Képforrás: 123RF
Először megállunk a liliomok előtt, csak hozzá ne érjünk, mert a lepergett virágport nem lehet visszaigazgatni.
A liliom a tisztaság jelképe. A képeken ott van Mária kezében, innen jön a madonnaliliom elnevezés. A középkorban a fejedelmi címerek motívuma, de a cserkészet jelképe is, mert „A cserkész testben és lélekben tiszta”.
Aztán fülünkbe csengenek a Vörösmarty-vers sorai Szép Ilonkáról: „A rövid, de gyötrő élet elfolyt, Szép Ilonka hervadt sír felé; Hervadása liliomhullás volt: Ártatlanság képe s bánaté.” A költő egy síron látta meg ezt a szép metaforát: hervadása liliomhullás volt. Ehhez írta az ismert verset.
A hegyi beszédben mondja Jézus: „Ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, vagy mit igyatok, se testetekért, hogy mibe öltözködjetek. Nem több-e az élet a tápláléknál, és a test a ruházatnál? …Figyeljétek meg a mezei liliomokat, hogyan növekednek: nem fáradoznak és nem fonnak, de mondom nektek, hogy Salamon teljes dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül akár csak egy is. Ha pedig a mező füvét, amely ma van, és holnap a kemencébe vetik, így öltözteti az Isten, nem sokkal inkább titeket, kicsinyhitűek?” (Máté 6,25.28–30)

Fehér liliom (Lilium candidum) – képforrás: 123RF
A gránátalma neve ellenére nem robban fel. Tavasszal élénkpiros virágai, nyáron és ősszel piros termései hívják fel a figyelmet. Az elnevezés oka egyszerű: piros, leves húsába ágyazva, egymás felett több rétegben több száz mag található. A latinból átvett elnevezés a granum, azaz a mag szóból ered. Külső szépségének és a sok magnak köszönhetően ez a nagyon régóta termesztett növény az ókorban a szépség és a termékenység, a gazdagság jelképe volt. A jeruzsálemi templomot is gránátalma motívumokkal díszítették. Többször előfordul az Énekek énekében, a menyasszony szépségére utalva.
A reneszánsz idején a gránátalma az uralkodók díszeként jelenik meg. Mátyás király trónkárpitján is ez volt az ornamentika uralkodó eleme. Talán innen került a főúri udvarokba, és bukkant fel, mint igazi népművészeti díszítőelem a székely kapuk faragásain.
A barokk idején kivirágzó úri hímzés a templomi úrvacsorai terítőkön szintén szívesen alkalmazta a gránátalmát a szegfű és a tulipán társaságában.

Gránátalma (Punica granatum) – képforrás: 123RF
Furcsa, félig a földön kúszó, nálunk elburjánzó, látszólag jellegtelen növény a festőfű. A mediterrán országokban ma is közönséges gyomnövény. Nem is a növény az érdekes, hanem a gyökere, amit festő- és cserzőanyagként használtak. Külön mesterség volt az ezzel végzett munka. A növény héber neve Pua, amely a Bibliában foglalkozásnévként, személynévként fordul elő. Amikor Izráel népe Egyiptomban volt, a fáraó megrémült, mert az izraeliták nagyok és erősek voltak. Elrendelte hát, hogy a bábák a megszülető izraelita fiúgyermekeket öljék meg, de a bábák félték az Istent, és nem hajtották végre a fáraó parancsát. Mózes is ezeknek a bábáknak köszönheti az életét. Az egyik bába neve Pua volt. Nem véletlen, hogy a Szentírás megőrizte ezt a nevet.
Festőfű – festő buzér (Rubia tinctorum)
képforrás: 123RF
Mózesről szinte mindenkinek a mózeskosár jut eszébe, amit régebben tényleg vesszőből fontak. A fáraó parancsa ellenére életben maradt a kicsiny Mózes, de amikor már nem tudták a házban rejtegetni, az apja gyékénykosarat csinált, bekente szurokkal, így menekült meg, míg meg nem találta és fel nem nevelte éppen a fáraó lánya. Az első mózeskosár anyaga valószínűleg a papiruszsás lehetett, ami akkor még nagy területeken vadon nőtt a Nílus deltavidékének mocsaraiban. De ebből készítették a papír feltalálása előtt népszerű papiruszt is. Főleg az egyiptomi száraz klímának köszönhetően nagyon sok feljegyzés több ezer évet is túlélt ezen a törékeny anyagon, többek között sok bibliai kézirat is. A bécsi Nemzeti Könyvtárnak van a világon a legnagyobb papiruszgyűjteménye, amely az ókori Kelet, főleg Egyiptom történetének igazi kincsesbányája.

