Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, gondolkodtató, logikai feladat, ön- és társismeret, kapcsolat, ének, zene, ritmus, 
Szervezési formák:  hittanóra, áhítat, gyermekistentisztelet, csendesnap, 
Tudomány területek:  kortörténet, háttéranyag, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  énekforrás, hanganyag, 

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 1Mózes 16,1–16; 17,15–27; 21,9–21; Zsoltárok 37,5.7; Ézsaiás 55,8
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, logikai-matematikai, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Nevek és jelentésük párosítása, beszélgetés; bibliai történetmesélés: Hágár és Izmael; beszélgetés a történet alapján, a pusztai nomádok élete; énekmondás felelgető szólamfelosztással; családi névtár készítése

 

Családi névtár (Verbális-nyelvi, logikai-matematikai)

Ábrahám családjában több névvel is találkoztunk már, és mindnek eléggé beszédes volt a jelentése. Ki emlékszik valamelyikre?

Egy emlékeztető játékkal idézzük fel valamennyi nevet. Lesz közöttük egy újdonság is.

A gyerekek cédulákon kapják meg, majd párosítsák az alábbi neveket és jelenésüket (lásd a csatolt mellékletben). Dolgozhatnak több kis csoportban is.

 

Abrám – magasztos Atya vagy: magasság Atyja
Ábrahám – sokaság (sok nép) Atyja
Száraj – fejedelmi nő
Sára – fejedelemasszony, úrnő
Izmael – Isten meghallgat
Izsák – nevető, nevetés
Hágár – idegen, bujdosó, az egyiptomi

 

Melyik az a név, amelyik jelentésével még nem találkoztunk? (Hágár) Miért beszédes az ő neve? Milyen lehetett Hágár élethelyzete az úrnője mellett? Mit gondoltok, a történet során ez hogyan változott?

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ének, zene, ritmus, képalkotás, vizualitás, ön- és társismeret, kapcsolat, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 1Mózes 15,1–6; 16,1–16; 17,1–8.15–17; 18,1–14; 21,1–8; Zsoltárok 126,2; 127,3
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, vizuális-térbeli, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális
  • Tevékenység: Népi altatók, ringatók éneklése, mondogatása ringató mozgással kísérve; csillagmintás babatakaró terve radír- vagy krumplinyomdával; születési értesítő, babaköszöntő lap készítése rajzolással, kézírással; hihetetlen ígéretek: beszélgetés, dramatikus játék; történetvázlat és kommunikációs játék nevetéssel

 

Csillagos-bárányos ringatók (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus)

Énekeljünk együtt altatódalokat, ringatókat, vagy mondókaként mondogassuk ezeket, recitáló hangon. Két karunkat egymásra téve ringató mozgással kísérhetjük az éneket, mondókát. Összegyűjtöttünk néhány népi altatószöveg-változatot, amely jól kapcsolódik a történethez:

 

Aludj, baba, aludjál!
Feljött már a csillag;
aranyos kis bárány
hazafelé ballag.

(Kaposhomok, Somogy m.)

 

Tente, baba, tente!
Itt van már az este;
köszöngetnek szépen
csillagok az égen.

(Vének, Győr m.)

 

Tente, baba, tente,
Itt van már az este.
Aludjál el szépen,
mint csillag az égen.

(Érbogyoszló, Bihar)

 

…Harangoznak szépen
csillagok az égen.

(Nagyszalonta, Bihar)

 

…Csillagok az égen
integetnek szépen.

(Érmihályfalva, Bihar)

 

…Aludj, baba, aludjál,
Csillagokról álmodjál.

(Nagyszalonta, Bihar)

 

…Aludj, baba, aludjál,
Angyalokkal álmodjál.

(Margitta, Bihar)

 

Aludj, baba, aludj hát,
báránykákat hajt apád,
anyád ráz egy kicsi fát, (= a bölcsőt)
álmok hullnak róla rád.

(Mezőtelegd, Bihar)

 

Bubája, bubácska,
esti csillag ragyog,
aludjál, aludjál,
én is álmos vagyok.

Tündér öltöztessen,
csillag csókolgasson,
liliom öleljen,
anyád simogasson.

(Mezőbaj, Bihar)

 

Források:

Magyar népdalok, szerk.: Ortutay Gyula (Szépirodalmi, 1975; Neumann kht., Bp, 2000)
Bihari gyermekmondókák, közzéteszi Faragó József és Fábián Imre (Kriterion Kiadó, Bukarest, 1982, 36–43. old.)

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

Képesség területek:  ön- és társismeret, kapcsolat, nyelvi feladat, játék, gondolkodtató, logikai feladat, ének, zene, ritmus, 
Szervezési formák:  hittanóra, áhítat, gyermekistentisztelet, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  online szöveg, énekforrás, hanganyag, 

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 1Mózes 15,1–6; 16,1–16; 17,1–8.15–17; 18,1–14; 21,1–8; Zsoltárok 127,3
  • Intelligenciatípus: Önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, verbális-nyelvi, logikai-matematikai, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Várakozástörténetek, beszélgetés; bibliai történetmesélés: a várakozás próbája, Izsák születése; nevek jelentése, beszélgetés a történet alapján; a történethez kapcsolódó új ének tanulása

 

Várni, csak várni… (Önismereti, kapcsolati, verbális-nyelvi)

„Várni, csak várni, mindig csak várni…” – énekli Gizella királynő az István, a király című rockoperában (Unom a politikát). Gizellának nem tetszik, hogy az ura, István mindig csak az államügyekkel van elfoglalva, rá alig marad ideje. Gizellának nem marad más, mint várni, csak várni.

Kérdezzük meg a gyerekektől: Ti mire szoktatok várni? Előfordult-e már veletek, hogy a várakozás túl hosszúra nyúlt? Mikor? Miért?

Akinek kedve van, elmesélhet egy várakozás-történetet.

 

Gizella panasza így folytatódik:

Várni, csak várni, mindig csak várni,
Végül az asszonyból vénlány marad.

Vajon mire várt annyira Gizella? Mit jelent a „vénlány” kifejezés? Mire utal?

Mit gondoltok, mennyi ideig lehet várni egy gyermekre? Hogy egy házaspárnak gyermeke szülessen.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

Képesség területek:  képalkotás, vizualitás, nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, mozgásos játék, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, digitális tananyag, távoktatás, 
Tudomány területek:  kortörténet, háttéranyag, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  kép, galéria, digitális oktatóanyag, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 1Mózes 11,24–32; 12,1–8; 13,1–18; Zsoltárok 127,1–2
  • Intelligenciatípus: Vizuális-térbeli, verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, testi-mozgásos
  • Tevékenység: Képgaléria megtekintése, kép-szöveg párosítás, sorbarendezés; mondatalkotó kapcsolati és önismereti játék, beszélgetés; páros bizalomjáték vakvezetéssel; sátormakett készítése csoportmunkában

 

Egy kis városnézés (Vizuális-térbeli, verbális-nyelvi)

 

 

Ur romvárosa, Ur-Nammu palotájának falmaradványai és a zikkurat (ma Tell el-Mukajjar, Irak)

Kép: 123RF

 

 

Mari (Mári): ókori mezopotámiai nagyváros az Eufrátesz felső folyásánál, egy hajdani virágzó állam központja volt (ma Tell-Hariri, Szíria) – így nézhetett ki (rekonstrukciós ábrázolás).

 

 

 

Hárán (Harrán): észak-mezopotámiai város, neve sumer eredetű, és azt jelenti: „út, utca, utazás, karaván”. Ma Törökország területén található, agyagból tapasztott, méhkaptár-alakú házairól híres.

Kép: 123RF

 

 

Sikem (Szikem): ókori kánaáni város Palesztina területén a Garizim és Ebal hegyek közötti völgyben. Abrám útja a sikemi szenthelyre vezetett először Kánaánban.

Kép: 123RF

 

A Táré és Abrám útra kel című tankockán képekkel illusztrálva követhetjük a vándorlás állomásait, képeit (elérhető a címre kattintva).

Képforrások: 123RF, Wikimedia Commons, grafika: Kelemen Czakó Rita

 

Menj el… Gyere velem… (Kapcsolati, önismereti, verbális-nyelvi)

Isten elküldte Abrámot rokonai közül egy ismeretlen földre. Az elhívás így kezdődik: „Menj el…” – Vajon miért engedelmeskedett Abrám? Mi győzte meg őt, hogy meg kell ezt tennie?

