86. Boáz és Ruth

,

Üzenet – Téma:

* Istenfélő embernél védelmet kérni = az Úrnál kérni oltalmat.
* A „derék” Ruth lett Krisztus egyik ősanyja.

Előzmények:

A moábi Ruth megérkezett Betlehembe az anyó­sával, Naomival együtt. Ez a saját választása volt. Boáz mezejére ment kalászt szedni, aki a család egyik kiváltója volt, s kedvesen bánt a szorgalmas, fiatal özveggyel.

Történet:

Efráta mezőin véget ért az aratás. Eljött az árpa és a búza szelelésének ideje (cséplés után a mag és a polyva szétválasztása), ami azután ünneppel ért véget.

Naomi sokat törte a fejét, miképpen szabadulhatnának ki nehéz helyzetükből.

„Leányom, keresek én neked otthont, ahol jó dolgod lesz” – mondta Ruthnak. Ami azt jelenti: gondoskodom, hogy újra férjhez menj, és ezáltal minden fáradtságtól és gondtól megszabadulj. Vajon Boáz, akinek a szolgálóival együtt dolgoztál a mezőn, nem vérrokonunk-e? Ez többet jelent egyszerűen „rokon”-nál. Naomi arra utal, hogy Boáz az egyike azoknak, akik a törvény szerint eleget tehetnek a rokoni kötelezettségeknek, tehát kiváltójuk* lehet. Bizonyára abban reménykedett Naomi, hogy Boáz visszavásárolja a földjét, és Ruthot is feleségül veszi.

Azt gondolta ki, hogy Ruth szedje szépen rendbe magát – fürödjön, kenje be magát illatos olajjal, vegye föl legjobb ruháit –, azután menjen a cséplési ünnepre, a szérűre*. Észrevétlenül menjen oda, és várja ki az ünnep végét. S miután Boáz evett, ivott, és fekvőhelyet keresett, menjen oda hozzá Ruth, hajtsa föl a takarót a lábainál, és feküdjön a lábaihoz. S miután emlékeztette ezzel kiváltói kötelességeire, Boáz biztosan megmondja, mit kell tennie. Ruth engedelmesen megtette, amit anyósa kért tőle.

Megjegyzés: Naomi tanácsa gyanúsnak tűnhetett. Ruthnak el kellene csábítania Boázt? Nem erre gondolt Naomi. Inkább azt találta jó lehetőségnek, hogy Boáztól segítséget és védelmet kérjen Ruth, anélkül, hogy másokat bevonna. Olyan gazdag és befolyásos emberrel, mint Boáz, bizonyára nem lehetett volna olyan könnyen tanúk nélkül beszélni. Boáz istenfélelme pedig garanciája volt annak, hogy Ruth tisztessége nem sérül meg.

Ruth ezzel tudtul adta, hogy nem csupán ínségből kalászgyűjtögető, hanem oltalmat kereső vérrokon.

Azt, hogy Boáz takarója alá feküdt, ilyen értelemben lehet magyarázni: „Elfoglalom jövendő helyemet, a kiváltómnál!”

Itt volt az alkalom Boáz közelébe kerülni. A termény már a helyén, a magot megtisztították. Boáz, a földművelő, elégedett lehetett. Most volt ideje, hogy valami másra is gondoljon.

Amint Ruth megtudta, hová feküdt Boáz, s arról is megbizonyosodott, hogy alszik, csöndben odaosont hozzá, fölhajtotta a takarót, és a lábaihoz feküdt.

Éjjel fölébredt Boáz, körbetapogatott, és észrevette, hogy nincs egyedül. Fekszik egy asszony a lábainál. „Ki vagy te?” – kérdezte.

„Én vagyok Ruth, a szolgálód. Terítsd rá ruhád szárnyát szolgálódra, mert közeli rokon vagy te” – válaszolt Ruth segítséget és védelmet kérve.

Föltűnő, hogy itt Ruth szinte ugyanazt a kifejezést használja Boázra, amit Boáz használt vele kapcsolatban, amikor kalászt ment szedni (vö. Ruth 2,12). A nő szavaival – „Terítsd rá ruhád szárnyát szolgálódra” – emlékeztette a férfit arra, amit az Úr kíván tőle, hogy gondoskodjék az özvegyekről és árvákról. Így kért – Isten védelmét kérve magára – attól a Boáztól segítséget, aki féli és szolgálja az Urat.

„Áldjon meg az ÚR, leányom!” – Boáz ismerte a törvényt, és az Úrtól fogadta el ezt a megbízatást. „Hűségedet most még jobban megmutattad, mint előbb (ti. amikor Naomival tartott), mivel nem jártál az ifjak után, sem szegény, sem gazdag után.” Ezek szerint Boáz már nem volt olyan fiatal. Majd megnyugtatta a fiatalasszonyt: „Ne félj hát, leányom, mindent megteszek érted, amit csak mondasz, hiszen mindenki tudja népem kapujában, hogy derék asszony vagy.” Bár van még egy probléma: „Igaz ugyan, hogy közeli rokon vagyok, de van nálam közelebbi rokonod is. Maradj itt ezen az éjszakán, és ha holnap az vállalja a rokoni kötelezettségét, jó, vállalja! De ha nem akarja vállalni a rokoni kötelezettséget, akkor majd én vállalom. Az élő ÚRra mondom! Feküdj hát itt reggelig!”

Boáz nem talált hátsó szándékot Ruth föllépésében, s neki magának sem volt ilyen. Bölcsen és tiszta szívvel fogadta az asszony kérését.

Amikor hajnalodott, Boáz felkelt, s elbocsátotta Ruthot, mielőtt mások megláthatták volna. Nem akarta, hogy bárki is rosszat feltételezzen róla. De előbb az asszony nagykendőjét kérte, és hat mérték árpát* mért bele. Ő maga meg bement a városba.

Amint Ruth hazaért Naomihoz, rendre elmondta a történteket. Naomi megnyugodott, és így szólt: „Maradj nyugton, lányom, amíg meg nem tudod, hogyan dől el ez a dolog.”

Boáz a városkapuhoz* ment. Ott beszélték meg akkoriban a város minden fontos dolgát. Boáz leült, és várta a másik közeli rokon érkezését. Majd tíz embert hívatott a város vénei* közül, és leültette a kapuba őket.

Boáz elmondta a másik rokonnak, mi történt Elimelek örökségével. El kellett adnia a földet, hogy élete fönntartásáról gondoskodhasson. A törvény szerint (vö. 3Móz 25,23–25), ha egy földdarabot eladnak, az nem lesz örökre az új tulajdonosé. A kiváltó rokont meg­kérdezhetik, hajlandó-e az elszegényedett családtagnak visz-szavásárolni. Ezt tette meg Boáz is.

A másik rokon hajlandó lett volna rá, hogy Naomi (és Ruth) földjét megvegye, de Ruthot nem akarta feleségül venni. Talán már nős volt, vagy nem akart pogány nővel összeházasodni, de lehet, hogy nem akarta tulajdonát megosztani olyan fiúval, aki a Ruthtal való házasságából született volna. Arra kérte Boázt, vállalja át a kiváltó feladatát, s Boáz ezt örömmel meg is tette.

Az ügy megpecsételésére a másik levette a saruját, és Boáznak adta, miközben azt mondta: „Szerezd meg te magadnak!” (Ez a sarulehúzás olyan volt, mint manapság egy szerződés aláírása.)

Megjegyzés: A mózesi törvény szerint az egyik ügy nem logikus következménye a másiknak. A kiváltás törvénye a 3Móz 25-ben független attól a másik törvénytől, hogy elhalt testvér feleségét, akinek nem született gyermeke, egy másik fiútestvérnek feleségül kell vennie, hogy utódja szülessen (5Móz 25,5–12). Valójában meglehet, hogy Izráelben ez a két szokás idővel összekapcsolódott.

Boáz a véneket és a kapuban lévő többi embert is tanúul hívta arra, hogy ő mindent átvesz Naomitól, ami Elimeleké, Kiljóné és Mahlóné volt, sőt a móábi Ruthot is feleségül veszi, hogy fenntartsa a meghalt nevét örökségében, hogy ki ne vesszen neve atyjafiai közül lakóhelyének kapujából.

A nép és a vének erre ezt mondták: „Tanúk vagyunk!” Majd áldást kívántak rájuk: „Adja az ÚR, hogy ez az asszony, aki a házadba megy, olyan legyen, mint Ráhel és Lea, akik ketten építették föl Izráel házát. Gyarapodjál Efrátában, legyen híres a neved Betlehemben! Legyen olyan a házad, mint Pérec háza, akit Támár szült Júdának, annak az utódnak a révén, akit majd az ÚR ad neked ettől a fiatalasszonytól!”

Boáz feleségül vette Ruthot, hazavitte a házába, s az Úr megadta, hogy teherbe essen, és fiút szüljön. A város asszonyai Naomihoz jöttek, hogy szerencsét kívánjanak: „Áldott az ÚR, aki nem hagyott most téged rokoni támasz nélkül (és arra a született fiúra gondolnak, aki Naomi Mahlón nevű fia helyett az örökségét átveszi)! Legyen híres a neve Izráelben! Legyen ő életed megújítója, és gondviselőd öreg korodban! Hiszen menyed szülte őt, aki szeret téged, és többet ér neked hét fiúnál (a hét a teljesség száma).”

A gyermeket az asszonyok Óbédnak nevezték*, ami „szolgát” jelent, s ami illik az asszonyoknak ahhoz a kívánságához, hogy ő gondoskodjon nagyanyjáról, Naomiról.

Óbédnak később fia született, akit Isainak neveztek (vö. 1Sám 16,1kk). Isai az apja Dávidnak, a későbbi királynak. És mi fűzzük hozzá, hogy sokkal később ebből a nemzetségből származik a Messiás: az Úr Jézus Krisztus (vö. Mt 1,1–17 és Lk 3,23–38).

Naomi lesz a kis Óbéd dajkája.

Jegyzetek:

Kiváltó – „Góél”; a kiváltónak hármas feladata volt: 1. Az ő kötelessége volt az elzálogosított szabadságot vagy örökséget visszavásárolni, azét, aki magát vagy az örökségét szegénysége miatt eladta. 2. Ő volt rokonának vérbosszulója. 3. Neki volt joga a vérrokon özvegyével házasodni, hogyha az gyermektelenül halt meg. Gyakran férfitestvér volt a kiváltó, és ha nem volt ilyen, akkor unokaöccs vagy nagybácsi stb. (vö. 3Móz 25,25kk). Amennyiben ő nem tudott kiváltani, akkor a rangban következő vette át a feladatot. A váltság átengedését a lábbeli levetésével pecsételték meg (birtokbavétel jeleként rátette arra a lábát az új tulajdonos, vagy rádobta a saruját).

Szérű – Magasan fekvő lapos terület, ahol kiterítették a kalászokat (a kalászok alatt vágták le a gabonát, a hosszú szár csak akadályozta volna a cséplést). Majd kicsépelték (nyomtatták) cséphadaróval vagy cséplőszánnal (vö. Ézs 28,27–28), amit igába fogott ökör vagy öszvér húzott. A cséphadaró kemény farúd, amiben nagy lukak voltak, s azokba éles köveket ültettek, amik a kalászt összetörték. Cséplés után összeszedték a szalmát, majd jött a „szelelés”, amikor az összetört kalászokat és magot lapáttal feldobták a levegőbe. A szél vitte magával a pelyvát, és a gabonamag visszamaradt. Ezt kirostálták, hogy a mag tisztán jusson a gabonamérőbe.

Hat mérő árpa – Boáz nagylelkűségének a bizonyítéka. 6 mérő = 6 ómer = 6/10 éfá = 21 liter. (Egy marmonkanna 20 literes.) Az árpa az Ókori Keleten, így Izráelben is fontos gabonaféleség volt. Vö. 2Móz 9,31; 2Sám 17,28; 2Kir 4,42; Ján 6,9.

Kapu – Egy város kapujában mindenféle közösségi, nyilvános gyűlést tarthattak, mint manapság a város-/községházán, vagy jegyzői hivatalban. A kapu gyakran tágas és hűvös volt, árnyékba is lehetett ülni. A város vénei itt tartották a bírósági tárgyalásokat, illetve tanácsot adtak ügyes-bajos dolgokban. Talán még piacként is szolgált.

Vének – Nem volt ugyan bírósági tárgyalás, de egy-egy különleges alkalom kedvéért összejöttek a vének. Boáz gazdag és tekintélyes ember volt a városban, és bizonyára nem jelentett nehézséget összegyűjteni a véneket. A vének tanácsa bíróság volt, mely kis dolgokban, nézeteltérésekben döntött. „Véneket” nem annyira az életkor szerint kell értenünk, a „nemzetségek fejei, vezetői” voltak ők.

Asszonyok nevezték el – Azzal az izráeli szokással, hogy mások adnak nevet egy gyereknek, találkozunk a Lk 1,59-ben is. Itt nem a szomszédasszonyok, hanem Zakariás és Erzsébet rokonai azok, akik a körülmetélkedés napján a gyereket apja után Zakariásnak neveznék. Erzsébet mondta, hogy a fiát Jánosnak kell nevezni, Zakariás pedig táblára írta, s csak ezután szólalhatott meg.

Énekek:

Református énekeskönyv: 68,3; 128; 254:1.4–5.9; 261; 276:1.5; 486:1–2
Jertek, énekeljünk: 60:1; 163; 171; 173; 176; 185; 239
Harangszó: 17; 39; 44; 45; 53:1.5.7–8
Dicsérjétek az Urat!: 8; 10; 22; 68; 71; 76; 82; 100; 171:1
Erőm és énekem az Úr: 29; 36:2; 116:1; 119; 127; 129; 131

Megjegyzések:

Ruth könyve – Mivel azok az események, amiket Ruth könyvében találunk megírva, a Bírák idején játszódnak, Ruth könyvét a Bírák könyve függelékének tekinthetjük. Mintha hidat formálna a Bírák és Sámuel könyvei között.
Ruth könyvét a zsidó zsinagógákban pünkösd ünnepén olvasták, amikor az aratás ideje elkezdődött Izráelben.
Ruth könyve pompás pasztellvázlat, józan és tárgyilagos, a Bírák könyvének sötét és élénkpiros színei után.

Krisztusig tartó vonal – Ruth könyve mindenekelőtt azért íratott, hogy Júda nemzetségének a vonalát Ráhábon és Ruthon keresztül Dávid királyig vezesse. Innen a Ruth 4-ben még nincs meghúzva a vonal Krisztusig. Csak később kapja Dávid Isten ígéretét, hogy a Megváltó az ő leszármazottai közül érkezik (vö. 2Sám 7,12–13; 22,51). Ez a vonal, azaz annak a Krisztusig való meghosszabbítása igen fontos az Ószövetségben. Már a Dordrechti zsinat idején (l618–1619) megfigyelték, hogy az Ószövetség Krisztus-központú.

Ruth segítséget kér – Ruth független volt Boáz jóságától és hűségétől, mégis megalázta magát. Ezt is meg kell tanulniuk a gyerekeknek. Az „én akarom csinálni” elégtelennek tűnik, hiszen saját erőnk, bölcsességünk sokszor nem elég. Adj lehetőséget a másiknak, hogy segítsen!

