Üzenet – Téma:

* Az elégedetlenség vétekbe sodor.
* Az Atya visszafogadja a vétkeseket. Bármikor mehetsz hozzá.

Előzmények:

Az Úr Jézus két példázatot mondott a farize­usok és az írástudók ama megjegyzésére, hogy Ő a vámszedőkkel és bűnösökkel eszik együtt.

Példázat:

A harmadik példázat is az „elveszett”-ről szól:

Egy embernek két fia volt. A fiatalabb azt mondta az édesapjának: „Add ki nekem a vagyon rám eső részét.”*

Az apa megosztotta a vagyonát a két fiú között.

Nem sokkal azután a fiatalabb fiú összeszedte mindenét, és elköltözött egy távoli országba. Ott olyan tékozló módon élt, hogy rövid idő alatt elfogyott a pénze.

Akkor nagy éhínség támadt abban az országban. Az ifjú nélkülözni kezdett. Elment az egyik polgárhoz, aki kiküldte a földjére disznókat legeltetni (ami egy zsidó számára nagyon piszkos munka, mivel a disznó az ő számára tisztátalan állat).

Az ifjú éhezett, és szívesen jól lakott volna azzal a moslékkal is, amit a disznók ettek, de senki sem adott neki. (Valószínűleg a disznók a legelés után otthon még moslékot is kaptak).

Elkezdett gondolkodni a helyzetén. „Az én apámnak hány bérese* bővelkedik kenyérben, én pedig itt éhen halok! Útra kelek, elmegyek apámhoz, és azt mondom neki: Atyám, vétkeztem az ég ellen és teellened. Nem vagyok többé méltó arra, hogy fiadnak nevezzenek, tégy engem olyanná, mint béreseid közül egy.”

Útra kelve el is ment az apjához. Még távol volt, amikor meglátta az édesapja, és megszánta. A fiához futott, átölelte és megcsókolta őt.

A fiú így szólt apjához: „Atyám, vétkeztem az ég ellen és teellened, és nem vagyok méltó arra, hogy fiadnak nevezzenek.” (Ugyanis örökségét már kikövetelte és eltékozolta!)

Az apa azonban azt mondta szolgáinak: „Hozzátok ki hamar a legszebb ruhát, és adjátok reá, húzzatok gyűrűt a kezére, és sarut a lábára! Azután hozzátok a hízott borjút, és vágjátok le! Együnk és vigadjunk, mert ez az én fiam meghalt és feltámadott, elveszett és megtaláltatott.” (A fiút édesapja így visszahelyezte fiúi méltóságába: megkapta a legszebb ruhát, a gyűrűt és sarut. A rabszolgák nem viseltek sarut. Megbecsült vendégként bántak vele, mert a különleges alkalmakra hízlalt borjút vágták le.)

És vigadoztak.

Az idősebb fiú a mezőn volt. Amikor a ház közelébe ért, hallotta a zenét és a táncot*. Előhívott egy szolgát, és megkérdezte, hogy mi történik itt.

A szolga elmondta: „A testvéred jött meg, és apád levágatta a hízott borjút, mivel egészségben visszakapta őt.”

Akkor az idősebb fiú megharagudott; nem akart bemenni.

Apja kijött, és kérlelte, hogy jöjjön be, vegyen részt az ünnepségen. Ő azonban azt mondta az apjának: „Látod, hány esztendeje szolgálok neked, és te sohasem adtál nekem még egy kecskegidát sem, hogy mulathassak barátaimmal. Amikor pedig megjött ez a fiad, aki parázna nőkkel tékozolta el vagyonodat, levágattad neki a hízott borjút.” (A kecskegida csekélység volt a hízott borjúhoz képest.)

Az apa azt felelte: „Fiam, te mindig velem vagy, és mindenem a tied. Vigadnod és örülnöd kellene, hogy ez a te testvéred meghalt és feltámadott, elveszett és megtaláltatott.”

Az apának sajnos még egy „elveszett” fia volt, az idősebb!

(A tékozló fiút minden más nyelvben elveszett fiúnak nevezik. Csak a magyarban tékozló fiú. Ezért van az édesapának két „elveszett” fia! A fordító megjegyzése.)

Néhány megjegyzés a példázathoz:

A tékozló fiú példázata a legmegragadóbb a három példázat közül. Tisztán emberi történet. A hétköznapi szóhasználatban is beszélünk „tékozló fiúkról és leányokról”, akik elhagyják a szüleiket, a családot és/vagy a barátokat, hogy belevessék magukat az állítólag élvezetes életbe.

Itt újra szó van egy elveszett visszakerülése fölötti örömről. De most valami új történik: az elveszettet nem megkeresik és megtalálják, mint az első két példázatban, hanem magától jön vissza. Keresés helyett itt várja az apa elveszett fiát, s mikor közeledni látja, maga megy eléje.

A fiatalabb fiú elveszett minden jó számára, elveszett az apja számára. Azoknak is példája, akik nincsenek megelégedve a mennyei Atya gondoskodásával, a nyugalommal és biztonsággal, a mindennapok megszokott kicsi dolgaival, hanem elmerülnek a látszatboldogság világába.

A fiatalabb fiú kikövetelte a részét. Nem akart várni az örökséggel apja haláláig. Ez annak az embernek a képe, aki ebben az életben akar élvezni, és nem vár az örök élet boldogságára.

Végső szükségében jut eszébe az apai ház bősége. Idáig jutott. Nem mer többé a fiú kiváltságos helyzete után vágyakozni, megelégedne azzal is, ha béres lehetne apja gazdaságában.

Ebből a nyomorúságból születik gyakran a vágy a mennyei Atyánál való elrejtettség után.

Az egyetlen, amit az ifjú tehet helyzete javítására, hogy bűnbánattal visszamegy az apjához. Ez a megtérés valójában. A bűnös alázata Isten előtt.

Az apa szánalommal telve siet a fia elé, átöleli és megcsókolja.

Ez Isten könyörülő szeretetének képe a megtérő bűnös iránt.

Isten kegyelme teljes. A bűnös fiúként térhet vissza az Atyához. Visszaadják becsületét, mint a fiúnak apja, aki felöltözteti, gyűrűt húzat az ujjára, sarut a lábára: A szegény csavargóból ismét fiú lesz.

Az idősebb fiú annak a képe, aki igaznak tartja magát. Ilyennek képzelték magukat a Jézus körül levő farizeusok és írástudók is.

Az idősebb fiúval nem lehet beszélni. Nem akar örülni testvére visszatérésének. Megveti őt, és apját igazságtalansággal vádolja. Ő, aki megérdemelt volna egy kecskegidát, nem kapta meg, de annak, akinek semmi joga többé, levágták a hízott borjút. Az idősebb fiú nem tudja, mi a kegyelem és megbocsátás. Aki jónak és igaznak tartja magát, nem gondol arra, hogy neki is szüksége van megtérésre.

Ő az apa szeretetét sem ismeri. Szemére veti, hogy ő soha semmit sem kap tőle. Az apa figyelmezteti rá, hogy az egész vagyon az övé. Szabadon rendelkezhet minden fölött.

Jegyzetek:

Örökösrész – Az 5Móz 21,17 szerint Izráelben az idősebb fiú apja vagyonából kétszeres részt kapott örökségül. A példázat esetében kétharmad rész volt az övé, egyharmad a fiatalabbiké.

Béresek – Bizonyos munkára felfogadott férfi napszámosok.

Tánc – Körtáncról lehetett szó, amikor összefogózva táncolnak és énekelnek.

Énekek:

Református énekeskönyv: 6:1-2; 61:1.3-4; 205:3,7-8; 207: 7; 220; 256
Jertek, énekeljünk: 65:3-4; 123; 142:1-2; 197
Harangszó: 39
Dicsérjétek az Urat!: 15; 27:1; 30; 40; 55:1.3; 65; 74
Erőm és énekem az Úr: 14; 23; 52; 56:1-2.4; 65; 97

Megjegyzések:

Elégedetlenség – A fiatalabb fiú nincs megelégedve az apai háznál levő élettel. Többre vágyik. Ezt látjuk körülöttünk is, nem csak a családokban, hanem egyházainkban is. Ifjak és öregek elhagyják a mennyei Atya közelségének nyugalmát és biztonságát, hogy múló élvezetet keressenek. Kötelességünk ettől óvni a gyermekeket. E világ talmi csillogása mindenféle módon engedetlenségre akar csábítani minket.

Öröm a megtérésen – Az apa örül visszatérő fiának. A mennyei Atya ugyanígy vár minden megtérőt.

Figyelmeztetés az önhitt embereknek – Az idősebb fiú példája figyelmeztetés az önigazak számára, akik azt hiszik, hogy nincs szükségük megtérésre. Ők maguk utasítják el Istent. Felismerjük-e magunkat Isten igéjéből?
Kérdezzük meg a gyerekeket: Mikor mégy orvoshoz? Ha egészséges vagy? Nem, hanem amikor beteg. Ez a helyzet az Úrhoz való menetellel is: ha azt gondolod, hogy nagyon jó vagy, sohasem követsz el bűnt, akkor nincs szükséged bocsánatra.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Távollét az otthontól, a honvágy. „Mindenütt jó, de legjobb otthon.” (* **)
• A bűn, a vétek és azok következményei. Az elégedetlenség, mint vétkeink gyakori oka. (** ***)
• Megbocsátás, a vétkező el- és visszafogadása. Az apai (atyai) szeretet. A megbocsátani nem tudás. (** ***)

Magyar nyelv és irodalom / Tánc és dráma

• A példázat dramatikus feldolgozása a párbeszédek kibővítésével. (* ** ***)
• A példázat „mesés” párhuzama egy bábjátékon keresztül. (*)
• A példázat feldolgozása bábjáték formájában. (**)
• Énekes-táncos elemek (körtánc) beépítése a dráma- és bábjátékba. (**)
• A bibliai példatörténet fázisainak helyes sorrendje képek sorbarendezésével. Vázlatírás. A történet elmondása szóban, megfogalmazása írásban. (**)
• „Mindenütt jó, de legjobb otthon” – Beszélgetés és elbeszélő fogalmazás írása a közmondás alapján. (**)
• Petőfi Sándor: Füstbe ment c. versének összehasonlítása a tékozló fiú példázatával: távollét az otthontól, hazatérés, szülői szeretet. (**)
• A példázat mai párhuzama dramatikus feldogozásban. (***)
• A példázat és mai változatának dramatikus előadásához (vagy előadása nyomán) szövegkönyv írása párbeszédes formában. (***)
• A példázat és mai párhuzamának megfogalmazása írásban, valamelyik szereplő nevében. (***)
• Egy mai „tékozló fiú” és apja levélváltása. Írásbeli fogalmazás levélformában. (***)
• Ady Endre: Az Úr érkezése c. versének és a tékozló fiú példázatának összehasonlítása gondolati szinten. Verstanulás, versmondás. (***)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

• Kirakójáték készítése. Műveletek: színezés, nyírás, ragasztás (kasírozás). Egyéni és csoportos játék (forma- és színfelismerés) a kirakóval. (*)
• Kirakójáték készítése a példázat fázisaihoz kapcsolódva. A kezdő fázis rajzi ábrázolása. A történet fázissorának összeállítása az összeillesztett képek segítségével. (**)
• Fakanálbábok (vagy síkbábok) készítése a példázat előadásához fonal, textilhulladék, papírzacsó felhasználásával. Jellemző karakterek megjelenítése. (**)
• Beszélgetés Rembrandt: A tékozló fiú hazatérése c. festménye és hasonló témájú grafikái alapján a kép (képek) és a példázat kapcsolatáról, a kifejezés eszközeiről. (***)
• Illusztrációk készítése a példázathoz vagy mai változatához grafikai eszközökkel. (***)
• A példázat egy jellemző képének ábrázolása rajzzal, ill. festéssel. A formák, színek és a kompozíció kifejező szerepe. (***)

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

365/278. A tékozló fiú – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 312.42 KB

A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!

Üzenet – Téma:

* Jézus keresi az elveszettet.
* Jézus nélkül mi is elveszettek vagyunk.

Előzmények:

Az Úr Jézus meggyógyított szombaton egy vízkórost. Ezt egy beszélgetés követte arról, hogy szabad-e szombaton gyógyítani. Majd Jézus a nagy vacsoráról szóló példázattal rámutatott annak fontosságára, hogy szükséges hallgatni a hívására.

Bevezetés:

1–2. v.: Jézust meglehetősen vegyes társaság vette körül: vámszedők* és bűnösök*, akik szívesen hallgatták Őt. De farizeusok és írástudók is, akik szerint szégyen, hogy Jézus bűnösöket fogad magához, és velük együtt eszik. (Nincs szó arról, hogy mikor látták a bűnösökkel együtt enni. Talán a Mk 2,15–16-ra utal ez: Lévi elhívására; 230. lecke. Akkor is megjegyzéseket tettek emiatt.)

Az Úr Jézus válaszul három példázatot mondott el: az elveszett juh, az elveszett drahma (8–10. v.; 277. lecke), és a tékozló fiú (11–32. v.; 278. lecke) példázatát.

Példázat:

„Ha valakinek közületek száz juha van, és elveszít közülük egyet, vajon nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a pusztában, és nem megy-e addig az elveszett után, amíg meg nem találja? És ha megtalálta, felveszi vállára örömében, hazamegy, összehívja barátait és szomszédait, majd így szól hozzájuk: Örüljetek velem, mert megtaláltam az elveszett juhomat. Mondom nektek, hogy ugyanígy nagyobb öröm lesz a mennyben egyetlen megtérő bűnösön, mint kilencvenkilenc igaz miatt, akinek nincs szüksége megtérésre.”

Néhány megjegyzés a példázathoz:

A 262. leckében már röviden szó volt erről a példázatról a Mt 18,12–13 kapcsán.

Jézus e példázatot nyilván kétszer is felhasználta. Akkor ez volt hangsúlyos: „Mert az Emberfia azért jött, hogy megmentse, ami elveszett” (11.v.). Ott a tanítványoknak beszélt, és az örömhír állt középpontban. Itt is ugyanarról van szó, de most a farizeusokhoz és írástudókhoz szól, akik elítélik Jézus vámszedőkkel és bűnösökkel való érintkezését. Tudják meg, hogy ők az a kilencvenkilenc, akik igaznak gondolják magukat, s úgy vélik, nincs szükségük megtérésre. Őket tehát nem keresik, és így nem is találják meg. Sorsukra vannak hagyva, mint a kilencvenkilenc juh a pusztában.

Itt az Úr Jézus „elveszett” juhról szól; a Mt 18-ban pedig „eltévedt” juhról. Nyilvánvaló a különbség: „elveszettnek lenni” sokkal komolyabb, mint „eltévedtnek lenni”.

Aki elveszett, arról lemondanak. Így tekintenek a farizeusok és az írástudók a vámszedőkre és bűnösökre. Mit keresnek ezek Jézus közelében? Kár a fáradságért! Hiszen le vannak írva!

Ők sem értéktelenek, jelenti ki Jézus. Hát nem azért jött, hogy az elveszettet megkeresse? Azért eszik velük, hogy megmutassa, ők sincsenek leírva. A kegyelem számukra is érvényes.

Aki eltévedt, csak egy időre tévelygett el a nyájtól. A Mt 18-ban a „kicsinyek közül egy”-ről, a „hitben kicsiny”-ről van szó, akit ismét vissza kell vinni a nyájhoz.

A pásztort állandóan fenyegeti a veszély, hogy egyik juhát elveszíti. Jézus ezzel világosan mutat rá, hogy az Ő feladata is az elveszett megkeresése.

A pásztor nagyon örül, amikor az elveszett juhot megtalálja. Ez Jézus örömére utal, mivel az „elveszettek”, a vámszedők és bűnösök készek hallgatni Őt. Így bátorítja őket, hogy ne érezzék magukat többé „elveszettnek”.

Nagy az öröm a mennyben. A Mt 18-ban csak arról van szó, hogy a pásztor örül. Itt azt olvassuk, hogy a mennyben van öröm az egyetlen megtérő bűnösön. De a Mt 18 is hozzáfűzi: „Ugyanígy a ti mennyei Atyátok sem akarja, hogy elvesszen egy is e kicsinyek közül.” (Lásd az Ez 34,16-ot is!)

A Mt 18,13-ban Jézus kilencvenkilenc el nem tévedtről szól, akik már megtartattak.

Itt kilencvenkilenc „igaz”-ról beszél, „akinek nincs szüksége megtérésre”: ők az öntelt farizeusok és írástudók. Azt hiszik, ők nem elveszettek, eléggé igazak ahhoz, hogy bemenjenek az örök életre. Úgy vélik, ők alkotják a nyájat, s a vámszedők és bűnösök bűneik miatt sohasem fognak ahhoz tartozni. Erre az öntelt vallásosságra haragszik az Úr Jézus.

Jegyzetek:

Vámszedők– A 230. leckében („Lévi elhívása”) bőséges tájékoztatást találunk a vámszedőkről. A farizeusok és írástudók reagálásából láthatjuk, hogy azok szerintük méltatlan gyermekei voltak Ábrahámnak.

Bűnösök – Azok gyűjtőneve, akik nem tartották meg Mózes törvényeit, és a farizeusok előírta rendszabályokat. Kitaszították őket a zsinagógákból, és a zsidó vezetők szerint nem tartoztak többé a szövetség népe közé. Az volt a vélemény, hogy ők nem üdvözülhetnek. Jézus bebizonyította nekik, hogy ez téves felfogás. Ő éppen az ilyen emberekért jött közénk. Gondoljunk a nagy vacsoráról szóló példázatra (275. lecke): a hivatalosok visszautasították a meghívást, ezért a nyomornegyedekből szedték össze az embereket.

Énekek:

Református énekeskönyv: 23:1–2; 95:1.4; 119:88; 215; 229:1–2; 292:7; 297:7–9; 397:3
Jertek, énekeljünk: 136; 139; 140; 146:1–2.4; 215; 216
Harangszó: 50
Dicsérjétek az Urat!: 7; 48:1.8; 68; 92:1; 98:1; 135:1
Erőm és énekem az Úr: 15; 115:3; 120

Megjegyzések:

Jézus keresi az elveszettet – A példázatban az elveszett megkeresésén és a megtalálása fölötti örömön van a hangsúly. Ugyanakkor figyelmezteti az önigazakat. A gyerekeknek az első két motívumot hangsúlyozzuk!

