Üzenet – Téma:

* Szerelem első látásra. A szerelem gyümölcse, Isten ajándéka a gyermek.
* A féltékenység sok harag és szomorúság gyökere.

Előzmények:

Jákób menekülés közben Istennel találkozott Bételben. Álmában Isten neki is megismételte azt az ígéretet, amit Ábrahámnak és Izsáknak tett.

Bevezetés:

Jákób vidáman folytatta útját Paddam-Arám*, a „keleten élő népek földje” felé. Az Úrral való találkozás új lelkierőt öntött belé. Biztos volt benne, hogy Isten meg fogja segíteni. Jákób jelleme azonban nem sokat változott. Ebből a fejezetből úgy ismerjük meg őt, mint aki tudott kezdeményezni, mert kritikát gyakorolni. Nem volt anyámasszony katonája!

Történet:

Amikor Jákób végre megérkezett a Paddam-Arámban levő Háránba, egy kutat látott a mezőn. Még fényes nappal volt. Csodálkozva vette észre, hogy három juhnyáj heverészik a kút mellett. Köszönt a pásztoroknak. „Hova valók vagytok, barátaim?”

Amikor ők azt felelték, hogy hárániak, tüstént megkérdezte, hogy ismerik-e Lábánt. Természetesen ismerték. Erre Jákób Lábán hogyléte felől érdeklődött. A pásztorok elmondták, hogy jól van, s hogy Lábán leányára, Ráhelre* várnak, aki már jön a nyájával.

Jákób csodálkozott, hogy fényes nappal a kút mellett hever a nyáj. Náluk, otthon ez nyilván nem volt szokás. Ilyenkor a nyájnak legelnie kellett.

A pásztorok megmagyarázták, hogy mindnyájuknak együtt kell lenniük, hogy elgördítsék a követ a kút szájáról. Furcsa egy helyzet. Úgy látszik, a pásztorok nem bíztak egymásban.

Ekkor megérkezett Ráhel apja juhaival. Anélkül, hogy előbb bemutatkozott volna neki, Jákób segített a pásztoroknak elgördíteni a követ, és megitatta nagybátyjának, Lábánnak a nyáját. Ebből látszott, hogy Jákób maga is pásztor, és egyáltalán nem gyönge, amint azt a bátyjával, Ézsauval való összehasonlítás alapján gondolnánk.

Miután a juhokat megitatta, Jákób odament Ráhelhez, átölelte és megcsókolta a valószínűleg nagyon csodálkozó leányt. Ez már túl sok volt Jákóbnak: hangos sírásra fakadt. Aztán elmondta, ki ő: Lábán rokona, Rebekának a fia.

Ráhel nyomban elszaladt, hogy a hírt elmondja apjának.

Lábán Jákób elé futott a kúthoz. Jó keleti szokás szerint megölelte, megcsókolta és meghívta házához. Jákób elmondta Lábánnak jövetele okát. Nem tudjuk, vajon szólt-e arról is, hogyan csapta be öreg édesapját, és hogy Ézsau elől kellett elmenekülnie; azt sem, szót ejtett-e arról, hogy apja azért küldte Paddam-Arámba: itt keressen feleséget. A Biblia röviden tudósít: „Ő pedig elmondott mindent Lábánnak.”

A rokoni kapcsolat miatt Lábán házába fogadta Jákóbot. Egy hónapig Jákób a nyájnál foglalatoskodott. A hónap elteltével Lábán megkérdezte Jákóbot, hogy mi legyen a bére. Nem szívesen engedte volna el az ügyes fiatalembert.

Jákóbnak nem kellett sokáig gondolkodnia, hogy mi is legyen a fizetése. Első látásra megszerette Lábán kisebbik leányát, Ráhelt. Kétségtelenül gondolt arra a feladatra is, amivel apja útnak indulásakor megbízta: ne végy feleséget a kánaáni leányok közül, hanem vedd el Lábánnak egyik leányát. Nos, ez egyáltalán nem esett nehezére. Beleszeretett Ráhelbe. Ráhel nagyon szép volt. Nénje, Lea* már közel sem volt annyira szép, és volt egy fogyatékossága is: nagyon rosszul látott.

„Szolgálok neked hét esztendeig a kisebbik leányodért, Ráhelért” – javasolta Jákób. Tudott és akart a feleségéért szolgálni. Ezen egy kicsit el kell gondolkodnunk. Jákób tudta, hogy majd csak hét év múlva kapja meg Ráhelt feleségül.

Lábán elfogadta Jákób ajánlatát. Azt mondta: „Jobb ha hozzád adom, mintha más emberhez adnám. Maradj nálam!”

Hét évig szolgált Jákób Lábánnál. Azt olvassuk: „de ez csak néhány napnak tűnt neki, annyira szerette őt”. Mire képes a szerelem… A várakozási idő lejártával Jákób szólt Lábánnak, hogy Ráhelt feleségül akarja venni.

Lábán lakodalmat rendezett. Ahogy keleten szokás, este a menyasszonyt a vőlegényhez vitte. És mit tett ez a csaló? Nem Ráhelt, hanem Leát vezette Jákób sátrába! A sötét sátorban Jákób nem vette észre a cserét! Csak reggel döbbent rá, hogy becsapták. Jákób dühösen vonta felelősségre apósát. „Mit tettél velem? Hát nem Ráhelért szolgáltam nálad? Miért csaptál be engem?”

Lábán az ország szokásával próbálta menteni magát, mely szerint először a nagyobbik leányt házasítják ki, és csak azután a kisebbet. Nem lehet bizonyossággal mondani, de gyanítható, hogy Lábán ezt azért tette, hogy Jákób még tovább szolgáljon nála. Ugyanis azonnal azt ajánlotta: Ha Jákób vár egy hétig, feleségül kapja Ráhelt is. Újabb hét évig szolgálhat, most tényleg Ráhelért.

Jákób mit tehetett mást, mint elfogadta az ajánlatot? Ha Isten parancsa szerint cselekszik – hogy csak egy felesége lehet – nem fogja elvenni Ráhelt… Örömmel kezdte el az újabb hét esztendei szolgálatát. Az első hét elmúltával feleségül kapta Ráhelt. Azt olvassuk, hogy Jákób jobban szerette Ráhelt, mint Leát. Ebből később mindenféle bonyodalom támadt…

Jákóbnak most egyszerre két felesége* volt. Bárcsak jóra vezetett volna! Lábán Leának Zilpát adta szolgálóul, Ráhelnek pedig Bilhát.

A történet bővítése:

Az Úr tudta, hogy nem Lea a kedves. Őt áldotta meg gyermekekkel. Első fiát Lea Rúbennek* nevezte el, és azt mondta, hogy most már szeretni fogja a férje, mivel az Úr meglátta a nyomorúságát.

Leának gyors egymásutánban születtek még fiai: Simeon*, Lévi*, Júda*.

Ráhelnek azonban egy gyermeke sem született. Irigykedett nénjére, és azt mondta Jákóbnak: „Adj nekem fiakat, mert ha nem, belehalok!” Azaz így semmit sem ér az élete. Belehal a szomorúságba.

Jákób haragra gerjedt, kijelentette, hogy ő nem Isten, aki megtagadta tőle eddig a gyermekeket. Ráhel, hogy gyermeke legyen, ahhoz a megoldáshoz folyamodott, amihez egykor Sára is (lásd 1Móz 16): Bilhát*, a szolgálóját feleségül* adta Jákóbhoz.

Amikor Bilha egy fiúval ajándékozta meg Jákóbot, Ráhel így kiáltott fel: „Ítélt (igazságot szolgáltatott) ügyemben Isten, meghallgatta szavamat, és adott nekem fiút!” A gyermeket Dánnak* nevezte el.

Bilha második fia a Naftáli* nevet kapta, mivel oly sokat és sóvárogva imádkozott gyermekért, és Isten meghallgatta.

Lea nem akart lemaradni húgától, és feleségül adta Jákóbnak szolgálóját, Zilpát*. Zilpának fia született, akinek Lea a Gád* nevet adta, mivel, ahogy ő mondja, most szerencséje volt.

Zilpa második fiát Lea Ásérnak* nevezte el. Ujjongott: „Bizony boldognak mondanak engem a leányok (a környezetében levő nők)!”

A két nő közti féltékenység tetőfokáról (ahogy azt a 30,14–16-ban olvassuk, amikor Rúben – aki akkor négy vagy öt éves – mandragórát* talál, és Ráhel azért „bérbe adta” Jákóbot nénjének) ne tájékoztassuk a gyermekeket!

Leának fia született megint, akit Issakárnak* nevezett el.

Lea következő fia a Zebulon* nevet kapta, mivel Lea abban reménykedett, hogy vele fog lakni a férje. Ebből kitűnik, hogy Jákób nem vele, hanem Ráhellel lakott.

Lea következő gyermeke egy leány lett, Dina*. Ez egy kissé keserűen hangzó név, melyben a közte és Ráhel között Jákób szeretetéért folyó állandó harc jut kifejezésre.

Aztán megtörtént a csoda: Ráhelnek fia született! Azt olvassuk, hogy Isten megemlékezett Ráhelről is. Ráhel ujjongott: „Elvette Isten a gyalázatomat!” Józsefnek* nevezte el őt, és ezzel azt fejezte ki, hogy további fiúban reménykedik: „Adjon nekem az Úr még másik fiút is!”

De erre még várnia kellett.

Jákóbnak már tizenegy fia volt. A később megszülető Benjáminnal együtt ők Izráel népének tizenkét ősatyja.

Jegyzetek:

Paddan-Arám – Arám „síksága”.

Ráhel – „Bárány”.

Lea – „Tehén”. Gyenge szemű volt.

Két feleség – Abban az időben több felesége is lehetett egy férfinak. De ez nem állt összhangban Isten rendeléseivel (1Móz 2,24; Mal 2,15).

Rúben – „Meglátás fia”, vagy „íme, egy fiú”. Minden névadás Lea nehéz helyzetét érzékelteti.

Simeon – „Meghallgatás”.

Lévi – „Ragaszkodás” vagy „független”. Lea remélte, hogy most már ragaszkodni fog hozzá a férje, mert három fiút szült neki.

Júda – „Hálaadás az Úrnak”, vagy „dicsőítés”.

Bilha – „Szerénység”.

Másodfeleség – A másodfeleségek gyermekei a törvényes feleségek gyermekeinek számítottak.
Ezért mondhatjuk, hogy Bilha fiút ajándékozott Ráhelnek és Zilpa Leának.
Ráhel ezt nagyon szemléletesen így mondja: „ha majd a térdemen szül, az ő révén nekem is lesz fiam” (3.v.).

Dán – „Ő, aki igazságot szolgáltat, bíró”. Ez a név is, melyet Ráhel ad, a Jákób családjában levő rossz kapcsolatot tükrözi.

Naftáli – „Küzdelmem” vagy „harcoltam”.

Zilpa – „Kicsi orr”.

Gád – „Remény” vagy „szerencse”.

Ásér – „Aki boldoggá tesz”.

Mandragóra – Bogyós termésű növény. Úgy tartották, elősegíti a fogamzást, fokozza a nemi erőt.

Issakár – „Bér”.

Zebulon – „Lakás”, „együttlét”.

Dina – „Per”, „ítélet” vagy „akinek igazságot szolgáltattak”.

József– „Pótlás”, „szaporodás”, „Adjon nekem az Úr még másik fiút is!”. Ráhel ezzel a névvel azt a reményét fejezi ki, hogy lesz még másik fia is.

026.2

Énekek:

Református énekeskönyv: 62:4–5; 77:1–3.8; 167:1–2; 240; 265; 274
Jertek, énekeljünk: 173; 141:1; 144; 145; 163
Harangszó: 51:1–2; 54:1–4
Dicsérjétek az Urat!: 8; 18; 55:1.3; 75; 95:1
Erőm és énekem az Úr: 7:1; 16:1–2; 58:1.3; 131

Megjegyzések:

Féltékenység – A világon sok nyomorúság oka a féltékenység. A „Szeresd felebarátodat, mint magadat” törvénynek az áthágása ez, annak minden szomorú következményével. Beszélgetés közben inkább példákkal szemléltessük, hogy mennyi bűn számára nyit utat a féltékenység. Szükség van arra, hogy a féltékenységtől való megszabadulásért is imádkozzunk. A Lea és Ráhel közti féltékenységi harc érthető, de nem helyeselhető. Csodálatos, hogy Izráel népe valóban ebből az elítélendő harcból származott! Utalni lehet a tizedik parancsolatra is: „Ne kívánd a másét!” A kívánság minden rossznak a gyökere.
Zsid 13,5: „Érjétek be azzal, amitek van, mert Ő mondta: Nem maradok el tőled, sem el nem hagylak téged.”

A legkisebbeknek – Jákóbnak Ráhellel és Lábánnal való találkozásáról beszéljünk inkább. A végén röviden arról is lehet szólni, hogy milyen hosszú ideig szolgált Jákób Lábánnál, s feleségül vette Leát és Ráhelt.

A történet kibővítése – Természetesen szólni kell valamit arról, hogyan jött létre Jákób családja. Ez is célja ennek a kiegészítésnek. Érdekes Jákób gyermekei nevének a jelentése.

A másodfeleségek kérdése – Ezt nem mellőzhetjük. Talán indítékot ad a házasságról való beszélgetésre: milyen fontos a párválasztás.
Itt megintcsak kitűnik, hogy Isten hibás emberi tettek által is véghez viszi akaratát.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki) / Történelem

  • Esküvői szokások lakóhelyünkön. A menyasszony öltözete, a menyasszonyi fátyol. (*)
  • Gyermekek a családban. A testvérek száma. Élet a családban. Beszélgetés régi és mai fényképek alapján. (* **)
  • A gyermek várása és fogadása a családban. A gyermek, mint áldás. Családtervezés. Névválasztás. (** ***)
  • Családfakészítés. Otthoni feladat a szülők (nagyszülők) bevonásával. (** ***)
  • Szerelem és párválasztás. Többnejűség és monogám párkapcsolat. A férfi és a nő feladata, felelőssége a családban. Családi konfliktusok okai és következményei. (***)
  • A féltékenység okai és következményei emberi kapcsolatainkban. Bibliai és történelmi példák. (***)
  • Tervek az ember és a társadalom életében. Az emberi tervezés lehetőségei, határai és kor­látai. Személyes és történelmi példák. (***)

Magyar nyelv és irodalom

  • Elbeszélő fogalmazás a családi élet köréből a bibliai történethez, ill. a mai élethez kapcsolódva. (**)
  • Magyar közmondás jelentésének és bibliai gyökereinek kibontása: „Ember tervez, Isten végez.” (***)
  • A keresztnevek hangzása és jelentése. Divatos és gyakran használt nevek. A névválasztás. (***)

Matematika

  • Számlálás egyesével, összeadás rajz segítségével húszas számkörben. (*)

Természetismeret (Környezetismeret)

  • Az állatok életszükségletei. A pásztor gondoskodása az állatokról. (*)

Vizuális kultúra (Rajz)

  • Családrajz készítése. Bibliai család rajza. Jövőbeni elképzelt családom. (* ** ***)
  • Gyermekjátékok régen. Játékkészítés rongyból, természetes anyagokból. Rongybaba, rongylabda, állatalakok. (**)

Testnevelés

  • Hagyományos sportszerű gyermekjátékok: játék rongylabdával, célbadobás kavicsokkal. (**)

026

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Üzenet – Téma:

* Az Úr megmutatta szeretetét Jákób iránt. Ő megtartja ígéretét akkor is, ha gyermekei vétkeztek.
* Jákób válaszolt Isten szeretetére.

Előzmények:

Jákób és Rebeka csalása, valamint Izsák áldása után Jákób elmenekült bátyja, Ézsau elől.

Történet:

Amikor megtudta, hogy kisebbik fia elmegy, Izsák magához hívatta. Megáldotta őt, és mint igazi pátriárka parancsokat adott neki.

„Ne végy feleséget a kánaáni leányok közül! Készülj, menj Paddan-Arámba*, anyád apjának, Betúélnak a házához, és ott végy feleséget anyád bátyjának, Lábánnak a leányai közül!”

A pogányoktól való elkülönülés mutatta, hogy mind Ábrahám, mind Izsák és Rebeka komolyan vették Istennek erre vonatkozó parancsát.

Izsák isteni áldással bocsátotta el Jákóbot. Az áldás a szövetség örökösének szólt.* Szó szerint: „A mindenható Isten pedig áldjon meg, szaporítsa és sokasítsa meg utódaidat, hogy népek gyülekezetévé váljanak. Adja neked Ábrahám áldását, neked és utódaidnak veled együtt, hogy birtokba vedd ezt az országot, ahol jövevény vagy, amelyet Ábrahámnak adott az Isten.” Így küldte el kisebbik fiát.

Ézsaunak feltűnt, hogy Izsák még egyszer megáldotta Jákóbot, s Paddan-Arámba küldte, hogy ott keressen feleséget, és meg is eskette, hogy nem vesz feleségül kánaáni leányt. Rájött, hogy ostobán cselekedett, amikor két hettita leányt vett feleségül. Belátta, hogy azzal szomorúságot okozott édesapjának, és lehet, hogy ezért veszítette el az elsőszülöttségi áldást. Ézsau túl későn jött rá, hogy nem cselekedhet mindenben a saját akarata szerint. De szó sem volt őszinte bűnbánatról.

Ézsau elhatározta, hogy Izsák kedvében fog járni. Elment oda, ahol nagybátyja, Izmael leszármazottjai laktak. (Izmael már több mint tizenöt éve meghalt.) Abból a családból keresett még egy feleséget. Mahalatot*, Izmael leányát vette feleségül. Ő lett a főfelesége Judit és Boszmat mellett.

Aki látta Jákóbot, amint a mezopotámiai Hárán felé igyekezett, bizonyára eszébe sem jutott, hogy egy áldott embert lát. Az Úr neki ígérte ugyan az isteni áldást, melyet édesapjától kapott, de anyja segítségével becstelen módon szerezte meg azt. Így aztán menekülnie kellett bátyja elől, aki kijelentette, hogy édesapja halála után meg fogja őt ölni.

Rebeka Izsák előtt azzal indokolta Jákób elmenetelét, hogy attól félt, Jákób esetleg követi Ézsau meggondolatlan párválasztását. Az ő Jákóbja, az ígéret örököse ne essék kísértésbe, hogy kánaáni leányt vegyen feleségül.

Ha arra gondolunk, hogy ez után az áldás után Izsák még 43 évig élt, Jákób menekülése szükségtelennek látszik. Ézsau ugyanis azt tervezte, hogy Jákóbot majd csak Izsák halála után öli meg. De senki sem tudhatta halála óráját. Másrészt Jákób háráni útja nagyon fontos. Szüleinek ugyanis igazuk volt, hogy nem szabad kánaáni leányt feleségül vennie. Kánaánban jövevényként kellett lakniuk!

Jákób naplementekor Lúz városa* közelébe érkezett. A szabadban töltötte az éjszakát. Egy követ* tett a feje alá vánkosul.

Különös álma, látomása volt*. Az Úr álomban üzent neki.

Egy létra állt a földön, teteje az égig ért. Isten angyalai jártak rajta föl és le. (Az angyalok tehát már körülötte voltak!) Odafönn az Úr állt, és azt mondta (szó szerint): „Én vagyok az ÚR, atyádnak, Ábrahámnak Istene, és Izsáknak Istene! Ezt a földet, amelyen fekszel, neked adom és a te utódaidnak. Annyi utódod lesz, mint a föld pora, terjeszkedni fogsz nyugatra és keletre, északra és délre, és áldást nyer általad, meg utódod által a föld minden nemzetsége. Mert én veled vagyok, megőrizlek téged, akárhova mégy, és visszahozlak erre a földre. Bizony nem hagylak el, amíg nem teljesítem, amit megígértem neked.”

Hogyan fogja Jákób az Úrnak ezt a nagyszerű ígéretét megtapasztalni? Hozzá, a nincstelen menekülőhöz, ahhoz, aki bátyját és öreg édesapját megcsalta, szól most a Mindenható! És angyalai őrzik. Isten beveszi őt abba a szövetségbe, melyet nagyapjával és apjával kötött.

Ezt a földet, melyből még annyit sem mondhat magáénak, mint amekkorán fekszik, Isten neki és utódainak ígéri, holott még utódai sincsenek! Azok mégis a világ mind a négy tája felé fognak terjeszkedni, megszámlálhatatlanul sokan, mint a föld pora.

Elhangzik a különös ígéret: benne fog megáldatni a föld minden nemzetsége! Ez a Szabadítóról szóló ősrégi ígéretre utal.

De Isten azt is ígéri, hogy vele lesz, és oltalmazza a közeljövőben is. Akárhova megy, az Úr vele lesz. Sőt azt is megígéri neki, hogy vissza fog jönni erre a földre. Az Úr nem hagyja el, amíg nem teljesíti, amit most ígért.

Jákób fölébredt. Az álomnak vége lett. Azt mondta magában: „Bizonyára az ÚR van ezen a helyen, és én nem tudtam!” Félt és így szólt: „Milyen félelmes (tiszteletet parancsoló – azaz Isten fenségével és dicsőségével teljes) ez a hely! Nem más ez, mint Isten háza és a menny kapuja.”

Reggel korán fölkelt Jákób, fogta azt a követ, amely a fejealja volt, fölállította szent oszlopként, olajat* öntött a tetejére, és elnevezte Bételnek*.

Majd fogadalmat tett*: „Ha velem lesz Isten, és megőriz engem ezen az úton, amelyen most járok, ha ad nekem ételül kenyeret és öltözetül ruhát, és békességben térek vissza apám házába, akkor az Úr lesz az én Istenem. Ez a kő pedig, amelyet szent oszlopként állítottam föl, Isten háza lesz, és bármit adsz nekem, a tizedét neked adom.”

Ennél az ígéretnél egy kicsit meg kell állnunk: Jákób nem szabott feltételeket, hanem hit által szólt. Ha az Úr őt egész idő alatt megőrizte és megsegítette, Őt Istenének és Üdvözítőjének fogja vallani, és ezen a helyen fogja tisztelni. A tized* felajánlása a kezdete annak a vallási kötelezettségnek, hogy mindennek a tizedét Isten szolgálatára szentelik.

Azután tovább indult Jákób. Tudta, hogy nem egyedül megy…

Jegyzetek:

Paddan-Arám – „Arám síksága”, azaz sík vidék az Eufrátesz és Tigris folyók között. Háránt Betúél és Lábán lakóhelyeként emlegeti a Biblia. Már előbb az 1Móz 25,20 is említi Paddan-Arámot. Lehet, hogy ez annak a vidéknek a neve, ahol Hárán feküdt.

Izsák megáldja Jákóbot – Izsák azt az ígéretet adja tovább Jákóbnak, melyet az Úr Ábrahámnak és neki magának adott. Ezzel megerősíti azt az áldást, melyet Jákób csalással szerzett meg (lásd 1Móz 27; 24. lecke).

Mahalat – Lásd a 23. lecke jegyzet rovatában: a „Judit és Boszmat” neveket! Ennek a nőnek a neve az 1Móz 36,3-ban Boszmat („illatos”).

Város – A „város” abban a korban és azon a vidéken néhány házból álló, és sánccal, cölöpkerítéssel vagy fallal körülvett település volt.

– Egyiptomban kicsi pad alakú köveket használtak fejpárnáknak, egy ilyen kőpárna tehát nem számított különlegességnek.

Álom – Látomás; talán legjobban a délibábhoz hasonlítható, azzal a különbséggel, hogy a délibáb földi eredetű, míg a látomás Istentől származik.

Olaj – A keleti utazóknál mindig volt egy korsócska olaj, ezzel kezelték a sebeket, védték a bőrüket az erős napsütés ellen, és az étel elkészítéséhez is szükség volt rá. Ezenkívül Istennek való áldozatra is használták, amint ebben az esetben is látjuk. Később olvasunk többek között Áron, Saul, Dávid és Jóás olajjal való felkenetéséről.

Bétel – „Isten háza”; Lúz új, héber neve.

Fogadalom – Amikor egy izráelita fogadalmat tett, azt ígérte meg, hogy valamit meg fog tenni, vagy valamitől megtartóztatja magát. Tettek fogadást Istennek (lásd többek közt: 5Móz 12,11), ilyenkor gyakran az Ő nevét hívták segítségül. Gondoljunk a názírfogadalomra (pl. 4Móz 6,2), Jefte fogadalmára (Bír 11,30). A fogadalom az embert éppen úgy kötelezte, mint az eskü.

Tized – 3Móz 27,30: „A föld minden tizede az ÚRé, a földnek a szemes terméséből és a fa gyümölcséből; az ÚR szent tulajdona az.” A 32. versben szó van a marháknak és a juhoknak a tizedéről is. Ábrahám kezdte el a tizedadást, amikor Melkisédek pap-királynak a zsákmányból tizedet adott (1Móz 14,20). A farizeusok is tizedet adtak mindenből, amijük csak volt (Mt 23,23; Lk 18,12). A tizedadás a templomi szolgálat biztos jövedelemforrása volt.

025.2

Énekek:

Református énekeskönyv: 121; 135:1–2; 162:1–2; 422
Jertek, énekeljünk: 141; 144; 173; 189; 197
Harangszó: 15; 17; 39; 42:1
Dicsérjétek az Urat!: 14; 27:1.3; 30; 157; 172
Erőm és énekem az Úr: 17; 30; 36; 69; 97

Megjegyzések:

Izsák tette – Amikor Izsák Jákóbnak ajándékozta Isten szövetségígéretének örökségét – megáldotta, ahogy Isten Ábrahámot és őt megáldotta – ezzel hitéről tett bizonyságot. Izsák helyesen cselekedett: Ha Istennek engedelmeskedünk, ez olykor saját akaratunk és értelmünk ellenére van.

Ézsau „megoldása” – Amikor Ézsau megpróbálta rendbe tenni dolgait azzal, hogy még egy, a családból való leányt vett feleségül, hitetlen módon akarta megszerezni Isten és övéi kegyét. A gyógyszer sokszor károsabb, mint a betegség. Ézsaunak három felesége lett, holott a kettő is sok volt; ezt a „rendes” feleséget a már meglevő kettő fölé rendelte, így azok háttérbe kerültek.

Isten kegyelme – Jákób nem érdemelte meg az Úr hűségét. Sokszor látjuk: az Úr beteljesíti ígéreteit gyermekei bűnei ellenére is. Ezzel mutatja meg feltétel nélküli szeretetét, mely nem függ az emberek viselkedésétől. Az Úr megtartja szavát. Ez azonban nem azt jelenti, hogy büntetlenül vétkezhetünk.

A keresztyénség nem mindig látható – Ahogy a menekülő Jákób nem különbözött más ifjaktól, ugyanúgy nem ismerhető fel sok keresztyén sem. A mennyei polgárság nem mindig látható rajtuk.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • Egyedüllét, magányosság, félelmek. (* ** ***)
  • Álmaink. Az álom szerepe és élettani funkciója. (** ***)

Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek (Osztályfőnöki) / Történelem

  • Az adózás. Különböző adórendszerek a történelemben. Az adó szerepe az államháztartásban. Az adózó felelőssége. (***)
  • Menekültek a mai világban. A menekültté válás okai. A segítségnyújtás módja. Menekültkérdés hazánkban. (***)

Társadalmi ismeretek / (Osztályfőnöki) / Természetismeret (Környezetismeret) / Történelem / Matematika

  • Vakáció, kirándulás: utazás a családdal. Úticél, közlekedési eszköz, útitársak, úticsomag. (*)
  • Útvonal hossza és a megtett napi út alapján az utazás idejének kiszámítása. (** ***)
  • Térképhasználat: Tájékozódás az ókori kelet és a Közel-Kelet térképén. Útvonal hosszának kiszámítása vonalas mérték segítségével. (***)

Magyar nyelv és irodalom

  • Vershallgatás, verstanulás. (*)
  • Beszélgetés József Attila: Altató c. verse alapján. (*)
  • Hír fogalmazása Jákób útjához vagy egy gyalogtúrához kapcsolódva. (**)
  • Útibeszámoló írásban Jákób vagy egy mai menekült útjához kapcsolódóan. (***)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

  • Útiélmény, álomélmény rajzi megjelenítése. (* **)
  • Bibliai történethez kapcsolódó papírmodell készítése lépcsőszerkezettel. Hajtogatás, nyírás, ragasztás, színezés, továbbrajzolás. (**)

025

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Üzenet – Téma:

* Aki ellene áll Isten akaratának, vétkezik.
* Tetteinknek következménye van.

Előzmények:

Izsáknak és Rebekának két fia született: Ézsau és Jákób. Már évek óta Kánaán déli részén, Beérsebában laktak. Izsáknak nagy vagyona volt, de Rebekával együtt sokat szomorkodtak, mert Ézsau kánaáni lányokat vett feleségül.

Történet:

Izsák megöregedett, némelyek számítása szerint százharminchét éves volt már. Vak.

Egy napon magához hívta idősebbik fiát, Ézsaut, a vadászt: „Lásd, én megöregedtem, nem tudom halálom napját. Most hát fogd a fegyvereidet, tegzedet és íjadat, menj ki a mezőre, és lőj nekem valami vadat! Azután készíts nekem jó falatokat, ahogyan én szeretem, és hozd be nekem, hogy egyem, és megáldjalak, mielőtt meghalok!” Izsák ezzel engedetlenné* vált Isten ígéretével szemben, aki azt mondta, hogy a nagyobbik (Ézsau) szolgál a kisebbiknek (Jákóbnak).

Izsák felesége megtudta ezt az Ézsau számára oly nagyon nagy jelentőségű ígéretet. Kihallgatta a beszélgetést. A sátrak nem hangszigeteltek…

Ézsau a mezőre indult, hogy vadat lőjön.

Rebeka már készen állt a tervével. Nem Ézsaunak, hanem kedvencének, Jákóbnak kell megkapnia az elsőszülöttségi áldást. Rebeka csalárd* terve egyáltalán nem a hitéről tanúskodik!

Szólította Jákóbot. Jákób mindig a sátrakban vagy azok közelében tartózkodott. Elmondta neki, mit beszélt az apja Ézsauval. Tudta, hogy ez az áldás a különleges elsőszülöttségi áldás. Izsák ugyanis azt mondta, hogy „az ÚR színe előtt”* fogja Ézsaut megáldani! (7.v)

„Most azért fiam, hallgass a szavamra, amit én parancsolok neked. Menj el a nyájhoz, és hozz onnan két kecskegidát a javából, hadd készítsek abból apádnak jó falatokat, ahogyan ő szereti. Azután vidd be apádnak, hogy egyék, és téged áldjon meg, mielőtt meghal!” Jákób éppen olyan ravasz volt, mint az édesanyja. „Igen, de Ézsau bátyám szőrös ember, én pedig simabőrű vagyok. Hátha megtapogat az apám, és akkor azt hiszi, hogy csúfot űzök belőle, és így átkot szerzek magamnak, nem áldást.”

Az anya meg volt győződve, hogy mindent meg kell tennie azért, hogy az az ígéret, amit Isten az ikrek születése előtt tett, beteljesedjék. Azt mondta tehát: „Engem sújtson az az átok, fiam, te csak hallgass a szavamra, menj, és hozd, amit mondtam!”

Jákób nemsokára jött is a két levágott gidával. Rebeka tudta, milyen módon szokta Ézsau a pecsenyét elkészíteni, és vigyázott arra, hogy Izsák semmit se vegyen észre az ételen.

A vakok szagló- és tapintóérzéke nagyon éles. Rebeka erre is gondolt: hozta Ézsau legszebb ruháját, és felöltöztette abba Jákóbot. Most Ézsau illatát lehetett érezni! Jákób sima kezét és nyakát beborította a gidák bőrével, hogy Ézsauhoz hasonlítson, amikor édesapjához megy. Izsák kétségtelenül meg akar majd bizonyosodni, vajon valóban Ézsau jött-e be hozzá. Nem szívesen áldana meg mást!

Így beöltöztetve ment Jákób a pecsenyéstállal és a kenyérrel édesapja sátrába. Mesteri módon vitte véghez a csalást*.

„Apám!”
„Itt vagyok. Ki vagy te, fiam?”
„Én vagyok Ézsau, az elsőszülötted. Úgy cselekedtem, ahogyan mondtad nekem. Kelj hát fel, ülj fel, és egyél a vadpecsenyéből, azután áldj meg engem!”
„Hogy találtál vadat ilyen hamar, fiam?”
„Mert Istened, az ÚR elém hozta.”
„Gyere közelebb, hadd tapogassalak meg, fiam, hogy csakugyan te vagy-e az én Ézsau fiam, vagy sem?”

Jákób közelebb ment apjához. Izsák megtapogatta, és azt mondta: „A hang Jákób hangja, de a kéz Ézsau keze.”

Izsák még egyszer megkérdezte: „Te vagy az, fiam, Ézsau?”
„Én vagyok.”

Izsák csalódottnak látszott.

„Hozd ide, hadd egyem a fiam vadpecsenyéjéből, hogy utána megáldjalak téged.”

Jákób megtette, amit édesapja kért, és még bort is vitt neki, hogy igyék.

„Gyere közelebb, és csókolj meg fiam!”

Izsák megérezte ruhájának az illatát, és megáldotta őt:*

„Lám, fiam illata olyan, mint a mező illata, amelyet megáldott az ÚR. Adjon neked az Isten égi harmatot, zsíros földet, sok gabonát és mustot*. Népek szolgáljanak neked, nemzetek boruljanak le előtted! Légy parancsolója testvéreidnek, boruljanak le előtted anyádnak fiai!
Átkozott lesz, aki átkoz, áldott, aki téged áld!”

Éppen csak befejezte Izsák az áldást, és Jákób kijött édesapja sátrából, amikor megérkezett Ézsau a vadászatból. Ő is elkészítette az ételt, és bevitte édesapjának.

„Kelj föl, apám, egyél a fiad vadpecsenyéjéből, és azután áldj meg engem!”
„Ki vagy te?”
„Én vagyok az elsőszülött fiad, Ézsau.”

Izsák rettenetesen megijedt.

„Ki volt akkor az, aki vadat lőtt, behozta nekem, meg is ettem mind, még mielőtt megjöttél? Én őt megáldottam, és áldott is lesz!”

Ézsau hangosan felkiáltott.

„Áldj meg engem is, apám!”
„Öcséd jött be alattomban, és ő vette el a te áldásodat.”
„Méltán nevezték el Jákóbnak, hiszen már másodszor csalt meg engem! Elvette az elsőszülöttségi jogomat, most pedig elvette az áldásomat is. Nekem nem tartottál meg valami áldást?” – kesergett Ézsau.
„Már a parancsolóddá tettem őt, és szolgájává tettem minden testvérét*. Gabonával és musttal is őt láttam el. Mit tehetek most már érted, fiam?”
„Csak az az egy áldásod volt neked, apám? Áldj meg engem is, apám!” Bánatában Ézsau hangosan sírt*. Arra gondolt, hogy a csalás miatt nem számíthat Istenre és ígéreteire, s úgy vélte, nem élhet Isten áldása nélkül. Édesapja mellett gazdagságban nőtt fel, és semmi kedve szegénységben élni ezután.
Ekkor Ézsau mégis csak kapott áldást*: „Nem zsíros földön lesz a lakóhelyed, nem hull rád égi harmat. Fegyvered éltet, öcsédet szolgálod. De ha nekifeszülsz, letöröd igáját nyakadról!”

Ézsau meggyűlölte Jakóbot a kicsalt áldás miatt. Azt mondta magában: „Közelednek már a napok, amikor majd apámat gyászoljuk. Akkor meggyilkolom az öcsémet, Jákóbot!” Ézsau tehát gonosz tervet szőtt, mivel nem akarta elfogadni, hogy Jákób lesz a nagyobb.

Rebeka megtudta, mit tervez Ézsau Jákób ellen. Magához hívta Jákóbot, és ezt mondta neki: „Bátyád, Ézsau bosszút akar állni rajtad, meg akar gyilkolni. Azért, fiam, hallgass a szavamra: indulj, menekülj bátyámhoz, Lábánhoz Háránba! Lakj nála egy ideig, amíg bátyád haragja elmúlik. Ha majd… elfelejti, hogy mit követtél el ellene, akkor üzenetet küldök, és hazahozatlak onnan. Miért vesztenélek el mindkettőtöket egy napon?” Rebeka tudta, hogy mind Ézsaut, mind Jákóbot el fogja veszíteni, ha Ézsau megöli Jákóbot. Ézsaunak akkor, akár csak Kainnak, menekülnie kellene.

Rebeka Izsákkal is beszélt; Jákób elmenetelének igazi okát azonban elhallgatta. Azt mondta, hogy sok szomorúsága van a „hettita leányok”, Ézsau pogány feleségei miatt. Nem akarta, hogy Jákób is hettita feleséget válasszon. „Mit ér akkor az életem?”

Így menekült el Jákób Beérsebából.

Izsák ezután még 43 évig élt! Amikor Jákób visszatért, Izsák még élt, Rebeka azonban már meghalt.

Jegyzetek:

Izsák engedetlensége – Jellemző, hogy Izsák falánkságával kapcsolja össze azt a tervét, hogy Ézsaut megáldja. Egész biztosan tudott arról, amit Isten Rebekának ígért: „a nagyobbik szolgál a kisebbnek” (lásd 1Móz 25,23; 23.lecke). Titokban akarta Ézsaut megáldani, s ez arról tanúskodik, hogy nem volt minden rendben a családban. Azt is látjuk, hogy Izsák titkolózásával Istent akarja megelőzni. A hívő Izsákot emberi megfontolások juttatták erre az engedetlenségre.

Rebeka csalárd terve – Rebeka elhallgattatta lelkiismeretét, hogy „segítsen” Istennek. „A cél szentesíti az eszközt” elv alapján, hitetlenségből cselekedett így.

Az Úr színe előtt – Ez azt jelenti, hogy Izsák Ézsaut Isten nevében akarja megáldani; Ő is ott lesz akkor, és szentesíti ezt az áldást.

Jákób csalása – Jákób éppen olyan „dörzsölt” volt, mint az anyja. Teljes mértékben felelős volt azért, amit apja sátrában tett. Ahogy megvásárolta Ézsau elsőszülöttségi jogát (lásd 1Móz 25,29–34; 23. lecke), úgy akart most is segíteni Istennek.

Jákób áldása – 1. anyagi áldás: jólét; 2. elsőszülöttségi áldás: uralkodás testvérei (testvére és annak utódai) fölött; átok és áldáskívánás: ellenségei átkozottak lesznek, barátai áldottak.

Must – Ki nem forrott szőlőlé; azt is „bor”-nak nevezték.

Testvérek – Családtagok, itt Ézsau és utódai.

A síró Ézsau – Ézsau biztosan nem azért sírt, mivel nem kapta meg az isteni áldást, melyet Izsák, mint pap adott (a lévita papság intézménye előtt a legidősebb fiú volt a pap), hanem az áldás anyagi előnye miatt. Túl későn jött rá, hogy ostobán cselekedett, amikor hátat fordított Istennek, és eladta elsőszülöttségi jogát.

Ézsau áldása – 1. anyagi: jólét helyett szűkös lét, Jákób áldásának ellentéteként; 2. „politikai”: fegyvere áldott lesz ugyan, de öccsét fogja szolgálni; a jövő: egyszer letöri majd öccse igáját a nyakáról.

024.2

Énekek:

Református énekeskönyv: 32:1; 65:7–9; 217; 272:1–2; 467:3
Jertek, énekeljünk: 101:1–2; 197; 229
Harangszó: 39; 43
Dicsérjétek az Urat!: 27:1; 55:1; 93; 157
Erőm és énekem az Úr: 4; 17; 23; 52; 56:1.3

Megjegyzések:

Csalás – Ez a történet különböző módon mutat rá egy nem őszinte eljárásmód következ­ményeire: 1. Izsák titokban cselekszik, és így pont azt áldja meg, akit nem akart; 2. Ézsau elfogadja Izsák titkos tervét, annak ellenére, hogy esküvel adta el Jákóbnak az elsőszülöttségi jogát; 3. Rebeka nem figyelmezteti Izsákot Isten ígéretére, hanem csaláshoz folyamodik, melybe Jákóbot is belerántja; 4. Jákób közreműködik apja és testvére becsapásában; magára vonja Ézsau haragját, amiért menekülnie kell.

Isten terve – Isten terve az volt, hogy Jákób kapja az elsőszülöttségi áldást. Rebeka és Jákób eljárása miatt azonban ez nem jól történt meg. Mégis Isten ilyen módon is végre tudja hajtani elhatározását. Hasonlóság: Júdás elárulta Mesterét, Isten tervének megfelelően, de az árulás bűne őt terheli.

A Messiás eljövetelének ígérete – Izsák áldásában ez az ígéret nincs benne kifejezetten. De megtaláljuk ezekben a szavakban: „Népek szolgáljanak neked, nemzetek boruljanak le előtted!” Gondoljunk Nebukadneccar álmára (Dán 2,31–45; l85. lecke: a hegyről lezuhanó kő megsemmisíti a szobrot)!

Hogyan vélekedett Jákób Isten ígéretéről? – Jákób és édesanyja, Rebeka helyesebben vélekedtek Isten ígéretéről, mint Ézsau és Izsák. Feltétlenül hitték, hogy ennek az ígéretnek be kell teljesednie. Azt viszont nem fogadták el hittel, hogy az Úr maga fogja ezt az ígéretet beteljesíteni, a maga módján. Türelmetlenek voltak, és azért cselekedtek így. Jobban bíztak a maguk ravaszságában, mint Istenben.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • Testvérek a családban. A testvérek hasonlósága és különbsége. Ikertestvérek. (*)
  • A testvérek közötti viszony: versengés, veszekedés, egymás becsapása, testvérgyűlölet és következményei. A testvérszeretet útja. (* ** ***)
  • A szülő és gyermek közötti viszony: kivételezés, csalás, hazugság és következményei. Az őszinte, nyílt kapcsolat szüksége. (* ** ***)
  • Tetteink indítékai és következményei. A helyes, erkölcsös cselekvés. Élethelyzetek elemzése, életjátékok. (** ***)

Magyar nyelv és irodalom

  • Beszélgetés Varga Katalin: A füllentő kakas c. meséje alapján. (*)
  • Egy magyar közmondás bibliai eredete. Konkrét és átvitt jelentésének értelmezése. (**)
  • Az áldás motívuma egy bibliai történetben, a néphagyományban, Kölcsey Ferenc: Himnusz c. költeményében. Mit jelent az áldás? (** ***)
  • Beszélgetés Móra Ferenc: A másik csaló c. elbeszélése alapján. (** ***)

Dráma

  • Bibliai történet feldolgozása: szerepjáték jelenetenként, a párbeszéd felhasználásával és kiegészítésével. A szereplők szándékának érzékeltetése. A történet átalakítása a szereplők viselkedésének „kijavításával”. (***)

Természetismeret (Környezetismeret)

  • Mire valók az érzékszerveink? Tájékozódás a segítségükkel. Mit jelent a látás hiánya? (*)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

  • Térrendezés: Sátorépítés takarók, székek és karók segítségével. (*)
  • Családrajz készítése. (*)
  • Makettkészítés: sátor és környéke – agyag vagy gyurma, textil, papír, hurkapálcika felhasználásával. (**)
  • Nagyobb méretű (szabadtéri) sátormakett készítése textilanyag, botok és zsineg felhasználásával. (***)

024

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Üzenet – Téma:

* Isten ígéreteinek beteljesedésére hittel kell várni.
* Isten megőrzi gyermekeit; de erről nem nekik kell gondoskodni, főleg csalással és hazugsággal nem.

Előzmények:

Izsák megkapta feleségül Betúél és Milka leányát, Lábán nővérét, Rebekát. Ábrahám szolgája hozta el őt neki Háránból. Izsák akkor már negyven éves volt.

1. történet:

Izsák ismerte Isten ígéretét: nagy néppé fogja tenni. De az Úr késett, sokat késett ígérete beteljesítésével. Izsáknak és Rebekának nagyon sokáig kellett türelmesen várnia.

Együtt imádkoztak gyermekért. Isten megfeledkezett volna szövetségéről? Rebeka meddő. Valószínűleg sohasem fog szülni! Izsák mégsem választott második feleséget. Hittel várta, hogy Isten megsegíti őket, és tovább imádkozott. Már húsz éve vártak. Akkor az Úr meghallgatta Izsák imádságát. Rebeka kisbabát várt, sőt, ikreket! Szerette volna tudni, mit jelenthet ez, hiszen ismerte Isten ígéretét. Lányok vagy fiúk lesznek? S ha mindkettő fiú, hogyan teljesül Isten ígérete? Rebeka imádságban kért az Úrtól magyarázatot.

Az Úr azt válaszolta neki, hogy két nép fog származni tőle. Az egyik erősebb lesz, mint a másik. És… a nagyobbik szolgál majd a kisebbiknek!

Milyen sokat tudott most már Rebeka… és mégis milyen keveset! Két fia lesz, ezt értette. De hogy a nagyobbik fog szolgálni a kisebbiknek – ez rejtély maradt számára. Az elsőszülöttségi jog* szerint éppen az idősebbik lenne az úr a fiatalabb fiú(k) felett! Most mégis az ikrek közül a fiatalabbik lesz a tekintélyesebb? Ez még valami mást is jelent: ő örökli Isten ígéretét! Vele köt hát Isten szövetséget!

Rebeka ezt jól megjegyezte, és aszerint is cselekedett később… A szülésnél a fiatalabbik fiú az idősebbik sarkát fogta. Ezért a „Jákób”* nevet kapta, ami azt jelenti „sarokfogó/elgáncsoló”. Az idősebbik fiú mindenütt szőrös volt, mint egy felnőtt. Tetőtől talpig vörös szőr borította. Ezért is nevezték el „Ézsau”-nak.

Izsák hatvanesztendős volt az ikrek születésekor.

A gyermekek felnőttek. Ézsau vadászott, legszívesebben a szabadban tartózkodott. Jákób inkább a sátrak körül tevékenykedett, a jószágot gondozta és mindenféle házimunkát végzett, ami nem azt jelenti, hogy nem volt elég erős (lásd 1Móz 29,8–10).

Izsáknak Ézsau volt a kedvence, és a vad, melyből fia ízletes ételt tudott készíteni. Rebeka viszont Jákóbot szerette jobban. Izsáknak Ézsau iránti vonzalma valójában nagyon felületes és testies volt, hiszen rajongott a vadpecsenyéért. Rebeka Jákób iránti szeretete mélyebben gyökeredzett. Ő, amint majd később látjuk, Isten ígéretére gondolt: a nagyobbik fog szolgálni a kisebbiknek.

2. történet:

Egyszer Jákób lencsét főzött. Hirtelen Ézsau lépett be a sátorba. A mezőről érkezett, és fáradt volt. Látta a vörös főzeléket, melyet Jákób főzött, s azt mondta neki: „Hadd egyem ebből a vörös ételből, mert fáradt vagyok!” Ezért nevezték el őt Edómnak*.

Jákób ismerte Isten ígéretét, hogy a nagyobbik szolgál a kisebbiknek. Látta, itt az alkalom, hogy ezt az ígéretet valóra váltassa. Be akart segíteni az Úrnak! Nem tudott várni hittel az ígéret beteljesedésére. Feltételt szabott Ézsaunak. Így szólt: „Add nekem érte azonnal az elsőszülöttségi jogodat!”

Ézsau nyersen válaszolt: „Én úgyis folyton halálos veszélyben vagyok, mire való nekem az elsőszülöttségi jog?” Vajon azt értette ezalatt, hogy annyira ki van merülve, hogy meghal, ha nem kap azonnal enni, vagy azt, hogy veszélyes foglalkozása miatt nem fog soká élni? Nem tudhatjuk.

„Akkor esküdj meg nekem azonnal!” Jákób biztos akart lenni a dolgában. És Ézsau felelőtlenül megesküdött, hogy azonnal eladja Jákóbnak egy tál lencsefőzelékért az elsőszülöttségi jogát.

Jákób akkor kenyeret és lencsefőzeléket adott testvérének. Ézsau evett és ivott, aztán kiment a sátorból. Ennyire semmibe vette elsőszülöttségi jogát és Isten áldását, mely ezzel járt.

3. történet:

Amikor ismét éhínség támadt az országban, Izsák családostul elköltözött a filiszteusokhoz, Gerárba, ahol megint egy Abímelek* nevű király uralkodott. Ábrahám is hosszú ideig lakott ott. Ő is átélte azt, ami ott Izsákkal történt (lásd 1Móz 20; 18. lecke).

Az Úr azt mondta Izsáknak, hogy ne menjen Egyiptomba. Ebben az országban kell maradnia, melyet Isten neki és utódainak fog adni. Izsák ugyanazt az ígéretet kapta, mint amit Ábrahám.

Amikor a gerári férfiak Izsák felesége felől érdeklődtek, megijedt, hogy szépsége miatt Rebekát Abímelek elveszi tőle, őt pedig megölik. Ezért kijelentette, hogy Rebeka a húga. Ez otromba hazugság volt. Egykor Ábrahám is elkövette ezt a hibát, de ő félig-meddig igazat mondott, mert Sára féltestvére volt.

Abímelek hitt Izsáknak, de egyszer, amikor kitekintett a palotája ablakán, észrevette Izsákot és Rebekát együtt. Csodálkozva látta, milyen meghitten nevetgélnek egymással. Magához hívta Izsákot, és azt mondta: „Mégiscsak a feleséged ő! Hogy mondhattad, hogy a húgod?!” Izsák elmondta, hogy félelemből tette.

Abímelek örült, hogy így végződött a dolog. Megparancsolta, hogy ne bántsák őket. Az Úr megáldotta Izsákot. Gabonát vetett, ami százszoros termést hozott. Állatállománya gyarapodott, és egyre több szolgája volt.

A filiszteusok féltékenyek lettek rá, és betömték a kutakat, melyeket még apja, Ábrahám ásatott, és amelyből pásztorai a jószágot itatták. Abímelek felszólította, hogy menjen el, mert időközben gazdagabb lett, mint a geráriak.

Izsák továbbvonult, és Gerár szomszédságában egy síkságon ütött tábort. Ott kiásatta a kutakat, melyeket apja ásatott, és amelyeket a filiszteusok Ábrahám halála után betömtek. Ugyanúgy nevezte el azokat, ahogyan apja nevezte őket. Egyik helyen olyan kútra találtak, amelyből forrásvíz fakadt.

A gerári pásztorok maguknak követelték a kutat. Izsák ezért ezt a kutat Észek-nek nevezte el, ami „civakodás”-t jelent.

Pásztorai akkor egy új kutat ástak, amely miatt megint vita támadt. Ez a kút a Szitna nevet kapta, ami körülbelül azt jelenti, hogy „ellenségeskedés”, „gyűlölet”. A harmadik kút miatt már nem pörlekedtek. Ezért Izsák ezt Rehóbót-nak nevezte el, ami „helyet” jelent, majd így szólt: „Most már tágas helyet szerzett nekünk az Úr, és szaporodhatunk ezen a földön”.

Később Izsák továbbvonult Beérsebába, Ábrahám régi tartózkodási helyére, ahol az Úr már az első éjszakán megjelent neki, és a következőt ígérte: „Én vagyok atyádnak, Ábrahámnak Istene. Ne félj, mert én veled vagyok, megáldalak téged, megsokasítom utódaidat szolgámért, Ábrahámért!”

Izsák Beérsebában oltárt épített, és segítségül hívta az Úr nevét. Az oltár építésével mutatta meg, hogy nem akar más Istent szolgálni, mint az Urat, apjának, Ábrahámnak Istenét. Ezután Izsák felvonta sátrát Beérsebában, és szolgáival kutat ásatott.

4. történet:

Nem sokkal ezután Izsákot meglátogatta Gerár királya, Abímelek és hadseregparancsnoka, Pikól*. Velük volt a király egyik barátja, Ahuzzat. Meglepő ajánlattal jöttek.

Izsák megkérdezte tőlük: „Miért jöttetek hozzám, hiszen ti gyűlöltök engem, és elűztetek magatok közül?”

Abímelek „meg-nem-támadási szerződést” akart kötni Izsákkal. Attól félt, hogy a dúsgazdag, tekintélyes Izsák megtámadja majd. Izsák esküvel fogadta meg, hogy ezt soha nem teszi, hiszen ők is nyugton hagyták, és békével bocsátották el. Abímelek valami különöset mondott még: „Hiszen az Úr áldott embere vagy te!”

A filiszteusok meggyőződtek arról, hogy Izsák valóban Isten áldott embere. De ne gondoljunk arra, hogy Abímeleknek az volt a szándéka, hogy mostantól az Urat szolgálja. Ő csak Izsákkal és Izsák Istenével szemben szerette volna biztonságban érezni magát.

Izsák lakomát készíttetett három vendége számára. Ezzel megpecsételte a szerződést. Másnap reggel a filiszteusok elmentek.

Annak a helynek a nevéről is olvasunk, ahol Izsák a sátrait felütötte. Szolgái kutat ástak, és jelentették, hogy vizet találtak. Izsák számára ez annak a jele volt, hogy itt letelepedhet. Új nevet adott a helynek: Seba, „eskü”. Ettől kezdve azt a helyet „Beérsebá”-nak nevezték, ami azt jelenti: „eskü kútja”. Erről a helységnévről már korábban is történt említés, de most Izsák nevezte el.

Ne gondoljuk, hogy Izsák és Rebeka élete problémamentes volt. Azt olvassuk, hogy Ézsau megkeserítette őket azzal, hogy két kánaáni lányt vett feleségül: Juditot, a hettita Beéri leányát, és Boszmatot*, a hettita Élón leányát. „Ezek keserítették meg Izsák és Rebeka lelkét”. (Később – szószerinti fordításban – azt mondta Rebeka: „Undorodom az életemtől ezek miatt a hettita leányok miatt.” (1Móz 27,46)

Jegyzetek:

Elsőszülöttségi jog – Az izráeli jog: az idősebb fiúnak több joga volt, mint testvéreinek. Az apa halála után a legidősebb kétszer annyi örökséget kapott, mint a többiek. Azonkívül az atyai áldás révén vezető szerep illette meg a testvérek között, szószerint ő volt a felettesük. Az apa halála után ő lett a családfő. A többieknek azt kellett tenniük, amit ő mondott. Később a király legidősebb fia örökölte a trónt. Napjainkban az elsőszülöttségi jog sokkal jelentéktelenebb lett. A gyermekek egyenlő részt örökölnek (kivéve többek közt a muzulmánokat). A legtöbb még megmaradt uralkodóházban a legidősebb gyermek az utód, gyakran akkor is, ha az leány.

Jákób – „Sarokfogó”. Jákób neve később nagyon negatív csengést kapott, gondoljunk arra, hogy mit mondott róla Ézsau (lásd 1Móz 27,36). Másik jelentése: „elgáncsoló”, olyan valaki, aki a másikat készakarva elbuktatja.

Ézsau – Edóm – Szószerint: „tökéletes”. Amikor megszületett, teljesen szőrös volta miatt felnőtt benyomását keltette. Másik nevét, az Edóm-ot a vörös lencsefőzelékről kapta (lásd 30.v.). Utódai az „edómiak”.

Abímelek – Pikól – Mindkét név rangot jelent: Abímelek = király; Pikól = hadseregparancsnok.

Judit és Boszmat – „Jehudith”; az 1Móz 36,2 szerint Oholibámáról, a hivvi Aná leányáról és Ádáról, Élón leányáról van szó. Boszmát második neve tehát Ádá volt, de kétséges, hogy Judit és Oholibámá ugyanazok lettek volna. Ugyanis Oholibámá apját Anának hívták, és hivvi volt, míg Judit apja a hettita Beéri. A hettiták és hivvik azonban olyan közel laktak egymáshoz, hogy itt valószínűleg felcserélésről lehet szó. Szó van még egy másik Boszmatról is, Izmáel leányáról, Nebájótnak, Izmáel fiának a húgáról (1Móz 36,3). Az 1Móz 28,9-ben Mahalat a neve. Azt olvassuk ott, hogy őt eddigi feleségein kívül vette Ézsau feleségül. Lehet, hogy azért, hogy apjának kedvében járjon, és így ne különbözzék annyira Jákóbtól, aki akkor már felségül vette Leát és Ráhelt. Boszmat azt jelenti: „illatos”; Ádá: „ékszer”.

023

Énekek:

Református énekeskönyv: 25:2.6; 65:7–9; 133; 167:1–2; 234:3
Jertek, énekeljünk: 101:1–2; 176:1
Harangszó: 51:1–2; 52:1–4
Dicsérjétek az Urat!: 53:1–4; 55:1; 76; 95:1; 157
Erőm és énekem az Úr: 3; 17; 111; 119; 127

Megjegyzések:

Négy történet – Az 1. történetet a ** és * csoportoknak, a 2-at a ** csoportnak is elmondhatjuk. A 3. és 4. történet csak a nagyobb gyermekeknek (11/12 éveseknek) való. Talán olvastassuk el velük a Bibliából, és közben fűzzünk hozzá magyarázatot.

Kivételezés a családban – Lehet, hogy az egyik gyermek vonzóbb, szebb, intelligensebb, mint a másik. Hangsúlyozzuk, hogy minden gyermeknek más az egyénisége és a képességei, de minden gyermek Isten teremtménye, és ajándék a szülők számára. A szülőktől sok türelmet, megfontoltságot, különösen pedig szeretetet kíván, hogy egyformán gondozzák és szeressék gyermekeiket. Ha nem ezt teszik, súlyos nehézségek adódhatnak, ahogy Izsák családjában. A kivételezés, de az elhanyagolás is nagy bajt okozhatnak!

Jákób – Ézsau – Ézsau elsőszülöttségi jogának eladásában mindkét ifjú hibásan járt el. Jákób azzal, hogy azt hitte, neki kell „kezébe vennie a dolgokat”. Ézsau magatartása pedig a felületesség, közömbösség, meggondolatlanság példája.

Ézsau jellegzetesen „mai ember” – Felületes, bőbeszédű, pazarló, önző, gyors, csak felszínesen érzelmes; figyelmét a vadászat (sport) és a nők kötik le. Ám Jákób is megállná ma a helyét csaló, helyzeti előnyét kihasználó magatartásával.

Izsák hazugsága Gerárban és Isten hűsége – Gerárbeli tette azt mutatja, hogy Izsáknak kevés volt a hite. Ezért hazudik. Az Úr ígéretére kellett volna gondolnia. Ennek ellenére az Úr bőségesen megáldotta. Isten áldása nem a mi érdemünk.
Milyen a mi hitünk? (Hisszük-e, hogy Isten a bölcsőtől a koporsóig gondoskodik rólunk?)

A világ biztonsága – Abímelek és népe aggódik, hogy Izsák olyan szerencsés. Először megpróbálnak Izsáknak nehézségeket okozni. Amikor Izsák gazdagsága ennek ellenére is növekszik, félnek, és egyezséget ajánlanak neki. Ezeknek a pogányoknak a biztonsága nem az Izsák Istenébe vetett hiten alapszik, hanem saját ügyességükön. A világ biztonsága bármely pillanatban kártyavárként összedőlhet.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • A szülő és gyermek közötti helyes kapcsolat. A kivételezés és következményei. (***)
  • A testvérek közötti helyes kapcsolat. Versengés az előnyökért, egymás kihasználása, vagy sem. (***)
  • Embertársainkkal való helyes kapcsolat. Hazugság és őszinteség; irigység, perlekedés és megbékélés. (***)

Történelem / Természetismeret (Környezetismeret) / Földünk és környezetünk (Földrajz)

  • A zsákmányszerző-vadász, a nomád-félnomád és a letelepült-földművelő életmód jellemzői, átmenetei. (***)
  • A víz, mint életfeltétel. Víz a sztyeppén és a sivatagos területeken. Ivóvíz és öntözési lehetőségek. Vizeink tisztasága. (***)

Dráma

  • Bibliai történet feldolgozása: szerepjáték a párbeszéd kiegészítésével; a történet átalakítása a szereplők viselkedésének „kijavításával”. (***)

Háztartástan (Technika)

  • Főzelékfélék a táplálkozásunkban. Lencsefőzelék készítése. (***)

Vizuális kultúra (Rajz)

  • Tájábrázolás: bibliai helyszín megjelenítése rajzolással, festéssel. (***)

023.2023.3

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Üzenet – Téma:

* Isten szövetsége Ábrahám számára szent.
* Ábrahám szolgájának hűsége és hite elnyeri jutalmát.
* Párválasztás – Isten akarata szerint.

Előzmények:

Sára meghalt, és a makpélai barlangba temették el. Közben eltelt néhány év, és a sátra még mindig üresen állt.

Történet:

Ábrahám már körülbelül 140 éves, élemedett korú ember volt, akit az Úr addig mindenben megáldott. Valami azonban nem hagyta nyugton: Izsák még nőtlen, holott már majdnem negyven éves. Abban az időben az volt a szokás, hogy az apa keresett feleséget a fia számára. Izsák esetében ez azonban nem tűnt könnyű feladatnak.

Ábrahám tudta, hogy őt az Úr kiválasztotta a körülötte élő népek közül. Utódai különleges néppé válnak, mivel közülük származik majd a Messiás. Ezért Izsák felesége nem lehet a kánaáni népek közül való.

Ábrahám arra a hírre gondolt, melyet évekkel ezelőtt, még Sára életében kapott Háránban* maradt családjáról (lásd 1Móz 22,20–24). Testvérének, Náhórnak*, és annak feleségének, Milkának* nyolc gyermeke született. Egyik fiuknak, Betúélnek* volt egy Rebeka* nevű lánya. Ábrahám úgy vélte, hogy ebben a családban kell Izsáknak feleséget keresni.

Magához szólította hát legbizalmasabb szolgáját, Eliézert*. Meg akarta esketni, hogy nem hoz Izsáknak kánaáni feleséget. Ebből két dologra következtethetünk: 1. Ábrahám érezte, hogy nem sokára meg fog halni; 2. az első szolgára (sáfárra) hárult az a fontos feladat, hogy ha Ábrahám már nem él, ő keressen Izsáknak feleséget.

Ábrahám azt az utasítást adta szolgájának, hogy utazzék Ábrahám szülőföldjére, Mezopo­támiába*, és a családjából hozzon feleséget Izsáknak.

Eliézer óvatos volt. Mielőtt esküt tett, megkérdezte: „Hátha az a leány nem akar követni engem erre a földre? Akkor visszavigyem a fiadat arra a földre, ahonnan eljöttél?”

Ábrahám megijedt ettől a lehetőségtől. Így válaszolt: „Őrizkedj attól, hogy oda visszavidd a fiamat! Az ÚR, az ég Istene, aki kihozott engem atyám házából és rokonságom földjéről, aki beszélt velem, és így esküdött meg nekem: A te utódaidnak adom ezt a földet! – Ő elküldi majd angyalát előtted, hogy onnan hozz a fiamnak feleséget.”

Ábrahám ezzel arról tett bizonyságot, hogy bízik Isten ígéreteiben. De látta annak a veszélyét is, hogy Izsák Mezopotámiában pogány befolyás alá kerülne. Azt is megértette, hogy Eliézer emberi módon gondolkodik, és biztos akar lenni a dolgában. Ezért hozzátette: „Ha a leány nem akar követni téged, akkor mentes leszel a nekem tett eskü alól, de a fiamat nem viheted vissza oda.”

Ekkor Eliézer megesküdött, ahogy a szolgák szoktak: Ábrahám csípője alá tette a kezét, és az Úrnak, az ég és föld Istenének nevét hívta tanúul. Majd tíz tevével, útravaló élelemmel és sok ajándékkal felpakolva útra kelt Mezopotámiába, Hárán városába, ahol Náhór lakott akkor. A karaván hetekig tartó út után érkezett meg.

A városon kívül, a kútnál Eliézer letérdeltette tevéit (ezek az állatok így pihennek). Estefelé járt az idő. Nemsokára jöttek az asszonyok a kútra vízért. Megtalálja-e köztük az Izsáknak rendelt feleséget? Istenhez imádkozott, aki biztosan segít majd. „URam, Ábrahámnak, az én uramnak Istene! Adj eredményt még ma, és mutasd meg hűségedet az én uram, Ábrahám iránt!” A szolga az Isten és Ábrahám közti szövetségre hivatkozott. Jelet kért Istentől, amiből megtudhatja, ki lesz Izsák jövendőbeli felesége. Így fohászkodott: „Ideállok a forrás mellé, amikor a városbeli leányok kijönnek vizet meríteni. Legyen úgy, hogy ha azt mondom valamelyik leánynak: Nyújtsd ide a korsódat, hadd igyam! – ő pedig azt mondja: Igyál, sőt még a tevéidet is megitatom – akkor őt rendelted szolgádnak, Izsáknak, és ebből tudom meg, hogy megmutattad hűségedet uram iránt!”

Eliézer még be sem fejezte imádságát, mikor egy leány érkezett a kúthoz vizeskorsóval a vállán. Rebeka volt ő, Betúél és Milka leánya, tehát Náhórnak, Ábrahám testvérének az unokája, de persze ezt Eliézer még nem tudta. Azt viszont látta, hogy nagyon szép hajadon leány. A kúthoz ment, és megtöltötte korsóját.

Amikor indulni készült, Eliézer odafutott hozzá, és megszólította: „Adj nekem egy korty vizet a korsóból!”

„Igyál, uram” – felelte a leány, és megkínálta korsójából. Aztán hozzátette: „Tevéidnek is merítek, míg eleget nem isznak.” Ne gondoljuk, hogy ez könnyű feladat volt, mert a tevék rendkívül sok vizet képesek inni.

Sok korsót kellett telemeríteni, hogy a tíz teve szomját oltsa. A lány gyorsan munkához látott. Újból és újból merített a forrásból, s teleöntötte a vályút.

