• Intelligenciatípus: Természeti, verbális-nyelvi, vizuális-térbeli, kapcsolati
  • Tevékenység: Példázatok összehasonlítása, tulajdonságok gyűjtése, verbális, dramatikus vagy képi ábrázolás; bibliai igék alapján tulajdonsággyűjtés, értéksorrend felállítása; versolvasás, beszélgetés; mese olvasása, értelmezése, virágoskert rajza vagy terve

 

Magdalai Mária húsvét reggel másodszor is a sírkertben jár, miután szólt Péternek és Jánosnak az üres sírról. Ott áll az üres sír előtt, és fél bemenni, de azért behajol, bekukucskál. Két angyalt lát, akik megszólítják, majd hátrafordul, és Jézus áll ott, de nem ismeri fel rögtön. Azt gondolja, hogy ő a kertész (János 20,15). A leírásból kitűnik, hogy egy kertben természetes dolog kertésszel találkozni, ezek szerint a sírkert is gondozott kert volt (vö. János 19,41), Jézus pedig egy kertészforma, kétkezi munkát végző ember benyomását keltette. A képen jeruzsálemi sírkert, Jézus feltámadásának feltételezett helye (forrás).

Az egyszerűbb emberek maguk művelték a kertjüket, gyümölcsösüket Izráelben. Csak a tehetős, előkelő emberek alkalmaztak kertészeket, a szőlőkben és gyümölcsösökben őket vincellérnek, szőlőmunkásnak nevezték. Jézus a terméketlen fügefa példázatában egy vincellérről beszél, aki inkább bevállal egy kis plusz munkát, csakhogy megmentse a fát. (Lukács 13,6–9)

 

A jó kertész

Hasonlítsuk össze a terméketlen fügefa példázatát az elveszett juh példázatával (Lukács 15,1–7). Mik a közös vonások? Mik a pásztor és a kertész közös tulajdonságai? Kiegészíthetjük a pásztor képét a jó pásztor példázatának vonásaival (János 10,1–11)

Az összehasonlítás és továbbgondolás eredményeként a gyerekek kis csoportokban gyűjtsék össze a jó kertész jellemző vonásait, majd alkossák meg együtt a „jó kertész” példázatát, vagy írjanak egy történetet a jó kertészről. Mindezt dramatikus játékban vagy képi ábrázolással is megtehetik. A kép grafikai, festő eszközökkel vagy papírkollázzsal is készülhet.

 

Isten szőlőskertje

Hogy mennyire igaz a kertész kép kivetítése Istenre is, azt több fontos igében is megtaláljuk. Keressék meg a gyerekek a következő igéket, és jellemezzék ez alapján Istent, mint Izráel kertészét. Dolgozhatnak kis csoportokban is, ahol egy-egy igeszakaszt, igepárt kap egy csoport. Ez alapján közösen keresik meg a jellemző vonásokat, majd a csoportok bemutatják egymásnak, mire jutottak. Végül készíthetünk egy közös tulajdonságlistát, értéksorrendbe állítva a tulajdonságokat.

Isten szőlője: Zsoltárok 80,9–20

Dal a terméketlen szőlőről: Ézsaiás 5,1–7

„Az Úr vezet majd szüntelen; kopár földön is jól tart téged, és csontjaidat megerősíti. Olyan leszel, mint a jól öntözött kert, mint a forrás, amelyből nem fogy ki a víz.” Ézsaiás 58,11

„Mert ahogyan a föld növényeket hajt, és a kert veteményeket sarjaszt, úgy sarjaszt majd igazságot az én Uram, az Úr is, és öröméneket minden nép hallatára.” Ézsaiás 61,11

A gonosz szőlőművesek: Máté 21,33–44

Az igazi szőlőtő példázata: János 15,1–8

 

Kertész leszek

József Attila húsz évesen írta Kertész leszek című költeményét, amely azóta is aktuális. Miközben a világ tele van pusztulással, veszélyeztetve érezzük a bolygót, a természetet és az emberi létet, nagy szükség van gondozó-gondoskodó jelenlétre az ember részéről is. Ezt a „csak azért is jó leszek” indulatot fogalmazza meg a fiatal költő lázadó hangon. A gyerekek is könnyen átérezhetik ezt, különösen pandémia idején.

Olvassuk el a verset, és beszélgessünk róla: Kit mi ragad meg benne? Ki mit tenne, mit vállalna be hasonló helyzetben: „ha már elpusztul a világ”?

 

József Attila: Kertész leszek

Kertész leszek, fát nevelek,
kelő nappal én is kelek,
nem törődök semmi mással,
csak a beojtott virággal.

Minden beojtott virágom
kedvesem lesz virágáron,
ha csalán lesz, azt se bánom,
igaz lesz majd a virágom.

Tejet iszok és pipázok,
jóhíremre jól vigyázok,
nem ér engem veszedelem,
magamat is elültetem.

Kell ez nagyon, igen nagyon,
napkeleten, napnyugaton –
ha már elpusztul a világ,
legyen a sírjára virág.

1925. április

 

A fura kertész

Kányádi Sándor Néma tulipán című meséjének főszereplője egy fura kertész és „csodálatosan szép virágoskertje, telides-teli mindenféle-fajta, szebbnél szebb, illatosabbnál illatosabb virággal”.

A mese elérhető itt: A bánatos királylány kútja: Néma tulipán

Olvassuk el a mesét, a gyerekek pedig figyeljék meg, mitől olyan fura ez a kertész? Miben gyönyörködött, és mi bántotta? Mit tett a kertjéért, és mit tett ellene? Ki az, aki fellázadt a kertész ellen? Hogyan, mivel? Mi lett a kertész sorsa? É mi a tulipáné?

Rajzoljátok le a csodálatos virágoskertet. Vagy készítsétek el egy csodálatos virágoskert tervét: Ti hogyan helyeznétek el a virágokat, hogy illatukkal és színeikkel is beszélgessenek.

Ha van rá mód, valósítsatok meg valamennyit a tervekből: Ültessetek a kertben virágokat magról vagy palántáról.

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .