Alapige: 2Mózes 14,15–31; Zsoltárok 104,24–25
- Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, vizuális-térbeli, logikai-matematikai, természeti, zenei-ritmikus, testi-mozgásos
- Tevékenység: Bibliai történet megtekintése animációs filmen, beszélgetés, mondatasszociációs játék nézőpontváltással; tengeri állatok sorba rendezése méret alapján; állatfelismerés árnykép alapján, kollázskészítés; a bálnaének megismerése, kreatív írás; állatmozgást utánzó játékok
Átkelés a Vörös-tengeren (Verbális-nyelvi, vizuális-térbeli)
A zsidók nem voltak tengeri nép, sőt, kifejezett félelemmel viseltettek a tenger, a tengeri utazás, a tengeri állatok irányában. Ennek ellenére, vagy éppen ezért a zsidó nép egyik legmeghatározóbb élménye volt Isten szabadítása, amikor átkeltek a Vörös-tengeren.
Az egyiptomi rabság, és szabadulás történetét biztosan ismerik már a gyerekek. Ha nem, akkor elevenítsük fel néhány mondatban, majd nézzük meg az Egyiptom hercege című filmből a vonatkozó részletet. (Az ajánlott filmrészlet angol nyelvű, mivel a magyar kópiák igen rossz minőségűek. Ám ebben a rövid filmrészletben nincs lényeges párbeszéd, így a gyerekek számára is érthető lesz, főleg némi igeismerettel.)
A film elérhető itt (nyitókép forrása): Egyiptom hercege – Vörös-tenger
A film megtekintése után beszélgessünk arról, hogy mit érezhettek, mit gondolhattak, miről beszélgethettek a zsidók az átkelés alatt?
Majd fordítsuk meg a dolgot, és váltsunk nézőpontot! A filmrészlet közepén a vízfalban néhány tengeri állat árnyképe úszik keresztül. Vajon mit érezhettek, gondolhattak a vízi lények, amikor megtapasztalták a tenger kettéválását, s azt, hogy az ő lakhelyükön egy egészen más, szárazföldi faj, az ember vág keresztül. A beszélgetés után közösen, mondatasszociációs játékkal alkossunk egy szöveget, ami a vízi állatok reakcióját mutatja be. A gyerekek feladata a játékban az, hogy az adott szereplő vagy szereplők helyzetébe képzeljék magukat (most a tengeri élőlények helyzetébe). Az első játékos mond egy mondatot halszerepben (mintha a hal mondaná-gondolná), és akinek eszébe jut egy másik mondat, az folytatja. Célunk az, hogy a bibliai történetet úgy interpretálják a mondatasszociáció segítségével, ahogyan azt a tengeri élőlények láthatták és megélhették a film képei és az ige alapján: „Izráel fiai szárazon mentek be a tenger közepébe, a víz pedig falként állt mellettük jobbról és balról.” (2Mózes 14,22)
Pl.:
– Jaj! Jaj! Mi ez a nagy áramlás?
– Miért nem tudok tovább úszni!
– Feltornyosodik a víz!
– Ott… Nézzétek! Ott… Mik azok a kétlábúak?
– Emberek! És mennyien? Egy óriás raj!
– De hát ők nem valók ide! Még uszonyuk sincs!
– Mit keresnek itt? Miért nem maradtak a parton? Stb.
Kicsik és nagyok (Logikai-matematikai, természeti)
A tengerekben a kicsitől a nagyig rengetegféle állat él. Állítsuk sorba a képeket nagyság szerint az alábbi tankockán. Az első állat legyen a legnagyobb. Jó, ha tudjuk, hogy a bálnán és az óriáskalmáron kívül mindegyik állat él a Vörös-tengerben. Az állat nevét megnézhetjük, ha az i-betűre visszük a kurzort.
A tankocka elérhető itt: Tengeri nagyságok
A gyerekek próbálják meghatározni a sorrendet, becsüljék meg az állatok nagyságát, végül mondjuk meg nekik a jó eredményt. A méretezésnél a középméretet vettük figyelembe.
