12-4. Napkuckó

, Életkorok:  óvodás, alsós, 
Képesség területek:  képalkotás, vizualitás, természetismeret, nyelvi feladat, játék, ének, zene, ritmus, drámajáték, élménypedagógia, ön- és társismeret, kapcsolat, barkácsolás, kézművesség, 
Szervezési formák:  óvodai foglalkozás, tábor, családi alkalmak, 
Tudomány területek:  művészetek, természettudomány, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  film, online szöveg, kézműves oldal, 
  • Bibliai történet: Zsoltárok 19,2–7; 84,6.12; Ézsaiás 4,6; Jónás 4,5–6
  • Intelligenciatípus: Vizuális-térbeli, természeti, verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, testi-mozgásos, kapcsolati, egzisztenciális
  • Tevékenység: Animáció megtekintése, szövegalkotás a képsor alapján, dal meghallgatása; képalkotás zöldség- és kéznyomdázással; séta, virágkoszorú fonása; vershallgatás, beszélgetés, dramatikus játék; nyomdázás zöldségekkel, gyümölcsökkel; Nap és árnyék képe a Bibliában, papírpajzsok, legyezők készítése, árnyékvetők felállítása

 

A pitypang és a Nap (Vizuális-térbeli, természeti, verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, testi-mozgásos)

Pitypang- és Napmese

Nézzük meg Gryllus Vilmos Pitypang című dalának animációját először hang nélkül (0:09-től 0:38-ig). Magyarázatot se adjunk hozzá, csupán a kérdést tegyük fel: Mit láttatok? Meséljétek el! – Miután meghallgattuk a „mesét”, pontosítsunk (ha szükséges):

Milyen virágot láttatok? Ki tudja, mi a neve?

Mi történt az égen? Mi történt a földön? Mi történt a virággal?

Mesélés és válaszkeresés után hallgassuk meg a dalt, és persze nézzük meg újra az animációt.

 

 

Mi történt a zöld mezővel és a kék éggel?

Miben hasonlít egymásra a pitypang és a Nap?

Ki látott már pitypangmezőt?

 

Pitypang- és Napkép

Kis csoportokban kapjanak a gyerekek egy zöld és egy világoskék kartont (vagy egy íves csomagolópapírt kettévágva), valamint néhány szál répát és sárga festéket.

A répából vágjunk kézbe fogható kerek nyomdadúcokat, amivel telepöttyezhetik a gyerekek a „zöld mezőt”.
Lásd: Zöldségnyomda-ötletek

A „kék mezőbe” kéznyomdával fessenek napképet, ami sugaraival kitölti a teljes felületet. Lásd: Kéznyomda napkép

 

Pitypangkoszorú

Ha megtehetjük, sétáljunk ki egy pitypangos rétre, és üljünk le koszorút fonni.

Készítését lépésről lépésre követhetjük itt:
Pitypangkoszorú készítése

A sárga koszorú mire emlékeztet?

 

 

A Nap kincsei (Verbális-nyelvi, természeti, testi-mozgásos, kapcsolati, egzisztenciális, vizuális-térbeli)

Arany Nap

A Nappal beszélgetni is lehet. Szabó Lőrinc Arany nap című versében vajon ki beszélget a Nappal? Olvassuk fel a gyerekeknek a verset (elérhető a címre kattintva), majd fejtsük meg együtt: Ki beszélgethet a Nappal?

Beszéljük meg, min dolgozik a Nap? Miből áll az ő munkája? Miket „gyárt”? Mi mindent köszönhetünk neki? Mit jelent az embereknek a szén? Tudjátok-e, hogy régen sokan fűtöttek szénnel, és szénnel működtek a gőzmozdonyok is. De hogyan keletkezett a szén? Rengeteg sok évvel ezelőtt mocsaras területeken iszapba süllyedtek az erdők, és a föld mélyében az elhalt növények alakultak át szénné. A növényeket a Nap táplálta, tehát a szén is a Nap munkájának köszönhető.

 

Osszuk ki a gyerekek közt a vers szerepeit: először a versbeszélő gyerek és a Nap szerepét, majd a növények: fák, búza, krumpli, szőlő, mogyoró, spenót és a tücskök, bogarak szerepét.

A növények keressenek maguknak jó helyet, ahol meggyökerezhetnek és növekedhetnek. A tücskök és bogarak mászkálhatnak, röpködhetnek a játékterületen. A Nap kaphat egy sárga sapkát vagy arany koronát, és felmászhat egy magasabb helyre (mászóka, faág vagy a teremben asztal, létra). Majd spontán játékkal játsszák el a gyerekek a beszélgetést, megjelenítve közben az élőlények mozgását is.

 

Nyárnyomda

A Nap nyomait sorolja a vers, de magunk körül sok mindenben felfedezhetjük még a Nap munkáját. Gyűjtsünk össze sokféle zöldséget, gyümölcsöt, leveleket, virágokat, és nyomdázzunk velük. Először csak próbálgassák a gyerekek, milyen nyomot hagynak a papíron a kettévágott termések vagy a levelek, virágok befestett felületei. Majd alakítsanak a nyomokból képeket, amik a Nap kincseiről, munkájáról mesélnek.

Kép forrása

 

 

 

Nap és pajzs

A Nap végzi a munkát, de a Gazda, az Ajándékozó maga az Isten. A Napot, a Nap erejét (energiáját) is neki köszönhetjük. A 84. zsoltár is erről beszél:

 

Boldog az az ember,
akinek te vagy ereje,
aki a te utaidra gondol.

Mert nap és pajzs az Úr,
kegyelmet és dicsőséget
ad az Isten.

Zsoltárok 84,6.12

 

Miért hasonlíthatjuk Isten erejét a Naphoz?

Miben hasonlít egymáshoz a Nap és a pajzs? Mi a szerepe a pajzsnak? (védelem, az ellenség fegyvereitől)

Készíthetünk a gyerekekkel nagyméretű pajzsokat, aminek alapja hullámkarton dobozból kivágott kerek forma lehet (ezt előre ki kell vágnunk), amire a gyerekek kéznyomdázással vagy az ujjaikkal festhetnek Napot. A kerek Nap-pajzsokat maguk elé tartva játszhatnak, majd felfüggeszthetjük a pajzsokat a teremben egy magasban kifeszített zsinórra.

 

Árnyékvetők, legyezők (Verbális-nyelvi, természeti, testi-mozgásos, vizuális-térbeli)

Napból is megárt a sok. Van, amikor már elviselhetetlen a napsütés, a hőség. Ilyenkor árnyékot keres állat és ember, és még a hűvös szellőnek is örül (Ézsaiás 4,6). Jónás is így húzódott egy bokor árnyékába a hőség elől (Jón 4,5–6).

Feszítsünk ki napellenzőként pokrócokat, vásznakat a játéktéren, aminek az árnyékába behúzódhatnak a gyerekek. Ha meg tudjuk oldani, profi „napvitorlát” is szerezhetünk erre a célra szülői vagy intézményi segítséggel.

 

Készítsünk papírlegyezőket

 

 

 

 

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.

0 hozzászólás

Hagyjon egy választ!

Szeretne csatlakozni a beszélgetéshez?
Nyugodtan járulj hozzá az alábbiakban!

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .