Mit kíván a magyar nemzet

Mit kíván a magyar nemzet?
Olyan hazát, hol nem ugyanazt ismétli mindig a gramofon,
Olyan hazát, hol nem löknek a sínek közé a peronon,
Olyan hazát, hol az árvalányhaj s az árvalány is védett növény,
Olyan hazát, hol a keserű nem sors, hanem stampi tömény,
Olyan hazát, hol a legkisebb is számít, nem csak a legnagyobb,
Olyan hazát, hol nem agóniát jelent, hogy „köszi, megvagyok”
Olyan hazát, hol zsebről zsebre nem jár a nesze meg hoci,
Olyan hazát, hol összejön néha kis pénzből is a nagy foci,
Olyan hazát, hol nagykapu mellett nincs mindig okos kiskapu,
Olyan hazát, hol híd alatt nem tengődik más, csak lapu,
Olyan hazát, hol nem menő a fogjuk meg és vigyétek,
Olyan hazát, hol hősi halálnál azért jobb pálya az élet.

Forrás

Felső kép forrása

 

Kokárda

Egy gyermekvasutas kokárdája 2017. március 15-én

 

Laci te,
Hallod-e?
Jer ide,
Jer, ha mondom,
Rontom-bontom,
Ülj meg itten az ölemben,
De ne moccanj, mert különben
Meg talállak csípni,
Igy ni!
Ugye fáj?
Hát ne kiabálj.
Szájadat betedd,
S nyisd ki füledet,
Nyisd ki ezt a kis kaput;
Majd meglátod, hogy mi fut
Rajta át fejedbe…
Egy kis tarka lepke.
Tarka lepke, kis mese,
Szállj be Laci fejibe.

 

Petőfi Sándor Arany Lacinak c. ikonikus verse a mindenkori gyereket megszólító üzenetté vált irodalmunkban, aligha van olyan magyar ember, aki ne ismerné. S bár kötelező iskolai tananyagként bő másfél évtized múltán biztosan más hatást vált ki, mint eredeti nyelvi közegében, azért még ma is eleven, az „élőbeszéd” frissességével tud megszólítani minket. Főleg, ha vesszük a lapot, és belemegyünk a játékba. Arany János fia belement, és azóta is, számtalan verselő, mesélő, grafikus, animátor folytatta a nyelvjátékot, a gyerekekkel való párbeszédet. Érdemes megnézni a Cinemon Stúdió rajzfilmfeldolgozását, amiben Szabó Gyula színművész mesél.

 

 

Vak harmonikás

 

„Nekünk a mosolyt a hang közvetíti, nem az arc…”
„…egy vak térlátása is lehet jó …a tapintott képet mi is képesek vagyunk térben elforgatni.”
„Nem tudom a ház színét, gőzöm sincs, hány kéménye van… de ez nem olyan információ, ami fontos volna a számomra…”

A kép és a fenti idézetek az Építészeti térképzet, a vakok építészeti „térlátása” c. cikkből való, amit érdemes elolvasni, ha jobban meg akarjuk érteni, hogyan is működnek egy vak ember érzékei.

Egy vak ember is élhet harmonikus, kiteljesedett életet, ha megtanul bánni a képességeivel. Még művész is lehet belőle. Weszely Ernő harmonikaművész 1953. április 10-én született, és gyerekként került a budapesti Vakok Állami Intézetébe. Itt kezdte zenei tanulmányait, tizenkét évig tanult zongorázni és kilenc évig harmonikázni. Tizenegy éves korára teljesen megvakult, ez mégsem akadályozta meg őt abban, hogy zenei pályára lépjen. Forrás

 

 

Gondoltad volna, hogy ilyen hidegben a buborék is megfagy? És hogy ilyen csodákra képes?
Próbáljátok ki. Vagy csak gyönyörködjetek a képekben.

Forrás: https://www.blog.thelope.com/2014/01/fun-with-polar-vortex-freezing-soap.html

 

 

2016 novemberében, 82 évesen hunyt el Leonard Cohen, akinek Hallelulája
– ha tört is –, örökké szóló dicséretként hangzik, hisszük, még sokáig.

Az ő hangjával búcsúzunk ettől az évtől,
és kívánunk áldott, Istendicséretben gazdag Új Évet.

 

Karácsonyi élatkép

Mennyei szép hajnal,
termő ékes águnk,
földre szállt fiadat
réges régtől vártuk.

Puha zöld mohával
néki megágyaztunk,
illatos szénával szépen
takargatni vágytunk.

Véltük, nem szüléd őt
márvány palotában,
szülted vala nékünk
apró istállóban.

Született, született,
barmok melengették,
rongyos jászolában ketten
féltőn őrizgették.

Várták hű pásztorok
tejjel, borral, mézzel,
jó három királyok
mirhával, tömjénnel.

Üzente volt nékünk
Gábriel arkangyal,
betlehemi csillag,
most jő el a hajnal.

Most jő el a hajnal,
Betlehemnek földjén,
nyugszik jászolában, nékünk
ő az igaz törvény.

 

Szöveg forrása  ●  Kép forrása

 

 

Isten hívjaIsten hívja…
a gidát,
a barit,
a malacot,
a csacsit,
a bocit,
a csikót,
és a tevecsikót is –
legyenek a barátai.

Ennyi a kicsik kezébe való lapozgató-füzetünk szövege, melynek képei a megnevezett állatokat ábrázolják. A lapozgató kitalálós játékként is használható: „Kinek a farkincája?” – teheted fel a kérdést a gyerekeknek a színes faroksor láttán.

Utána pedig jöhet egy farkinca-fogó az udvaron. (Lásd az ajánlott óratervben.)

Forrás: https://www.parakletos.hu/node/1246

 

És egy jól kapcsolható vers, ami így kezdődik:

Talál a gyík is házat,
talál a csacsi is,
talál a kutya,
a medve,
a borz,
a sirály,
a csiga,
(naná, pont a csiga ne találna?)

Forrás: https://aprotappancs.blog.hu/2010/02/22/miklya_zsolt_ami_nekunk_haz

Megtalálható a Végtelen sál c. kötetben: https://www.mora.hu/konyv/vegtelen-sal

 

Az Író Cimborák blogon egész gyűjteményt találtok versekből, mesékből és történetekből a Tükör témához.

Részlet Jankovics Emília: Néma ketyegő című verséből, Varga Zsófi rajzával:

„Sokat nézegettem magam régebben a tükörben;
kíváncsi voltam, milyen is vagyok.
Ismertem jól a vonásaimat:
ÉN voltam a tükörben, mikor belenéztem.
Aztán elkapott az élet, két ujjával megragadta a tarkómat,
felültetett a hátára és vágtázott egy kört a nagyvilágban velem.
Nem volt hosszú az út, csak éppen egy kurta futam.
A tükör meg ott maradt, s várt csendesen…
Mire visszaértem, s belenéztem újra,
meglepődve láttam,
hogy már nem is én vagyok benne:
úgy tűnt, mintha helyettem az ott édesanyám lenne!
Néztem a szemem, de nem volt már ott:
az ő szeme nézett vissza rám.”

Tükörarcok

Szöveg és kép forrása

Én is írom énekem,
Ha már szeretlek téged.
Tedd könnyűvé énnekem
Ezt a nehéz hűséget.