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • Segítségkérés és -nyújtás a családban és családon kívül. Kihez fordulhatsz bizalommal? Az együttérző, segítőkész ember. (** ***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

  • Dajkarímek szerepjátékkal, mímes mozgással kísérve. (*)
  • A „derék asszony” kifejezés magyarázata, szinonimái. Ruth jellemzése. (**)
  • Ruth és Boáz jellemzése, külső és belső tulajdonságai – ami vonzó, követésre méltó. (***)
  • A bibliai történet dramatizálása csoportmunkában, előadás spontán szerepjátékkal. (***)
  • A bibliai történet választott része alapján elbeszélő fogalmazás írása. (***)
  • Részlet megismerése Victor Hugo: Az alvó Boáz c. verséből. Boáz jellemzése. A jellemzés költői eszközei. (***)

Matematika

  • Űrtartalom mérésének előkészítése: szemes gabona mérése különböző méretű poharakkal. (*)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

  • Képkirakó készítése a történethez: nyírás, összeillesztés, színezés, ragasztás. (*)
  • Gabonakép készítése: agyag- vagy gyurmalapba gabonaszemek, kalászok nyomkodása. (*)
  • Szérű makettjének elkészítése agyagból, természetes anyagokból. (**)
  • Szérű képének elkészítése színes papír (textil) kivágással, ragasztással. (**)
  • Szalmafonással aratódíszek készítése. (**)
  • Boáz és Ruth portréja: hiányos rajz kiegészítése grafikai eszközökkel. (***)
  • Illusztráció készítése a bibliai történet választott részéhez. (***)

Vázlat:

Naomi tanácsa
Ruth Boáz lábainál
Boáz átvállalja a rokoni kötelezettséget
tárgyalás a városkapuban
Boáz feleségül veszi Ruthot
Óbéd (Dávid őse)

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Ikon

365/086. Boáz és Ruth – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 357.64 KB
A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!

 

/Szerző:

85. A móábi Ruth

,

Üzenet – Téma:

* Ruth Izráel Istenét választotta népe bálvá­nyai helyett.
* Isten gondoskodik a nyomorultról, jöve­vényről – itt most Boázon keresztül.

Előzmények:

Sámson Dágón templomában élete utolsó győzelmét aratta. Több bíráról nem olvasunk a Bírák könyvében. Később jelentkezik még Éli és Sámuel bíró tisztében. A könyv 17. részétől van még néhány elbeszélés, ami a gyerekeknek túlságosan nehéz lenne, bár tartalmában elég aktuális. Egy másik esemény, mely a Bírák idején játszódik, Ruth könyvében található.

Bevezetés:

A könyv írója elmondja, hogy az esemény, melyet elbeszél, a Bírák idején játszódik. Ez bizonyára a korszak elején lehetett. Boáz, aki a 2. fejezetben szerepel először, a jerikói Ráháb fia volt (vö. Mt 1,5). Ő a két kémnek nyújtott segítségéért maradt életben. Családjával együtt vétetett föl Izráel népébe (vö. Józs 2; 6,22–25). Ráháb később Szalmónnal (vagy Szalmá) házasodott össze, aki egy Júda törzséből való férfi volt. Szalmónnak és Ráhábnak született egy fia, Boáz (vö. Ruth 4,18–22 és 1Krón 2,11–12).

Azt gyanították, hogy ez a történet Gedeon bíráskodása kezdetén esett meg, akkor volt éhínség, de nem szárazság miatt, hanem mivel a midjániak elvitték a gabonát (vö. Bír 6,1–6; 76. lecke).

Történet:

Éhínség támadt az országban, Betlehemben is („kenyér háza”), mely Júda területén található. A betlehemi vagy efraimi Elimelek* elhatározta, hogy elmegy az országból, és a közeli Móáb* területére költözik. Feleségével, Naomival*, és két fiával, Mahlónnal („betegség”) és Kiljónnal („sorvadás”) Móáb pogány területére vándorolt, hogy ott jövevényként éljen. (A fiúk nevének jelentése utalhat arra, hogy gyönge volt az egészségük.)

Móáb földjén korántsem volt jó dolguk, nem volt áldás azon, hogy elhagyták a hazájukat. Előbb Elimelek halt meg, a kenyérkereső. Majd megházasodtak a fiak, móábi lányokat vettek el: Orpát („nyakas”) és Ruthot („barátnő”). Az Úr tiltotta az ilyen vegyes házasságot (vö. 2Móz 34,16; 5Móz 7,3; Ezsd 9,1; Neh 13,23kk). Csak mikor a pogány lányok zsidó vallásra tértek, akkor házasodhattak velük zsidó férfiak. Látjuk később, hogy Orpá ezt nem tette meg, míg Ruth később az Úr mellett döntött.

Nem sokkal a házasságkötés után meghalt Mahlón és Kiljón, mielőtt gyermekeik születhettek volna.

Miután tíz évig laktak Móáb területén, Naomi elhatározta, hogy visszamegy Betlehembe. Hallotta, hogy hazáját megsegítette az Úr, van újra kenyér. Orpá és Ruth is úgy határozott, hogy anyósával megy. Ez a Naomival való nagyon jó viszonyukat bizonyítja.

Júda felé haladva, talán a Holt-tenger táján azt javasolta Naomi menyeinek, hogy térjenek vissza a szüleik házába, és menjenek újra férjhez. Az Úr áldását kérte rájuk, mivel mindig jók voltak hozzá. Mindketten sírni kezdtek, majd kijelentették, hogy Naomival tartanak.

Naomi megkérdezte, miért akarnak vele menni, hiszen nincsen több fia, akikkel összeházasodhatnának. Isten törvénye ugyanis úgy rendelkezik, hogy a testvérnek fiútestvére özvegyét feleségül kell vennie, ha még nem születtek gyermekei. Hogy a születendő gyermekek az elhalt testvér örökösei legyenek. Naomi tudta, hogy neki már fiai nem születhetnek, öreg hozzá. „Szabad-e benneteket visszatartani attól, hogy férjhez menjetek? Nem, lányaim! Nagyobb az én keserűségem, mint a tiétek, mert elért engem az ÚR keze” – mondta menyeinek.

A két fiatalasszony újra sírni kezdett.

Orpá hallgatott az anyósára. Úgy találta, tényleg jobb, ha visszatér, Naomival nincs tovább jövője. Ezért búcsúcsókot adott neki, és elment.

Ruth Naomi mellett maradt, aki csodálkozva mondta neki: „Látod, a sógornőd visszatért népéhez és isteneihez. Térj vissza te is vele!” Naomi rábeszélő szavaiból kiderül, hogy Móáb bálványisteneit éppúgy erősnek tartotta, mint Izráel Istenét. Különben nem küldte volna vissza Orpát a hazájába és isteneihez.

Ruth szilárd elhatározással utasította vissza. „Ne unszolj engem, hogy elhagyjalak és visszatérjek tőled. Mert ahová te mégy, odamegyek, ahol te megszállsz, ott szállok meg. Néped az én népem, és Istened az én Istenem. Ahol te meghalsz, ott halok meg én is, ott temessenek el engem!” Ruth válaszából, hitvallásából látszik, hogy ő Izráel Istenét választotta saját népe bálványistenei helyett.

Naomi látta, hogy Ruth elhatározása szilárd. Együtt folytatták útjukat.

Amikor Naomi és Ruth Betlehembe érkezett, s az emberek meglátták Naomit, az egész város megmozdult miatta. Azt kérdezték: „Nem Naomi ez?” A „kedves” fiatalasszony, aki régen elutazott, megmaradt emlékezetükben, bár szinte alig ismerték föl!

Naomi így felelt nekik: „Ne hívjatok engem Naominak, hívjatok inkább Márának („keserű”; vö. 2Móz 15,23; 4Móz 33,8), mert nagyon megkeserített engem a Mindenható. Egész családommal mentem el, és kifosztottan hozott vissza az ÚR. Miért hívnátok engem Naominak, hiszen megalázott engem az ÚR, és bajba döntött a Mindenható.” Az Urat hibáztatta, holott épp azzal, hogy Móábban telepedtek le, maguknak okoztak szerencsétlenséget.

Naomi visszaérkezése a móábi Ruthtal egybeesett az aratás kezdetével.

Ruth Naomi beleegyezését kérte (figyeljünk csak a két asszony viszonyára!) ahhoz, hogy a mezőre mehessen kalászt szedni* valaki után, akinek megnyeri a jóindulatát. Ruth tudta, hogy őt, a pogány asszonyt nem fogadják majd szívesen az efraimiak.

Naomi beleegyezett: „Eredj, leányom!”

Az egyik mezőn megkérdezte a vezető szolgát, hogy gyűjtögethet-e kalászt az aratók, és a kévekötő lányok, asszonyok után. Éppen Boáz* mezején tette ezt. Boáz Elimelek közeli rokona volt, Nahsón* unokája, aki a pusztai vándorlás idején volt Júda törzsének egyik vezetője.

Boáz is kiment a földjére, hogy az aratók munkáját megnézze, s áldással köszöntötte őket: „Az ÚR legyen veletek!” Ők is áldással válaszoltak: „Áldjon meg az ÚR!” (Milyen szép ez a gyakorlat, és mennyire hiányzik a mai életből!) Boáz körülnézett a mezőn, s feltűnt neki egy fiatalasszony. Meg is kérdezte a szolgáját, aki az aratást vezette, hogy ki az. A szolga elmondta, hogy ő az a móábi fiatalasszony, aki Naomival jött vissza Móáb földjéről. Kérte tőlük, hadd szedegethessen az aratók után. Azt is elmondta, hogy szorgalmasan dolgozott reggeltől idáig. Boáz odament Ruthhoz, s megengedte neki, hogy maradjon, és ha megszomjazik, ihat a munkások vizéből.

Hálával és tisztelettel hajolt meg Ruth a gazdag úr előtt, aki oly barátságosan bánt vele. Vajon mivel szolgáltam rá erre? Hiszen csak jövevény vagyok? – kérdezte önmagát.

Boáz elárulta, tud róla, hogy milyen szépen gondoskodik anyósáról a férje halála után, s hogy apját, anyját és szülőföldjét is elhagyta, hogy olyan nép közé jöjjön, akiket nem is ismert korábban. Boáz őt is megáldotta: „Fizessen meg tetteidért az ÚR, legyen bőséges jutalmad az ÚRtól, Izráel Istenétől, akinek a szárnyai alá jöttél oltalmat keresni.” (Gondolj Ruth hitvallására: „A te Istened az én Istenem”!)

Ruth megindultan felelt: „Milyen jóindulatú vagy hozzám, uram, hiszen megvigasztaltál engem, és szívesen beszéltél szolgálóddal, pedig én még a szolgálód sem vagyok.” Hálás volt Boáz jóságáért, s egyben vigasztalást kapott az áldó imádság által.

Mikor elérkezett az étkezés ideje, Boáz ismét hívta, hogy üljön le vele, aratóival és munkásaival együtt enni. Amikor az aratók mellé ült, Boáz pirított gabonával kínálta, amiből evett is, s még a maradékot is eltehette.

Boáz figyelmeztette az aratókat, engedjék meg neki, hogy a kévék között is gyűjtögethessen, s ne szégyenítsék meg azzal, hogy semmit sem hagynak hátra. Sőt, szándékosan is hullassanak el, és ne szidják meg, ha felszedi.

Amikor beesteledett, és kicsépelte Ruth, amit szedegetett, majdnem egy vékára való árpa lett (mintegy 36 liter).

Naomi csodálkozott azon, hogy Ruth milyen sokat gyűjtött, s még inkább megdöbbent, mikor még az ebéd maradékából is kapott. „Hol szedegettél, és hol dolgoztál ma?” – kérdezte. „Áldott legyen, aki a pártfogásába vett!”

Amikor aztán Ruth elmesélte, hogy Boáz mezején dolgozott, hálásan mondta Naomi: „Áldja meg őt az ÚR, aki nem vonta meg szeretetét az élőktől és a holtaktól!”

Ez az első alkalom, amikor Naomi tisztelettel ejtette ki az Úr nevét. Elmondta, hogy Boáz közeli családtag (aki akár kiváltójuk is lehet – lásd a 86. leckét).

Boáz mezején maradt tehát Ruth annak munkásaival, amíg az árpa, majd a búza aratása be nem fejeződött. Közben anyósánál lakott.

Jegyzetek:

Elimelek – „Istenem Király”. Elimeleknek ez a csodás név nem szerzett dicsőséget. Nem bízott Istenben, hanem saját megoldást keresett arra, hogy táplálja a családját.

Naomi – „A kedves”, „az én örömem”. Most már jobban értjük a Ruth 1,20-ban megnevezett ellentétet: „az én örömem” a „keserűség”-gel (Mára) szemben. A történet is példázza, hogy a bibliai időkben milyen nagyra értékelték az emberek nevük jelentését. Sokszor meghatározta az életüket.

Móáb – A móábiak Lótnak és idősebb lányának a leszármazottai (vö. 1Móz 19,37). Nem támadták meg őket az izráeliták, még akkor sem, mikor Bálák Bálámmal akarta megátkoztatni őket, sem pedig azután, hogy a midjániakkal bűnre csábították Izráelt (4Móz 25; 65. lecke). Később a móábiak egy időre elnyomták Izráelt, de Éhúd bíra elüldözte őket (vö. Bír 3,12–30; 74. lecke). Saul király győzött ellenük (1Sám 14,47). Dávid is legyőzte őket (2Sám 8,11–12). Aháb halála után Móáb elpártolt Izráeltől (2Kir 1,1), és az izráeli Jórám győzte le őket újra (2Kir 3). A júdai Jósáfátra is sokszor támadtak az ammóniakkal együtt, akikkel gyakran szövetkeztek (2Krón 20,1–30). Ézsaiás prófétált Isten ítéletéről Móáb felett (Ézs 15); Jeremiás is (Jer 9,25; 25,21 stb.); Ámós 2,2 és Zof 2,9 is jelezte Móáb pusztulását.

Kalászt szedni – A kalászszedést Izráelben mindig meg kellett engedni a szegényeknek. Maga Isten rendelkezett úgy (3Móz 19,9 és 23,22; valamint 5Móz 24,19–22), hogy a parasztok aratáskor a földjük egyik sarkát nem arathatták le, a szőlőskerteket és az olajfákat nem mezgérelhették tulajdonosaik, sőt a lehullott szőlő- és olajbogyókat is ott kellett hagyniuk. Az a szegényeké, özvegyeké és jövevényeké volt. Ha aratáskor kifelejtettek egy területet, azt sem arathatták le később. Arra emlékeztette ez őket, hogy Egyiptomban rabszolgák voltak. Hollandiában még sok helyen ismerős szokás, hogy a hullott almát és körtét, visszamaradó krumplit, hagymát és magvakat szüretelés után gyümölcsösből, mezőről összeszedhették a szegényebbek. Bizonyos területeken még ma is rendszeresen így történik.

Boáz – „Erő”. Ezzel a névvel az 1Kir 7,21-ben is találkozunk: Salamon templomának egyik oszlopát is így hívták.

Nahsón – Amminádáb fia, Pérec nemzetségéből, Júda törzséből. Nahsón Júda egyik vezetője volt, és egyike a „gyűlésbe hívottaknak” (4Móz 1,7.16). Ő volt az egyik törzsi vezető, aki a szent sátor felszentelésekor törzse nevében hálaáldozatot hozott (4Móz 7,11kk; érdemes elolvasni, hogy mit áldozott!). Boáz tehát előkelő nemzetségből származott. És… őrajta volt Jákób ősatya különleges áldása, amit Júdára adott: Júda nemzetségéből származik a Megváltó (Siló), akinek enged minden nép (vö. 1Móz 49,10; 38. lecke).

085

Énekek:

Református énekeskönyv: 42,3; 65:7–9; 146,5.7; 215,1–2; 238:1; 254:1.9; 265; 379:1–2
Jertek, énekeljünk: 49:2; 80; 171; 172; 173; 239
Harangszó: 17:1; 19; 39; 41; 44; 45; 54:2–4
Dicsérjétek az Urat!: 5; 10; 19; 68; 75; 82; 95:1; 100:1; 170:2
Erőm és énekem az Úr: 19; 37:2; 48; 129; 131; 139

Megjegyzések:

Istent választani – Orpá választása megegyezik sok emberével („elhagyott engem, mivel ehhez a világhoz ragaszkodott”, ahogyan Pál a 2Tim 4,10-ben írja útitársáról, Démászról). Ruth választása Mózeséhez hasonló: „Mert inkább választotta az Isten népével együtt a sanyargatást, mint a bűn ideig-óráig való gyönyörűségét” (Zsid 11,25).
Ruthé volt a jobb választás, bármilyen kilátástalannak tűnt is helyzete. Szegény özveggyel tartani, idegen országba, idegen vallásúak közé, minden otthoni örömnek búcsút mondani, azzal a szomorúsággal, hogy soha többet nem fog férjhez menni… nem, Orpá ennél sokkal értelmesebb volt! De Ruth választása a szív választása, nem az értelemé.

