Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 5Mózes 6,5; 1Sámuel 16,1–23; Zsoltárok 23,1–4; 78,70–72
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, természeti, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, zenei-ritmikus, vizuális-térbeli, logikai-matematikai
  • Tevékenység: Bizalomzsoltár pásztorképe: értelmezés, képalkotás; beszélgetés az állatgondozásról, rajz, gondozási terv készítése; „teljes szív” képe a Bibliában, kirigami szív készítése; kerethárfa, dobozlant készítése, hangpróba, hangjáték, dallamkíséret; zenehallgatás, éneklés

 

Az Úr az én pásztorom (Verbális-nyelvi, természeti, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus, vizuális-térbeli)

Dávid nemcsak a juhok hangját ismerte, hanem a húrok pengetéséhez is értett. Dalok, zsoltárimák laktak a szívében, ami tele volt Isten iránti bizalommal. Számos zsoltárénekében megszólal ez a bizalom, amivel a 23. zsoltár 1–4. versében a jó pásztort dicséri:

 

Az Úr az én pásztorom,
nem szűkölködöm.
Füves legelőkön terelget,
csendes vizekhez vezet engem.
Lelkemet felüdíti,
igaz ösvényen vezet az ő nevéért.
Ha a halál árnyéka völgyében járok is,
nem félek semmi bajtól,
mert te velem vagy:
vessződ és botod megvigasztal engem.

 

Kép: 123RF

Miért nem szűkölködik a nyáj a jó pásztor mellett? Mit jelent a nyáj számára az igaz ösvény, és mit a halál árnyékának völgye? Hogyan vigasztalhat a vessző és a bot?

Mit jelent mindez az ember számára, ha a jó pásztor maga az Isten?

Rajzold le azt, ahogyan a jó pásztort a zsoltár alapján elképzeled!

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 1Sámuel 15,22–23.35; 16,1–13
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Beszédes nevek: név- és jelentéspárosító, családfakirakó; bibliai történetmesélés: Sámuel királlyá keni Dávidot; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, ének kánonban

 

Beszédes nevek (Verbális-nyelvi, kapcsolati)

Utóbbi három történetünk főbb szereplőinek a nevei eléggé beszédesek. A gyerekek egyénileg, párban vagy kis csoportokban párosítsák a neveket a jelentésükkel. A párosító elérhető a Beszédes nevek című tankockán (kattints a címre) vagy a letölthető melléklet kis kártyáin. A párosítóban csak a nevek első jelentése szerepel, alább több jelentésárnyalat található:

  • Anna: kegyelem, könyörület
  • Sámuel: az Úr meghallgat
  • Bóáz: erő van benne, erős
  • Ruth: barátság, barátnő
  • Óbéd: szolgálatban álló, Istent imádó
  • Isai: Isten embere
  • Saul: akit kértek, kívántak

Beszéljük meg, mi a helyes megoldás, miből lehetett kitalálni a név jelentését? Melyik név miért beszédes?

A nevek többsége egy család tagjait ábrázolja. Rakjuk ki (írjuk fel) a nevekből a családfát, melynek szintjei:

Bóáz – Ruth
Óbéd
Isai

A nevek alapján mit tudunk elmondani erről a családról? Vajon milyen nevekkel folytatódhat a családtörténet?

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Bírák 8,22–23; 17,6; 21,25; 1Sámuel 7,15–17; 8–11; 13,1–15; Zsoltárok 21,4; 25,4–5
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, vizuális-térbeli, testi-mozgásos
  • Tevékenység: Tulajdonság-labirintus készítése; fejes szólások jelentése, alkalmazása, kreatív írás; parancs–engedelmesség szituációs játék; bizalomjáték vakvezetéssel, döntéshelyzetet vizsgáló szituációs játék

 

Tulajdonság-labirintus (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, vizuális-térbeli)

Saul a szolgájával nagy területet járt be a szamarakat keresve, ráadásul hegyes-völgyes vidéket. Milyen tulajdonságokra volt szükség a napokon át tartó kereséshez? Milyen tulajdonságok vezették el őket Isten emberéhez? Milyen tulajdonságok vezettek oda, hogy szamarak helyett Saul királyságot talált?
(Szófogadás az apának. Kitartó keresés. Együttműködés a szolgával. Isten emberéhez fordulás.)