Eliézer csak ámult-bámult. Ez tehát az a leány, akit az Úr Izsáknak rendelt. Milyen kedves és szorgalmas! De küldetéséről még nem szólt neki.

Mikor Rebeka befejezte az itatást, Eliézer megkérdezte tőle, hogy kinek a leánya, s hogy megszállhat-e náluk. A leány elmondta, hogy ő Betúél leánya, Náhórnak és Milkának az unokája. Biztosította a szolgát, hogy van náluk elég szalma és abrak a tevék számára, s hely is van éjszakára.

Eliézer ekkor tisztelettel meghajolt, hogy hálát adjon Istennek. Dicsőítette és magasztalta az Urat, Ábrahám Istenét jótéteményéért, mivel meghallgatta imádságát, s éppen Ábrahám családjával hozta őt össze. Azután egy aranyfüggőt*, meg két karperecet ajándékozott a csodálkozó leánynak.

Rebeka hazaszaladt az anyjához, hogy elmondja a kútnál történt találkozást. Amikor bátyja, Lábán* meglátta húgán az arany ékszereket, elfutott a forráshoz, hogy az idegent üdvözölje. Eliézert még mindig a tevéi mellett találta, és udvariasan köszöntötte.

„Jöjj be áldott embere az ÚRnak*, mit állsz idekint? Én már elkészítettem a házat és a tevék helyét is.”

Eliézer hazament Lábánnal. A tevék szalmát és abrakot kaptak, Eliézer és emberei meg vizet, hogy megmossák a lábukat. Majd felszolgálták a vacsorát. De Eliézer kijelentette, nem eszik addig, míg el nem mondta, mi járatban van. Megint azt látjuk, hogy Ábrahám szolgája milyen komolyan veszi a feladatát.

Amikor Lábán beleegyezett, Eliézer beszélt arról, hogy ő Ábrahám szolgája. Az Úr az ő urát gazdagon megáldotta juhokkal, szarvasmarhákkal, ezüsttel és arannyal, szolgákkal és szolgálókkal, tevékkel és szamarakkal, s öregkorában egy fiúörökössel. Neki, a szolgájának megparancsolta, hogy fiának Ábrahám családjából keressen feleséget. Abban állapodtak meg, hogy ha a leány nem akar vele menni Kánaánba, akkor mentesül az Ábrahámnak tett eskü alól. Annak bizonyítékául, mennyire Isten akarata, hogy Rebeka legyen Izsák felesége, elbeszélte azt is, ami a kútnál történt: imádságát, hogyan adott Rebeka neki és tevéinek inni, miként adott Rebekának ékszereket, és a hálaimáját is.

Eliézer ezután Lábánt és Betúélt kérte, egyezzenek bele, hogy Rebekát magával vihesse. Ha nem, akkor jobb, ha elmegy. Azok mindketten sietve elismerték, hogy az Úrtól van ez a dolog. Eliézer magával viheti Rebekát, hogy Izsák felesége legyen, mert az Úr akarta így.

Eliézer újból hálával borult le az Úr előtt.

Elővette az ajándékokat, melyeket magával hozott: ezüst és arany ékszereket, ruhákat Rebekának, és mindenféle értékes ezüst és arany holmit bátyjának és édesanyjának. Ezt volt a jegyajándék, vagyis a menyasszonyvétel díja*.

Most már sor kerülhetett arra, hogy egyenek és igyanak.

Másnap mindenki korán felkelt. Eliézer bejelentette, hogy azonnal indulni akar.

Lábán azt javasolta, hogy Rebeka még vagy tíz napig maradjon velük, de Eliézer menten indulni kívánt. „Ne tartsatok vissza, hiszen az ÚR szerencséssé tette utamat. Bocsássatok el, hadd menjek uramhoz!”

Azok így válaszoltak: „Hívjuk ide a leányt, és kérdezzük meg őt magát!” Odahívták, és megkérdezték, elmegy-e Eliézerrel.

„Elmegyek!” – felelte Rebeka nyugodtan. Csodálatos, hogy rögtön kész volt elhagyni családját, otthonát, az idegen szolgával. Vajon megértette, hogy Isten áldása nyugszik Ábrahám sátrain, és jobb, ha ezt választja, mint a szülőföldjét?

Ekkor felkészültek az útra. Rebeka magával vihette dajkáját, Debórát* (lásd 1Móz 35,8), és a szolgálólányait is.

Ezzel az áldáskívánással bocsájtották el: „Húgunk, legyen utódaid száma ezerszer tízezer*! Vegye birtokba utódod ellenségei városát!” Azaz nagyon sok utódot kívántak neki, s hogy utódai uralkodjanak összes ellenségeiken.

A karaván elindult Kánaán felé.

Beérseba környékén, a Lahajrói-kútnál (lásd 1Móz 16,14 és 25,11) találkozott Rebeka jövendőbeli férjével. Izsák kiment a mezőre imádkozni, talán éppen Eliézer feladatának sikeréért könyörgött. Amikor feltekintett, észrevette, hogy a karaván közeledik. Rebeka a tevenyeregből meglátta Izsákot. Habozás nélkül leszállt a tevéről, csak azután kérdezte meg: „Ki az a férfi, aki szembe jön velünk a mezőn?” Eliézer így felelt: „Ő az én uram.”

Rebeka fátyolt vont az arca elé. Ugyanis keleti szokás, hogy a vőlegény nem láthatja menyasszonya arcát addig, amíg össze nem házasodtak.

Eliézer beszámolt Izsáknak mindarról, amit végzett.

Izsák bevezette Rebekát Sára sátrába, és feleségül vette. Megszerette Rebekát, és megvigasztalódott anyja halála miatt, aki három éve halt meg.

Sára halála után Ábrahám ismét megnősült: Ketúrát* vette feleségül, akinek a származását nem ismerjük, de valószínűleg kánaáni volt.

Hat fiú született ebből a házasságból, akik küzül Midján* a legismertebb. Ábrahám ezeket a fiait is, mint Izmaelt, eltávolította, hogy ne maradjanak Izsák közelében. Ajándékokat adott nekik, s ők Kánaántól keletre telepedtek le.

175 éves korában meghalt Ábrahám „késő vénségében, öregen, betelve az élettel”. Két idősebbik fia, Izsák és Izmael, maguk is öreg emberek, temették el a makpélai barlangba, melyet Ábrahám a hettita Efróntól vásárolt meg, és ahova Sárát temette.

Figyeljük meg, hogy Izmael, bár egykor Ábrahám elűzte, mégis segít apja temetésénél. Nyilván továbbra is tisztelte őt, és féltestvérével, Izsákkal tartotta a kapcsolatot.

Jegyzetek:

Hárán – „Hegyes (-völgyes)”, „bérces”; város Mezopotámiában, ahova Táré családjával költözött. Táré halála és Ábrahám továbbvonulása után Náhór Háránban maradt.

Náhór – „Nagyképű”, „öntelt”, „nagyzoló”.

Milka – „Királynő”. Táré fiának, Háránnak a leánya volt. Hárán meghalt, mielőtt Ábrahám elköltözött. Nagybátyjával kötött házasságot. Nővére volt Lótnak, aki szintén Hárán gyermeke volt.

Betúél – „Isten embere”.

Rebeka – „A viruló, az érdekes”.

Eliézer – „Segítségem az ÚR”; damaszkuszi, tehát szír, aki nyilván már együtt jött Ábrahámmal Mezopotámiából Kánaánba. Ebben a fejezetben nem szerepel a neve; ő „Ábrahám háza öreg szolgája, aki mindenét kezelte”, a továbbiakban csak „a szolga”. Nevével az 1Móz 15,2-ben találkozunk, amikor Ábrahám megkérdezi az Urat, hogy vajon Eliézer lesz-e majd az örököse, mivel neki nincs fia.

Mezopotámia – Az Eufrátesz és Tigris között fekvő ország görög neve.

Aranyfüggő – Ezt az orrban viselték (lásd 47.v.). Aranyfüggőket zsákmányoltak a midjániaktól az izráeliták Gedeon idejében. Ezeket Gedeon a maga számára kérte el (Bír 8,24–25.) A Károli fordítás szerint ezeket a függőket a fülben viselték. A Jób 42,11-ben a Károli fordítás szerint szintén aranyfüggő, az új fordítás szerint aranykarika. Az Ézs 3,21 (Károli 3,22) és Ez 16,12-ben szintén orrperec. Az asszonyok, akik Jákóbbal együtt jöttek Mezopotámiából, fülbevalókat viseltek (1Móz 35,4).

Lábán – „Fehér”; Lábánt anyagias emberként ismerjük meg. Minden eszközt felhasznál, hogy meggazdagodjék, akár más kárán is. Amikor meglátja az ékszereket, azonnal a kúthoz siet. Gondoljunk arra is, hogyan bánik Jákóbbal (1Móz 29–31).
Ebben a részben Lábán áll az előtérben. Betúélről, az apáról csak egyszer történik említés (50.v). Talán túl öreg volt, hogy ezt a dolgot jól intézze.

Áldott embere az Úrnak – Nehéz ezt a kifejezést „lefordítani”. Találkozunk ezzel a megszólítással többször is a Bibliában, pl. az 1Móz 26,29; Ruth 3,10; Zsolt 115,15-ben. Sőt a pogányok is használták (Abímelek, Gerár királya az 1Móz 26,29-ben). Ez azt bizonyítja, hogy a pogányok abban a korban még tudtak az ég és föld Istenéről.

Menyasszonyvétel – Szokás volt, hogy a vőlegény apja a menyasszony apjának jegyajándékot adott. Ez a jegyajándék azonban nem őt illette, hanem a menyasszonyt. Ha a szülei vagy a férje meghaltak, ő kapta meg a pénzt. A jegyajándék kamatát az apa megtarthatta. Lábán tehát jól járt, hogy Rebeka olyan messze ment hazulról. Később, amikor Jákób a feleségei vételárát munkával fizette meg, akkor sem volt becsületes. Jákób munkájának az értéke rendkívül tekintélyes összeg volt (14 évi munka). Az 1Móz 31,15-ben azt olvassuk, hogy Lábán „a vételárat egészen elköltötte.”

Debóra – „Méh”.

Ezerszer tízezer – Szó szerint: ezerszer millió.

Ketúrá – Ő is, mint Hágár, másodrangú felesége volt Ábrahámnak (1Móz 25,6; 1Krón 1,32).

Midján – A midjániak őse, akiktől sokat szenvedtek az izráeliták. Gondoljunk csak a nép Kánaánba való bevonulására (4Móz 22) és a bírák korára (Gedeon – Bír 6–8)!

022.2

Énekek:

Református énekeskönyv: 25:2.7; 123; 128; 273:1.6; 462:1
Jertek, énekeljünk: 163:2–3; 176:1; 185; 234; 238
Harangszó: 43; 44
Dicsérjétek az Urat!: 8; 48:1; 75; 76:1; 90
Erőm és énekem az Úr: 17; 46; 54; 119; 131:2–3

Megjegyzések:

Szövetségi hűség – A történetből kitűnik, hogy mind Ábrahám, mind Eliézer nagyra értékelték a szövetséghez fűződő ígéretet. Ennek egyik része, hogy a többi népektől elkülönülten fognak élni. Eliézer ezt az Ábrahám Istenéhez való viszonyt nem sajátítja ki magának, de bizonyságot tesz Úrban való hitéről. Izsák élete is azt mutatja, hogy bízik az Úr segítségében. Aki Istenben bízik, meg nem szégyenül.

Keleti házasság – Rebeka szokatlan körülmények között megy férjhez. Ma más a szokás keleten. Az apa vagy – ha ő már nem él – a testvér ajándékozza el a menyasszonyt. A vőlegény elmegy a menyasszonyért, és barátai társaságában elviszi az új otthonába (sátrába). Ott hosszú (a bibliai időkben hét napig tartó) lakodalmat tartanak. Jó téma ez a nagyobb gyermekekkel való beszélgetéshez! Az iskolában etnikai kisebbségben levő tanulókkal össze lehet hasonlítani, hogyan történik náluk a házasságkötés. Érdekes kérdés, hogyan reagálnának a fiatalok arra, ha a szüleik keresnének nekik házastársat.

A hármas fonál – Régi szólásmondás, hogy az igazi keresztyén házasság „hármas fonál”. A három erős fonálból összefont kötél tartós: Isten – férj – feleség. Az ilyen fonál nem könnyen szakad el. Ezzel kapcsolatban lehet szólni a templomi esküvőről: Isten áldását kérni arra a szövetségre, melyet férj és feleség Isten színe előtt köt (lásd Préd 4,12); de lehet szólni a hívő férjért vagy feleségért való imádkozásról is. Nőtlennek vagy hajadonnak maradni is lehet Isten akarata.

Utazás Beérsebából Háránba – Lásd a 9. leckét!

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • Beszélgetés a házasságkötés szokásairól a gyermekek élményei alapján. Fényképek, meghívók gyűjtése. (*)
  • A párválasztás, házasságkötés szokásai különböző korokban és kultúrákban. Összehasonlítás a hagyományos és mai magyar szokásokkal. (** ***)
  • A párválasztás motívumai: Mi alapján választanál házastársat? (**)
  • A párkeresés, házasság problémái ma: hívő és nem hívő kapcsolata; ismerkedés, udvarlás, együttjárás; várakozás; együttélés vagy házasság. (***)

Történelem

  • Rabszolgaság az ókori társadalmakban. A rabszolga helyzete egy patriarchális családon belül. Példa az úr és szolgája közötti bizalmi kapcsolatra. (***)
  • Tájékozódás az ókori kelet térképén. Vaktérkép használata. (***)

Természetismeret (Környezetismeret)

  • Tájékozódás egyszerű labirintusszerű útvonalrajzon. (*)
  • Tájékozódás egy ismeretlen városban: Mi alapján? (*)

Magyar nyelv és irodalom

  • A történet vázlatának közös elkészítése. (**)
  • Elbeszélés szóban, vagy írásban a történet egy-egy szereplője nevében. Tömörítés, szubjektív hangvétel. (***)

Dráma és tánc / Ének-zene

  • Lakodalmas játék: spontán szerepjáték jelmezekkel, kellékekkel. (*)
  • Népi gyermekjátékok: énekes és szerepjátszó leánykérő, párválasztó játékok. (* **)
  • A történet jeleneteinek dramatizálása. (** ***)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

  • Só-liszt gyurmából gyöngyök készítése. (* **)
  • Papírmunka: mozgatható papírmodell készítése kivágással, tűzéssel. (**)
  • Gyöngyfűzés: ékszerek készítése. (* ** ***)
  • Formázás agyag vagy gyurma segítségével: tárgyak, állat- és emberalakok. (** ***)
  • Modellezés zúzott kő és gipsz felhasználásával: kút és környéke. (***)

022

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

Üzenet – Téma:

* Ábrahám első birtoka is az ígéretben való hitéről tanúskodik.
* Kölcsönös tiszteletadás egy keleti kereske­delmi ügylet során.

Előzmények:

Isten próbára tette Ábrahám hitét: kész-e odaadni neki fiát áldozatul. Ábrahám kész volt erre, és Isten gondoskodott Izsák helyett áldozati állatról. A Mórijjá hegyén történt áldozás utáni évekről hallgat a Biblia. Ábrahám valószínűleg nyugodtan élt Sárával és Izsákkal Beérsebában.

Történet:

Ábrahám Kirjat-Arbába* költözött, és ott élt Mamré* tölgyesének közelében, ahol már korábban évekig lakott.

Sára ott halt meg százhuszonhat éves korában. Harminchat évig gondoskodhatott fiáról, Izsákról. Most földi harca véget ért.

Ábrahám Sára sátrában gyászolt. Rá várt a szomorú feladat, hogy szeretett feleségét eltemesse. Ábrahámnak azonban nem volt sírhelye*. Nagyon idegennek érezte magát azon a földön, melyet az Úr neki ígért. Hova temesse* szeretett halottját? És ha ő meghal, neki hol lesz a végső nyugvóhelye? Szüksége volt hát egy családi sírhelyre.

Ábrahám nem ment vissza régi hazájába, hogy ott temesse el Sárát. Nem sajnálta a fáradságot és pénzt, hogy megvegyen egy darab földet, ahova temetkezhessenek. Hitte, hogy Isten ezt az országot adja neki új hazájául, s hogy végül majd a mennyei hazában kap helyet (Zsid 11,13–16).

Ábrahám ismert egy barlangot a közelben, mely nagyon megfelelt sírnak. A Makpéla barlangról van szó, amely egy előkelő hettitáé, Efróné, a Cóhar fiáé volt.

Ábrahám elment a hettitákhoz, és megkérdezte, hogy megvásárolhatná-e a barlangot. Itt belepillanthatunk a keleti üzletkötési szokásokba.

Ábrahám bement Kirjat-Arbába. Tisztelettel fordult a kapuban ülő előkelő hettitákhoz. Tudjuk, hogy a kapu volt a városi vezetőség gyülekezőhelye.

„Idegen vagyok köztetek. Adjatok nekem sírhelynek való birtokot nálatok, hogy oda temethessem halottamat” – mondta Ábrahám. Figyeljük meg, hogy ő, akinek Isten azt ígérte, hogy egyszer majd egész Kánaán földje utódai tulajdona lesz, magát idegennek nevezi. Ábrahám tud kivárni… A „sírhelynek való birtok” kifejezés „családi sír”-t jelent, ahova összes utódját el lehet majd temetni.

A hettiták hellyel kínálták Ábrahámot, és azt válaszolták: „Hallgass meg bennünket, urunk! Istentől való fejedelem vagy te közöttünk. A legszebb sírhelyünkön temesd el halottadat! Senki sem akadályoz meg közülünk, hogy az ő sírhelyére temesd halottadat.”

Nagyon különös, hogy a hettiták Ábrahámot „Istentől való fejedelem”-nek nevezték. Észrevették tehát, hogy Ábrahám Isten áldott embere, és Isten oltalmazza őt. Egyúttal hatással volt rájuk Ábrahám hívő élete is, valamint az, ahogy Istent szolgálta, többek közt áldozataival. Az „Istentől való fejedelem” azt is jelenti: „magas rangú, akivel vele van az Isten.”

„A legszebb sírhelyünk”, amelyet Ábrahámnak felkínáltak, arra utal, hogy a hettiták a legjobb sírt akarták neki adni.

Ábrahám felállt, és meghajolt előttük. „Ha igazán azt akarjátok, hogy eltemessem halottamat, hallgassatok meg engem, és bírjátok rá Efrónt, Cóhar fiát, hogy adja nekem a makpélai barlangját, amely a szántóföldje végén van! Teljes értékéért adja el!”

Vajon Ábrahám nem látta, hogy Efrón is ott ül a többiekkel? De látta! Tehát itt egy tipikus keleti üzletkötéssel van dolgunk, amikor közvetítő útján bonyolítják le az ügyletet. Mi is ismerjük ezt a módot; gondoljunk csak az ügynökökre.

Efrón azonban maga válaszolt, hangosan, hogy mindenki tanúja legyen a közelében: „Nem, uram! Hallgass meg engem! Neked adom azt a szántóföldet a barlanggal együtt. Népem fiainak a szeme láttára adom azt neked. Temesd el halottadat!”

Ábrahám mélyen meghajolva felelte: „Hallgass mégis rám! Megadom a szántóföld árát, fogadd el tőlem, azután oda temetem halottamat.”

De Efrón így felelt Ábrahámnak: „Hallgass rám, uram! Négyszáz ezüst sekelt* ér az a föld! Mit számít az közöttünk? Temesd csak el halottadat!”

Ábrahám a szokástól eltérően nem alkudozott tovább. Talán elhunyt felesége iránti tiszteletből elfogadja a magas árat. Kifizette Efrónnak a 400 ezüst sekelt. Ezzel a barlang a hozzá tartozó szántófölddel és a körülötte levő fákkal együtt Ábrahám tulajdona lett. Az ezüstöt kimérte. A kapuban ülők tanúi voltak a vásárlásnak.

A makpélai barlang most már Ábrahám tulajdona volt, eltemethette benne Sárát. Ő volt az első a családból, akit oda temettek. Később oda temették Ábrahámot (lásd 1Móz 25,7–11), Izsákot (lásd 1Móz 35,27–29: „és elődei mellé került”) és Jákóbot (lásd 1Móz 50,1–14) is.

Jegyzetek:

Kirjat-Arba – „A négyek városa”, „Arba városa”, később Hebrónnak nevezték. A Józs 14,15-ben olvasunk róla. Egy Arba nevű óriás lakott itt, egyike az Anák-fiaknak, a kánaáni óriásoknak, akiktől az izráeliták megrémültek. Gondoljunk csak a tizenkét kém jelentésére az ország kikémlelése után (4Móz 13,32–33). Később Káleb, az egyik kém kapta ezt a várost örökségül, és fiáról, Hebrónról nevezte el.

Mamré – „Erő”.

Sírhely – Keleten a halottakat barlangba vagy üregbe temették.

Temetés – Közel-Keleten a halottakat a meleg és a levegő magas páratartalma miatt még aznap eltemették. Az iszlám követői még ma is koporsó nélkül akarnak temetkezni.

Ezüst sekel – A régi pénzek értékét a mai inflációs világban nehéz meghatározni. 400 ezüst sekel 1997-ben kb. 250.000 Ft lehetett.

021

Énekek:

Református énekeskönyv: 90:2; 409; 415; 417
Jertek, énekeljünk: 188; 250
Dicsérjétek az Urat!: 169; 175
Erőm és énekem az Úr: 1; 19; 31

Megjegyzések:

Halál és temetés – Jó alkalom, hogy a gyermekekkel a halálról, temetésről, gyászról, az ilyenkor szükséges tennivalókról beszélgessünk. Az időseknek meg kell halniuk, viszont a fiatalok is meghalhatnak. Isten népének miben van reménysége? Milyen a jövője?

Beszélgethetünk a reinkarnációról, de még inkább a halottak-napi kultuszról.

Keleti udvariasság – Hívjuk fel a figyelmet annak a kornak érintkezési szokásaira, különösen az udvariassági formákra, melyeket mi túlzásnak tartunk. Közismert, hogy sok keleti országban a vendégszeretet valóságos kultusz. Bájos példa: egy európai üzletember megpróbált az egyik arab országban üzletet kötni. A tárgyalás szépen haladt előre, de egyszer csak félbeszakadt. Miért? Az európai egy előkelő arabbal beszélgetve keresztbe tette egyik lábát a másikon, s így a talpát mutatta vendéglátója felé. Óriási udvariatlanság, sőt sértés ilyet tenni!

A keleti kereskedelem formái – Gyakran gondolják, hogy a keleti kereskedők állandóan csalnak. Ez azonban inkább játék: magas árat kérnek, hogy alkalmat adjanak az alkudozásra. Persze a tapasztalatlan turistákat megpróbálják orruknál fogva vezetni.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Történelem / Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • Élet és halál. Élet a halál után. A halál, mint átlépés az örök életbe. Különböző kultúrák elképzelései a halálról. (***)
  • Gyász a családban. Reménység és vigasztalás. (***)
  • Temetkezési szokások, temetkezési helyek a különböző korokban és kultúrákban. Összehasonlítás mai temetkezési szokásainkkal. (***)
  • Kereskedelmi formák az ókori keleti népeknél. A kereskedelem szerepe az emberek életében. (***)
  • A kölcsönös tiszteletadás szerepe az üzleti életben egy ókori példán keresztül és napjainkban. (***)

Magyar nyelv és irodalom

  • Kreatív szövegalkotás: – halotti búcsúztató beszéd bibliai témához, – vigasztaló levél mai élethelyzethez kapcsolódva. (***)

Dráma

  • Bibliai történet feldolgozása: egy adásvétel története. A szereplők indítékai. A kölcsönös tiszteletadás és udvariasság kifejezési formái. (***)
  • Életjáték mai szituációra: alkudozás „keleti módra”. A kölcsönös tiszteletadás és udvariasság kifejezési formái ma. (***)

Vázlat:

Ábrahám – Sára halála (127 év)
hettiták
Makpela barlangja
400 ezüst sekel (kb. 250.000 Ft)

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Üzenet – Téma:

* Isten próbákat ad hitünk megerősítésére.

Előzmények:

Ábrahám és Sára gyermeke, Izsák végre meg­született. Hágárnak és Izmaelnek viszont el kellett a családot hagynia. Úgy gondolnánk, hogy Ábra­hám életében Izsák növekedése ezután már semmi gondot nem jelentett. Isten azonban készített valami mást is Ábrahám számára.

Történet:

Ábrahám* az ígéretek embere volt. Életének egyik legfontosabb ígérete is beteljesedhetett, született egy fia Sárától. Rajta keresztül tehát eljöhet a világ Megváltója.

Egy éjjel Isten megszólította Ábrahámot. „Ábrahám!”

Ő felelt: „Itt vagyok.” Ez a válasz mindig az engedelmesség kifejezése a Bibliában (lásd Sámuelnél, Ézsaiásnál stb.).

Akkor az Úr a következő parancsot adta: „Fogd a fiadat, a te egyetlenedet, akit szeretsz, Izsákot*, és menj el Mórijjá* földjére, és áldozd fel ott égőáldozatul* az egyik hegyen, amelyet majd megmondok neked!”

A parancs sokféle szempontból érthetetlen. Miért kell feláldozni, ha egyszer Istentől kapta, s oly hosszú várakozás után? Akkor hogy teljesedik be a Messiásról szóló ígéret? Ez a parancs merőben ellenkezik azokkal az ígéretekkel, melyeket Ábrahám kapott. Miért kell emberáldozat Istennek, mint a pogányok bálványainak?

E kérdéseket lehet hogy Ábrahám is feltette, de nem olvasunk róla az Írásban. Teljesen egyszerűen történtek tovább az események. Ábrahám felkelt, szó nélkül fogta Izsákot, s vitt magával egy szamarat és két szolgát, miután fát hasogatott. A föld, amelyre mennie kellett, mintegy három napi járóföld volt Beérsebától*, ahol akkor lakott.

Rettenetes három nap lehetett, s nem oszthatta meg senkivel terhét. Sem Sára, sem Izsák, sem a szolgák nem tudhatták, mi fog történni. Ez Ábrahám egyedüli harca volt Istennel az ő szívében. A parancs megfellebbezhetetlen, bármennyire érthetetlen is ugyanakkor.

A harmadik napon, amikor odaértek, Ábrahám megparancsolta a szolgáknak, hogy maradjanak lent, amíg ő felmegy fiával, és imádkozik a hegyen. A fogalmazás egyértelmű. Ábrahám úgy nyilatkozik többes szám első személyben, mintha valóban hinné, hogy ketten fognak visszatérni. Ábrahám tudja, hogy Isten ígéretei megbánhatatlanok, tehát nem veszi el tőle fiát. De akkor mire kell ez az egész? Ábrahám nem kérdez, hanem engedelmeskedik. Bízik Istenben, és ez elég. Fogja a fát, felteszi Izsák vállára, veszi a kést és a tüzet, s indul felfelé.

Útközben Izsák megszólítja apját: „Apám!”

Ábrahám pedig felel: „Itt vagyok, fiam.”

Ez a mai fülnek régiesen hangzó beszélgetés az apa és fia közti bensőséges szeretetről tesz bizonyságot. Nem szabad átsiklani fölötte és nem szólni róla.

Izsák megkérdezi: „Itt van a tűz meg a fa, de hol van az áldozatra való bárány?”

Ábrahám válasza nem szorul magyarázatra: „Isten majd gondoskodik az áldozatra való bárányról, fiam.”

Vigyázat: ezt a választ éppúgy nem szabad hazugságnak tekinteni, mint ahogy azt sem, amit Ábrahám a szolgáknak mondott! Ábrahám nem folytat struccpolitikát. Hite szólal meg itt! „A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés.” (Zsid 11,1)

Megérkeznek arra a helyre, melyet Isten Ábrahámnak mondott. Ott Ábrahám oltárt épít, rárakja a fát, s összekötözi Izsák kezét és lábát, ahogy azt az áldozati állatokkal teszik. Majd ráfekteti az oltárra, a fadarabok tetejére. Nem olvasunk semmit Izsák tiltakozásáról. Ebben Krisztus előképének tekinthetjük. „Mint a bárány, ha vágóhídra viszik” (Ézs 53,7).

Ábrahám veszi a kést, s már felemeli, hogy Izsákot megölje.

Ebben a drámai pillanatban felhangzik az Úr angyalának szava a mennyből: „Ábrahám! Ábrahám!”

„Itt vagyok” – feleli Ábrahám.

„Ne nyújtsd ki kezedet a fiúra, és ne bántsd őt, mert most már tudom, hogy istenfélő vagy, és nem tagadtad meg tőlem a fiadat, a te egyetlenedet.”

Az angyal tehát tudja, hogy Ábrahámnak valóban az a szándéka, hogy Izsákot feláldozza. Hogy ezt nem kell megtennie, az Isten kegyelmét bizonyítja. A próbatételnek vége! Amit Ábrahámnak nem kellett megtennie, azt az Úr maga tette meg: nem kímélte egyszülött Fiát (lásd Jn 3,16), hanem szeretetből halálra adta, hogy aki hisz benne, el ne vesszen.

Ábrahám hite megpróbáltatott, de nem kevesbedett meg. Látjuk jól, hogy Ábrahám Istentől különlegesen erős hitet kapott. A Zsid 11,17–19-ben Ábrahám többek közt ebben a dologban való hitbeli bizalmáért került a hithősök közé. Ez azonban nem az ő érdeme volt. Ajándékba kapta a hitet. Hogy Isten miért próbálta így meg Ábrahámot, nem tudjuk. Sokszor próbára tétetnek Isten gyermekei, s ilyenkor a miértekre nem sok választ remélhetnek. Az egyetlen, amit tudunk, hogy Ábrahám hite ezáltal megerősödött.

Ábrahám az angyal szavára hátratekint, és egy kost lát, szarvánál fogva fönnakadva a bozótban. Azonnal megérti, hogy miért van ott az a kos. Izsák helyett áldozhatja fel. Ábrahám kiszabadítja a kost, és megáldozza azt, miután Izsákot levette a fadarabokról.

Ábrahám a helynek különleges nevet adott: „Az ÚR gondosko­dik.” Igen, az Úr gondoskodott helyettes égőáldozatról! Itt gondoljunk a számtalan égőáldozatra, melyet az izráeliták Isten parancsára maguk helyett mutattak be! Ők voltak a bűnösök, és egy állatnak kellett értük meghalni!

Kapcsolódó igehelyek:

A Zsidókhoz írt levélben az egész történet magyarázata megtalálható (11,17–19). Ez alapján a feltámadásban való hit miatt ment fel olyan „nyugodtan” Ábrahám a hegyre.

Jegyzetek:

Ábrahám – „Sok nép atyja”.

Izsák – Akinek a neve: „nevetés”, öröm jelentésű.

Mórijjá – „Az Úr által kiválasztott, kiszemelt” hely, amely az ő gondoskodása alatt van. Hegyes vidék ez, Dávid foglalta el a jebúsziaktól, s tette székhelyévé (Jeruzsálem!), ahol később Salamon felépíttette a templomot. (2Krón 3,1)

Emberáldozat – Ahogy már előbb is jeleztük, ez szokás volt a kánaáni népeknél, de még Izráel életébe is beszüremkedett a bálványimádó királyok idején: Manassé fiát is elégette áldozatul (2Kir 21,6). Isten azonban kezdettől a helyettes áldozatot rendelte el a bárányok feláldozásával. Az elsőszülöttek helyett is elrendelték ezt az áldozatot (2Móz 13,11–15). Így Izsák áldozata előremutat a templomi áldozatokra, s annak Istentől való rendelésére. Ugyanakkor szép előképe Krisztusnak…

Beérseba – „Hetek kútja” vagy „eskü kútja”, ami arra az eseményre utal, ami az 1Móz 21,22–34 leírásában történt (bővebben lásd a 18. lecke jegyzeteit).

020.2

Énekek:

Református énekeskönyv: 121; 125:1; 165:2; 184; 272; 277:1
Jertek, énekeljünk: 131; 141; 150; 153; 189
Harangszó: 23; 43
Dicsérjétek az Urat!: 5; 8; 68; 70
Erőm és énekem az Úr: 19; 24; 30; 54; 95

Megjegyzések:

A történet elmondása – Igen vigyáznunk kell, hogy ne színezzük túl a történetet, mert a gyermekek nagyon megijedhetnek (akár saját szüleikkel kapcsolatban is!), s erre semmi szükség. Tegyük az engedelmességre, a bizalomra a hangsúlyt Ábrahám gondolataiban, s az angyal szavában!

Jézus Krisztus, mint áldozati bárány – Isten maga rendelte el ezt így, hogy az Ő Fiának áldozata elég legyen egyszer, s mindenkorra. Ezért hívjuk őt Isten Bárányának is (Jn 1,29 – latinul: Agnus Dei).

Milyen idős volt Izsák? – A gyermekek megkérdezhetik ezt is, de nagyon kevés információt ad erre nézve a Biblia. Ha az elnevezést nézzük (fiú), vagy más helyeken olvassuk ugyanezt, ahol tudjuk, hogy milyen idősek voltak a fiak, talán 12–13 éves korra tehetjük az eseményt.

Ábrahám hite – Mi a hit? Ismeret, bizalom és engedelmesség. Ezt látjuk Ábrahám életében. Isten megpróbálja a hitet, s a hit próbája a tett (vö. Jak 2,20–23). Ábrahám tehát igaznak nyilváníttatott az ő hitéért (Róma 4,3). A nagyobbak között van lehetőségünk ennek bővebb tárgyalására is.

Izsák feláldozása – A Korán szerint ugyanez Izmaellel történt.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • A bizalom szerepe és kifejezése a családban, barátok között. (*)
  • Bizalom és engedelmesség, mint a hit összetevői. (** ***)
  • Próbatételek az ember életében. A próbák jellemformáló hatása. (** ***)
  • Gondoskodás a családban, az emberi közösségekben és az élőlények felé. (* **)

Társadalmi ismeretek / Történelem

  • Bibliai történetek: Ábrahám és Izsák. (***)
  • Vallási élet a korai társadalmakban, az ókori keleten és Izráelben: Az áldozat szerepe és fajtái. Az emberáldozat és a helyettes áldozat. Az oltár és az áldozati állatok. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma / Ének-zene

  • Életjátékok: gondoskodás a ránkbízottakról. (*)
  • Hiányos párbeszéd kiegészítése bibliai történetből. A párbeszéd kifejező olvasása. (**)
  • Próbatételhez kapcsolódó élethelyzet dramatizálása. A párbeszéd közös megfogalmazása tömören, írásban. (**)
  • A bibliai történetet feldolgozó népdal dallamú ének párbeszédes éneklése. (** ***) Az ének dramatikus előadása. (***)
  • A bibliai történet jeleneteinek dramatizálása a párbeszédek felhasználásával. A történet kibővítése további jelenetekkel, spontán szövegalkotással. (***)
  • Egy-egy dramatizált jelenet megfogalmazása párbeszédes vagy elbeszélő formában. (***)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

  • Egyszerű kőépítmény: oltár modelljének elkészítése zúzott kő (kavics) és gipsz felhasználásával. (***)
  • Állatalak formázása gyurmából vagy agyagból. (*)

Természetismeret (Környezetismeret)

  • Tájékozódó, kereső játék: a környezetünkben elrejtett tárgy megkeresése (*)

020

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

Üzenet – Téma:

* Isten megtartja szavát és betölti szeretetét. Nem engedi megcsúfolni ígéreteit.
* Formál magának egy kiválasztott népet, egy szent népet, amelyből a Messiás megszülethet.

Előzmények:

Ábrahám és Sára Gerárba költöztek. Hasonlóan elhallgatták, hogy házastársak, mint korábban Egyiptomban. Ahogy Abímelektől hazatértek, visszatért Ábrahám sátrába a béke. Ábrahám nem költözött tovább.

Történet:

Isten megtartotta ígéretét, Sára szülhetett egy fiút. Ez 25 évvel később történt, mint ahogy azt Isten Ábrahámnak először megígérte.

Isten „meglátogatta” Sárát. Azt jelenti ez, hogy nem hagyta a keserűségben, és a meddőség átka alatt. Isten mindenható. Ő ezt is megteheti. Ezáltal lehetséges, hogy Ábrahám mégis nagy néppé legyen, ha csak egy gyermeke által is. Az előre megmondott időben megszületett Izsák (lásd 1Móz 18,14). Ábrahám 100, Sára 90 éves volt akkor.

Így beszélt Sára: „Nevetségessé* tett engem az Isten, kinevet mindenki, aki csak hallja… Ki jósolta volna meg Ábrahámnak, hogy fog még Sára fiakat szoptatni?” Most a nevetése is egészen más volt, mint hitetlenségében.

A nyolcadik napon körülmetélték a fiút (lásd a 15. leckében), ami Isten parancsára történt. Izsáknak nevezték el, ami azt jelenti: „ő nevetett” vagy „nevetés”. Amikor Ábrahám nevetett, akkor adta Isten ezt a nevet neki (1Móz 17,19).

Izsák gyorsan növekedett. Amikor elválasztotta* anyja, Ábrahám nagy ünnepséget rendezett. Ez az akkori keleti népeknél mindig nagy ünnep volt, és néhány primitív népnél az még ma is. Ekkor ugyanis elkezdődik egyfajta önállósodás. Az izráeli asszonyok később is nagyon hosszú ideig szoptattak, valószínűleg 2–3 éves korig, de hat éves korról is beszélnek. Izmael* addigra már nagyobbacska fiú volt. Ha Izsákot 3 éves korában választották el, akkor valószínűleg 17 éves, mert 14 év volt köztük a korkülönbség (vö. 1Móz 17,25). Hágártól született fia ő Ábrahámnak. Így egészen természetes, hogy bár ő az idősebb, mégis ő lesz Ábrahám második fia. Törvényes fiának fogadja el, hiszen Isten a körülmetélés szövetségébe is bevonta Izmaelt.

Izmael nevetségesnek találta, hogy Izsák körül akkora felhajtást csinálnak. Készakarva kicsúfolta Izsákot. Izmael nyilván már régóta mellőzöttnek érzezte magát Izsákkal szemben. Ezért fakadt ki ez a (kamasz)fiú féltestvére ellen. Pál Izmaelt test szerint születettnek nevezi, míg Izsákot ígéret általinak (Gal 4,23, ahol Ábrahám kétféle gyermekéről van szó).

Sára megtudta, hogy Izmael kinevette az ő fiacskáját. Nagyon felháborodott, és azonnal akcióba lépett. Szólt Ábrahámnak. „Kergesd el ezt a szolgálót a fiával együtt, mert nem örökölhet ennek a szolgálónak a fia az én fiammal, Izsákkal!” Sára egyszeriben nem tekintette többé Izmaelt fogadott fiának. Számára idegenné, szószerint fattyúvá lett, de egyúttal alárendeltté is, akinek élete és jövője felett újra rendelkezik.

Ábrahám egyáltalán nem értett egyet Sára elhatározásával. Hevesen kikelt ellene. Izmael ugyanis a saját fia volt, akit szívből szeretett! És az Úr ennek a fiúnak is gazdag ígéretet adott.

Az Úr most maga lépett közbe. Éjszaka szólt Ábrahámhoz. Meg kell tennie, amit Sára mond, mert nem Izmaelben, hanem Izsákban folytatódik a nemzetsége. Isten emlékeztette Ábrahámot az Izsákkal kapcsolatos ígéretére. Célja, hogy egy elkülönített nép keletkezzék, amelyikkel fenntartja szövetségét, és amelyből majd megszületik a Szabadító. Ezért kell eltávolítani Izmaelt, a rabnő fiát, a szabad nő, Sára fiától (Gal 4,21–31).

Látjuk, hogy Isten Ábrahámot tulajdonképpen rendre utasítja. Tisztán emberi Ábrahámnak Izmaelhez való vonzódása. Gondoljunk itt az öreg Izsákra, aki Ézsaut részesítette előnyben Jákób fölött, holott Istennek Jákób volt a választottja (1Móz 27; vö. Róm 9,6–13).

Ugyanakkor az Úr Ábrahámot emlékeztette arra a gazdag jövőre, melyet Izmael számára ígért: „De a szolgáló fiából is népet támasztok, mert ő is tőled származik.”

Ábrahámnak most engedelmeskednie kellett. Másnap korán fölkelt, Hágárnak* kenyeret és vizet adott (azaz mindent, amire az úton szüksége lesz), és azt föltette a vállára. Majd elküldte őt Izmaellel együtt.

Nem messze Gerártól, Beérseba pusztájában bolyongott Hágár Izmaellel. Többször adott a fiának egy keveset inni. Végül kifogyott a víz a tömlőből. Amikor a szomjúság miatt Izmael már nem tudott tovább menni, lefektette egy bokor alá, ő meg elment, és egy nyíllövésnyi távolságban leült. Így nem látta és hallotta a fiút. Sírt, mert meg volt győződve, hogy Izmael meghal. Ebben a pillanatban Hágár nyilván nem gondolt arra az ígéretre, melyet az angyal a Lahajrói-kútnál mondott régebben neki (lásd 1Móz 16,10–14; 14. lecke).

De Isten meghallotta a fiú panaszkodó hangját, angyala kiáltott Hágárnak a mennyből: „Mi van veled Hágár? Ne félj, mert meghallotta Isten a fiú hangját ott, ahol van. Kelj föl, vedd fel a fiút, és fogd kézen, mert nagy népet támasztok belőle.”

Legnagyobb csodálkozására a közelben meglátott egy forrást. Isten műve volt ez!

Gyorsan odaszaladt, megtöltötte a tömlőt vízzel, és megitatta a fiát.

Most már tovább tudtak menni.

Mi történt a továbbiakban Izmaellel? Isten megsegítette őt, felnőtt és megerősödött. Párán pusztájában lakott, ahol íjász lett. Anyja később Egyiptomból hozott neki feleséget, ahonnan ő is származott. Ebből látjuk, hogy Hágár is, noha egyedül volt, követte azt a szokást, hogy a szülők szereztek feleséget gyermekeiknek. Az 1Móz 25,12–18 szerint Izmaelnek 12 fia született, akiket a Biblia név szerint fel is sorol. Ezek közül néhánynak a nevével később is találkozunk a Bibliában: Nebájót* (Ézs 60,7), Kédár* (Ézs 60,7; Zsolt 120,5), Dúmá* (Ézs 21,11), Témá* (Jób 6,19; Jer 25,23), valódi nevükön pusztai népek. A Biblia ezeket a fiúkat fejedelmeknek nevezi, akik Kánaán földje körül laktak falvakban és palotákban. Ma az arabok őseiként ismerjük őket.

Azok az ígéretek, melyeket Isten Izmael anyjának tett (1Móz 16,10), részben már a fiú életében beteljesedtek. Izmael 137 évet élt.

Jegyzetek:

Nevetségessé tett – Vagyis Isten nevetést, örömet adott nekem. Itt tehát Sára boldog nevetéséről van szó, s a „kinevetés” sem nevetséget jelent, hanem azt, hogy a többiek örülni fognak vele együtt.

Elválasztani – Az önálló étkezés kezdete, előtte csak szoptak a gyermekek.

Izmael – „Isten meghallgat”. Az iszlám területein ma is sok gyermeket neveznek így. A Korán szerint Izmael az eredeti örökös, Izsák csak másodrangú fia Ábrahámnak.

Hágár – „Menekült”, ami sokféle értelemben igaz az életére.

Nebájót – „Magaslatok”.

Kédár – „Erős”.

Dúmá – „Csendes”.

Témá – „Puszta”.

019

Énekek:

Református énekeskönyv: 42:1.3.7; 77:1–2; 167:1–2; 270; 345:1–2
Jertek, énekeljünk: 81; 161; 189
Harangszó: 39; 51:1–2
Dicsérjétek az Urat!: 55; 95:1; 134:1
Erőm és énekem az Úr: 19; 30; 62:1–2; 112:1–2

Megjegyzések:

Az ígéret betöltése – Minden ószövetségi ígéret Jézusra irányul. Az Ábrahámnak tett ígéret valódi betöltője Krisztus, akiben valóban megáldottak a föld minden nemzetségei.

Elhagyatottság a pusztában – Hágár egészen elhagyatottnak érezhette magát a pusztában, hiszen még gyermeke is a halálán volt. Sokan kerülnek életük során ilyen „pusztába”, s igen lényeges, hogy lássanak maguk előtt reménységet. A puszta ugyan a reménytelenség képe, de mindig Isten megtartó kegyelmének lehetősége is. Erről lehet már a gyermekekkel is beszélni.

„Ábrahám kétféle gyermeke” (Gal 4,22–31) – A legnagyobbaknak olvassuk fel egészen ezt a bibliai részt! Cél, hogy megértsék a 31. verset: „Ezért tehát testvéreim, mi nem a rabszolganő, hanem a szabad asszony gyermekei vagyunk.”

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • Kisbaba születése a családba. A baba várása, fogadása, gondozása. Változások a családon belül. (* **)
  • A nagyobb testvérek kapcsolata a kistestvérrel. (* **)
  • Érzelmeink kifejeződése a nevetésen és síráson keresztül. A nevetés különböző indítékai. A gúny és romboló hatása. (** ***)
  • Reális önismeret kialakítása. Ellentétes tulajdonságok és személyiségvonások felismerése. Küzdelem a negatív vonások ellen. (***)

Társadalmi ismeretek / Történelem

  • Rabszolgaság az ókorban: az úr és a szolga viszonya. A szolga alárendelt helyzete. Az elsőszülöttség kérdése. (***)
  • A nomád beduin népek életmódja. (***)

Természetismeret / Földünk és környezetünk (Földrajz)

  • A víz szerepe az élőlények, az ember életében. A víz mint életfeltétel. A szomjúság és a kiszáradás. (* **)
  • Források, kutak, oázisok szerepe és jelentősége a pusztában, sivatagos, félsivatagos területen. (** ***)
  • Palesztina és környékének éghajlati jellemzői. Élet és életlehetőség a pusztában ezen a vidéken. (***)

Biológia és egészségtan / Háztartástan

  • A csecsemő szoptatása. Szoptatási szokások különböző kultúrákban. A gyermek elválasztása. Az anyatej biológiai jelentősége. Érzelmi kapcsolat az anya és a gyermek között. (***)

Magyar nyelv és irodalom

  • A nevet és sír igék rokon értelmű alakjainak összegyűjtése és mondatba foglalása. (**)
  • Közmondás a nevetésről. Elemzés és alkalmazás. (**)
  • Elbeszélő fogalmazás írása a közmondáshoz, mint címhez kapcsolódva. (**)
  • Útibeszámoló fogalmazása egy elképzelt pusztai utazásról. Elbeszélő és leíró részek egybeépítése. (***)

Dráma / Ének-zene

  • Életjátékok a kisbaba körül. A baba gondozása. (*)
  • Bölcsődalok, altatók éneklése. (*)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

  • Bölcső, babaágy készítése papírdobozokból, kartonpapírból. (*)
  • Sötét/világos színkontraszt alkalmazása ellentétek jelölésére. (***)
  • Illusztráció készítése saját útibeszámolóhoz. (***)

019.2

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Üzenet – Téma:

* Az Istenbe vetett bizalom megrendülése prob­lémákhoz vezet.

Előzmények:

Sodoma és Gomora városát az Úr elpusztította vétkeik miatt. Ám előbb angyalai által megpróbálta kimenteni Lótot és családját. Lót és lányai valóban megmenekültek. Ábrahám épphogy csak túl volt a városok pusztulásán. Várta fia születését.

Történet:

Újra költözött Ábrahám. Családostul, mindenestül. Ebben az időben éppen Gerár* környékére. Abímelek* területe volt ez, Gerár királyáé. Ábrahám pedig ugyanúgy, mint valamikor Egyiptomban (1Móz 12), most is hazugsággal próbálta helyét megtalálni. Azt mondta Abímeleknek, hogy Sára az ő testvére. Ez ugyan félig igaz, mert valóban féltestvére volt, de ebben a helyzetben teljesen hazugságnak számít, mert csak életük féltése van benne. Három kérdés merülhet fel bennünk: Miért kerül Ábrahám megint ilyen szituációba? Hogy lehet, hogy semmit sem tanult az egyiptomi esetből? Miért nem várja nyugodtan a megígért gyermeket?

Abímelek saját háztartásába vitte Sárát, de nem valószínű, hogy feleségnek, hiszen addigra már valóban igen idős asszony lett – közel száz éves. Ő maga mondta magáról, hogy már nem lehet kívánatos egy férfi számára (lásd 1Móz 18,12). Sára ez után az esemény után még 27 évig élt (lásd 1Móz 23,1).

Miután Abímelek Sárát Ábrahámtól elvitte, maga Isten figyelmeztette őt: megjelent neki álomban, és halállal fenyegette, mivel férjes asszonyt vitt a házába. Abímelek még nem közeledett Sárához, és nem tudott arról, hogy rosszat követett volna el. Védekezett tehát: „Uram, az igaz népet is megölöd?” Ebből arra következtethetünk, hogy Isten nemcsak Abímeleket, hanem annak egész népét halállal fenyegette. Ez a következőkből is kitűnik. Abímelek arra hivatkozott, hogy Ábrahám és Sára is azt mondták, testvérek. „Én tiszta szívvel és ártatlan kézzel tettem ezt.”