Papiruszsás (Cyperus papyrus) – képforrás: 123RF
Talán nem kell mondani, hogy a papiruszsás fagyérzékeny, télre fűtött helyre kell telepíteni több kertbéli társával együtt. Ilyen például az olajfa is. Nem véletlen, hogy a Bibliában ez a legkorábbi, fajtanévvel megnevezett kultúrnövény: az özönvízkor a galamb olajfaággal jött vissza, jelezve, hogy újraéledt a növényzet.
A bibliai időben fontos élelmiszer, testápoló és gyógyszer volt. Nálunk gabonát vetnek, megetetik az állatokkal, az állatot felhízlalják, majd levágják, hogy a zsírját kinyerjék, a déli országokban olajfák élnek, munka csak szüretkor van vele.

Olajfaliget (Olea europaea) Galileában – képforrás: 123RF
Sok bibliai növény meghonosodott nálunk. Ilyen a füge, a ruta, a liliom, a nárciszok és a rózsa. A fügét talán még egy kicsit egzotikus növénynek tartjuk, de az utóbbiak már annyira honossá váltak, hogy nem is gondolnánk, hogy nem mindig éltek a Kárpát-medencében. És ott van még a jézusi példázatból ismert búza és konkoly, amely a jó és a rossz jelképévé vált, a lencse, amelyből egy tálnyiért el lehetett adni az atyai örökséget, vagy a most újra felfedezett és divatos aloé, amelyet már Mózes és Jézus idejében is ismertek. Bálám így szól Izráel táboráról, amikor Jákób csillagáról jövendöl: „Mily szépek a sátraid, Jákób, a hajlékaid, ó, Izráel! Mint hosszan elnyúló völgyek, mint folyó mentén a kertek, mint az Úr ültette aloék, mint víz mentén a cédrusok.” (4Mózes 24,5–6) Az első húsvétkor pedig Nikodémus hoz mirhából és aloéból készült illatos kenetet Jézus temetéséhez (János 19,39).
Közzéteszi: Győri István, református lelkész, egyetemi tanár
Használati jog típusa:
- Az általam (mint szerző, közzétevő által) feltöltött anyag engedélyem nélkül kereskedelmi forgalomba nem hozható.
- Valamint:
- a szerző engedélyével belső használatra, oktatási célra sokszorosítható, másutt azonban nem publikálható.
32. Mi a te dolgod? – További ötletek és variációk
/Kategória: Hittan 3, Pünkösd utáni gyülekezet – a gyülekezetépítés feladatai – közösségi élet és feladatokKépforrás: „Időkapu a hithez” pályázat, „Egy irányba” csapat
a Te ismersz engem – Játékos hittan 3 című könyvben.
Elérhető a címre kattintva.
Tábita-Dorkász színezők és makettek
A tanmenetet, óraterveket és a további ötleteket megtalálod a Segédanyagok / Hittan 3 menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/hittan-3/
32. Mi a te dolgod? – Péter Liddában és Joppéban, Tábita feltámasztása – óraterv
/Kategória: Hittan 3, Pünkösd utáni gyülekezet – a gyülekezetépítés feladatai – közösségi élet és feladatokKépforrás: 123RF
A teljes Hittan 3 sorozat megjelent szerkesztett, kiegészített formában
a Te ismersz engem – Játékos hittan 3 című könyvben.
Elérhető a címre kattintva.
Témakör: Pünkösd utáni gyülekezet – a gyülekezetépítés feladatai – közösségi élet és feladatok
Időszak, időtartam: Április 4. hete
Téma: Mi a te dolgod? – gyülekezeti szolgálatok
Bibliai történet: Péter Liddában és Joppéban, Tábita feltámasztása – ApCsel 9,31–43
Tulajdonság-ajánló
32. Mi a te dolgod? – Péter Liddában és Joppéban, Tábita feltámasztása – óraterv
A tanmenetet és óraterveket megtalálod a Segédanyagok / Hittan 3 menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/hittan-3/
Vizes kifestők a teremtésről és Jézus csodáiról
/Kategória: Ajánlások, Kateteka hírek, KönyvajánlóA teremtés – vizes kifestő
Jézus csodái – vizes kifestő
A vizes kifestő tényleg varázslatos színezőkönyv, ahogyan ígéri. A gyerekek egy vízzel újratölthető ecset-tollal festik át a könyv fehér-áttetsző felületét, amin a víz hatására előtűnnek és megelevenednek a színek. Részletről részletre kelnek életre a történet mozgalmas képei, amit a gyerekek a felfedezés örömével fogadnak. Így kapcsolódik a felfedező tanulás a Teremtéshez vagy Jézus csodáihoz. Száradás után a képek kifehérednek és eltűnnek, így a könyv sokszor újrafesthető.