 

Hogyan folytatódhat a „Menj el…” mondat, ha

  • anya mondja neked?
  • apa mondja a testvérednek?
  • a testvéred mondja neked?
  • te mondod a testvérednek?
  • stb.

Hogyan folytatódhat a „Gyere velem…” mondat, ha

  • anya mondja neked?
  • nagyapa mondja neked?
  • te mondod a testvérednek?
  • a barátod mondja neked?
  • stb.

A mondatalkotó játék rámutat, hányféle küldés és hívás lehetséges különböző személyek között. Melyikre lesz a válasz készséges cselekvés (a felszólításnak megfelelő engedelmesség)? Min múlik ez? (A bizalom kérdése kerül itt fókuszba.)

 

Kis csoportokban játsszanak el a gyerekek egy-egy „Menj el…” és „Gyere velem…” helyzetet. Lehet köztük „engedelmes” és „engedetlen” válaszcselekvés is.

Mutassák be egymásnak a csoportok az élethelyzeteket, majd beszéljük meg, mikor min múlott az engedelmesség vagy engedetlenség.

 

Vakvezetés párban (Kapcsolati, testi-mozgásos, önismereti, verbális-nyelvi)

Alkossanak párt azok a gyerekek, akik jól ismerik egymást, és megbíznak egymásban. A párok álljanak fel egymással szemben (max. 4-5 pár egyszerre, köztük kb. 2 méter távolsággal). A párok egyik tagjának szemét kössük be kendővel, a bekötött szeműek azonos oldalon álljanak. Jelre a látók hangosan hívják maguk felé a párjukat, néven nevezve őt. A bekötött szemű társ előre nyújtott kézzel óvatosan elindul, miközben nagyon kell figyelnie, hogy a megfelelő hang irányába mozogjon. A látó szavaival irányíthatja is a társát (megállíthatja, irányváltoztatásra szólíthatja fel, pl. Fordulj egy kicsi jobbra!). Vajon sikerül-e mindenkinek eljutni a párjához?

A párhuzamosan végzett gyakorlat nehézsége, hogy kialakul egy alapzaj, amiben nem olyan könnyű meghallani a társ hangját. Fokozottan kell egymásra figyelni a siker érdekében. Ha a játék sikerült, a párok cseréljenek, és fordított helyzetben is végezzék el a gyakorlatot.

 

Végül beszéljük meg, mi volt a nehézség, és mi segített a játékban? Kiknek sikerült igazán jól megtalálni egymást, és ez min múlt?

Ha nincs játékhelyzet, kinek a szavára hallgatsz? Kiben bízol annyira, hogy szót fogadsz neki? Keressünk példákat erre. Mikor működik jól egy ilyen kapcsolat?

 

Sátorépítő családok (Kapcsolati, vizuális-térbeli)

 

Hogy milyen volt Abrám sátra, nem tudjuk pontosan. A mai nomád sátrakhoz hasonlíthatott.

Kép: 123RF

 

 

A gyerekek kis csoportokba rendeződve családok lesznek. Családi kötelékben készítsenek egy-egy kis „nomád” sátrat pálcikákból, könnyű textíliából, illetve selyem- vagy gyűrtpapírból. A pálcikákból (hurkapálca, saslikpálca, fogpiszkáló) lesz a sátorrúd, cövek, amit puha alapba (gyurma, vastag hullámpapír, hungarocell) tudnak szúrni. A pálcikákat kötözéssel vagy gyurmaragasztóval tudják egymáshoz erősíteni. Sátorlapot szabhatnak textíliából vagy papírból. Gyurmából, papírból és textilből berendezési és használati tárgyakat (takarók, szőnyegek, edények) és állatalakokat is készíthetnek.

A családok munkáiból egy kis sátortábort állíthatunk össze.

 

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

Képesség területek:  ön- és társismeret, kapcsolat, nyelvi feladat, játék, ének, zene, ritmus, 
Szervezési formák:  hittanóra, áhítat, gyermekistentisztelet, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  énekforrás, hanganyag, digitális oktatóanyag, 

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 1Mózes 11,24–32; 12,1–8; 13,1–18; Zsoltárok 127,1–2
  • Intelligenciatípus: Önismereti, egzisztenciális, verbális-nyelvi, kapcsolati, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Költözőlista egyéni összeállítása, értéksorrend, beszélgetés; bibliai történetmesélés: Táré családja, Abrám elhívása és költözése; szövegkiegészítés, beszélgetés a történet alapján; bizalom-ének, szóló-kórus énekdialógus

 

Költöző-lista (Önismereti, egzisztenciális, verbális-nyelvi)

Képzeljétek el a következőt: A szüleid bejelentik, hogy elköltöztök egy távoli országba, ahova túl sok cuccot nem vihettek magatokkal. Mi lenne az az öt valami, amit feltétlenül magaddal vinnél (a rajtad levő öltözeten kívül)? Írj róla egy listát, sorold fel a vinnivalókat fontossági sorrendben!

