Képforrás: 123RF
A teljes Hittan 4 sorozat megjelent szerkesztett, kiegészített formában
a Bölcsesség építi a házat – Játékos hittan 4 című könyvben.
Elérhető a címre kattintva.
Témakör: Otthon és kapcsolat, közösség és otthon
Időszak, időtartam: Szeptember 1-2. (teljes) hete – két tanítási óra, ami külön, de egy foglalkozásként is megtartható (évindító gyermekcsendesnap programjának is alkalmas)
Élettéma: Hol vagyok otthon? – Hogyan lehetek valahol otthon? – családi kapcsolatok, kapcsolatépítés, otthonteremtés
Bevezető és ráhangoló jellegű foglalkozás, célja a hittanév motivált elkezdése, a csoportkohézió erősítése, élményszerű tapasztalati tanulás.
Bibliai téma: Család, város, ház, haza – közösségeink – Zsoltárok 127,1–2
Építői a bölcsesség, értelem, ismeret – Példabeszédek 24,3–4
Előkészítés:
- Megfelelő szabadtéri helyszín kiválasztása, teremrendezés a mozgásos játékokhoz.
- Tanulónként egy írólap a listakészítéshez.
- Csoportonként néhány A4-es méretű lap a tervezéshez (szükség esetén többet is használhatnak az épületszintek miatt).
- A igeépítő játékhoz csoportonként ki kell vágni egy sorkészletet (8 sor). Lásd a csatolt mellékletet.
Szabadtéri mozgásos játékok 15-20 perc
Kezdjétek nagy fogózással az évet, többféle fogó-szabály alkalmazásával, melyekben a menedék, a „ház” is valamilyen szerepet játszik. Az új játék, új szabály bevezetésével nemcsak a szabálytartást, hanem a szabályok rugalmas alkalmazását is gyakoroljátok.
Kép: 123RF
Fészekfogó
A gyerekek párban helyezkednek el szétszórtan a játéktéren, és páros kézfogással fészkeket alakítanak. Kijelölsz egy fogót és egy menekülőt, akik a párok között fognak futni. Jelre indul a játék, a fogó üldözi a menekülőt, aki bármelyik fészekbe bebújhat (nevezhetjük háznak is). A fészekbe bújást nem szabad akadályozni. Annak a játékosnak kell tovább futnia, aki felé a fészekbe bújó háttal áll. A fogó a fészekből kifutót üldözi tovább. A fészekbe bújt gyerek a fészekben maradó kezét megfogja, és vele új fészket alkot.
Ha a fogó megérinti a menekülőt, mielőtt bebújt volna egy fészekbe, szerepet cserélnek: az addig menekülő lesz az új fogó, a régi fogó pedig a menekülő. Az elfogás csak a fészken kívül érvényes.
Másik változat, amit akkor vess be, ha kezd unalmas lenni a játék: A fészekből kifutó játékosnak most nem menekülni kell, hanem ő lesz az új fogó.
Üsd a harmadikat
A fogó és a menekülő félreáll, amíg a többiek páros körbe állnak, arccal befelé nézve. Tehát kettős kör alakul ki, ahol a párok egymás mögött állnak. Jelre a fogó üldözni kezdi a menekülőt, kívül a körön. A körön belül futni vagy a párok között átfutni egyiküknek sem szabad. Ha a fogó megérinti a menekülőt, szerepcsere történik, és az ellenkező irányba futnak tovább. A menekülő úgy szabadulhat meg, hogy a belső körben az egyik páros elé beáll (ez a ház), mielőtt a fogó hozzáérne. A fogó ezután a páros külső körben lévő tagját üldözi, aki a menekülő beállásával harmadikká vált. A harmadik játékosnak menekülnie kell, nem állhat rögtön sem a saját, sem a szomszéd oszlopa elé. Az a játékos győz, aki a játék ideje alatt egyszer sem lesz fogó.
Játékváltozat: A harmadik játékosnak nem menekülnie kell, hanem ő az új fogó. A játék neve most: Üt a harmadik!
Folyosófogó
A fogó és a menekülő félreáll. A többi játékos kézfogással négy vagy öt soros alakzatban helyezkedik el, folyosókat alkotva (a ház most folyosókból áll). A fogó és a menekülő beáll az egyik folyosóba, és sípjelre indul az üldözés. A fogó és a menekülő is csak a folyosókban mozoghat, kézfogás alatt átbújni vagy átnyúlni nem szabad. Következő sípjelre a tanulók balra negyed fordulatot tesznek, és kézfogással új folyosókat alkotnak. Megváltozik a folyosók iránya, a fogó és a menekülő is új helyzetben találja magát. Ha meghatározott számú folyosóváltás alatt a fogó megérinti a menekülőt, akkor ő a győztes. Ha nem sikerül megérintenie, akkor a menekülő nyer. A következő játékmenetre új fogót és menekülőt jelölsz ki, az ő helyükre a régiek állnak be.
Forrás
Tantermi mozgásos játékok 15-20 perc
Lehet, hogy nem tudtok kimenni szabad térre játszani. Vagy szívesen folytatjátok a teremben is mozgásos játékokkal az udvari fogózást. Mindkét helyzetre alkalmasak a következő, kevesebb helyigényű, mégis intenzív mozgással járó játékok.
Mókusok, ki a házból!
A teremben a székeket támlával összefordítva helyezzétek el, így 2 játékosnak lehet egy háza. Nagyobb létszám esetén 3 vagy 4 széket is összefordíthattok, így többszemélyes házak lesznek. Annyi házra van szükség, hogy minden mókusnak legyen helye. Rajtuk kívül van egy kikiáltó, akinek nem jut hely. Játék kezdetén a mókusok a házakban ülnek, a kikiáltó a házak közt tartózkodik. Amikor elkiáltja: „Mókusok, ki a házból!” – mindenki kiugrik, átfut egy másik házba, és leül valamelyik üres székre. Egy széken csak egy mókus fér el, a későn érkezőnek tovább kell szaladni, és új házat keresni. A kikiáltó is igyekszik beugrani egy házba, és leülni. Akinek nem jut szék, és a házakon kívül reked, az lesz az új kikiáltó.
Forrás: Bújj, bújj, zöld ág… Népi gyermekjátékok (Móra, Bp, 1976, 64-65. o.)
