13. Kenyér és bor

, Életkorok:  felsős, ifis, felnőtt, 
Képesség területek:  természetismeret, nyelvi feladat, játék, 
Szervezési formák:  hittanóra, ifjúsági alkalmak, ünnepi műsorok, programok, 
Tudomány területek:  kortörténet, háttéranyag, 
Multimédia:  kép, galéria, 
  • Intelligenciatípus: Természeti, verbális nyelvi, egzisztenciális
  • Tevékenység: Párhuzamok felfedezése: áldó formulák, az áldás képei a magyar néphagyományban és a Bibliában; a Pünkösd eredete: aratásünnep, ószövetségi és újszövetségi párhuzamok; Krisztus áldozata, a kenyér és bor üzenete

 

Ess, eső, ess!
Holnap délig ess!
Búza bokrosodjon,
zab szaporodjon!
Az én hajam olyan legyen,
mint a csikó farka,
még annál is hosszabb,
mint a Tisza hossza!
Még annál is hosszabb,
mint a Duna hossza!
Még annál is hosszabb,
mint a tenger hossza!

Forrás

 

Így szól az esőkérő mondóka és számos változata a magyar néphagyományban, ami valójában áldáskérésnek felel meg. Hiszen már az újévi köszöntés így hangzik:

Újesztendő, vígság szerző,
most kezd újulni;
Újulása víg örömöt
kezdett hinteni.
Hirdeti már a Messiást
eljöttnek lenni.
Legyetek a nagy Istennek
igaz hívei.
Áldott Jézus, dicső Krisztus
kedvezz népednek
áldásoddal, bor, búzával,
látogasd őket.
Hajtsad hozzánk szent életre
a te képedet,
hogy érhessünk víg örömmel
több esztendőket!

Forrás

 

A bor, búza, békesség, bő termés alliteráló összecsengése több köszöntőváltozatban, áldásformulában visszatér, és a pünkösdi énekszóban teljesedik ki:

Bor, búza és gyümölcs
Földetökben legyen,
Az Úr Messiásnak
Kibimbózott ága,
Juda nemzetének
Királyné pálczája.
Király koronája;
Szálljon erre házra
Az Isten áldása,
Mint régente szállott
Szent apostolokra.

Forrás

 

Kép forrása

 

Nem magyar sajátosságról van szó, hiszen már Melkisédek, Sálem királya, a Felséges Isten papja is kenyeret és bort vitt az ellenséget legyőző Ábrahám elé, és megáldotta őt (1Mózes 14,18–19).

Ábrahám fia, Izsák pedig e szavakkal adta tovább az elsőszülöttnek járó áldást:

Adjon neked az Isten égi harmatot,
zsíros földet, sok gabonát és mustot!

1Mózes 27,28

 

A teremtő és megtartó Istent dicsérő 104. zsoltár az áldás képét az egész teremtettségre kiterjeszti, amiből az ember is részesül munkája által:

Megöntözöd onnan fentről a hegyeket,
alkotásaid gyümölcsével jól tartod a földet.
Füvet sarjasztasz az állatoknak,
növényeket a földművelő embernek,
hogy kenyeret termeljen a földből,
és bort, amely felvidítja az ember szívét,
és ragyogóbbá teszi arcát az olajnál,
a kenyér pedig erősíti az ember szívét.

Zsoltárok 104,13–15

 

Pünkösd ünnepét a legrégebbi forrás „aratás ünnepének” nevezi, amikor a termés első zsengéjét betakarították, és két kenyeret hoztak felmutatási áldozatul az állat-, étel- és italáldozat mellett (2Mózes 23,16; 3Mózes 23,17–20). Az italáldozat jó borból készült (28,7).

A kenyér és bor mind az áldás, mind az áldozat fő elemei voltak tehát, akár a bárány vagy a gödölye. Áldás és áldozat már az ősi, az ószövetségi gondolkodásban is szorosan összekapcsolódik, egymást feltételezi, Isten és az ember párbeszédeként értelmezhető. Isten megáldja az embert, amiből ő válaszként áldozatot mutat be, a legjavát.

Az újszövetségben ez Krisztus személyében teljesedik ki: Az ő teste a kenyér, vére a bor, Isten ajándéka a benne megtestesülő szeretet, az Emberfia áldozata pedig, amivel odaadja magát az emberekért. A pünkösd így válik új aratásünneppé, az új ember zsengéjének ünnepévé:

Az Úr Jézus azon az éjszakán, amelyen elárultatott, vette a kenyeret, és hálát adva megtörte, és ezt mondotta: „Vegyétek, egyétek, ez az én testem, amely tiérettetek megtöretik, ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.” Hasonlóképpen vette a poharat is, miután vacsoráltak, és ezt mondta: „E pohár amaz új szövetség az én vérem által, ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre.” Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret, és isszátok e poharat, az Úr halálát hirdessétek, amíg eljön.

1Korinthus 11,23–26

 

Csók István: Úrvacsora – forrás

 

A magyar néphagyomány így emlékezik Krisztus testére és vérére a búza és a szőlő képében. Nálunk ez az ének – a virágok vetélkedése – a nyári napforduló ünnepéhez kapcsolódik, hiszen a mi éghajlatunkon az aratás később, a hagyomány szerint Péter-Pál napján (június 29-én) kezdődik, nem pünkösd idején:

A búzamezőbe,
Háromféle virág.
A legelső virág,
A szép búzavirág.

A második virág,
A szíp szőlővirág.
A harmadik virág,
A szíp szëkfűvirág.

Szóval fölfelelé
A szíp búzavirág:
– Szëbb vagyok, jobb vagyok,
Annyival náladnál.

Mërt engëm ëlvisznëk
Az oltári hejrë.
Ott neveznëk engëm
Jézus szënt testénëk.

Szóval fölfelelé
A szíp szőlővirág:
– Szëbb vagyok, jobb vagyok,
Annyival náladnál.

Mërt engëm ëlvisznëk
Az oltári hejrë.
Ott neveznëk engëm,
Jézus szënt vérénëk.

Szóval fölfelelé
A szíp szëkfűvirág:
– Szëbb vagyok, jobb vagyok,
Annyival náladnál.

Mërt engëm lëszëdnëk,
Koszorúba kötnëk.
Legínyëk, lëjányok,
Kalapjukra tűznëk.

Forrás

 

 

 

[/elofizeto]

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .