Képforrás: 123RF
- Bibliai történet: Zsoltárok 104,1–4; Lukács 24,50 – 53; ApCsel 1,4–14
- Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, testi-mozgásos, természeti, vizuális-térbeli, kapcsolati, logikai-matematikai, egzisztenciális
- Tevékenység: Vershallgatás-versmondás, felhők megfigyelése, karakterjáték; csoportmunka: kollázskészítés, memóriakártya készítése, memóriajáték; mesehallgatás: bibliai történet meseformában, beszélgetés, képalkotás a mese nyomán
Felhők az égen (Verbális-nyelvi, testi-mozgásos, természeti, vizuális-térbeli)
„Felhő, hova szállsz felettem?” – teszi fel a kérdést Kovács András Ferenc Felhő című versében. A négysoros verset megtaláljuk a Levélszárnyak c. irodalmi szöveggyűjtemény 66. oldalán, illetve ritmusjelzéssel együtt a Felhők az égen című 1-2. osztályos tanegységben (a címre kattintva). A tanegység feladatait nyugodtan átalakíthatjuk óvodai foglalkozás keretei közé.
Olvassuk fel a verset a gyerekeknek, felelgetve meg is tanulhatjuk. Majd menjünk ki az udvarra vagy egy közeli parkba felhőlesre. Leheveredhetünk a fűbe vagy plédekre, pokrócokra, amit magunkkal viszünk. Figyeljük meg a felhők színét, formáját, vonulását, ahogy lassan átalakulnak, alakot váltanak.
Kép: 123RF
Milyen alakokat látnak, fedeznek fel a gyerekek a felhőkben? Nevezzék meg őket, adhatnak nevet is nekik. Így a felhővonulás egy kis mesejátékká válhat a szemünk előtt.
Felhőműhely (Vizuális-térbeli, kapcsolati, logikai-matematikai)
A gyerekek kis csoportokban alakítsanak egy-egy felhőműhelyt. A műhely tagjai közösen, együttműködve alkossanak az alábbi képalakító feladatok közül választva:
Felhőkollázs
Színes, gyűrt és egyéb (pl. áttetsző selyem) papírokból vágjanak ki a gyerekek különböző felhőformákat, és állítsanak össze belőlük egy felhőképet. A formák részben takarhatják egymást. A formákat nagyobb méretű alaplapra ragaszthatják.
Képek forrása:
Kép: 123RF
Felhőmemória
Előzetesen készítsünk az átlagos memóriakártyánál kicsit nagyobb felhősablont. A sablon segítségével rajzoljunk és vágjunk ki felhőformákat műszaki rajzlapból. A gyerekek a kivágott formákat kapják meg párosával, ezekre ragasszanak különböző színű és mintázatú papírokat. Egy-egy felhőpár készüljön minden színből-mintából, legyen könnyen felismerhető, hogy összetartoznak. Ha valahol kilóg a rátét papír, vágják körül a formát.
Ha a csoport elkészült a felhőpárjaival, próbálják ki a játékot a hagyományos memóriakártya-szabályok szerint. A játék elején a felhőformák fehér háta látszik (bárányfelhők), amiket megfordítva színes esőfelhőkké, illetve viharfelhőkké alakítunk. És közben keressük a párokat.
Felhőmese a hazatérésről – a mennybemenetel ünnepe (Verbális-nyelvi, természeti, vizuális-térbeli, egzisztenciális)
Ha felhős az ég, nézzünk ki az ablakon, vagy menjünk ki az udvarra.
Mit látunk az égen? Látjuk-e a Napot?
Hol van most a Nap? Honnan tudjuk, hogy ott van az égen? (nappali világos van)
És hol van most Isten? A felhők mögött? A Nap mögött? Vagy még azon is túl?
Isten ott van mindenütt, de egy láthatatlanná tévő köpenyt vett magára: a világosságot.
Palotáját az egek mögé építette, és égablakon át nézi a világot, szelekkel és felhőkkel küld üzenetet a földre: hogy gondoskodik rólunk, és nagyon szeret. Szeretetből küldte ezt a mesét is:
Miklya Zsolt: A felhőküldött
Isten egyszer kiválasztott egy felhőt. Fiatal volt még, de tiszta, fehér és göndör, akár egy bárány. Különben is kedvencei voltak az ugrándozó barik meg a szelekkel fogócskázó, bárány alakú felhők.
– Te leszel a küldöttem – mondta a felhőnek. – Indulj a földre, ott vár a fiam, akit az emberek megöltek, de én feltámasztottam, és szeretne már hazajönni. Csak azért vár még, hogy találkozzon a barátaival, mert nagyon szereti őket is. De eljött a búcsúzás ideje. Te leszel az, aki segít neki hazatérni.
A göndör felhőbárány kicsit megszeppent, de aztán boldogan ugrott, és szélbarátjával útnak indult. Útba ejtették a nagy tavat, a Galileai-tengert, ahol Jézus barátai olyan sokat halásztak. A tó fölött a felhőbárány legelészett kicsit, és erőre kapott. Egy kanyargó, gyors folyó fölött folytatták az útjukat, míg egy nagy pálmaligethez nem értek. A pálmák mögött egy kisváros házai tűntek fel. Még egy utolsó párafalat a folyó fölött, és nekivágtak a száraz hegyi útnak. Nemsokára feltűntek egy nagy város gyönyörű fehér falai és temploma.
– Isten városa ez, és az ott Isten háza – súgta a felhő szélbarátja. – Mi a szomszédos hegyre megyünk, ahonnan jól látszik majd az egész város. De hiába szép, itt ölték meg Isten Fiát, a Krisztust. Itt támasztotta fel őt Atyja a halálból, most is itt van a barátaival, búcsúzni készül.
A felhőbárány megállt egy olajfaliget fölött, hogy pihenjen kicsit és körülnézzen. A városfalak szikráztak a napsütésben, csak néha suhant végig rajtuk egy-egy felhőárnyék. „Istenem, milyen szép! – gondolta. – Köszönöm, hogy engem választottál erre az útra!” Nem messze tőlük egy kis csapatra lett figyelmes. Lassan közeledtek a város felől, és körülvettek egy fehér ruhás férfit, aki beszélt hozzájuk. Ruhája sugárzott és vonzott, a felhőbárány lassan elindult felé.
– Ő az, Jézus, Isten Fia – súgta a szélbarátja.
A felhőbárány pedig csak ment és ment, egyre lejjebb ereszkedve, és egyszer csak ott találta magát a férfi előtt. – Áldott az Atyám, aki ezt a felhőt küldte – mondta Jézus a körülötte állóknak –, ő küld majd nektek erőt országából, a mennyből. Te pedig, bárányom – fordult a felhőhöz –, takarj be engem! – és a felhőbe lépve emelkedni kezdett.
– Jól van, jó és hű szolgám, hát elhoztad a fiamat! Nem marad el a jutalmad – mondta palotája udvarán Isten. – Készülj, mert visszatérsz a földre. Eső leszel, áldott esővé válsz az olajfák felett.
Mesehallgatás után beszélgessünk, a gyerekek mondják el érzéseiket, tegyék fel kérdéseiket. Legjobb, ha spontán beszélgetés alakul ki, aminek során kiegészíthetjük a történetet, választ adhatunk a felmerülő kérdésekre.
Beszélgetésértékű, ha a gyerekek rajzban, képalkotásban is kifejezhetik a gondolataikat, érzéseiket. Készítsenek rajzot, festményt vagy kollázsképet a felhőmese nyomán. Alkalmazhatják a már ismert képalkotó technikákat, akár vegyesen is. A kollázskészítéshez színes és mintás papírokon kívül szalagok, fonalak, flitterek is felhasználhatók.
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
12-4. Napkuckó
/Kategória: Kuckóév, NapkuckóKépforrás: 123RF
A pitypang és a Nap (Vizuális-térbeli, természeti, verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, testi-mozgásos)
Pitypang- és Napmese
Nézzük meg Gryllus Vilmos Pitypang című dalának animációját először hang nélkül (0:09-től 0:38-ig, kattints a címre). Magyarázatot se adjunk hozzá, csupán a kérdést tegyük fel: Mit láttatok? Meséljétek el! – Miután meghallgattuk a „mesét”, pontosítsunk (ha szükséges):
Milyen virágot láttatok? Ki tudja, mi a neve?
Mi történt az égen? Mi történt a földön? Mi történt a virággal?
Mesélés és válaszkeresés után hallgassuk meg a dalt, és persze nézzük meg újra az animációt.
Mi történt a zöld mezővel és a kék éggel?
Miben hasonlít egymásra a pitypang és a Nap?
Ki látott már pitypangmezőt?
Pitypang- és Napkép
A répából vágjunk kézbe fogható kerek nyomdadúcokat, amivel telepöttyezhetik a gyerekek a „zöld mezőt”.
Lásd: Zöldségnyomda-ötletek
A „kék mezőbe” kéznyomdával fessenek napképet, ami sugaraival kitölti a teljes felületet. Lásd: Kéznyomda napkép
Kép: 123RF
Pitypangkoszorú
Készítését lépésről lépésre követhetjük itt:
Pitypangkoszorú készítése
A sárga koszorú mire emlékeztet?
Kép: 123RF
A Nap kincsei (Verbális-nyelvi, természeti, testi-mozgásos, kapcsolati, egzisztenciális, vizuális-térbeli)
Arany Nap
A Nappal beszélgetni is lehet. Szabó Lőrinc Arany nap című versében vajon ki beszélget a Nappal? Olvassuk fel a gyerekeknek a verset (elérhető a címre kattintva), majd fejtsük meg együtt: Ki beszélgethet a Nappal?
