Mit választanál?

Mit választanál?
…és milyen sorrendben?
Gáspár Merse Előd társasjátéka
döntésekről, megérzésekről, egymás megismeréséről

Gondolkodtál már azon, mi mellett döntenél, ha lehetőséged lenne akár különleges képességeket is választani? Mondjuk tudnál szájról olvasni, a világ leggyorsabb fejszámolója lennél, megmászhatnád a Mount Everestet, vagy úgy tudnál festeni, mint Picasso?
Itt az alkalom, hogy a barátokkal vagy ismerősökkel megmozgassátok a fantáziátokat, és elgondolkodjatok olyan dolgokon, amik eddig eszetekbe se jutottak. Közben az is kiderül, mennyire ismeritek egymást: Meg tudod-e jól tippelni, hogy a társaidnak mi a fontos, és mi hagyja őket hidegen? S ők rájönnek-e, hogy te mit és milyen sorrendben választanál?
Értéksorrend-választás egy szórakoztató társasjáték keretében, hogy játszva és beszélgetve ismerjük meg jobban egymást, magunkat, és gondolkodjunk el a felmerülő lehetőségeken.

Lásd bővebben itt

 

31-2. Segítő kezek

Grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 1Mózes 27,1; Zsoltárok 121,1–4; Márk 10,46–52; Lukács 4,18–19; 18,35–43
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, vizuális-térbeli, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, testi-mozgásos
  • Tevékenység: Bartimeus-történetek többféle nézőpontból: történetmesélés, kreatív írás és rajz; vakpróbák párban és csoportban: ismerkedő, bizalom- és kapcsolatépítő játékok

 

Bartimeus-történetek (Verbális-nyelvi, vizuális-térbeli, kapcsolati, egzisztenciális, testi-mozgásos)

Grafika © Kelemen Czakó Rita

Itt egy képes-szöveges Bartimeus-történet a Városszéli mesékből, eredeti címe: A koldus botja. Megtekinthető, meghallgatható ezen a videón:
Jézus meggyógyítja a vak koldust

A „városszéli mese” arról árulkodik, hogy egy történetet többféleképpen is el lehet mesélni.

Ti hogyan mesélnétek el Bartimeus történetét

  • egy régi ismerőse
  • egy városszéli koldustársa
  • a kutyája
  • vagy saját maga nevében?

 

Mit mesélnétek egy mai Bartimeusról, akivel az utcán vagy az aluljáróban lehet találkozni?

Mesélhettek egymásnak szóban, vagy fogalmazhattok írásban. Akinek nehezen megy a beszéd, készíthet rajzot is. Vagy bemutathatja pantomimmozgással a mai Bartimeus életét.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

31-1. Bartimeus tekintete

Grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 1Mózes 27,1; Zsoltárok 121,1–4; Márk 10,46–52; Lukács 4,18–19; 18,35–43
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Képzeletjáték: benyomások egy vak koldus helyzetében; bibliai történetmesélés: A vak Bartimeus meggyógyítása; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, hálaének

 

Belső szemmel (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális)

Legutóbb a vakon született ember meggyógyításáról volt szó. Mivel a szembetegségeket Jézus korában nem tudták gyógyítani, sokan voltak vakok vagy gyengén látók, akiknek „meghomályosodott a szeme” (vö. 1Mózes 27,1). Munkát végezni nem nagyon tudtak, és sokan közülük az út szélére kényszerültek, könyöradományokból éltek. Milyen élete lehet egy ilyen embernek? Képzeljük bele magunkat a helyzetébe, legalább pár percre.

A gyerekek hunyják le a szemüket, tenyerükkel is eltakarhatják, és lehajthatják fejüket az asztalra. Képzeljék el, hogy ők most vak koldusok, és ott ülnek a többi koldus közt a városkapu mellett. Sokan járnak arra, vándorok, kereskedők, földművesek vagy éppen zarándokok. Sok ember és sok állat. Van, ki rá sem néz a nyomorultakra. Van, aki megszánja őket, és dob-egy-két fillért, aztán továbbsiet. És előfordul, hogy valaki meg is szólítja őket. De csak nagyon ritkán. Képzeld el, hogy mit élsz át vak koldusként a városkapu mellett. Mit hallasz, milyen szagokat érzel, hogy érzed magad?

