Képforrás: 123RF

• Bibliai történet: Zsoltárok 35,1; 42,2–3; 50,10–11; 57,8–11; 65,10–14; 90,1–2; 96,10–13; 121,1–4; 126,5; 127,1–2
• Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
• Tevékenység: Igeolvasás: szemelvények a Zsoltárok könyvéből; a gondolatritmus felismerése a zsoltárigékben, kreatív zsoltárírás; egy zsoltárparafrázis és az igeszakasz összehasonlítása, zenehallgatás, éneklés

 

Ébredj, lant és hárfa (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)

A Biblia leginkább úgy él bennünk, mint történetek könyve, mint Isten népének a története. Pedig a történetekben, a történetek között számos imádság, áldás, prófécia is található, amelyek jelentős része költemény. A Zsoltárok könyve a Biblia ima- és énekgyűjteménye, csak a dallamok nem maradtak fenn. A zsoltárokat énekmondók és dalköltők írták. Leghíresebb közülük Dávid, aki több mint hetven zsoltár szerzője a feliratok szerint. De Mózes és Salamon, Dávid fia is írt zsoltárokat. Ászáf híres énekmondó volt, Dávid az énekesek vezetőjévé tette, tizenkét zsoltár fűződik a nevéhez. Kórah fiai, akik szintén énekesek voltak, tizenegy zsoltár feliratában szerepelnek szerzőként. Sok zsoltárszerzőnek nem maradt fenn a neve. A próféták könyveiben is sok olyan részt találunk, amelyeket nyugodtan át lehetne emelni a zsoltárok közé. Mert a próféták legtöbbször költők is voltak.

Mert mik is a zsoltárok? Énekelt imádságok. Himnuszok, dicséretek. Vallomások és könyörgések. Amik életre kelnek, megszólalnak ma is. Reformáció ünnepén is érdemes rájuk így tekinteni: Mai füllel hallgatni régi idők újjáéledő hangjait:

 

Uram, te voltál hajlékunk
nemzedékről nemzedékre.
Mielőtt hegyek születtek,
mielőtt a föld és a világ létrejött,
öröktől fogva mindörökké
vagy te, ó, Isten!

Zsoltárok 90,1–2 – Mózes imádsága

 

Kész a szívem, Istenem,
kész a szívem arra,
hogy énekeljek és zengedezzek!
Ébredj, lelkem,
ébredj, lant és hárfa,
hadd ébresszem a hajnalt!
Magasztallak, Uram, a népek közt,
zsoltárt zengek rólad a nemzetek közt,
mert szereteted az égig ér,
hűséged a magas fellegekig.

Zsoltárok 57,8–11 – Dávid zsoltáréneke

 

Gondoskodsz a földről, megöntözöd,
nagyon meggazdagítod,
Isten patakja tele van vízzel.
Gabonával látod el az embereket,
így gondoskodsz a földről.
Barázdáit megitatod,
göröngyeit elegyengeted,
záporesővel porhanyítod,
növényzetét megáldod.

Zsoltárok 65,10–14 – Dávid zsoltáréneke

 

Ahogyan a szarvas kívánkozik a folyóvízhez,
úgy kívánkozik a lelkem hozzád, Istenem!
Isten után szomjazik lelkem,
az élő Isten után:
Mikor mehetek el,
hogy megjelenjek Isten előtt?

Zsoltárok 42,2–3 – Kórah fiainak tanítókölteménye

 

Ha az Úr nem építi a házat,
hiába fáradoznak az építők.
Ha az Úr nem őrzi a várost,
hiába óvják azt az őrök.
Hiába keltek korán,
és feküsztök későn:
fáradsággal szerzett kenyeret esztek.
De akit az Úr szeret,
annak álmában is ad eleget.