Sokan gondolják, hogy nincs szükségük megtérésre – Korunkban sokan azt hiszik, hogy nincs szükségük Istenre. Járják a saját útjukat, és mindent maguk akarnak elérni. Ők, mint a kilencvenkilenc juh, a pusztában maradnak.
Ézsaiás arra figyelmeztet, hogy Krisztus nélkül mindnyájan tévelygő juhok vagyunk (Ézs 53,6). Vegyük ezt komolyabban, mint az „igaz” farizeusok és írástudók!

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Tárgyi, kapcsolatbeli értékeink. Elveszíteni valamit vagy valakit. A keresés feszültsége és a megtalálás öröme. Kereső/tájékozódó társas/közösségi játékok. (* ** ***)
• Felelősek vagyunk azért, ami vagy aki a miénk. (***)
• A bűn, a vétek, mint „elveszett” állapot. A belőle való „megtaláltatás”. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

• Íráselőkészítő gyakorlatok: formaérzékenység fejlesztése, folyamatos vonalvezetés, kéz finommozgásainak fejlesztése színezéssel. (*)
• A bibliai példatörténet mozzanatainak helyes sorrendje képek sorbarendezésével. Vázlatírás. A történet elmondása szóban, kibővítése írásban elbeszélő fogalmazásként. (**)
• A bibliai példázathoz kapcsolódó vers feldolgozása (Miklya Zsolt: Pásztorének). Verstanulás. (**)
• A bibliai példatörténet aktualizálása drámajátékkal. Mai élethelyzetek az elveszett juh analógiájára. (***)

Matematika

• Számlálás húszas számkörön belül. Kitekintés a húszas számkörön túlra 100-ig. A 100 számfogalmának előkészítése tevékenykedtetéssel. (*)
• Szöveges feladatok, összeadás, kivonás százas számkörben a bibliai példázathoz, a pásztorélethez kapcsolódva. (**)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

• A bibliai történet befejező mozzanatának rajzi ábrázolása. A színek hangulati, érzelmeket kifejező szerepe. (* **)
• Juhalakok és pásztoralak formázása gyurmából vagy agyagból. Terepasztal berendezése papírokkal, textilekkel, egyéb anyagokkal. (**)

Testnevelés

• Szabadtéri játék: bújócska. (**)

Vázlat:

vámszedők és bűnösök
farizeusok és írástudók
Jézus  –>  példázat

pásztor – nyáj – száz juh
egy elveszett
– keresés
– megtalálás
– öröm

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

365/276. Az elveszett juh – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 231.84 KB

A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!

Üzenet – Téma:

* Az Úr szabadíthatja meg a betegséggel meg­kötözötteket.
* Jézus a szombat Ura, szabad hát jót tenni szombaton.

Előzmények:

Jézus Jeruzsálem pusztulásáról és az Ő vissza­jöveteléről beszélt tanítványainak. Az ajtóőrről, s az okos és gonosz szolgáról szóló példázatokkal tanított az éberségről.

Történet:

Egy szombaton Jézus valamelyik zsinagógában tanított. Egy asszony* is hallgatta, akit már tizennyolc éve gyötört a betegség. Teljesen meggörnyedve* járt, nem tudott kiegyenesedni. Feltűnő, hogy bár beteg, mégis eljött a zsinagógába istentiszteletre. A gonosz lélek nem tudta eltántorítani attól, hogy részt vegyen az istentiszteleten. (Kérdés, hogy itt „megszállottság”-ról beszélhetünk-e?)

Jézus megszólította az asszonyt: „Asszony, megszabadultál betegségedből.” Rátette kezét, s a betegség abban a pillanatban elhagyta. Az asszony felegyenesedve dicsőítette Istent gyógyulásáért, amely nem csupán testét érintette. Lelke is meggyógyult, a gonosz lélek elhagyta őt.

Az Úr Jézus itt megbizonyította, hogy hatalmasabb a Sátánnál. Márpedig csak Isten hatalmasabb, mint a Sátán!

A zsinagógai elöljáró tanúja volt a csodálatos gyógyulásnak. Nem örült neki. Úgy érezte, kötelessége a zsinagógában levőket figyelmeztetni: „Hat nap van, amelyen munkálkodni kell; azokon jöjjetek gyógyíttatni magatokat, ne pedig szombaton!”

A gyógyulás csodáját (méghozzá tizennyolc évi betegség után) egy szintre helyezte egy orvos sikeres gyógykezelésével. Törvényeskedő gondolkozása akadályozta meg, hogy az isteni hatalmat észrevegye. Számára egyedül a szombat megtartása volt a fontos. Pedig a kézrátétel és a gyógyulás bejelentése nem „munkálkodás”, hanem irgalmasság.

Feltűnő az is, hogy nem volt bátorsága egyenesen Jézust megfeddeni, csak közvetve tette meg (ezzel, sajnos gyakran találkozunk).

Jézus azonban közvetlenül ellenfeleihez szólt: „Képmutatók, vajon szombaton nem oldja-e el mindegyikőtök a maga ökrét vagy szamarát a jászoltól, és nem vezeti-e ki itatni? Hát Ábrahámnak ezt a leányát* (a meggyógyult asszonyra céloz), akit tizennyolc éve megkötözött a Sátán, nem kellett-e feloldani ebből a kötelékből szombaton?” Jézus ellenfelei (az elöljáró, és a zsinagóga többi vezetői) megszégyenültek. Érezték jól, hogy Jézusnak igaza van.

A zsinagógában levők pedig örültek azoknak a csodálatos dolgoknak, melyek Jézus által történtek.

Jegyzetek:

Egy asszony a zsinagógában – Az ortodox zsidó zsinagógákban a nők külön ülnek egy válaszfal mögött. Valószínűleg Jézus korában is így volt.

Meggörnyedt – Az ördög mindig azon van, hogy az embert megfossza méltóságától. Az embertelen, meggörbült testtartás az állatéhoz hasonlít.
Jézus itt beteljesítette a Zsolt 146,8 szavait: „Az Úr fölegyenesíti a görnyedezőket”.

Ábrahám leánya – A zsidók büszkék a származásukra. Maradhat-e hát közülük valaki csak egy napnál is tovább a Sátán hatalmában? Neki is joga van arra, hogy a Messiás megszabadítsa. Gondoljunk a „gyermekek kenyerére” a kánaáni asszony történetében (Mt 15,21–28; 255. lecke)!

Énekek:

Református énekeskönyv: 146:5–6; 226:1–2; 238:5–8; 300:2–3; 439:1
Jertek, énekeljünk: 68:2.5; 127:1
Harangszó: 27:4; 37:1
Dicsérjétek az Urat!: 2:5; 35:2.5; 62:2–3
Erőm és énekem az Úr: 18:2–3; 29

Megjegyzések:

A Sátán hatalmából megszabadítva – A Sátán erős, de Isten hatalma felette van. Jézusnak – Ő maga is Isten lévén – isteni hatalma van. A tanítványok is kaptak tőle hatalmat, hogy ördögöket űzennek ki (lásd Mt 10,8; 249. lecke).
Gyakran nehéz pontosan megállapítani, hogy mikor van valaki a Sátán hatalmában. Vigyáznunk kell, hogy ne jussunk túl gyorsan erre a következtetésre!
Jézus különböző gyógyításaiból kitűnik, hogy a betegek gyakran a Sátán hatalmában vannak. Gondoljunk csak a Mk 9,14 kk-ben szereplő fiúra (260. lecke)! Akkor vannak epilepsziás rohamai, mikor a „néma lélek” megragadja.

Jót tenni szombaton – Bajban lévőn segíteni nem a negyedik parancsolat értelmében vett munka. Természetesen vigyázzunk, hogy a „jót tenni” fogalmat ne terjesszük ki túlságosan! A felebarátunk javára végzett tevékenységeket, melyek a hét más napjáig is nyugodtan várhatnak, ne végezzük vasárnap, mert az nekünk úgy jobb!

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret (Osztályfőnöki) / Technika / Egészségtan

• Jót tenni másokkal. Az irgalmasság cselekedetei embertársainkkal szemben. A hátrányos helyzetben lévőkkel is. (** ***)
• A szeretet, mint a legfontosabb emberi érték. Fontosabb a viselkedési szabályok, vallási törvények, formák külső megtartásánál. (***)
• A törvényeskedés, a képmutató magatartás jellemzői és veszélyei. (***)
• Testi és lelki egészségünk: A görnyedt és a helyes testtartás. Lelki „görnyedtség”, csüggedés, keserűség az élet terhei alatt. (** ***)

Dráma

• Mai képmutatók: életjátékok, dramatikus jellemrajzok csoportmunkában. (***)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

• Térbe hajtható papírmodell készítése a bibliai történethez kapcsolódva. (** ***)
• F. Millet: „Kalászszedők” c. képének megismerése, beszélgetés a kép alapján. (** ***)

Testnevelés

• Görnyedt testtartást imitáló, törzshajlításra építő játékos tornagyakorlatok. Tartásjavító gyakorlatok, gerinctorna. (**)

Vázlat:

Jézus
szombat – zsinagóga
asszony – 18 éve meggörnyedt – gonosz lélek
„Asszony, megszabadultál”
Jézus hatalmasabb, mint a Sátán
elöljáró
– törvényeskedő gondolkodás (gyógyítás szombaton)
képmutatás
Jézus: irgalmasnak kell lenni

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

365/274. Jézus meggyógyít egy asszonyt szombatnapon – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 375.95 KB

A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!

Üzenet – Téma:

* Használjuk fel a kegyelmi időt: megtérésre, gyümölcstermő életre!

Előzmények:

Jézus elmondta a bolond gazdag példázatát. Ezzel arra tanított, hogy nem jó, ha szívünk a földi javakon csüng.

Bevezetés:

Lk 13,1–5: Jézusnak elújságolták néhányan egy szomorú esemény hírét. Pilátus, a római helytartó egy csoport galileai férfit megölettetett, amikor áldozatot mutattak be* (lásd a „Templomi gyilkosság” c. jegyzetet).

Megkérdezték tőle, hogy mit szól hozzá. Jézus viszontkérdéssel válaszolt: „Azt gondoljátok, hogy ezek a galileai emberek bűnösebbek voltak a többi galileainál, mivel ezeket kellett elszenvedniük?” Ő maga adta meg a választ: „Nem! Sőt, ha meg nem tértek, mindnyájan hasonlóképpen vesztek el.” Jézus természetesen nem arra célzott, hogy őket is Pilátus fogja kivégeztetni. Inkább arra, hogy megtérés nélkül senki sem nyer bűnbocsánatot. És akkor a halál nem az örök üdvösségre, hanem az örök kárhozatra való átmenet.

Jézus még egy példát mondott ehhez. Egy halálesetről szólt, melyet nem emberi kezek okoztak: „Vagy azt gondoljátok, hogy az a tizennyolc, akire rádőlt a torony Siloámban*, és megölte őket, vétkesebb volt minden más embernél, aki Jeruzsálemben lakik?” Ismét maga adta meg a választ: „Nem! Sőt, ha meg nem tértek, mindnyájan ugyanúgy vesztek el.”

Példázat:

Hogy megmagyarázza, milyen fontos a hit és megtérés gyümölcseit teremni, de azt is, hogy Isten türelmes, a következő példázatot mondta el:

Egy embernek volt egy fügefája* a szőlőjében. Kiment, hogy gyümölcsöt keressen rajta, de nem talált. Azt mondta a vincellérjének: „Íme, három éve*, hogy idejárok gyümölcsöt keresni ezen a fügefán, de nem találok. Vágd ki, miért foglalja a földet hiába?”

A vincellér így válaszolt: „Uram, hagyd meg még ebben az évben, míg körülásom és megtrágyázom, hátha terem jövőre, ha pedig nem, akkor vágd ki.”

Néhány megjegyzés a példázathoz:

Jézus itt a zsidókhoz szól. Isten választotta ki őket. Ezért azt várja tőlük, hogy szeretetből az engedelmesség gyümölcseit teremjék. Ők azonban csalódást okoztak.

Jézus napjaiban sem volt a legtöbb zsidó őszintén vallásos. Ezért Isten elhatározta – mint a példázatbeli gazda –, hogy ezt a különleges helyet a földön (szőlőskertjében) elveszi tőlük.

Ám nemcsak a zsidókra vonatkozik ez az ítélet. Aki Isten szőlőskertjében, Jézus Krisztus gyülekezetében nem termi a hit és megtérés gyümölcseit, nincs joga ahhoz, hogy helye legyen Isten országában.

Krisztus azonban beavatkozik, ahogy a példázatbeli vincellér. Közbenjár Istennél, „a szőlő Gazdájánál”. Kéri számukra a kegyelmi idő meghosszabbítását. Továbbra is prédikál a zsidóknak, amit majd az apostolok folytatnak az Ő nevében.

Korunkban Isten igéje kínálja nekünk az örömhírt, amelyben mindenki olvashatja, hogyan teremheti a hit és megtérés gyümölcseit.

Megsemmisítő az ítélet, amelyről a példázatban és az előző beszélgetésben is szó van. Már Keresztelő János is kihirdette (Mt 3,10): „A fejsze pedig ott van már a fák gyökerén: ezért minden fa, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágatik, és tűzre vettetik.” Komolyan kell hát venni a figyelmeztetést, melyet Jézus itt továbbvisz.

Ismételten: itt nem azokról van szó, akik még sohasem hallottak Istenről és Jézus Krisztusról. Azokra vonatkozik, akik a gyülekezetben (szőlőben) vannak. A szőlő Gazdájának türelme a gyümölcstelen életek felé nem tart örökké. Hála Istennek, hogy van Szószóló, az Úr Jézus, aki könyörög a jogos ítélet végrehajtásának elhalasztásáért. Ő az ige és a Szentlélek által mindent megtesz, hogy „a terméketlen fügefa” még gyümölcsöt teremjen!

Jegyzetek:

Templomi gyilkosság – Egyes magyarázók szerint Pilátus így torolta meg, hogy Galileában váratlanul megtámadtak egy római kohorszot.
Pilátus ezzel két hibát követett el: az áldozati vért emberi vérrel elegyítette, ráadásul ez abban a templomrészben történt, ahova pogányok egyáltalán nem mehettek be.
Ez az áldozás valószínűleg húsvét előtt történt, amikor a zsidók maguk áldozhattak. Mózes törvénye szerint az embervérrel bemocskolt áldozati vér nem volt alkalmas az engesztelés megszerzésére. Így ezek a galileaiak engesztelés nélkül haltak meg. Ettől óv itt Jézus. Mert ha a bűneink miatti büntetést kellene elszenvednünk, akkor nem élne már ember a földön. Ezért: térjetek meg, mielőtt váratlanul meghalnátok!

Siloámi torony – Nem tudjuk, melyik toronyról van itt szó. Siloám forrás (tó) volt Jeruzsálem mellett (Ézs 8,6; Jn 9,7). Josephus zsidó történetíró említ egy eseményt, amely hasonlít az említett torony ledőléséhez, de az időpont és a körülmények nem egyeznek.
A torony valószínűleg úgynevezett donjon vagy védelmi torony volt a város délkeleti részén, a Siloám-tó közelében. Lehet, hogy éppen az építőkre zuhant rá, így aztán a tornyot soha nem fejezték be.

Fügefa – A Földközi-tenger mellékén és Nyugat-Ázsiában honos. 7 méterre is megnő, nagy, húsos levelei vannak. Az ágak a talaj közelében kezdődnek (lásd Lk 19,4: Zákeus könnyen föl tudott rá mászni; 288. lecke), és mélyen lehajolnak (lásd Jn 1,48: Nátánáel alatta elmélkedett és imádkozott; 220. lecke).
Vannak nemes és vad példányai (Zákeus vadfügefára mászott fel).
A béke és a jómód képe volt Izráelben, ha az ember „a maga szőlője és fügefája alatt” ült. Így volt ez Salamon uralkodása idejében (1Kir 5,5; Károli: 1 Kir 4,25).
A fügét keresni kell a sűrű lomb között. Nyersen is, szárítva is eszik. Ismerős a „fügekoszorú”. Dávid Abigailtól kétszáz koszorú (kalács) fügét kapott (lásd 1Sám 25,18; 105. lecke), és Ezékiás sebeire is egy csomó préselt fügét tettek (lásd 2Kir 20,7; 174. lecke).
A szőlőbe egy vagy több fügefát is ültettek, hogy árnyékában megpihenhessenek.

Három év – Izráel történetének három korszakát jelentheti: az első a babiloni fogság előtti, a második a fogság utáni, a harmadik pedig, amelyben Keresztelő János és Jézus fellépett. De vonatkozhat Jézus földi vándorlásának három évére is, mely gyorsan eltelt.

Énekek:

Református énekeskönyv: 1; 92:3–8; 213:7.11–16; 279:1–3; 492
Jertek, énekeljünk: 65:3–4; 197 (a „szeretet” szót a „türelem” szóval is helyettesíthetjük)
Harangszó: 30:(1)2–3; 53:1.5
Dicsérjétek az Urat!: 8; 31:6–9; 50:1.5; 55:1.3
Erőm és énekem az Úr: 19

Megjegyzések:

Használjuk fel a kegyelmi időt – Az időt, mely arra adatott nekünk, hogy megtérjünk, a hit és megtérés gyümölcseit teremjük, kegyelmi időnek is nevezik. A gyermeknek is gyakran mondják: „Még kapsz egy lehetőséget.” Így kapunk mi is alkalmas időt Istentől, hogy megváltozzék az életünk.
Nyugtalanítson hát bennünket, ha gyümölcstelen a lelki életünk.

Nincs kapcsolat a szerencsétlenség és a bűn között – Az emberek gyakran kapcsolatba hoznak valamilyen szerencsétlenséget (betegség, haláleset stb.) egy meglevő vagy vélt bűnnel. Jézus ebben a részben azt tanítja, hogy mindenki vétkezik, így ebben az esetben mindenkit szerencsétlenségnek kellene érni, vagy meg kellene betegednie. Beszélgessünk erről a gyermekekkel, előkeresve a 266. leckét a vakon született ember meggyógyításáról, ahol ugyanerről a problémáról van szó.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret (Osztályfőnöki)

• A halogatás, mulasztás, megfelelő alkalmak elszalasztásának vétke. Felelősség önmagunkkal, másokkal, környezetünkkel szemben. (***)
• Van-e összefüggés a bűn és a szerencsétlenségek között? Vétkeink természetes követ­kezményei. (***)

Magyar nyelv és irodalom

• Beszélgetés Petőfi Sándor: Pató Pál úr c. verse alapján a halogató életmód terméketlenségéről. Párhuzam a vers és a terméketlen fügefa példázata között. Patópálkodás emberi kapcso­latainkban és a lelki élet terén. A változás esélye. (***)
• Egy mai Pató Pál története elbeszélő fogalmazással, rajzos illusztrációkkal. Versíró kísérletek. (***)

Természetismeret / Biológia / Földünk és környezetünk (Földrajz)

• Palesztina vidékének jellegzetes gyümölcsfái (füge, datolyapálma, gránátalma stb.). Testfelépítésük, környezeti feltételeik és termesztésük. Összehasonlítás hazánk gyümölcsfáival.

Vázlat:

Jézus
galileai férfiak – Pilátus megölette őket
megtérés

példázat
– fügefa
– már három éve semmi gyümölcs —> kivágni
– vincellér: még 1 év  —>  külön gondozás, „hátha terem”

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

365/272. A terméketlen fügefa – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 157.36 KB

A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!

Üzenet – Téma:

* Az Úr várja imádságainkat.

Előzmények:

Az Úr Jézus Betániában megdorgálta Mártát aggódásáért.

Bevezetés:

Jn 10,22–42: Jézus néhány hónapig Jeruzsálemben maradt. Közben beköszöntött a tél. A templomszentelést ünnepelték annak emlékére, hogy Makkabeus Júdás kétszáz évvel azelőtt újból használatba vette a templomot.

Jézus tanítványaival a Salamon csarnokában tartózkodott. Megszólították a nagytanács tagjai. Tudni akarták, hogy Ő-e Krisztus, vagy sem. Jézus válasza így hangzott: „Megmondtam nektek, de nem hisztek, mert nem az én juhaim közül valók vagytok. Az én juhaim hallgatnak a hangomra, és követnek engem. Én örök életet adok nekik, és nem vesznek el soha, mert senki nem ragadhatja ki őket az én kezemből. Az én Atyám, aki nekem adta őket, mindenkinél nagyobb, és senki nem ragadhatja ki őket az Atya kezéből. Én és az Atya egy vagyunk.”

A zsidók szörnyen megharagudtak Jézusra. Meg akarták Őt kövezni.

Jézus megkérdezte, hogy az Atya melyik jócselekedetéért akarják megkövezni.

A zsidók istenkáromlással vádolták, mivel ember létére Istenné tette magát.

Jézus válasza – hogy senki nem tehetne ilyen csodatetteket, ha nem Isten küldte volna – sem hatott rájuk. Megpróbálták elfogni, de nem sikerült.

Jézus elment Jeruzsálemből és Júdeából tanítványaival együtt a Jordánon túlra, Pereába. Ott munkájáról, és a mennyek országáról beszélt tanítványainak, mivel tudta, hogy hamarosan nélküle maradnak. Gyakran beszélt példázatokban.

Megjegyzés: A 270–283. leckék helyszíne Perea. Jézus csak akkor tért vissza Júdeába, amikor megkapta Lázár betegségének hírét (284. lecke).

Történet:

Az Úr Jézus imádkozott. Amikor befejezte, egyik tanítványa kérte: „Uram, taníts minket imádkozni*, mint ahogy János is tanította a tanítványait.” (Hogy János ezt hogy tette, nem jegyezték föl az evangéliumok. De talán András és János is részesei voltak ennek, amikor még János tanítványai voltak. Természetesen akkor még sok tanítványa volt Keresztelő Jánosnak, szétszórtan is: lásd ApCsel 19,1–7.)

Jézus így felelt: „Amikor imádkoztok, ezt mondjátok: Atyánk, szenteltessék meg a te neved. Jöjjön el a te országod. A mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk naponként. És bocsásd meg a mi bűneinket, mert mi is megbocsátunk minden ellenünk vétkezőnek. És ne vígy minket kísértésbe.”

(Lásd a 235. leckét a legtökéletesebb imádkozással kapcsolatban! Látjuk, hogy ez az imádság rövidebb, mint a Mt 6,9–13-ban levő Miatyánk. Itt a „bocsásd meg vétkeinket” helyett „bocsásd meg a mi bűneinket” szerepel.)

Ezután Jézus két példázattal világított rá az imádkozás fontosságára.

Első példázat:

Az imameghallgatás bizonyosságáról.

„Ki az közületek, akinek van egy barátja, és elmegy hozzá éjfélkor, és ezt mondja neki: Barátom, adj nekem kölcsön három kenyeret*, mert útról érkezett egy barátom (a nappali hőség miatt az emberek gyakran éjjel utaztak), és nekem nincs mit elébe tegyek; – és az így válaszolna belülről: Ne zaklass engem, az ajtó már be van zárva, és velem együtt gyermekeim is ágyban vannak*; nem kelhetek fel, hogy adjak neked! Mondom nektek, ha nem is kelne fel, és nem is adna neki azért, mert barátja, tolakodása miatt fel fog kelni, és megadja neki, amire szüksége van.”

Jézus megmondta ennek a példázatnak a célját is (szó szerint idézzük, mivel annyira ismert, hogy a gyermekeknek is ismerniük kell): „Én is azt mondom nektek: kérjetek, és adatik, keressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek. Mert mindaz, aki kér, kap; aki keres, talál; és aki zörget, annak megnyittatik.” Ne kételkedjünk hát az ima erejében, mivel az őszinte imádság meghallgatása biztos. Gazdag ígéret!

Imádságban lehet sürgetve, de tiszteletteljesen kérni, amire valóban szükségünk van, akár magunknak, akár másoknak. Imádkozhatunk minden körülmény között, minden probléma, minden nyomorúság megoldására.