Kép: 123RF

 

Kis csoportokban vagy páros munkában tervezzenek és rajzoljanak a gyerekek egy-egy labirintust, ami a szamarat keresők útvonalát jelképezi. Érdemes nagyobb felületen, A3-as lapon vagy csomagolópapíron dolgozni. Kis cédulákra írjanak egy-egy tulajdonságot, ami fontos egy király számára, és olyanokat is, ami akadály vagy káros lehet. Helyezzék el a cédulákat a labirintusrajzon: a fontos tulajdonságokat a cél felé vezető útszakaszra; a káros tulajdonságokat pedig a tévutakra vagy zsákutcákra.

Végül mutassák be egymásnak a labirintusokat és a célhoz vezető „királyi” út tulajdonságait.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: Bírák 8,22–23; 1Sámuel 7,15–17; 8–11; 13,1–15
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Tulajdonságok gyűjtése, értéksorrendbe állítása; bibliai történetmesélés: Sámuel, Izráel utolsó bírája és Saul, Izráel első királya; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, imádságos ének

 

Királyválasztó tulajdonságok (Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális)

Beszélgessünk:

Mire mondjuk ma azt, hogy KIRÁLY? Kit tekintünk királynak valamiben?
Vannak-e még igazi királyok? Hol?
Mi volt a szerepe a királynak a régi korokban?
Szerintetek mik egy jó király legfontosabb tulajdonságai?

Rendezzünk tulajdonság-szavazást: Mindenki írjon fel három tulajdonságot egy cédulára.

Majd a cédulákat összegyűjtve listázzuk együtt a felírt tulajdonságokat. Amelyik tulajdonság többször szerepel (lényegtelen különbség a megfogalmazásban nem számít), az a listán több strigulát (szavazatot) kap.

Végül emeljük ki a legtöbb szavazatot kapott tulajdonságokat: csoportunk számára ezek a legfontosabb „királyválasztó” tulajdonságok.

Na de hogyan zajlott a királyválasztás Izráelben? És miért volt szükség királyra? Hisz eddig a nép vezetői nem voltak királyok. Mózes próféta volt, Isten embere. Utána Józsué lett a nép vezetője, szintén isteni felhatalmazással. Majd jöttek a bírák, végül Sámuel, aki próféta és Izráel bírája is volt egyben.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 1Sámuel 1,1–28; 2,18–21.26; 3,1–21; Zsoltárok 40,7; Máté 13,9.15.16
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, zenei-ritmikus, vizuális-térbeli, önismereti, egzisztenciális
  • Tevékenység: Füles szólások és igék csoportosítása, hangjáték csoportmunkában; fülelő versjáték és karakterrajz; fejbáb készítése „halló” fülekkel; riportkészítés, jövőbe „látó” írás a felnőtt hivatásról

 

Füles szólások-mondások (Verbális-nyelvi, kapcsolati)

Melyik lehet köznapi magyar szólás, melyik lehet bibliai ige? Csoportosítsák a gyerekek a szólásmondásokat a Füles szólások-mondások című tankockán (kattints a címre).

Magyar szólások:                                                                                                                                                    Kép: 123RF

  • Hegyezi a fülét.
  • Elengedi a füle mellett.
  • Süket fülekre talál.
  • Mind a két fülére alszik.
  • Kinyitja a fülét.
  • Füle botját se mozdítja.

Bibliai igék:

  • Szólj, Uram, mert hallja a te szolgád! (1Sámuel 3,9)
  • Aki csak hallja, belecsendül mind a két füle. (1Sámuel 3,11)
  • Nyitott fület adtál nekem. (Zsoltárok 40,7)
  • Akinek van füle, hallja! (Máté 13,9)
  • Megkövéredett e nép szíve, fülükkel nehezen hallanak. (Máté 13,15)
  • A ti fületek boldog, mert hall. (Máté 13,16)

 

Beszéljük meg, melyik szólás vagy ige mit jelent, és mi köze lehet a bibliai történethez?

A gyerekek alakítsanak kis csoportokat, és csoportonként válasszanak egy szólást vagy igét. Majd ehhez kapcsolódva készítsenek szóban egy hangjátékot, amiben hangokkal, párbeszéddel bontakozik ki egy élethelyzet. Az élethelyzet kapcsolódhat a bibliai korhoz, Sámuel történetéhez, de lehet mai szituáció is, például a bibliai történet párhuzama.

Ha a csoportok felkészültek, mutassák be egymásnak a hangjátékokat.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

grafika © Kelemen Czakó Rita

Sorshordozó nevek (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)

Bóáz és Ruth elsőszülött fia az Óbéd nevet kapta, ami azt jelenti: Istent imádó, szolgálatban álló. Ő volt Dávid nagyapja és Jézus egyik őse. Az Istent imádó és szolgáló ember. Akinek a neve is beszédes, előrevetíti a sorsát.

Mi alapján adnak ma nevet a gyerekeiknek a szülők? Figyelnek-e a nevek jelentésére? – Ha valakinek van a névválasztással kapcsolatos tapasztalata a családjában, elmondhatja.

Képzeljétek el, hogy kistestvéretek születik. Édesanyád téged is megkérdez, milyen nevet adjon a gyermeknek. Te milyen lány- és fiúnevet javasolnál? (Még nem derült ki, hogy lány vagy fiú lesz.) Miért?

Tudjátok-e, hogy mit jelentenek a javasolt nevek? Nézzük meg a Magyar utónévkönyvben (Vince Kiadó, 2001) vagy a Keresztnevek eredete és jelentése című weboldalon (kattints a címre) néhány név jelentését.

 

A Biblia korában nagyon figyeltek a nevek jelentésére. A bibliai hősök nevében általában utal valami az illető személy születésére, életére is. Többnyire sorsot alakító, előrejelző nevek. Mint pl. az Anna, ami azt jelenti: kegyelem.

A mai történet Annától, Isten kegyelmétől indul, és egész Izráel sorsára hatással lesz.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 3Mózes 23,15–16; Ruth 1–4; Példabeszédek 31,10
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, vizuális-térbeli, természeti, testi-mozgásos, önismereti
  • Tevékenység: Pünkösd története, a hálaadás kosara; képalkotás magokból, száraztésztából; „derekas” törzsgyakorlatok, pantomimjáték, képek megfigyelése, beszélgetés, kép- és szövegalkotás; állásinterjú Ruth-módra: drámajáték, önismereti játék, portfolió-készítés

 

Hetek ünnepe (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)

A Ruth könyve az úgynevezett „Öt tekercs” második tagja, amit a hetek ünnepén olvastak fel.

De mi az a hetek ünnepe, vagy héber névvel Sávuót (hetek)? Zsidó hagyomány szerint az Egyiptomból való kivonulás után hét héttel a kapta Mózes a törvényt a Sínai-hegyen, így ez egyrészt a tóraadás ünnepe. Másrészt aratási ünnep, hálaadás az új termésért, amit a páska utáni hetedik hét után tartottak: „Számoljatok a szombatra következő naptól, tehát attól a naptól, amelyen elviszitek a felmutatásra szánt kévét, hét teljes hetet. Ötven napot számoljatok a hetedik szombat utáni napig. Akkor mutassatok be új ételáldozatot az Úrnak.” (3Mózes 23,15–16)

A képen izraeli kislány sávuót ünnepén egy kosárra való első terméssel. A hálaadás kosarába gyűjtsünk mi is friss terméseket, gyümölcsöket.

 Kép: 123RF

A hetek ünnepe megfelel a pünkösdnek, amit a keresztények a húsvét utáni hetedik vasárnapon és hétfőn ünnepelnek. A pünkösd név is az ötvenedik napra utal, a görög pentekoszté szóból ered, ami ötvenediket jelent. A Jézus feltámadása utáni első pünkösdkor történt a Szentlélek kitöltése, és ekkor alakult az első keresztény gyülekezet.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 5Mózes 24,19–22; 5Mózes 25,5–9; Ruth 1–4; Zsoltárok 77,2–3
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, logikai-matematikai, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Névmagyarázó játék; bibliai történetmesélés Ruth könyve alapján; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés; hálaadó ének és dicséret

 

Kenyér Háza (Verbális-nyelvi, logikai-matematikai)

Előzetesen írjuk fel egy nagyobb lapra, mint egy utcanevet: KENYÉR HÁZA.

Tűzzük fel a teremben jól látható helyre, majd kérdezzük meg a gyerekektől:

Minek a neve lehet a Kenyér Háza? – Hallgassuk meg a gyerekek válaszait, de ne értékeljük azokat. Ha nem elég változatosak az ötletek, kiegészíthetjük az alábbiak közül:

  • látványpékség
  • kenyérpiac
  • gabona- és kenyérmúzeum
  • kemencés lángost, cipót kínáló vendéglő
  • mesebeli házikó
  • városháza munkaközvetítő irodája
  • gabonatermelő központ irodaháza

A felmerülő lehetőségek közül melyikhez illik legjobban a Kenyér Háza név? – Kiválaszthatjuk szavazással.

Gondolt-e valaki arra, hogy ez egy helység – város vagy falu – neve? A Bibliában ezt a nevet valójában egy város viseli.

Betlehem városáról van szó. A Betlehem (héber szó) jelentése szó szerint: kenyér háza.

A magyar nyelvben is vannak ilyen településnevek: Orosháza, Jánosháza, Baktalórántháza, Kiskunfélegyháza, Nyíregyháza, Petneháza stb. A sorba beleillik a Kenyérháza is.

De miért adnak egy városnak ilyen nevet? Mire utalhatott ez a név bő háromezer évvel ezelőtt Izráel földjén?

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Bírák 13–16; Zsoltárok 136,23–24
  • Intelligenciatípus: Vizuális-térbeli, önismereti, verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, testi-mozgásos, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Sámson portrérajz, pólóterv készítése; egyéni és csoportos önismereti, társismereti játékok, feladatok; történetfeldolgozás nézőpontáltással, a mai média eszközeivel; mozgásos játékok modellhelyzetben

 

Sámson-portré, Sámson-póló (Vizuális-térbeli, önismereti)

Sámson a „Nap fia”, „napocska”, aki a Nap nevével és erejével született. Oroszlánt tépett szét, köteleket szaggatott, oszlopot döntött ki, ha kellett. És nagyon hatékony volt a harcművészetben. Hét „raszta” hajfonatával elég feltűnő jelenség lehetett.

Rajzolják le a gyerekek, hogyan képzelik el a hőst! Ábrázolhatják akció közben is.

Vagy tervezzenek Sámson-pólót, ami a hős tulajdonságjelei közül ábrázol valamit! Szerepelhet rajta a neve vagy nevének kezdőbetűje is. Az sem árt, ha a pólótervhez a teljes Sámson-alakot ábrázolják.

Lásd pl. itt  ●  Forrás

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: Bírák 13–16; Zsoltárok 136,23–24
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Tulajdonsággyűjtő játék a szabadító szerepköréhez; bibliai történetmesélés: Sámson hőstettei és bukása; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés; hálaadó ének szóló-kórus felelgetéssel

 

Tulajdonságkapszula (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati)

A Bírák kora olyan volt Izráel népe számára, mint a hullámvasút: egyszer lent, másszor fent. Egyszer távolodtak az Úrtól, és idegen istenekhez fordultak, de az Úr ellenség kezébe adta őket; aztán az Úrhoz kiáltottak, aki szabadítót küldött, és az ő idejében békessége volt Izráelnek. És ez így ment szabadítóról szabadítóra, bíráról bírára.

Képzeljük el, hogy az Úr angyala meglátogat egy házaspárt, és hírül hozza, hogy gyermekük fog születni, nem is akármilyen: Ő lesz a nép következő szabadítója. De milyen legyen a gyermek?

Képzeljük el azt is, hogy az Úr angyala egy „tulajdonságkapszulával” érkezik, amibe öt tulajdonság lelki magja fér bele. Ezt kapja a magzat ajándékul az Úrtól. De mi legyen az az öt tulajdonság? Mire van szüksége egy szabadítónak?

A gyerekek kis csoportokban beszéljék meg, és döntsék el, mi az az öt tulajdonság, aminek a magocskája belekerülhet a kapszulába.

Majd a csoportok mutassák be egymásnak tulajdonságkapszuláikat, rövid indoklással együtt. Figyeljék meg, hogy ezek közül mi és hogyan jelenik meg a mai bibliai történet hősében.

Forrás: Szivák Judit: A vita (Gondolat, Bp, 2010, 56.)

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.