Isten akkor megmondta neki, ő is tudja, hogy Abímelek ártatlanul cselekedett*. Ezért óvta attól, hogy Sárához nyúljon. „Most tehát add vissza annak az embernek a feleségét, mert próféta ő, és imádkozik érted, hogy életben maradj. Ha azonban nem adod vissza, tudd meg, hogy meg kell halnod neked és minden hozzád tartozónak!”

Így a király kora reggel hívatta szolgáit, s mindent elmondott nekik. Mindnyájan nagyon megijedtek, valószínűleg hallottak Sodoma és Gomora pusztulásáról. Ábrahámot is hívta, s felelősségre vonta hazugságáért, amellyel bajba sodorta volna őt és népét. Ábrahám mentette magát, s elmondta, hogy mivel hitetlen nép lakik itt, azt gondolta, feleségéért meg fogják ölni. A magyarázat hatott, mert Ábrahám azt is elmondta, hogy Sára valóban féltestvére, mivel az apja leánya, csak nem az anyja leánya. „Amikor vándorútra indított engem Isten apám házából, ezt kértem tőle: Azzal mutasd meg szeretetedet irántam, hogy bárhová megyünk, mindenütt azt mondd rólam, hogy a bátyád vagyok!” – fűzte hozzá magyarázatul. Abímelek is jóvá akarta tenni hibáját, és gazdagon megajándékozta őket.

Sárát visszaküldte, s vele együtt sok juhot, ökröt, szolgákat és szolgálókat küldött ajándékul. Abímelek beleegyezett, hogy Ábrahám az országában lakjék. Sárának pedig azt mondta: „Íme, ezer ezüstöt* adtam a bátyádnak (!), ez felment téged mindazok előtt, akik veled vannak, mert így minden tekintetben igazolva vagy.”

Abímelek kérésére Ábrahám imádkozott Istenhez, és Isten meggyógyította a király feleségét és szolgálóit, és alattvalói feleségeit, úgyhogy ismét szülhettek. Ugyanis az Úr a városállamban meddővé tett minden nőt, mivel Abímelek Sárát a házába vitte.

Ábrahám ezután békében élhetett azon a földön, amit később szövetségkötéssel* is megerősítettek.

Jegyzetek:

Gerár – Kánaán déli részén egy kis városka. Hebróntól, sőt még a Mamré tölgyesétől is délebbre. Nem messze a későbbi filiszteus várostól, Ciklágtól.

Abímelek – „Apám a király” – ez a név jelentése, mely valószínűleg valamilyen címet jelent. Ezzel a névvel az 1Móz 26-ban megint találkozunk, ahol arról van szó, hogy Izsák Gerárba megy lakni. Ha az az Abímelek ugyanaz lenne, akiről ebben a fejezetben van szó, akkor már nagyon öreg volna. Gondolhatunk tehát arra is, hogy ez egy cím volt, mint ahogy a fáraó is királyi cím volt Egyiptomban. A Zsolt 34,1-ben is előfordul ez a királyi cím: Ákisra, Gát királyára utal itt, akinél Dávid otthonra talált, és akitől Ciklágot kapta lakóhelyül. Ez az Ákis azonban filiszteus volt, és a filiszteusok a Kr.e. 12. században jöttek az országba, míg az ebben a történetben szereplő Abímelek a Kr.e. 19. században élt.

Tiszta maradt a bűntől – Isten valóban felmentette őt, hiszen nem követte el a vétket. Az akkori királyok jogot formáltak arra, hogy a bejövő idegenektől asszonyokat vegyenek maguknak. Általában szokás volt a többnejűség, a királyoknak Izráelben is több felesége volt.

Ezüst – Ezüst sekelt jelent az Ószövetségben. Nem érdemes azzal foglalkozni, hogy mennyi az értéke, hiszen a pénz értéke állandóan változik.

Ábrahám és Abímelek szövetsége – Abímelek és Ábrahám hűséget esküsznek egymásnak, és megfogadják, hogy békében élnek egymással. Ábrahám juhokat és marhákat ad Abímeleknek. Egyúttal Ábrahám megold egy olyan kút feletti civakodást is, melyet ő ásott. A helyet, ahol az eskü történt, azontúl Beérsebának, „hetek kútjá”-nak nevezik. Ábrahám ugyanis hét szopósbárányt adott Abímeleknek annak bizonyítékául, hogy a kutat ő ásta. Ábrahám láthatólag Beérsebában akart lakni, mert erdőt ültetett ott, és oltárt épített, hogy áldozzék az Úrnak.

018.2

Énekek:

Református énekeskönyv: 47:4–5; 101:6–7; 235:1–3; 456
Harangszó: 54:1–4
Dicsérjétek az Urat!: 49
Erőm és énekem az Úr: 46

Megjegyzés:

Féligazság = egész hazugság – Ahogyan Ábrahám esetében is kiderült, nem lehet ezzel visszaélni. Sok ember felmenti magát, ha hasonlóképpen elhallgatja az igazság egy részét.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • Az őszinteség szerepe emberi kapcsolatainkban. Szavaink megbízhatósága. Igazmondás és hazugság. Elhallgatás és féligazság. Mikor van szükség a hallgatásra?
  • Beszélgetés bibliai példa és mai élethelyzetek alapján. Az élethelyzetek dramatizálása. (***)
  • Házasság, férfi-nő kapcsolat az ókori keleten. A keleti uralkodók házassági szokásai és jogai. A házasságtörés, paráznaság megítélése. (***)
  • A házasság, férfi-nő kapcsolat ma. A házasságon kívüli szerelmi kapcsolatok csapdái és veszélyei. A házasság tisztasága, szexualitás a házasságon belül. (***)

Dráma / Magyar nyelv és irodalom

  • Bibliai történet dramatizálása. Analóg mai élethelyzet dramatizálása önállóan végzett közös munkával. (***)
  • Kreatív szövegalkotás: élethelyzet dramatizálása alapján párbeszéd írása. (***)

018

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

Üzenet – Téma:

* A bűn olyan méreteket ölthet, hogy elma­radhatatlanná válik az ítélet.

Előzmények:

Ábrahám Sodomáért és a Jordán melléki városokért könyörgött. Vajon van-e legalább tíz igaz ember ott?

Történet:

A két angyal kora este érkezett Sodomába. Senki sem gondolta volna róluk, hogy angyalok. Lót a kapuban ült, s nagy örömmel és tisztelettel fogadta őket*. Meghívta őket házába, ott megmoshatják lábukat, és kipihenten indulhatnak majd reggel tovább. A két vendég ezt el is fogadta, bár először nagyon szabadkoztak. Nem lehet tudni, hogy vajon csak udvariasság volt-e, vagy próbára tették Lótot. Mindenesetre Lót ismerte a sodomabelieket, és nem merte vendégeit az utcán hagyni. Vacsorát készített nekik.

Időközben a város férfiai tudomást szereztek a vendégekről, és gyülekezni kezdtek a háza ajtaja előtt. Azt akarták, hogy a vendégek menjenek ki hozzájuk. Lót nem engedte. Először is ez a vendégfogadás normáival ellenkezett. A vendég sérthetetlen. Továbbá undorodott a sodomaiak gonosz tervétől* (2Pét 2,7–8). Megtagadta, hogy kiadja a két férfit. Inkább lányait ajánlotta fel nekik. „Van két lányom, akiknek még nem volt dolguk férfival, kihozom hozzátok, és tegyetek velük, amit jónak láttok. De ezekkel az emberekkel ne tegyetek semmit, mivel hajlékom oltalma alatt vannak!” Ezt nem szívesen tette, de legalább a vendégeket megmentette volna a gyalázattól.

A sodomabelieknek ez azonban nem volt elég. Azt mondták egymásnak: „Ő az egyetlen jövevény köztünk, és ő akar törvényt szabni?” Megfenyegették Lótot: „Még jobban elbánunk veled, mint velük!” Szorongatni kezdték Lótot, és megpróbálták betörni az ajtót.

Ekkor történt a csoda. Az angyalok behúzták Lótot, az ajtó előtt levő tömeget pedig vaksággal verték meg, hogy ne tudják megtalálni a bejáratot. Nem teljes vakságot jelentett ez, csak annyit, hogy a ház és a benne lévők befedeztessenek. Kedvetlenül kotródtak el onnan az emberek, és nyugton hagyták aztán Lótot és vendégeit.

A két angyal azonnal figyelmeztette Lótot a közelgő veszélyre. Kérték, hogy szóljon vejének, fiainak és lányainak, hogy meneküljenek a városból. Lót engedelmeskedett is, de vői nem vették komolyan. Tréfának tartották.

Reggel az angyalok sürgetni kezdték őket, de annyit késlekedtek, hogy végül kézenfogták őt, a feleségét és két lányát*, s kivitték a városon kívülre. Ott még külön is figyelmeztették őket, hogy nem nézhetnek vissza, mert akkor meghalnak, s a hegyre kell menekülniük. Akkor Lót azt kérte, hadd menjenek egy közeli kis városba, Cóarba*. Félt, hogy a Sodomához közel eső dombokon elpusztulnak. Az angyalok megengedték nekik.

Sodoma és Gomora elpusztult a kénköves, tüzes esőtől*, amelyet az Úr a városokra és környékükre bocsátott. Puszta, füstölgő síkság maradt hátra. Lót felesége azonban hátranézett és sóbálvánnyá* vált. A környék már korábban is tele volt szurokforrásokkal (1Móz 14,10), s ezen a helyen sós vizek törtek fel, amelyekből kialakult először a Sós-tenger, majd később az általunk is ismert Holt-tenger*.

Ugyanezen a reggelen Ábrahám már korán felkelt, és kiment oda, ahol előző napon elbúcsúzott vendégeitől. A valamikori gyönyörű vidék látványa helyett füstölgő, feketére szenesült völgy tárult szeme elé. Akkor megértette, hogy Isten meghallgatta ugyan könyörgését, de még tíz igaz ember sem volt a városban.

Lót pedig félt Cóarban maradni. Elhagyta a várost, és lányaival a hegyre ment, ahol egy barlangban laktak. A továbbiakban olvashatjuk Lót leányainak vétkét*, amikor fiakat kívántak maguknak saját apjuktól, s így lettek a két későbbi kánaáni nép ősanyja: a móábiaké‚ és ammóniaké.

Jegyzetek:

Üdvözlés módja – Lót a kapuban ült, ami azt jelenti, hogy a város elöljárói közé számított. Általában a „kapuban ülők” a város gondjait, gazdasági ügyeit, közítéleteit tárgyalták meg nyílt színen. Hogy mit láthatott meg a vendégeken Lót, ami miatt behívta őket magához, nem lehet tudni, mindenesetre a tisztelet, amit nekik ad, az Istennek kijáró teljes leborulás. Ahogyan később védelmezi őket, az sem tulajdonítható csupán a vendégszeretetnek.

Sodomia – Férfiak férfiakkal való szexuális kapcsolata, amit ma homoszexualitásnak nevezünk. Ha már a bejövő idegenekkel kapcsolatban is ilyen nyíltan merik ezt várni, azt jelenti, hogy a városon belül teljesen természetes volt. Többek között ezért is sújtotta Isten halállal ezt a várost.

Lót lányai – Valószínűleg több gyermeke is volt Lótnak, mert a korábbi versekben fiairól is olvasunk, s ennél a két lánynál ez a megjegyzés van: „az itt levő” két lányod. Tehát, akik már férjnél voltak, azok nem akartak menekülni.

Tüzes eső – Jézus tanítványai pl. hasonlóképpen gondolják majd a samáriai falut „helyretenni”, akik nem fogadják be őket (Lk 9,54).

Cóar – Egy kisváros a Jordán partján, Móáb távolabbi határán.

Sóbálvány – A szólásmondás szerint aki hosszú ideig áll egy helyben, az sóbálvánnyá válik. Mit is jelenthet ez? Josephus Flavius zsidó történetíró szerint Lót feleségének „sóbálványa” még állt az ő idejében (Kr.u. 70). Ő úgy magyarázza, hogy a forró kénköves levegőtől megfulladt, s azután belepte a só. Valóban máig is vannak sóoszlopok a Holt-tenger partján.

Holt-tenger – 76 km hosszan, 15 km szélesen terül el, egy kb. 920 km2-nyi területen. Legmélyebb pontja 793 m-rel van a tengerszint alatt. A déli rész csak néhány méter mély. Sótartalma hatszorosa a tengerének. Ilyen körülmények között valóban csak holt a tenger, mert semmilyen élet nem marad meg benne, bár a só sokféleképpen felhasználható gyógyászatilag, az élet védelmében. Akik ott jártak, kipróbálhatták, hogy a vízen lebegve akár újságot is lehet olvasni. Így sokan keresik fel ezt a helyet gyógyulás reményében.

Lót lányainak vétke – (1Móz 19,30–38) Ebből a történetből is látszik, hogy Lót lányai valóban ismerték a szexuális vétkek sokféleségét, s aszerint gondolkodtak is, amit Sodomában megismertek. Együtt itatták le apjukat, s határozták el, hogy bemennek hozzá, hogy gyermekük legyen.

017

Énekek:

Református énekeskönyv: 1; 38:1; 130:1–2; 236; 239
Jertek, énekeljünk: 173; 189; 228
Harangszó: 25; 49
Dicsérjétek az Urat!: 63; 154; 163
Erőm és énekem az Úr: 30; 63; 120

Megjegyzések:

Sodoma és Gomora a Bibliában – A szexuális bűnök fertőjeként jelenik meg, és mint a bűn büntetése, a Mózes 1. könyvétől a Jelenések könyvéig. A legfontosabb helyek: Ézs 1,9–10; Jer 23,14; Ez 16,46; Mt 10,15; 11,23–24; Lk 10,12; 17,28–29; Róm 9,29; 2Pt 2,6; Júd 7; Jel 11,8.

Kell-e nekünk ezekről a gyermekekkel beszélnünk? Sokan még valószínűleg kicsik hozzá. (Bár ahhoz nem kicsik, hogy szexuális bűnöket igenlő filmeket nézzenek, akár szülői jóváhagyással?!) A csoporttól és a vezetőtől függ tehát, hogyan beszélünk róla. Arra viszont érdemes figyelni, hogy egyre többen vannak, akik kisebb fiúkkal is próbálkoznak, így lehet, hogy velük nem árt néhány dolgot külön is tisztázni.

A bűn büntetése – Nem mindig ilyen radikálisan vet véget az Úr egy-egy véteknek, egy-egy népnek, városnak vagy személynek. De vannak még hasonló példák: pl. Kórah, Dátán és Abirám pusztulása házuk népével együtt (4Móz 16,31–35); Belsaccar elveszte (Dán 5,30); Heródes Agrippa rettenetes halála (ApCsel 12,20–23); sőt a Krisztust követők között is Anániás és Szafira halállal büntettetik (ApCsel 5,1–11).

Nehezen értjük, de szuverén Urunk van, aki az Őt megvetőknek néha így válaszol. Természeti csapás – mondják sokan, lehet akár egy vulkanikus kitörés is, vagy más természeti katasztrófa. De ha valóban az, Isten azon keresztül is nagyon komolyan figyelmeztette népét.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • A bűn, a vétek és következményei egy bibliai példa alapján. A helyes erkölcsi döntés és cselekvés. (** ***)
  • A gondoskodás, figyelmesség szerepe a közösség életében: Védőangyal-játék. (**)

Biológia és egészségtan / Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • Az ember nemi élete és szexuális szokásai. Az ezzel kapcsolatos társadalmi normák. (***)
  • A korai nemi érés, a korán elkezdett szexuális kapcsolat problémái. A szexuális szabadosság következményei. Az igazi szerelem, tisztaság, szüzesség, önmegtartóztatás kérdésköre. (***)
  • A homoszexualitás problémái. Megítélése a különböző kultúrákban és a mai társadalomban. A fiúkra leselkedő veszélyek. (***)

Természetismeret / Földünk és környezetünk (Földrajz)

  • A vulkanikus területek ismerete. Szurokforrások, aszfalt-kitörések. (***)
  • Természeti katasztrófák, földrengések okai és következményei. Segítségnyújtási lehetőségek. (** ***)
  • A Holt-tenger keletkezése és „élővilága”. A benne található só szerepe és felhasználása. (***)

Magyar nyelv és irodalom

  • Rövid hír (**), tudósítás vagy riport (***) fogalmazása egy bibliakorabeli és egy mai természeti katasztrófáról.

Vizuális kultúra (Rajz)

  • Bibliai történet megjelenítése rajzolt képsorozattal. (**)

Vázlat:

Sodoma
– Lót
– a két angyal

menekülés
– sóbálvány
Cóar
Holt-tenger

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!