grafika © Kelemen Czakó Rita

• Bibliai történet: Lukács 1,57–66;2,1–20
• Intelligenciatípus: Testi-mozgásos, kapcsolati, verbális-nyelvi, egzisztenciális, zenei-ritmikus
• Tevékenység: János névadója: élőkép kérdésekkel; bibliai történetmesélés: Jézus születése; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, dicsőítő ének

Élőkép kérdésekkel (Testi-mozgásos, kapcsolati, verbális-nyelvi)

Zakariás és Erzsébet kisfia megszületett, és János lett a neve. A névadón jelen voltak a szomszédok, rokonok. Családi fotó is készült volna biztos, ha lett volna akkoriban fényképezőgép. Akkoriban a fontos eseményeket az emlékezet őrizte meg, a családi történeteket elmesélték egymásnak. A csodás eseményről, ahogyan a kisfiú a János nevet kapta, és apjának, Zakariásnak megnyílt a nyelve, az egész város tudomást szerzett. Erről beszélt a környéken mindenki. A történet mélyén pedig ott van a kép, ahogy az eseményt elképzeljük.

Alkossunk közös élőképet a névadásról – ha túl nagy a létszám, kisebb csoportokban is megtehetik a gyerekek.

Majd szólaljon meg egy-egy szereplő: „Vajon mi lesz ebből a gyermekből?”

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

grafika © Kelemen Czakó Rita

• Bibliai történet: Lukács 1,13.46–47.56–80
• Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
• Tevékenység: Nevek és jelentésük, névkártya-játék, beszélgetés; bibliai történetmesélés: Keresztelő János születése; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, hálaének

Jelentés-névkártyák (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális)

Tudják-e a gyerekek, hogy a keresztnevük jelent valamit? És azt tudják-e, hogy mi a jelentése?

Előzetesen a csoportba tartozó valamennyi gyerek számára készítsünk egy kártyát, aminek egyik oldalára írjuk a keresztnevet, másik oldalára a név jelentését. (Több keresztnévvel rendelkező gyerek számára azt, amelyiket használja.) Ha a név jelentése nem ismert vagy bizonytalan, azt is jelöljük, pl.: „jelentése ismeretlen”, „valószínűleg azt jelenti: …”

A névkártyák készítésében segít a Magyar utónévkönyv (Vince Kiadó) vagy a Keresztnevek eredete és jelentése című internetes forrás (kattints a címre).

A névkártyákkal az alábbi módon játszhatunk (nagy létszám esetén kisebb csoportokban egy-egy asztal körül):

• A kártyákat jelentéssel felfelé szétterítjük az asztalon.
• Mindenki körülnéz, és a szemével kiválasztja azt a jelentést, ami a nevéhez tartozik/tartozhat.
• Mindenki kiveszi a választott kártyát, és megnézi a másik oldalon, jól választott-e. Ha nem, visszateszi a kártyát az asztalra.
• Újabb körben megismételjük a választást (akár többször is), amíg mindenki meg nem szerzi a saját nevét és jelentését.

A játék után beszélgessünk:

Ki az, aki már ismerte a neve jelentését? Ki az, aki most tudta meg, mit jelent a neve?
Ki az, akit meglep, hogy mit jelent a neve? Miért? Mi okozza a meglepetést?
Ki az, aki nincs megelégedve a neve jelentésével? Ha megtehetné, milyen névjelentést választana?
Ki az, aki tudja, miért kapta a keresztnevét? Ki szeretne mesélni róla?

Keresztnevünket a szüleinktől kapjuk, aminek általában megvan az oka és története, akkor is, ha a szülők nem ismerik a név eredetét és jelentését. Utólag ezen már nem tudunk változtatni, így mindenki a saját nevével együtt élve növekszik, és válik felnőtt emberré.