Székfoglaló
A teremben szétszórva helyezitek el a székeket, mindenkinek jut egy, amire leül. A játékvezetőnek is van széke, de ő nem ül rajta, hanem távolról elindul a széke felé. A többiek átüléssel próbálják megakadályozni, hogy üres székhez jusson. Meddig tart a székhez jutás? Szerepváltással több játékforduló következhet. Ki lesz az ügyesebb székfoglaló?
Forrás: Játékkönyv, Szerk: Kaposi László, II. kerületi Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft., Marczibányi Téri Művelődési Központ, Bp, 2013, 33-34. o.
Fúj a szél azokra
A játékosok körben ülnek, egy gyerek középen áll, neki nincs széke. Elkiáltja magát: Fúj a szél azokra, akiknek pl. van testvérük.
Ekkor mindenkinek fel kell állnia, akinek testvére van, és egy másik helyre kell ülnie. A középen álló gyerek is igyekszik helyet foglalni. Akinek nem jut hely, középre áll, és most ő talál ki valami újat, amivel minél több társát fel tudja állítani, pl.: Fúj a szél azokra, akik szeretik a palacsintát.
Forrás
Ön- és társismereti, kapcsolatépítő játékok 40-45 perc
Az utolsó tantermi játék már tartalmaz önismereti elemeket is, de még a mozgás a lényeg. Most olyan játékok következnek, ahol a hangsúly egymás jobb megismerésére helyeződik. A gyerekek a nyár alatt is sokat változnak, szükség van újabb és újabb ismerkedésre ahhoz, hogy a csoport jól összerázódjon. A csoportépítést szolgálják tehát a következő játékok.
Kép: 123RF
Szeretem – nem szeretem
A székek maradhatnak körben, a gyerekek kapnak egy-egy írólapot, ami alá helyezzenek egy könyvet vagy füzetet. Mindenki írjon egy listát öt olyan dologról, amit szeret, és öt olyan dologról, amit nem szeret. A listára kerülhet bármilyen tárgy, esemény, hely, tulajdonság stb., személyek neve viszont nem. Ha elkészültek, összehajtogatják a papírokat és odaadják neked. Felolvasod a listákat, a gyerekek pedig próbálják kitalálni, ki írhatta az adott listát.
Mókás újraismerkedés sülhet ki a dologból, ha sikerül jól moderálnod, egy kicsit műsorvezető szerepben.
Csoportalakítás – családalapítás
A listákról kiderült tulajdonságok alapján alkossatok kis csoportokat, amelyek a következő játékban családok lesznek. A csoportalakítás történhet spontán módon, de a te irányításoddal is, attól függően, mennyire találják fel magukat a gyerekek. Arra kell ügyelnetek, hogy minden kis csoportba kerüljön fiú és lány is, lehetőleg közel egyforma arányban.
Amint megalakultak a csoportok, foglaljanak helyet egy-egy asztal körül, és beszéljék meg, ki kicsoda a családban.
A mi házunk
Csoportonként/családonként tervezzetek egy-egy házat, amiben a család együtt fog lakni. Minden családtag igényeit és szükségleteit vegyétek figyelembe, amennyire lehet. Sikerül-e egyezségre jutni? Milyen megoldások, ötletek segítenek ebben?
A rajz felülnézetben ábrázolja az épületet, ha több szintes, akkor minden szintet külön. A kertről, udvarról is készülhet tervrajz.
Végül a csoportok mutassák be egymásnak a terveiket. Beszéljenek arról is, hogyan jutottak egyezségre.
(A feladat Zákeus-otthon címen szerepelt a 3. osztályos anyag 24. óraterve után, a további ötletek között.)
Forrás
Bibliai tanítás – imádság – ének: 10-15 perc
Igeépítő
A Zsoltárok 127,1 és a Példabeszédek 24,3–4 verseit oszd ki a csoportoknak soronként szétvágva és összekeverve. (Nyomtatható változatban megtalálod az Igeépítő c. csatolt dokumentumban: egy oldalon 4 csoport cédulája szerepel.)
Ki tudja a sorokat okosan összeépíteni? Mely sorok tartoznak szorosabban össze? Hova lehet rést, sorközt tenni?
Ha az Úr nem építi a házat,
hiába fáradoznak az építők.
Ha az Úr nem őrzi a várost,
hiába óvják azt az őrök.
Bölcsesség építi a házat,
értelem szilárdítja meg,
és ismeret tölti meg a szobákat
mindenféle drága és kedves értékkel.
Akkor hát ki építi a házat? Az építők? A bölcsesség? A bölcs és okos építők? Vagy/és valaki más? Olvassátok el a zsoltárvers folytatását is:
Hiába keltek korán,
és feküsztök későn:
fáradsággal szerzett kenyeret esztek.
De akit az Úr szeret,
annak álmában is ad eleget.
Adjatok hálát Istennek, hogy ismét „összehozott” benneteket. Hogy egy jó csoportot, szeretetben épülő családot akar belőlünk formálni. Kérjétek őt, hogy legyen veletek egész évben, és egy pillanatra se hagyja abba az építkezést.
Mindenek meghallják – Harangszó 49:1-2.5.7
Mindenek meghallják és jól megtanulják,
Kik segedelmüket nem Istentől várják:
Nincsen Isten nélkül segítség és idvesség.
Hogyha a városnak, avagy háznak népét
Nem az Isten őrzi, hidd el annak vesztét:
Nincsen Isten nélkül segítség és idvesség.
Nagy könnyen az Isten mindent ád azoknak,
Kik csak benne bíznak s hozzá fohászkodnak:
Nincsen Isten nélkül segítség és idvesség.
Boldog, aki lelkét hittel erősíti,
Minden ellenségét bizonnyal meggyőzi:
Nincsen Isten nélkül segítség és idvesség.
A tanmenetet és óraterveket megtalálod a Segédanyagok / Hittan 4 menüpont alatt.
04. Hol fogunk élni? – További ötletek és variációk
/Kategória: Hittan 4, Isten országot/hazát ad népének, vezetőket állít szolgálatba – közösségi kapcsolatok, a közösség élettere, vezetőiKépforrás: 123RF
A teljes Hittan 4 sorozat megjelent szerkesztett, kiegészített formában
a Bölcsesség építi a házat – Játékos hittan 4 című könyvben.
Elérhető a címre kattintva.
Sófárhangok
Sófárhang egy rövid YouTube felvételen
Kép: 123RF
A tanmenetet, óraterveket és a további ötleteket megtalálod a Segédanyagok / Hittan 4 menüpont alatt.
04. Hol fogunk élni? – Átkelés a Jordánon, Jerikó bevétele – óraterv
/Kategória: Hittan 4, Isten országot/hazát ad népének, vezetőket állít szolgálatba – közösségi kapcsolatok, a közösség élettere, vezetőiKépforrás: 123RF
A teljes Hittan 4 sorozat megjelent szerkesztett, kiegészített formában
a Bölcsesség építi a házat – Játékos hittan 4 című könyvben.
Elérhető a címre kattintva.
Témakör: Isten országot/hazát ad népének, vezetőket állít szolgálatba – közösségi kapcsolatok, a közösség élettere, vezetői
Időszak, időtartam: Szeptember 4. hete
Élettéma: Hol fogunk élni? – Isten hazát ad népének
Bibliai téma: Honfoglalás – átkelés a Jordánon, Jerikó bevétele – Józsué 3; 6
04. Hol fogunk élni? – Átkelés a Jordánon, Jerikó bevétele – óraterv
A tanmenetet és óraterveket megtalálod a Segédanyagok / Hittan 4 menüpont alatt.
Királytükör
/Kategória: Ajánlások, KönyvajánlóHitoktatói ötlettár bibliai királytörténetek feldolgozásához
A kötet portréiban 12 királykarakter személyiségvonásai bontakoznak ki: Gedeon és Abímelek, Saul és Dávid, Salamon és Jeroboám történetei új nézőpontból, más megvilágításban kerülnek elő, mint a megszokott. A játékos tevékenységek által igyekszünk bevonni a gyerekeket a történetekben rejlő élethelyzetek korabeli és mai problémáiba, miközben jobban megismerjük emberi természetünket, egymást és önmagunkat is. Az ötlettár feladatait, játékait főleg iskolások (alsós, felsős, ifis) hitoktatásához ajánljuk, de óvodások számára is találunk benne ötleteket. A feladatokkal és játékokkal szeretnénk megmozgatni a különböző képességterületeket, fejleszteni a sokrétű intelligenciát, a problémamegoldó és kreatív gondolkodást, felébreszteni az alkotókedvet és képzelőerőt, serkenteni az együttműködési készséget és erősíteni a csoportkohéziót. Mindez a hitoktató részéről is alkotókedvet és kreativitást, problémákra nyitott és rugalmas gondolkodást igényel. Segédanyagunkban összefoglaló táblázat, drámajáték-szöveg, kidolgozott társasjáték is található.
Előfizetőink ingyenesen letölthetik itt.
Megvásárolható a keresztény könyvesboltokban vagy megrendelhető itt a web-boltunkban:
Királytükör nyomtatott könyv verzió
Királytükör e-könyv (PDF) verzió
08. A zsidóknál miért ősszel van újév?
/Kategória: Kérdések könyveKépforrás: 123RF
Az ókorban az emberek többsége falun lakott, mezőgazdasággal foglalkozott, így az év ritmusát a természet rendje szabályozta. A mi naptárunk a régi római naptárból alakult ki. Itália éghajlata hasonló a miénkhez, de mivel délebbre van, a tavasz hamarabb érkezett, március elején már nyíltak a gyümölcsfák, ekkor kezdték a veteményezést, ezért az év kezdetét is innen számították, március volt az első hónap.
Mai naptárunkban néhány hónap neve őrzi ezt a beosztást. Október jelentése: „nyolcadik hónap” a latin octo – nyolc szóból ered; ebből jön az oktáv szavunk is. Ennek megfelelően december a tizedik hónap a latin decem – tíz szóból, ez is több idegen szóban előfordul.
Újévi üdvözlet – Képforrás: 123RF
Kánaán földjén más volt az éghajlat, mivel délebbre van. A hosszú és száraz nyár csak az aratásra volt alkalmas, télen nem volt fagy, ősszel és tavasszal volt egy esős időszak, amit korai és kései esőnek neveztek. A mezőgazdasági év kora ősszel kezdődött, és ennek megfelelően innen számolták az év kezdetét is. A zsidóság a saját naptárát a szétszórattatásban is megőrizte, ráadásul a Bibliában található időadatok és nemzetségtáblázatok alapján tartják számon az éveket a teremtéstől folyamatosan. Ebben az évben a zsidóknál a mi naptárunk szerint 2018. szeptember 9-én este az 5779. év kezdődik.
Mikor Izrael és Júda az önállóságát elvesztette, a zsidóságnak alkalmazkodnia kellett az asszír-babiloni birodalmak rendjéhez is: A polgári év kezdete így náluk is tavaszra esik, Niszán (Ábib) hónapra (3Móz 23,5), ám ennek első napját nem tekintik ünnepnek. A vallási életben az őszi, Tisri hónap (a hivatalos naptár szerint a hetedik hónap) maradt az év kezdete (Rós hásáná), ezt tették a kürtzengés ünnepévé (3Móz 23,24).
Sófár: egyszerű kosszarv, melyet kürt módjára szólaltatnak meg – Képforrás: 123RF
A zsidóknál nem szokás a zajos óévbúcsúztatás, inkább csendben, családi körben ünnepelnek. Hálát adnak a teremtésért a Teremtőnek, a zsinagógában az egyévi rendbe beosztott szentírási szakaszok hetenkénti felolvasását ilyenkor kezdik újonnan, amit azzal jeleznek, hogy megfújják a sófárt, a kosszarvból készült kürtöt.
A kosszarv arra a kosra emlékezteti őket, amelyet Ábrahám kapott Istentől, hogy azt áldozza fel Izsák helyett: „Akkor fölemelte Ábrahám a tekintetét, és meglátta, hogy ott van egy kos, szarvánál fogva fönnakadva a bozótban. Odament Ábrahám, fogta a kost, és azt áldozta föl égőáldozatul a fia helyett.” (1Mózes 22,13) – Izsák születésének és megkötözésének története minden újévkor előkerül, hogy Isten jelenlétére emlékeztessen, a sófár hangjával együtt.
Sófárt fújó izraelita férfi – Képforrás: 123RF
Közzéteszi: Győri István, református lelkész, egyetemi tanár
03. Veletek van Isten? – További ötletek és variációk
/Kategória: Hittan 4, Isten országot/hazát ad népének, vezetőket állít szolgálatba – közösségi kapcsolatok, a közösség élettere, vezetőiKépforrás: 123RF
A teljes Hittan 4 sorozat megjelent szerkesztett, kiegészített formában
a Bölcsesség építi a házat – Játékos hittan 4 című könyvben.
Elérhető a címre kattintva.
Neveden szólítottalak
Az Ézsaiás 43,1–3.5 igéi szintén bátorító és áldó igék, Mózes áldása mellé illenek. Beveheted ezt is az órai anyagba, csatolva megtalálod a dominókba tördelt változatát is.
De most így szól az Úr,
a te teremtőd, Jákób,
a te formálód, Izráel:
Ne félj, mert megváltottalak,
neveden szólítottalak, enyém vagy!
Ha vízen kelsz át, én veled vagyok,
és ha folyókon, azok nem sodornak el.
Ha tűzben jársz, nem perzselődsz meg,
a láng nem éget meg téged.
Mert én, az Úr vagyok a te Istened,
Izráel Szentje, a te szabadítód!
…Ne félj, mert én veled vagyok!
Ézsaiás dominó
A tanmenetet, óraterveket és a további ötleteket megtalálod a Segédanyagok / Hittan 4 menüpont alatt.
03. Veletek van Isten? – Isten gyülekezete – Izráel, mint népközösség – óraterv
/Kategória: Hittan 4, Isten országot/hazát ad népének, vezetőket állít szolgálatba – közösségi kapcsolatok, a közösség élettere, vezetőiKépforrás: 123RF
A teljes Hittan 4 sorozat megjelent szerkesztett, kiegészített formában
a Bölcsesség építi a házat – Játékos hittan 4 című könyvben.
Elérhető a címre kattintva.
Témakör: Isten országot/hazát ad népének, vezetőket állít szolgálatba – közösségi kapcsolatok, a közösség élettere, vezetői
Időszak, időtartam: Szeptember 3. hete
Élettéma: Veletek van Isten? – a gyülekezet közössége
Bibliai téma: Isten gyülekezete – Izráel, mint népközösség – 5Mózes 31,7–8; 33,27–29; Ézsaiás 43,1–3.5
Üres dominó
Mózes dominó
03. Veletek van Isten? – Isten gyülekezete – Izráel, mint népközösség – óraterv
A tanmenetet és óraterveket megtalálod a Segédanyagok / Hittan 4 menüpont alatt.
01–02. Hol vagyok otthon? – Hogyan lehetek valahol otthon? – Évkezdő hittanóra
/Kategória: Hittan 4, Otthon és kapcsolat, közösség és otthonKépforrás: 123RF
A teljes Hittan 4 sorozat megjelent szerkesztett, kiegészített formában
a Bölcsesség építi a házat – Játékos hittan 4 című könyvben.
Elérhető a címre kattintva.
Témakör: Otthon és kapcsolat, közösség és otthon
Időszak, időtartam: Szeptember 1-2. (teljes) hete – két tanítási óra, ami külön, de egy foglalkozásként is megtartható (évindító gyermekcsendesnap programjának is alkalmas)
Élettéma: Hol vagyok otthon? – Hogyan lehetek valahol otthon? – családi kapcsolatok, kapcsolatépítés, otthonteremtés
Bevezető és ráhangoló jellegű foglalkozás, célja a hittanév motivált elkezdése, a csoportkohézió erősítése, élményszerű tapasztalati tanulás.
Bibliai téma: Család, város, ház, haza – közösségeink – Zsoltárok 127,1–2
Építői a bölcsesség, értelem, ismeret – Példabeszédek 24,3–4
Előkészítés:
Szabadtéri mozgásos játékok 15-20 perc
Kép: 123RF
Fészekfogó
A gyerekek párban helyezkednek el szétszórtan a játéktéren, és páros kézfogással fészkeket alakítanak. Kijelölsz egy fogót és egy menekülőt, akik a párok között fognak futni. Jelre indul a játék, a fogó üldözi a menekülőt, aki bármelyik fészekbe bebújhat (nevezhetjük háznak is). A fészekbe bújást nem szabad akadályozni. Annak a játékosnak kell tovább futnia, aki felé a fészekbe bújó háttal áll. A fogó a fészekből kifutót üldözi tovább. A fészekbe bújt gyerek a fészekben maradó kezét megfogja, és vele új fészket alkot.
Ha a fogó megérinti a menekülőt, mielőtt bebújt volna egy fészekbe, szerepet cserélnek: az addig menekülő lesz az új fogó, a régi fogó pedig a menekülő. Az elfogás csak a fészken kívül érvényes.
Másik változat, amit akkor vess be, ha kezd unalmas lenni a játék: A fészekből kifutó játékosnak most nem menekülni kell, hanem ő lesz az új fogó.
Üsd a harmadikat
A fogó és a menekülő félreáll, amíg a többiek páros körbe állnak, arccal befelé nézve. Tehát kettős kör alakul ki, ahol a párok egymás mögött állnak. Jelre a fogó üldözni kezdi a menekülőt, kívül a körön. A körön belül futni vagy a párok között átfutni egyiküknek sem szabad. Ha a fogó megérinti a menekülőt, szerepcsere történik, és az ellenkező irányba futnak tovább. A menekülő úgy szabadulhat meg, hogy a belső körben az egyik páros elé beáll (ez a ház), mielőtt a fogó hozzáérne. A fogó ezután a páros külső körben lévő tagját üldözi, aki a menekülő beállásával harmadikká vált. A harmadik játékosnak menekülnie kell, nem állhat rögtön sem a saját, sem a szomszéd oszlopa elé. Az a játékos győz, aki a játék ideje alatt egyszer sem lesz fogó.
Játékváltozat: A harmadik játékosnak nem menekülnie kell, hanem ő az új fogó. A játék neve most: Üt a harmadik!
Folyosófogó
A fogó és a menekülő félreáll. A többi játékos kézfogással négy vagy öt soros alakzatban helyezkedik el, folyosókat alkotva (a ház most folyosókból áll). A fogó és a menekülő beáll az egyik folyosóba, és sípjelre indul az üldözés. A fogó és a menekülő is csak a folyosókban mozoghat, kézfogás alatt átbújni vagy átnyúlni nem szabad. Következő sípjelre a tanulók balra negyed fordulatot tesznek, és kézfogással új folyosókat alkotnak. Megváltozik a folyosók iránya, a fogó és a menekülő is új helyzetben találja magát. Ha meghatározott számú folyosóváltás alatt a fogó megérinti a menekülőt, akkor ő a győztes. Ha nem sikerül megérintenie, akkor a menekülő nyer. A következő játékmenetre új fogót és menekülőt jelölsz ki, az ő helyükre a régiek állnak be.