A képek forrása a nevekre kattintva elérhető:
Árnyak a vízfalon (Vizuális-térbeli)
Nézzük meg az Egyiptom hercege című rajzfilmből való, a zsidó nép megmenekülését bemutató rajzfilmrészletet, ami a Vörös-tengeren való átkelést ábrázolja (lásd az első feladatnál). Majd nézzük meg újra a 2:14-től 2:20-ig tartó pár másodpercet.
Beszéljük meg, hogy milyen vízi állatokat látunk elúszni a háttérben?
Nézzük meg az alábbi tankockát, és a gyerekek próbálják felismerni a tengeri élőlényeket az árnyalakjukról.
A tankocka elérhető itt: Vörös-tenger árnyképek
Majd nézzük meg a film egy kikockázott pillanatát is!
A tankocka elérhető itt: Vörös-tenger árnykép
Beszéljük meg a kép vizuális elemeit:
- arányok (bálna, emberek)
- színek, színkontrasztok (kék/zöld – sárga, sötét–világos)
- formák kontúrvonala, kontrasztja (nagy fekete folt – kicsi, színes foltok sora)
- felület, textúra (a tenger hullámzásának, a fáklyák lobogásának ábrázolása).
Végül vigyünk be többféle árnyalatú színes papírt (vízszínekből legyen bőven, ajánlott a gyűrt-merített színes papír). A gyerekek papírkollázs technikával készítsenek hasonló képet, amin többféle tengeri élőlény szerepeljen. (A bálna ábrázolásához nem kell ragaszkodni, hiszen nem vörös-tengeri élőlény.)
Tengeri állatok hangja (Zenei-ritmikus, természeti, verbális-nyelvi)
A tengeri állatokat némának tartjuk, pedig vannak közülük, akik képesek hangot kiadni. Nem is akármilyen hangot!
Nagyobb gyerekekkel hallgassunk meg egy rövid, ötperces előadást (magyar felirattal) a bálnák énekéről. Elérhető itt: Miért énekelnek a bálnák?
Hallgassuk meg a bálnák énekét is, a videó elérhető itt: Bálnaének
Miről énekelnek a bálnák? Ha nem is értjük, próbáljuk elképzelni. Írjanak a gyerekek ritmikus szöveget, szabad verset, ami egy bálnaéneket próbál „lefordítani” emberi nyelvre.
Tengeri állatok mozgása (Testi-mozgásos)
A gyerekek utánozzák néhány tengeri állat mozgását (jobb híján szárazföldön, egy-egy jellemző tulajdonságra építve). A begyakorolt mozgásokból lehet sorversenyt vagy fogót is rendezni.
- Rákjárás: a gyerekek leülnek a földre, majd tenyerükön és talpukon hátrafelé haladnak.
- Teknősjárás: A gyerekek hassal lefekszenek a földre, majd maguk alá húzzák a kezüket és a lábukat. Lassan kinyújtják újra, tesznek néhány lépést négykézláb, majd újra visszahúzzák maguk alá.
- Polipok: négy gyerek a hátát egymásnak vetve közlekedik a „nyolc” lábán.
- Bohóchal: futkározás „korallok” közt: egy székekből összeállított akadálypályán.
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Állatok a Bibliában menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/
Az egyiptomi áldozati szertartás egyik fontos eleme a zenei kíséret volt. Amikor az áldozatot bemutatták a kiválasztott istennek, akkor egy csörgő hangszert szólaltattak meg, a szisztrumot. Ezt a hangszert az egyiptomiak olyan szentnek tartották, mint a zsidók a sófárt. Elsősorban Hathor, a szerelem és anyaság istennője kultuszában használták, de más istenek kultuszában is gyakran előkerült. A hangszer U alakja a tehén formában is ábrázolt istennő szarvaira emlékeztette az egyiptomiakat. Az aranyborjú tiszteletekor tehát valószínűleg használtak szisztrumot vagy valamilyen csörgőket a zsidók is.
