22. Vízparti növények nyomában

, ,

Képforrás: 123RF

  • Intelligenciatípus: Természeti, verbális-nyelvi, matematikai-logikai
  • Tevékenység: Bibliai növényismeret, kortörténet: vízparti növények; interaktív multimédiás feladat: párosítás, szövegkiegészítés, csoportosítás; mérőnád készítése, mérések

 

A Bibliában több helyen is találkozunk jellegzetes vízparti növényekkel, így a nád, a gyékény, a sás, a káka és a papirusz neve is előfordul. A botanikusok mégis nehéz helyzetben vannak egy-egy konkrét igehely esetén, mert a bibliai szóhasználat alapján nem lehet mindig pontosan beazonosítani, melyik növényfajról lehet szó. A héber suph (szuf) kifejezés a vízparti növények gyűjtőneve, és jelenthet nádat, kákát vagy gyékényt is. Jób könyvében Bildád, Jób barátja az Istenről elfeledkező ember életét példázza a víz nélkül maradt növények képével. De bármely más vízparti növény neve is szerepelne a nád vagy a sás helyett, a lényegen nem változtatna csöppet sem:

Megél-e a nád a mocsáron kívül? Felnőhet-e víz nélkül a sás? Előbb frissen zöldell, vágáshoz is zsenge, majd máris elszárad, minden fűnél előbb.

Jób 8,11-12

Vadászat papiruszmocsárban Nebaum sírkamrájának falfestményén (Kr. e. 1350., Luxor) – képforrás: 123RF

 

Ismerjünk meg néhány vízinövényt:

Papirusz vagy papiruszsás (Cyperus papyrus; héber: gome’, ’ébe; görög: pápürosz)

A Papiruszsás a palkafélék (sásfélék) családjába tartozó évelő növény, és mivel nem sás, hanem palka, inkább papiruszpalka lehetne a neve. Iszapban kúszó gyöktörzséből erős, rugalmas, tömött, háromélű szár fejlődik, ami 3-5 méter magasra is megnő. Levelei ernyőszerűen helyezkednek el a szár csúcsán, virágai is ernyőszerű virágzatot alkotnak. Sekély vizekben él, valamikor a Nílus-völgy jellegzetes növénye volt, de a Jordán völgyében, a Genezáreti-tó mocsaraiban is tömegesen élt. Természetes állománya szinte teljesen kipusztult, jobbára természetvédelmi területen, botanikus kertekben él.

Kép: 13RF

A papiruszt sokoldalúan tudták használni. Szárának szivacsos beléből készült a papirusztekercs, amit évezredeken keresztül írásra szolgált, a kora középkorban vette át szerepét az állati bőrből készült pergamen. A papirusz erős rostjaiból kötelet, vitorlát fontak, szárából cipőt, kosarat készítettek, gyöktörzsét pedig élelmiszerként fogyasztották, és gyógyhatását is ismerték. Papiruszkötegekből csónak, hajótest készült, ahogy a prófétai ige is megmutatja:

Jaj a suhogó vitorlák országának Etiópia folyóin túl! Követeket küld a tengeren, papiruszhajókon a víz színén.

Ézsaiás 18,1-2

Káka (héber: ’agmón)

A kákafajok a palkafélék (sásfélék) családjába tartozó, mocsarakban, nádasokban élő, évelő növények. Kúszó gyöktörzse van, virágfüzérkéi ecsetvirágzatban egyesülnek. A tavi kákának sötétzöld, hengeres, 80-300 cm magas szára van, a tövénél 15 mm vastag is lehet. „Kákán is csomót keres”, mondják a kötözködő emberről, aki ott is hibát keres, ahol nincs. A káka víz fölé magasodó részén valóban nincsenek csomók, nem tagolódik ízekre, mint a nádszár. A káka csomói lent, földközelben helyezkednek el, ami nem szembetűnő. Ismertebb fajai többek között a Tavi káka (Schoenoplectus lacustris) vagy a Parti káka (Scirpus litoralis).

Kép: 123RF

Sásfajok (Carex; héber: áhu, szuf, gome’)

Szintén a palkafélék (sásfélék) családjába tartozó növénynemzetség, több mint ezer faja ismert, a képen Ujjas sás (Carex digitata) látható . Vizes, zsombékos, mocsaras helyeken élő évelő növény, gyakran rét- és legelőnövényzetet alkot. Szárát bél tölti ki, nem üreges, virágai külön termőszálon fejlődnek. A fáraó álmában a tehenek sás között legeltek:

Álmomban a Nílus partján álltam. A Nílusból hét kövér és szép tehén jött elő, és legelészni kezdett a sás között.

1Mózes 41,17-18

Kép: 123RF

Déli gyékény (Typha domingensis)

A Déli gyékény a gyékényfélék családjába tartozó, sekély vizekben, nádasok tövében élő, hosszú, szálas levelű, évelő növény. (A képen Széleslevelű gyékény látható.) Tömött, hengeres torzsavirágzata van, amit buzogánynak is neveznek. Könnyen munkálható leveleiből kosarakat, szőnyegeket fontak. A B-ban csak a 2Mózes 2,3-ban szerepel a héber gome’ fordításaként. A fordítás bizonytalan, tehát Mózes „gyékénykosarát” fonhatták papiruszból, sásból vagy kákából is.

Amikor azonban nem tudta már tovább rejtegetni, fogott egy gyékénykosarat, bekente szurokkal és gyantával, majd beletette a gyermeket, és kitette a Nílus partján a sás közé.                                                                              2Mózes 2,3

Kép: 123RF

Nád (héber: káne, szuf)

A Közönséges nád (Phragmites australis) és nagyobb növésű rokona, az Olasz nád (Arundo donax) kinézete, élőhelye és életmódja is hasonló, ezért a bibliai szövegekben nem lehet elkülöníteni, hogy éppen melyikről van szó. Mindkettő a perjefélék (pázsitfűfélék) családjába tartozó évelő növény. Belül üreges, szárcsomókkal tagolt szalmaszár jellemi, ami rugalmassá, teherbíróvá teszi, így a szélnek jól ellenáll.

Az Olasz nád Európában a legnagyobbra növő pázsitfűféle (3-6 méter magas), a Földközi-tenger mellékén mindenütt megtalálható vízfolyások partján, vízközeli területeken. Palesztina vidékén is gyakori, jól tűri a szárazságot. Az ókor óta fontos haszonnövény. Zöldesszürke, lapos levelei rendezett sorokban állnak a száron. Hatalmas, tömött bugavirágzata van, amiből kéziseprűt kötöttek. Üreges szára építkezések, könnyű csónakok alapanyaga, de kiválóan alkalmas fúvós hangszerek faragására is. Mérete alapján a mérőnád olasz nád lehetett, a mérőnád ókori hosszmérték volt: 6 könyök, vagyis 2,67 méter. Ezékielnél olvasunk róla, ám ott hosszabb mérték – 3,11 m – szerepel (Ez 40,5). Meg kell még említeni a nádpálcát, ami a kormányzás jelképe volt, ezért adtak Jézus kezébe nádszálat a gúnyolódó katonák (Máté 27,29)

Közönséges náddal a Földön mindenütt találkozunk vízpartokon, mocsaras, vizes réteken, ahol a töve gyakran a vízben áll. Erős szára 2-4 méter magas, hosszú levelei bókolók. Bugavirágzata felálló vagy kissé bókoló is lehet. A bibliai időkben nélkülözhetetlen építő- és tetőfedő, valamint tüzelőanyag anyag volt, de nyílvessző és fonott kosár is készült belőle. A Kr. e. 3. századtól az írótoll is hegyesre metszett nádból készült.

Kép: 123RF

Források:

Fráter Erzsébet: A Biblia növényei (Scolar, Bp, 2017, 59–69.)
Keresztyén bibliai lexikon: Növények (Kálvin, Bp., 1993.)

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

21. Len, gyolcs, patyolat

, ,

Képforrás: 123RF

  • Intelligenciatípus: Természeti, egzisztenciális, verbális-nyelvi, vizuális-térbeli
  • Tevékenység: Bibliaismeret, kortörténet: a len szerepe, felhasználása; interaktív multimédiás feladat: szövegkiegészítés; kézművesség: szalagszövés, fonal- és textilkollázs, batikolás növényi festéssel; süteménykészítés lenmaggal

 

Ha a len, lenvászon jelentőségét fel akarjuk ismerni a bibliai kor emberének életében, érdemes végigolvasni a Példabeszédek könyve záró szakaszát, a „derék asszonyt” dicsérő éneket (Péld 31,10–31). Ő az, aki „Szerez gyapjút és lent, és jókedvűen dolgozik kezével.” Minden tevékenysége az életet szolgálja, nem robot és gyötrelem, hanem öröm és bölcsesség forrása, amiért „boldognak mondják” őt az emberek. Feltűnő, hogy a dicséretbe, mint egy szövetbe, újra és újra beszálazódnak a textilmunka képei, váltakozva az élet más, egzisztenciális jelentőségű képeivel. Mintha a sorpárhuzamok is azt mutatnák, egyenértékű dolog helytállni az élet mindennapi dolgaiban:

Érzi, milyen hasznos tevékenysége, éjjel sem alszik el mécsese.
Ügyesen kezeli a rokkát, tenyerében tartja az orsót.
Tenyerét megnyitja a nincstelen előtt, kezét nyújtja a szegénynek.
Nem félti háza népét a hóeséskor sem, mert egész háza népe meleg ruhába öltözött.
Színes szőtteseket készít magának, lenvászon és bíbor az öltözete.
Férjét jól ismerik a városkapukban, ahol az ország véneivel ül együtt.
Finom inget készít, és eladja, övet is ad el a kalmárnak.
Erő és méltóság árad róla, és nevetve néz a holnap elé.

Példabeszédek 31,18–25

 

Szerezzünk lenfonalat és lenmagot. A fonalat tapintsuk meg, próbáljuk elszakítani. A magot kóstoljuk meg, rágcsáljuk el. Megtapasztalhatjuk a len kettős hasznát, ami rugalmas rostjainak és olajos magjainak köszönhető, és ősidők óta segíti az embert. A Közel-Keleten közel 9000 éve termesztik, őshazája a Perzsa-öböl környékén lehetett. Egyiptomban különösen fontos növény volt, a gabonával egyenértékű, és nagy területeken termesztették. A hetedik csapásban elpusztult növények között a len az árpa mellett szerepel (2Mózes 9,31).

A házilen (Linum usitatissimum) a lenfélék családjába tartozó, 40-90 cm magas, keskeny levelű, egynyári növény, égszínkék vagy fehér virágokkal. Toktermésében tíz fényes, barna, lapos, magas olajtartalmú mag van. Magját fogyasztották, és olajat is sajtoltak belőle. A növény rostja értékes textilalapanyag, ami a hosszú, egyenes szárból nyerhető.

Kép: 123RF

A földből kihúzott szárakról letisztították a termést, néhány napig áztatták, majd szárították, amire a lapos háztető kiválóan alkalmas volt. Ráháb lenkórót szárított a tetőn, a kémeket ez alá bújtatta el (Józsué 2,6). A lenkórót ezután törték és tilolták, majd fésülték, gerebenezték, aminek az a lényege, hogy a fellazult fás részeket eltávolították a rostok közül, és a szálakat előkészítették a fonásra.

Lenkévék Kovásznán, Háromszék megyében

 

A lenfonál rugalmas, erős, fényes és jól színezhető, ugyanakkor jól fehéríthető, amiből a legfinomabb ruhaanyag, de szőnyeg vagy sátor- és vitorlavászon is készülhet. A szent sátor munkálataival megbízott mesterek – Becalél és Oholiáb – a szövéshez, takácsmunkához is értettek:

Nagy hozzáértéssel ajándékozta meg őket, hogy el tudjanak készíteni mindenféle fa- és fémmunkát, művészi szövést és hímzést kék és piros bíborból, karmazsin fonálból és lenfonálból meg a takácsmunkát: hogy elvégezzenek mindenféle munkát, és elkészítsék hozzájuk a terveket.

2Mózes 35,35

Az ószövetségi időkben a lenvászon – a gyolcs – drága és nemes anyagnak számított, Józsefet gyolcsruhába öltöztette a fáraó, amikor Egyiptom kormányzójává tette (1Mózes 41,42), fehér gyolcs volt a papok szent öltözéke (3Mózes 16,4), és a menyasszonyi pompához is illett a gyolcsruha (Ezékiel 16,13). Az újszövetségi időkben gyolcsból készült a közönségesen viselt alsóruha, a legfinomabb szövésű lenvászon, a patyolat viszont a gazdagok kiváltsága maradt (Lukács 16,19). A ragyogó, hófehér ruha a tisztaság és szentség kifejezője, ezt látjuk Jézus megdicsőülésekor (Márk 9,3), feltámadása és mennybemenetele után az angyalokon (Máté 28,3; ApCsel 1,10) vagy a mennyben a Bárány menyegzőjén (Jelenések 19,8).

A lenvászon jól festhető, a színes textil drága és méltóságjelző volt, a papi, főpapi ruha leírásában többek között így szerepel:

Elkészítették Áronnak és fiainak a köntöseit lenből takácsmunkával. A főpapi süveget és a papi süvegek kendőit lenből készítették, a gyolcsnadrágot pedig sodrott lenfonálból. Az övet is sodrott lenfonálból, kék és piros bíborból meg karmazsin fonálból készítették művészi hímzéssel, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr.

2Mózes 39,27–29

A karmazsinfonalat a karmazsintölgyön élő tetű testékanyagával festették. A bíbor festékanyagát a tüskés bíborcsiga (Bolinus brandaris), a kék színt pedig a sávos bíborcsiga (Hexaplex trunculus) mirigyváladékából nyerték. A bíbor a legdrágább textilfesték volt, értékét aranyban mérték. A Filippiben élő, kereszténnyé lett Lídia bíborárus volt (ApCsel 16,14).

Kelmefestéshez valószínűleg a Bibliában nem említett festőnövényeket is használtak, mint a festőcsülleng (Isatis tinctoria), festőbuzér (Rubia tinctoria), báránypirosító (Alkanna tinctoria) vagy az Indiából származó indigó (Indigofera-fajok).

Meg kell még említeni, hogy a később általánosan elterjedt, gyapotból készült pamutvászon a bibliai időkben nem volt általánosan használt Palesztina vidékén, a Biblia egyedül Eszter könyvében említi (Eszt 1,6; karpas). A kender szintén ismeretlen volt itt a bibliai időkben, a selyem is luxuscikként juthatott el ide kereskedelem révén (Ezékiel 16,13).

Forrás: Fráter Erzsébet: A Biblia növényei (Scolar, Bp, 2020, 266–271.)

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

20. Jó a só…

, ,

Képforrás: 123RF

  • Intelligenciatípus: Természeti, verbális-nyelvi, egzisztenciális, vizuális-térbeli
  • Tevékenység: Bibliaismeret, kortörténet: a só szerepe, jelentősége; interaktív multimédiás feladat: ige és közmondás párosítás; meseolvasás; mesealakok, formák mintázása sólisztgyurmával

 

„Jó a só, de ha elveszti az ízét, hogyan tudják azt visszaadni? – kérdezi Jézus az őt követni vágyó sokaságtól, akik közül mindenki jól tudja a választ: – …kidobják” (Lukács 14,34–35).” Jézus példázatában a só ízesítő szerepére utal, és mi is elsősorban erre gondolunk, ha sóról van szó. A fűszerek között tartjuk számon, és ott is tartjuk, a fűszeres polcon. Pedig a só, különösen a bibliai időkben, jóval több volt ennél. Az ízesítés mellett a tartósításban, a fertőtlenítésben és a kultuszban is fontos szerepe volt.

A köznyelvben a só a konyhasót, a nátriumkloridot (NaCl) jelenti, ami csak az egyik sófajta. A sók kémiai jellemzője, hogy kifelé semleges töltésű ionos vegyületek (pozitív kationokból és negatív anionokból állnak). A Biblia is a kősó (NaCl) értelemben használja a szót, így a továbbiakban mi is a nátriumkloridról beszélünk.

A só nélkülözhetetlen életfeltétel, szervezetünk sejtnedveinek sókoncentrációja közel egy százalék, amely fenntartásához napi 5-10 g sóra van szükségünk. Nagy mennyiségben, illetve nagy koncentrációban a só viszont méreg. Nem véletlen, hogy az ókorban egy város elpusztítását annak sóval való beszórása jelképezte, ahogy a történelmi emlékezet szerint Karthágóval történt, miután Róma legyőzte az észak-afrikai kereskedővárost. A Bibliában, a Bírák könyvében is megtaláljuk a sóval való beszórás nyomait, a királyságot erőszakosan megszerző Abímelek Síkem városát pusztítja el így: „A benne levő népet fölkoncolta, a várost pedig lerombolta, és bevetette sóval.” (Bírák 9,45)

A túl nagy, pusztító sókoncentráció ezen a vidéken elég látványosan jelen van, hiszen a Föld legsósabb beltengere a Holt-tenger, amit a Biblia többek között Sós-tenger néven említ (Józsué 3,16). A Holt-tenger vizében semmilyen élet nincs a sóssága miatt (sókoncentrációja eléri a 28%-ot), partján is csak olyan növények élnek, amelyek alkalmazkodni tudnak a körülményekhez, és szervezetükben felhalmozzák a sót. A Lót történetéből ismert motívum, amikor felesége a pusztuló Sodomára visszatekint, és sóbálvánnyá válik, a Holt-tenger déli partjainál található sóoszlopokra utal.

 

Sólerakódás a Holt-tenger partján – kép: 123RF

 

A só jelentősége a bibliai kor zsidósága számára

Ízesítés

„Megeszik-e az ízetlen ételt sótlanul, vagy van-e íze a nyers tojásnak? – kérdezi Jób, amikor példákkal akarja megmutatni, milyen állapotba került a betegsége miatt. – …olyan az, mint a romlott étel.” (Jób 6,6–7) Jób sóhasonlata arra utal, hogy az ízesítésben a sónak alapvetően fontos szerepe volt. Az ízesítésre használt sót elsősorban a Holt-tengerből nyerték, a tömény sóoldatból a kövekre kicsapódó kristályokat gyűjtötték. Ezekkel a kövekkel sóztak, és amikor a használat során kioldódott belőlük a só, értéktelenné váltak, s kidobták. Erre utal Jézus példázata.

Tartósítás

A bibliai időkben nem ismerték a modern tartósítási eljárásokat, így a só pótolhatatlan volt a húsok, halak konzerválásában. A tartósság értéke ezért is kapcsolódik szimbolikusan a sóhoz, és ezért jelképezi a só az Isten népével kötött szövetségének a tartósságát. Az „örökké megmaradó szövetség” igéje (újfordítás) Károli fordításában így hangzik: „sónak szövetsége ez, örökkévaló az Úr előtt” (4Mózes 18,19).

Fertőtlenítés

Ismerték a só fertőtlenítő hatását is, erre utal az újszülött sóval való megmosása, ami több népnél is szokás volt az ősidőkben. A zsidóknál ez a vértől való teljes tisztulást-megtisztítást is jelenti. Ezékielnél olvasunk az eljárásról, mikor népe elhagyatottságát példázza: „Amikor megszülettél, nem kötötték el a köldökzsinórodat, nem mostak tisztára vízzel, nem dörzsöltek le sóval, pólyába sem tettek.” (Ezékiel 16,4) Elizeus eljárása is, amikor sót dob a rossz vizű forrásba, a só tisztító hatására utal: „Meggyógyítom ezt a vizet, nem okoz többé halált és terméketlenséget.” (2Királyok 2,19–22)

Kultusz

A „só szövetségéről” már volt szó. Ez a képzet állhat annak a hátterében is, hogy az ételáldozatot meg kellett sózni: „Minden ételáldozatodat sózd meg. Ne hagyd le ételáldozatodról Istened szövetségének a sóját. Minden áldozatot sóval mutass be.” (3Mózes 2,13) Az áldozatul bemutatott állatot is megsózták (Ezékiel 43,23–24), és az Úrnak illatáldozatra szánt füstölőszer is „sózva, tisztán és szentül” készül (2Mózes 30,35).

 

Nem csoda ezek után, ha Jézus példázatában a tanítványi lét minőségét a só jelképezi:

Ti vagytok a föld sója. Ha pedig a só megízetlenül, mivel lehetne ízét visszaadni?

Máté 5,13

Forrás:

Fráter Erzsébet: A Biblia ételei (Scolar, Bp, 2020, 105–107.)

Keresztyén bibliai lexikon: Só

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

19. A nyár fűszerei

, ,

Képforrás: 123RF

  • Intelligenciatípus: Természeti, testi-mozgásos
  • Tevékenység: Italok, ételek készítése zöld fűszernövényekből

 

A Bibliában is szereplő menta, kapor a nyár fűszerei, kánikulai napokra frissítő italokat, salátaöntetet készíthetünk velük. De jellegzetes nyári zöld fűszer vagy fűszerként is használt zöldségféle a bazsalikom, rozmaring és zeller is. Ezeket ugyan nem említi a Biblia, de feltehetően ismerték és használták a bibliai tájakon és korokban is.

Néhány egyszerű receptet válogattunk, ami családi vagy tábori körülmények között gyerekekkel is elkészíthető. A recept forrása az étel-ital nevére kattintva elérhető.

 

Italok kánikulai napokra

Képek: 123RF

Öntetek, krémek

 

 

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

18. Fűszerek, fűszerszámok

, ,

Képforrás: 123RF

  • Intelligenciatípus: Természeti, verbális-nyelvi, logikai-matematikai
  • Tevékenység: Biblia- és növényismeret: fűszer- és gyógynövények; interaktív multimédiás feladatok: kép-igepárosítás, memóriajáték

 

Amikor Jákób az éhínség idején ismét útnak indítja fiait Egyiptomba, hogy az ország kormányzója – József – elé járuljanak, lehetősége szerinti gazdag ajándékot küld:

Rakjatok az ország legjobb termékeiből a zsákjaitokba, és vigyetek ajándékot annak az embernek: egy kis balzsamot, egy kis mézet, gyógyfüvet, mirhát, diót és mandulát.

1Mózes 43,11

Az újfordítású Biblia listáján szereplő gyógyfű a Károli-fordítás szerint fűszerszám. A Kánaánban termő fűszer- és gyógynövények a tudósítás szerint értékesek, ajándéknak valók voltak. Minden bizonnyal gyűjtőfogalomról van szó, többféle fűszer- és gyógynövényre gondolhatunk.

Ezékiel könyvében a 27. fejezet Tírusz, a föníciai kereskedőváros gazdagságáról szól, és feltárul előttünk a korabeli piac, ahol a fahéj és illatos nád vagy a balzsam is értékes árunak számított. Károlinál a balzsam helyén szintén fűszerszámot olvasunk:

Séba és Raema kalmárai a te kalmáraid; mindenféle drága fűszerszámokat és mindenféle drágaköveket és aranyat adtak ők árúidért.

Ezékiel 27,22

Hasonló piackép tárul fel a Jelenések könyvében is, ahol az árulistán fahéj, balzsam, füstölőszerek, kenőcsök, tömjén is szerepel (Jelenések 18,13).

Nézzük meg ezek után, miféle fűszerek, fűszerszámok teremtek Kánaán, Palesztina földjén, illetve fordultak meg a piacán.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

17. A Biblia konyhakertje

, ,

Képforrás: 123RF

  • Intelligenciatípus: Természeti, testi-mozgásos
  • Tevékenység: Biblia- és növényismeret: zöldségfélék; interaktív multimédiás feladatok: párosítás, csoportosítás; ételkészítés

 

Ezékiel szükségkenyerébe a gabonafélék mellett bab és lencse is került (Ezékiel 4,9), pedig ezek hüvelyes növények. A szükséghelyzet – éhínség, ostrom – azonban megkívánta, hogy minden lehetséges őrleményből lepénykenyeret süssenek. Ám a zöldségfélék, konyhakerti növények nemcsak szükséghelyzetben váltak fontossá. A Biblia híradása szerint hozzátartoztak a mindennapi táplálkozáshoz. Jákób lencsét főzött, amikor bátyja fáradtan megérkezett a vadászatból (1Mózes 25,29–34). A pusztában vándorló zsidó nép, szintén szükséghelyzetben, így emlékezett vissza az egyiptomi kertek bőségére:

Emlékszünk, hogy Egyiptomban ingyen ettünk halat, uborkát, dinnyét, póréhagymát, vöröshagymát és fokhagymát. Most pedig elepedünk, mert semmit sem látunk a mannán kívül.

4Mózes 11,5

 

Dániel és társai, a Babilonba deportált zsidó ifjak vallási okokból nem fogadták el a király ételét, ezért „zöldségféléket” kértek és kaptak a főudvarmestertől. A héber kifejezés (zeroah, zeroim) vagy hüvelyesekre utal, vagy általános értelemben, gyűjtőfogalomként értendő. Nézzük meg sorban, mi minden tartozhatott a bibliai kor emberének zöldségféléi közé.

 

Hüvelyesek

A hüvelyesek, azon belül a pillangósvirágúak családjába sok élelmiszernövény tartozik. Ezek alapvető táplálékként és fehérjeforrásként szolgálnak. A bibliai időkben a borsó, lencse, lóbab és csicseriborsó volt jelentős. A borsót nem említi a Biblia, de szentföldi jelenléte a régészeti leletek alapján valószínű.

 

Lencse (Lens culinaris)

Az egyik legrégebben termesztett főzeléknövény, Kr. e. 8000 körül kezdték termeszteni a Közel-Keleten, innen terjedt el más földrészekre. A forró, száraz nyarú, téli-tavaszi bő csapadékú éghajlatot kedveli. Felálló vagy terpeszkedő, pillangós virágú egynyári növény, apró kacsokkal, párosan összetett keskeny, hosszú levélkékkel. Kicsi, lapos hüvelyterméseiben 1-2 korong alakú mag található. A lencse méretben és színben is változatos, magas fehérjetartalmú, sokoldalúan elkészíthető, ma is fontos főzeléknövény. Ézsau egy tál vörös lencséért adta el Jákóbnak elsőszülöttségi jogát (1Mózes 25,29–34).

Képek: 123RF

Lóbab (Vicia faba)

Kb. 9000 évvel ezelőtt kezdték termeszteni, Délnyugat-Ázsiából vagy a Földközi-tenger mellékéről származik, az ókori Egyiptomban nagyon kedvelt alapélelmiszer volt. A kenyérgabona megjelenése után veszített értékéből, és a szegények eledele lett. Európában is fontos babféle volt Amerika felfedezéséig, ahonnan a ma ismert közönséges bab származik. A lóbab felálló, vastag, üreges szárú, összetett levelű, pillangós fürtvirágzatú, egynyári növény. Hüvelytermése duzzadt, 2-5 szabálytalanul lapos magot rejt magában. A Biblia az alapélelmiszerek között sorolja fel a Dávid seregének hozott élelemadományban (2Sámuel 17,27–29).

Képek: 123RF

Csicseriborsó (Cicer arietinum)

A Közel-Keleten kezdték termeszteni 7-8000 évvel ezelőtt, a babiloni függőkertekben is nevelték, hatalmas termőterületei voltak az ókori Egyiptomban. Szétterülő vagy felálló szárú, párosan összetett levelű, pillangós virágú, egynyári növény. Ujjperc méretű hüvelytermései gömbölyű, borsó alakú magokat rejtenek. Nyersen és szárítva is fogyasztható. Amikor a próféta arról beszél, hogy a megváltott nép körében az igavonó állatok is „sózott abrakot” fognak enni (Ézsaiás 30,24), akkor valójában csicseriborsóról van szó a kor mezőgazdaságát kutató tudósok szerint.

 

Tökfélék

A tökfélék többsége földön futó, kacsokkal felkapaszkodó, egynyári, lágyszárú növény. Jellegzetes kabaktermésük változatos méretű, színű és formájú, de mind vastag héjú, sokmagvú bogyótermés. Fontos táplálék- és gyógynövények a tökök, uborkák és dinnyék. A közönséges tök Észak-Amerikából származik, ezért nem szerepel a Bibliában.

 

Uborkák (Cucumis fajok)

A közönséges uborka (Cucumis sativus) a Himalája vidékéről származik, több ezer éve elterjedt a Közel-Keleten, de a kutatók szerint az ószövetségi időkben még nem ismerték. Rokona a sárgadinnye (Cucumis melo), amit már az ókortól termesztenek a Nílus völgyében. Virága halványsárga, termése ovális vagy gömb alakú. Gyümölcshúsa illatos, édes, lédús, leginkább frissen fogyasztható.

 

Képek: 123RF

Az egyiptológusok véleménye szerint a Nílus völgyének uborkája a Kelet-Afrikából származó uborkadinnye (Cucumis melo var. chate) volt, aminek hosszúkás, az uborkánál nagyobb és lédúsabb, édesebb termése van. A zsidók Egyiptomban ismerhették meg, a pusztai vándorlás során a vágyott egyiptomi finomságok között szerepel (4Mózes 11,5). De Izráel földjén is termesztették, a Ézsaiás próféta uborkaföldről beszél (Ézsaiás 1,8).

 

Görögdinnye (Citrullus lanatus)

Egyiptomban közel 5000 éve termesztik a Kalahári-sivatagból származó futónövényt. Rózsaszín, piros vagy sárga húsú, zöld héjú termése a nagyobb fajtáknál 50 cm hosszú és 20 kg tömegű is lehet. Magas víztartalmú, üdítő, vitamindús nyári gyümölcs. A Bibliában a már említett egyiptomi finomságok között szerepel (4Mózes 11,5).

 

Hagymák

A hagymák a legősibb zöldségfélék közé tartoznak, közel 5000 éve használják őket. A Biblia egy helyen említi a fokhagymát, vöröshagymát és póréhagymát, a vágyott egyiptomi ételek között (4Mózes 11,5). Egyiptomban mindhárom hozzátartozott a piramiskészítők napi kosztjához. Biztosak lehetünk benne, hogy Izráel földjén is termesztették ezeket.

 

Fokhagyma (Allium sativum)

Közép-Ázsiából származó, 30-80 cm magas, gerezdes hagymájú növény, keskeny, kékeszöld levelekkel. Átható szagú hagymája elengedhetetlen fűszer és alapvetően fontos gyógynövény. Megtalálták Tutanhamon fáraó sírkamrájában is.

 

 

Vöröshagyma (Allium cepa)

Valószínűleg Közép-Ázsiában kezdték termeszteni évezredekkel ezelőtt. 30-60 cm magas, nagy, gömbölyű hagymájú, üreges, kékeszöld levelű növény. Fehér virágai gömbös virágzatba tömörülnek. Szintén jelentős a gyógyhatása, az ókori egyiptomiak a mumifikálásnál is használták.

 

 

Póréhagyma (Allium porrum)

A Közel-Keletről és a Földközi-tenger medencéjéből származik. 60-120 cm magas növény, hosszú, hengeres hagymája van, amiből lapos, egymásra boruló levelek fejlődnek. Egy 4000 éves babiloni kőtábla receptleírásában is szerepel, Egyiptomban ételként és gyógynövényként használták.

 

Képek: 123RF

Forrás: Fráter Erzsébet: A Biblia növényei (Scolar, Bp, 2020, 142–157.)

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

16. Kenyérkérdés

, ,

Képforrás: 123RF

  • Intelligenciatípus: Természeti, egzisztenciális
  • Tevékenység: Biblia- és kenyérismeret; kovászpróba, kenyérsütés

 

Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem mindazzal él az ember, ami az Úr szájából származik.

5Mózes 8,3

 

A Deuteronomium nevezetes igéje tagadó formában beszél a kenyérről, ami nem a kenyér jelentőségét kisebbíti, hanem inkább az Istennel való kapcsolatát hangsúlyozza. Amikor Ézsaiás próféta Isten igéjét a kenyérhez hasonlítja, annak (lelki) éhséget (is) csillapító, életre tápláló tartalmára utal, ami „nem tér vissza hozzám üresen, hanem véghezviszi, amit akarok, eléri célját, amiért küldtem.” (Ézsaiás 55,11)

A kenyér és az ember szoros kapcsolatát, „sorsközösségét” fejezi ki Jézus gesztusa is, amivel megtöri és megáldja a kenyereket (Márk 6,41); ahogy az Úri imában a „legyen meg a te akaratod” után kéri a „mindennapi kenyerünket” (Máté 6,10-11); és ahogy az „Én vagyok az élet kenyere” kijelentéssel „mutatkozik be” (6,35).

A „régi” ember számára a kenyér = élet, élet = kenyér evidenciája ezzel a tétellel is egyenértékű volt: kenyér = élet = Isten (ajándéka). A magyar tájnyelv is őrzi az életadó kenyér szakralitását, hiszen több magyar vidéken a búza egyik neve, elnevezése „élet”. Hosszú évezredeken keresztül valóban a kenyérgabona termesztése és feldolgozása jelentette a mindennapi munka és tevékenység alapját, az ember életével, életfeltételeivel összefonódva.

 

Hiába keltek korán,
és feküsztök későn:
fáradsággal szerzett kenyeret esztek.
De akit az Úr szeret,
annak álmában is ad eleget.

Zsoltárok 126,2

 

Annak a fiúnak is elég lehetett ebédre öt árpakenyér és két hal, akitől Jézus elkérte az elemózsiáját, hogy megvendégeljen vele több mint ötezer embert (János 6,9). Árpából készült kenyeret a bibliai korban inkább a szegények fogyasztottak, mivel az árpaliszt kisebb gluténtartalmú, a belőle készült kenyér keményebb és nehezebben emészthető. Az árpát egy jó hónappal a búza előtt aratták, ezért a kora tavaszi időszak fő eledele volt az árpakenyér.

Ha a Bibliában kenyérről olvasunk, nem a mi cipókenyerünkre kell gondolni. A kenyérsütés legősibb módja az volt, hogy a sűrű árpa- vagy búzakását forró kőlapon megsütötték. Ez a lisztből, sóból és vízből gyúrt, kelesztés nélküli lepénykenyér bármilyen gabonából elkészíthető. Kelesztett tésztából is lehet lángost, kenyérlepényt készíteni, de a búzalisztből készült kelesztett tésztából már különféle péksütemények, magasabb kenyerek is süthetők. A kelesztést Kr. e. 2600 körül fedezték fel Egyiptomban, és már a 3. évezredben többféle pékterméket állítottak elő. József történetében szerepel a fáraó fűsütőmestere, aki kalácsot, „mindenféle” süteményt vitt kosaraiban (1Mózes 40,16–17). A régészeti leletek tanúsága szerint a kelesztett kenyeret formában sütötték.

Lásd: Kenyeret kezében tartó nő (Egyiptom, Kr. e. 1353-1336 körül)

A kelesztést „végző” élesztő valójában élesztőgomba, amit a sörkészítésnél is használnak, ez indítja be az alkoholos erjedési folyamatot, ami során szén-dioxid szabadul fel. A kovász korpából vagy szőlőszármazékokból készül. Az ősi kenyérkészítéshez házilag készített élesztőt vagy úgynevezett kovászmagot használtak, amit az érett tésztából vagy teknőkaparékból tettek el szárítva a következő sütéshez. A kovászt az új tésztához vízben áztatták, majd ezzel kovászolták a következő tésztaadagot. A kelesztés időigényes folyamat, és azonnali sütést igényel. Ezért is kellett az Egyiptomból való kivonuláskor kovásztalan, keletlen kenyértésztát magukkal vinnie a zsidóknak, hiszen az hosszabb időn keresztül felhasználható. (2Mózes 12,34.39)

Forrás: Fráter Erzsébet: A Biblia ételei (Scolar, Bp, 2020, 50–59.)

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

15. Gabonamunka

, ,

grafika © Bódi Kati

  • Intelligenciatípus: Természeti, verbális nyelvi, egzisztenciális
  • Tevékenység: Biblia- és növényismeret, kortörténet: gabonamunkák a szántás-vetéstől a kenyérig; interaktív multimédiás feladatok: szövegkiegészítés, sorba rendezés, párosítás

 

A part alatt, a part alatt
három varjú kaszál, három varjú kaszál.

Róka gyűjti, róka gyűjti,
Szúnyog kévét köti, szúnyog kévét köti.

Bolha ugrik, bolha ugrik,
Hányja a szekérre, hányja a szekérre.

Mén a szekér, mén a szekér,
Majd a malomba ér, majd a malomba ér.

A malomba, a malomba
Három tarka macska, három tarka macska.

Egyik szitál, másik rostál,
Harmadik követ vág, harmadik követ vág.

Szürke szamár vizet hoz már,
Tekenőbe tölti, tekenőbe tölti.

Tehén dagaszt, tehén dagaszt,
Kemencébe rakja, kemencébe rakja.

Medve várja, medve várja,
Kisült-e a cipó, kisült-e a cipó.

Tyúk a cipót csipegeti,
Hangya morzsát szedi, hangya morzsát szedi.

Forrás

 

„A part alatt három varjú kaszál” – indítja az aratást a kenyéren át a morzsákig eljutó gyermekdalunk. Szereplői olyan állatkakarterek, amelyek mesei-mítoszi világot teremtve jelenítik meg az életet adó és jelentő munkafolyamatot.

De miből is áll ez a folyamat? Nézzük végig egy többezer éves forrás, a Biblia tükrében, elsősorban Palesztina (a Szentföld) területére figyelve.

 