Beszéljük meg, min dolgozik a Nap? Miből áll az ő munkája? Miket „gyárt”? Mi mindent köszönhetünk neki? Mit jelent az embereknek a szén? Tudjátok-e, hogy régen sokan fűtöttek szénnel, és szénnel működtek a gőzmozdonyok is. De hogyan keletkezett a szén? Rengeteg sok évvel ezelőtt mocsaras területeken iszapba süllyedtek az erdők, és a föld mélyében az elhalt növények alakultak át szénné. A növényeket a Nap táplálta, tehát a szén is a Nap munkájának köszönhető.
Osszuk ki a gyerekek közt a vers szerepeit: először a versbeszélő gyerek és a Nap szerepét, majd a növények: fák, búza, krumpli, szőlő, mogyoró, spenót és a tücskök, bogarak szerepét.
A növények keressenek maguknak jó helyet, ahol meggyökerezhetnek és növekedhetnek. A tücskök és bogarak mászkálhatnak, röpködhetnek a játékterületen. A Nap kaphat egy sárga sapkát vagy arany koronát, és felmászhat egy magasabb helyre (mászóka, faág vagy a teremben asztal, létra). Majd spontán játékkal játsszák el a gyerekek a beszélgetést, megjelenítve közben az élőlények mozgását is.
Nyárnyomda
Kép: 123RF
Nap és pajzs
A Nap végzi a munkát, de a Gazda, az Ajándékozó maga az Isten. A Napot, a Nap erejét (energiáját) is neki köszönhetjük. A 84. zsoltár is erről beszél:
Boldog az az ember,
akinek te vagy ereje,
aki a te utaidra gondol.
…
Mert nap és pajzs az Úr,
kegyelmet és dicsőséget
ad az Isten.
Zsoltárok 84,6.12
Miért hasonlíthatjuk Isten erejét a Naphoz?
Miben hasonlít egymáshoz a Nap és a pajzs? Mi a szerepe a pajzsnak? (védelem, az ellenség fegyvereitől)
Készíthetünk a gyerekekkel nagyméretű pajzsokat, aminek alapja hullámkarton dobozból kivágott kerek forma lehet (ezt előre ki kell vágnunk), amire a gyerekek kéznyomdázással vagy az ujjaikkal festhetnek Napot. A kerek Nap-pajzsokat maguk elé tartva játszhatnak, majd felfüggeszthetjük a pajzsokat a teremben egy magasban kifeszített zsinórra.
Árnyékvetők, legyezők (Verbális-nyelvi, természeti, testi-mozgásos, vizuális-térbeli)
Napból is megárt a sok. Van, amikor már elviselhetetlen a napsütés, a hőség. Ilyenkor árnyékot keres állat és ember, és még a hűvös szellőnek is örül (Ézsaiás 4,6). Jónás is így húzódott egy bokor árnyékába a hőség elől (Jón 4,5–6).
Feszítsünk ki napellenzőként pokrócokat, vásznakat a játéktéren, aminek az árnyékába behúzódhatnak a gyerekek. Ha meg tudjuk oldani, profi „napvitorlát” is szerezhetünk erre a célra szülői vagy intézményi segítséggel.
Kép: 123RF
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
12-3. Napsütő, napsüti
/Kategória: Kuckóév, NapkuckóKépforrás: 123RF
Napsütő játékok (Zenei-ritmikus, testi-mozgásos, kapcsolati)
Naphívogató
Kézfogással alkossunk kört, és mondogassuk a Süss ki, nap kezdetű mondókát, miközben a karokat lendítjük hátra-előre negyedértékenként:
Süss ki, nap, (ti-ti-tá)
süss ki, nap, (ti-ti-tá)
Isten napocskája. (ti-ti-ti-ti tá-tá)
Süssünk, süssünk valamit
Játsszunk rétestekerő, rétessütő játékot: Kézfogással sorba állunk, és a sor az elöl álló vezetésével csiga alakúvá tekeredik össze. Közben a játékdalt énekeljük (kottával együtt elérhető a címre kattintva):
Süssünk, süssünk valamit,
azt is megmondom, hogy mit:
Lisztből legyen kerekes,
tölteléke jó édes.
Sodorva, tekerve,
túróval bélelve,
csigabiga, rétes,
Piros pecsenye
Párba állnak a gyerekek, páronként egymással szemben. Kezüket előrenyújtva tenyerüket egymásra helyezik a párok. Akinek alul van a keze, az kezdi a játékot: gyors mozdulattal próbál rácsapni a játszótársa kézfejére. Ha sikerül, újra alulra teszi a kezét, és megint ő üt. Ha nem sikerül, kezet cserélnek, és a másik játékos készül ütni. Amikor már pirosodnak a kézfejek, a pecsenyesütést abba lehet hagyni.
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
12-2. Napképek
/Kategória: Kuckóév, NapkuckóKépforrás: 123RF
Napkeleten… (Zenei-ritmikus, testi-mozgásos, természeti, verbális-nyelvi)
Kézfogással alkossunk kört, és énekeljük a „napkeleti” dalt a „Karácsonynak éjszakáján” c. ének dallamára (dalszöveg: ifj. Kádár Ferenc). Az éneket az alábbi mozgásokkal kísérhetjük:
Napkeleten a Nap felkel, – karokat lassan magasba emeljük
Beköszönt a fényes reggel.
Éjjel-nappal, télben-nyárban, – a felemelt karokat ingatjuk jobbra-balra
Bízom az Úr oltalmában!
Kerek világ, körbe járja – karokat leengedve körbejárunk
Istenünknek gondossága.
Éjjel-nappal, télben-nyárban, – karokat lassan előrenyújtva a körközép felé lépkedünk
Bízom az Úr oltalmában! – karokat leengedve hátralépkedünk a kiinduló helyzetbe
Bizony, a napok múlása, a nappalok-éjszakák váltakozása és az évszakok váltakozása is annak köszönhető, hogy a Föld „körtáncot jár”: megfordul a tengelye körül (egy nap alatt), és kering a Nap körül (egy év alatt).
A Bibliában a zsoltáros így dicséri Istent, és így mutatja be teremtményét, a Napot:
Az egek hirdetik Isten dicsőségét,
kezének munkájáról beszél a menny.
Nappal a nappalnak adja át e szót,
éjjel az éjjelnek adja tudtul.
…
Sátrat készített a napnak,
amely mint vőlegény jön ki szobájából,
örül, mint egy hős, hogy futhat pályáján.
Elindul az ég egyik szélétől,
átível a másik széléig,
nincs rejtve melege elől semmi.
Zsoltárok 19,2–3.5–7
Mihez hasonlít a zsoltárban a Nap? – Ő a Vőlegény, ő a hős, aki körbejár az égen, és meleget ad minden élőnek a Földön. (Vö. Máté 5,45)
„Egyszerű ez” – írja József Attila egyik versében (Egyszerű ez, részlet):
Lement a nap nyugaton,
Följött a nap keleten.
Egyszerű ez.
Él az, aki eleven.
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
12-1. Szél és Nap
/Kategória: Kuckóév, NapkuckóKépforrás: 123RF
Találós vándorok (Verbális-nyelvi, természeti)
Két vándorral találkozunk a következő két találós kérdésben. Kitaláljátok, hogy kik ők?
Kép: 123RF
Honnan jön? Senki se tudja.
Azt se, merre visz az útja.
Kéményeken furulyáz,
tőle lobban a parázs.
Hátán felhő lovagol,
nád előtte meghajol.
A fák róla beszélnek,
minek hívják, no?
*
Úton megyen, nem poroz,
vízen megyen, nem csobog,
nádon megyen, nem suhog,
sáson megyen, nem susog,
eső érik, nem ázik,
ha fagy éri, nem fázik.
Az első vándor a szél, róla már sokat beszéltünk. Miről ismerhető fel, hogy róla van szó? (soroljuk a jellemzőit) Miről ismerhető még fel a mondókában? (A záró rímpárról: beszélnek / no: szélnek)
A második vándor a napsugár. Őt már nehezebb felismerni. Milyen a „járása”? Hogyan jut el mindenhova a napsugár? (Nincs lábnyoma, nincs „teste”, nincs hangja – mégis mindenhova eljut.)
Ki melyik vándorral találkozna szívesebben egy gyalogtúrán? Aki válaszol, indokolja is meg. (Az indoklásban fontos szempont, hogy milyen időben, milyen évszakban történik a találkozás. Kora tavaszi hűvösben inkább a napot várjuk, lessük, mikor süt ki. Nyári hőségben viszont jobban esik a hűsítő szél, mint a forró napsütés.)
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
11-6. Tűz-víz, szél-föld játékok
/Kategória: Felhő- és szélkuckó, KuckóévKépforrás: 123RF
Tűz, víz, szél, föld (Természeti, testi-mozgásos, verbális-nyelvi)
Vészhelyzeteket játszunk, a gyerekek szétszórtan helyezkednek el a teremben vagy külső játéktéren. A pedagógus a „SZÉL – VÍZ – FÖLD – TŰZ” szavakat kiáltja random egymás után. A kulcsszavakra a gyerekek mozgással reagálnak:
A vészhelyzet után nyugodjunk meg, csituljunk le egy kicsit: Felelgetve mondjuk el Weöres Sándor Mi volnék? című négysoros versét (elérhető a címre kattintva).
Mondogassuk a verset mímes-mozgásos játékkal:
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
11-5. Pünkösdi játék és virágséta
/Kategória: Felhő- és szélkuckó, KuckóévKépforrás: 123RF
Pünkösdi király és királyné (Testi-mozgásos, kapcsolati, vizuális-térbeli, zenei-ritmikus)
A pünkösdi szokásjátékokhoz tartozik a pünkösdi király választása és a pünkösdikirályné-járás. Válasszunk mi is pünkösdi királyt és királynét a gyerekekkel.
A pünkösdi király kiválasztásában a lányok segítenek: Páronként oszlopba állnak, egymással szembe, néhány lépés távolságra. Minden pár kifeszít a lábai körül egy-egy összekötött gumipertlit, térd alatti magasságban. Ezen az akadálypályán ugrálnak végig a fiúk zárt, páros lábbal úgy, hogy minden pertliközbe beugranak, majd onnan ki, és ugyanígy tovább. Aki kihagy egy pertliközt vagy hozzáér a pertlihez, kiáll. Aki hiba nélkül végigér a pályán, az nehezebb fokozattal folytatja a következő fordulóban. Ehhez a lányok térdmagasságba emelik lábuk körül a gumipertlit. A versenyben maradt fiúk a nehezített pályán ugrálnak végig páros lábbal. Ha most sem dől el a verseny, a harmadik fordulót rendezhetjük fél lábon ugrálással. Aki itt győz, megérdemli, hogy fejére kerüljön a királyi korona egy napra. Ünnepélyesen megkoronázzuk egy aranyszínű papírkoronával.
Pünkösdi királyné nem a legügyesebb lány lesz, nem is a legszebb, hanem a legkisebb. Készítsünk a fejére koszorút papírvirágokkal. A gyerekek rajzoljanak tavaszi virágokat (levél és szár nélkül), vágják ki, és ragasszuk a virágokat egy papírpántra. Ami nem fér rá, azt elhelyezhetjük egy kosárkában.
Sétáltassuk meg a pünkösdi királynét a teremben, a már ismert pünkösdi ének alábbi változatát énekelve. Eközben négy lány – a királynő négy udvarhölgye – tartson egy színes kendőt a királyné feje fölé, így vezessék a pünkösdi királyhoz.
Piros pünkösd napján
mindenek újulnak,
a kertek, a mezők
virágba borulnak.
Én kicsike vagyok,
nagyot nem mondhatok,
de ki nem nyílhatok,
csak úgy illatozok.
A lányok mozgásigénye nem kisebb, mint a fiúké, ezért érdemes az udvarhölgyeket hasonló módon kiválasztani, mint a pünkösdi királyt. Így a lányok sem maradnak ki a „jóból”, az izgalmas ügyességi játékból, ami most szerepcserével történik, a fiúk tartják a gumipertli-akadálypályát.
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
Ódor Fanna: Pünkösdi cseresznye
/Kategória: Média, ÜnnepKépforrás: 123RF
Réka és a nagyapja cseresznyét szedtek a kertjükben. A kislány a közelgő ünnepre gondolva kérdezősködni kezdett:
– Papa, pünkösdkor mit csinált Jézus? Mert karácsonykor megszületett, nagypénteken meghalt… ugye, jól mondom? – majd amikor a férfi bólintott, folytatta. – És húsvétkor feltámadt. Aztán felment az Apukájához, aki a mi Apukánk is… – itt megint megakadt kicsit, felnézett a nagyapjára – és… és mit csinált utána?
– Figyelj csak, Kedves! – fogta két kezébe a férfi unokája kezecskéit. – Amikor tavaly elutaztunk a mamával, hiányoztunk neked?
– Nagyon! – vágta rá azonnal.
– És sírtál is?
– Nem. Nem sírtam, mert tudtam, hogy visszajöttök. És hallgattam a meséket, amiket felolvastál nekem. Meg beszéltünk telefonon… – mondta emlékei között kutatva. – Olyan volt, mintha velem lennél. Sokszor úgy aludtam el este, hogy a mesédet hallgattam, és reggel újra meg kellett hallgatnom, mert belealudtam – csacsogott, és apró, hófehér fogacskái csak úgy csillogtak. –Velem volt belőletek egy darab – mondta olyan hangsúllyal, mint aki végkövetkeztetésre jut valamivel kapcsolatban.
– Jaj, de szépen mondtad! – dicsérte meg nagyapja. – Ismételd meg, kérlek!
– Velem volt belőled egy darab – mondta Réka, most már csak a férfire fókuszálva.
– Pontosan ezt tette Jézus. Elküldte a Szentlelket, hogy velünk legyen Belőle egy darab. Ez történt pünkösdkor.
– Papa, benned van Szentlélek? – faggatózott tovább Réka, és most már valóban szedte is a cseresznyét.