Adjunk időt a belső szemlélődésre, figyelemre, akár több percet is. Amikor érzékeljük, hogy lazul a figyelem, többen mocorogni kezdenek, kérjük meg a gyerekeket, hogy emeljék fel a fejüket, és meséljenek a benyomásaikról:

Milyen hangokat hallottatok? Milyen illatok terjengtek a levegőben? Milyen volt az idő? Fújt-e a szél? Meleg volt, vagy inkább hűvös? Hogy bírtátok a napsütést? Volt-e ott valamilyen árnyék? Szólt-e valaki hozzátok? Szóltatok-e egymáshoz? Mit láttatok a „belső” szemetekkel? Mire gondoltatok? Stb.

Miután belehelyezkedtünk kicsit egy vak koldus élethelyzetébe, hallgassuk meg új bibliai történetünket, ami egy ilyen koldusról szól.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

30-2. Látás nélkül, belső látással

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Máté 6,22; 15,14; Lukács 6,39; 11,34; János 9,1–41
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, testi-mozgásos, természeti
  • Tevékenység: Szólások, közmondások bibliai kapcsolata, dramatizálás; érzékelőjátékok: hangfelismerő, tapintópróba, illatfigyelő, ízlelőpróba

 

Szólások, igék nyomán (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális)

A bevezető feladat szólásai, közmondásai közül melyik hogyan kapcsolódik a vakon született ember történetéhez?

Mit gondoltok, melyik lehet bibliai eredetű?

  • Nem lát a szemétől. – vö. Jn 9,8–9
  • A vak is láthatja. – vö. Jn 9,25
  • Megnyílt a szeme. – vö. Jn 9,10
  • Néha a vak többet lát a szemesnél. – vö. Jn 9,30–33.39
  • Nem hisz a szemének. – vö. Jn 9,18
  • Vak vezet világtalant. – vö. Mt 15,14; Lk 6,39
  • A szem a lélek tükre. – vö. Mt 6,22; Lk 11,34

Keressünk a szólásokhoz, közmondásokhoz kapcsolódó mai élethelyzeteket. A gyerekek kis csoportokban készüljetek fel egy-egy választott élethelyzet dramatizálására, majd játsszák el a többieknek.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

30-1. A vakon született

Grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: János 9,1–41
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Szólások, közmondások értelmezése: a szem, a látás szerepe; bibliai történetmesélés: A vakon született meggyógyítása; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, hálaadó ének

 

Mit látnak szemeim! (Verbális-nyelvi, önismereti)

„Mit látnak szemeim!” – Mikor mondjuk ezt? Nem arról van szó, hogy nem ismerjük fel a tárgyat vagy jelenséget. Nagyon is jól látjuk. De csodálkozunk, hogy itt van, hogy ez megtörténik. A kérdő jelleg csodálkozóvá alakul át, ezt fejezi ki a felkiáltójel is a végén.

A szólásokban, közmondásokban mindig van egy kis csavar, nyelvi játék. Ezzel irányítja figyelmünket a lényegre: hogy amiről szól, az nem azonos a szó szerinti, konkrét jelentéssel.

Fejtsük meg együtt, miről szólnak az alábbi szólások, közmondások:

  • Nem lát a szemétől.
  • A vak is láthatja.
  • Megnyílt a szeme.
  • Néha a vak többet lát a szemesnél.
  • Nem hisz a szemének.
  • Vak vezet világtalant.
  • A szem a lélek tükre.

A szemünkkel látunk, de hogy mit látunk, és hogy mit fogunk fel a látványból, az nem csak a szemünkön múlik. Létezik belső, lelki látás is, ami igazabb képet mutathat, mint a testi. De akinek a testi látása sérült, akinek a szeme beteg, az minden bizonnyal egészséges szemre vágyik.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

29-2. Mai elveszettek

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Ezékiel 34,15–16; Lukács 15,1–32; 19,10
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, vizuális-térbeli, természeti
  • Tevékenység: A példázatok mai párhuzamai dramatizálva, veszteségtörténetek írása; veszteségek nyomában: vers és történet olvasása, értelmezése, kreatív írás és rajz; elveszett kisállat keresése: teendők, hirdetés, felhívás kreatív formái

 

Mai példázatok (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, vizuális-térbeli)

A gyerekek alakítsanak kis csoportokat, és válasszanak egy-egy példázatot. Olvassák el a megfelelő részt a Bibliából, keressék meg a példázat mai párhuzamát, és dolgozzák ki az élethelyzetet dramatizálva. Majd a csoportok játsszák el egymásnak példázataikat.