Forrás
Tantermi mozgásos játékok 15-20 perc
Lehet, hogy nem tudtok kimenni szabad térre játszani. Vagy szívesen folytatjátok a teremben is mozgásos játékokkal az udvari fogózást. Mindkét helyzetre alkalmasak a következő, kevesebb helyigényű, mégis intenzív mozgással járó játékok.
Mókusok, ki a házból!
A teremben a székeket támlával összefordítva helyezzétek el, így 2 játékosnak lehet egy háza. Nagyobb létszám esetén 3 vagy 4 széket is összefordíthattok, így többszemélyes házak lesznek. Annyi házra van szükség, hogy minden mókusnak legyen helye. Rajtuk kívül van egy kikiáltó, akinek nem jut hely. Játék kezdetén a mókusok a házakban ülnek, a kikiáltó a házak közt tartózkodik. Amikor elkiáltja: „Mókusok, ki a házból!” – mindenki kiugrik, átfut egy másik házba, és leül valamelyik üres székre. Egy széken csak egy mókus fér el, a későn érkezőnek tovább kell szaladni, és új házat keresni. A kikiáltó is igyekszik beugrani egy házba, és leülni. Akinek nem jut szék, és a házakon kívül reked, az lesz az új kikiáltó.
Forrás: Bújj, bújj, zöld ág… Népi gyermekjátékok (Móra, Bp, 1976, 64-65. o.)
Székfoglaló
A teremben szétszórva helyezitek el a székeket, mindenkinek jut egy, amire leül. A játékvezetőnek is van széke, de ő nem ül rajta, hanem távolról elindul a széke felé. A többiek átüléssel próbálják megakadályozni, hogy üres székhez jusson. Meddig tart a székhez jutás? Szerepváltással több játékforduló következhet. Ki lesz az ügyesebb székfoglaló?
Forrás: Játékkönyv, Szerk: Kaposi László, II. kerületi Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft., Marczibányi Téri Művelődési Központ, Bp, 2013, 33-34. o.
Fúj a szél azokra
A játékosok körben ülnek, egy gyerek középen áll, neki nincs széke. Elkiáltja magát: Fúj a szél azokra, akiknek pl. van testvérük.
Ekkor mindenkinek fel kell állnia, akinek testvére van, és egy másik helyre kell ülnie. A középen álló gyerek is igyekszik helyet foglalni. Akinek nem jut hely, középre áll, és most ő talál ki valami újat, amivel minél több társát fel tudja állítani, pl.: Fúj a szél azokra, akik szeretik a palacsintát.
Forrás
Ön- és társismereti, kapcsolatépítő játékok 40-45 perc
Kép: 123RF
Szeretem – nem szeretem
A székek maradhatnak körben, a gyerekek kapnak egy-egy írólapot, ami alá helyezzenek egy könyvet vagy füzetet. Mindenki írjon egy listát öt olyan dologról, amit szeret, és öt olyan dologról, amit nem szeret. A listára kerülhet bármilyen tárgy, esemény, hely, tulajdonság stb., személyek neve viszont nem. Ha elkészültek, összehajtogatják a papírokat és odaadják neked. Felolvasod a listákat, a gyerekek pedig próbálják kitalálni, ki írhatta az adott listát.
Mókás újraismerkedés sülhet ki a dologból, ha sikerül jól moderálnod, egy kicsit műsorvezető szerepben.
Csoportalakítás – családalapítás
A listákról kiderült tulajdonságok alapján alkossatok kis csoportokat, amelyek a következő játékban családok lesznek. A csoportalakítás történhet spontán módon, de a te irányításoddal is, attól függően, mennyire találják fel magukat a gyerekek. Arra kell ügyelnetek, hogy minden kis csoportba kerüljön fiú és lány is, lehetőleg közel egyforma arányban.
Amint megalakultak a csoportok, foglaljanak helyet egy-egy asztal körül, és beszéljék meg, ki kicsoda a családban.
A mi házunk
Csoportonként/családonként tervezzetek egy-egy házat, amiben a család együtt fog lakni. Minden családtag igényeit és szükségleteit vegyétek figyelembe, amennyire lehet. Sikerül-e egyezségre jutni? Milyen megoldások, ötletek segítenek ebben?
A rajz felülnézetben ábrázolja az épületet, ha több szintes, akkor minden szintet külön. A kertről, udvarról is készülhet tervrajz.
Végül a csoportok mutassák be egymásnak a terveiket. Beszéljenek arról is, hogyan jutottak egyezségre.
(A feladat Zákeus-otthon címen szerepelt a 3. osztályos anyag 24. óraterve után, a további ötletek között.)
Forrás
Bibliai tanítás – imádság – ének: 10-15 perc
Igeépítő
A Zsoltárok 127,1 és a Példabeszédek 24,3–4 verseit oszd ki a csoportoknak soronként szétvágva és összekeverve. (Nyomtatható változatban megtalálod az Igeépítő c. csatolt dokumentumban: egy oldalon 4 csoport cédulája szerepel.)
Ki tudja a sorokat okosan összeépíteni? Mely sorok tartoznak szorosabban össze? Hova lehet rést, sorközt tenni?
Ha az Úr nem építi a házat,
hiába fáradoznak az építők.
Ha az Úr nem őrzi a várost,
hiába óvják azt az őrök.
Bölcsesség építi a házat,
értelem szilárdítja meg,
és ismeret tölti meg a szobákat
mindenféle drága és kedves értékkel.
Akkor hát ki építi a házat? Az építők? A bölcsesség? A bölcs és okos építők? Vagy/és valaki más? Olvassátok el a zsoltárvers folytatását is:
Hiába keltek korán,
és feküsztök későn:
fáradsággal szerzett kenyeret esztek.
De akit az Úr szeret,
annak álmában is ad eleget.
Adjatok hálát Istennek, hogy ismét „összehozott” benneteket. Hogy egy jó csoportot, szeretetben épülő családot akar belőlünk formálni. Kérjétek őt, hogy legyen veletek egész évben, és egy pillanatra se hagyja abba az építkezést.
Mindenek meghallják – Harangszó 49:1-2.5.7
Mindenek meghallják és jól megtanulják,
Kik segedelmüket nem Istentől várják:
Nincsen Isten nélkül segítség és idvesség.
Hogyha a városnak, avagy háznak népét
Nem az Isten őrzi, hidd el annak vesztét:
Nincsen Isten nélkül segítség és idvesség.
Nagy könnyen az Isten mindent ád azoknak,
Kik csak benne bíznak s hozzá fohászkodnak:
Nincsen Isten nélkül segítség és idvesség.
Boldog, aki lelkét hittel erősíti,
Minden ellenségét bizonnyal meggyőzi:
Nincsen Isten nélkül segítség és idvesség.
Igeépítő
01–02. Hol vagyok otthon? – Hogyan lehetek valahol otthon? – Évkezdő hittanóra
A tanmenetet és óraterveket megtalálod a Segédanyagok / Hittan 4 menüpont alatt.
03. Miért nevezték Kánaánt tejjel és mézzel folyó földnek?
/Kategória: Kérdések könyveKépforrás: 123RF
Izráel ősatyja, Ábrahám Isten hívására elhagyta ősei földjét. Amikor egy termékeny vidékre, Kánaán földjére érkezett, csodálatos ígéretet kapott: „A te utódaidnak fogom adni ezt a földet!” (1Mózes 12,7) Ábrahám utódai, Izráel népe később Egyiptomból szabadulva a pusztai vándorlás során értek el újra az ígéret földje határáig. Mózes ekkor kémeket küldött ki, akik jó híreket hoztak a földről: olyan termékeny, hogy joggal nevezik azt tejjel-mézzel folyó földnek:
„Szedtek gránátalmát és fügét is… Negyven nap múlva visszatértek a föld kikémleléséből. Visszamentek, és megérkeztek Mózeshez, Áronhoz és Izráel fiainak egész közösségéhez… Beszámoltak nekik meg az egész közösségnek, és megmutatták nekik a föld gyümölcseit… ezt mondták: Elmentünk arra a földre, ahová küldtél bennünket. Valóban tejjel és mézzel folyó föld az, ilyen a gyümölcse!” (4Mózes 13,23–27)
Gránátalma, alma, méz – a Ros Hásáná (év kezdete) ünnep jelképei – Képforrás: 123RF
Kánaán földje jó földrajzi adottságának és a tenger közelségének köszönhette termékenységét, nagyobbrészt erdős dombvidék, csak északon voltak magasabb hegyek. A nyár meleg, de a tenger közelsége miatt reggelente derült időben bőséges harmat üdíti fel a növényeket. Az északi határszélen a közel háromezer méter magas Hermón hegyen télen sok hó esett, ami csak nyár végére olvadt el. Ha onnan fújt a szél, mindig hozott egy frissítő záport, amit Hermón harmatjának neveztek, és az Úr áldásához hasonlították. „Olyan ez, mint mikor a drága olaj a fejről lecsordul a szakállra, Áron szakállára, amely leér köntöse gallérjára. Olyan, mint a Hermón harmatja, amely leszáll a Sion hegyére.” (Zsolt 133,2)
A hófödte Hermón a Hula-tó partja felől, Észak-Izraelben – Képforrás: 123RF
Kánaán földjének különlegessége volt a kiszámítható időjárás. A fő termény a kenyérgabona volt, amit nyár végén vetettek el. Az ősz pár hetes kiadós esővel kezdődött, és mivel ez jött a vetés után, ezt nevezték korai esőnek. Az enyhe télen a vetés jól áttelelt. A tél végén jött még egy esős időszak tavasszal, ekkor fejlődtek ki a kalászok, ez az eső volt a késői eső. A korai nyár beérlelte a vetést, így pünkösdre, kb. május végére már mindig arattak. A korai és kései eső a kiszámíthatóságnak, Isten hűségének volt a jele: „Ismerjük hát meg, törekedjünk megismerni az Urat! Eljövetele biztos, mint a hajnalhasadás, eljön hozzánk, mint az őszi eső, mint a tavaszi eső, mely megáztatja a földet.” (Hós 6,3–4)
Fügefa nőtt egy romos kőfal mellett – a képen a fal mögül kandikál ki – Képforrás: 123RF
A föld gazdagságát mutatta, hogy több olyan gyümölcstermő fa nőtt, ami vadon is megélt. Ha ültették, akkor is kevés gondozást igényelt, csak a termést kellett leszedni. Ilyen volt az évszázadokig is termőképes olajfa, vagy az itt vadon is terjedő füge, aminek a termése, a fügekalácsként ismert aszalt füge nagy cukortartalma miatt a nehéz munkát végzők, a sokat gyalogló kereskedők, katonák eledele volt. Ezt hordták magukkal, olyan volt, mint ma a csokoládé. A szőlőből a pontuszi, nagy szemű, mag nélküli fajták voltak elterjedve, ezeket a mediterrán országokban ma is termesztik, néha nálunk is kapható. Akkoriban még nem került be Amerikából a filoxéra betegség, ha leszúrták a szőlő egy vesszőjét, megfogant, és öreg fákra futtatva lugast alkotott, pár év múlva pedig már termett.
Aszalt füge füzérek a gyümölcsárusnál – Képforrás: 123RF
A saját szőlő és fügefa a jólét, a bőség jelképe lett, Mikeás próféta a Messiás uralkodását a bőség és béke korszakaként jövendöli meg: „Nép a népre kardot nem emel, hadakozást többé nem tanul. Mindenki a saját szőlőjében vagy fügefája alatt ülhet, senki sem háborgatja őket. (Mik 4,4) Ezzel Kánaán gazdagsága, a tejjel és mézzel folyó ország annak az előképévé vált, hogy az Úr a jövőben még sok jót készít az Ő népének.
Szerzetesek által gondozott szőlő az izraeli Latrunban, a trappista kolostor kertjében – Képforrás: 123RF
Közzéteszi: Győri István, református lelkész, egyetemi tanár
06. Mikor esik már?
/Kategória: Kérdések könyveKépforrás: 123RF
Sokszor feltesszük ezt a kérdést, türelmetlenek vagyunk, ha porosak az utak, mert rég nem esett eső. Sokszor okoljuk a klímaváltozást a nyári kánikula miatt. A tőlünk délebbre fekvő országok már az ókorban is szárazabbak voltak, és a bibliai helyszínek többsége ide tartozott. A sivatagos vidéken még nagyobb kincs volt a víz, jó példa erre Egyiptom, amit már az ókorban a Nílus ajándékának neveztek.
Homokdűne tükröződése a Nílus vizén Asszuánnál, Egyiptom déli részén – képforrás: 123RF
A Nílus évenkénti áradása nagy mennyiségű szerves hordalékot hozott, az afrikai erdők korhadékát az esők belevitték a Nílusba, így áradás után a folyópartot termékeny iszapréteg borította. Mai képpel olyan volt, mintha zsákszámra öntözték volna ki a virágföldet. Az egyiptomiak hamar rájöttek, hogy ha ezt a lerakódott humuszos réteget a terméketlen homokhoz keverik, akkor az is termővé válik. Már csak a vízellátást kellett megoldani, amihez csatornákat, víztározókat építettek. Pontosan kiszámolták a csatornák lejtését, és olyan magasra építették, hogy áradáskor a folyóból kifolyó víz megtöltötte őket. Így a csatornákban és tározókban megmaradt vizet egész évben tudták öntözésre használni, a mi gémeskútunkhoz hasonló szerkezettel merték ki a földekre. Egyiptomban annyi élelmiszert, főleg gabonát termeltek, hogy eladásra is jutott belőle.
József testvérei is gabonáért mentek Egyiptomba, amikor Kánaán földjén éhínség támadt. Aztán Izráel népe nagyra nőtt, és az egyiptomiak szolgálatra fogták őket, amiből Mózes vezetésével csodás úton szabadultak ki. A negyven évi pusztai vándorlás során a mai Sinai félszigeten át mentek észak felé. Útközben sokszor visszakívánkoztak Egyiptomba, mert a pusztában nem volt mód földművelésre, ha az állatok legelője elfogyott, tovább kellett menni. Amikor beértek az ígéret földjére, elcsodálkoztak, hogy milyen gazdag az a föld, az ország nagyobb része termékeny dombvidék volt. A tenger közelsége és az erdős vidék biztosította, hogy mindig legyen elegendő csapadék.
Kilátás a Tábor-hegyről: Jezréel völgye és a környező dombvidék – képforrás: 123RF
Csak annyi erdőt irtottak ki, amennyi területre a földműveléshez szükség volt. Jóval később, még Dávid idejében is éltek oroszlánok a területen. A pásztorfiú Dávidnak sokszor kellett a nyájat ezektől megvédeni. Márpedig ha volt oroszlán, bizonyos, hogy sok fűevő állat is élt itt, gazellák, antilopok. Ez a helyzet az asszír hódítás idején változott meg, az akkori hadviselés azzal járt, hogy teljesen letarolták a megszállt területet, mert a városok ostromához sok fára volt szükség. A falakkal szemben farönkökből tornyot építettek, ha ennek teteje magasabb volt, mint a városfal, akkor íjjal, parittyával is át tudtak lőni a várfalon.
Asszír dombormű – képforrás: 123RF
Samária és Jeruzsálem ostroma során az asszírok kiirtották a környékbeli erdőket. Mikor a zsidók a babiloni fogság után visszatértek, lepusztult fátlan országot találtak. Ezsdrás és Nehémiás újraszervezte az országot, a templomot is újjáépíttette, és újraindult az istentisztelet. Korábban bizonyára olyan erdős volt a város környéke, hogy nem kellett szabályozni az áldozathoz szükséges fa beszerzését, könnyen megoldották. Vagy az hozott fát, aki áldozni akart, vagy a vidékről érkező zarándokok szedtek össze annyi fát a város közelében, hogy az oltáron mindig éghetett a tűz. A fogság után a kiirtott erdők miatt ez már gondot jelentett, Nehémiásnak ezért kellett szabályozni, hogy kik és hogyan hordjanak fát a jeruzsálemi templomba az áldozatokhoz: „Megállapítottam a papok és a léviták tennivalóját, mindenkinek a maga munkáját, és azt, hogy meghatározott időben hozzák be a tűzifát” (Neh 13,30–31).
Sajnos az erdőirtás a következő évszázadokban is folytatódott, az egymást váltó hódítók fát nem ültettek, de mindegyik irtotta az erdőket, hiszen az akkori földközi-tengeri birodalmaknak a hajóépítéshez rengeteg fára volt szüksége. A Kr. e. 1. századtól a rómaiak tartották megszállva Izráel földjét, őket váltották a bizánciak, majd a törökök, és mindenki pusztította az itteni erdőket.
Júdea hegyei között Izraelben – képforrás: 123RF
A 19. században megkezdődött a szétszórtságban élő zsidók visszatelepedése őseik földjére. (Ez volt a cionista mozgalom, a jeruzsálemi Sion, héberül Cion hegy nevéből.) A visszatérő zsidók lepusztult, sivatagos terület találtak, ahol csak nomád beduinok éltek. A visszatelepülők eleinte mezőgazdasági telepeket, kibbucokat hoztak létre, ahol a földet közösen művelték, a szűkös csapadékot is felfogták az épületek tetejéről. Ők alkalmazták először a csepegtető öntözést, hogy a kevés víz párolgás nélkül eljusson a növények gyökeréhez.
Víztakarékos csepegtető öntözőrendszer – képforrás: 123RF
Ahogy nőtt a kibbucok által megművelt terület, egyre több vízre volt szükség. Az 1948-ban létrejött a modern Izráel állam elő intézkedése volt, hogy a Jordánból indulva csővezetéket építettek ki, amin az öntözővizet messzebbre is lehet szállítani. Ez persze azóta is folyamatos feszültséghez vezet, hiszen a szomszédos arab államoknak is szüksége van a vízre, a hírekben sokszor hallunk a Golán-fennsíkról. Nemcsak stratégiailag fontos, de itt van több folyó forrása is. Az igazi vita emiatt van, hogy ki vezetheti el a források vizét öntözésre. Az arabok közt is terjed a városias életmód, egyre több vízre lenne szükség, ezért bizonyára köztük is sokszor elhangzik a kérdés: Mikor esik már?
A Tábor-hegy egy virágzó mandulakert felől – képforrás: 123RF
Közzéteszi: Győri István, református lelkész, egyetemi tanár
05. Mi mindenre jó az olajfa?
/Kategória: Kérdések könyveKépforrás: 123RF
Az olajfa a Bibliában az egyik legtöbbször említett növény. Olasz hatásra nálunk az oliva név terjedt el, így nevezzük a fa termését és az abból készült olajat is. Trianonig az olajfa hazánkban is őshonos volt, a mai Horvátország területéről a termőterület átért a tengerparton Olaszországba, ahonnan az oliva elnevezés származik. Nálunk más növényi olajokat is használtak, pl. napraforgó- és repceolaj, ezért a faolajat ezektől megkülönböztetve nevezték olivának. Mivel a bibliai tájakon csak az olajfa olaját ismerték, ott az olaj mindig az olivaolajat jelenti.
A sok célra hasznos olajfa – képforrás: 123RF
A fa latin neve, olea europaea arra utal, hogy az ma Dél- Európában, a Fekete tengertől Portugáliáig mindenütt elterjedt haszonnövény. Ám az olajfa ázsiai eredetű, őshazája a mai iraki-török határvidék, innen Örményországig ma is vadon is él az erdőkben, de már nagyon régen elterjedt egész Ázsiában. Európában a görögök, majd a rómaiak terjesztették el.
A Bibliában az olajfa az első név szerint megnevezett kultúrnövény, az özönvíz leírásában olvasunk róla: „Estére megjött hozzá a galamb, és íme, már egy leszakított olajág volt a csőrében.” (1Mózes 8,11) Azóta lett az olajágat hozó galamb a megbékélés jelképe. Később a választott népnek ígért „tejjel mézzel folyó” Kánaán gazdagságának felsorolásában is szerepel. Izráel népe az Úr gondviselését látta abban, hogy az olajfa termése sokféle célra használható, és a fa megél a kövek között is, ahol mást nem lehetne termelni: „Az ÚR vezette egymaga, nem volt vele idegen isten. A föld magaslatain hordozta, a mező termésével etette. Mézzel táplálta a sziklából, olajjal a kősziklából.” (5Mózes 32,12–13)
Olajfa termése – képforrás: 123RF
Az olajfáért mint Isten áldásáért adott hálát Jób is: „amikor lépteim tejszínben fürödtek, és mellettem a kősziklából is patakokban ömlött az olaj” (Jób 29,6).
Az olaj volt az egyik legfontosabb élelmiszer, használták sütésre, főzésre. Nagyon népszerű volt az olajjal készült kenyérféle, olyan alapételnek számított, hogy az volt a szegény, akinek már erre sem jutott. Amikor Illés próféta idején éhínség volt Izráelben, a sareptai özvegyasszony ilyet készített a próféta számára (1Királyok 17). Ma Izráelben és a szomszédos országokban mindenütt népszerű étel, ami segít elképzelni, mit süthetett a sareptai özvegy Illésnek. A régi, Károli-fordítás pogácsának nevezi, az újfordítás lepénynek. Ismerjük a mai receptet, valószínűleg hasonló lehetett a sareptai özvegy kenyérkéje is. Ki ehet próbálni:
Hozzávalók: 50 dkg liszt, 40 gramm élesztő, 3 dl jó minőségű olivaolaj, kevés só. Elkészítése: Csészében egy dl meleg vízben elkeverünk egy kanál lisztet és az élesztőt, összekeverjük a lisztet az olajjal, beleöntjük a felfuttatott élesztőt, összegyúrjuk kicsit, pihentetjük, zsemle méretűre szaggatjuk, forró sütőben kb. 200 fokon 20 perc alatt barnára sütjük.
Olaj, olajbogyó, kenyér – a bőség jelei – képforrás: 123RF
Az ókorban az olajat testápolásra is használták, naponta kenték be a fejüket olajjal. Ezt csak akkor hagyták ki, ha valaki gyászolt vagy böjtölt, ezzel jelezték, hogy most befelé fordulnak, nem törődnek a mindennapi testápolással. Mikor Dávid király Betsabétől született gyermeke meghalt, a gyászt ezzel fejezte be: „Ekkor fölkelt Dávid a földről, megfürdött, megkente magát, ruhát váltott” (2Sámuel 12,20).
Az ókori görög görög orvosok feljegyezték, hogy kevesebb a juhok közt a fájós lábú, nem gyullad be a folyton növő és letöredező körmük, ha az olajfák alatt legeltették őket. Innen kiindulva megfigyelték, hogyha szüretkor az olajfa leveleit nem szedik ki, hanem belekerül a présbe, akkor az olajnak nagyobb a sebgyógyító hatása. Nagy Sándor azt hirdette a katonáiról, hogy sebezhetetlenek, ami így inkább csak legenda, de annyi alapja volt, hogy hadjáratai idején ügyelt rá, hogy otthoni olajjal el legyenek látva. Olajjal kenték be testüket a katonák, így kevesebbet szenvedtek a páncél okozta horzsolásoktól, ami az akkori hadseregek állandó gondja volt.
Az evangéliumokban is sokszor olvasunk az olajfáról és az olajról, közismert az irgalmas samaritánus története, aki utazóként elsősegélyre olajat tart magánál: „Egy arra utazó samaritánus pedig, amikor odaért hozzá és meglátta, megszánta, odament, olajat és bort öntött sebeire” (Lukács 10,33).
A Gecsemáné-kert Jeruzsálemben – képforrás: 123RF
Jeruzsálem mellett volt az Olajfák hegye. Jézus sokszor tartózkodott itt a tanítványaival, innen siratta el a várost hitetlensége miatt, itt volt a Gecsemáné-kert, ahol Jézus a szenvedésére készült, ide jöttek érte a katonák Júdás vezetésével.
Amikor a zsidók a 19. századtól kezdtek visszaköltözni őseik földjére, kiderült, hogy a török időkben lepusztított országban alig van gyümölcsfa. Az európai fajták nem bírták az itteni klímát, de az olajfa jól megél a köves és nehezen öntözhető területen is, ma újra egész olajfaerdők virulnak Izráelben.
Olajfakert egy izraeli kibucban, a Negev-sivatagban – képforrás: 123RF
Az 1948-ban létrejött Izráel állam címerében is a hétágú gyertyatartót két olajfaág fogja közre.
képforrás: 123RF
Közzéteszi: Győri István, református lelkész, egyetemi tanár