– Igen, bennem is és benned is van Szentlélek, Kedves – mondta most már komolyan a férfi. – A szívünk lehelete az. Ha a szívedben ott van a Jóisten, akkor a szádon olyan szavak jönnek ki, amik kedvesek, szeretettel vannak teli. – Pici gondolkodás után megkérdezte: – Ez milyen fa?
– Cseresznyefa – vágta rá Réka kérdő tekintettel, mert gyanús volt neki, hogy ennyire kézenfekvő a válasz.
– Honnan tudod? – jött a következő kérdés.
– Hogy cseresznye van rajta. Azon – mutatott a másik fára – már látszanak a pici almák, mert az almafa.
– Pontosan. Jézus azt mondta, hogy a gyümölcseiről lehet megismerni a fát. A cseresznyefán mindig cseresznye fog teremni, az almafán mindig alma. Ha az életed gyümölcsei jók: kedvesen beszélsz, szeretettel fordulsz mindenki felé, helyesen gondolkodsz, akkor jó fa vagy. Az pedig csak úgy lehet, hogy benned van Isten, mert Ő a Jóisten, Ő maga a jóság. Érted, Kedves?
– Igen. Értem. Papa, akkor benned tényleg ott van a Szentlélek.
– Benned is, Kedves, benned is – biztatta a kislányt a férfi.
– És nem fogy ki? – kérdezte aggodalmasan. – Tudod, mint a benzin a kocsiból…
– Hát, a kocsit is tankolni kell….
Cseresznyés lepény recept
Mini cseresznyés pite muffinformában
11-4. Szeles-piros nap
/Kategória: Felhő- és szélkuckó, KuckóévKépforrás: 123RF
Szeles nap (Természeti, verbális-nyelvi)
Vajon milyen napunk lesz? Találkozunk-e ma a széllel vagy a szellővel? Vagy csak szélcsend lesz? Esteleg vihar készül?
A gyerekek reggeltől kezdve figyeljék meg, hogy tapasztalnak-e szelet. Meg tudják-e állapítani, merről fúj a szél?
Ha találkoznak széllel útközben, vajon szemből, oldalról vagy hátulról éri őket? Jól esik-e, szeretik-e a szelet?
Amikor megérkeznek az oviba, köszönhetünk egymásnak így: Szél napot!
Majd beszélgessünk a szeles tapasztalataikról.
Szélfogó (Testi-mozgásos, kapcsolati)
A farkincafogóhoz hasonlóan játszhatjuk, de most nem állatok lesznek a játékosok, hanem lángnyelvek. Minden menekülő gyerek ruhájának nyakába tűzünk egy piros szalagot, ami futás közben lobog a szélben. A fogó lesz a szélvihar, aki el akarja kapni a lángnyelveket. Ha utolér egy menekülőt, akkor a szalagot kell elkapnia a nyakából. Ha már elég sokat gyűjtött, magasba tartva lobogtatja, és így kiált:
Szél, szélvihar vagyok,
lángokat lobogtatok.
Ki cserél velem helyet?
Azok közül a lángnyelvek közül jelentkezhet valaki, akik nem vesztették még el a szalagot. Ha többen jelentkeznek, a szélvihar választja ki, hogy kivel cserél. A lángszalagokat újra feltűzzük a menekülők nyakába, és indulhat a szélfogó új futama.
A játék végére a gyerekek arca garantáltan piros lesz.
Szélforgók (Vizuális-térbeli, testi-mozgásos)
A szélforgó készülhet (kattints rá)
A hurkapálcákra a radíralapot előre felerősíthetjük.
Ha piros vagy hozzá közeli színárnyalatú papírokkal dolgozunk, a forgók ágai a lángnyelveket idézik. Így a szél és a lángnyelvek találkoznak, és együtt keltenek vidám, élénk hatást.
Kép: 123RF
A gyerekek a forgókat fújhatják, szaladgálhatnak velük, de elhelyezhetjük a szabadban is, ahol a szél hozza forgásba őket.
Szeles lángok (Verbális-nyelvi, egzisztenciális, vizuális-térbeli)
Meséljük el a gyerekeknek a pünkösdi csoda történetét (ApCsel 2,1–6).
Kép: 123RF
Majd készítsünk a pünkösdi szelet és lángokat idéző szalagmodelleket. Néhány ötlet a megvalósításhoz:
Ha minden gyerek kezében van egy szalagpálca, micsoda lobogást idézhetünk meg. S ha mellé a szél zúgását utánozzuk, kész a pünkösdi csoda. Főleg, ha a szívünk megtelik Lélekkel.
Piros nap (Vizuális-térbeli, testi-mozgásos, kapcsolati, természeti, egzisztenciális)
A pünkösdhöz hozzá tartozik a piros szín, ahogy az esküvőhöz a fehér, a gyászhoz a fekete. Miért is ne viselhetnénk pünkösdkor pirosat, az élet, a tűz jelét. A népszokásaink is ezért vannak tele pirossal.
Tartsunk a szeles nap mellett piros napot is, íme néhány ötlet:
Kép: 123RF
Piros pünkösd napján (Zenei-ritmikus, egzisztenciális)
Hallgassuk meg az Én kicsike vagyok kezdetű népéneket, és dúdoljuk mi is a dallamát (elérhető a címre kattintva).
Énekeljük a pünkösdi szokásdal Elhozta az Isten című változatának 2-3. versszakát (Jézust áldja énekünk 96., elérhető a címre kattintva):
Mindenek újulnak:
A kertek, a mezők
Virágba borulnak.
Én kicsike vagyok,
Nagyot nem szólhatok,
Mégis az Istennek
Dicséretet mondok.
Kép: 123RF
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
11-3. Szelek szárnyán
/Kategória: Felhő- és szélkuckó, KuckóévKépforrás: 123RF
Jó barátok (Verbális-nyelvi, testi-mozgásos, természeti, kapcsolati)
Játsszunk „Mi lenne, ha” játékot az alábbi mondatkezdetekkel. Mondjuk hangosan a mondat elejét, majd a gyerekek közül egy vállalkozó folytassa a mondatot. Pl.: Ha zápor volnék… …meglocsolnám a kertet.
Nem muszáj kerek mondattal válaszolni, de akár több mondattal is lehet, ha valakinek mesélős kedve van.
Egy-egy mondatkezdethez több folytatást is meghallgathatunk. Minden új esetben ismételjük meg a mondat kezdetét is.
Kép: 123RF
A játék után olvassuk fel Kányádi Sándor Ha én zápor volnék című versét (elérhető a címre kattintva). Figyeljék meg a gyerekek, a versben hogyan folytatódnak a mondatok.
Ki beszél a versben? Honnan tudjuk, hogy kiről van szó?
Mit tenne ő, ha zápor, napfény, harmat vagy szellő lenne?
Miért gondolja ezeket a kislány? Mit jelent számára a zápor, napfény, harmat és szellő?
Mit gondoltok, csak egy kislánynak lehet jó barátja a zápor, a napfény, a harmat és a szellő?
Ha kisfiú beszélne, mit változtatnátok meg a versben?
Hogyan változna az utolsó versszak? („Fiú vagyok, s ezért…” / „Gyerek vagyok, s ezért…”)
Barátkozzunk tovább a záporral, a napfénnyel, a harmattal és a szellővel. A gyerekek alkossanak négy csoportot, és a csoportok játsszák el mozgással azt, amit a szereplőjük csinál a vers szerint:
Végül alkossunk egy nagy kört kézfogással, és mondjuk együtt az utolsó versszakot, mindenki a szerint, hogy lány vagy fiú. A „napfény” szónál emeljük a karokat magasba, a „szellő” szónál kezdjük el lengetni jobbra-balra:
Kislány/fiú vagyok, s ezért
harmat, napfény, zápor
s a vidám szellő is
igaz, jó barátom.
Kép: 123RF
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
11-2. Hova szállsz, felhő?
/Kategória: Felhő- és szélkuckó, KuckóévKépforrás: 123RF
Felhők az égen (Verbális-nyelvi, testi-mozgásos, természeti, vizuális-térbeli)
Olvassuk fel a verset a gyerekeknek, felelgetve meg is tanulhatjuk. Majd menjünk ki az udvarra vagy egy közeli parkba felhőlesre. Leheveredhetünk a fűbe vagy plédekre, pokrócokra, amit magunkkal viszünk. Figyeljük meg a felhők színét, formáját, vonulását, ahogy lassan átalakulnak, alakot váltanak.
Kép: 123RF
Milyen alakokat látnak, fedeznek fel a gyerekek a felhőkben? Nevezzék meg őket, adhatnak nevet is nekik. Így a felhővonulás egy kis mesejátékká válhat a szemünk előtt.
Felhőműhely (Vizuális-térbeli, kapcsolati, logikai-matematikai)
A gyerekek kis csoportokban alakítsanak egy-egy felhőműhelyt. A műhely tagjai közösen, együttműködve alkossanak az alábbi képalakító feladatok közül választva:
Felhőkollázs
Képek forrása:
Kép: 123RF
Felhőmemória
Előzetesen készítsünk az átlagos memóriakártyánál kicsit nagyobb felhősablont. A sablon segítségével rajzoljunk és vágjunk ki felhőformákat műszaki rajzlapból. A gyerekek a kivágott formákat kapják meg párosával, ezekre ragasszanak különböző színű és mintázatú papírokat. Egy-egy felhőpár készüljön minden színből-mintából, legyen könnyen felismerhető, hogy összetartoznak. Ha valahol kilóg a rátét papír, vágják körül a formát.