A függőlegesen lapozható, vastagtáblás kifestő 5 oldal rövid történetein és figyelemfelhívó feladatain, valamint egy hatodik, a témát összefoglaló oldalon keresztül meséli el a történeteket. A „színezés” már a firkálni tudó gyereknek is sikerélményt nyújt, így 3 éves kortól nyugodtan ajánlható a kifestő. Ám az olvasni tanuló vagy olvasni tudó gyerekek sem maradnak ki a jóból, csak náluk a felfedezés izgalma a szövegre is kiterjed. Leginkább 3-8 év között ajánljuk.
Megvásárolhatók a keresztyén könyvesboltokban, és megrendelhető itt a web-boltunkban.
31. Kire hallgatsz? – További ötletek és variációk
/Kategória: Hittan 3, Pünkösd utáni gyülekezet – a gyülekezetépítés feladatai – közösségi élet és feladatokKépforrás: 123RF
A teljes Hittan 3 sorozat megjelent szerkesztett, kiegészített formában
a Te ismersz engem – Játékos hittan 3 című könyvben.
Elérhető a címre kattintva.
Igaz vagy hamis?
Mennyire figyeltetek a történetre? Döntsétek el, hogy az alábbi állítások igazak (I) vagy hamisak (H). Jegyezzétek le a kérdés számát, és egy I vagy H betűt.
(Megoldások: 1/H, 2/H, 3/I, 4/H, 5/I, 6/I, 7/I, 8/H, 9/H, 10/H, 11/I, 12/H)
Miután ellenőriztétek, javítsátok ki a hamis mondatokat.
A tanmenetet, óraterveket és a további ötleteket megtalálod a Segédanyagok / Hittan 3 menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/hittan-3/
31. Kire hallgatsz? – Gyógyítás, bizonyságtétel – apostolok a Nagytanács előtt – óraterv
/Kategória: Hittan 3, Pünkösd utáni gyülekezet – a gyülekezetépítés feladatai – közösségi élet és feladatokgrafika © Bódi Kati
a Te ismersz engem – Játékos hittan 3 című könyvben.
Elérhető a címre kattintva.
Témakör: Pünkösd utáni gyülekezet – a gyülekezetépítés feladatai – közösségi élet és feladatok
Időszak, időtartam: Április 3. hete
Téma: Kire hallgatsz? – Pünkösd után: a Szentlélek erejével és vezetésével
Bibliai történet: Gyógyítás, bizonyságtétel – apostolok a Nagytanács előtt – ApCsel 5,12–42
31. Kire hallgatsz? – Gyógyítás, bizonyságtétel – apostolok a Nagytanács előtt – óraterv
A tanmenetet és óraterveket megtalálod a Segédanyagok / Hittan 3 menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/hittan-3/
04. Mit aggódtok? – Bibliai kerti séta
/Kategória: Kérdések könyveKépforrás: 123RF
Először megállunk a liliomok előtt, csak hozzá ne érjünk, mert a lepergett virágport nem lehet visszaigazgatni.
A liliom a tisztaság jelképe. A képeken ott van Mária kezében, innen jön a madonnaliliom elnevezés. A középkorban a fejedelmi címerek motívuma, de a cserkészet jelképe is, mert „A cserkész testben és lélekben tiszta”.
Aztán fülünkbe csengenek a Vörösmarty-vers sorai Szép Ilonkáról: „A rövid, de gyötrő élet elfolyt, Szép Ilonka hervadt sír felé; Hervadása liliomhullás volt: Ártatlanság képe s bánaté.” A költő egy síron látta meg ezt a szép metaforát: hervadása liliomhullás volt. Ehhez írta az ismert verset.