Vannak családok, ahol a nevek hagyományozódnak, és az első fiú vagy lány neve apáról apára, anyáról anyára száll. A bibliai korokban sokkal inkább figyeltek a név jelentésére, mint manapság, ez a mai történetünkből is kiderül.

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

grafika © Kelemen Czakó Rita

• Bibliai történet: Ézsaiás 9,5; Lukács 1,26–45.56; Máté 1,18–25
• Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
• Tevékenység: Hírmondó játék fülbe súgással, beszélgetés a gyermekvárásról; bibliai történetmesélés: angyali üdvözlet, Mária látogatása Erzsébetnél, angyal József álmában; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, dicsérő ének

Örömhír-súgó (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)

Üljünk körbe a gyerekekkel, és egymás fülébe súgva adjuk körbe az alábbi híreket. A bővülő mondatok egymás után következnek, miután az előző mondat „célba ért”. A pedagógus indítja mindhárom mondatot:

„Gyermek születik.”
„Gyermek születik, fiú.”
„Gyermek születik, fiú adatik nekünk.”

Végül mondjuk ki együtt, hangosan a harmadik változatot. Mindenkihez elérkezett pontosan a hír? Mit jelent ez a számunkra?

Mit jelent egy ilyen hír abban a családban, ahol a gyermek születését régóta várják? Mit jelentett Zakariás és Erzsébet számára fiuk születésének a híre?
Mit jelent egy ilyen hír abban a családban, ahol a gyermek születésére nem számítanak? Mit jelent ott, ahol a szülők nem is házasok?
Mit jelent, ha megtudják, hogy a gyermek fiú lesz?
Mit jelent egy ilyen hír, ha bejárja az egész országot, mert egy híres embernek fia születik?
Mit jelenthetett régen egy királyságban, amikor híre ment, hogy a várva várt trónörökös megszületik?

Az időszámításunk előtti évszázadokban a Messiás születését mindennél jobban várták a zsidók. Születését megjövendölték a próféták, Ézsaiás így adott hírt róla:

Mert egy gyermek születik nekünk,
fiú adatik nekünk.
Az uralom az ő vállán lesz,
és így fogják nevezni:
Csodálatos Tanácsos, Erős Isten,
Örökkévaló Atya,
Békesség Fejedelme!

Ézsaiás 9,5

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

grafika © Kelemen Czakó Rita

• Bibliai történet: Lukács 1,5–25
• Intelligenciatípus: Vizuális-térbeli, verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
• Tevékenység: Városnézés a Heródes-korabeli Jeruzsálemben tankockagaléria segítségével; bibliai történetmesélés: Zakariás és Erzsébet, Keresztelő János születésének ígérete; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, bizalomének

Városnézés Jeruzsálemben (Vizuális-térbeli, verbális-nyelvi)

Zakariás próféta akkor kezdte működését, amikor a templomépítés folytatódott (Kr. e. 520-ban), majd öt év múlva befejeződött. Utána teltek az évszázadok, Jeruzsálem falait is kijavították, újjáépült a város. A perzsák után új hódítók jelentek meg a térségben, a macedón Nagy Sándor és utódai, majd a Római Birodalom. Izráel, illetve Júda királysága nem nyerte vissza régi önállóságát és fényét, de az izraelitákban nem szunnyadt a remény, hogy majd eljön egy nagy király, akit az Úr küld, és visszaállítja a Izráel királyságát.

Kr. e. 37-től római fennhatóság alatt Nagy Heródes lett Júdea királya. Kegyetlen uralkodó és nagy építkező volt. Királyi palotát, színházat építtetett és erődöt a római helyőrségnek. Majd Kr. e. 19-ben hozzáfogott a templom felújításához, és a templom teljesen megújult.

Tegyünk egy virtuális városnézést a Heródes korabeli Jeruzsálemben, a korabeli várost ábrázoló városmakett segítségével. Tankockán elérhető itt: Jeruzsálem városmakettje

Képek forrása: 123RF

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.