06-2. Vándorok és városok

, , ,
Képesség területek:  képalkotás, vizualitás, nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, mozgásos játék, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, digitális tananyag, távoktatás, 
Tudomány területek:  kortörténet, háttéranyag, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  kép, galéria, digitális oktatóanyag, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 1Mózes 11,24–32; 12,1–8; 13,1–18; Zsoltárok 127,1–2
  • Intelligenciatípus: Vizuális-térbeli, verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, testi-mozgásos
  • Tevékenység: Képgaléria megtekintése, kép-szöveg párosítás, sorbarendezés; mondatalkotó kapcsolati és önismereti játék, beszélgetés; páros bizalomjáték vakvezetéssel; sátormakett készítése csoportmunkában

 

Egy kis városnézés (Vizuális-térbeli, verbális-nyelvi)

 

 

Ur romvárosa, Ur-Nammu palotájának falmaradványai és a zikkurat (ma Tell el-Mukajjar, Irak)

Kép: 123RF

 

 

Mari (Mári): ókori mezopotámiai nagyváros az Eufrátesz felső folyásánál, egy hajdani virágzó állam központja volt (ma Tell-Hariri, Szíria) – így nézhetett ki (rekonstrukciós ábrázolás).

 

 

 

Hárán (Harrán): észak-mezopotámiai város, neve sumer eredetű, és azt jelenti: „út, utca, utazás, karaván”. Ma Törökország területén található, agyagból tapasztott, méhkaptár-alakú házairól híres.

Kép: 123RF

 

 

Sikem (Szikem): ókori kánaáni város Palesztina területén a Garizim és Ebal hegyek közötti völgyben. Abrám útja a sikemi szenthelyre vezetett először Kánaánban.

Kép: 123RF

 

A Táré és Abrám útra kel című tankockán képekkel illusztrálva követhetjük a vándorlás állomásait, képeit (elérhető a címre kattintva).

Képforrások: 123RF, Wikimedia Commons, grafika: Kelemen Czakó Rita

 

Menj el… Gyere velem… (Kapcsolati, önismereti, verbális-nyelvi)

Isten elküldte Abrámot rokonai közül egy ismeretlen földre. Az elhívás így kezdődik: „Menj el…” – Vajon miért engedelmeskedett Abrám? Mi győzte meg őt, hogy meg kell ezt tennie?

 

Hogyan folytatódhat a „Menj el…” mondat, ha

  • anya mondja neked?
  • apa mondja a testvérednek?
  • a testvéred mondja neked?
  • te mondod a testvérednek?
  • stb.

Hogyan folytatódhat a „Gyere velem…” mondat, ha

  • anya mondja neked?
  • nagyapa mondja neked?
  • te mondod a testvérednek?
  • a barátod mondja neked?
  • stb.

A mondatalkotó játék rámutat, hányféle küldés és hívás lehetséges különböző személyek között. Melyikre lesz a válasz készséges cselekvés (a felszólításnak megfelelő engedelmesség)? Min múlik ez? (A bizalom kérdése kerül itt fókuszba.)

 

Kis csoportokban játsszanak el a gyerekek egy-egy „Menj el…” és „Gyere velem…” helyzetet. Lehet köztük „engedelmes” és „engedetlen” válaszcselekvés is.

Mutassák be egymásnak a csoportok az élethelyzeteket, majd beszéljük meg, mikor min múlott az engedelmesség vagy engedetlenség.

 

Vakvezetés párban (Kapcsolati, testi-mozgásos, önismereti, verbális-nyelvi)

Alkossanak párt azok a gyerekek, akik jól ismerik egymást, és megbíznak egymásban. A párok álljanak fel egymással szemben (max. 4-5 pár egyszerre, köztük kb. 2 méter távolsággal). A párok egyik tagjának szemét kössük be kendővel, a bekötött szeműek azonos oldalon álljanak. Jelre a látók hangosan hívják maguk felé a párjukat, néven nevezve őt. A bekötött szemű társ előre nyújtott kézzel óvatosan elindul, miközben nagyon kell figyelnie, hogy a megfelelő hang irányába mozogjon. A látó szavaival irányíthatja is a társát (megállíthatja, irányváltoztatásra szólíthatja fel, pl. Fordulj egy kicsi jobbra!). Vajon sikerül-e mindenkinek eljutni a párjához?

A párhuzamosan végzett gyakorlat nehézsége, hogy kialakul egy alapzaj, amiben nem olyan könnyű meghallani a társ hangját. Fokozottan kell egymásra figyelni a siker érdekében. Ha a játék sikerült, a párok cseréljenek, és fordított helyzetben is végezzék el a gyakorlatot.

 

Végül beszéljük meg, mi volt a nehézség, és mi segített a játékban? Kiknek sikerült igazán jól megtalálni egymást, és ez min múlt?

Ha nincs játékhelyzet, kinek a szavára hallgatsz? Kiben bízol annyira, hogy szót fogadsz neki? Keressünk példákat erre. Mikor működik jól egy ilyen kapcsolat?

 

Sátorépítő családok (Kapcsolati, vizuális-térbeli)

 

Hogy milyen volt Abrám sátra, nem tudjuk pontosan. A mai nomád sátrakhoz hasonlíthatott.

Kép: 123RF

 

 

A gyerekek kis csoportokba rendeződve családok lesznek. Családi kötelékben készítsenek egy-egy kis „nomád” sátrat pálcikákból, könnyű textíliából, illetve selyem- vagy gyűrtpapírból. A pálcikákból (hurkapálca, saslikpálca, fogpiszkáló) lesz a sátorrúd, cövek, amit puha alapba (gyurma, vastag hullámpapír, hungarocell) tudnak szúrni. A pálcikákat kötözéssel vagy gyurmaragasztóval tudják egymáshoz erősíteni. Sátorlapot szabhatnak textíliából vagy papírból. Gyurmából, papírból és textilből berendezési és használati tárgyakat (takarók, szőnyegek, edények) és állatalakokat is készíthetnek.

A családok munkáiból egy kis sátortábort állíthatunk össze.

 

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

06-1. Abrám útra kel

, , ,
Képesség területek:  ön- és társismeret, kapcsolat, nyelvi feladat, játék, ének, zene, ritmus, 
Szervezési formák:  hittanóra, áhítat, gyermekistentisztelet, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  énekforrás, hanganyag, digitális oktatóanyag, 

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 1Mózes 11,24–32; 12,1–8; 13,1–18; Zsoltárok 127,1–2
  • Intelligenciatípus: Önismereti, egzisztenciális, verbális-nyelvi, kapcsolati, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Költözőlista egyéni összeállítása, értéksorrend, beszélgetés; bibliai történetmesélés: Táré családja, Abrám elhívása és költözése; szövegkiegészítés, beszélgetés a történet alapján; bizalom-ének, szóló-kórus énekdialógus

 

Költöző-lista (Önismereti, egzisztenciális, verbális-nyelvi)

Képzeljétek el a következőt: A szüleid bejelentik, hogy elköltöztök egy távoli országba, ahova túl sok cuccot nem vihettek magatokkal. Mi lenne az az öt valami, amit feltétlenül magaddal vinnél (a rajtad levő öltözeten kívül)? Írj róla egy listát, sorold fel a vinnivalókat fontossági sorrendben!

A gyerekek önállóan írják, majd az arra vállalkozók mutassák be a listájukat, indoklással együtt: Miért pont az említetteket vinnék magukkal?

Hallgassunk meg néhány listát és indoklást, majd közösen próbáljuk meg összeszedni, mik lehetnek a legfontosabb szempontok egy ilyen költözésnél? Ki melyiket tartja legfontosabbnak? Pl.:

  • célszerűség: nélkülözhetetlen használati eszköz
  • érzelmi kötődés: emléktárgy, játék stb.
  • felelősség, gondoskodás: szeretett állat, növény
  • előrelátás: ami út közben vagy az új helyen fontos lehet

Kérdezzük meg azt is a gyerekektől, ki az, aki átélt már egy ilyen nagy költözést? Akinek van kedve, mesélhet róla, hogyan zajlott, miért került rá sor.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

06-1. Tarka nyájak

, ,
Életkorok:  felsős, ifis, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, gondolkodtató, logikai feladat, természetismeret, 
Szervezési formák:  hittanóra, ifjúsági alkalmak, 
Tudomány területek:  kortörténet, háttéranyag, természettudomány, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  film, 

Képforrás: 123RF

  • Alapige: 1Mózes 30,25–43; 31,38–41
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, logikai-matematikai, természeti
  • Tevékenység: Bibliaismeret: a pásztor munkája; szétvágott párbeszéd összeállítása, pásztoralku spontán párbeszéddel; nyelvi játék tabuszavakkal; videofilmen: az öröklés szabályai, Mendel-törvény kecskékre és juhokra alkalmazva

 

Pásztorélet, pásztoralku (Verbális-nyelvi, kapcsolati)

Jákób húsz évet szolgált pásztorként a nagybátyjánál, Lábánnál, és a kapcsolatuk nem volt zavartalan. Egy dologban azonban egyeztek: mindketten pásztorok voltak. Amikor Jákób a családjával elhagyta Lábánt, „védőbeszédében” így mutatta be a pásztoréletet:

„Már húsz esztendeje vagyok nálad, juhaid és kecskéid nem vetéltek el, nyájad kosait nem ettem meg. Amit a vad széttépett, nem vittem hozzád, magam térítettem meg, tőlem kérted számon; meg azt is, amit elloptak tőlem nappal vagy éjjel. Nappal a hőség emésztett, éjjel meg a hideg, szememet kerülte az álom. Ilyen húsz esztendőm volt a házadnál: tizennégy évig szolgáltalak két leányodért, hat évig meg juhaidért.” (1Mózes 31,38–41)

Hogyan telt az utolsó hat év? Hogyan tett szert Jákób nagy vagyonra apósa nyájaiból? A történetet Mózes első könyve 30. részében, a 25–43. versekben találjuk meg.

A gyerekeket osszuk négy-öt fős csoportokra. Jákób és Lábán párbeszédét másoljuk ki, tagoljuk (a szereplők neve nélkül) mondatokra, kisebb szövegegységre, és nyomtassuk ki úgy, hogy a szöveget szét tudjuk vágni. (Egy példaoldalt csatolunk, amit csak nyomtatni és darabolni kell.) Minden csoport kapjon egy összekevert szövegcsomagot, amiből közös munkával próbálják rekonstruálni a párbeszédet, hogyan is zajlott az alku: mit mondott Jákób, és mit Lábán.

Majd próbálják eljátszani saját szavaikkal az alkut (elég csak hangjátékként). Jelen lehetnek és véleményt mondhatnak Lábán fiai is, akik később fontos szerepet játszanak a történetben (lásd 1Mózes 31,1–3).

 

A képen izraeli nyájat látunk a Negev-sivatagban: kecskék és juhok vegyesen, köztük fehér és fekete, barna és tarka állatok. Vajon melyik lenne közülük Jákóbé, és melyik maradna Lábán birtokában, ha itt zajlana az alku?

Kép: 123RF

 

Ikon

Jákób és Lábán párbeszéde

1 fájl(ok) 44.10 KB
Letöltés

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Állatok a Bibliában menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

02-1. Igaz-hamis kígyónyelvek

, ,
Életkorok:  felsős, ifis, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, természetismeret, gondolkodtató, logikai feladat, ön- és társismeret, kapcsolat, 
Szervezési formák:  hittanóra, ifjúsági alkalmak, 
Tudomány területek:  természettudomány, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  digitális oktató anyag, 

Képforrás: 123RF

  • Alapige: 1Mózes 3,1–15
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, természeti, logikai-matematikai, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális
  • Tevékenység: Bibliai szöveg elemzése, hangzós felolvasása, kreatív történetmesélés; igaz vagy hamis állítások a kígyóról; önismereti játék; hamis és fiktív féligazságok felismerése, írása; álhírek felismerése, írása, védekezés módja

 

Kígyónyelv (Verbális-nyelvi)

Olvassuk el a gyerekekkel a bűnbeesés történetét (akár gyermekbibliából, akár az újfordítású Bibliából). Majd beszéljük meg, hogy miért volt alattomos a kígyó beszéde? Miben mondott igazat, miben nem?

A kígyók beszédét leginkább úgy szoktuk utánozni, hogy a sziszegő hangokat eltorzítjuk: s, z helyett sz-t, c helyett cs-t ejtünk, az sz-t pedig hosszan ejtjük, jól meg is nyújthatjuk. Olvassák fel így a kígyó beszédét a gyerekek.

Isten megbüntette a kígyót, ezért kell hason csúsznia. De vajon hogyan mesélhetik el a kígyók a gyerekeiknek ezt a történetet? Mint láttuk, nagyon értenek a szófacsaráshoz. Próbáljuk meg kitalálni, hogyan „adják el”, szépítik meg a valóságot a kígyók, majd mondják el a gyerekek kígyónyelven, sziszegve a kígyók szerinti történetet.

Végül beszéljünk arról, hogy a nyelv csalafinta: nagyon gonosz is tud lenni, és sok jót is tudunk általa cselekedni (Jakab 3,1–12). Hozzanak a gyerekek mindkettőre példát.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Állatok a Bibliában menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/