Életkorok:  óvodás, alsós, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ének, zene, ritmus, mozgásos játék, természetismeret, gondolkodtató, logikai feladat, képalkotás, vizualitás, ön- és társismeret, kapcsolat, 
Szervezési formák:  óvodai foglalkozás, csendesnap, tábor, 
Tudomány területek:  művészetek, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  online szöveg, kézműves oldal, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Példabeszédek 25,11; Énekek 2,3; Lukács 6,43–44
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, testi-mozgásos, természeti, logikai-matematikai, kapcsolati, vizuális-térbeli
  • Tevékenység: Almakiszámoló mondókával, versmondás mímes mozgással, beszélgetés; szöveg-transzformáció: színcsere a mondókában, alma-napképek készítése

 

Alma, alma, piros alma (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, testi-mozgásos, természeti, logikai-matematikai, kapcsolati)

Mondogassuk az alábbi kiszámoló mondókát ütemezve, ujjunkkal negyed értékenként ütve:

 

Alma, alma, piros alma,                     ti-ti-ti-ti   ti-ti-ti-ti
zöld levelű piros alma,                       ti-ti-ti-ti   ti-ti-ti-ti
hamm!                                                tá

 

Felezzünk meg egy almát, majd a fél almákat és a negyed almákat is felezzük meg a gyerekek előtt. Van nyolc almagerezdünk, ami egy egész almát tesz ki. A fenti mondókával számoljuk ki az almagerezdeket: negyed értékenként mutatunk egy-egy gerezdre, és bekapjuk, amire a „hamm” jut. A vállalkozó gyerekek folytatják a kiszámolót, amíg az alma el nem fogy.

Négyfős kis csoportokban is végezhetjük az almakiszámolót, minden csoport 8-8 almagerezddel. Jó, ha a csoportok különböző fajta almákat kapnak.

Milyen íze volt az almáknak? (édes, savanykás)

Melyiket szeretitek jobban, az édes vagy a savanykás almát?

Tudjátok-e, mitől lesz igazán édes az alma? Mit jelent az alma számára a Nap?

Kép: 123RF

Bartos Erika Alma című versében a mondóka első sorát építi tovább (a teljes vers elérhető a címre kattintva):

Alma, alma, piros alma,
Nyári napfény táncol rajta.
Piros alma csüng az ágon,
Tele az ág minden nyáron.

 

Álljunk fel, karunkat emeljük magasra, mintha ágak lennének, így mondogassuk a versszakot. Két tenyerünkkel, ujjainkkal almát formázunk, az első két sor alatt kézfejünket fel, a Nap felé fordítjuk, hadd érlelje a gyümölcsöt. A második két sor alatt az alma már érett, csüng az ágon, lefelé fordítjuk a kézfejünket.

Végül az „ágainkat” nyújtsuk előre, így kínáljuk az almát. Mondogassuk is hozzá:

Egy kis almát tessék, tessék.

 

Kik szokták így kínálni a portékájukat? A kofák a piacon.

Ezzel a piaci kínálással játszik Nemes Nagy Ágnes Bors néni beszélget a nappal című versében.

A pedagógus olvassa fel a verset (elérhető a címre kattintva), majd játsszuk el együtt pantomimmozgásokkal:

1. versszak:

Kézfogással álljunk körbe, mi vagyunk a Nap. Karokat emeljük magasba, ujjainkat mozgassuk: sugarainkat küldjük a földre.

2. versszak:

Guggoljunk le, kuporodjunk össze, mindenki guruljon el a helyéről. Majd guggolásból lassan álljon fel, tárja ki a karjait, növekedjen almafává.

3. versszak:

Az almafa változzon át almát osztogató kofává, aki így kínálja portékáját:

Egy kis napot tessék, tessék.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.

Életkorok:  óvodás, alsós, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, képalkotás, vizualitás, ének, zene, ritmus, mozgásos játék, ön- és társismeret, kapcsolat, 
Szervezési formák:  óvodai foglalkozás, tábor, 
Tudomány területek:  művészetek, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  film, kép, galéria, online szöveg, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Zsoltárok 19,5c–7; 74,16; 148,3
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, vizuális-térbeli, kapcsolati, testi-mozgásos
  • Tevékenység: Mesehallgatás, beszélgetés, mese újraalkotása hangutánzókkal; mese részekre osztása, képalkotás; mozgásos játékok lufival, lufik égre eresztése

 

Szofi lufija (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, vizuális-térbeli, kapcsolati)

Szofi egy cserfes és virgonc kislány, akivel mindig történik valami. Egy szép, nyári reggelen a játszótér felé szaladt, ahol már várták a barátai. Meglátott egy bácsit, aki színes lufikat árult. Volt ott mindenféle színű lufi, az arra járó gyerekek és Szofi is választott egyet-egyet. Ti milyen színű lufit választottatok volna, ha arra jártok?

Hallgassuk meg a gyerekek válaszait, majd olvassuk fel Harcos Bálint Szofi lufija című meséjét, vagy hallgassuk meg Stiglincz Milán felolvasásában (elérhető a címre kattintva). A felvételen nemcsak halljuk a mesét, hanem a színes mesekönyvet is megcsodálhatjuk.

Kép: 123RF

A mese elérhető az alábbi papíralapú kiadványokban:

  • Harcos Bálint: Szofi lufija (Pagony, Bp., 2017)
  • Harcos Bálint: Szofi nagy képeskönyve (Pagony, Bp., 2021)
  • Felhőszárnyak. Nyárváró magazin 1-2. osztályosoknak (Kálvin, Bp., 2022)

 

Mesehallgatás után beszélgessünk:

Melyik lufit választotta Szofi? Mit gondoltok, miért tetszett meg neki a sárga lufi?

Hova akart vele menni? Hova akart menni a lufi?

Kikkel találkoztak útközben? Milyen veszélyt jelentettek ezek egy lufi számára?

Mi történt velük mégis? Hogy tett a lufi igazságot?

Miért viccesek ezek a találkozások? Milyen hangok kísérik a lufikalandokat?

Mi történt végül a lufival? Mi lett belőle?

Kép: 123RF

Hangoztassuk az alábbi hangutánzókat, és a hangokhoz kapcsolódva meséljék el a gyerekek Szofi és a lufi kalandjait:

  • PUKK! – szomszéd bácsi esernyője
  • hárr, TYŰŰ! – mérges kutya
  • zutty, S-SSZ! Hopp-hopp! – forró virsli
  • PÓING-PÓING! Tong-tong-tong! – erőszakos nagyfiúk
  • DURR! Pukk-pukk-pukk! – szúrós rózsabokor
  • HÚÚÚ! Vumm! – erős villamos

 

Ha a mese bevezető részét, a lufiválasztást, és befejező részét, a lufi Nappá változását is külön résznek tekintjük, a találkozásokkal együtt nyolc részre osztható a mese. A gyerekek párban vagy kis csoportokban válasszanak ki egy-egy részt, és alkossanak színes képet az adott meserészlet alapján. Lehetőségeinkhez képest az alábbi technikák közül választhatunk:

  • rajz filctollal vagy zsírkrétával nagyobb méretű lapra,
  • papírkollázs és tollrajz,
  • festés vízfestékkel vagy temperával,
  • aszfaltrajz krétával.

A képekből kiállítást rendezhetünk, ahol végignézhetjük újra, a gyerekek elképzelése alapján, a sárga lufi kalandjait. (Aszfaltrajz esetén a mese sorrendjében jelöljük ki a rajzhelyeket.)

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.

Életkorok:  óvodás, alsós, felsős, 
Képesség területek:  mozgásos játék, ének, zene, ritmus, természetismeret, nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, képalkotás, vizualitás, 
Szervezési formák:  óvodai foglalkozás, tábor, családi alkalmak, 
Tudomány területek:  természettudomány, művészetek, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  online szöveg, film, kézműves oldal, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 17,8; 91,1–2; 102,12; 144,4; Ézsaiás 4,6
  • Intelligenciatípus: Zenei-ritmikus, testi-mozgásos, kapcsolati, természeti, verbális-nyelvi, vizuális-térbeli, önismereti
  • Tevékenység: Árnyékfogó, verskérdés, Nap és árnyékok megfigyelése; testkép-árnyékrajzok; tárgy- és növény-árnyékrajzok; árnyékszínház: mozdulatkép-játék; árnyékkirakó: árnykép továbbépítése; árnyékba bújó, házas árnyékfogó

 

Az árnyék gyakran negatív jelentésű, pedig a tűző nyári napon kiderül, milyen jól jön az árnyék. Ilyenkor ember és állat árnyékos helyet keres. Keressünk mi is árnyékokat, de most nem azért, hogy hűsöljünk, hanem azért, hogy játékosan ismerkedjünk a testünkkel, a környezetünkkel, a fény és a tárgyak természetével. És mivel nyár van, szabadtéri játékokkal fedezhetjük fel az árnyékok világát.