Zsoltárok 127,1–2 – Salamon zarándokéneke

 

Tekintetem a hegyekre emelem:
Honnan jön segítségem?
Segítségem az Úrtól jön,
aki az eget és a földet alkotta.
Nem engedi, hogy lábad megtántorodjék,
nem szunnyad az, aki védelmez téged.
Bizony nem szunnyad, nem alszik az,
aki védelmezi Izráelt!

Zsoltárok 121,1–4 – zarándokének

 

Mondjátok el a népeknek,
hogy uralkodik az Úr!
Bizony, szilárdan áll a világ, nem inog.
Igazságosan ítéli a népeket.
Örüljön az ég, örvendezzen a föld,
zúgjon a tenger a benne levőkkel!
Ujjongjon a mező és minden, ami rajta van!
Ujjongnak majd az erdő fái mind
az Úr előtt, amikor eljön…

Zsoltárok 96,10–13 – a babiloni fogságból hazatértek magasztaló éneke

 

A zsoltárköltészet alapja: a gondolatritmus (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus)

A bibliai korban a költészetnek sokkal nagyobb szerepe volt, mint manapság. Gyakran elvont és mély értelmű teológiai szövegeket, sőt történeteket is ritmikus költői nyelven mondtak el és adtak tovább, az imádságokról nem is beszélve. Így könnyebb volt megjegyezni, a ritmikus ismétlődés segített rögzíteni a memóriában. Hiszen a szövegek jelentős részét szájhagyomány útján adták tovább, csak később jegyezték le írásos formában.

A bibliai héber költészet alapja a gondolatritmus (más néven gondolatpárhuzam), ami a szövegek belső lüktetését adja. Alapegysége a kéttagú vers, amelyben a verssor két tagja ugyanazt a gondolatot ismétli meg különböző módon. Főbb típusai:

 

Ismétlő gondolatpárhuzam: a vers két tagja ugyanazt mondja el más szavakkal. Pl.:

Perelj, Uram, a velem perlőkkel,
harcolj az ellenem harcolókkal!

Zsoltárok 35,1

 

Ellentétes gondolatpárhuzam: a vers két tagja ugyanarról beszél, de ellentétes oldalról. Pl. a 30. zsoltár 6. verse két ellentétes gondolattal kezdődik:

Akik könnyezve vetettek,
ujjongva fognak majd aratni.

Zsoltárok 126,5

 

Építkező, fokozó gondolatpárhuzam: az első verstag mondanivalóját a második kiegészíti, majd továbbépül a folytatásban. Pl.:

Hiszen enyém az erdő minden vadja,
és ezernyi hegynek minden állata.
Ismerem a hegyek minden madarát,
enyém a mező vadja is.

Zsoltárok 50,10–11

 

Keressünk a gyerekekkel hasonló gondolatpárhuzamokat az említett vagy más zsoltárokban.

A megismert példák alapján írjanak a gyerekek gondoltritmusra épülő zsoltárverset saját gondolatokkal.

 

A Teremtő éneke (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus)

Miklya Zsolt A Teremtő éneke című verse a fent idézett Zsoltárok 50,10–11-re épül. Hasonlítsuk össze a vers és az igeszakasz sorait, gondolatait.

Hogyan működik a versben a gondolatritmus? Mivé épül, építkezik a vers végére?
Milyen csodákra lelhetünk a szívünkkel a világban? Miért adhatunk hálát a Teremtőnknek?

Hallgassuk meg a vers megzenésített változatát a Paulik Családi Zenekar feldolgozásában (elérhető a verscímre kattintva). Majd tanuljuk meg a dalt, együtt énekelve az előadóval.

 

Miklya Zsolt
A Teremtő éneke

Enyém az erdő minden vadja,
ezernyi hegynek, ezernyi völgynek
kicsinye-nagyja.

Enyém a mező minden népe,
ezernyi fűszál, ezernyi virág
ékessége.

Enyém a világ, s mi betölti,
növény és állat, csillag és ember,
égi és földi.

S enyém az ember szíve benne,
hálaadásra, magasztalásra,
csodára lelve.