Ötletadó gondolatok:

  • Az elveszett juh: Könnyen lehet belőle elveszett házi kedvenc, akit napokig keres a család, sőt akár a szomszédok is. De egy csoporton belüli „fekete bárány” is lehet „elveszett”. Vajon mit lehet tenni azért, hogy a csoportból kirekesztett „fekete bárány” visszakerüljön a csoportba? Ki az, aki őt megtalálja, és hogyan?
  • Az elveszett drahma: Nem feltétlenül pénzre kell gondolni. Mi lehet az az értékes tárgy, aminek az elvesztése súlyos veszteség, a megtalálása életbevágóan fontos? A bevezető játék mobilkeresése már ezt példázta. De bármilyen tárgy kerülhet hasonló helyzetbe, ami személyesen értékes valakinek.
  • A tékozló fiú: A korabeli zsidó családban a nagyobb fiú örökölte a kétszeres részt, a kisebb ezért mellőzöttnek érezhette magát. Egy mai családban is kialakulhat olyan helyzet a testvérek között, amikor valaki mellőzötté válik, és ez ellen lázad. Lázadásával pedig „elvész” a család számára. A nagyobb fiú viszont elégedetlen volt a helyzetével, bár ő kapta a nagyobb részt. Hálátlan morgolódásával, sértettségével ő is könnyen „elveszhet” a család számára. A kisebb vagy a nagyobb fiú szemszögéből hogy festhet egy mai elveszett fiú története?

 

Egyéni alkotómunkával is feldolgozhatjuk a példázatokat:

Írják le a gyerekek egy valós vagy képzelt veszteség történetét, amihez készíthetnek rajzot is. Röviden, lényegre törően fogalmazzanak, mintha egy mai példatörténet – példázat lenne.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

29-1. Az elveszettek

Grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: Ezékiel 34,15–16; Lukács 15,1–32; 19,10
  • Intelligenciatípus: Testi-mozgásos, önismereti, kapcsolati, verbális-nyelvi, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Telefonkeresés és beszélgetés a kapcsolatról; bibliai történetmesélés: Három példázat az elveszettről; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, hálaadó ének

 

Elveszett a mobilom… (Testi-mozgásos, önismereti, kapcsolati, verbális-nyelvi)

Előzetesen rejtsük el úgy a mobiltelefonunkat a teremben, hogy ne legyen könnyű megtalálni.

Kezdjük a foglalkozást kapkodva, ideges hangon: „Képzeljétek, elveszett a mobilom itt a teremben. Foglalkozás előtt pakolgattam, és letettem valahova. Kerestem már mindenhol, fogalmam sincs, hol lehet. Segítenétek megkeresni?”

Keressük a gyerekekkel együtt a telefont, nézzük meg, ahol csak lehet. Ha sikerül megtalálni, kezdődhet a beszélgetés. Ha nem sikerül, egy idő után hívja fel valaki a mobiljáról a keresett telefont. Valószínű, hogy ez a megoldás a gyerekeknek is eszébe fog jutni. Ha nehezíteni akarjuk a helyzetet, a telefont előzetesen állítsuk rezgőre. Így nem lesz olyan egyszerű felhívni, de a rezgő hang így is nyomra vezethet.

Miután meglett a telefon, beszélgessünk:

Kinek van mobil- vagy okostelefonja?
Előfordult-e már veletek, hogy nem találtátok? Mit tettetek? Megtaláltátok-e végül? Hogyan?
Miért olyan fontos ma számunkra az okostelefon? Kinek mit jelent?
Ha keresünk valakit vagy valamit, hogyan segíthet benne az okostelefon?
Ha téged keresnek, elérhetnek-e mindig telefonon?
Kerültél-e már olyan helyzetbe, hogy eltévedtél, nem tudtad, hol vagy, és telefonkapcsolaton keresztül kaptál segítséget? Milyen helyzetben lehet különösen fontos a telefonkapcsolat?

Ma szinte már elképzelhetetlen az életünk állandó telefonkapcsolat nélkül. Ha nincs nálunk a mobil, vagy nincs térerő, elveszettnek érezzük magunkat. Pedig a telefon, különösen a mobiltelefon, nem olyan régi találmány. És a telefon előtti korokban sokkal nehezebb volt elérni vagy megkeresni valakit, ha elveszett.

Jézus mégis azt mondta, hogy ő az elveszettekért jött. Akit ő megtalál, akivel helyreáll a kapcsolat, az meg van mentve.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

28-2. Hol a te kincsed?

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Zsoltárok 19,8–11; Példabeszédek 30,8–9; Jeremiás 9,22–23; Máté 6,19–21; 19,16–26; Márk 10,17–27; Lukács 12,20–21; 1Korinthus 13,1–8; 1Timóteus 6,17–19
  • Intelligenciatípus: Önismereti, kapcsolati, verbális-nyelvi, egzisztenciális, testi-mozgásos
  • Tevékenység: Kincsfürkésző önismereti játék, beszélgetés; kincskereső ön- és társismereti játék; kincskeresés a Bibliában; kincses igék dramatizálása csoportmunkában

Kép: 123RF

Hol a te kincsed? (Önismereti, kapcsolati, verbális-nyelvi)

„Hol a te kincsed?” – A gyerekek adjanak a kérdésre gyors választ írásban egy írólapra. Majd sorban egymás után mondják el a válaszaikat.

A spontán válaszkör nyomán beszélgessünk: Mi mindent tartunk vagy tarthatunk kincsnek? Miért lehet értékes a kincs a számunkra? Miért ragaszkodunk a kincseinkhez? Könnyű-e a kincset megosztani vagy a kincsről lemondani?

Beszélgetés után a lap másik oldalán írják le újra, bővebben kifejtve: Hol a te kincsed? Mi a te kincsed?

A kincsleírásokat ragasszuk egy falfelületre, szekrényajtóra vagy faliújságra, ahol mindenki elolvashatja.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

28-1. A gazdag ifjú

Grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 1Mózes 1,11.18.24.31; 2Mózes 20,12-17; 3Mózes 19,18; Zsoltárok 100,5; Máté 17,4; 19,16–26; Márk 10,17–27
  • Intelligenciatípus: Önismereti, kapcsolati, verbális-nyelvi, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Projekciós játék mondatkiegészítéssel, beszélgetés a jóról; bibliai történetmesélés: A gazdag ifjú; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, dicsérő és kérő ének

 

Jó itt lenni (Önismereti, kapcsolati, verbális-nyelvi)

A megdicsőülés hegyén elhangzott Péter szájából: „Uram, jó nekünk itt lenni!” – Emberi megnyilvánulás, érzelmekkel teli reakció.

Mi is elmondhatjuk sokszor: „Jó itt nekünk.” „Jó itt lenni.”

Kezdjük a foglalkozást azzal, hogy mindenki egészítse ki egy gondolattal a mondatot (választva az alábbiak közül):

  • Jó itt nekünk, mert…
  • Jó itt lenni, mert…

Tanév végén, az utolsó hittanórán a kérdés az évet felidéző morzsaszedegetést is elindíthat:

  • Jó volt itt lenni, mert…

S ha már nyár van, és táborban vagyunk, akár táborindító játék is lehet:

  • Jó lesz itt nekünk, mert…

A gyerekek válaszaiból máris kiderülhet, milyen sokféle lehet a „jó”. Mindenkinek mást jelent, sőt az is előfordul gyakran, hogy ami az egyik embernek jó, az a másiknak rossz vagy kellemetlen.

Mégis, emberi módon mindenki a jóra törekszik, ami jó neki, jó érzéssel tölt el, vagy ami jó a másiknak is.

A Bibliában is kulcsfogalom a jó. Isten már a teremtéskor naponta megállapította teremtményeit látva, „hogy ez jó”, sőt „igen jó” (1Mózes 1,11.18.24.31) A Zsoltárok könyve pedig tele van a dicsőítő mondattal: „Mert jó az Úr, örökké tart szeretete” (Zsolt 100,5)

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

27-2. Mint a fényesség

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Máté 16,24–26; 17,1–9; Márk 9,2–10; Lukács 9,28–36
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, természeti, vizuális-térbeli
  • Tevékenység: Életigazságok, értelmező kvízjáték; templom a hegyen: képek, képgaléria megtekintése; a fehér hasonlatai, színkontrasztjai, kollázskép készítése; sátorkészítés a szabadban

 

Őt hallgassátok (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális)

Beszéltünk már róla, hogy milyen zenéket hallgatunk. Mit szoktunk még hallgatni ezen kívül?
Mi az, amit csak meghallgatunk (egyik fülön be, a másikon ki)?
Mi az, amire hallgatunk is (megtesszük, megfogadjuk)?
Ki az, akinek a szavára ma leginkább hallgatunk?
Mit jelent a mai ember számára Isten szava, az Ige?
Mit mond nekünk Jézus, a „szeretett Fiú”? Milyen életigazságaira hallgathatunk?

A megdicsőülés története előtt Jézus arról beszél, mit jelent az ő követése (lásd többek között: Máté 16,24–26). Mit jelent ez a mai ember számára? Mit jelent a számotokra?

A Jézus követése című tankockán értelmező kvízjátékkal egészíthetjük ki az igét (elérhető a címre kattintva).

Kép: 123RF

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.