A gyerekek önállóan írják, majd az arra vállalkozók mutassák be a listájukat, indoklással együtt: Miért pont az említetteket vinnék magukkal?

Hallgassunk meg néhány listát és indoklást, majd közösen próbáljuk meg összeszedni, mik lehetnek a legfontosabb szempontok egy ilyen költözésnél? Ki melyiket tartja legfontosabbnak? Pl.:

  • célszerűség: nélkülözhetetlen használati eszköz
  • érzelmi kötődés: emléktárgy, játék stb.
  • felelősség, gondoskodás: szeretett állat, növény
  • előrelátás: ami út közben vagy az új helyen fontos lehet

Kérdezzük meg azt is a gyerekektől, ki az, aki átélt már egy ilyen nagy költözést? Akinek van kedve, mesélhet róla, hogyan zajlott, miért került rá sor.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, képalkotás, vizualitás, ének, zene, ritmus, mozgásos játék, drámajáték, élménypedagógia, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  kortörténet, háttéranyag, művészetek, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  lexikon, szótár, kézműves oldal, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 1Mózes 11,1–9; Zsoltárok 127,1–2
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, vizuális-térbeli, kapcsolati, zenei-ritmikus, testi-mozgásos
  • Tevékenység: Kortörténet: zikkurat és Bábel; csoportmunka: kreatív építés pálcikákból, dobozokból; nyelvjáték: halandzsamondókák, halandzsavers megismerése, kreatív feldolgozása hang- és mozgásjátékkal, képalkotással

 

Tudod-e… (Verbális-nyelvi, vizuális-térbeli)

Tudod-e,

  • mi lehetett a bábeli torony? – Zikkurat-templom, lépcsőzetes toronytemplom, aminek a tetején szentély állt.
  • mit jelent az, hogy az égig ért? – Lépcsőzetes alakja az istenek lakhelye felé vezetett, a Bábel név eredetileg azt jelenti: „Istenek kapuja”.
  • a nyelvek összezavarása után hogyan változott meg a Bábel név jelentése? – A szó héber jelentéstartalma: „zűrzavar”.
  • hogyan nézhetett ki egy zikkurat? – Ur város zikkurata elég jó állapotban megmaradt (Dél-Irak, lásd a képen: 123RF). A Kr. e. 22.21. században sumér királyok által épített toronytemplom három szintből állt, a legfelsőn kapott helyet a szentély (lásd itt a templom rekonstrukciós rajzát).

Kép: 123RF

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  képalkotás, vizualitás, gondolkodtató, logikai feladat, ön- és társismeret, kapcsolat, nyelvi feladat, játék, ének, zene, ritmus, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, áhítat, gyermekistentisztelet, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  online szöveg, hanganyag, 

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 1Mózes 10; 11,1–9; Zsoltárok 127,1–2
  • Intelligenciatípus: Logikai-matematikai, vizuális-térbeli, kapcsolati, verbális-nyelvi, önismereti, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Építőjáték: stabil építmény alkotása csoportmunkában; bibliai történetmesélés: Bábel tornya; keresztrejtvényfejtés, szövegalkotás a történet kulcsszavaival; figyelmeztető ének, szóló-kórus énekdialógus

 

Toronyépítők (Logikai-matematikai, vizuális-térbeli, kapcsolati, verbális-nyelvi)

A gyerekek néhány fős kis csoportokban kapjanak azonos számú (10-15 db) építőelemet. (Pl. építőkocka, kockakirakó, dominó, műanyagpohár stb. – méret nem számít.) Feladatuk az, hogy az építőelemekből építsenek egy tornyot, ami magas és erős, nem lehet könnyen kibillenteni.

A csoportok a feladatot önállóan oldják meg, nevelői segítség nélkül. Legfeljebb annyi segítséget adjunk, hogy kiemeljük a feladat fő szempontjait:

TORONY → MAGAS + ERŐS

Miután elkészültek, a csoportok mutassák be a tornyaikat, és mondják el röviden, milyen módszerrel építettek, mire ügyeltek építés közben.

Végül értékeljük a megoldásokat, kiemelve a gúlaszerű építkezés, illetve a téglakötés előnyeit, amivel stabillá teszik az épületet.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  ön- és társismeret, kapcsolat, természetismeret, mozgásos játék, nyelvi feladat, játék, képalkotás, vizualitás, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  kézműves oldal, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 1Mózes 6,5 – 9,17
  • Intelligenciatípus: Kapcsolati, természeti, testi-mozgásos, verbális-nyelvi, vizuális-térbeli, egzisztenciális
  • Tevékenység: Hang- és mozdulatutánzó párkereső és kitalálós játék; állatfajok bemutatása szóban vagy írással, rajzzal, kiállításrendezés; térrendezés: bárkaépítés bútorokkal; levélképek készítése a szabadban és a teremben; kreatív írás: állatok imája

 

Állati párkereső (Kapcsolati, természeti, testi-mozgásos)

Kis cédulákra állatpárok nevét írjuk, minden állat neve 2-2 cédulán szerepeljen. (Annyi cédulát írunk, ahányan részt vesznek a játékban.) A gyerekek cédulát húznak (nem tudják egymásról, ki milyen állat nevét húzta), majd szétszóródva elhelyezkednek a teremben. Jelre mindenki a húzott állat hangját és mozgását utánozva kezdi keresni a párját. Emberi nyelven nem szólhatnak, de az állat hangján és mozdulataival kommunikálhatnak egymással.

Amelyik állatpár egymásra talált, elhelyezkednek a „bárkában” (a terem kijelölt részén). Itt Nóé (a pedagógus) fogadja őket, akinek állatnyelven bemutatkoznak.

 

A bárkából jöttünk (Kapcsolati, természeti, testi-mozgásos)

A közismert „Amerikából jöttem” című játék mintájára két játékos kimegy a teremből, és megegyeznek, hogy milyen állatot fognak alakítani. Ezután bejönnek, és így szólnak a többiekhez:

„A bárkából jöttünk, Nóé így nevezett minket: o…n.” (vagy más kezdő és utolsó betű)

Majd mozdulatokkal és hangadással eljátsszák az állatpárt. Aki először felismeri, és bekiáltja a nevet, az lesz a következő állatpár egyik tagja. Párt választ maga mellé, és a játék hasonlóan folytatódik.

A példa becsapós, mert az o…n jelen esetben nem oroszlán, hanem orangután, amit a hangról és mozgásról lehet felismerni.

 

Kép: 123RF

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, gondolkodtató, logikai feladat, ének, zene, ritmus, 
Szervezési formák:  hittanóra, áhítat, gyermekistentisztelet, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  online szöveg, hanganyag, 

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 1Mózes 6,5 – 9,17; Zsoltárok 126,5; Példabeszédek 14,13; 15,13; 15,15; Prédikátor 7,3
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, logikai-matematikai, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Önismereti játék: ellentétpárok egyeztetése, értelmezése; bibliai történetmesélés: Nóé bárkája; ellentétpárok kiemelése a történetből, dramatikus feldolgozás; figyelmeztető ének értelmezése, szóló-kórus énekdialógus

 

Sírás és nevetés (Verbális-nyelvi, logikai-matematikai, önismereti, egzisztenciális)

A Biblia már az első történeteivel érzékelteti, hogy az emberi élet mennyire végletes. Benne élet és halál, öröm és bánat, sírás és nevetés, harag és megbékélés – ellentétes léthelyzetek és érzelmek váltogatják egymást.

Néhány ősi bibliai bölcsesség is ezt tükrözi. Osszuk ki az alábbi igéket kettévágva a gyerekeknek, feladatuk az egymáshoz illő mondatfelek összeillesztése. Nagy létszám esetén több csoportban is tevékenykedhetnek, minden csoport ugyanazzal a készlettel. (Lásd a csatolt melléklet igekártyáit.)

