Az Imanap programja, részletes információk letölthetők a MEÖT oldaláról:

https://www.meot.hu/index.php?option=com_content&view=category&layout=blog&id=16&Itemid=15

Az imanapról

Előzmények

Az Ökumenikus Világimanap története immár több évszázadosnak mondható, hiszen a kezdetek az 1870-es évekre nyúlnak vissza.

A nagyszerű ebben a kezdeményezésben, hogy nem halt el, sőt évről évre növekszik, újabb csoportok csatlakoznak , s a fiatalabb generációk átveszik a stafétabotot a szervezésben. Innen láthatjuk, hogy nem emberi szándék csupán , hanem Isten áldása kíséri.

Azokban az országokban, ahol régóta megtartják, egész mozgalommá nőtte ki magát. A szervezésben egyre többen vesznek részt, s a befolyt adományokból – melyek komoly summák már – elmaradott térségek asszonyainak életét, gyermekek tanulmányait segítik, vagy épp nehéz sorsú országok éhezőinek küldenek élelmiszert, ivóvizet. Gondot fordítanak arra, hogy globalizálódó világunk áldozatain segítsenek, nemcsak felvilágosító konferenciákkal,kurzusokkal, hanem konkrét tettekkel. (Lásd a lengyelországi La Strada tevékenységét, ahol gyermekkorú lányok prostitúcióra való elhurcolását igyekeznek megakadályozni.)

A program célja :

E program elsődleges célja az ismeret átadása, ezáltal a közösségek megerősítése, különböző országok keresztyén női csoportjai kapcsolatfelvételének elősegítése. Az ismeretanyag átadása közben mindig megfogalmazódik, hogy egy nagy keresztyén család tagjai vagyunk, s bár nagyon különbözőek életfeltételeink és lehetőségeink, mégis ugyannak az Istennek vagyunk a gyermekei, aki az ő Egyszülött Fiát adta értünk. Épp ezért tudjuk egymást különbözőségeink ellenére is szeretni és egymás terhét hordozni.

A program megvalósítása :

Minden esztendőben egy egy ország női bizottsága készíti el az imanapi liturgia anyagát, melyet megküld más országoknak, akik a mellékelt ismertető anyag segítségével előkészítik helyben az imanap megtartását. Nemcsak istentiszteleti alkalom, hanem a felkészülés több alkalmán az ismertető anyag megbeszélése, s minden év március első péntekjén egy  kötetlen, szeretetvendégséggel egybekötött összejövetel.

Kettős haszna van:

-egyrészt akik elvállalják épp a felkészülést és országuk bemutatását, azok szembesülnek értékeikkel, összegyűjtik a történelmi, földrajzi, képzőművészeti, egyháztörténeti, felekezeti, társadalmi, gasztronómiai kincseiket, ezeket írásos és elekrtonikus formában rögzítik és sokszorosítják.

– másrészt, akik résztvevők :  megismerkednek egy számukra alig, vagy kevésbé ismert területével a világnak a közösségek életén keresztül. Sokkal értékesebb információkhoz jutnak, mintha egy jól szervezett turista úton vennének részt.

Kivitelezése:

A felkészítő ország egy ökumenikus  női csoportot alakít, akik:összeállítják

• ●   tájegységük fontos történelmi ismereteit
• ●   földrajzi tudnivalóit,
• ●   építészeti remekeiket
• ●   egyháztörténeti eseményeit
• ●   bemutatják múltjukat
• ●   felekezeteik múltját és jelenét
• ●   jelen gazdasági helyzetüket általánosságban és lokálisan
• ●   helyi közösségeiket
• ●   családok, férfiak és nők, gyermekek mai életét
• ●   kiválasztják híres embereiket, akiknek életrajzát leírják
• ●   válogatnak zenei kincsükből – kiválasztanak énekeket, amit tanulásra ajánlanak
• ●   közzétesznek recepteket, hogy gasztronómiai ismeretekkel is gazdagítsák a többieket (ezeket a recepteket felhasználva lehet előkészülni otthon a vendégfogadásra)
• ●   bemutatják népművészeti értékeiket

E csoport

• ●   egy felkészítő konferencián ismerteti az összegyűjtött anyagokat
• ●   meghívja más országok képviselőit e konferenciára
• ●   ismerteti a választott Igék aktualitását, bibliamagyarázatokat tart
• ●   kirándulást szervez az ország természeti és épített kincseinek megismerésére
• ●   a közös étkezéseken gasztronómiai specialitásokkal szolgál
• ●   kulturális estet szervez
• ●   az utolsó napokon a konferencia tagjai lokális közösségeket látogatnak meg.
• ●   Szétosztja a megfelelő számban készített CD-ket és nyomtatott ismertető anyagokat a résztvevők között, hogy otthon továbbítsák, ill. sokszorosítsák

A résztvevők

• ●   Hazatérve először lefordítják anyanyelvükre a liturgiát és a kapott segédanyagot
• ●   Országuk ökumenikus női munkacsoportjával az adott ország sajátosságait figyelembe véve kialakítják a programot
• ●   Maguk is aktualizálják a választott bibliai Igéket
• ●   saját területükön több konferenciát szerveznek az ismeretanyagok átadására
• ●   Megfelelő példányszámban sokszorosított anyaggal látják el a helyi közösségek képviselőit
• ●   Reklám és szóróanyagot készítenek  a program ismertetésére és népszerűsítésére
• ●   A médiában közzé teszik a hírt, riportokat készítenek
• ●   Postázzák az anyagokat. ill. a neten közzéteszik
• ●   Egy kiértékelő konferencián összegzik eredményeiket
• ●   Döntenek a befolyt adományok szétosztásáról

Az eddigi anyagok a netről megismerhetők. ( reformatus.hu/ misszio/archivum)

A ref. Lap cikkei elérhetők, valamint a társegyházak újságcikkei

2013-as imanap? Franciaország

Hatása  egyházunk életére és társadalmunkra :

Mivel az Ökumenikus Világimanap programjában, azaz a március első pénteki liturgia előkészületeiben több ezer keresztyén nő vesz részt , így az ismeretanyag átadásával elérhetjük, hogy személyiségük fejlődjön, kinyíljanak egymás felé, s egymást jobban el tudják fogadni. Érdeklődjenek egymás élete iránt, segítőkészek legyenek. Saját értékeink tudatosítása hozzájárul a nemzettudat  és az összetartozás erősítéséhez.

Kapcsolataink bővülnek  újabb személyek bekapcsolásával , az önkéntesség tudatosításával a személyes felelősségvállalásra való nevelés és a civil szerveződések bővítésének elősegítése valósul meg.

Mai magyar életünkben is égető szükség van arra, hogy egymás elfogadását necsak szavakban hangoztassuk , hanem cselekedeteink igazolják. Amikor évekkel ezelőtt a francia nők ezt az anyagot előkészítették, még nem gondoltunk rá, hogy ennyire aktuális imatéma lesz nálunk is mások elfogadása, segítése. ( Máté 25: 35) S nemcsak a bevándorlókra kell gondoljunk, hanem határon túlról érkezett honfitársainkra, etnikai kisebbségben élőkre, falunkban/városunkban a más településekről érkezettekre, s családunk új tagjaira, menyünkre, vejünkre, nem vérszerinti gyermekeinkre, unokáinkra.

P.Tóthné Szakács ZIta