Gabonamunka a Szentföldön

  • Szántás: A korai (őszi) esők beköszöntével kezdődött. Igavonó állat húzta a faekét, amire szántóvas volt erősítve. Elizeus tizenkét iga ökörrel szántott (1Kir 19,19), de ha nem volt ökör, szamarat is fogtak az eke elé (Ézs 30,24).
  • Vetés: A korai esőkkel, november elején kezdődött a vetés, előbb a búzát és az árpa egy részét, majd január-februárban a tavaszi árpát, kölest és a többi terményt vetették. A magot kézzel szórták a földre, majd utólag beszántották, erre utal a magvető példázata (Mt 13,3–8). Másik módszer, hogy a már felszántott, elegyengetett földre vagy az eke húzta barázdába szórták a magot (Ézs 28,24-25). Mózes törvénye szerint ugyanabba a földbe kétféle magot nem volt szabad vetni (3Móz 19,19).
  • Érés ideje: Vetés után az ember várta az érlelő időt, az esőt és a meleget, ami termővé tette a földet (Mk 4,26-28). Próbált védekezni a kártevők és gyomok ellen, kerítést emelt, Egyiptomban öntözőrendszert hozott létre. A növekedést mégis Isten adja, ez volt az általános tapasztalat (1Kor 3,7).
  • Aratás: „Amikor pedig a termés engedi, azonnal nekiereszti a sarlót, mert elérkezett az aratás ideje.” (Mk 4,29) Az aratás általában áprilisban az árpával kezdődött, majd néhány hét múlva a búzával folytatódott, és pünkösd táján a munka zöme már be is fejeződött. A gabonát marokra fogták, sarlóval vágták le, majd kévékbe kötötték. Szekéren vagy teherhordó állat hátán vitték a szérűre.
  • Cséplés: A szérű széljárta helyen lévő természetes sziklatérség vagy jól ledöngölt lapos terület volt. A régebbi időkben bottal, pálcával verték ki a szemeket. Ennél haladósabb munka volt a nyomtatás, amikor a körbe rakott kévékből nyomtató állatokkal, illetve az állatok húzta cséplőszánnal (nyomtató szekérrel) verették ki a szemeket (Ézs 28,27-28).
  • Szórás, rostálás: Kedvező széljárás esetén a pelyvával, törekkel teli magot szórólapáttal „szórták”, vagyis feldobálták, miközben a szél kihordta a magok közül a könnyebb pelyvát, töreket. Addig végezték a szórást, amíg kellően tiszta magot nem kaptak. Ezt a szórás után, őrlés előtt még megrostálták.
  • Tárolás: A megtisztított terményt nagy korsókban, hombárokban vagy vermekben, csűrökben helyezték el (Lk 12,17-18). A kőlappal lezárt veremben évtizedeken át el lehetett tartani a terményt.
  • Őrlés, dagasztás: A gabonát kézi malommal őrölték lisztté, ami általában női munka volt. A nagyobb malomkövet többen is forgatták, és állattal hajtott malmok is voltak. Egy háziasszony kb. három órai munkával tudta a család napi kenyeréhez a lisztet megőrölni. A dagasztás is kemény fizikai munka volt.
  • Kenyérsütés: Kezdetben a nehezen keleszthető gabonafélékből kelesztés nélküli lepénykenyeret sütöttek forró kövön. A lepénykenyeret ma is így sütik kövön vagy a kürtő alakú kemence oldalán. A kelesztést Kr. e. 2600 körül fedezték fel a búzatermelő Egyiptomban. A kenyérbúza magasabb gluténtartalmú, és könnyebben megkel, könnyű, rugalmas szerkezetű tésztát ad. A kenyeret házaknál, kisebb kemencékben sütötték meg, de aa városokban pékek is dolgoztak (Jer 37,21).

Források:

  • Fráter Erzsébet: A Biblia növényei (Scolar, Bp, 2017, 81–84.)
  • Keresztyén bibliai lexikon: Mezőgazdaság

 

Aratási jelenetek Menna sírjából (18. dinasztia, Újbirodalom, Théba) – Bódi Kati grafikája

 

Aratástól a kenyérig – szövegkiegészítés

A part alatt, a part alatt… Ugye tudnád folytatni a dalt? A dal szövegét most ismétlések nélkül és hiányosan olvashatod. Keresd meg és illeszd helyükre a hiányzó szavakat! Így végigkövetheted a kenyér útját az aratástól a morzsaszedésig.

A tankocka elérhető itt: Aratástól a kenyérig

Lásd: A part alatt – diafilmkockákon

 

Gabonamunka Egyiptomban – a munkafázisok megfigyelése

Hogyan került az asztalra a kenyér az ókori Egyiptomban? A korabeli ábrázolások megőrizték a munka lépéseit. Figyeljük meg az alábbi weboldalakon található ábrázolásokat:

Óegyiptomi szántás-vetés

Gazdálkodás a Nílus völgyében – aratás jelenetei

Női munkák az ókori Egyiptomban – konyha

Kenyeret nyújtó hercegnő

 

Gabonamunka igéi – képek és igék párosítása

Az alábbi bibliai igék is a gabonamunka fázisaira utalnak. Párosítsuk a megfigyelt képeket és igéket!

  • Szántás-vetés – Aki az eke szarvára teszi a kezét, és hátratekint, nem alkalmas az Isten országára. (Lukács 9,62)
  • Aratás – Amikor pedig a termés engedi, azonnal nekiereszti a sarlót, mert elérkezett az aratás ideje. (Márk 4,29)
  • Hordás – Elhiszed-e róla, hogy behordja gabonádat, és szérűdre betakarítja? (Jób 39,15)
  • Nyomtatás – Nyomtató ökörnek ne kösd be a száját! (1Korinthus 9,9)
  • Szórás – Kezében szórólapát lesz, és megtisztítja szérűjét: csűrbe hordja gabonáját, a pelyvát pedig megégeti olthatatlan tűzzel. (Máté 3,12)
  • Őrlés – Két asszony őröl együtt, az egyik felvétetik, a másik pedig otthagyatik. (Lukács 17,35)
  • Kenyér – Mert az Isten kenyere a mennyből száll le, és életet ad a világnak. (János 6,33)

 

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

14. Gabonakérdés

, ,

Képforrás: 123RF

  • Intelligenciatípus: Természeti, verbális nyelvi
  • Tevékenység: Biblia- és növényismeret; interaktív multimédiás feladatok: párosítás, csoportosítás, képmemória

 

Adjon neked az Isten égi harmatot, zsíros földet, sok gabonát és mustot! – így áldja meg Izsák az elsőszülöttjének hitt Jákóbot. (1Mózes 27,28) Az áldást nem lehet visszavonni. Zsíros föld – bő termés – csak az elsőszülöttnek jár. Ez a megkülönböztető momentum is arra utal, mennyire kiszolgáltatott volt a korabeli ember az időjárásnak, a természet erőinek. Mert hiába a fáradságos munka, arcának verítéke, ha az Úr nem áldja meg harmattal, égi vizekkel a termőföldet.

Nem véletlen hát, hogy amikor Ézsaiás próféta Isten és ember gondolatainak – létmódjának – különbségéről szól, azt a megöntözött termőföld hasonlatával teszi:

Mert ahogyan az eső és a hó
lehull az égből,
és nem tér oda vissza,
hanem megöntözi a földet,
termővé és gyümölcsözővé teszi;
magot ad a magvetőnek
és kenyeret az éhezőnek,
ilyen lesz az én igém is,
amely számból kijön…

Ézsaiás 55,10–11

 

De milyen magról, milyen gabonáról van szó? Ezékiel „kenyérreceptjében”, amivel Isten Jeruzsálem ostromára készíti fel a prófétát, felsorol mindenféle növényi magot, ami csak felhasználható erre a célra:

Azután végy búzát, árpát, babot, lencsét, kölest és tönkölyt, tedd azokat egy edénybe, és készíts magadnak belőlük kenyeret!

Ezékiel 4,9

 

A felsorolásba hüvelyesek – bab, lencse – is kerültek, a többi mind gabona. A bibliai időkben a Közel-Kelet gabonaféléje volt a búza több faja, valamint az árpa, köles, cirok.

 

Egy kis gabonaismeret

A gabona a szemterméséért ültetett pázsitfűféle, lágyszárú növény. Jellegzetes szalmaszára van, sok apró virága kalász vagy buga virágzatba csoportosul. A termesztett gabona ősének törékeny kalásza volt, és csépléskor a szemeken maradt a toklász, amit még hántolni kellett. A földművelés kezdetén – Kr. e. 8000-7000 körül – válogatni kezdték a nagyobb szemű és szilárdabb kalászú példányokat, így indult meg a nemesítés, és alakultak ki a különböző gabonafajták.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

13. Kenyér és bor

,

Képforrás: 123RF

  • Intelligenciatípus: Természeti, verbális nyelvi, egzisztenciális
  • Tevékenység: Párhuzamok felfedezése: áldó formulák, az áldás képei a magyar néphagyományban és a Bibliában; a Pünkösd eredete: aratásünnep, ószövetségi és újszövetségi párhuzamok; Krisztus áldozata, a kenyér és bor üzenete

 

Ess, eső, ess!
Holnap délig ess!
Búza bokrosodjon,
zab szaporodjon!
Az én hajam olyan legyen,
mint a csikó farka,
még annál is hosszabb,
mint a Tisza hossza!
Még annál is hosszabb,
mint a Duna hossza!
Még annál is hosszabb,
mint a tenger hossza!

Forrás

 

Így szól az esőkérő mondóka és számos változata a magyar néphagyományban, ami valójában áldáskérésnek felel meg. Hiszen már az újévi köszöntés így hangzik:

Újesztendő, vígság szerző,
most kezd újulni;
Újulása víg örömöt
kezdett hinteni.
Hirdeti már a Messiást
eljöttnek lenni.
Legyetek a nagy Istennek
igaz hívei.
Áldott Jézus, dicső Krisztus
kedvezz népednek
áldásoddal, bor, búzával,
látogasd őket.
Hajtsad hozzánk szent életre
a te képedet,
hogy érhessünk víg örömmel
több esztendőket!

Forrás

 

A bor, búza, békesség, bő termés alliteráló összecsengése több köszöntőváltozatban, áldásformulában visszatér, és a pünkösdi énekszóban teljesedik ki:

Bor, búza és gyümölcs
Földetökben legyen,
Az Úr Messiásnak
Kibimbózott ága,
Juda nemzetének
Királyné pálczája.
Király koronája;
Szálljon erre házra
Az Isten áldása,
Mint régente szállott
Szent apostolokra.

Forrás

Kép: 123RF

 

Nem magyar sajátosságról van szó, hiszen már Melkisédek, Sálem királya, a Felséges Isten papja is kenyeret és bort vitt az ellenséget legyőző Ábrahám elé, és megáldotta őt (1Mózes 14,18–19).

Ábrahám fia, Izsák pedig e szavakkal adta tovább az elsőszülöttnek járó áldást:

Adjon neked az Isten égi harmatot,
zsíros földet, sok gabonát és mustot!

1Mózes 27,28

 

A teremtő és megtartó Istent dicsérő 104. zsoltár az áldás képét az egész teremtettségre kiterjeszti, amiből az ember is részesül munkája által:

Megöntözöd onnan fentről a hegyeket,
alkotásaid gyümölcsével jól tartod a földet.
Füvet sarjasztasz az állatoknak,
növényeket a földművelő embernek,
hogy kenyeret termeljen a földből,
és bort, amely felvidítja az ember szívét,
és ragyogóbbá teszi arcát az olajnál,
a kenyér pedig erősíti az ember szívét.

Zsoltárok 104,13–15

 

Pünkösd ünnepét a legrégebbi forrás „aratás ünnepének” nevezi, amikor a termés első zsengéjét betakarították, és két kenyeret hoztak felmutatási áldozatul az állat-, étel- és italáldozat mellett (2Mózes 23,16; 3Mózes 23,17–20). Az italáldozat jó borból készült (28,7).

A kenyér és bor mind az áldás, mind az áldozat fő elemei voltak tehát, akár a bárány vagy a gödölye. Áldás és áldozat már az ősi, az ószövetségi gondolkodásban is szorosan összekapcsolódik, egymást feltételezi, Isten és az ember párbeszédeként értelmezhető. Isten megáldja az embert, amiből ő válaszként áldozatot mutat be, a legjavát.

Az újszövetségben ez Krisztus személyében teljesedik ki: Az ő teste a kenyér, vére a bor, Isten ajándéka a benne megtestesülő szeretet, az Emberfia áldozata pedig, amivel odaadja magát az emberekért. A pünkösd így válik új aratásünneppé, az új ember zsengéjének ünnepévé:

Az Úr Jézus azon az éjszakán, amelyen elárultatott, vette a kenyeret, és hálát adva megtörte, és ezt mondotta: „Vegyétek, egyétek, ez az én testem, amely tiérettetek megtöretik, ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.” Hasonlóképpen vette a poharat is, miután vacsoráltak, és ezt mondta: „E pohár amaz új szövetség az én vérem által, ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre.” Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret, és isszátok e poharat, az Úr halálát hirdessétek, amíg eljön.

1Korinthus 11,23–26

Lásd: Csók István: Úrvacsora

 

A magyar néphagyomány így emlékezik Krisztus testére és vérére a búza és a szőlő képében. Nálunk ez az ének – a virágok vetélkedése – a nyári napforduló ünnepéhez kapcsolódik, hiszen a mi éghajlatunkon az aratás később, a hagyomány szerint Péter-Pál napján (június 29-én) kezdődik, nem pünkösd idején:

A búzamezőbe,
Háromféle virág.
A legelső virág,
A szép búzavirág.

A második virág,
A szíp szőlővirág.
A harmadik virág,
A szíp szëkfűvirág.

Szóval fölfelelé
A szíp búzavirág:
– Szëbb vagyok, jobb vagyok,
Annyival náladnál.

Mërt engëm ëlvisznëk
Az oltári hejrë.
Ott neveznëk engëm
Jézus szënt testénëk.

Szóval fölfelelé
A szíp szőlővirág:
– Szëbb vagyok, jobb vagyok,
Annyival náladnál.

Mërt engëm ëlvisznëk
Az oltári hejrë.
Ott neveznëk engëm,
Jézus szënt vérénëk.

Szóval fölfelelé
A szíp szëkfűvirág:
– Szëbb vagyok, jobb vagyok,
Annyival náladnál.

Mërt engëm lëszëdnëk,
Koszorúba kötnëk.
Legínyëk, lëjányok,
Kalapjukra tűznëk.

Forrás

 

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/