A hegyi beszédben mondja Jézus: „Ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, vagy mit igyatok, se testetekért, hogy mibe öltözködjetek. Nem több-e az élet a tápláléknál, és a test a ruházatnál? …Figyeljétek meg a mezei liliomokat, hogyan növekednek: nem fáradoznak és nem fonnak, de mondom nektek, hogy Salamon teljes dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül akár csak egy is. Ha pedig a mező füvét, amely ma van, és holnap a kemencébe vetik, így öltözteti az Isten, nem sokkal inkább titeket, kicsinyhitűek?” (Máté 6,25.28–30)
Fehér liliom (Lilium candidum) – képforrás: 123RF
A gránátalma neve ellenére nem robban fel. Tavasszal élénkpiros virágai, nyáron és ősszel piros termései hívják fel a figyelmet. Az elnevezés oka egyszerű: piros, leves húsába ágyazva, egymás felett több rétegben több száz mag található. A latinból átvett elnevezés a granum, azaz a mag szóból ered. Külső szépségének és a sok magnak köszönhetően ez a nagyon régóta termesztett növény az ókorban a szépség és a termékenység, a gazdagság jelképe volt. A jeruzsálemi templomot is gránátalma motívumokkal díszítették. Többször előfordul az Énekek énekében, a menyasszony szépségére utalva.
A reneszánsz idején a gránátalma az uralkodók díszeként jelenik meg. Mátyás király trónkárpitján is ez volt az ornamentika uralkodó eleme. Talán innen került a főúri udvarokba, és bukkant fel, mint igazi népművészeti díszítőelem a székely kapuk faragásain.
A barokk idején kivirágzó úri hímzés a templomi úrvacsorai terítőkön szintén szívesen alkalmazta a gránátalmát a szegfű és a tulipán társaságában.
Gránátalma (Punica granatum) – képforrás: 123RF
Festőfű – festő buzér (Rubia tinctorum)
képforrás: 123RF
Mózesről szinte mindenkinek a mózeskosár jut eszébe, amit régebben tényleg vesszőből fontak. A fáraó parancsa ellenére életben maradt a kicsiny Mózes, de amikor már nem tudták a házban rejtegetni, az apja gyékénykosarat csinált, bekente szurokkal, így menekült meg, míg meg nem találta és fel nem nevelte éppen a fáraó lánya. Az első mózeskosár anyaga valószínűleg a papiruszsás lehetett, ami akkor még nagy területeken vadon nőtt a Nílus deltavidékének mocsaraiban. De ebből készítették a papír feltalálása előtt népszerű papiruszt is. Főleg az egyiptomi száraz klímának köszönhetően nagyon sok feljegyzés több ezer évet is túlélt ezen a törékeny anyagon, többek között sok bibliai kézirat is. A bécsi Nemzeti Könyvtárnak van a világon a legnagyobb papiruszgyűjteménye, amely az ókori Kelet, főleg Egyiptom történetének igazi kincsesbányája.
Papiruszsás (Cyperus papyrus) – képforrás: 123RF
Talán nem kell mondani, hogy a papiruszsás fagyérzékeny, télre fűtött helyre kell telepíteni több kertbéli társával együtt. Ilyen például az olajfa is. Nem véletlen, hogy a Bibliában ez a legkorábbi, fajtanévvel megnevezett kultúrnövény: az özönvízkor a galamb olajfaággal jött vissza, jelezve, hogy újraéledt a növényzet.
A bibliai időben fontos élelmiszer, testápoló és gyógyszer volt. Nálunk gabonát vetnek, megetetik az állatokkal, az állatot felhízlalják, majd levágják, hogy a zsírját kinyerjék, a déli országokban olajfák élnek, munka csak szüretkor van vele.
Olajfaliget (Olea europaea) Galileában – képforrás: 123RF
Sok bibliai növény meghonosodott nálunk. Ilyen a füge, a ruta, a liliom, a nárciszok és a rózsa. A fügét talán még egy kicsit egzotikus növénynek tartjuk, de az utóbbiak már annyira honossá váltak, hogy nem is gondolnánk, hogy nem mindig éltek a Kárpát-medencében. És ott van még a jézusi példázatból ismert búza és konkoly, amely a jó és a rossz jelképévé vált, a lencse, amelyből egy tálnyiért el lehetett adni az atyai örökséget, vagy a most újra felfedezett és divatos aloé, amelyet már Mózes és Jézus idejében is ismertek. Bálám így szól Izráel táboráról, amikor Jákób csillagáról jövendöl: „Mily szépek a sátraid, Jákób, a hajlékaid, ó, Izráel! Mint hosszan elnyúló völgyek, mint folyó mentén a kertek, mint az Úr ültette aloék, mint víz mentén a cédrusok.” (4Mózes 24,5–6) Az első húsvétkor pedig Nikodémus hoz mirhából és aloéból készült illatos kenetet Jézus temetéséhez (János 19,39).
Közzéteszi: Győri István, református lelkész, egyetemi tanár
30. Szeretsz-e engem? – További ötletek és variációk
/Kategória: Hittan 3, Jézus közösséget épít – az evangélium szabályai – húsvéti üzenet – együttműködés, kapcsolatépítésgrafika © Bódi Kati
a Te ismersz engem – Játékos hittan 3 című könyvben.
Elérhető a címre kattintva.
Három kérdés – három válasz
A bibliai történetet dolgozzátok fel kis csoportokban, különböző képességterületek szerint:
A tanmenetet, óraterveket és a további ötleteket megtalálod a Segédanyagok / Hittan 3 menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/hittan-3/
30. Szeretsz-e engem? – Péter találkozása a feltámadt Jézussal – óraterv
/Kategória: Hittan 3, Jézus közösséget épít – az evangélium szabályai – húsvéti üzenet – együttműködés, kapcsolatépítésKépforrás: 123RF
a Te ismersz engem – Játékos hittan 3 című könyvben.
Elérhető a címre kattintva.
Témakör: Jézus közösséget épít – az evangélium szabályai – húsvéti üzenet – együttműködés, kapcsolatépítés
Időszak, időtartam: Április 2. hete
Téma: Szeretsz-e engem? – Jézus megerősíti és vezetésre hívja el Pétert
Bibliai történet: Péter találkozása a feltámadt Jézussal – János 21,15–19
Szeretet-céltábla
30. Szeretsz-e engem? – Péter találkozása a feltámadt Jézussal – óraterv
A tanmenetet és óraterveket megtalálod a Segédanyagok / Hittan 3 menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/hittan-3/
19. Miért volt sietős Jézus temetése?
/Kategória: Kérdések könyveKépforrás: 123RF
Jézus temetéséről az evangéliumok keveset írnak, de több helyen olvasunk a korabeli temetési szokásokról, pl. amikor Jézus elmegy Jairushoz, mert meghalt a lánya. Már ott találja a rokonokat, a siratóasszonyokat (Márk 5). Ezekről máshol is olvasunk.
Jeruzsálem látképe az Olajfák hegyéről, az előtérben zsidó temető – képforrás: 123RF
Az idő rövidsége miatt Jézus holttestét egyszerűbben temették el. A temetés előtt a holttestet alaposan megmosták, utána illatos olajjal a bekenték, a szombat kezdete miatt azonban erre itt nem volt idő. Gyorsan egy közeli sírban helyezték el.
„Amikor beesteledett, eljött egy Arimátiából való gazdag ember, név szerint József, aki maga is tanítványa volt Jézusnak. Elment Pilátushoz, és elkérte Jézus holttestét. Akkor Pilátus megparancsolta, hogy adják ki neki. József elvitte a holttestet, tiszta gyolcsba göngyölte, és elhelyezte a maga új sírjába, amelyet a sziklába vágatott. A sír bejáratához egy nagy követ hengerített, és elment. Ott volt pedig a magdalai Mária és a másik Mária, akik a sírral szemben ültek.” (Máté, 27, 57–61)
Az asszonyok nem mehettek a zsinagógába sem, a sírnál is csak a férfiak mondtak el néhány imádságot. A zsidó temetőkben ma is külön hely van az asszonyoknak.
János tudósításában Arimátiai József mellett Nikodémus, Jézus korábbi titkos látogatója (János 3) is szerepel. Ők azért igyekeztek a zsidó szokásoknak eleget tenni, amennyire az idő engedte. Bár Arimátiai József így is sokat tett, hisz azzal, hogy elkérte Pilátustól Jézus holttestét, megmentette őt a keresztre feszítettek dísztelen elföldelésétől.
„Ezután az arimátiai József, aki Jézus tanítványa volt – de csak titokban, mert félt a zsidóktól –, megkérte Pilátust, hogy levehesse Jézus holttestét. Pilátus megengedte neki. Elment tehát, és levette Jézus holttestét. Eljött Nikodémus is, aki először éjszaka ment Jézushoz, és mirhából és aloéból készült olajat hozott, mintegy száz fontnyit. Fogták tehát Jézus holttestét, és leplekbe takarták az illatszerekkel együtt, ahogyan a zsidóknál szokás temetni. Azon a helyen, ahol Jézust megfeszítették, volt egy kert, és a kertben egy új sír, amelybe még senkit sem helyeztek. Mivel közel volt a sír, a zsidók ünnepi előkészülete miatt ott helyezték el Jézust.” (János 19,38–41)
Már az ősatyákról is azt olvassuk, hogy barlangokba temetkeztek. (1Mózes 23,13–20) A leírásból kiderül, hogy akkoriban sem jutott mindenkinek egy saját barlang temetkezési helynek. A hettiták pásztorfejedelemnek tekintik Ábrahámot, és így is tárgyalnak vele. A természetes sziklabarlangok általában uralkodók sírját rejtették. A régészeti leletek szerint a barlang valamelyik ágában helyezték el a holttestet, majd a mellékágat elfalazták. Ahol nem volt természetes barlang, az ókori uralkodók a barlangot utánzó síremléket építtettek maguknak. Az egyiptomiaknál a fáraó részére díszes sírkamrát építettek, elé pedig több helységből álló labirintus-bejáratot a rablók ellen. A túlvilági életre nézve ugyanis értékes kincseket is tettek a fáraók bebalzsamozott holtteste mellé, ezután kőgúlát építettek fölé. Ezek a ma is meglevő piramisok Kairó közelében. Hasonló sírt készítettek II. Fülöp macedón királynak, Nagy Sándor apjának. Előre elkészítették a sírkamrákat. Az uralkodó temetésekor, Kr. e. 336-ban itt már márvány-szarkofágot használtak, ma turistalátványosság a görög Vergina városban.
II. Philipposz sírjának homlokzata – képforrás: 123RF
Jézus idejében, Jeruzsálemben is csak a gazdag embereknek volt saját, sziklába vágott sírboltja, úgy látszik, Arimátiai József ezek közé tartozott. Ebben az időben a zsidók többsége nem is Júdeában élt, hanem szétszórtságban, de aki tehette, idős korára Jeruzsálemben telepedett le, mert itt fel tudtak menni a templomba. Így a városban nagyon sok idős ember lakott. Sokan azért költöztek ide, hogy majd itt temessék el őket. Ezért alakult ki Jeruzsálemben hatalmas temető. A városban természetes sziklabarlangok nem voltak. Aki Ábrahám példája szerint sziklasírt akart magának, az valamelyik sziklás hegyoldalban vágatott ilyet, de ez biztosan sokba került. Ilyen lehetett Arimátiai József sírja is. Tehetős emberként, talán saját magának készíttette, és most ezt adta át a Mesternek, mert közel volt a keresztre feszítés helyéhez.
Mivel péntek napszálltakor már megkezdődött a szombat, és ezzel a nyugalom ideje, alig pár órányi idő maradt, hogy Jézust eltemessék. Így már nem volt idő arra, hogy a holttestet rendesen megmossák és illatos kenetekkel bekenjék. Mikor aztán a szombat elmúltával a hét első napján korán reggel az asszonyok kimentek a sírhoz, ezt akarták pótolni, ezért visznek illatszereket, olajat magukkal, de erre már nem volt szükség!
A végtisztesség teljesítése helyett nagyobb és szebb feladatot kapnak, ők lehetnek az igazi evangélisták, örömhírvivők: akik hirdetik, hogy nincs itt az Úr, mert feltámadt! Igen, Krisztus feltámadt, bizonnyal feltámadt!
Jézus feltámadásának feltételezett helye a jeruzsálemi sírkertben – képforrás: 123RF
Ezt ünnepeljük azóta, minden húsvétkor, de erre emlékeztet a minden szombat utáni első nap is, hogy nemcsak meghalt, de feltámadott, élő Urunk van! Ez a húsvét lényege!
Közzéteszi: Győri István, református lelkész, egyetemi tanár
29. Nincs valami ennivalótok? – További ötletek és variációk
/Kategória: Hittan 3, Jézus közösséget épít – az evangélium szabályai – húsvéti üzenet – együttműködés, kapcsolatépítésgrafika © Bódi Kati
a Te ismersz engem – Játékos hittan 3 című könyvben.
Elérhető a címre kattintva.
Halak minden mennyiségben
Kép: 123RF
A tanmenetet, óraterveket és a további ötleteket megtalálod a Segédanyagok / Hittan 3 menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/hittan-3/