Lehet az Urat keresni. Aki ezt őszintén teszi, meg fogja Őt találni, meghallgatást talál nála. S lehet zörgetni, azaz sürgetőleg kérni, ahogy valaki egy ajtón zörget, hogy engedjék be, vagy felfigyeljenek rá azok, akik bent vannak.

Második példázat:

Az őszinte imádkozásról.

„Melyik apa az közületek, aki fiának kígyót ad, amikor az halat kér tőle, vagy amikor tojást kér, skorpiót* ad neki?”

Jézus ezt úgy magyarázta: „Ha tehát ti gonosz létetekre tudtok gyermekeiteknek jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ad mennyei Atyátok Szentlelket azoknak, akik kérik tőle?”

A Szentlélek a jó ajándék, melyet a mennyei Atya ad. Ez azt jelenti, hogy imádkozni kell érte. A Szentlelket a lelki és örök élet munkálójának is nevezik.

Tehát amikor mi a Szentlélek ajándékát kapjuk, abban minden benne van, ami lelki és örök életünk számára szükséges.

Jegyzetek:

Imádkozni tanulni – A zsidó rabbik azt is megtanították tanítványaiknak, hogyan lehet a legjobban imádkozni. Keresztelő János is megtanította rá a tanítványait.

Kenyerek – Kicsi kerek, búza- vagy árpalisztből készült kovásszal kelesztett kenyerekre kell gondolnunk.

Hálószoba – A gyermekek a lakószobában a szülőkkel együtt aludtak, legalábbis az egyszerű, nem gazdag családokban. Tehát valójában nem olyan hálószobáról van szó, amilyeneket mi ismerünk. Gyékényből készült hálószőnyegeken aludtak, melyeket kiterítettek, amikor lefeküdtek.
Az apa és anya feküdtek közvetlen az ajtó mellett, úgyhogy nem zavarták a gyermekeket, ha ők maguk is aludni tértek. Ezt egyúttal biztonsági okokból is tették. Az élelmet a hátsó épületrészben tartották, ahova kellemetlen volt éjszaka odamenni, annál is inkább, mivel előbb gyertyát vagy lámpát kellett gyújtani. A gyermekek fölébredhettek.

Skorpió – A pókfélék közé tartozik, mely a 3Móz 11,41–42 szerint – mint a „földön csúszó és mászó állat” – Izráel számára tisztátalan volt.
A skorpióknak, éppúgy, mint a pókoknak, 8 lábuk van (a többi rovarnak 6) és 8 szeme, melyek közül a két legnagyobb a fejtetőn található. A rákhoz hasonlóan 2 nagy ollójával ragadja meg zsákmányát, majd méreggel öli meg. A teste hét ízből áll, melyek közül az utolsó görbe, üreges méregfullánkban végződik. A szúrás az ember számára mindig fájdalmas, és jókora sebeket okozhat. Olykor halálos is lehet.
A skorpió színe Izráelben homokszínű vagy sötétbarna. Szereti a meleget, ezért télen a házakban húzódik meg. A sárga, összetekeredett skorpió egy kicsit a tojásra hasonlít. A Bibliában a skorpió a gonosz hatalom és súlyos gyötrés jelképe (Jel 9,3.5.10).
A cséphadaróra hasonlító korbácsot az 1Kir 12,11.14. és 2Krón 10,11.14-ben Roboám király így nevezi: „skorpiókkal ostorozlak” (Károli fordítás).

Énekek:

Református énekeskönyv: 141:1–2; 157; 474; 475; 479; 484
Jertek, énekeljünk: 55; 57; 64; 176
Harangszó: 15:1.4; 18
Dicsérjétek az Urat!: 76; 168:1–2
Erőm és énekem az Úr: 53; 61; 111; 119

Megjegyzések:

Imádkozni tanulni – A tanítványok eddig is gyakran látták Mesterüket imádkozni. Ebből megértik, hogy az imádkozás nagyon lényeges része a hitéletnek. Most az egyik tanítvány szeretné tudni, mi a „jó” imádság tartalma (bár már előbb, a Hegyi beszéd részeként hallották). A gyermekeknek is meg kell tanulni imádkozni. Megbeszélhetjük velük, mi mindent kérhetnek. Nagyon fontos, hogy a gyermekek megtanuljanak imádkozni azért, hogy Isten gyermekei legyenek. Természetesen szabad és kell sok más szükséges dologért is imádkozni. Vegyük elő még egyszer a 235. leckét, ahol a Mt 6,6–13-ban levő egész Miatyánkot tárgyaltuk.

Szemtelen imádság – Az az ember, aki bekopog alvó barátjához, hogy vendége számára kenyeret kérjen, nagyon szemtelen. Nem izgatja, hogy fölzörget egy egész családot, mivel neki valamire szüksége van. Ezt a szemtelen föllépést például vehetjük az imádkozásnál való magatartásunkhoz. Zörgethetünk Istennél a legszokatlanabb időben is.

Imameghallgatás – Jézus az első példázat magyarázataként azt mondja: „mindaz, aki kér, kap”. Az Isten akarata szerinti őszinte imádság meghallgatást nyer. Isten gyermekeinek imádságát maga a Szentlélek vezeti, irányítja.
Az imádkozás sosem hiábavaló, akkor sem, ha nem teljesül a kérésünk. Isten jól tudja, mit mikor adjon. Ha megismertük Őt szerető Atyaként, nyugodtan rábízhatjuk terveinket, kívánságainkat is.
(Lásd még a témához a 255. lecke ***Feldolgozásából az imádságról szóló részt!)

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret (Osztályfőnöki) / Magyar nyelv és irodalom

• A hit szerepe az ember életében: imádság és lelki egészség. (***)
• A „Miatyánk” két szövegváltozatának összehasonlítása: egyezések és eltérések. (***)
• Imatémák gyűjtése, imádság megfogalmazása írásban. (***)

Vázlat:

Jézus – tanítványok
Salamon csarnoka
zsidó nagytanács: „Te vagy a Krisztus?”

tanítványok: „Taníts minket imádkozni.”
a Miatyánk

2 példázat az imádságról

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

365/270. Jézus imádkozni tanít – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 228.37 KB

A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!