Ha a csoport elkészült a felhőpárjaival, próbálják ki a játékot a hagyományos memóriakártya-szabályok szerint. A játék elején a felhőformák fehér háta látszik (bárányfelhők), amiket megfordítva színes esőfelhőkké, illetve viharfelhőkké alakítunk. És közben keressük a párokat.
Felhőmese a hazatérésről – a mennybemenetel ünnepe (Verbális-nyelvi, természeti, vizuális-térbeli, egzisztenciális)
Ha felhős az ég, nézzünk ki az ablakon, vagy menjünk ki az udvarra.
Mit látunk az égen? Látjuk-e a Napot?
Hol van most a Nap? Honnan tudjuk, hogy ott van az égen? (nappali világos van)
És hol van most Isten? A felhők mögött? A Nap mögött? Vagy még azon is túl?
Isten ott van mindenütt, de egy láthatatlanná tévő köpenyt vett magára: a világosságot.
Palotáját az egek mögé építette, és égablakon át nézi a világot, szelekkel és felhőkkel küld üzenetet a földre: hogy gondoskodik rólunk, és nagyon szeret. Szeretetből küldte ezt a mesét is:
Miklya Zsolt: A felhőküldött
Isten egyszer kiválasztott egy felhőt. Fiatal volt még, de tiszta, fehér és göndör, akár egy bárány. Különben is kedvencei voltak az ugrándozó barik meg a szelekkel fogócskázó, bárány alakú felhők.
– Te leszel a küldöttem – mondta a felhőnek. – Indulj a földre, ott vár a fiam, akit az emberek megöltek, de én feltámasztottam, és szeretne már hazajönni. Csak azért vár még, hogy találkozzon a barátaival, mert nagyon szereti őket is. De eljött a búcsúzás ideje. Te leszel az, aki segít neki hazatérni.
A göndör felhőbárány kicsit megszeppent, de aztán boldogan ugrott, és szélbarátjával útnak indult. Útba ejtették a nagy tavat, a Galileai-tengert, ahol Jézus barátai olyan sokat halásztak. A tó fölött a felhőbárány legelészett kicsit, és erőre kapott. Egy kanyargó, gyors folyó fölött folytatták az útjukat, míg egy nagy pálmaligethez nem értek. A pálmák mögött egy kisváros házai tűntek fel. Még egy utolsó párafalat a folyó fölött, és nekivágtak a száraz hegyi útnak. Nemsokára feltűntek egy nagy város gyönyörű fehér falai és temploma.
– Isten városa ez, és az ott Isten háza – súgta a felhő szélbarátja. – Mi a szomszédos hegyre megyünk, ahonnan jól látszik majd az egész város. De hiába szép, itt ölték meg Isten Fiát, a Krisztust. Itt támasztotta fel őt Atyja a halálból, most is itt van a barátaival, búcsúzni készül.
A felhőbárány megállt egy olajfaliget fölött, hogy pihenjen kicsit és körülnézzen. A városfalak szikráztak a napsütésben, csak néha suhant végig rajtuk egy-egy felhőárnyék. „Istenem, milyen szép! – gondolta. – Köszönöm, hogy engem választottál erre az útra!” Nem messze tőlük egy kis csapatra lett figyelmes. Lassan közeledtek a város felől, és körülvettek egy fehér ruhás férfit, aki beszélt hozzájuk. Ruhája sugárzott és vonzott, a felhőbárány lassan elindult felé.
– Ő az, Jézus, Isten Fia – súgta a szélbarátja.
A felhőbárány pedig csak ment és ment, egyre lejjebb ereszkedve, és egyszer csak ott találta magát a férfi előtt. – Áldott az Atyám, aki ezt a felhőt küldte – mondta Jézus a körülötte állóknak –, ő küld majd nektek erőt országából, a mennyből. Te pedig, bárányom – fordult a felhőhöz –, takarj be engem! – és a felhőbe lépve emelkedni kezdett.
– Jól van, jó és hű szolgám, hát elhoztad a fiamat! Nem marad el a jutalmad – mondta palotája udvarán Isten. – Készülj, mert visszatérsz a földre. Eső leszel, áldott esővé válsz az olajfák felett.
Mesehallgatás után beszélgessünk, a gyerekek mondják el érzéseiket, tegyék fel kérdéseiket. Legjobb, ha spontán beszélgetés alakul ki, aminek során kiegészíthetjük a történetet, választ adhatunk a felmerülő kérdésekre.
Beszélgetésértékű, ha a gyerekek rajzban, képalkotásban is kifejezhetik a gondolataikat, érzéseiket. Készítsenek rajzot, festményt vagy kollázsképet a felhőmese nyomán. Alkalmazhatják a már ismert képalkotó technikákat, akár vegyesen is. A kollázskészítéshez színes és mintás papírokon kívül szalagok, fonalak, flitterek is felhasználhatók.
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.