grafika © Kelemen Czakó Rita

• Bibliai történet: 2Királyok 14,23–29; 17,1–17; Ámósz 3,7–8; 5,10–15; 7,7–15; 9,11–15
• Intelligenciatípus: Természeti, verbális-nyelvi, kapcsolati, vizuális-térbeli, egzisztenciális, zenei-ritmikus
• Tevékenység: Az oroszlán mint uralkodói jelkép megfigyelése; bibliai történetmesélés: Ámósz próféta fellépése, ítélet Izráel ellen, asszír hódítás; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, bűnbánati ének

 

Az oroszlán hangja (Természeti, verbális-nyelvi, kapcsolati, vizuális-térbeli)

Felismerik-e a gyerekek az oroszlán hangját az állathangok között?

Tegyünk néhány próbát: Az interneten található Állathangok című gyűjteményből (kattints a címre, és görgess a videók alá) válasszunk ki ötöt, köztük az oroszlánét. A gyerekek hunyják le a szemüket, és maradjanak csendben, hogy semmi se vonja el a figyelmüket. Majd sorban egymás után kattintsunk az öt állatra, és hallgassuk meg a hangjukat. Pl.:

• bivaly, bárány, elefánt, oroszlán, farkas
• tehén, ló, oroszlán, hiéna, tigris

Melyik az oroszláné? Miről ismertétek fel?

Felismertétek-e a többi állatot? Melyiknek van félnivalója az oroszlántól?

Hallgassuk meg az oroszlán hangját hosszabban is: Oroszlánbőgés

Mit tennétek, ha túrázás közben, kint a szabadban egyszer csak megszólalna a közelben egy oroszlán?

Bizony, a bibliai időkben előfordult ilyen a pusztán, és aki vitéz harcos vagy pásztor volt, mint Dávid, az szembeszállt az oroszlánnal is, és legyőzte.

 

Az asszír uralkodókat is ábrázolták úgy, mint aki legyőzi az oroszlánt. Ez mutatta az uralkodó és a birodalom erejét. Asszurbanipal asszír király oroszlánvadászatát ábrázolja ninivei palotájának domborműve (Kr. e. 7. század): Asszurbanipal oroszlánvadászaton

A képen emberarcú szárnyas bika és oroszlán látható II. Asszurnazirpal palotájából (Kr. e. 9. század, British Múzeum), akik mint isteni erővel rendelkező lények őrizték a palota kapuját.

Képforrás: 123RF

Asszíria olyan erős volt a korabeli országok között, mint egy oroszlán. És bizony, kíméletlenül meghódították Mezopotámia területét, majd terjeszkedni kezdtek a szomszédos országok felé is.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

grafika © Kelemen Czakó Rita

• Bibliai történet: 2Királyok 14,23–27; 2Krónika 2,14–15; Jónás 1 – 4
• Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, vizuális-térbeli, önismereti, egzisztenciális, zenei-ritmikus
• Tevékenység: Információgyűjtés Tudod-e kérdésekkel és képek, térkép megfigyelésével; bibliai történetmesélés: Jónás próféta példatörténete; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, tanító-bátorító ének szövegvariációval

 

Betűk és hajók népe (Verbális-nyelvi, kapcsolati, vizuális-térbeli)

Tudod-e kérdésekkel kezdjük az órát:

Tudod-e,

• mit jelent a Biblia szó? – »könyvek«
• a Biblia szó honnan származik? – A görög biblion (»könyvecske«) többes számú alakja.
• a görög biblion szó honnan ered? – A föníciai Biblosz város nevéből.
• mi köze volt Biblosznak a könyvekhez? – A föníciaiak kereskedelemből éltek, a görögök tőlük ismerhették meg az írás alapanyagát, az egyiptomi papiruszt.
• mi köze volt a föníciaiaknak az íráshoz? – Ők használták először a hangok jelölésére a betűket, tehát a hangjel-betűírás tőlük származik.
• a föníciaiak hol, milyen útvonalon kereskedtek? – Kiváló hajósok voltak, bejárták a Földközi-tenger déli partvidékét, eljutottak egészen Hispániáig, a mai Spanyolország területéig.
• melyek a legismertebb föníciai városok? – A már említett Biblosz, valamint Tírusz és Szidón. Tírusz királyával szoros kereskedelmi kapcsolatban volt Dávid és Salamon király. Szidón királyának a lánya volt Jezábel, az izráeli Aháb király felesége. És Sarepta városa is Szidónhoz tartozott, ahol Illés menedéket talált egy özvegyasszonynál.
• mi volt a föníciai kereskedelem „hódító” módszere? – Nem területeket hódítottak, mint a nagy birodalmak, hanem kereskedelmi telepeket hoztak létre a kikötésre alkalmas helyeken. Számos kereskedővárosuk épült, egyik legismertebb az észak-afrikai Karthágó.
• melyik föníciai kereskedőváros szerepel a Bibliában? – Tarsís, amely valahol Hispánia, a mai Spanyolország déli részén lehetett (pontos helyét nem ismerjük), a Földközi-tenger legnyugatibb részén.

A kérdések után figyeljük meg

• egy föníciai hajó ábrázolását egy 2. századi szarkofág domborművén;
• egy föníciai hajó látszati és metszeti képét, a rakomány elhelyezését a hajón;
• a főbb föníciai városok és kereskedelmi útvonalak térképét, amin jól látszik, hogy főleg a part menti vizeken hajóztak;
• valamint azt a föníciai hajómásolatot, amivel rekonstruálták a Kr. e. 6. századi föníciai utazást, megkerülve az afrikai kontinenst.

Kép: 123RF

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

grafika © Kelemen Czakó Rita

• Bibliai történet: 1Királyok 22,41–43; 2Királyok 8,16–19.25–27; 11 – 12
• Intelligenciatípus: Testi-mozgásos, kapcsolati, verbális-nyelvi, önismereti, egzisztenciális, zenei-ritmikus
• Tevékenység: Csendkirály, lopakodó játék, beszélgetés a játékélményről; bibliai történetmesélés: Jóás trónra kerül, és kijavíttatja a templomot; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, hálaadó ének szóló-kórus felelgetéssel

 

Csendkirály (Testi-mozgásos, kapcsolati, verbális-nyelvi, önismereti)

Játszunk csendkirályt, amit valószínűleg ismernek már a gyerekek. Tegyünk középre egy nagyobb támlás vagy karosszéket, az lesz a trón. Válasszunk ki valakit, ültessük a trónra, és kössük be a szemét: ő lesz a Csendkirály. A többiek körülötte helyezkednek el, több lépés távolságra, egy nagyobb körben. Közülük is kiválasztunk valakit tekintettel vagy érintéssel, aki igyekszik nesztelenül megközelíteni a királyt, és megérinteni a trónt. Ha a király a legkisebb zajt hallja, odamutat. Ha igaza van, a lopakodó visszamegy a helyére. Ha a lopakodó zavartalanul meg tudja érinteni a trónt, ő lesz a következő Csendkirály. A játékot hasonlóan folytatjuk, lehetőleg mindenki legyen legalább egyszer lopakodó, és több királyváltásra is kerüljön sor.

 

Végül beszéljük meg:

Milyen érzés volt trónon ülni? Milyen érzés volt elvenni valakitől a trónt? Milyen érzés volt a kudarc játék közben?

Még a játék is azt mutatta, micsoda versengés tud kialakulni a trónért, a győzelemért, ami hatalommal jár. Pedig ez csak gyerekek játéka volt. A valóság sokszor még kegyetlenebb harcot produkál.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

grafika © Kelemen Czakó Rita

• Bibliai történet: 1Királyok 19,16.19–21; 2Királyok 2,1–18
• Intelligenciatípus: Testi-mozgásos, kapcsolati, verbális-nyelvi, önismereti, egzisztenciális, zenei-ritmikus
• Tevékenység: Tükörjáték, beszélgetés a mester-tanítvány viszonyról; bibliai történetmesélés: Elizeus elhívása, Illés elragadtatása; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, imádságos ének

 

Mester és tanítványa játék (Testi-mozgásos, kapcsolati, verbális-nyelvi, önismereti)

Tükörjátékot játszunk, amely a hitoktató és a csoport között zajlik. A hitoktató mint mester kiáll a gyerekek elé, akik felállnak vele szemben mint tanítványok. A mester némán, a mozdulataival eljátszva tesz valamit, amit a gyerekek a mozdulatsor után pontosan megismételnek. Pl.:

• magához int valakit,
• köszönt valakit,
• imádkozik,
• olvas a Bibliából,
• magára teríti a köpenyét/kabátját,
• leveszi a kabátját és a széktámlára teríti,
• végül leül a székére.

Miután mindenki leült, beszéljük meg, mi történt a játék során:

Mit tett a mester, és mit tettek a tanítványok?
Ki bizonyult jó tanítványnak?
Mi a véleményetek erről az „oktatási” módszerről?
Miben vezet eredményre a pontos és hűséges másolás? Milyen tevékenységeket érdemes így tanulni, illetve tanítani?
Miben vezet eredményre inkább a próbálgatás, a kreativitás? Ezt mikor érdemes alkalmazni?

Az ószövetség korában nem iskolában, tantermekben tanultak a fiatalok. Hanem egy tapasztalt mester adta át tudását a tanítványainak. A mester megmutatta, mit hogyan kell csinálni, a tanítvány pedig megismételte és begyakorolta a mozdulatait. Isten emberei, a próféták között is volt egy-egy mester, aki az Istentől kapott lélekkel és bölcsességgel kiemelkedett a többiek közül. Istentől kapta a tekintélyét, a követői, tanítványai pedig úgy tekintettek rá, mint aki Isten akaratát közvetíti a számukra. Már Sámuel próféta körül volt egy ilyen csoport, akikkel Saul király is találkozott. A próféták tanítványait prófétafiaknak is nevezték, mert a prófétát atyjukként tisztelték, és sokszor egy közösségben éltek.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

grafika © Kelemen Czakó Rita

• Bibliai történet: 1Királyok 16,23–33; 17–18; Zsoltárok 81,9–11
• Intelligenciatípus: Vizuális-térbeli, verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
• Tevékenység: Tizenkét kövecske: emlékeztető beszélgetés; bibliai történetmesélés: Aháb és Illés, a Karmel-hegyi istenítélet; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, zsoltárversek értelmezése, ünnepi zsoltárének

 

Tizenkét kövecske (Vizuális-térbeli, verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)

Szórjunk ki a gyerekek elé az asztalra tizenkét kis követ. (Legjobb most a zúzott kő.)

Kérdezzük meg: Mire emlékeztetnek a kövek? – Hallgassunk meg néhány megoldást. Bizonyára elhangzik Izrael törzseinek száma is.

Majd osszuk a tizenkét követ kétfelé 2+10 arányban. – Most mire emlékeztetnek a kövek?

Bizony, Izráel országa Salamon uralkodása után kettészakadt: Az északi és Jordánon túli törzsek Izráel néven új királyságot alkottak, amelynek Jeroboám lett a királya. – Tíz követ tömörítsünk össze egy tenyérnyi területre, és helyezzünk el a két végén egy-egy teamécsest.

Két kövecskét helyezzünk el tőlük elkülönülve, és helyezzünk rájuk is egy teamécsest.

Izráel és Júda elszakadt hát egymástól, külön országgá lettek, mindkét országnak más volt a királya, és máshova jártak Istent imádni, hiába volt Jeruzsálemben a templom. Izráel két városában (Dánban és Bételben) is áldozóhalmot emeltek, aranyborjút állítottak fel, és áldozatokat mutattak be neki, mondván, hogy ők így tisztelik Istent.

Pedig Istennek nem ez volt a szándéka, ő a népét lelki egységben szerette volna látni a Templom körül.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.