 

Árnyékfogó (Zenei-ritmikus, testi-mozgásos, kapcsolati, természeti, verbális-nyelvi)

Kiolvassuk a fogót, pl. egy árnyékosított mondókával („hamm” helyett árnyékot mondunk):

 

Alma, alma, piros alma,         ti-ti│ti-ti│ti-ti│ti-ti
zöld levelű piros alma            ti-ti│ti-ti│ti-ti│ti-ti
ár-nyé-ka!                              tá│tá│tá

 

A fogó kergetni kezdi a társait, de most különös módon fogja meg: az üldözött játékos árnyékára kell rálépnie. Ha sikerült, hangosan kiáltja: „Megvagy, Robi!” (vagy más valaki). Ettől kezdve ő lesz a fogó. Közben a pedagógus mint játékvezető ellenőrzi, hogy az árnyékra lépés tényleg megtörtént-e.

 

A játékot napos időben, bármelyik napszakban játszhatjuk. Érdemes is kipróbálni különböző napszakokban, mert érdekes tapasztalatokat szerezhetünk. Kora reggel és késő délután hosszabbak az árnyékok, ezért a fogónak könnyebb a dolga. Délben viszont rövidek az árnyékok, szinte el is tűnnek, így a fogónak nehezebb a dolga.

Miért van ez? Figyeljük meg a Napot: Délben áll a legmagasabban az égen, a sugarai függőlegesen érik a tárgyakat, alakokat. Reggel és késő délután alacsonyabban jár a Nap, ilyenkor a sugarak ferdén érik az alakokat, ezért megnyúlnak az árnyak.

Tarbay Ede verset is írt erről Hova bújt az árnyék? címmel. Olvassuk fel kezdő sorait a gyerekeknek:

 

János, Panna bandukol a réten,
tanakodnak, hova bújt az árnyék délben?

 

Tanakodjunk mi is, hallgassuk meg a gyerekek válaszait a kérdésre. Majd olvassuk fel nekik a vers folytatását is (elérhető a címre kattintva).

Kapunk-e választ a kérdésre? Vajon hová bújt a válasz? Honnan bújik elő? – Amíg mennek, telik az idő, lassan délután lesz, a Nap alacsonyabbra száll, sugarai már ferdén érik a földet, és előbújnak (megnyúlnak) az árnyak.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.

Életkorok:  óvodás, alsós, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, mozgásos játék, kirándulás, sport, természetismeret, ének, zene, ritmus, ön- és társismeret, kapcsolat, gondolkodtató, logikai feladat, 
Szervezési formák:  óvodai foglalkozás, tábor, csendesnap, 
Tudomány területek:  művészetek, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  online szöveg, digitális oktató anyag, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Zsoltárok 19,2–7; 74,12–16; 84,11–12
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, testi-mozgásos, zenei-ritmikus, természeti, egzisztenciális, logikai-matematikai, kapcsolati
  • Tevékenység: Beszélgetés, versek értelmezése, képek és szavak, szöveg párosítása; mondatalkotás, ritmusjáték labdadobással; daltanulás, éneklés körben járva; ügyességi közös labdajáték

 

Jó labda (Verbális-nyelvi, testi-mozgásos, zenei-ritmikus, természeti)

Ki minek örül? Mire mondja, hogy de jó? – Hallgassuk meg a gyerekek válaszait.

Majd vegyünk elő egy labdát, álljunk körbe, és játsszunk labdakapó-labdadobó játékot mondatalkotással egybekötve. A játékvezető kezdi így: „Jó a nyár.” Odadobja valakinek a labdát, aki elkapja, és hasonló mondatot mond, pl.: „Jó a fagyi.” vagy „Jó az idő.” Először lassan, ha kell, magyarázattal együtt játsszunk, majd, ha a gyerekek értik a szabályt, gyorsíthatunk. Minél pergőbb lesz a játék, annál érdekesebb. Ugyanazt a dolgot nem lehet még egyszer mondani. Aki hibázik vagy sokáig nem mond semmit, annak a vállalkozó szomszédja átveheti a szót és a labdát.

 

Miután sok jóra fény derült, olvassuk fel a gyerekeknek Nemes Nagy Ágnes Labda című jó-soroló versét (elérhető a címre kattintva, kép forrása).

Mit mond a vers: mi a jó? Mit gondoltok, mi lehet közülük a legjobb?

Mi mindenhez hasonlít a labda? Párosítsuk a képeket és nevekkel a Labdák című tankockán (kattints a címre).

El tudjuk-e kapni a naplabdát, holdlabdát?

Mikor ilyen színes a napkorong? (naplemente, napfelkelte)

Mikor ilyen kerek labda a Hold? (telihold)

Miért kapta a labdarózsa ezt a nevet? (gömbvirágzat)

Kép: 123RF

 

A gyerekek álljanak párba, és minden pár kapjon egy labdát. Mondogassuk a vers első szakaszát ütemesen felelgetve, előbb labda nélkül, majd labdadobással. Akinél ott a labda, mondja a következő félsort, és máris dobja a labdát a párjának. Ha elég pergő a játék, folyamatos lesz a versmondás.

 

Jó a nyár, ║ jó a tél,
jó az út, ║ jó a szél,
jó a labda ║ – nézd, szalad; –
jó a hold és ║ jó a nap.

 

Kép: 123RF

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.

Életkorok:  óvodás, alsós, 
Képesség területek:  képalkotás, vizualitás, természetismeret, nyelvi feladat, játék, ének, zene, ritmus, drámajáték, élménypedagógia, ön- és társismeret, kapcsolat, barkácsolás, kézművesség, 
Szervezési formák:  óvodai foglalkozás, tábor, családi alkalmak, 
Tudomány területek:  művészetek, természettudomány, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  film, online szöveg, kézműves oldal, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Zsoltárok 19,2–7; 84,6.12; Ézsaiás 4,6; Jónás 4,5–6
  • Intelligenciatípus: Vizuális-térbeli, természeti, verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, testi-mozgásos, kapcsolati, egzisztenciális
  • Tevékenység: Animáció megtekintése, szövegalkotás a képsor alapján, dal meghallgatása; képalkotás zöldség- és kéznyomdázással; séta, virágkoszorú fonása; vershallgatás, beszélgetés, dramatikus játék; nyomdázás zöldségekkel, gyümölcsökkel; Nap és árnyék képe a Bibliában, papírpajzsok, legyezők készítése, árnyékvetők felállítása

 

A pitypang és a Nap (Vizuális-térbeli, természeti, verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, testi-mozgásos)

Pitypang- és Napmese

Nézzük meg Gryllus Vilmos Pitypang című dalának animációját először hang nélkül (0:09-től 0:38-ig, kattints a címre). Magyarázatot se adjunk hozzá, csupán a kérdést tegyük fel: Mit láttatok? Meséljétek el! – Miután meghallgattuk a „mesét”, pontosítsunk (ha szükséges):

Milyen virágot láttatok? Ki tudja, mi a neve?

Mi történt az égen? Mi történt a földön? Mi történt a virággal?

Mesélés és válaszkeresés után hallgassuk meg a dalt, és persze nézzük meg újra az animációt.

Mi történt a zöld mezővel és a kék éggel?

Miben hasonlít egymásra a pitypang és a Nap?

Ki látott már pitypangmezőt?

 

Pitypang- és Napkép

Kis csoportokban kapjanak a gyerekek egy zöld és egy világoskék kartont (vagy egy íves csomagolópapírt kettévágva), valamint néhány szál répát és sárga festéket.

A répából vágjunk kézbe fogható kerek nyomdadúcokat, amivel telepöttyezhetik a gyerekek a „zöld mezőt”.
Lásd: Zöldségnyomda-ötletek

A „kék mezőbe” kéznyomdával fessenek napképet, ami sugaraival kitölti a teljes felületet. Lásd: Kéznyomda napkép

Kép: 123RF

 

Pitypangkoszorú

Ha megtehetjük, sétáljunk ki egy pitypangos rétre, és üljünk le koszorút fonni.

Készítését lépésről lépésre követhetjük itt:
Pitypangkoszorú készítése

A sárga koszorú mire emlékeztet?

Kép: 123RF

 

A Nap kincsei (Verbális-nyelvi, természeti, testi-mozgásos, kapcsolati, egzisztenciális, vizuális-térbeli)

Arany Nap

A Nappal beszélgetni is lehet. Szabó Lőrinc Arany nap című versében vajon ki beszélget a Nappal? Olvassuk fel a gyerekeknek a verset (elérhető a címre kattintva), majd fejtsük meg együtt: Ki beszélgethet a Nappal?

Beszéljük meg, min dolgozik a Nap? Miből áll az ő munkája? Miket „gyárt”? Mi mindent köszönhetünk neki? Mit jelent az embereknek a szén? Tudjátok-e, hogy régen sokan fűtöttek szénnel, és szénnel működtek a gőzmozdonyok is. De hogyan keletkezett a szén? Rengeteg sok évvel ezelőtt mocsaras területeken iszapba süllyedtek az erdők, és a föld mélyében az elhalt növények alakultak át szénné. A növényeket a Nap táplálta, tehát a szén is a Nap munkájának köszönhető.

 

Osszuk ki a gyerekek közt a vers szerepeit: először a versbeszélő gyerek és a Nap szerepét, majd a növények: fák, búza, krumpli, szőlő, mogyoró, spenót és a tücskök, bogarak szerepét.

A növények keressenek maguknak jó helyet, ahol meggyökerezhetnek és növekedhetnek. A tücskök és bogarak mászkálhatnak, röpködhetnek a játékterületen. A Nap kaphat egy sárga sapkát vagy arany koronát, és felmászhat egy magasabb helyre (mászóka, faág vagy a teremben asztal, létra). Majd spontán játékkal játsszák el a gyerekek a beszélgetést, megjelenítve közben az élőlények mozgását is.

 

Nyárnyomda

A Nap nyomait sorolja a vers, de magunk körül sok mindenben felfedezhetjük még a Nap munkáját. Gyűjtsünk össze sokféle zöldséget, gyümölcsöt, leveleket, virágokat, és nyomdázzunk velük. Először csak próbálgassák a gyerekek, milyen nyomot hagynak a papíron a kettévágott termések vagy a levelek, virágok befestett felületei. Majd alakítsanak a nyomokból képeket, amik a Nap kincseiről, munkájáról mesélnek. Lásd itt

Kép: 123RF

 

Nap és pajzs

A Nap végzi a munkát, de a Gazda, az Ajándékozó maga az Isten. A Napot, a Nap erejét (energiáját) is neki köszönhetjük. A 84. zsoltár is erről beszél:

 

Boldog az az ember,
akinek te vagy ereje,
aki a te utaidra gondol.

Mert nap és pajzs az Úr,
kegyelmet és dicsőséget
ad az Isten.

Zsoltárok 84,6.12

 

Miért hasonlíthatjuk Isten erejét a Naphoz?

Miben hasonlít egymáshoz a Nap és a pajzs? Mi a szerepe a pajzsnak? (védelem, az ellenség fegyvereitől)

Készíthetünk a gyerekekkel nagyméretű pajzsokat, aminek alapja hullámkarton dobozból kivágott kerek forma lehet (ezt előre ki kell vágnunk), amire a gyerekek kéznyomdázással vagy az ujjaikkal festhetnek Napot. A kerek Nap-pajzsokat maguk elé tartva játszhatnak, majd felfüggeszthetjük a pajzsokat a teremben egy magasban kifeszített zsinórra.

 

Árnyékvetők, legyezők (Verbális-nyelvi, természeti, testi-mozgásos, vizuális-térbeli)

Napból is megárt a sok. Van, amikor már elviselhetetlen a napsütés, a hőség. Ilyenkor árnyékot keres állat és ember, és még a hűvös szellőnek is örül (Ézsaiás 4,6). Jónás is így húzódott egy bokor árnyékába a hőség elől (Jón 4,5–6).

Feszítsünk ki napellenzőként pokrócokat, vásznakat a játéktéren, aminek az árnyékába behúzódhatnak a gyerekek. Ha meg tudjuk oldani, profi „napvitorlát” is szerezhetünk erre a célra szülői vagy intézményi segítséggel.

 

Készítsünk papírlegyezőket

 

Kép: 123RF

 

 

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.

Életkorok:  óvodás, alsós, 
Képesség területek:  ének, zene, ritmus, mozgásos játék, ön- és társismeret, kapcsolat, természetismeret, nyelvi feladat, játék, barkácsolás, kézművesség, képalkotás, vizualitás, 
Szervezési formák:  óvodai foglalkozás, családi alkalmak, tábor, 
Tudomány területek:  művészetek, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  online szöveg, kézműves oldal, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Zsoltárok 19,5–7; 74,16; Ézsaiás 30,26; Máté 5,45
  • Intelligenciatípus: Zenei-ritmikus, testi-mozgásos, kapcsolati, természeti, verbális-nyelvi, vizuális-térbeli
  • Tevékenység: Énekes-mondókás, mozgásos játékok, kézcsapó játék; Napmegfigyelő, érzékelő próba, beszélgetés, napsütő versjáték; süti, torta formázása vizes homokból; linzertészta gyúrása, formázása, magokkal díszítése és sütése

 

Napsütő játékok (Zenei-ritmikus, testi-mozgásos, kapcsolati)

Naphívogató

Kézfogással alkossunk kört, és mondogassuk a Süss ki, nap kezdetű mondókát, miközben a karokat lendítjük hátra-előre negyedértékenként:

 

Süss ki, nap,                (ti-ti-tá)
süss ki, nap,                (ti-ti-tá)
Isten napocskája.        (ti-ti-ti-ti   tá-tá)

 

Süssünk, süssünk valamit

Játsszunk rétestekerő, rétessütő játékot: Kézfogással sorba állunk, és a sor az elöl álló vezetésével csiga alakúvá tekeredik össze. Közben a játékdalt énekeljük (kottával együtt elérhető a címre kattintva):

 

Süssünk, süssünk valamit,
azt is megmondom, hogy mit:
Lisztből legyen kerekes,
tölteléke jó édes.
Sodorva, tekerve,
túróval bélelve,
csigabiga, rétes,

 

Piros pecsenye

Párba állnak a gyerekek, páronként egymással szemben. Kezüket előrenyújtva tenyerüket egymásra helyezik a párok. Akinek alul van a keze, az kezdi a játékot: gyors mozdulattal próbál rácsapni a játszótársa kézfejére. Ha sikerül, újra alulra teszi a kezét, és megint ő üt. Ha nem sikerül, kezet cserélnek, és a másik játékos készül ütni. Amikor már pirosodnak a kézfejek, a pecsenyesütést abba lehet hagyni.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.

Életkorok:  óvodás, alsós, 
Képesség területek:  ének, zene, ritmus, mozgásos játék, természetismeret, nyelvi feladat, játék, képalkotás, vizualitás, 
Szervezési formák:  óvodai foglalkozás, csendesnap, tábor, 
Tudomány területek:  természettudomány, művészetek, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  online szöveg, kép, galéria, kézműves oldal, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Zsoltárok 19,2–7; 104,19–23; Máté 5,45
  • Intelligenciatípus: Zenei-ritmikus, testi-mozgásos, természeti, verbális-nyelvi, vizuális-térbeli
  • Tevékenység: Éneklés mímes-mozgással, körben járva, nappalok-éjszakák, évszakok változása; Nap-bemutatkozás vershangon: a napfelkelte, hangjáték mozgással; a napnyugta vershangja, naplemente-képek megtekintése; napképek készítése papírmozaik technikával

 

Napkeleten… (Zenei-ritmikus, testi-mozgásos, természeti, verbális-nyelvi)

Kézfogással alkossunk kört, és énekeljük a „napkeleti” dalt a „Karácsonynak éjszakáján” c. ének dallamára (dalszöveg: ifj. Kádár Ferenc). Az éneket az alábbi mozgásokkal kísérhetjük:

 

Napkeleten a Nap felkel,          – karokat lassan magasba emeljük
Beköszönt a fényes reggel.
Éjjel-nappal, télben-nyárban,  
– a felemelt karokat ingatjuk jobbra-balra
Bízom az Úr oltalmában!

Kerek világ, körbe járja           – karokat leengedve körbejárunk
Istenünknek gondossága.
Éjjel-nappal, télben-nyárban,   –
karokat lassan előrenyújtva a körközép felé lépkedünk
Bízom az Úr oltalmában!        
– karokat leengedve hátralépkedünk a kiinduló helyzetbe

 

Bizony, a napok múlása, a nappalok-éjszakák váltakozása és az évszakok váltakozása is annak köszönhető, hogy a Föld „körtáncot jár”: megfordul a tengelye körül (egy nap alatt), és kering a Nap körül (egy év alatt).

A Bibliában a zsoltáros így dicséri Istent, és így mutatja be teremtményét, a Napot:

 

Az egek hirdetik Isten dicsőségét,
kezének munkájáról beszél a menny.
Nappal a nappalnak adja át e szót,
éjjel az éjjelnek adja tudtul.

Sátrat készített a napnak,
amely mint vőlegény jön ki szobájából,
örül, mint egy hős, hogy futhat pályáján.
Elindul az ég egyik szélétől,
átível a másik széléig,
nincs rejtve melege elől semmi.

Zsoltárok 19,2–3.5–7

 

Mihez hasonlít a zsoltárban a Nap? – Ő a Vőlegény, ő a hős, aki körbejár az égen, és meleget ad minden élőnek a Földön. (Vö. Máté 5,45)

„Egyszerű ez” – írja József Attila egyik versében (Egyszerű ez, részlet):

 

Lement a nap nyugaton,
Följött a nap keleten.
Egyszerű ez.
Él az, aki eleven.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.

Életkorok:  óvodás, alsós, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, természetismeret, drámajáték, élménypedagógia, képalkotás, vizualitás, 
Szervezési formák:  óvodai foglalkozás, csendesnap, tábor, 
Tudomány területek:  természettudomány, művészetek, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  kép, galéria, kézműves oldal, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Zsoltárok 19,5b–7; 104,1–4
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, természeti, kapcsolati, testi-mozgásos, zenei-ritmikus, vizuális-térbeli
  • Tevékenység: Találós kérdések megfejtése, beszélgetés a szeles, napos időről; mesehallgatás, beszélgetés a mese nyomán; mese dramatizálása, mímes-mozgásos játék; képalkotás vegyes technikával: textil- és fonalkollázs, grafika

 

Találós vándorok (Verbális-nyelvi, természeti)

Két vándorral találkozunk a következő két találós kérdésben. Kitaláljátok, hogy kik ők?

 

Kép: 123RF

Honnan jön? Senki se tudja.
Azt se, merre visz az útja.
Kéményeken furulyáz,
tőle lobban a parázs.
Hátán felhő lovagol,
nád előtte meghajol.
A fák róla beszélnek,
minek hívják, no?

*

Úton megyen, nem poroz,
vízen megyen, nem csobog,
nádon megyen, nem suhog,
sáson megyen, nem susog,
eső érik, nem ázik,
ha fagy éri, nem fázik.

Az első vándor a szél, róla már sokat beszéltünk. Miről ismerhető fel, hogy róla van szó? (soroljuk a jellemzőit) Miről ismerhető még fel a mondókában? (A záró rímpárról: beszélnek / no: szélnek)

A második vándor a napsugár. Őt már nehezebb felismerni. Milyen a „járása”? Hogyan jut el mindenhova a napsugár? (Nincs lábnyoma, nincs „teste”, nincs hangja – mégis mindenhova eljut.)

Ki melyik vándorral találkozna szívesebben egy gyalogtúrán? Aki válaszol, indokolja is meg. (Az indoklásban fontos szempont, hogy milyen időben, milyen évszakban történik a találkozás. Kora tavaszi hűvösben inkább a napot várjuk, lessük, mikor süt ki. Nyári hőségben viszont jobban esik a hűsítő szél, mint a forró napsütés.)

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.