mondta.

És elválasztotta a vizeket, a boltozatot pedig elnevezte égnek. Így telt a második nap.

Aztán azt mondta Isten: Gyűljenek össze a lenti vizek, hogy kilátszódjék a száraz.

Összegyűltek a vizek, és láthatóvá vált a száraz. A vizeket tengernek, a szárazat földnek nevezte el Isten.

De látta, hogy a szárazföld még kopár, hát ezt mondta: Növesszen a föld növényeket. És a földön kinőtt a fű, maghozó növények, gyümölcstermő fák növekedtek. De jó, gondolta Isten. Így telt a harmadik nap.

Aztán látta Isten a csupasz eget, és azt mondta: Legyenek világító testek az égbolton. Hogy megmutassák a nappalt, az éjszakát, hogy látható legyen, hogyan múlik az idő. És megalkotta a Napot, a Holdat, megalkotta a csillagokat. És gyönyörködött az égitestekben Isten. Így telt a negyedik nap.

Aztán azt mondta Isten: Legyen élet a vizekben és a levegőben is.

És megteremtette a vízi állatokat, a vízben nyüzsgő élőlényeket meg az égi madarakat. Nem győzött gyönyörködni, meg is áldotta őket. Így telt az ötödik nap.

Látta Isten, hogy a szárazföld zöldbe borult, de csak a szél mozgatja a leveleket, ágakat. Azt mondta hát Isten: Nyüzsögjön a föld is az állatoktól, éljenek rajta vadak, csúszómászók, férgek.

Elégedett volt a munkájával Isten, de még valaki hiányzott: Embert alkotok, aki hasonlítani fog hozzám – mondta Isten. És megteremtette az embert, férfit és nőt alkotott. Megáldotta őket, hogy sokasodjanak, töltsék be és vegyék uralmuk alá a földet.

A föld így már teljesen életre kelt, aminek különösen örült Isten. Így telt a hatodik nap.

A hetedik napra nem maradt más, mint a megnyugvás, pihenés és öröm. Hogy a helyére került minden. Megáldotta és megszentelte Isten a hetedik napot, amin a teremtés öröme sugárzik át azóta is.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

 A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.