 

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

grafika © Kelemen Czakó Rita

• Bibliai történet: Eszter 1–9
• Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, logikai-matematikai, vizuális-térbeli, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus, testi-mozgásos
• Tevékenység: Betűrejtvény: városnevek lóugrással; bibliai történetmesélés: Eszter királyné története; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, hálaadó örömének, körtánc

 

Városok lóugrással (Verbális-nyelvi, logikai-matematikai, vizuális-térbeli)

A sakk ősi játék, eredetét legendák övezik, de valószínűleg indiai-perzsa eredetű. Évszázadok során, hosszú folyamat alatt alakult ki a mai formája. A lóugrás szabálya a lovas népek világát tükrözi, és Perzsiában a lónak fontos szerepe volt. Ezt mutatja az itt látható dombormű is, ami lovon ülő királyt ábrázol az ókori Perzsia királyi temetkezési helyén, Necropolisban.

Kép: 123RF

 

Az alábbi betűjáték a lóugrás szabálya szerint fejthető meg, ha a lovas a zöld mezőből indul, és a középső bíbor mezőbe érkezik úgy, hogy közben minden mezőt érint. Az útvonalon érintett mezőkön városnevek íródnak ki. Keressük meg a városok nevét.

A gyerekek kereshetik az útvonalat önállóan, amihez használhatjuk a letölthető mellékletet (egy lapon 12 azonos rejtvényrács található). Kereshetjük közösen is, illetve közös ellenőrzéssel járhatjuk be a lovas útját. A lépések sorrendjét a jobb oldali megfejtéskód mutatja meg.

A rejtvény tankockán is elérhető (képe kattintással nagyítható): Városok lóugrással

Milyen városokat érintett a lovas? – Jeruzsálem, Persepolis (Perszepolisz), Súsán (Szúza)

 

Történeteinkkel ott tartunk, hogy perzsa királyok uralkodnak Babilonban és Mezopotámia többi területén is, a zsidók egy része pedig visszatérhetett Jeruzsálembe, ahol romjaiból felépítették a templomot. A perzsák is hatalmas birodalmat építettek, Indiától az Égei-tengerig, délen egészen Etiópiáig terjedt a birodalmuk. Nagy királyuk volt I. Dárius (Kr. e. 522–485), aki megtámadta a görögöket is, de Marathonnál vereséget szenvedett Kr. e. 490-ben. Fia, Xerxész követte a trónon (Kr. e. 485–465), akit a Biblia Ahasvérós néven említ. Ő legyőzte a görögöket Thermopülénél Kr e. 480-ban, de tartósan nem tudta Görögországot meghódítani. A Biblia szerint birodalmának 127 tartománya volt, amit a királyi székhelyről, Súsánból kormányoztak. Mai történetünk Súsán várába vezet minket.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

grafika © Kelemen Czakó Rita

• Bibliai történet: Zsoltárok 126,1–3; Ézsaiás 44,26–28; Jeremiás 29,10–14; Ezsdrás 1; 3–6; Nehémiás 1–4; 6,15
• Intelligenciatípus: Vizuális-térbeli, verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
• Tevékenység: Templomalap kirakása zúzott kövekből; bibliai történetmesélés: hazatérés a fogságból, templom és városfalak építése; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, hálaadó örömének

 

Romváros (Vizuális-térbeli, kapcsolati, verbális-nyelvi)

Előzetesen a padlón vagy asztalon terítsünk le egy területet lepellel vagy csomagolópapírral. Terítsünk szét rajta egy jó adag zúzott követ (Tüzép-telepen kapható).

Képzeljék el a gyerekek, hogy ez egy romváros. A romokból valamit helyre szeretnénk állítani. Mivel kezdjük?

A város közepén állt a templom, amit fal vett körül. Próbáljuk meg kirakni az alapjait.

(Nagy létszámú csoport esetén a gyerekek kis csoportokban is kaphatják ugyanezt a feladatot.)

 

A jeruzsálemi templom is romokban állt már ötven éve, nem volt más Jeruzsálem, mint egy romváros. De Isten megígérte, hogy visszahozza fogságba hurcolt népét (Jeremiás 29,10–14), és újjáépülnek majd a romok (Ézsaiás 44,26–28). S Isten az ígéretét be szokta tartani, csak ki kell várni az idejét.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

grafika © Kelemen Czakó Rita

• Bibliai történet: 1Mózes 41,16; Zsoltárok 105,1–3; Dániel 1–2; 4,27
• Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, vizuális-térbeli, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
• Tevékenység: Babiloni városnézés videofilmen; bibliai történetmesélés: Dániel és társai Babilonban, a király álma; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, hálaadó ének

 

A nagy Babilon (Verbális-nyelvi, vizuális-térbeli)

Nebukadneccar, vagyis II. Nabú-kudurri-uszur (Kr. e. 605–562) nagy városépítő volt. Királyi székhelyét, a több százezer fős Babilont ékes kettős fallal vette körül, aminek legdíszesebb kapuja a híres Istár-kapu volt. Megújította a palotakörzetet, ekkor készült a nevezetes függőkert, ami az ókori világ hét csodája közé tartozott. Befejezte a szentélykörzet építését is, központi részén Marduk isten toronytemplomával. Marduk volt Babilon főistene.

Kép: 123RF

Tegyünk képzeletbeli utazást a város körül/felett, mintha egy drónfelvételt követnénk: Babilon 3D-s rekonstrukciója

Beszélgessünk:

Milyennek látjátok a várost, a palotát? Mi mindent fedeztetek fel a „drónfelvétel” segítségével?

Képzeljétek el, hogy Nebukadneccar a palotája tetejéről végignéz a városon. Vajon mit gondolhat, mi juthat az eszébe róla?

A Biblia szerint, amikor a király a palotatetőről városában gyönyörködött, büszkén így szólt:

Ez az a nagy Babilon, amelyet én építettem királyi székhellyé hatalmam teljében, fenségem dicsőítésére!

Dániel 4,27

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

grafika © Kelemen Czakó Rita

• Bibliai történet: 2Királyok 24; 25,1–21; Ézsaiás 41,10; Jeremiás 29,1–14; Ezékiel 2,8 – 3,3; 11,17–20
• Intelligenciatípus: Vizuális térbeli, verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
• Tevékenység: Tájékozódás az Ókori Kelet vaktérképén: harapófogó-helyzet; bibliai történetmesélés: nagy birodalmak szorításában, Jeruzsálem eleste és a fogságba vitel, próféták szava; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, énekelt imádság

 

Az Ókori Kelet (Vizuális térbeli, verbális-nyelvi, kapcsolati)

Nézzük meg az Ókori Kelet vaktérképét egy tankockán, ami elérhető itt: Az Ókori Kelet vaktérképe.

Mihez hasonlít a terület térképe? – A sötét formára figyeljenek a gyerekek, és bátran, szabadon asszociálhatnak. Hasonlításaikat indokolják is meg. Ami képi logika alapján indokolt, azt nyugodtan fogadjuk el.

Vajon elhangzott-e, hogy a Holdhoz hasonlít az íve miatt? – Miért nevezik termékeny félholdnak ezt a területet? Meg tudjátok-e nevezni a nagy folyóit?

Kép: 123RF

Van-e, aki állatfejet vagy állatkoponyát látott benne? Milyen állaté lehet?
Beleláthatjuk-e a formába egy állat állkapcsát? Ha igen, hol záródik, hol harap össze?
Beleláthatunk-e a formába egy harapófogót? – Mutassunk fel egy harapófotót, és keressük meg a térképformán a részeit. Hol harap össze? Mi adja a harapáshoz az erőt? (hosszú erőkar)
Mit jelent az a szólás, hogy valaki harapófogóba kerül?

Mai történetünk Izráel harapófogó-helyzetéről szól.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.