  • Nevetés közben is fájhat a szív, és az öröm vége is lehet bánat. (Példabeszédek 14,13)
  • Az örvendező szív megszépíti az arcot, a bánatos szív pedig összetöri a lelket. (Példabeszédek 15,13)
  • A csüggedőnek mindig rossz napja van, a jókedvűnek pedig mindig ünnepe. (Példabeszédek 15,15)
  • Többet ér a bánat, mint a nevetés, ha a szomorú arc mellett jobbá lesz a szív. (Prédikátor 7,3)
  • Akik könnyezve vetettek, ujjongva fognak majd aratni. (Zsoltárok 126,5)

 

Miután a csoportok párosították a mondatfeleket, jelezzék a pedagógusnak, aki némán, csak mozdulatokkal jóváhagyja vagy kijavítja az eredményt. Minden csoport válasszon ki a mondatok közül egyet, és beszéljék meg közösen, mi a mondás lényege, értelme, majd keressenek rá mai életpéldát: Kire, milyen helyzetben lehet igaz a mondás?

Végül a csoportok röviden mutassák be és értelmezzék a választott mondásaikat.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

 A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  ön- és társismeret, kapcsolat, nyelvi feladat, játék, képalkotás, vizualitás, drámajáték, élménypedagógia, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 1Mózes 4,1–12.25–26; Kolossé 3,13; Jakab 1,19–20
  • Intelligenciatípus: Önismereti, kapcsolati, verbális-nyelvi, vizuális-térbeli, egzisztenciális, testi-mozgásos
  • Tevékenység: A történethez kapcsolódó hangulatváltások, érzelmi állapotok kifejezése mimikával, hangulatjelek rajzolása; drámajáték: néma életképek a történetből; a harag-téma közelítése alkotó módon: dramatikus játék, kreatív írás, rajz; bocsánatkérés, megbocsátás helyzetei: beszélgetés, dramatizálás

 

Hangulatváltások (Önismereti, kapcsolati, verbális-nyelvi)

Milyen hangulatú lehetett az Édenkert után a mezőre kerülni, és ott új életet kezdeni? Ádám, Éva és fiaik története tele van hangulatváltásokkal, érzelmi hullámzással. Keressük a gyerekekkel, milyen érzelmi állapotok kísérhették a történet eseményeit, fordulópontjait. Az egyes fázisokat arcjátékkal, mimikával is követhetik, ami az adott szereplő(k) érzelmeit fejezi ki.

Mit érzett Ádám és Éva, amikor

  • el kellett hagyniuk az Édenkertet;
  • művelni kezdték kemény munkával a földet;
  • magukhoz szoktatták a környék juhait, kecskéit;
  • első fiuk megszületett;
  • második fiuk megszületett;
  • megtörtént a tragédia, és gyermekek nélkül maradtak;
  • harmadik fiuk is megszületett az elvesztettek helyett?

Mit érzett Kain, amikor

  • apjától megtanulta, hogyan kell művelni a földet;
  • dolgozott egész nap a mezőn, hogy legyen kenyere a családnak;
  • bemutatta a termésből áldozatát Istennek;
  • látta, hogy az ő munkájának nincs jobb eredménye, míg Ábel nyája gyarapodik;
  • Isten figyelmeztette őt, ne hallgasson a haragjára;
  • meglátta Ábelt, milyen vidáman hajtja be a nyájat;
  • meglátta a rakás követ a mezőn?

Mit érzett Ábel, amikor

  • apjától megtanulta, hogyan kell gondozni, legeltetni az állatokat;
  • egész nap a nyájjal volt a mezőn;
  • ha ellett a nyáj, éjszaka is az anyajuhok mellett volt;
  • egy kis barit mutatott be áldozatként Istennek;
  • szépen erősödött, gyarapodott a nyája;
  • mogorva testvére végre szólt hozzá, és a mezőre hívta;
  • meglátta a mezőn, hogy növekedésnek indult a vetemény?

Mit érezhetett Isten, amikor

  • látta, Ádám és Éva hogy boldogul az Édenen kívül;
  • megszületett az emberpár első fia, Kain;
  • megszületett második fiuk, Ábel;
  • látta, hogy a két fiú milyen ügyesen beletanul a munkába;
  • az áldozatuk illata szállt felé;
  • látta, mi lakik Kain és Ábel szívében;
  • hiába figyelmeztette, Kain nem hallgatott rá;
  • Kain rémséges tettét elkövette a mezőn;
  • Ádám és Éva újra egyedül maradt?

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.