Isten vezetése – „Véletlenül” jutott Ruth Boáz földjére? Mi hisszük és valljuk, hogy „véletlenek nincsenek”. Valóban, Ruth érkezését Isten vezette. Különleges célja volt vele: Ruth összeházasodik Boázzal, és Dávidon keresztül Krisztus „ősanyjává” válik. Az Ő vezetése volt, hogy Ruth ennek az istenfélő férfinak a földjére érkezett. Hol lehetne, jövevényként, védettebb? Naomi maga mondta: Ruthnak ott kell maradnia, mert másnak a földjén talán rátámadhatnának.

Boáz istenfélelme: jó példa – Míg Izráelben a bálványimádás javában terjedt, úgy tűnik, Boáz hűséges maradt Istenhez. Halljuk ezt a szolgáknak szóló áldó köszöntésén, Ruthtal való beszélgetésén. Milyen nagy dolog, hogy ez a jövevény, akinek még olyan sokat kell tanulnia Izráel Istenéről, megismerkedik e férfival, és a védelme alá kerül.
Cselekedetünk és utunk példává kell váljon mások számára, akik Istent nem ismerik, vagy még csak most ismerték meg. Egy asszony elmesélte, hogy öt éve a férjével együtt hitre jutott. Panaszkodott amiatt, hogy abban a gyülekezetben, amelyhez csatlakoztak, az emberek olyan hidegek és szeretetlenek voltak. Elgondolkoztató az ilyesmi!
A gyerekeknek: „Látják-e rajtad, vagy hallják-e tőled más gyerekek, hogy te jársz templomba? Vagy azt mondják rólad, hogy egyáltalán nem úgy viselkedsz, mint egy keresztyén? Ugye, az előbbi igaz rád?”
Hogyan bánik egy főnök a beosztottaival? Egy tanár/tanítónő, vagy apa/anya a gyerekeivel? Egy lelkész vagy presbiter a gyülekezete tagjaival?
Boáz nemcsak megáldotta a szolgáit, hanem figyelmeztette is őket: ne legyenek Ruth terhére. Gyakran halljuk, hogy a munkahelyen mindenféle kétértelmű tréfa járja, trágár beszéd és pletyka. Egy főnöknek oda kell figyelnie erre, és meg kell tiltania. Ez az iskolára is érvényes! A keresztyén nevelés nemcsak a hittanoktatásra terjed ki… Hogyan lehetne áldott egyetlen tanítási óra is, ahol a légkör nem megfelelő?

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki) / Dráma

  • Haláleset a családban. Haláleset miatti szomorúság. (* **)
  • Búcsúzkodás, búcsúvétel szeretteinktől. (*)
  • Nehéz választások, döntési helyzetek. A bibliai példa mai alkalmazása: választások a gyerekek életében. (** ***) Élethelyzetek dramatizálása. (***)
  • Gondoskodó, segítő lelkület a mai világban. Egy mai Boáz-történet dramatizálása. (***)

Társadalmi ismeretek / Történelem / Természetismeret (Környezetismeret) / Földünk és környezetünk (Földrajz)

  • Hogyan lesz a gabonából kenyér? Az aratás és a gabona feldolgozásának munkálatai régen és ma. (*) Összehasonlítás az ókori kultúrák, a hagyományos paraszti gazdálkodás, és a mai technikai kultúra lehetőségei között. (** ***)
  • A gabonatermelés jelentősége az Ókori Keleten. A „Termékeny Félhold” országai. (***)
  • Jelentős gabonatermelő országok ma. Élelmiszerfölösleg és éhínségek a világon. (***)
  • Gabonafajták megismerése: gabonamag és/vagy -kalász gyűjtemény készítése. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma / Ének-zene

  • Miklya Zsolt: Naomi és Ruth kenyere – versmondás mímes mozgásokkal kísérve. (*)
  • Szilágyi Domokos: Aratási mondóka – a vers énekelhető változatának megismerése. (*)
  • A bibliai történetre vonatkozó közmondások értelmezése. (**)
  • Szilágyi Domokos: Új kenyér c. verse, és/vagy „A part alatt…” kezdetű népdalunk feldolgozása (összehasonlítása). (**)
  • Találós kérdések a gabona, kenyér témájában. (**)
  • Móra Ferenc: Istenáldotta búza c. elbeszélésének párhuzamai a bibliai történettel. (***)

Matematika

  • Csoportosítás, számolás hármasával (szorzás előkészítése). (*)

Vizuális kultúra (Rajz – Művészettörténet) / Technika

  • Millet: Kalászszedők c. festményének megfigyelése, beszélgetés a képről. (***)
  • Szalmafonással aratódíszek készítése. (***)

Vázlat:

Elimelek – Naomi
Betlehem: éhínség
Móáb
Mahlón (Ruth) – Kiljón (Orpá)
Elimelek, Mahlón és Kiljón meghalnak.
Orpá választása: Móáb bálványai
Ruth választása: Isten és Izráel
Mára: keserűség
Ruth Boáz földjén kalászt szed

Boáz gondoskodik
egy véka árpa
Naomi áldása
Ruth Boáz földjén marad aratás végéig

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Ikon

365/085. A móábi Ruth – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 688.73 KB
A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!
/Szerző:

84. Sámson utolsó győzelme

,

Üzenet – Téma:

* Sámson hőstette Isten erejének/kegyelmé­nek köszönhető.
* Sámson önfeládozó halála Krisztus áldoza­tára emlékeztet.

Előzmények:

Sámsont Delila elcsábította, hogy árulja el erejének titkát. Következménye az lett, hogy a filiszteus fejedelmek kiszúrták a szemét, és a foglyok házába vitték, hogy egy malmot hajtson.

Történet:

Sámsonnak a filiszteusok fogságában naponta a nehéz malomköveket kellett forgatnia. Vaksága folytonos figyelmeztetés lehetett számára, hogy mennyire eltávolodott Istentől. Nyomorúságában azonban ismét az Úrhoz fordult, és Ő megbocsátotta hűtlenségét. Közben a haja* is nőni kezdett, ami hajdani názírságának külső jegye volt. Vajon az erejét is visszakapja?

Ünnepet tartottak Dágón* templomában. Hogy az öt város melyikében állt a templom, azt nem olvassuk itt. Dágón templomok voltak Gázában és Asdódban is. Valószínűleg e kettő valamelyikében történhetett. Asdód volt közelebb a Szórék völgyéhez, ahol Sámsont elfogták Delila házában, Gáza ettől délre feküdt.

Az ünnepséget Dágón bálványistenének rendezték a filiszteusok, mivel istenük kezükbe adta ősi ellenségüket, Sámsont. Sok előkelő férfi és nő jött el a templomba. Valószínűleg megjelent az öt városfejedelem is. Mintegy háromezer ember lehetett a templom tetején készített helyen. Az, hogy a filiszteusok a bálványistenüknek adnak hálát Sámson elfogása miatt, elég furcsa. Hiszen a fejedelmek jól tudták, hogy Sámsont Delila árulása, valamint jókora összeg kifizetése juttatta a kezükre. Tulajdonképpen saját magukat ünnepelték.

Amint az ünnep a csúcspontjára ért, a megmámorosodott filiszteusok a hírhedett Sámsont akarták látni. Kegyetlen szórakozás volt ez.

A vak Sámsont egy fiú vezette kézenfogva. A filiszteusok öröme a tetőpontjára hágott, amint meglátták a tapogatózva körbejáró Sámsont. Kiúnyolták, s vele együtt az Urat, márpedig aki az Urat sértegeti, veszélyes játékot játszik. Engedték, hogy Sámson az oszlopok között helyezkedhessen el, ahol mindenki jól láthatta. Sámson megkérte a fiút, vezesse egy oszlophoz, hogy annak támaszkodhasson. Amint Sámson érezte az oszlopokat, könyörögve fohászkodott az Úrhoz:

„Ó, Uram, Uram! Emlékezz meg rólam, és erősíts meg engem még most az egyszer, én Istenem, hogy bosszút állhassak a filiszteusokon a két szememért!”

Azzal Sámson jobb kezével az egyik, bal kezével a másik oszlopot karolta át a két középső oszlop közül, amelyeken a ház nyugodott. Majd ezt mondta: „Hadd haljak meg én is a filiszteusokkal együtt!” Azzal megfeszítette erejét, az oszlopok pedig összetörtek, úgy, hogy a ház rádőlt a városfejedelmekre és az egész népre, mely bent volt.

Dágón szobra is minden bizonnyal összetört.

Sámson így több filiszteust ölt meg a halálával, mint egész életében.

Sámson testvérei, egész családja eljött, hogy a romok alól kiszabadítsák a holttestét. Elvitték magukkal a Szórék völgyének felső végébe, ahol eltemették apja, Mánóah sírjába. Sámson húsz évig volt bírája Izráelnek.

Istentől kapott feladatát, hogy kezdje meg az izráeliták kiszabadítását a filiszteusok elnyomása alól, elvégezte. Nem hibák nélkül, hanem elbukva és fölkelve. Sámson élettörténetében látjuk, hogy az Úr közönséges, esendő és bűnös embereket használ ahhoz, hogy terveit végrehajtsa.

Jegyzetek:

Sámson haja – Sámson haja újra kinőtt, mire a filiszteusok elhozták hálaáldozatukat Dágónnak. Sámson haját sosem vágták le korábban. Bizonyára igen hosszú és súlyos lehetett. Absolon hajának a súlyát ismerjük (2Sám 14,26), 200 sekel, ami mintegy 3,25 kg! Évekre lett volna szükség, mire ilyen hosszú és súlyos haj hasonlóképpen megnő. Úgy képzelik, hogy Sámson haja Isten különös vezetésével nőtt olyan gyorsan: először is annak jeleként, hogy az Úr visszafogadta őt a názírságba; másrészt, hogy Sámson hamarosan leszámolhasson a filiszteusokkal. A filiszteusok nem féltek attól, hogy Sámson haja gyorsan ki fog nőni. Egy vak ember már nem árthat nekik, gondolták.

Dágón – A filiszteusok népi istensége. Elnevezése a „dag”-szóból ered, ami „hal”-at jelent. Megtalált ábrázolások emberi fejjel, karral és halfarokkal mutatják (akár egy sellő). Olyan népnek, mely a tenger partján lakott, ez a halisten volt a termékenység jelképe.

Énekek:

Református énekeskönyv: 6:1.3.9–10; 46:1.5; 60:1.7; 236:1–2.5–7; 273:1–2.8.10; 389:1–4.7.10; 393
Jertek, énekeljünk: 94; 142
Harangszó: 44; 49:1–2.5–7; 53:5–6
Dicsérjétek az Urat!: 48:1–2.8.10; 55:3; 69; 85; 93:1
Erőm és énekem az Úr: 84:1; 98; 10:1.4; 111; 130

Megjegyzések:

Sámson, mint hithős – A Zsid 11,32-ben Sámson ott szerepel a hithősök sorában. Vajon ennek az okát egyedül a Dágón templomában végrehajtott hitbeli cselekedetében keressük? Nem, a korábban jelzett cselekedeteiben is, még akkor is, ha bűnös tetteiből indultak ki. A hit Isten ereje a hívők megtartására (Róma 1,16). Sámson, mint a Zsid 11,32-ben felsorolt többi bírák, hit által szolgáltatott igazságot (33.v.). Ezzel Sámson cselekedeteit nem igazoljuk.

Amikor az Urat gúnyolják – A filiszteusok nagyon jól tudták, hogy Sámson különleges ember volt, aki Izráel Istenének a szolgálatában állt. Sámsont gúnyolva Istent sértegették (gúnyolták). Ez nem marad büntetlenül! Sámson utolsó hősi tette Isten bosszúja volt a gúnyolásért. Valami hasonlót látunk a 2Kir 2,23–24-ben is: Amikor Elizeus prófétát egy csapat fiú gúnyolja ki, két medve jön ki az erdőből, és széttépi a gúnyolókat. A Dán 5-ben azt olvassuk, hogy Bélsaccar király Izráel Istenét gúnyolta. Még azon az éjszakán megölték. Sohasem végződött jól azoknak az embereknek az élete, akik akarva és tudva Istent gúnyolták (lásd többek között az 1. zsoltárt).

Krisztus előképe – Halálával Sámson a legnagyobb győzelmét érte el népe javára. Az Úr Jézus is halálával győzött a halálon, és így örök életet szerzett az Atya gyermekeinek.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki) / Történelem

  • Képességeink (erő, ügyesség, ravaszság stb.) forrása. Hogyan éljünk bölcsen képességeinkkel? (** ***)
  • Sámson hőstette. Önfeláldozó hősi tettek a magyar és a világtörténelemből. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

  • Sámson jellemzése: külső és belső tulajdonságok gyűjtése, csoportosítása. (**)
  • Találkozás Sámsonnal: dramatizálás vagy párbeszéd fogalmazása. (**)
  • Sámsonra emlékeztető hősök film- és olvasmányélményekből. (** ***)
  • Szoborjáték: Sámson szobor/szoborcsoport alakítása élőképszerűen. (**)
  • Juhász Gyula: Sámson dala c. versének megismerése. (***)
  • Kreatív nyelvi feladatok a bibliai történethez kapcsolódva: dramatizálás, fogalmazás szóban, írásban. (***)

Vizuális kultúra (Rajz – Művészettörténet) / Technika

  • Papírmakett készítése a bibliai történethez kapcsolódva (színezés, nyírás, hajtás, ragasztás). (**)
  • Karakteres emberábrázolás: Milyennek képzeled Sámsont? (**)
  • Sámson szobor/szoborcsoport formázása gyurmából vagy agyagból. (**)
  • Középkori Sámson-ábrázolás megfigyelése. Miről „beszél” a kép? A „szegények Bibliája” fogalma. (***)
  • Képsorozat rajzolása/festése Sámson élettörténete eseményeihez. Felhasználási lehetőség: kiállítás, könyvecske, kártyajáték. (***)

Vázlat:

kinő Sámson haja
Dágon temploma – ünnep
Sámsont hívatják – gúnyolódók
imádság, még egyszer erőért
két oszlop
több halott a halálával, mint az életében
Krisztus előképe

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Ikon

365/084. Sámson utolsó győzelme – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 598.57 KB
A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!
/Szerző:

83. Sámson és Delila

,

Üzenet – Téma:

* A csábítás a legerősebb embert is legyőzheti.
* A bűn súlyos következményekkel jár.

Előzmények:

Sámsont Júda férfiai megkötözték, hogy átadják az ellenségnek. Mielőtt még a filiszteusok átvették volna, Sámson elszakította a köteleket, és egy szamár állcsontjával agyonvert ezer fi-liszteust. A küzdelem után halálosan megszom­jazott, de Isten forrást fakasztott, és Sámson ihatott.

Egyik éjszaka Gázában járt egy asszonynál Sámson. Éjfélkor a városkaput kapufélfával együtt a vállára vette, s Gázából elvitte egy hegytetőre.

Történet:

Sámson a Szórék völgyében megismert és megszeretett egy filiszteus nőt, Delilát*.

Az öt filiszteus város (Ekrón, Asdód, Askelón, Gát és Gáza) fejedelmei* nagy összeggel keresték meg az asszonyt. Tudja meg, miben van Sámson nagy erejének a titka, hogy megkötözhessék, és elbánhassanak vele. Mind az öten 1100–1100 ezüstöt ígértek neki (5500 ezüst hozzávetőleg 1,3 millió Ft). Fejedelmi jutalom egy ilyen hamis cselekedetért!

Delila elfogadta az ajánlatot, és megbeszélte a fejedelmekkel, hogy ráveszi Sámsont, árulja el titkát. A fejedelmek egy rejtekhelyen várakoztak, hogy azonnal be tudjanak avatkozni, ha az asszony szerencsével jár.

„Mondd meg nekem, mitől olyan nagy az erőd, mivel lehet megkötözni téged, és hogyan lehet elbánni veled?” – kérdezte Sámsont az asszony.

Sámson úgy felelt, hogyha megkötözik hét nyers ínnal, amik még nem szárazak, akkor olyan lesz, mint bárki más.

Delila elmondta ezt a fejedelmeknek, akik hozták is a hét nyers inat. Delila szorosan megkötötte velük Sámsont.

Miközben a fejedelmek a szomszéd szobában várakoztak, azt mondta Delila Sámsonnak: „Jönnek a filiszteusok, Sámson!”

Sámson fölriadt, elszakította a nyers inakat, mint a kócmadzagot, amit tűz égetett meg. Nem derült ki, miben van az ereje.

Delila újra kérlelni kezdte: „Becsaptál, és hazudtál nekem. De most igazán mondd meg nekem, mivel lehet megkötözni téged?”

Sámson nem akarta elveszíteni az asszony szerelmétt, hát így válaszolt: „Ha jól megkötöznek új kötelekkel, amelyeket még semmire sem használtak, elgyengülök, és olyan leszek, mint bármely más ember.”

Delila hozott két új kötelet, szorosan megkötözte Sámsont, és felkiáltott: „Jönnek a filiszteusok, Sámson!”

A másik szobában a fejedelmek mindent hallottak, még a lélegzetüket is visszatartották, de Sámson úgy szakította el a köteleket, mint a cérnaszálat.

Delila most már igazán neheztelt Sámson hazugsága miatt. Kitartóan faggatta: „Mondd meg már nekem, mivel lehet megkötözni téged?”

„Ha összeszövöd fejem hét hajfonatát a szövőszék* fonalával” – felelte Sámson. Most már a hajáról beszélt, melyet hét fonatban viselt. A levágatlan haj még mindig názírságának a jele!

Miközben Sámson aludt, a hajfonatokat összeszőtte Delila a szövőszék fonalával, még egy cövekkel is rögzítette. Azután újra azt kiáltotta: „Jönnek a filiszteusok, Sámson!”

Sámson felébredt, kirántotta a cöveket, és a vetélő fonalát. Delila csalódottan korholta: „Hogyan mondhatod, hogy szeretsz, ha nem enyém a szíved? Már háromszor csaptál be, mert nem mondtad meg nekem, mitől olyan nagy az erőd.”

Sámson nem akarta elárulni, hogy ő születésétől az Úrnak szentelt férfi: názír. Arról sem akart beszélni, hogy ennek jele a hosszú haj. Az Urat árulná el ezzel.

Ám Delila kitartóan ostromolta. Hajtotta a pénz iránti vágy! Napról napra gyötörte a szavaival. Halálosan szomorú lett Sámson, s végül megadta magát, elárulta a titkot: „Borotva nem érte soha a fejemet, mert Istennek vagyok szentelve születésemtől fogva. Ha megnyírnak, odalesz az erőm, elgyengülök, és olyan leszek, mint bármely más ember.” Názírsága titkának elbeszélésével Sámson Delila szerelmét választotta az Úr iránti hűség helyett. Élete mélypontjára jutott.

Delila önkéntelenül érezte, hogy Sámson most igazat mondott. Hírt küldött a fejedelmeknek. „Most jöjjetek, mert egészen feltárta előttem a szívét!”

A fejedelmek megjöttek, az ígért pénzt is hozták magukkal.

Delila elaltatta Sámsont a térdén. Miközben aludt, hívatott egy embert, aki Sámson hajfonatait levágta. Azonnal eltűnt hatalmas ereje. Delila kiáltott ismét: „Jönnek a filiszteusok, Sámson!”

Sámson fölébredt, és azt mondta: „Kiszabadulok most is, mint máskor, csak megrázom magam!” Még nem tudta, hogy az Úr elhagyta őt.

A filiszteusok bejöttek, megragadták Sámsont, kiszúrták a szemeit, és fogságba vitték. Ott bilincsbe verték, és egy gabonamalmot kellett hajtania, amit egyébként asszonyok végeztek. Így alázták meg Isten választottját, s ezen a szenvedésen keresztül fordította az Úr újra maga felé Sámson szívét.

Jegyzetek:

Delila – „Erősen vágyakozó”, „tetszeni vágyó”, esetleg „jól fésült” vagy „göndörített”. E szó nem jelenti azt, hogy Delila prostituált lett volna. Bár a magatartása afelé hajlott. Neve egyfajta viselkedésnév: tulajdonra vágyakozott.

Fejedelmek – Mindegyik filiszteus városnak megvolt a maga fejedelme vagy királya. Az 1Sám 21 és 27 Gát királyát, Ákist említi.

Szövőszék – Minden házban található volt szövőszék, az asszonyok maguk készítették ruhaanyagjaikat (vö. „A derék asszony dicsérete” – Péld 31). Az álló és a fekvő szövőszéket egyaránt ismerték, Delila ezt az utóbbit használhatta. Cövekekkel két gerendát erősítettek a földhöz, melyek közé sűrűn felvetett fonalakat feszítettek. A szövő ez előtt ült a földön, s a vetélővel a kifeszített szálak között keresztben húzta át a fonalat.

083

Énekek:

Református énekeskönyv: 22:1.6; 65:2; 236:1–3; 262:2; 390:1–2; 467:2–3
Jertek, énekeljünk: 98; 139:1; 226:1; 228
Harangszó: 43; 44; 48; 49:1–3
Dicsérjétek az Urat!: 64:1–2; 74; 91:1–2; 161:1–3; 162; 163
Erőm és énekem az Úr: 35:1; 56; 62:1–2; 139

Megjegyzések:

Csábítás – Sámsont elcsábította Delila. Teljesen megszédítette. A csábítás ereje olyan nagy lehet, hogy a normális, értelmes gondolkodás lehetetlenné válik. Ezt látjuk Sámson esetében. Különleges elhívatását is kockáztatja, csakhogy Delila jóindulatában megma­radhasson. A bűn leárnyékolja a lelkiismeretet.
Sámsont úgy legyűrte a csábítás ereje, hogy názírságát, s ezzel bírói tisztét is kockáztatta. Így kockáztatják néha megkeresztelt emberek a keresztyénségüket. Így cserélte el Ézsau az elsőszülöttségét egy tál lencséért (vö. 1.Móz 25,29–34; 23. lecke).

Csalárd szerelem – Sámson kétségtelenül azt gondolta, hogy Delila szereti. Különben nem félt volna annyira az ő „szerelmét” elveszíteni. Salamon figyelmeztet a Péld 7,26-ban a rossz asszonyra: „Mert sok embert ejtett el megsebezve; életerős volt mind, akiket meggyilkolt.”

Fejedelmi etika – Az a módszer, ahogyan a filiszteus fejedelmek Sámsont a hatalmukba akarták keríteni, nem tanúskodik magas erkölcsi szintű vezetésről. Ahhoz, hogy céljukat elérjék, lelkifurdalás nélkül fizetnek le valakit. A megvesztegetéssel különböző országok politikájában korunkban is gyakran találkozunk. Az ilyen politikusok nyilván úgy gondolják: „A cél szentesíti az eszközt”.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki) / Történelem

  • Csábító hatások mai életünkben. Vágyak, kívánságok, és ezek következményei. (** ***)
  • Szexuális vágyak. A korai szexualitás veszélyei. A szerelem csapdái és nehézségei. (***)
  • Hamis szerelem, hamis barátság. Az őszinteség, bizalom szerepe emberi kapcsolatainkban. (***)
  • Történelmi példák az árulásra, kémkedésre. Női kémek a II. világháborúban. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Ének-zene

  • A bibliai történet irodalmi feldolgozása:
    – szövegkiegészítés hiányzó szavakkal;
    – vázlatírás;
    – a történet elmondása kiemelt kulcsszavak segítségével. (**)
  • A bibliai történethez kapcsolódó találós kérdések. (**)
  • A hamis szerelem példája Jókai Mór: A kőszívű ember fiai c. regényében. (***)
  • Közmondások a szerelem témaköréből – párhuzamok keresése a bibliai történettel. (***)
  • A szerelem gyötrelmeinek megszólaltatása egy magyar népdalban. Szöveg értelmezése, zenehallgatás (Muzsikás együttes). (***)

Vizuális kultúra (Rajz – Művészettörténet) / Technika

  • Rajz készítése a bibliai történethez. (**)
  • Papírszövés: a szövés modellezése színes papír, papírcsíkok segítségével. (**)
  • Rembrandt: Sámson megvakítása c. képének megfigyelése. Mit fejez ki a mozgalmas kompozíció? (***)

Vázlat:

Sámson – Delila (a Szórék völgyében)
Filiszteus fejedelmek
– fejenként 1100 ezüst
– Sámson ereje?
Megkötözve:
– nyers inak
– új kötelek
– haja a szövőszék szövetéhez
„Jönnek a filiszteusok, Sámson!”
Delila zaklatása
7 hajtincs levágva – az erő eltűnik
Sámsont elfogják és megvakítják

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Ikon

365/083. Sámson és Delila – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 664.31 KB
A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!
/Szerző:

82. Sámson Étám sziklahasadékánál és Gázában

,

Üzenet – Téma:

* Aki nem bízik eléggé az Úrban, és az Úr által elhívott vezetőben, könnyen árulóvá válik.
* Isten gondoskodik győzelemről – Őt illeti a dicséret.

Előzmények:

Sámson meglátogatta a feleségét, de nem en­gedték be hozzá, mert közben összeházasodott valaki mással. Sámson bosszút állt azzal, hogy háromszáz rókát (sakált) kettesével összekötözött, és farkukhoz fáklyát kötve a filiszteusok gabonájába kergette őket. Tűz martaléka lett a termés, a szőlőskertek és az olajfák is. A filiszteusok bosszúból megégették a timnai férfit és lányát, mire Sámson sok filiszteust összevert.

Történet:

Sámson, miután agyba-főbe verte a filiszteusokat, Étám sziklahasadékába ment (ami lehetett „erődítmény” vagy „rablóbarlang”), mely elég magasan, Júda hegységének a déli részén feküdt, Étám patakjánál, gyaníthatóan Corától keletre.

Magányosan töltött ott el Sámson valamennyi időt, új lehetőséget várva, hogy harcot kezdjen a filiszteusokkal, akik Isten népén annyi éven át zsarnokoskodtak.

A filiszteusok Júda ellen vonultak, és tábort ütöttek Júdában, Lehinél*. Amikor a júdabeli emberek megkérdezték, miért vonultak föl ellenük, így válaszoltak: „Azért vonultunk föl, hogy megkötözzük Sámsont, és úgy bánjunk vele, ahogyan ő bánt mivelünk.” Ez nem sok jót ígért Sámsonra nézve…

A júdaiak erre úgy határoztak, Sámsont kiszolgáltatják a filiszteusoknak, hogy aztán ők békében élhessenek. Mintegy háromezer júdabeli vonult az étámi sziklahasadékhoz, ahol Sámson meghúzódott, hogy elfogják. Szemére hányták, hogy veszedelmet hozott rájuk, s a filiszteusok megtámadták őket. Megkérdezték: „Miért tetted ezt velünk?”

„Ahogyan ők bántak velem, én is úgy bántam velük” – válaszolt Sámson.

Mire a júdaiak azt mondták: „Azért jöttünk ide, hogy megkötözzünk, és a filiszteusok kezébe adjunk.”

„Esküdjetek meg, hogy nem vertek agyon!” – kérte Sámson, aki nem akart erőszakot alkalmazni honfitársai ellen, de félt attól, hogy megölik őt.

„Nem!” – mondták. – „Csak jól megkötözünk, és a kezükbe adunk, de semmi esetre sem ölünk meg.”

Erre megkötötték Sámsont két új kötéllel, és elvezették a szikláról a völgybe. Amint a filiszteusok meglátták a megkötözött Sámsont, ujjongani kezdtek.

Sámsont viszont megszállta az Úr Lelke. Elszakította az erős köteleket, mintha csak tűz égette volna meg azokat. Szinte lemállottak a kezéről. Akkor talált egy szamár-állcsontot, mely a kezében erős fegyverré vált. Ezzel vert agyon ezer filiszteust, a többiek elmenekültek. A júdai emberekről nem olvasunk itt többet.

Amint a harcot befejezte, Sámson győzelmi éneket énekelt. „Szamár állcsontjával rakásra vertem őket, szamár állcsontjával agyonvertem ezret!” Ez dicsekvő ének, mely nem az Úr iránti hálából fakadt, akinek ezt a hatalmas erőt köszönhette. Majd elnevezte a helyet „Ramath Lehi”-nek (vagy csak „Lehi”-nek), ami Állcsont-magaslatot jelent.

Sámsonnak tudnia kellett volna, hogy győzelmét az Úrnak köszönheti, mindenben tőle függ. Hamarosan elviselhetetlen szomjúság tört rá, azt hitte, belepusztul. Ekkor az Úrhoz fordult: „Te ilyen nagy szabadítást vittél végbe szolgád által, mégis most szomjan kell meg­halnom, vagy a körülmetéletlenek kezébe kell esnem!” (A holland fordítás szerint: „Szolgád keze által ezt a nagy szabadítást ajándékoztad, és most szomjan kell halnom, és mégis a kö­rülmetéletlen filiszteusoknak, a Te ellenségeidnek a kezébe esem!”) Ezen a sztyeppés területen, igen erős napsütésben, víz nélkül egyetlen nap alatt meghalhat az ember.

Az Úr kegyelmes, Sámsont megmentette a haláltól. Közvetlenül Sámson mellett megnyitott egy mélyedést, melyből víz fakadt. Sámson ihatott végre. Amint megelevenedett a víztől, eltöltötte a hála. Tanúskodik a név, amit a forrásnak adott: „Kiáltó-forrás”. E forrás még sokáig adott vizet: „még ma is” – jelzi a szentíró.

Ezt követően húsz évig volt béke Izráelben. A filiszteusok tanultak a történtekből, nem látogatták meg többé Sámsont az országában. A következő esemény ezalatt a húsz év alatt történt valamikor.

Sámson egyszer a filiszteusok országába ment, egy déli városba, Gázába*. Ott betért egy parázna* nőhöz. Éjfélig maradt nála. Közben a város vezetői meghallották, hogy a hírhedett Sámson a városba jött. Gyorsan intézkedtek. Erősen őrizték a városkaput, nehogy Sámson észrevétlenül elhagyhassa a várost. Csöndben vártak, hogy meglepetésszerűen támadhassanak rá, amikor el akar menni. Azt hitték, reggel felé indul majd tovább. Sámson azonban felkelt éjfélkor, megragadta a városkaput a két ajtófélfával együtt, kiszakította zárastul, a vállára vette, és elvitte. A meglepett filiszteusok csak néztek utána! Senki sem merészelte e nagyerejű hőst üldözni. Sámson a nehéz városkaput keleti irányba, a hegyekbe vitte, mígnem egy magas hegytetőre tette, Hebrónnal szemben. Hogy a gázaiak vajon hazavitték-e valaha a városkapujukat onnan, azt nem tudjuk. Igen nehéz munkának tűnt volna!

A történet megmutatja, hogy az Úr nem akarja cserbenhagyni szolgáját, Sámsont, bár bizonyára nem tetszett neki, hogy a parázna nőnél járt. Figyeljük csak meg: most nem olvassuk, hogy az Úr Lelke szállt volna Sámsonra. Az előző eseményeknél így történt. Az Úr a tévúton járó Sámsont sem hagyta el, bár nem áldotta meg nőügyeit.

Jegyzetek:

Lehi – „Állkapocs”; júdai város, pontos helye ismeretlen. Étám sziklájának közelében lehetett.

Gáza – „Az erős”; a filiszteusok legdélibb városa, fél órai járásra a Földközi-tenger partjától. Fontos átjáró város az Egyiptom és Szíria közötti karavánúton, mely három világot kötött össze: Afrikát, Ázsiát és Európát. Az ApCsel 8,26-ban ezt olvassuk: Fülöp menjen „a Jeruzsálemből Gázába vezető útra, amely néptelen.”

Parázna – Ugyanezt a jelzőt kapta a jerikói Ráháb is. Szállásadó lehetett, aki közben a férfivendégeivel pénzért érintkezett.

Énekek:

Református énekeskönyv: 35:1; 107:8; 116:4–5.7; 118:3–6; 236:6–7; 379:1.3; 380:1.3.7
Jertek, énekeljünk: 68:1–2; 176
Harangszó: 49:6–7; 52:1–2.4; 53:5–6
Dicsérjétek az Urat!: 35:1–2; 40; 53:1–2.4; 69; 75; 76
Erőm és énekem az Úr: 36; 84; 119; 130

Megjegyzések:

A júdabeliek áruló magatartása – Ezek az emberek nem ismernek hálát Sámson tetteiért. Csupán arra gondolnak, hogyan békíthetnék meg a filiszteusokat. Aki a saját népe egyik vezető harcosát szolgáltatja ki az ellenségnek, abban nincs hazaszeretet, csak önzés. Különösen gyáva dolog, ha háromezren indulnak el egyetlen ember ellen, még ha az erős Sámsonról van is szó. Ezt az eseményt a Mt 26,47kk-vel hasonlíthatjuk össze, amikor a szanhedrin csapata kardokkal és botokkal felfegyverkezve indult, hogy Jézust elfogja a Gecsemáné kertjében. Kajafás főpap kijelentése (Jn 11,50): „jobb nektek, hogy egyetlen ember haljon meg a népért, semhogy az egész nép elvesszen” – egészen jól tükrözi Sámson kortársainak a gondolatait is.
Mutassunk rá, hogy a gyerekek sose áldozzanak föl egyetlen személyt a közös érdekért, és arra is, hogy az ellenséggel való összejátszás hazaárulás.

Sámson föláldozza önmagát – Föltételezhetjük, hogy Sámson megadta magát. Tudta, hogy csak akkor szabadulhat meg, ha a júdaiak megkímélik az életét. Az Úr Lelke csak azután kezdett munkálkodni benne, hogy önként engedte megkötözni magát. Ebben Krisztusra hasonlít. Ő ugyancsak önként vállalta a szenvedést és a halált mindannyiunkért.

Sámson öndicsérete – Sámson énekére emlékezve Lámekre kell gondolnunk, Kain utódjára (vö. 1Móz 4,23–24). Lámek sokkal tovább ment a maga bosszújával, mint amit Kainért megszabott Isten. („Ha hétszeres a bosszú Kainért, hetvenhétszeres Lámekért!”) Sámson csak a maga győzelmére volt büszke. Diadalmámorában megfeledkezett róla, hogy erejét az Úrtól kapta. A gőg gyakran mindenféle egyéb bűnt is hoz magával. Az Úr azonban azt várja tőlünk, hogy merjünk tőle függeni, az Ő segítségét kérni mindenben. Ekkor ajándékoz meg békességgel és örömmel. Sámsont a szomjúság figyelmeztette erre. Mi is kérhetjük Istent, hogy ébresszen lelki szomjúságot bennünk, ha eltávolodnánk tőle, ha túlságosan a magunk erejére hagyatkoznánk.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret (Osztályfőnöki) / Történelem

  • A gőg, büszkeség jelei és következményei az ember életében. (***)
  • Az áruló magatartás kollektív igazolása. Történelmi példák az árulásra megszállások, üldöztetések idején. (***)

Magyar nyelv és irodalom

  • A bibliai történet névmagyarázó eredettörténetként való újrafogalmazása, ahogy az a szájhagyományban élhetett. (***)
  • A bibliai történet összehasonlítása A tordai hasadék című eredetmondánkkal. (***)
  • „Dicsekedő” ének átírása, újrafogalmazása „dicsőítő” énekké. (***)

Vázlat:

Étám
3000 férfi Júdából
2 új kötél
ujjongó filiszteusok
Sámson bosszúja: 1000 embert csap agyon
Sámson éneke
szomjúság
forrás a kiáltónak

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Ikon

365/082. Sámson Étám sziklahasadékánál és Gázában – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 116.65 KB
A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!
/Szerző:

81. Sámson harca a filiszteusok ellen

,

Üzenet – Téma:

* Sámson harca Isten szabadító tervéhez tartozik.
* A bosszúállás Istené.

Előzmények:

Sámson megismert egy filiszteus lányt Timnában. Össze akart vele házasodni, bár a szülei ellenezték. A menyegzőn feladványt adott a harminc ifjú filiszteus vendégnek, akik végül Sámson feleségét fenyegették meg: csalja ki a megfejtést Sámsonból. Ez sikerült is neki. Sámson ezután elment Askelonba, megölt harminc férfit, és azok alsó- és felsőruháját vitte a megbeszélt díjként a harminc fiatalembernek.
Mérgesen elment haza, miközben feleségét a harminc fiatalember egyikének adták.

Történet:

Egy idő múlva Sámson elment meglátogatni a feleségét, és egy kecskegidát vitt magával kiengesztelésül. Még nem tudta, hogy lányát az apa másvalakinek adta. Búzaaratás ideje volt. A búza egy része még lábon állt, másik részét már levágták, s kévékbe rakták a mezőn.

Sámson apósa engedélyét kérte, hogy bemehessen feleségéhez. A kor szokásaiba kapunk betekintést: Az apa a ház ura, mindenhez az ő beleegyezése kell. (Gondoljunk rá, hogy sok közel-keleti országban, mint pl. Irakban és Iránban, még ma is az apa dönt feleségének és gyerekeinek életéről és sorsáról.) A gazda zavartan mondta neki: „Én már azt gondoltam, hogy végképp meggyűlölted őt (miután a feleség elfecsegte Sámson feladványának a megfejtését a fiatalembereknek), ezért hozzáadtam a vőfélyedhez.” A férfi kapkodva keresett valami megoldást, mert érezte, hogy ezzel Sámsont magára haragítja. „De a húga még nála is szebb. Legyen ő a tied helyette!”

Sámson mélyen megbántódott. Haragosan meg is fenyegette az apósát: „Ez egyszer nem én leszek a hibás, ha rosszat teszek is a filiszteusokkal.”

Timnából egyenesen a mezőre ment Sámson, ott fogott háromszáz rókát*. Csóvákat* készített, a rókákat kettesével a farkuknál összekötötte, úgy, hogy a farkuk közé tett egy-egy csóvát. Majd ráhajtotta őket a filiszteusok lábon álló gabonájára. Egymás által, meg az égő csóva által űzött állatok rohantak mindenfelé. Így felgyújtották a lábon álló gabonát, a kévéket, sőt még a szőlőket és az olajfás kerteket is.

A filiszteusokat ez a kár igen érzékenyen érintette. Kérdezgették, vajon ki tehette. Egész téli gabonakészletük odaveszett, sőt a bort és az olivaolajat is éveken át hiányolni fogják. Most saját bőrükön tapasztalhatták, amit éveken át ők tettek Isten népével, az izráelitákkal, mikor elrabolták tőlük a termést. Hamar kiderült, ki rejlik e nagy pusztítás mögött: Sámson követte el, amiért feleségét a timnai ember másnak adta. Ezért a Timnában és környékén lakó filiszteusok megharagudtak e timnai férfira, és a lányával együtt megégették.

Mire Sámson még jobban megdühödött; haragját nem lehetett lecsillapítani. Azt mondta nekik: „Ha ti így tettetek, én meg bosszút állok rajtatok, és csak azután nyugszom meg!” Ezzel megragadott minden filiszteust, akit csak elkaphatott, és hatalmas csapásokkal agyba-főbe verte őket.

Majd elhagyta Sámson a filiszteusok területét, és visszavonult az étámi sziklahasadékba (vö. 82. lecke).

Jegyzetek:

Rókák – Valószínűleg sakálokat kell érteni itt. Az eredeti szövegben ugyanis olyan héber szó áll, ami erre is érthető. Az a róka, amire mi gondolunk, magánosan él igen nagy területen, és nem könnyen engedi magát megfogni. Sakálok csoportosan élnek, ezért könnyebb többet összefogni. A rókák mellett szólhat viszont az az érv, hogy meglehetősen nagy farkuk van.

Csóva – Összekötött gyantás ágak, amik izzanak, ha mozdulatlanul tartják, és fellángolnak, ha körben vagy oda-vissza lóbálják.

081

Énekek:

Református énekeskönyv: 108:7; 144:1; 236:6–7; 380:1; 393:3
Jertek, énekeljünk: 226; 228
Harangszó: 43; 49:6–7
Dicsérjétek az Urat!: 15:5–6; 73; 79:1; 92:4
Erőm és énekem az Úr: 35:4; 87:3; 128:2; 130

 

Megjegyzések:

Pogány módon tenni – Sámson feleségének az apja nem vette túl komolyan a házassági ígéretet. Nagy kényelmesen másvalakihez adta a lányát, amikor Sámson haragosan elment. Arra tanít ez minket, hogy vegyük komolyabban a hásassági esküt; legyünk mások, mint e pogányok. Az a „megoldás”, hogy lakjunk együtt, amivel megőrizzük a szabadságunkat, nem a legjobb. Az ember kikerüli vele, hogy hűséget fogadjon, pedig ez is házasságtörésnek számít.

Bosszút állni – Sámson bosszúja érthető és jogos. Ő Isten názírja, aki feladatul kapta, hogy kezdje meg Izráel szabadítását a filiszteusok kezéből. Izráelnek ezek az ellenségei évek óta olyasmit tettek, amit most meg kell bosszulni.
Sámson nem véletlenül mondja, hogy nem ő lesz a hibás, ha rosszat tesz a filiszteusokkal. Az a timnai ember, aki közülük való, maga okozta a bajt. Sámsonnak több oka volt bosszút állni, mint a filiszteusoknak.
A Biblia megkülönböztet dühöt, felháborodást és haragot.
A keresztyén lehet-e bosszús? Pál apostol azt írja a Róma 12,17-ben: „Ne fizessetek senkinek rosszal a rosszért.” És a 19. versben: „Ne álljatok bosszút önmagatokért, szeretteim, hanem adjatok helyet az ő haragjának, mert meg van írva: ‘enyém a bosszúállás, én megfizetek’ – így szól az ÚR.” Jézus is így beszélt, a Mt 5,39 szerint: „Én pedig azt mondom nektek, hogy ne szálljatok szembe a gonosszal, hanem annak, aki arcul üt jobb felől, tartsd oda másik arcodat is.”
Ezek szerint engednünk kell, hogy mindenféle jogtalanságot elkövessenek ellenünk? Nem, védekezhetünk, de ne gyűlölettel csapjunk oda a másiknak, aki jogtalanságot követett el, vagy rosszat okozott nekünk. A jogtalansággal a mi keresztyén szeretetünket állítsuk szembe. Ne ugyanazt add vissza a másiknak, mint amit a másik tett veled!

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki) / Történelem

  • Önbíráskodás, bosszú a gyerekek között, a társadalomban. Negatív következményei. Sérelmek megoldása békés eszközökkel. (** ***)
  • A bosszú, mint háborús ok. Az ellenséggel szembeni magatartás normái háborúban. (***)

Magyar nyelv és irodalom

  • Rövid hír (**), ill. tudósítás, riport (***) fogalmazása a bibliai történethez kapcsolódva (a szereplők különböző értékszempontjai szerint). (** ***)
  • Szólásmagyarázat: „sok van a rovásán”. A szólás alkalmazása a gyerekek életére. (***)
  • Fecske Csaba: Félreértés c. verse nyomán a félreértések tisztázása (vagyis kinek nem kellett volna visszaütni). (***)

Ének-zene

  • Daltanulás és/vagy zenehallgatás: Kányádi Sándor: Vigye el a róka c. versének megzenésített változata (Gryllus-dalok). (**)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

* Papírmakett készítése a bibliai történethez kapcsolódva (színezés, nyírás, hajtogatás, ragasztás). (**)

Vázlat:

Sámson meglátogatja feleségét
apósa máshoz adta
bosszú a filiszteusokon
300 róka (sakál)
fáklya a két farok közé
gabona, szőlőskert, olajfák égnek

megégetik apósát és feleségét
Sámson újabb bosszúja
sok filiszteust ver agyba-főbe

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Ikon

365/081. Sámson harca a filiszteusok ellen – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 289.42 KB
A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!

 

/Szerző:

80. Sámson házassága és találós kérdése

,

Üzenet – Téma:

* Isten vezetése érvényesül választottai éle­tében.
* Hamis módszerek hiába vezetnek célhoz.

Előzmények:

A filiszteusok évek óta Izráel ellenségei voltak. Az Úr elkezdte szabadító munkáját.

Sámson születését az Úr angyala jelentette meg Mánóah-nak és feleségének. Az ifjú názír lett és az Úr Lelke vezette őt.

Történet:

Sámson felnőtt fiatalember lett. Különleges helyzete volt népe fiai között. Hosszú haját hét fonatba fonva hordta (Bír 16,13). Bort vagy más szeszes italt nem ivott. Tisztátalant nem érintett. Úgy tűnik, hogy a filiszteusok elfogadták. Városukban, Timnában megtetszett neki egy lány. El akarta venni feleségül.

A kor szokása szerint a házasságot elő kellett készíteni. Meg kellett beszélni a hozományt és az esküvő időpontját, ami a vőlegény apjának a feladata volt, s ha már nem élt, akkor egy közeli családtag végezte helyette.

Sámson feltárta a szüleinek kívánságát, hogy szeretne összeházasodni a timnai lánnyal. Ez nem tetszett a szülőknek. Szemére vetették, miért nem keres feleséget Izráelből. Tudták, hogy az Úr a pogányokkal való házasságot tiltja (vö. 2Móz 34,12.16). De az Úrnak terve volt Sámson házasságával. Ezzel indította harcba a filiszteusok ellen…

Nehezen bár, de a szülők beleegyeztek a házasságba. Elképzelhetjük, mit éreztek, mikor látták, hogy az Úr „kiválasztottja”, a názír mire készül. Hasonló jelenet játszódott le Jézus családjában is, mikor úgy vélték, hogy különleges hatalmát nem jól használja (vö. Jn 7,3–5).

Nem sokkal ezután Sámsonék Timnába indultak lánykérőbe. A szőlőskertek között Sámson kicsit lemaradt a szüleitől. Hirtelen egy fiatal, ordító oroszlánnal találta szembe magát. Ekkor megszállta őt az Úr Lelke. Megragadta az oroszlánt, és kettészakította. Semmiféle fegyvert nem használt hozzá. Majd otthagyta az oroszlánt, és a szüleinek semmit nem mondott kalandjáról. (Lásd a „Sámson ereje*” jegyzetet!)

Amikor a szüleivel újra Timnába ment, hogy megünnepeljék a házasságkötést, Sámson letért az útról, hogy megnézze az oroszlánt. Látta, hogy egy méhraj épített fészket a lecsupaszított csontvázban. Sámson egy darab lépet vett ki a fészekből. (Egy állat csontvázának érintése nem jelentett a názír számára sem vallási értelemben tisztátalanságot.) Útközben eszegetett a lépesmézből, a szüleit is megkínálta. Így értek a menyasszony apjának házához.

Harminc filiszteus fiatalembert hívtak meg az esküvőre, ami szokás szerint hét napig tartott. Feltűnő, mit sem olvasunk arról, hogy Sámsonon és szülein kívül lett volna még ott valaki Dán törzséből.

Sámson feltett a fiatalembereknek egy találós kérdést. „Ha meg tudjátok fejteni a lakodalom hét napja alatt, és kitaláljátok, adok nektek harminc inget és harminc öltözet ruhát*. De ha nem tudjátok megfejteni, akkor ti adtok nekem harminc inget és harminc öltözet ruhát.” Bizonyára az Úr adta az ötletet neki, hogy megleckéztesse népe ellenségeit.

A fiatalemberek elfogadták a kihívást. „Add elő találós kérdésedet, hadd halljuk!” – mondták neki. Valószínűleg lebecsülték ellenfelüket. Ez a zsidó mégsem lehet okosabb, mint ők együttvéve!

A találós kérdés így hangzott: „Étel jött az evőből, édes jött az erősből.” (Héberül: „Mehaocheel-Maachal-Matok”. Pompás alliteráció egy kicsiny, magvas versben.)

Az ifjak törték a fejüket, de nem tudták megfejteni a feladványt. Szörnyen dühösek lettek. A hetedik napon megfenyegették Sámson asszonyát: „Vedd rá a férjedet, hogy mondja meg a találós kérdés megfejtését, különben megégetünk téged és apád háza népét!”

Sámson felesége erre sírva ment a férjéhez: „Mégiscsak gyűlölsz és nem szeretsz engem! Találós kérdést adtál fel népem fiainak, és nekem se mondod meg a megfejtését.” Figyeljük meg, hogy szembehelyezkedett férjével!

Sámson válasza: „Hiszen még apámnak és anyámnak se mondtam meg, hát neked mondjam meg?”

Az asszony sírt és könyörgött, amíg Sámson el nem árulta a megfejtést. Ifjú felesége sietve mondta tovább „népe fiainak”, akik diadalmasan mentek Sámsonhoz a megfejtéssel: „Mi a méznél édesebb, s oroszlánnál erősebb?”

Sámson azonnal megértette, mi történt. Így válaszolt: „Ha nem az én üszőmön szántotok*, találós kérdésem ki nem találjátok.”

Az Úr Lelke megszállta Sámsont. A filiszteusok Askelón* nevű városában megölt harminc férfit. Ruhájukat elvitte a harminc fiatalembernek, ahogy fogadásában megígérte.

Majd haragra gyúlva hazament a szüleihez. A feleségéről egyelőre hallani sem akart. A fiatalasszonyt ezután a harminc filiszteus ifjú egyikével házasították össze. Úgy látszik, hogy a filiszteusok nem vették túl komolyan az erkölcsöt.

Jegyzetek:

Sámson ereje – Vajon Sámson olyan volt, mint egy kigyúrt izmú óriás? Vagy az Úr Lelke a szükséges pillanatban rendkívüli erőt adott neki? Sámson bizonyára megtermett és izmos volt, de emberfölötti erőt az Úr Lelke által kapott. Az oroszlán támadásakor is az Úr Lelke szállta meg (6.v.), ugyanúgy, mint amikor Askelónba ment, hogy ott a harminc öltözet ruhát megszerezze (19.v.); vagy amikor engedte megkötözni magát Étámban a saját népe által, és a filiszteusok már ujjongtak, hogy legyőzték, akkor újra munkálkodni kezdett az Úr Lelke, és agyonverte őket (Bír 15,14); és Dágon templomában is Istentől kért erőt (Bír 16,28). Akkor hát nem volt kapcsolat hosszú haja és ereje között? Hiszen ő mondta Delilának, ha a haját levágják, oda lesz az ereje (vö. Bír 16,17). Igen, mert ezzel eltűnik a názírság külső jegye. Az Úrral való kapcsolat szakad meg, aki nem áll többé mellé. Ezért olyan szép, hogy a Bír 16,22-ben azt olvassuk, Sámson haja a fogságban nőni kezdett. A názírság jele újra látható. De Sámsonnak imádkoznia kell, hogy Isten a Lelke által még egyszer ajándékozza meg erővel.
Összefoglalva: Sámson ereje ténylegesen Isten ereje, mely akkor lett nyilvánvaló, amikor Sámson ítéletet gyakorolt a filiszteusokon, Isten vezetése szerint.

Alsóruha és felsőruha – A korabeli ember teljes ruházata: alul lenvászon fehérnemű, s felsőruha, amit rendszeresen váltottak. Ez különösen az ottani meleg éghajlat alatt igen fontos volt.

Üszőmön szántotok – Ez a kifejezés azt jelentheti, hogy az ember szarvasmarha segítségével szántotta a földet, és ilyenkor néha elrejtett dolgok kerültek elő. Egyébként használták ezt a kifejezést olyankor is, amikor rájöttek, hogy valakit a felesége, vagy közeli ismerőse tanácsol. Többnyire humoros fordulatokban jött elő.

Askelón – Ezt a filiszteusok által lakott várost Józsué halála után Júda törzse meghódította, másik két filiszteus várossal, Gázával és Ekrónnal együtt (Bír 1,18). Júda ezeket a városokat láthatóan nem tudta a tulajdonában megtartani. Jeremiás, Ámós, Zofóniás és Zakariás próféták idején még filiszteusok laktak Askelónban és Gázában (vö. Ám 1,7–8). Saul és Jónátán haláláról van Dávid siratóénekében az eléggé ismert mondat: „Ne mondjátok el Gátban, ne hirdessétek Askelón utcáin, hogy ne örüljenek a filiszteusok lányai…” (2Sám 1,20), azaz valami olyasmi történt, ami jobb lenne, ha nem válna ismertté a filiszteusok előtt. Askelónt a Bibliában a körülmetéletlen, pogány filiszteusok központjának tekintették.

080

Énekek:

Református énekeskönyv: 33:5; 86:6–7; 121; 200; 463
Jertek, énekeljünk: 163:1–4; 169; 172; 185; 239
Harangszó: 42:3; 44:3; 49:7
Dicsérjétek az Urat!: 8; 71; 75; 139; 156
Erőm és énekem az Úr: 25:2–3; 88:1; 100:4; 122; 131

Megjegyzések:

Isten vezetése Sámson életében – Isten nemcsak a jókat és igazakat vezeti. Ismeri Ő az ember szívét, és tudja, hogy minden rosszra hajlamos. Látjuk ezt Sámson esetében is. Mégis ott van Isten vezetése az életében, aki őt erős harcossá tette helytelen cselekedetei ellenére is. Ami nem jelenti, hogy az Úr Sámson cselekedeteit jóváhagyta.

„Vegyes házasság” – Különböző meggyőződésű felek közötti házasság nehézségekkel járhat. Például ha az egyik fél Istenben hisz, mint Sámson, a másiknak pedig semmit se jelent a hit. Beszélgetési téma.

Hamis módon célt érni – Sokan mindent fölhasználnak, csakhogy céljukat elérjék. „A cél szentesíti az eszközt” – vélik, jogtalanul. Irányulhat ez vagyon, anyagi előnyök megszerzésére, vagy dicsőség, hatalom birtoklására. Jó erre figyelmeztetni a gyerekeket.

Sámson módszere, ahogyan hozzájut a megígért ruhákhoz – Nehéz probléma. Megölheti Sámson az askelóniakat? Érvek: a filiszteusok uralkodtak a zsidókon; ellenségek voltak. Kérdés: Egy ellenséges ország polgárait szabad-e megtámadni? Az ÚR Lelke hajtotta Sámsont a filiszteusokhoz, úgy vitte jó irányba, hogy a rossz úton járással Sámson szívét összetörte.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • Tisztességtelen, hamis módszerek arra, hogy a másik embernél elérjünk valamit. A sírás, nyafogás hatása. Hogyan lehet becsületes módon elérni a célunkat? Miért fontos ez emberi kapcsolatainkban? (** ***)
  • A párválasztás, házasságkötés szokásai régen és ma, hazánkban és más vallású népek körében. (** ***)
  • Házasság különböző vallású, kultúrájú felek között. Milyen problémákat okozhat ez? (***)
  • A jó házasság titka. A mai válások gyakori okai. (***)

Magyar nyelv és irodalom

  • Találós kérdések megfejtése és alkotása a bibliai történethez kapcsolódva, és egyéb témákban. (** ***)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

  • Rajzos feladványok készítése betűgrafikával. (***)

Vázlat:

Sámson
filiszteus lány Timnában
apa és anya
oroszlán
lakodalom
30 ifjú vendég
találós kérdés:
„Étel jött az evőből, édes jött az erősből.”
megfejtés:
„Mi a méznél édesebb, s oroszlánnál erősebb?”
üszővel szántani
Askelón: 30 rabolt ruha

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Ikon

365/080. Sámson házassága és találós kérdése – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 312.81 KB
A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!
/Szerző:

79. Sámson születésének ígérete; és ifjúsága

,

Üzenet – Téma:

* A názír Istennek szentelt életű ember. Te is élhetsz Isten szolgálatában.

Előzmények:

Az Úr Jefte által megszabadította Izráelt az ammóniaktól.

Bír 12,8–15: Jefte után három kevésbé ismert bíra következett: a betlehemi Ibcán hét évig, a zebulóni Élón tíz évig, majd a Piratónból való Abdón nyolc évig ítélte Izráelt.

Történet:

Izráel fiai újból elpártoltak az Úr mellől. Megint figyelmeztetés következett: a filiszteusok*. Már Jefte történetében is olvasunk róluk. A filiszteusok negyven esztendeig hatalmaskodtak az országban.

Ebben az időben a corábeli*, Dán nemzetségéből való Mánóah („nyugalom”) feleségének különös találkozásban volt része. Az asszony meddő volt, és megjelent neki az Úr angyala, aki megígérte, hogy terméketlensége véget ér. Fia fog születni, de a terhesség ideje alatt az asszony nem ihat bort vagy részegítő italt, és nem ehet semmilyen tisztátalan ételt, mert a gyermek Istennek szentelt (názír*) lesz már anyja méhében. Ő kezdi majd megszabadítani Izráelt a filiszteusoktól.

A feleség elmesélte Mánóahnak, kivel találkozott, és milyen ígéretet kapott. Az asszony szavaiból érezhető, hogy nem tudta biztosan, ki volt a titokzatos látogató.

Mánóah könyörgött az Úrhoz, hogy „Isten embere” térjen vissza még egyszer hozzájuk, hogy elmondja nekik, hogyan bánjanak a fiúcskával. Isten meghallgatta imádságát, és feleségének újra megjelent az Úr angyala, amikor egyedül volt a mezőn. Az asszony gyorsan odahívta a férjét, aki megkérdezte az ismeretlent:

„Te vagy az a férfi, aki ezzel az asszonnyal beszélt?”

„Én vagyok” – mondta az Úr angyala.

Mánóah tovább kérdezett: „Ha majd beteljesedik ígéreted, milyen legyen a gyermek élete, és mit tegyünk vele?”

Az Úr angyala megismételte a korábbi utasításokat.

Mánóah, mint korábban Gedeon, meg akarta kínálni a vendéget. Felajánlotta, hogy elkészít neki egy kecskegidát. Ebből látszik, hogy még mindig nem tudta, kivel találkoztak.

Az Úr angyala azt válaszolta, hogy ő nem enne az ételből. De bemutathat égőáldozatot az Úrnak.

Mánóah kérdésére: „Mi a te neved? Mert ha beteljesedik ígéreted, tisztelni akarunk téged.” – így felelt: „Titokzatos név az!” (Vö. Ézs 9,5: az eljövendő Messiás nevei: Csodálatos Tanácsos stb.)

Mánóah megáldozta a kecskegidát egy kövön ételáldozatként az Úrnak. Amint az áldozat lángja felcsapott az ég felé, az Úr angyala felszállt az oltár lángjában.

Most értette meg Mánóah, hogy látogatójuk az Úr angyala volt. Megrettent: most biztos el fognak veszni, hiszen látták az Istent.

A felesége azonban értelmesebb volt. Megmagyarázta, hogy ez nem történhet meg, mert akkor Isten az áldozatot nem fogadta volna el, és az ígéret sem teljesedne be.

A fiúcskát, aki később megszületett, anyja Sámsonnak („napocska”) nevezte el.

A fiú szépen növekedett; az Úr megáldotta őt, és az Úr Lelke vezette.

Jegyzetek:

Filiszteusok – Részletesen lásd a 78. lecke jegyzetanyagában.

Corá – Dán törzsének a területe határos volt a filiszteusokéval, észak felől a Sórak patakja határolta. Corá e folyócska mentén feküdt. Túlsó partján volt a filiszteus város, Timna (vö. Bír 14,1kk).

Názír – Az Úr különleges szolgálatára elkülönített férfi vagy nő. A 4Móz 6 részletezi ennek szabályait. A názír fogadalmat tett, aminek külső jelei is voltak: semmiféle bort vagy rö­viditalt nem ihat, semmi szőlőből készítettet nem ehet, haját nem szabad nyírni vagy bo­rotválni, halottat nem érinthet, még akkor sem, ha saját apja, anyja, fivére vagy nővére halna meg. E názírság nem kell hogy teljes életre szóljon, hanem arra az időre, amit az illető maga határozott meg. Ennek eltelte után mutasson be áldozatot, és vágja le a haját. A Mánóahnak és feleségének megígért fiút maga az Úr különítette el názírrá. Az is maradt egész életére. Keresztelő János is ilyen názír lehetett (vö. Lk 1,15).

Énekek:

Református énekeskönyv: 8:2; 165:3.5; 297:7–9; 444:1–4.8; 445:5; 463:3; 467:1.4–5
Jertek, énekeljünk: 163:1–3; 238; 239
Harangszó: 40:3.5; 42:3; 41; 43; 48:2.4
Dicsérjétek az Urat!: 6; 8; 32:1.4; 66:1; 82
Erőm és énekem az Úr: 64:3; 77:1.4; 81:1; 124; 129; 131:1–3

Megjegyzések:

Hinni Isten jelenlétében – Nehéz megérteni, hogy Isten mindenütt jelenvaló. Sokan úgy vélik, hogy Ő távoli Isten, aki a mennyekben trónol, s onnan irányít mindent a földön. A régi templomokban sok helyen így is ábrázolták: Isten szemét a mennyezet legmagasabb pontjára festették. A zsidók szeretnének látható Istent. Emlékezzünk csak az aranyborjú bűnére (2Móz 32; 55. lecke). Amikor Mánóah rájön, hogy az angyalban Isten volt vele és feleségével, attól fél, hogy meg fog halni.

A názírság fogadalma – A 4Móz 6-ban van leírva a názírok fogadalma. Ezt Sámson sohasem tette le, ahogyan Sámuel sem. Őt anyjának fogadalma tette názírrá (vö. 1Sám 1,11: „…nem éri borotva a fejét”). Sámson, akárcsak Sámuel, nem maga választotta ezt a szolgálatot.

Jézus názír volt-e? – Némelyek úgy vélik, hogy Jézus názír lett volna. Ám ezt semmivel sem lehet alátámasztani. Ezt a hibás gondolkodást talán a „názír” és „názáreti” szavak hasonlósága indíthatta. Jézus megérintette a halott náini ifjút, és sok tisztátalan bélpoklost, amit názír biztosan nem tehetett meg. Bort is ivott (vö. Mt 26,29).

Összehasonlítás más születési híradásokkal – Hágár (1Móz 16,10–12); Ábrahám és Sára (1Móz 17,15–19; 18,10–14); Rebeka (1Móz 25,23); Anna (1Sám 1,17); a súnémi asszony (2Kir 4,16); Zakariás (Lk 1,5–25); Mária (Lk 1,26–38); József (Mt 1,20–23).

Csak a nagyoknak? – Ezt a történetet természetesen a kisiskolásoknak is el lehet mondani, akár a következő elbeszéléssel kombinálva: Sámson házassága (Bír 14; 80. lecke). De ők még nemigen értik, mi a názírság, maga a történet pedig elég rövid.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret / Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek (Osztályfőnöki)

  • Gyermektelenség régen és ma. A gyermekvállalás jelentősége. (***)

Történelem

  • Történeti (egyháztörténeti) példák az odaszánt, szolgáló életre: de Ruyter admirális, Apáczai Csere János… (***)

Magyar nyelv és irodalom

  • Írásbeli fogalmazás a felnőttkorról. Téma: Isten szolgálatában. (***)

Vázlat:

Corá
Mánóah – felesége
Az Úr angyala
„fiút szülsz” – názír
hajvágás – alkohol – halottak érintése nélkül
Sámson
Az Úr Lelke

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Ikon

365/079. Sámson születésének ígérete; és ifjúsága – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 141.97 KB
A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!
/Szerző:

78. Jefte, mint bíra

,

Üzenet –Téma:

* Lenézett személy is válhat fontossá.
* Az ígéretet, fogadalmat teljesíteni kell.

Előzmények:

Gedeon Isten segítségével elűzte Midjánt, Amáléket és a keleti törzseket. Negyven évig, Gedeon bíráskodása idején, béke volt Izráelben.

A Bír 10,1–5 röviden beszámol az Issakár törzséből való Tólá bíráról, aki 23 évig, és a Gileádból való Jáír bíráról, aki 22 évig ítélte Izráelt.

Történet:

Látjuk, hogy Izráelben közben a következő nemzedék is atyái bűnébe esett: a környező népek bálványainak szolgáltak, és az Urat elhagyták. Hogy furcsálhatták ezt a pogányok. Nekik bizonyára eszükbe sem jutott, hogy saját istenüket cserbenhagyják. Izráel pedig, akinek hatalmas Istene annyiféle nyomorúságból mentette meg őket, állandóan hűtlenkedik.

Az Úr megharagudott, és az izráelieket nyugaton a filiszteusok*, keleten az ammóniak* kezére adta. Tizennyolc éven át sanyargatta e két nép Izráelt. A nép végül az Úrhoz kiáltott szabadulásért.

Az Úr válaszában emlékeztette őket, hogy már sokszor megszabadította őket ellenségeiktől, de utána minden egyes alkalommal elpártoltak tőle. Most azoktól a bálványoktól kérjenek segítséget, akiket imádnak, „nem szabadítalak meg többé benneteket!”

Izráel fiai erre megvallották bűnüket, és segítségért esedeztek. Eltávolították bálványaikat, és az Úrnak szolgáltak. Ezek után határozott úgy az Úr, hogy újra segít nekik.

Ammón és Izráel seregei harcra készen álltak egymással szemben. Gileád* vénei Jeftét választották hadvezérnek. Most nem maga az Úr választott, ahogy Éhúdot, Bárákot vagy Gedeont. A nép maga keresett vezetőt.

Jeftét a családja kitaszította, mert „egy parázna nőnek volt a fia”, vagyis törvénytelen gyerek volt. Apja Gileád*, az ő törvényes gyerekeivel növekedett fel, de mikor azok felnőttek, elzavarták a féltestvérüket. Nem akarták, hogy részt kapjon az örökségből. A törvényt a saját javukra értelmezték: „A fattyú se menjen be az Úrnak községébe; még tizedízig se menjen be az Úrnak községébe.” (Károli – 5Móz 23,2) (Új ford. – 5Móz 23,3: „Nem tartozhat az ÚR gyülekezetéhez a kevert vérű, még a tizedik nemzedéke sem tartozhat az ÚR gyülekezetéhez.”)

Jefte Tób földjén, a Gileád-hegység északi részén telepedett le. Mindenféle kóbor csavargók csatlakoztak hozzá, akiknek saját lakhelyüket valamiért el kellett hagyni. Ez a betyár csapat nagy valószínűséggel az ammóniak ellen lépett fel. (Hasonlítsd össze Jefte bandáját Dávidéval az Adullám-barlangban; 1Sám 22,1–2!) Jeftét bátor harcosként tartották számon.

Őrá gondoltak Gileád vénei – akik között bizonyára ott voltak Jefte féltestvérei is. Ő az alkalmas személy az ammóniak elleni harc vezetésére.

Jefte nem túlzottan örült az ajánlatnak. „Hiszen ti gyűlöltök engem, és kiűztetek apám házából! Miért jöttetek most hozzám, amikor bajban vagytok?” De mivel megígérték, hogy győzelem esetén vezetőjükké választják, elvállalta a megbízatást. Jefte hivatalosan Micpa („őr- és kilátótorony”) parancsnoka lett.

Előbb diplomáciai úton próbálkozott egyezségre jutni az ammóniakkal, hogy ne kelljen vért ontani. Az ellenség azonban túl sokat követelt, az egész Jordánon túli területre igényt tartottak, ősi juss jogán. Jefte vitatta ezt. Nem a zsidók kezdték a harcot Szíhónnal, az emóri királlyal. Miután hiába kérték előbb az edómiakat, majd a móábiakat, hogy átvonulhassanak országukon, ugyanígy jártak Szíhónnal, aki az Arnóntól a Jabbókig uralkodott. De Szíhón rájuk támadt. Az Úr győzelmet adott az izráelitáknak, és birtokba vették a földet már háromszáz éve. Miért csak most jutott eszükbe, hogy joguk van erre a földre? De legyen az Úr a bíró Izráel és Ammón között!

Az ammóniak királya nem hallgatott Jefte üzenetére. (Hasonlítsd ezt össze az egyiptomi fáraóval, akinek a szíve megkeményedett, vesztére.)

Majd az Úr lelke szállt Jeftére, és rátámadt az ellenségre.

A döntő ütközet előtt fogadalmat* tett az Úrnak.

Hogyha győzetesen tér vissza a csatából, akkor azt, ami legelőször jön ki házának ajtaján, égőáldozatul az Úrnak áldozza. Föltételezhetjük, hogy környezetéből senki sem volt tisztában e fogadalmával.

Vajon szükség volt rá? Nem, Jeftének ilyen módon nem kellett volna próbára tennie az Urat. A Zsid 11,32 hithősként említi. Föltételezhetjük, hogy Jeftét nem a hitbeli bizodalom hiánya indította erre.

Az helyénvaló, ha nem hitetlenségből, hanem hitből megígérjük Istennek, hogyha segít egy nehéz helyzetben, a hálánkat később megmutatjuk.

Bár az ilyen meggondolatlan ígéretekkel óvatosnak kell lennünk. Elragadtatott pillanatban nemcsak az Úrnak, hanem egymásnak is olyan nagy dolgokat ígérhetünk meg, amiknek teljesítése később lehetetlennek látszik.

Jefte harcba vonult az ammóniak ellen. Húsz városukat elfoglalta, és az ellenség vereséget szenvedett.

Mikor a győzelem után hazaért, a házából lánya szaladt elé dobolva és táncolva. Ezt látva Jefte meghasogatta a ruháit. Ez borzasztó! Egyetlen gyermekét, szeretett lányát kell feláldoznia! Hallva az előzményeket, lánya engedélyt kért, hogy előbb a hegyek között a barátnőivel elsirathassa lányságát. Valószínűleg azt, hogy sosem megy férjhez, és ezért sosem lesznek gyermekei.

Jefte beleegyezett.

Két hónap múlva a lány visszatért apjához, aki „megtette vele azt, amit megfogadott. A lány nem élt férfival.” Hogy értsük ezt? Feláldozta, ahogyan Ábrahám készült Izsákot? Nem, az emberáldozat* tilos volt a zsidóknál. Viszont a 3Móz 27,4 szerint egy nőt, akit ígérettel az Úrnak szenteltek, meg lehetett váltani harminc ezüst sekelért. Valószínű tehát, hogy a lány önként döntött a házasság nélküli élet mellett. Nagy áldozat volt ez, mivel egyetlen gyerek volt, így apjának nem lettek utódai. Nagy szégyen volt ez Izráelben. Ezután szokás lett, hogy évente a fiatal lányok négy napra felkeresték magányában Jefte lányát, és vigasztalták.

Az efraimiak sérelmezték, hogy Jefte nem hívta őket harcba. Bosszúból fel akarták Jefte házát gyújtani. Efraim emberei Gedeon idejében is hasonlóval próbálkoztak. Gedeon meggyőzte őket (vö. Bír 8,1; 77. lecke). Lehet, hogy Efraim és Manassé különleges helyet foglaltak el a többi törzs között. Az ősük József két fia volt. Manassé volt az idősebb, de Efraim kapta a nagyobb áldást nagyapjuktól, Jákóbtól (1Móz 48,8–20; 38. lecke). Most is elsők szeretnének lenni.

Jefte válasza az, hogy ő hívta őket, de azok nem siettek segítségére. Így nélkülük kellett harcba szállnia az ammóniakkal. A győzelmet az Úr adta. „Miért jöttetek most hadakozni velem?”

Jefte még egyszer összegyűjtötte a gileádiakat, és megverte Efraim seregét. Közben a gileádiak elfoglalták a Jordán gázlóit. S amikor egy efraimi át akart kelni a Jordánon, Jefte katonáival találkozott. Aki a „sibbólet” („áram, áramlás”) szót „szibbólet”-nek mondta, az efraimi volt, mert ők nem tudták ezt a szót helyesen kiejteni. Őket megölték. Így halt meg aznap 42.000 efraimi.

Még hat évig ítélte Jefte a népét. Utód nélkül halt meg. Ám nevét tisztelettel emlegették. A Zsidókhoz írt levél a hithősök közt tartja számon (11,32).

Jegyzetek:

Filiszteusok – Jóval Izráel kánaáni bevonulása előtt szállták meg a filiszteusok Kánaán délnyugati tengerpartját. Abímelek, Gerár királya, az Ábrahámmal való szövetségkötés után visszament Beérsebából a filiszteusok országába (1Móz 21,32). Ábrahám jövevényként lakott ott (1Móz 21,34). Az 5Móz 2,23 és Ámós 9,7 jelzi, hogy Kréta (Kaftór) szigetéről jöttek. A filiszteusok hajósnép, hadihajókkal támadtak Egyiptomra. A normannokkal hasonlíthatjuk össze őket, akik ugyancsak azért hajóztak, hogy zsákmányt szerezzenek. Ismerték a kovácsmesterséget, a fémek megmunkálását. A filisztus megszállás idején, Saul uralkodása elején az izráelitáknak hozzájuk kellett vinni szerszámaikat megéleztetni (1Sám 13,19–22). Sámson magányos harcosként lépett fel ellenük (vö. Bír 14–16). Sámuel idejében a filiszteusok legyőzték Izráelt, majd Izráel győzte le a filiszteusokat (1Sám 4–7). Saul a filiszteusok elleni harcban esett el (1Sám 31). Dávid legyőzte őket, ami után keveset olvasunk róluk. Egyedül a 2Krón 26,6–7-ben, amely Uzziás király filiszteusok fölött aratott győzelmét írja le. Bálványisteneik Dágón és Baalzebúb, Ekrón „szárnyas istene” (vö. 2Kir 1,2kk) voltak.

Ammóniak – A Holt-tengertől északra, az Arnón és Jabbók patakok közötti területen laktak. Lót leszármazottai, tehát rokon nép voltak az izráeliekkel (vö. 1Móz 19,38). A honfoglalás idején a zsidók nem bántották őket (5Móz 2,37).
Később, a bírák idején, illetve Saul korában már harcban álltak egymással. Náhás („kígyó”) király szövetséget kötött Dáviddal, de fia megsértette Dávid küldötteit (vö. 2Sám 10), ami után fővárosukat, Rabbát Jóáb és Dávid elfoglalta (vö. 2Sám 11,1 és 12,26–31). Az ammóniak kultúrája az ásatások szerint szinte azonos volt az izráeliekével, nem számítva az istentiszteleti kultuszt.

Gileád – A Jordánon túli területnek nincs szorosan vett határa. A déli rész termékeny magasfennsík (a Jer 8,22 szerint füstölőszer és orvosság került ki innen), a 4Móz 32,1 szerint jószágtartásra alkalmas terület volt. Ezen a szakaszon sokszor háborúztak (vö. Ám 1,3).

Gileád – Mint személynév először a Józs 17,1 és 3-ban fordul elő: Manassé fia. A gileádiak félig Manassé törzséből valók, akiknek a Jordánon túli terület középső része jutott. Gileádnak hívták Jefte apját is (Bír 11,1).

Fogadalom – Többet jelent az ígéretnél. A fogadalmat Isten előtt teszik, és nem szabad megszegni. A 3Móz 27 fejti ki részletesen a fogadalmak megváltását. A fogadalom mindig önkéntes, de bizonyos szabályokhoz volt kötve.

Emberáldozat – Sok írásmagyarázó elfogadja azt a lehetőséget, hogy Jefte feláldozta a lányát.

078

Énekek:

Református énekeskönyv: 27:1.4.7; 65:1; 136:23–24; 445; 449:6
Jertek, énekeljünk: 173
Harangszó: 41; 44; 53:5–6
Dicsérjétek az Urat!: 8; 68; 69; 87; 93
Erőm és énekem az Úr: 16; 46; 63:1–3; 84; 134:1–2

Megjegyzések:

Diszkrimináció – Mindig vannak a környezetünkben emberek, gyerekek is, akik „mások”. Nemcsak „balkézről való” gyerekek vannak köztük, mint amilyen Jefte is volt. Elvált szülők gyerekei, más bőrszínűek, fogyatékosok, akiket kizár, kirekeszt a közösség, nem játszhatnak a többiekkel, nem tekintik őket egyenértékűeknek. Isten azonban nem személyválogató, számára minden ember kedves. Az ember azt látja, ami a szeme előtt van, de az Úr a szívet vizsgálja (1Sám 16,7). Mi se tegyünk különbséget! Úgy kell szeretni a felebarátunkat, mint önmagunkat.

Szükséghelyzetben… – Bezzeg kellett Jefte, amikor bajba kerültek! Ilyet gyakran látunk. Például valakit nem fogadnak be a focicsapatba, de segítsen a többieknek a dolgozatírásnál. Churchillt a II. világháború előtt nem vették túl komolyan, mint államférfit. Amikor a németek Európát fenyegették, Churchill lett hirtelen az egyetlen, aki szembe tudott velük szállni.

Az ígéret adóssá tesz – Gondoljuk meg, mielőtt ígérünk valamit! Ígérhetünk Istennek vagy embereknek is olyat, amit teljesíteni tudunk. Egy ígéretnek lehetnek messzeható következményei: Luther Márton megfogadta, hogy szerzetes lesz. Így jutott közel a Bibliához. Ez volt a reformáció kezdetének a feltétele.
Nagyon rossz az olyan ígéretet betartani, amiből komoly baj származhat. Ha valóban nem tudjuk teljesíteni, akkor ismerjük el becsületesen, és ajánljunk fel valamilyen alternatívát.

A gőg elveszít – Az efraimiak gőgösek voltak, és ezért meg kellett bűnhödniük. Dávid gőgjében megszámláltatta a népét, aminek szörnyű következménye lett (2Sám 24). Nabukodonozor önmagát istenítve a városát úgy nevezte: „a nagy Bábel, amit én építettem”, és büntetésből megháborodott az elméje (Dán 4,30kk). Heródes Agrippa gőgjének az lett a következménye, hogy élve ették meg a kukacok, úgy halt meg (ApCsel 12,20–23).

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret / Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek (Osztályfőnöki)

  • A kiközösítés és veszélyei. Személyes és kollektív példák. A kiközösítettnek is vannak értékei, amiért szükség lehet rá. (***)
  • Az ígéret és megtartása. Szavaink értéke. (***)
  • A választási rendszer: Kik és hogyan választják meg az ország, az önkormányzatok vezetőit? A választás fő szempontjai. (***)
  • Kiből lesz a jó vezető? A jó vezető tulajdonságai. Diákvezető választása titkos szavazással. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

  • Mai élethelyzetek dramatizálása kis csoportban az ígéretek teljesítéséről, ill. nem teljesítéséről. (***)
  • Elbeszélő fogalmazás írása „Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó” címmel, mai eset alapján. (***)

Vázlat:

Jefte – Gileád
idegen asszony (ágyas) gyereke
kiközösítve – menekülés (Tób földje)

ammóniak – Gileád lakói
Jefte a vezető
fogadalom (lánya)

Efraim – sibbólet/szibbólet

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Ikon

365/078. Jefte, mint bíra – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 135.33 KB
A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!
/Szerző:

77. Győzelem Midján felett; Gedeon bűne

,

Üzenet – Téma:

* Győzelem Istenre hagyatkozva.

Előzmények:

Midján, Amálék és a keleti törzsek hét éven át rendszeresen fosztogatták Izráelt. Az izráeliek az Úrhoz imádkoztak, hogy szabadítsa meg őket. Gedeont hívta el Isten, hogy szabadítsa meg a népét. Az első feladata volt, hogy elpusztítsa Baal oltárát Ofrában, és oltárt építsen az Úrnak. Manassé, majd Ásér, Zebulón és Naftáli törzseit harcba hívta. Különleges jelek erősítették a hitét.

1. történet:

Midján, Amálék és a keleti törzsek erős sereget hoztak létre. Tevéik sokasága azt bizonyítja, hogy gazdag nomádok voltak. „Annyian voltak, mint a tenger partján a föveny.”

Gedeonék Haród („reszketés, remegés”) forrása mellett táboroztak, Gilboa hegyén. Innen jó kilátás nyílhatott az ellenséges táborra. Félelmetes látványt nyújthatott a rengeteg sátor, ember és teve.

Gedeon harminckétezer embere eltörpült az ellenség tömege mellett. Az Úr mégis sokallta őket, mert így még maguknak fogják tulajdonítani a győzelmet. Gedeonnak ki kellett hát adnia a parancsot, hogy aki fél, az hagyja el a tábort. Tízezren maradtak, de az Úr még ezt is túl soknak találta. Most a víz mellé kellett vinnie az embereket, s megnézni, ki hogyan iszik. Az egyik oldalra állította azokat, akik lefeküdtek a víz mellé, és mint a kutya, lefetyelték a vizet. A másik oldalra azokat, akik letérdeltek, és a vizet a kezükkel merítve vitték a szájukhoz.

Akik nem vesztegették az időt azzal, hogy kézzel merítsenek, hanem nekifeküdve, kutyaként szürcsölték a vizet, csak háromszázan voltak. Gedeonnak velük kellett elkezdeni a Midján elleni harcot. A többieket hazaküldte. „Ezzel a háromszáz emberrel, akik szürcsöltek, szabadítlak meg benneteket, és adom a kezedbe Midjánt!” – mondta az Úr Gedeonnak.

A sereg zöme elvonult. A töredékkel maradt Gedeon. A völgyben pedig ott táborozott az ellenség tömege…

Az Úr éjjel Gedeont a legényével, Purával az ellenséges táborba küldte, hogy bátorságot öntsön belé. Az előőrsig lopakodtak. Hallották, hogy egy midjáni éppen az álmát mesélte a társának: „Azt az álmot láttam, hogy egy kerek árpakenyér* gurult le Midján táborára, és amikor a sátorhoz ért, úgy megütötte, hogy ledőlt; felfordította, és összedőlt a sátor.” A társa így felelt: „Nem más ez, mint az izráeli Gedeonnak, Jóás fiának a fegyvere. Kezébe adta Isten Midjánt és az egész tábort.”

Ezt hallva Gedeon megindultan borult le Isten előtt. Majd visszament a kicsiny sereghez, és fölébresztette az embereket: „Keljetek föl, mert kezetekbe adta az ÚR Midján táborát!” Gedeon nem kételkedett többé.

Seregét három csoportra osztotta, és körbeállította az ellenséges tábor körül. Mindenki kapott egy kürtöt, egy üres cserépfazekat és egy égő fáklyát a fazékba*. (A kevés levegő miatt a fáklya csak izzott.)

Pontos utasításokkal látta el a katonáit, akik éjféltájban elhelyezkedtek a tábor körül. Épp akkor váltották a midjáni őrséget. Gedeon belefújt a kürtjébe, és cserépedényét földhöz vágta. A fáklyáját fellobbantotta. A többi háromszáz ugyanígy tett, miközben kiáltoztak: „Fegyverre, az ÚRért és Gedeonért!” Kürtöltek, kiáltoztak, és lóbálták a fáklyát.

Fölriadt az egész tábor. Az ellenséges katonák álomittasan botorkáltak elő sátraikból. Imbolygó fények, kiáltozás, kürtök rivalgása fogadta őket. Az ellenség rémülten menekült, biztos nagy sereg tört a táborukra. Vaktában vagdalkoztak, és nem tudták, hogy saját embereiket vágják. Így pusztultak el sokan, Gedeonéknak be sem kellett avatkozniuk. Aki tudott, menekült.

Gedeon újra fegyverbe szólította az izráelieket, és üldözte, kergette Midjánt. Az efraimiakat is harcba szólította, el kellett foglalniuk a Jordánhoz vezető utat Bétbaráig (Bethabara), hogy ne tudjon az ellenség a folyón átkelni.

Elfogták és megölték a két midjáni vezért, Órébet és Zeébet. Ám az efraimiak haragudtak Gedeonra, amiért nem hívta őket hamarabb csatába. Ebben igazuk volt. Gedeon azzal csillapította le őket, hogy amit tettek, az sokkal fontosabb. „Nem többet ér-e Efraim böngészése* Abíezer szüretjénél?” Hiszen az ő kezükbe adta Isten az ellenség vezéreit.

Gedeon háromszáz emberével a Jordánon túl Zebahot és Calmunnát, Midján királyait üldözte. Szukkótban kenyeret kért a lakosoktól harcosai számára. A városvezetés gőgös válasza ez volt: „Talán már a kezedben tartod Zebahot és Calmunnát, hogy kenyeret kívánsz tőlünk a seregednek?” Micsoda elbizakodottság! Inkább segítettek volna Gedeonnak az üldözésben.

Gedeon nagyon megharagudott: „Majd ha az ÚR kezembe adja Zebahot és Calmunnát, akkor pusztai tövissel és tüskével csépelem végig a testeteket!” Továbbvonult a közeli Penúélba, és ott is kenyeret kért. A vezetés válasza ugyanaz volt, mint Szukkótban: előbb fogja el Zebahot és Calmunnát! Gedeon megfogadta, hogy ha visszatér, lerontja Penúél tornyait.

Az üldözők az Arab-pusztában elpusztították a százhúszezres sereg tizenötezer főnyi maradékát. A királyokat elfogták.

Visszaútban elfogtak egy szukkóti fiatalembert. Fölíratták vele a város minden vezetőjének nevét. Majd bementek Szukkótba, és azt mondta Gedeon a vezetőségnek: „Nohát, itt van Zebah és Calmunná, akik miatt így gúnyolódtatok velem: Talán már a kezedben tartod Zebahot és Calmunnát, hogy kenyeret kívánsz tőlünk fáradt embereidnek?” Azután lefogatták s elverették őket pusztai tövissel és tüskével, ahogyan megígérte nekik.

Majd Penúélre került sor. Haditornyát leromboltatta, és a város vezetőségét megölette.

Zebahhal és Calmunnával is volt Gedeonnak elszámolniva­lója. Tudta, hogy Tábor hegyén ők ölték meg a testvéreit. Gedeon az idősebbik fiát, Jetert szólította fel, hogy ölje meg a királyokat. De az nem merte; mert még egészen fiatal volt. A királyok Gedeont kérték erre: Inkább egy felnőtt harcos, mint egy gyerek szúrja le őket. Így is lett.

Midjánt és a keleti nomádokat legyőzték. Amálékról semmit sem olvasunk. Valószínűleg sikerült elmenekülniük.

2. történet:

A harcok után az izráeliek hálával fordultak Gedeonhoz, és kérték, uralkodjon rajtuk ő és utódai (legyen egyfajta király?).

De Gedeon megtagadta a kérést: Nem, ő nem akar uralkodni, és a fia sem. „Az ÚR uralkodjék rajtatok!” – jelentette ki.

Egyet mégis kért: a zsákmányból adják neki az arany függőket. A midjáni seregben az izmáeliek viseltek ilyen ékszereket. A nép örömest gyűjtötte össze az aranyat.

Mit akart vele Gedeon? Meggazdagodni? Nem, megolvasztatta az aranyat, és egy efódot* csináltatott, amit a lakóhelyén, Ofrában állított fel. Az efód tisztelete bálványimádássá fajult. „Ott paráználkodott azzal egész Izráel.” Ez a csapda lett Gedeon nemzetségének a veszte.

Midján e súlyos vereség után nem mutatkozott többé Izráelben. Negyven évig béke volt az országban. Ezalatt Gedeon volt a bíra.

Kiegészítés:

Bír 8,29–9,57: Gedeon hithős volt, szerette Istent. Mégis vétkezett. Az efóddal tévútra vitte magát is, másokat is. Azonkívül sok felesége volt, akiktől legalább hetven fia (és ki tudja, hány lánya) született. Gedeon idős korában halt meg, és az abíezeri Ofrában apja, Jóás családi sírjába temették el.

Gedeonnak volt egy sikemi másodfeleségtől való fia is. Ez a fiú, Abímelek* lett Isten büntetésének eszköze. Hogy hatalomra jusson, mind a hetven féltestvérét megölette, csak Jótám maradt életben. Ezután Sikemben királlyá kiáltatta ki magát. Királysága nem tartott sokáig, mert három évvel később Sikem polgárai elpártoltak tőle. Jótám rossz véget jósolt Abímeleknek a Garizim-hegyi testvérgyilkosság miatt (Jótám példázata* – Bír 9,7–20).

Tébéc fellegvárát ostromolva eltalálta egy kő Abímeleket, amit egy asszony dobott rá. Abímelek utolsó erejével arra kérte a fegyverhordozóját, mentse meg attól a szégyentől, hogy egy asszony kezétől kelljen meghalnia, s szúrja le. Így is történt. A 2Sám 11,20–21-ben említi még egyszer ezt az eseményt Jóáb, Dávid fővezére, Úriás, Betsabé férje halála kapcsán.

Jegyzetek:

Árpakenyér – A katona álmában szereplő sült árpakenyér Gedeon egyszerű származására utalhat, és arra a szegénységre, amibe Midján fosztogatása miatt kerültek. Árpakenyeret csak a szegények ettek.

Fáklya az agyagedényben – Közel-Keleten néhol még ma is cserépedénybe rakják a fáklyát, amikor nem akarnak fényt. Amikor kiveszik az edényből, és meglóbálják, a fáklya fellángol.

Böngészés – Amikor szüretelik a szőlőfürtöket, mindig maradnak vissza éretlen szemek. Ezeket később szedik le. Az ebből nyert bor igen finom, mivel a szőlőszemek hosszabb ideig értek. Ezért mondja Gedeon, hogy Efraim utószürete – az efraimiakat valóban később hívták – értékesebb, mint a szőlőszüret, Gedeonék első katonai fellépése. Az efraimiak fogták el és ölték meg a két vezért.

Efód – A főpapi ruha része volt (vö. 57. lecke). Gedeon efódja ennek a hímzett, aranyozott lenvászon ruhadarabnak a másolata lehetett. Igen nagy értékű volt, tekintve a felhasznált 18 kg-nyi aranyat (1700 sekel). Gedeon maga alkotta istentisztelete, aminek középpontjában az efód állt, bálványimádásba csapott át. Izráelben egyetlen főpap volt, Gedeon e ruhadarab segítségével az ő tisztéből vett el.

Abímelek – „Az atyám király”. Sok emberéletet oltott ki, és semmi sem volt előtte szent, mint később Absolonnak, Dávid fiának (vö. 2Sám 15). A történelemből sok hasonló alakot ismerünk. Igazi terrorista.

Jótám példázata – Frappáns irodalmi miniatűr, a nagyobb gyerekekkel el kell olvasni. Ez az egyetlen ilyen tanmese a Bibliában, ahol a történetet növények és állatot beszélik el.

Énekek:

Református énekeskönyv: 30:1; 33:9; 130:1.4; 136:23–24; 256:2–4; 389:1–8; 390:1–2; 393
Jertek, énekeljünk: 168; 175:1–2; 198:1; 230:2–3
Harangszó: 43; 44; 49:5–7; 52:2.4; 53:5–6
Dicsérjétek az Urat!: 40; 53:2.4; 69; 83:2; 156
Erőm és énekem az Úr: 46; 63:1–3; 84; 103; 105:1

Megjegyzések:

Isten győzelmei – Aki hitben harcol, annak tudnia kell, hogy a győzelmet mindig Isten adja. Látjuk itt, az Úr el akarja kerülni, hogy az izráeliták maguknak tulajdonítsák a győzelmet. Ezért maradt csak háromszáz ember. Hangsúlyozzuk, hogy Gedeon parancsba adta az embereinek, így kiáltsanak: „Az Úrért és Gedeonért!” Isten az első. Amikor Ő segít, többet ér, mint a győzelem, még akkor is, ha a harc a bennünk lévő ellenség ellen folyik.

Gedeon diplomáciája – Gedeon ki tudta békíteni az efraimiakat azzal, hogy a saját sikerei fölé helyezte azokét. Jó diplomata volt, és ismerte az ember becsvágyó szívét.

Hamis istentisztelet – Az efód készítésével Gedeon kétségtelenül egyfajta istentiszteletet kívánt bevezetni. Ám az Úr törvénye nem ismer ilyen szertartást. Mit ért el vele Gedeon? Azt, hogy a nép, mely amúgy is hajlott a bálványimádásra, a szentsátori istentisztelet helyébe Gedeon efódjának tiszteletét állította. Van gőg is abban a tényben, hogy Gedeon az efódot a saját lakóhelyén állította fel. Aki Isten országában tevékenykedni akar, azt csak a Biblia mércéje alapján teheti.

Segítség a nehézségekben – Szukkót és Penúél embereinek a magatartása helytelen volt. Természetesen segíteniük kellett volna. Vajon mi lehetett az oka a magatartásuknak? Egoizmus? Közömbösség? Bizalmatlanság? Ha ez utóbbi, az azt jelentette, hogy Istenben sem bíztak, aki Gedeon mellé állt. Ez volt Gedeon számára a legnehezebb. Ezért döntött úgy, hogy mindkét város vezetését megbüntette.
Beszélgessünk arról, hogyan lehet segíteni a rászorultakat!

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • Segítségkérés: Mikor szorulsz rá mások segítségére? Kitől kérsz segítséget? (** ***)
  • Segítségnyújtás: Hogyan segíthetünk a szükséget szenvedőknek? (** ***)
  • Az erőszakos lelkület (terrorizmus), és vele szemben lelki értékeink védelme. (***)

Magyar nyelv és irodalom

  • Siklós József: Gedeon c. verse alapján a bibliai történet értelmezése. (**)
  • Elbeszélő fogalmazás írása a bibliai történet alapján egy szereplő nevében. (** ***)
  • Bibliai példamese (Jótám példázata) elolvasása és értelmezése. (***)

Matematika

  • Számolások: a két sereg összehasonlítása számadatok segítségével. (***)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

  • Kirakójáték a bibliai történethez kapcsolódva: színezés, nyírás, játék: képkirakás. (**)
  • Stratégiai vázlatrajz készítése Gedeon győzelméhez a szemben álló felek elhelyezkedéséről. (***)

Vázlat:

négy izráeli törzs Gedeon

32.000
10.000
300

álom: árpakenyér
Gedeon + 300 harcos
kürt – cserépedény – fáklya
„Az Úrért és Gedeonért!”

Gedeon: efód
Abímelek királysága (Jótám tanmeséje)

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Ikon

365/077. Győzelem Midján felett; Gedeon bűne – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 269.41 KB
A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!
/Szerző: