16. A három mennyei vendég; Ábrahám közbenjárása Sodomáért

,

Üzenet – Téma:

* Isten igazságos.
* Ő valóban odafigyelt Ábrahám közbenjárá­sára.

Előzmények:

Az Úr megújította szövetségét Ábrahámmal, és megígérte Izsák születését. Ezután nemsokára újra találkozott vele.

Történet:

A déli nap hőségében Ábrahám sátrának nyitott ajtajában ült, még mindig Mamré tölgyesében. Ahogy kinézett, hirtelen három férfi* állt előtte. Nem hallotta jöttüket, egyszer csak ott voltak. Nagy szívélyességgel fogadta őket. „Uram, ha megnyertem jóindulatodat, kérlek, ne kerüld el szolgádat! Mindjárt hozatok egy kis vizet, mossátok meg a lábatokat, és dőljetek le a fa alá!” Valódi keleti üdvözlés, tiszteletteljes és alázatos. Ábrahám házigazdaként viselkedik: „Én meg hozok egy falat kenyeret*, hogy felüdüljetek, és így menjetek tovább, ha szolgátok mellett mentek el.”

A három férfi beleegyezett: „Tedd azt, amit mondtál.”

Ábrahám besietett a sátorba, és azt mondta Sárának: „Siess, dagassz meg három mérték finomlisztet, és süss lángost!”

Aztán kiszaladt a csordához, kiválasztott egy szép borjút, odaadta az egyik szolgájának, aki azt gyorsan levágta, és megsütötte. Majd vajat és tejet tett a férfiak elé, a borjúsülttel és a lepényekkel együtt, melyeket Sára közben megsütött.

Amíg a vendégek ettek, Ábrahám ott állt mellettük a fa alatt.

Ezután következett a legfontosabb kérdés: „Hol van Sára, a feleséged?” Ábrahám azt válaszolta, hogy a sátorban. Az egyik vendég végre elmondta jöttük célját: „Egy esztendő múlva visszatérek hozzád, és akkor már a feleségednek, Sárának fia lesz!” Akkor Ábrahám megértette, hogy az Úr angyala járt nála. Sára a sátorban is hallotta, amit az idegenek mondtak, s elnevette magát. Ábrahám sokszor beszélt már neki az Úr ígéretéről, de már nem reménykedett, hiszen tudta, hogy a gyermekszüléshez megöregedett. Ábrahám is nevetett korábban, mert rácsodálkozott az Úr hatalmára, amellyel még most is cselekedhet, Sára viszont hitetlensége miatt nevetett.

Az Úr – hiszen az Ő nevében szól, Őt képviseli az angyal – akkor azt mondta Ábrahámnak: „Miért nevetett Sára, és miért mondta: Ugyan, hogy szülhetnék öreg létemre? Van-e valami lehetetlen az Úr számára? Egy esztendő múlva visszatérek hozzád, és fia lesz Sárának.” Sára félelmében azt mondta, hogy ő nem nevetett, az Úr azonban azt válaszolta: „De bizony nevettél!”

A három vendég elindult Sodoma irányába. Ábrahám elkísérte őket egy darabon – ahogy az keleten szokás –, és útközben beszélgettek. Az Úr gondolkodott rajta, hogy elrejtse-e Ábrahám elől, amit tenni kíván. „Hiszen Ábrahámtól nagy és hatalmas nép fog származni, és általa nyer áldást a föld minden népe. Mert őt választottam ki arra, hogy megparancsolja fiainak és háza népének is, hogy őrizzék meg az ÚR útját*, cselekedjenek az igazságnak és jognak megfelelően, hogy az ÚR is beteljesítse, amit megígért Ábrahámnak.”

Azután elmondta neki, hogy Sodoma és Gomora gonoszságának híre feljutott hozzá, és ezt nem tűri tovább. Meg akarja nézni, mi van ott. Két angyal elindult Sodoma felé, Ábrahám pedig megkérdezte az Urat*: „Vajon elpusztítod-e az igazat* is a bűnössel együtt?”

Ábrahám akkor könyörögni kezdett Sodoma igaz lakóiért. Könyörgésében folyamatosan csökkent az igazak száma, mert Ábrahám bizonytalanná vált, hogy van-e egyáltalán ötven, negyvenöt, harminc, húsz vagy tíz igaz.

Itt aztán Ábrahám abbahagyta az alkudozást, s megnyugodva ment vissza sátrához, mert az Úr bevégezve a beszélgetést eltávozott.

Jegyzetek:

Három férfi – Első látásra Ábrahám nem tudta, kik jönnek vendégségbe hozzá. Még velünk is előfordulhat, hogy angyalokat látunk vendégül. (Zsid 13,2)

Kenyér – Keleten a „kenyér” szót mindenféle ételre lehet érteni, az étkezés fogalmát jelenti, melyet azután részletez is az Írás. Itt egy teljes déli ebédeltetés történik.

Lángos – Azt a vékony, lepényformájú, kovász nélküli kenyeret jelenti, mely a félnomád népek naponkénti tápláléka volt.

Az Úrnak útján járni – Élni és cselekedni, amit az Úr parancsol, engedelmesen.

Közbenjárás – Az Úr valóban tudatni akarja Ábrahámmal, amit tenni kíván, még hozzá is szólhat szeretete és igazságossága szerint, s az Úr meghallgatja őt. Figyeljük meg, hogy Ábrahám milyen tiszteletteljesen beszél a mennyei Bíróval!

Igaz ember – Nyilvánvalóan nem „bűntelen” értelemben, hanem azokra vonatkozóan, akik keresik Isten igazságát, és aszerint próbálnak élni is. Lót sem volt bűntelen, mégis igaznak számított, s az Úr megmentette őt családjával együtt.

016

Énekek:

Református énekeskönyv: 47:4; 240; 425; 479:1
Jertek, énekeljünk: 80; 99; 255; 256
Harangszó: 18; 49
Dicsérjétek az Urat!: 10; 12; 13; 80
Erőm és énekem az Úr: 24; 46; 48; 111

Megjegyzések:

Vendégfogadás – Ennek a leckének az első része nagyszerű lehetőséget nyújt a „vendég­fogadás”-ról való beszélgetésre. Az a tisztelet, mellyel Ábrahám a három férfit fogadja, a legjobb példa arra, hogy milyen legyen a „keresztyén vendégfogadás”. Megtörténik, hogy szegény családok sokszor a szájuktól vonják meg a falatot, hogy jól elláthassák a vendégeket. Talán ők nem is esznek együtt a vendégekkel, hanem biztatják őket, hogy egyenek és igyanak, amennyi csak jól esik. Figyeljük meg a különbséget Ábrahám és a sodomaiak vendégfogadása között (lásd a következő leckében)!

Közbenjárás – Jézus Krisztus az egyetlen közbenjáró. Mi is az ő nevében imádkozhatunk másokért. (1Tim 2,5)

Könyörgés – Ábrahám nem szégyellt az általa jól ismert bűnös városért imádkozni. Nekünk is lehet sokakért könyörögni, ahogyan Pál is erre kéri Timóteust és szolgatársait. (1Tim 2,1–4)

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • A vendégfogadás szokásai és illemszabályai különböző korokban és kultúrákban. A vendégszeretet szerepe és jelentősége az emberi közösségek életében. Élethelyzetek és helyzetgyakorlatok. (** ***)
  • Szolidaritás a társadalom megvetettjeivel szemben. Küzdelem a társadalmi előítéletek felszámolásáért. (Pl.: cigányság, nemzetiségek ügye.) (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

  • Vendégfogadás a Biblia korában és ma. Dramatikus játékok improvizatív jelleggel. (**)
  • Mátyás királyról szóló mondák a vendégfogadás, vendéglátás témakörében. Feldolgozás kérdések alapján és dramatizálással. (**)
  • Elbeszélő fogalmazás írása a vendégfogadás, vendégszeretet témakörében. (***)

Háztartástan (Technika)

  • Ételkészítési eljárások: kovásztalan kenyér sütése. (***)
  • Lángossütés. (***)

Vázlat:

Ábrahám
3 férfi (az „Úr” és 2 angyal)
étkezés

ígéret: egy fiú!
Sára nevet

Ábrahám könyörgése
Sodoma és Gomora
Lót

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Ikon

365/016. A három mennyei vendég; Ábrahám közbenjárása Sodomáért – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 276.02 KB
A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!

15. Isten megújítja szövetségét Ábrahámmal

,

Üzenet – Téma:

* Az Istenbe vetett bizalom nem szégyenül meg.
* Izmael születése után még 13 év telt el, míg megemlékezett az Úr Abrámmal kötött szövetsé­géről. Ekkor újra megújította a szövetséget, és minden ígéretét.

Előzmények:

Száraj és Abrám nem tudott tovább várni. Hogy gyermekük szülessen, emberileg lehetetlennek tűnt. Maguk akartak hát cselekedni, emberi megoldást választottak. Száraj szolgálóját, Hágárt adta Abrámnak, akitől megszületett ugyan Izmael, tette mégis békétlenség forrásává vált.

Történet:

Abrám 99 éves volt, amikor megjelent neki az Úr: „a Mindenható Isten”*. Újra szólt az Úr! Abrámban feléledt a remény, s egyben a félelem. Mert a név most másképpen hangzott. A mindenhatóság eleve hatalmas ígéret. Vajon mit rejt? „Járj énelőttem, és légy feddhetetlen!”* Feddhetetlen az, akiben nincs fogyatkozás. Abrámnak tehát meg kellett tartania Istennel kötött szövetségét. Semmi oka sem volt, hogy ne bízzék Istenben. Az Úr és Abrám közti szövetség alapja Istennek Abrám és utódai iránti szeretete. Abrám erre mindig számíthatott, és hívő örömmel várhatta Isten ígéretének beteljesedését.

Az Úr most egészen különleges módon akarta megerősíteni Abrámmal való szövetségét. De előbb az Abrám számára legfontosabbat mondta meg: „Nagyon megszaporítom utódaidat.”

Ennek az ígéretnek a hallatára Abrám leborult az Úr előtt. Ezzel mutatta meg hódolatát és háláját.

Isten újból megerősítette ígéretét: „Ez lesz az én szövetségem veled: Sok nép atyja* leszel!” Az Úr most Abrám nevét is megváltoztatta*. Ezután Ábrahámnak hívják. Ez az első jele Isten megújított ígéretének: valóban meg fog történni, amit Ő neki megígért.

Isten ki is terjesztette ígéretét: Megígérte Ábrahámnak, hogy nagyon megszaporítja utódait, népeket támaszt belőle, és királyok származnak tőle! S mindezt akkor, amikor még csak egy fia van, Izmael…

Akkor elhangzott Isten ajkáról Isten szövetségének mindent magába foglaló beszéde: „Szövetségre lépek veled, sőt utódaiddal is, örök szövetségre minden nemzedékükkel. Mert Istened leszek, és utódaidnak is”. Örök szövetségre, mely felbonthatatlan. Ezzel ígérte meg Isten Ábrahám természetes és lelki utódainak az Üdvözítőt, egyházának Királyát.

Azt is megígérte az Úr Ábrahámnak, hogy neki és utódainak adja Kánaán egész földjét örök birtokul, ahol most jövevény. Biztosította Ábrahámot, hogy népének Istene lesz. De ez a szövetség az embertől is kíván valamit…

A szövetséget, melyet az Úr Ábrahámmal és utódaival köt, neki és utódainak örökké meg kell tartani! E szövetség jeléül a körülmetélkedést* rendelte az Úr.

Ezentúl az Ábrahám családjából és utódai közül való fiúgyermekeket nyolc napos korukban körül kell metélni. Kötelező ez a rabszolgákra és a rabszolgák fiúgyermekeire is.

A körülmetélkedés az örökké tartó szövetség jele, ami ismét Krisztusra mutat, aki egyháza bűneiért hasonlóképpen szenvedett. Az Úr szigorúan vette szövetsége e jelének megtartását. Aki nem metéltette magát körül, azt száműzték Isten népének közösségéből, mivel megszegte Isten szövetségét.

Szárajt ezentúl Sárának fogják hívni. Ez is Isten ígéretének újbóli megerősítését jelenti: Ábrahám feleségét most „fejedelemasszonynak” nevezik, míg korábban „fejedelmi nő”-nek hívták. Ebből világosan kitűnik, hogy Sára egy nép ősanyjává lesz. „Megáldom őt”, mondta az Úr nagyon határozottan, „sőt fiút adok tőle neked; megáldom őt, és népek támadnak belőle, népek királyai származnak tőle.” Ez már túl sok volt Ábrahám számára. Annyira csodálkozott és örült, amikor ezt az ígéretet hallotta, hogy nevetve borul arcra. Hogy lehet az: lehet-e egy száz éves férfinak és egy kilencven éves asszonynak saját gyermeke?

Most Izmaelre, a fiára gondolt. Nem hitetlenségből mondta: „Bárcsak Izmael életét oltalmaz­nád!” Arra célozhatott ezzel, hogy ha neki és Sárának lesz fia, akkor Izmael háttérbe szorul. Remélte, hogy Isten Izmaelt is meg fogja áldani.

Az Úr azonban folytatta ígéretét: „Nem! Sára, a feleséged szül neked fiút, akit Izsáknak* fogsz nevezni. Szövetségre lépek vele is, örök szövetségre, meg utódaival is.”

De az Úr meghallgatta Ábrahámnak Izmaelért való könyörgését is: „Megáldom őt, és nagyon megszaporítom‚ s megsokasítom utódait. Tizenkét fejedelmet fog nemzeni, és nagy néppé teszem.” Az Úr azonban hangsúlyozta, hogy az Ábrahámmal és utódaival való szövetség csak Ábrahám és Sára fiára érvényes, és nem Izmaelre: „De szövetségre csak Izsákkal lépek, akit Sára egy esztendő múlva szül neked.” Az ígéret beteljesedése most már annyira közeli, hogy az Úr annak idejét is megmondja! Sára egy éven belül anya lesz. Az Isten és Ábrahám közti beszélgetés ezzel véget ér. Azt olvassuk a Bibliában, hogy Isten eltávozott Ábrahámtól. Visszatért a mennybe.

Ábrahámnak családjából és házanépéből minden férfit körül kellett metélnie. Ezt azonnal el is kezdte. Izmael, aki tizenhárom éves, Ábrahám maga is, összes szolgája, s a szolgák közé tartozó idegenek szintén megkapták ugyanazon a napon a szövetség jelét. Ennek szó szerint és jelképesen is mély értelme van.

Jegyzetek:

Mindenható Isten – Héberül: ‘él saddaj. A kifejezés itt fordul elő először az Ószövetségben.

„Járj énelőttem, és légy feddhetetlen!” – Énókra vagy Nóéra gondolhatunk, akikről ugyanezt írta a Biblia (1Móz 5,24; 6,9 – 5. lecke). Aki Isten színe előtt jár, aki az Ő közelében él, és Őt szolgálja életével, az feddhetetlen.

„Sok nép atyja” – Vagy „sokaság atyja”: ez az Ábrahám név jelentése a „magasztos atya” (Abrám) helyett. Valóban sok nép atyja lett Ábrahám. Az arabok, zsidók, edomiak, keturiak atyja. De lelki értelemben is gondolhatunk a sok népre, hiszen Ábrahám a hívők atyja. Akik hisznek az Úrnak, ebben a lelki értelemben mind atyjuknak mondhatják Ábrahámot (lásd Gal 3,29).

Új név – Mindig valamilyen megbízatást jelent az ÓSZ-ben, ha az előző névből Isten egy új lehetőséget készít.

Körülmetélkedés – A hímvessző előbőrének körülmetszése és eltávolítása, mely a tisztaságot segíti elő. Ahogyan a test tisztává válik, úgy lesz tisztává a lélek Isten közelében. Tény, hogy a körülmetélkedés Ábrahám utódait megkülönböztette más népek között (még akkor is, ha a szokás nem volt ismeretlen az ókori keleti népek körében). A körülmetélés elrendelése, egyúttal első formája az Úr teljesen sajátos rituális és szimbolikus tiszteletének, amelyhez később hozzátartozott az áldozat is. Mindegyik Krisztus eljövetelére, vére omlására, országára mutat. A körülmetélést csak a férfiakon hajtották végre, ők a szövetség hordozói, de a nők is részesei voltak a szövetségnek. Atyjuk révén ugyanis ők is a szövetség részéhez tartoztak. A férfi a családfő.

Izsák – „Nevetés”, hiszen szülei mindketten nevettek, hihetetlennek tartva születését, és csodálva az ígéretet.

Énekek:

Református énekeskönyv: 105; 167; 274; 474
Jertek, énekeljünk: 129; 141; 160; 205:3; 243
Harangszó: 41; 43; 45; 52
Dicsérjétek az Urat!: 5; 27:1; 41:1; 53
Erőm és énekem az Úr: 21; 33:1; 46; 58

Megjegyzések:

Körülmetélés – keresztség – A szövetségi jel (jegy vagy pecsét) számunkra megváltozott az Úr Jézus által, aki mindkettőt magára vette.

A keresztséget a lányoknak és a nőknek is kiszolgáltatjuk (lásd Kol 2,11–12).

Királyok – Kérdezzük meg a gyermekektől, mely királyokat ismerik Ábrahám (vér szerinti) utódai közül! Ne felejtsék el, hogy az Úr Jézus közülük az utolsó és örökkévaló Király. Lásd a Mt 1-ben levő nemzetségi táblázatot is!

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek (Osztályfőnöki) / Történelem / Földünk és környezetünk (Földrajz)

  • A szövetség iskolája. (**) A szövetségek jelentősége az ember, emberi közösségek életében. A szövetség feltételei és azok betartása. A szövetségi hűség. (** ***)
  • A zsidó történelem kezdetei: Az Ábrahámmal kötött szövetség jelentősége Izráel népe történetében. A körülmetélkedés szokása. (***)
  • A körülmetélkedés szokása és jelentése más népeknél az ókorban és ma. Felavatási szertartások a „primitív” népek körében szerte a világon. (***)
  • Rabszolgaság az ókorban. A rabszolgák élete a patriarchális család keretein belül. A rabszolgák helyzete az ókori Izráelben. (***)

Magyar nyelv és irodalom

  • Közmondás értelmezése és alkalmazása. Az ismétlés szerepe a szóbeli tanulásban. (**)
  • Személynevek jelentése. Megbeszélés, önálló keresés szókönyvek segítségével. Személynevek írása. (**)
  • Névválasztás a név jelentése alapján. A választás szóbeli indoklása. Elbeszélő fogalmazás írása a név jelentéséhez kapcsolódóan. (**)
  • A sző, szövet, szövetség szavak kapcsolata és magyarázata. (***)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

  • Szövés egyszerű kereten. Szőnyeg, ill. takarómodell készítése. (***)
  • Anyag- és funkcióvizsgálat: A fonál és a szövet teherbírása, használhatósága. (***)

Vázlat:

Abrám – ÁBRAHÁM (sok nép atyja)
Száraj – SÁRA (fejedelemasszony)
körülmetélés

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Ikon

365/015. Isten megújítja szövetségét Ábrahámmal – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 285.49 KB
A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!

14. Száraj és Hágár

,

Üzenet – Téma:

* A hitetlenség az emberi ész eszközeivel kí­ván élni. De ritkán jó, amit előhoz.
* Isten a rosszat is fel tudja használni céljaira. Hogy Vele tudjunk gondolkodni, először meg kell alázzuk magunkat.

Előzmények:

Abrám sokszorosan kapott már ígéreteket. De az utód még mindig nem született meg. Próbált emberi eszközöket is: Eliézerrel. Őt örökbe fo­gadta, mert a házánál született szolga volt. Abrám 10 éve lakott már Kánaán földjén.

Történet:

Száraj is újra meg újra reménykedett az Abrámnak szóló ígéretek alapján, hogy talán most, vagy most… De az idő telt, s egyre reménytelenebb lett a helyzet. Mint asszony, nem volt töb­bé alkalmas a szülésre. Istennél minden lehetséges, de valahogy mégis gondoskodni kellene ne­ki is róla, hogy beteljesedjen, amit az Úr ígért. Ha ő, Száraj nem is képes már rá, majd segít egy másik asszony. Egy szolgáló. Akit Egyiptomból hozott magával. Hágárnak hívták. Száraj kita­lálta, hogy ezt a fiatal teremtést kell Abrámnak feleségül vennie, másodfeleségnek*, akkor a gyer­mek mégiscsak Abrámé lesz, s az ígéret beteljesedhet!

A terv nem Istentől jött. Ő egy feleséget akart adni már a teremtéskor is Ádámnak. De Száraj nem kérdezte az Urat. Valamit kitalált, ami jónak tűnt, s a cél szentesíti az eszközt gondolatá­val bele is fogott, hogy véghezvigye.

Abrámot kellett először rávennie. „Az Úr nem engedett szülnöm…” – mondta neki, szinte mindent Istenre hárítva. – „…menj be a szolgálómhoz, talán az ő révén lesz fiam!”

Abrám sem kérdezte az Urat. Tetszett neki a gondolat, hiszen olyan régóta vártak már gyer­mekre, s eddig sehogy sem sikerült. Hátha ez az Úr gondolata…

Abrám hát maga mellé vette Hágárt is, és a szolgáló nemsokára áldott állapotba került. S le­nézte addigi úrnőjét. Gőgösen járt-kelt, és Szárajban felgyulladt a harag ellene. Abrámhoz for­dult, aki rábízta, hogy csináljon a szolgálójával, amit akar. Olyan rosszul bánt vele, ahogy csak tehette. Mert a félelem meggyökerezett benne. Aki elhagyja az Úr útját, először a félelem fész­kel meg benne, az aggódás pedig folyamatosan tesz tönkre. Megbántotta hát úgy a szolgálót, s a vele való kapcsolata annyira elromlott, hogy az elmenekült tőle a pusztába.

Az Úr angyala* talált rá egy kút mellett, a Súrba* vezető út mentén. Azonnal hazafelé in­dult, Egyiptom felé. A Súrba vezető úton.

Az Úr angyala „rátalált”, tehát kereste. Valószínűleg segítségért imádkozott. Hágár szeme pedig valami különös módon látásra nyílt, hogy meglássa Isten szentségét.

Az angyal megkérdezte: „Hágár, Száraj szolgálója! Honnan jössz, és hová mégy?” Ez szo­kásos keleti kérdés, amikor két ember útközben találkozik. Feltűnő, hogy az angyal tudja Hágár nevét, azt is, hogy kinek a szolgálója. Ez is annak a bizonysága, hogy Isten mindent tud.

Hágár így válaszolt: „Úrnőm elől, Száraj elől futok.”

Az angyal erre visszaküldte Hágárt azzal az ígérettel, hogy nagy néppé teszi utódait. Ám előbb meg kell alázkodnia Száraj előtt. A beszélgetés tehát nem azért történt, mert az Úr angyala nem tud valamit, hanem azért, hogy Hágár kiönthesse szívét, s befogadhassa, amit az Úr üzenni kí­ván.

„Íme, teherbe estél, és fiút fogsz szülni. Nevezd Izmaelnek*, mert hallott az Úr nyomorúsá­godról. Szilaj ember lesz ez! Kezet emel mindenkire, de rá is mindenki, kárt tesz testvéreinek, ahol csak tanyázik!” – ilyen ígéreteket kapott fia felől Hágár.

A szolgáló nagyon csodálta, hogy beszélt az Úrral, s mégsem kellett meghalnia, ezért a „lá­tás Istenének” nevezte el, s a kutat is, ahol mindez történt, Lahajrói-kútnak* nevezik Kádés* és Bered között.

Hágár követte az Úr tanácsát. Visszament úrnőjéhez, és fiat szült. Izmael lett a neve. Abrám 86 esztendős, felesége, Száraj 76 esztendős volt akkor.

Jegyzetek:

Másodfeleség – Néhány példát találunk a Bibliában erre is. Nyilvánvalóan Jákób esetében, akinek két felesége mellé azok két szolgálója is felesége lett (Bilha és Zilpa – 1Móz 30), s négyüktől született a 12 fiú és egy leány. Máshol azt látjuk, hogy Isten egy feleségről gondoskodott szolgái, elhívottai számára (1Móz 2,24; Péld 5,18 és 12,4; valamint Mal 2,14). A babiloni jog szerint ha valakinek a felesége magtalan, akkor szabad annak szolgálóját maga mellé vennie, s ha fiút szül, akkor az első feleségnek tulajdonítani, aki egyedül jogosult feleség. (Gondolhatunk a ma gondjai között divatba jött „béranyaságra”.)

Az Úr angyala – Az angyal „küldöttet” jelent. Egyes magyarázatok szerint ezzel az elnevezéssel maga Jézus Krisztus, az angyalok fejedelme neveztetik az ÓSZ-ben. Az Úr angyala rendkívüli esetekben jelenik meg. Néhány példa: Jákób a Jabbók gázlónál Valakivel tusakodott (1Móz 32,23kk); Józsué Jerikónál találkozik Vele, aki azt mondja magáról: „az ÚR seregének vezére vagyok” (Józs 5,14). Ő hívta el Gedeont (Bír 6,11kk); Sámson édesanyjának az angyal mondja meg, hogy fia születik (Bír 13,3kk).

Súr – „Fal”, az egyiptomiak által országuk keleti határán kiépített erődrendszer neve.

Izmael – „Isten meghallgat”.

Lahajrói-kút – A név lehetséges fordítása: „annak az élőnek a kútja, aki lát engem”, vagy: „az engem meglátó élőnek a forrása”.

Kádés – „Forrásvidék”, csodálatos, festői táj a nagy pusztában, ahol Mózes vándorolt a néppel (4Móz 13,26). Itt halt meg Mirjám, és itt vétkezett Mózes és Áron (4Móz 20).

Énekek:

Református énekeskönyv: 37:3–4; 62:1.4–5; 91:1.5–6; 265
Jertek, énekeljünk: 163:1–4; 173
Harangszó: 43
Dicsérjétek az Urat!: 18; 19; 75
Erőm és énekem az Úr: 30; 62:1–2; 82

Megjegyzések:

Hitetlenül cselekedni – Száraj egyértelműen igazolta, mit jelent Isten ígéretével visszaélve emberileg rendezni, kavarni dolgokat. Amit Isten megígért, azt megcselekszi. Nem igényel emberi segítséget. Ha általunk akar tenni valamit, azt meg is mondja! Hívjuk fel a gyermekek figyelmét, rendkívül fontos, hogy tanácsot kérjünk az Úrtól: „Uram, mit akarsz, hogy cselekedjem?”

Helytelen büszkeség – Sokszor olyan dolgok miatt kezdünk mások előtt büszkélkedni, amit nem is mi tettünk, hanem ahová ők juttattak minket. Ez mindig ingerli azokat, akik segítségünkre voltak. Gyermekek és szülők között igen gyakran van ilyenfajta büszkélkedés, és rá a nem megfelelő válasz, a szülők keserűsége…

Alázat – Milyen nehéz alázatosnak lenni! Mégis vannak helyzetek, amelyek egyszerűen feloldhatatlanok e nélkül! Milyen sok engedelmességet követel a szülők felé a Biblia! S milyen keveset beszélünk erről a gyermekekkel! Gondoljunk itt a tékozló fiúra!

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • A helyes és helytelen döntések okai és következményei. A probléma elemzése egy bibliai példán és konkrét élethelyzeteken keresztül. (***)
  • A várakozás, mint döntés. A helyes cselekvésre alkalmas idő kivárása. A várakozás nehézségei és akadályai. (***)
  • A büszkeség és az alázat szerepe az emberi kapcsolatokban. Reakciók, viselkedésbeli válaszok egyik vagy a másik esetben. Bibliai példa és mai élethelyzetek elemzése. (***)
  • A férfi-nő kapcsolat különböző korokban és kultúrákban: többnejűség, bigámia, a másodfeleség intézménye az ókori keleten. A monogám párkapcsolat. A házasság válsága, felbomlásának okai napjainkban. Házasságtörés, rejtett bigámia. A házasság védelme. (***)

Történelem

  • A rabszolgaság intézménye az ókori kultúrákban. A rabszolgák elnyomása – szökések, rabszolgalázadások. A rabszolgatartók és a rabszolgák jogai és kötelességei. (***)

Magyar nyelv és irodalom

  • Tanító célzatú költemény megismerése. Beszélgetés megértett igazságai alapján. (***)
  • Közmondások a várakozásról és a türelemről. Elemzés és alkalmazás. (***)
  • Elbeszélő fogalmazás írása személyes élmény vagy elképzelt élethelyzet alapján. Téma: a várakozás. (***)

Földünk és környezetünk (Földrajz)

  • A kutak, oázisok szerepe és jelentősége a pusztában, sivatagos, félsivatagos területen. (***)

Vázlat:

Abrám (86) – Száraj (76)
emberi megoldás: HÁGÁR
Izmael születése
angyali üzenet – alázat

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Ikon

365/014. Száraj és Hágár – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 166.60 KB
A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!

13. Isten szövetséget köt Abrámmal

,

Üzenet – Téma:

* A szövetség feltétele az egymásba vetett bizalom. Ígéretek kötik össze a feleket.
* Különféle jelei lehetnek egy szövetségnek.

Előzmények:

Abrám legyőzte Kedorláómert és annak szövetségeseit. Találkozott Melkisédekkel, Sálem királyával.

Történet:

Abrám még mindig a Mamré tölgyesénél lakott.

Az Úr megszólította. Látomásban* jelent meg, valószínűleg álmában, mert mindez éjszaka történt.

Félt vajon Abrám? Az Úr külön említi, hogy „Ne félj!”, ezért gondoljuk, hogy az Urat látva, s nemcsak hangját hallva igen megilletődhetett, félhetett még Abrám is. Leginkább azonban az volt érthetetlen előtte, hogy az áldás következménye, az utód még mindig nem született meg. Hogy legyen neki annyi utódja, mint a tenger fövenye, vagy az égnek csillaga, ha egy gyermeke sincs? Az Úr ígérete viszont így szól: „Én vagyok a pajzsod: jutalmad igen bőséges.” A két kép külön-külön is érthető, de együttes jelentése is van. Az Úr védelme és áldása rejtőzik benne. Megint utalás ez a messiási gondoskodásra.

„Szabadon” fordítva, Abrám azt mondja: „Mit adhatsz nekem, Uram? Nem adtál nekem gyermekeket; örökös nélkül fogok meghalni! Számomra már csak egy megoldás van. Ez pedig az, hogy szolgám, a damaszkuszi Eliézer lesz az örökösöm. Csak így válhat valóra az ígéreted!”

Valóban hitetlen lenne Abrám? Nem, mert nem Isten ígéretében kételkedik. Pusztán emberileg gondolkodik* és számol. Látjuk, hogy az Úr nem veszi ezt tőle rossz néven.

Abrám Eliézert „házamnál született szolgá”-nak nevezi. Ez azt jelenti, hogy szülei is – legalábbis az édesanyja – Abrám tulajdonai voltak. Ezeknek a szolgáknak különleges helyzetük volt a családban. Ha voltak saját gyermekeik, azokkal együtt nőttek föl. Ezt a szolgát talán Abrám nevelte föl. Apa-fiú viszonyban lehettek egymással.

Hogy Abrám hitét erősítse, az Úr kivezeti a szabadba. Keleti éjszaka van, az ég tele csillagokkal. Abrám nézze csak meg ezeket, és próbálja megszámlálni. „Ennyi utódod lesz!” Számtalan utódot jövendöl az Úr Abrámnak. Elképzelhetetlen…

És Abrám? Hisz az Úrnak! Itt az igaz hit példáját látjuk, mely „a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés” (Zsid 11,1). Tudjuk, hogy az Úr Abrámot hite miatt fogadta el igaznak (Róm 4,9). De ezt a hitet Isten ajándékozta neki, és így lett igazzá. Igaznak azt kell tekintenünk, akinek őszinte hite van, és nem magában bízik.

Isten még egyszer nyomatékosan figyelmezteti Abrámot, hogy ő, az Úr hozta őt ki Káldeából erre a földre, hogy örökölje azt. Abrám nem emigráns! Nem a maga akaratából jött Kánaánba.

Éppen az imént mutatta meg Abrám a hitét, és most mégis… jelet kér! Honnan tudja, hogy ő örökli ezt a földet? A hitetlenség jele ez?

Gondoljunk csak Zakariás papra és Máriára (Lk 1). Mária hitt, mégis rejtély maradt előtte fia fogantatása. Ezért nem jelet kapott, hanem külön magyarázatot. Zakariás nem hitt, bár az angyal világosan megmondta neki, hogy Erzsébet fiat fog szülni. Ő nem kért jelet, hanem kijelentette, hogy nem hiszi el Gábriel szavait. De kapott jelet, olyat, mely egyáltalán nem volt kellemes a számára.

Abrám hisz, de jelet kér az ígéret megerősítéséül. Másnap meg is kapja.

A csoda csak a hitet erősítheti, önmagában nem ébreszt hitet. Abrámnak 5 áldozati állatot* kellett odavinnie, egy három éves üszőt (fiatal tehén, melynek még nincsen szarva), egy hároméves kecskét és egy hároméves kost, egy gerlicét és egy galambfiókát. Az áldozat nagyon különös: az állatokat kettéhasította, majd a félbevágott állatok részeit egymással szemben helyezte el úgy, hogy egy „utat” képezzenek.

Egy keleti szokás szerint a szövetséget kötni akaró felek átmentek a félbevágott állatok között, s azt mondták: „úgy vágjanak engem ketté, ha megszegem a szövetséget!” (vö. Jer 34,18–20)

De… vajon eljön-e az Úr erre a szövetségkötésre? Vagy csak újabb próba Abrám számára? Abrám leült az egyik oldalon, s várta az Urat. Egész nap. Közben hessegetnie kellett a gyülekező dögmadarakat. S várt. Újra csak várt. Egész napon át hiába. Hiába?

Miért nem jön az Úr? Nehéz napja lehetett Abrámnak. Mindenkinek ki kell várnia az „Úr idejét”, a pusztában Mózesnek, s Jézusnak is minden cselekedetében.

Mire eljött az éjjel, Abrám mély álomba merült. Rémítő volt még álmában is a sötétség, a reménytelenség, a felesleges várakozás terhe. S akkor… akkor az Úr megszólalt.

Elmondta a nép jövendőjét. A 400 év rabszolgaságot, de a szabadulást, a gazdag örökséget is. Abrámnak nyugodt életet ígért, csendes halált. Csak a negyedik nemzedék* térhet majd vissza ide, Kánaán földjére az utódok közül. Abrám is békességben hal meg, és „késő vénségében temetik el.”

Majd hirtelen füstölgő kemence és tüzes fáklya* ment át a húsdarabok között. Ezen a napon kötött szövetséget az Úr Abrámmal. A szövetség „EGYOLDALÚ”, ahogyan mindig is az volt, s lesz. Isten egymaga vállalja a szövetségi hűséget, nem köti a mi állhatatosságunkhoz magát. A jel* megerősítés. Abrámnak „csak” hinnie kell.

Az Úr megjeleníti a szövetség tartalmát is röviden: „A te utódaidnak adom ezt a földet Egyiptom folyójától* a nagy folyamig, az Eufrátesz folyamig*, a kénieket, kenizzieket és kadmóniakat, a hettitákat, perizzieket és refáiakat, az emóriakat és kánaániakat, a girgásiakat és jebúszi-akat.”* (1Móz 15,18–21)

Jegyzetek:

Látomások – Isten által mutatott álomszerű képek, melyeken keresztül valamilyen üzenetet akar elmondani. Talán a délibábhoz lehet hasonlítani ezeket.

Emberi „rendezés” – Isten sokszor embereken keresztül cselekszik. Ennek útját keresi Abrám is, amikor fiává fogadja szolgáját, hátha ezen keresztül is az Úr munkálkodik… De a „hátha” nem az Úr útja!

Áldozati állatok – A későbbi lévita áldozati állatokról van már itt is szó, ennek alapján születtek azok a rendeletek. Ma már csak egyetlen áldozat hitelesíti a szövetséget: JÉZUS KRISZTUS.

Negyedik nemzedék – Kb. 100 évvel számol egy nemzedéket, ha a 400 évet vesszük alapul.

A „fáklya” és „kemence” – Az élő tűz jelképe, mely megemésztette a szövetségi állatokat.

Jel – Az Úr adta, egymaga vállalta, szóval megerősítette, Abrámnak ki kellett várni, s végig hinni, míg beteljesül…

Egyiptom folyója – Másutt „Egyiptom patakja”, a mai Vádi-el-Aris, mely határvonal Egyiptom és Kánaán, ill. Júda között (lásd 4Móz 34,5; Ézs 27,12).

Eufrátesz – Mezopotámia egyik folyója a kettő közül (lásd Jel 9,14; 16,12)

Népnevek felsorolása – A „kéniek” a midjániak egy része, közülük való Mózes apósa is. Egy részük később nomádként (sátrakban) Izráel között lakott. A kéni Heber felesége, Jáel ölte meg Siserát (Bir 4,17–23). A kéni Rékáb utódait a rékábiakat tisztelettel említi a Jer 35. A „kenizziek” Kénáz leszármazottai, Káleb és Otniél is közülük való (4Móz 32,12 és Józs 15,17).
A „kadmóniak” keleti nép, az Eufrátesz és Egyiptom között élő néptörzs, valószínűleg az arabokhoz sorolhatók.
A „hettiták” Hét fiai (1Móz 10,15), Hám leszármazottai.
A perizziek, refáiak, emóriak, kánaániak, girgásiak, jebúsziak mind ősi kánaáni népek, amelyek Abrám idejében már ott laktak, s később Józsuéval kezdődően sokat küzdöttek ellenük az izráeliták. A jebúsziak a bírák idejében foglalták el Sálemet (Jeruzsálemet). Amikor Dávid király lett, kiűzte őket Jeruzsálemből, és azt tette fővárosává.

013

Énekek:

Református énekeskönyv: 25:1–2; 125; 425
Jertek, énekeljünk: 150; 173; 205:3; 221:1
Harangszó: 39; 42:1; 43; 52:1–4
Dicsérjétek az Urat!: 53:1–4; 61; 68; 75; 100; 155:1
Erőm és énekem az Úr: 46; 54; 58; 69

Megjegyzések:

Szövetség és ígéret – (Lásd még a témáról a 7. és 9. leckét!) A történet jó alkalmat ad az ígéretekről való beszélgetésre, a figyelmesség jeleitől kezdődően (ha nem tudom betartani, legalább jelezzem, esetleg utólag rendezzem szeretetem valamilyen jelével stb.). Ilyen szövetség lehet barátok, testvérek között, de maga a házasság is szövetségként fogható fel. Ebben a korban már lehet az úrvacsora szövetségéről is szólni. A gyülekezeti hovatartozásról, fogadalomtétel a keresztségkor, valamint a konfirmációkor…

A kételkedésről – „Hiszem, ha látom!” – mondják sokan. Akik nem hisznek akkor sem, ha látnak. Mert minden keserves nekik. Állandó kétség imádság közben, probléma-felsorolás, vezetés kérése nélkül. Hitre akkor és épp ott van szükség, ahol semmi sem látható, s ezt csak az Úrral lehet végigcsinálni.

Abrám hite – „Abrám hitt az Úrnak…” (1Móz 15,6a) A „hitt” szó héber megfelelője nem csak igaznak tartást, hanem erre, mint szilárd alapra való építést is jelent. A hit tehát az akaratnak és cselekvésnek is rugója, belőle engedelmes hűség fakad. Ahogyan a görög „pisztisz” szó is egyszerre jelent hitet és hűséget: a kettő elválaszthatatlan egymástól. De kifejezi ezt a magyar nyelv is: „hű” szavunk régies alakja a „hív” („hívnek lenni”, „hívem”), s ennek főnéviesült változata a „hit”.

„…aki ezért igaznak fogadta el őt.” (1Móz 15,6b) A mondat második része is az előbbieket támasztja alá: ószövetségi értelemben igaz az az ember, aki hűséges marad az őt elfogadó Isten szövetségéhez.

Abrám várt az Úrra – Nem is akármennyit élete során. S amikor nem várt, annak rossz következménye lett. Igaz, Isten tudott belőle jót is kihozni. De az egyiptombeli engedetlenség következménye lett Eliézer, aki kísértés forrása, s a szolgáló, Hágár is, akitől a „majdnem” saját gyermek származhat. Jó várni az Úrra. Mert Ő pont akkor és pont annyit cselekszik, amennyi szükséges. Kár előreszaladni a bizonytalanba!

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek (Osztályfőnöki) / Történelem

  • Az emberi kapcsolatok néhány fontos eleme: az ígéretek és azok betartása (* ** ***), bizalom és megbízhatóság (** ***). Bizalomjátékok. (***)
  • Az emberi kapcsolatokat, a közösségek életét, viszonyait szabályozó megállapodások, szerződések. Szövetségkötés egyenrangú és nem egyenrangú felek között. (** ***) Írásbeli szerződés megfogalmazása képzeletbeli szituációban. (***)
  • Szövetségkötések a történelemben és a politikában. (***)

Matematika

  • Csoportosítás és számlálás ötösével. Átlépés a húszas számkörön. (*)
  • Nagy számok írása számjegyekkel a tízezres számkörön is túl. (**)

Földünk és környezetünk (Földrajz)

  • A csillagok száma. Tájékozódás a csillagos égen. (***)

Magyar nyelv és irodalom

  • Mondóka elmondása és tanulása. (*)
  • Közmondás értelmezése és alkalmazása. (* **) Elbeszélő fogalmazás írása a közmondás jelentése alapján. (**)
  • A megszámlálhatatlanul sokat kifejező határozatlan számnév szinonimáinak összegyűjtése.(**)
  • Kreatív szövegalkotás: írásbeli szerződés szövegének megfogalmazása képzeletbeli szituációban. (***)

Vizuális kultúra (Rajz)

  • Papírkivágás: csillagformák színes papírból. Csillagformák ragasztása nagyméretű alapra. (*)
  • Papírhajtogatás: egyszerű sík csillagformák színes papírból. Csillagok ragasztása nagyméretű alapra. (**)
  • A csillagos ég modellje nagyméretű lepedőn viaszbatiktechnikával. (***)

Vázlat:

Mamré
kétségek
(Eliézer)
áldozati állatok – várakozás – az Úr megszólal
szövetségkötés
az utódok jövendője

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Ikon

365/013. Isten szövetséget köt Abrámmal – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 1.26 MB
A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!

12. Abrám megmenti Lótot

,

Üzenet – Téma:

* Egy kis csoportnak nagy összetartó ereje van, így hatalmassá lehet. Isten vezetésével győzhet is!

Előzmények:

Lót néhány éven keresztül Sodomában lakott. Sátrait kőházzal cserélte fel. Az ember úgy gon­dolná, azért, mert többé nem volt biztonságban sátrával a városállamok lakói között. De vajon több védelmet jelent a városfal? Lót szenvedett, és naponta küzdött megmaradásáért, hiszen körülötte mindenki istentelenül élt. Mégis Sodomát választotta! (vö. 2Pt 2,7–8)

Történet:

Sodoma, Gomora és más városok hosszú éveken keresztül adót fizettek Élám* királyának, Kedorláómernek*, de a tizenharmadik évben fellázadtak. Öt király összefogott, Kedorláómerrel és a vele szövetséges 3 másik királlyal szemben. A fellázadtak: Sodoma, Gomora, Admá, Cebóim, és Cóár királya csatarendbe álltak az addig sokak ellen győztes királlyal szemben. Kedorláómer is elhívta szövetségeseit: Amráfelt*, Sineár* királyát, Arjókot, Ellászár* királyát, Tidált, Góim* királyát, és a Sziddim völgyében összegyűltek ellen vezette seregeit. A négy szövetséges legyőzte az öt városállam királyát. A legyőzöttek menekültek, és beleestek a Sziddim völgyében* található szurokforrásokba, akik megmaradtak, azok pedig a hegyekbe futottak. A győztesek feldúlták városaikat, túszokat, foglyokat szedtek, s így került markukba Lót és családja is.

De egy menekült hírt hozott Abrámnak, aki még mindig a Mamré tölgyesében időzött. Amikor meghallotta, hogy Lót fogságba esett, azonnal intézkedett. Az ünneplő győztes sereget üldözőbe vette! Ő csak 318 embert tudott gyűjteni, de nem kételkedett a győzelemben.

Követte a győzteseket, s amint Dánnál, egészen északon utolérte őket, több csapatra oszoltak, hogy így több oldalról tudjanak rajtaütésszerűen támadni. Éjszaka támadtak a valószínűleg még alvó táborra, megverték és üldözni kezdték őket egészen Hóbáig, amely Damaszkusztól északra fekszik. Így szabadította meg Abrám unokaöcsét, Lótot, minden jószágával, az asszonyokkal és a néppel együtt.

A hatalmas, győztes sereget éjszaka legyőzi egy kicsiny csapat, mely Isten nevében indul, nem saját hatalmáért, hanem mások szabadításáért!

A visszaúton találkozik Sálem* királyával, Melkisédekkel*. Tizedet ad neki Abrám mindenből*, s a király kenyeret és bort visz eléjük*. Melkisédek azon túl, hogy király, még a „Felséges Isten papja”* is, ezért megáldja Abrámot. Valódi papi áldással: „Áldott vagy Abrám a Felséges Isten előtt, aki a mennyet és a földet alkotta! És áldott a Felséges Isten, mert kezedbe adta ellenségeidet!”

Ez a tized lesz később a szokás Izráelben, mint „papi tized”, amely a templomba befizetendő élelem és ruhanemű.

Sodoma királya is kijött Abrám elé, hogy embereit visszakérje. De Abrám visszaadott neki mindent, nem tartott igényt a zsákmányra, mondván, soha senki ne gondolja, hogy ő azon gazdagodott meg, amit elvett Sodomától*. Csak ahhoz ragaszkodott, hogy Anér, Eskól és Mamré megkapják részüket a győztes javakból.

Abrám, mint hős vezér. Sosem szoktuk így emlegetni, pedig itt nagy csatát vívott. Hasonlóan Gedeonhoz, ő is kis sereggel, de az Úr nevével védte meg hozzátartozóit, szeretteit.

Figyelemre méltó, hogy Melkisédek Istent dicséri a győzelemért. Nem felejtjük el mi az emberek láttán Isten áldásait?

Jegyzetek:

Élám – „Fennsík”. Ókori birodalom a Tigrisen túl, Babilóniától keletre. A Kr. e. 19–18. szd-ban vezető szerepet játszott Mezopotámia történetében, egészen Hammurabi uralkodásáig. A későbbi Perzsa Birodalom egyik tartománya. Jeremiás is prófétált ellene (Jer 25,25 és 49,34–38). Az ÚSZ-ben is szó esik róla: jönnek onnan Jeruzsálembe, az ünnepre (ApCsel 2,9).

Kedorláómer – „Lágámer szolgája” (ami egy bálványisten), Élám királya, aki majdnem az összes mezopotámiai városállamot adófizetés alatt tartotta.

Amráfel – Sineár (Babilónia) királya, valószínűleg azonosítható a sokak által ismert Hammurabival (?), akinek törvénytáblája ismert.

Sineár – Babilon ősi elnevezése.

Ellászár – Susántól északra fekvő asszíriai város.

Góim – „Gójim”, talán le is kell fordítani: „népek”, nem Izrael népe. Nem lehet azonosítani egyetlen hellyel sem.

Sziddim völgye – Ahol most a Holt tenger vize van, ott valamikor városok voltak. A Jordán áradásai töltötték fel lassan. A vidéken természetes feltörései vannak az ásványi eredetű aszfaltnak.

Sálem – Jeruzsálem rövidített elnevezése: „a béke városa” (Zsolt 76,3). Később a jebúsziak kezében a Jebúsz nevet kapja. (Lásd még: Bír 19,10 és 1Krón 11,4–5!)

Melkisédek – „Az igazság királya” (Zsid 7,2). Papi királysága nem öröklött, hanem a Felséges Isten adománya (Zsid 7,3). Tőle kapja Krisztus királysága is elnevezését, a „Melkisédek rendje szerint”, a Messiás címeként (Zsid 6,20 – Zsolt 110,4).

Abrám barátsága – Pogányokkal (?), hogyan lehetséges ez? Nem szövetségre kell-e itt inkább gondolnunk, mint szívből jövő barátságra?

Ajándékok adása – A keleti emberek szokása az ajándékozás. Akkor érzik jól magukat egymás társaságában, ha adhattak valamit. A szeretet kifejezése, a szövetség megerősítése, válasz az előlegezett kedvességre, vagy vásárlás is lehet. (Lásd még Sába királynőjét Salamonnál – 1Kir 10!)

Pap – Valami különleges kiválasztásra kell gondolnunk, ami jelzi azt is, hogy Isten kijelentése sok titkot rejteget, s kiválasztásának mikéntje sem egészen ismert. Sok ilyen „elrejtett” embere van Istennek, akiket megfelelő időben választottai megszégyenítésére, megsegítésére előhoz. (Lásd még: Jetró / Midján papja stb. – 2Móz 3,1; 18!)

Abrám „büszkesége” – Abrám nem fogadott el semmit Sodoma királyától. Ez nem gőgös büszkeség. Istennek akarja adni a dicsőséget. Ő tette gazdaggá.

012

Énekek:

Református énekeskönyv: 68:1; 77:1; 236; 389; 396:1
Jertek, énekeljünk: 168
Harangszó: 49
Dicsérjétek az Urat!: 8; 68; 82
Erőm és énekem az Úr: 26:1; 38; 41

Megjegyzések:

Összetartozás – Egy-egy csoportban, ahol ez hiányzik, jól felhasználható a történet ennek fontosságára figyelmeztetve.

Melkisédek – Ez a történet kiemelten fontos lehet Krisztusra utalásában, ahogyan Isten rendezte a körülményeket, embereket, s lett utalássá később a zsoltárokban és a Zsidókhoz írt levélben.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Történelem

  • Térképhasználat: Tájékozódás az ókori kelet térképén. Városállamok és birodalmak keresése. (Sodoma és Gomora lehetséges helye, Cóár, Élám, Babilónia) (***)
  • A városállamok és a birodalmak jellemzése és összehasonlítása. Élám és Babilónia szerepe Mezopotámiában. (***)
  • A birodalmak hatalmi törekvései a térség városállamaival szemben. A városállamok védelmi politikája, a védelmi szövetségek szerepe. (***)
  • Jeruzsálem városának története a Biblia és a régészet tükrében. (***)
  • Az igazságos és igazságtalan háború kritériumai. Példák az igazságos háborúra a történelemből. (***)

Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • Egyén és közösség. A csoport szerepe az ember életében. A csoport belső kohéziója. A jó csapatszellem és csapatmunka. (***)

Vázlat:

Sziddim völgye
Sodoma – Gomora – Admá – Cebóim – Cóár
Kedorláómer ellen
Lót fogságba esik
Abrám (Mamré, Anér, Eskól) – 318 ember
Lót megszabadul
Melkisédek / Sálem királya
papság / királyság Istentől rendelve
tizedfizetés

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Ikon

365/012. Abrám megmenti Lótot – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 185.66 KB
A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!

 

11. Abrám és Lót

,

Üzenet – Téma:

* Ha valaki csak magáról gondoskodik, könnyen válnak döntései egoizmussá.
* De ha Istenre figyel, könnyebben belefér a másik ember is.

Előzmények:

Abrám családjával Egyiptomba ment az éhín­ség elől. Félelemből letagadta, hogy Száraj a fele­sége, ami a fáraót bűnbe sodorta. Miután csapások érték Egyiptomot, el kellett hagyniuk az országot.

Történet:

Abrám gazdagon hagyta ott Egyiptomot. Állatok tömegét, szolgahadat, aranyat és ezüstöt mondhatott magáénak. Unokaöccse is vele ment mindenhová.

A gazdag pásztor-fejedelem előző szállásai mentén vonult Bételig*. Ott, Bétel és Aj között már korábban is táborozott. Oltára, amelyet korábban állított, még mindig jelezte valamikori áldozatát. Most is segítségül hívta az Urat.

Lót is meggazdagodott közben, s kettejük nyája, családja együtt már nem maradhatott. Megegyeztek hát, hogy kétfelé vezet az útjuk a továbbiakban. Nyájaik pásztorai már állandóan veszekedtek, s ezt egyikük sem szerette. Ne feledjük, hogy kánaániak is laktak ott, akiknek szintén volt jószága. Jó-e, ha rokonok nem férnek meg egymással? Bizonyára nem. Így mindketten a békességet munkálták azzal, hogy megbeszélték: ha Lót balra tart, Abrám jobbra megy, ha Lót jobbra indul, Abrám balra. Abrám úgy döntött tehát, hogy Lóté a választás joga. Neki jó a „maradék” is. Vajon miért nem érdekelte annyira a választás? Bizonyos volt benne, hogy Isten szemmel tartja őt, s ki fogja elégíteni minden szükségét, ahogy eddig is tette. Nem számít, hogy szépek-e a legelők, vagy pusztába kell-e mennie! Az a fontos, Aki vezeti ezeken az utakon.

Lót a szebbik részt választotta. Szemével megkívánta a gyümölcsöző földet, a Jordán bővizű környékét. Egészen Cóárig* olyan volt ez, mint Egyiptomban a Nílus völgye. Lót tehát elindult keletre. Nem tudta, vagy nem vette komolyan, hogy az arra lakó népek istentelenek? Rosszabbak, mint a többi kánaániak*? Hogy Sodoma* és Gomora* messze földön „rosszaságáról” híres? Később megtudjuk (1Móz 19), hogy Sodomában telepedett le, ahol szenvedett az ott élők romlottsága miatt (2Pt 2,7).

Ahogy Lót „vette a sátorfáját”, Abrám beszélt az Úrral, aki megígérte, hogy övé lesz minden, amíg szeme ellát, csak járja be a földet, amit tőle kapott. Megerősítette szavát abban is, hogy nagy néppé teszi Abrámot. Ahogy a föld porát nem lehet megszámolni, úgy az ő utódait sem.

Abrám elindult Bételből Hebrónba*. Nem valami gyönyörű legelő ez, de ő megnyugodva ment. Később úgy ismerjük e területet, mint Júda hegységét. Mamré tölgyeséig* jutott, majd újra oltárt épített az Úrnak. Ezzel fejezte ki, hogy csak tőle vár mindent. Tudja, hogy számíthat rá, s kéri is a segítségét.

Jegyzetek:

Bétel – „Isten háza”, kánaáni neve Lúz volt, ezt a nevet később adja Jákób, amikor menekülve Ézsau megérdemelt haragja elől itt kapja az ígéretet (1Móz 28,19).

Kánaániták – A kánaáni őslakosok összefoglaló neve, akik nem voltak sémita leszármazottak, hanem Nóé másik fiától, Hámtól eredeztették magukat (1Móz 10,6.15–20). A Jordántól nyugatra laktak. Vallásuk érzéki természetvallás volt. Istenük nevét nem szívesen ejtették ki. „Baál”-nak, úrnak nevezték, és szoborként imádták a ligetekben, nagy fák alatt. Magaslatokon áldoztak neki. Baál „felesége” Artarte volt. Városállamokban éltek, mindnek önálló királya volt. Dávid idejéig sok helyen megtartották hatalmukat.

Cóár – „Kicsi” (1Móz 19,20), Moáb határvárosa. Sodoma és Gomora elpusztításakor „kegyelmet” kap (1Móz 19,21–23), Lót oda megy lakni később. (Lásd még Jer 48,34!)

Sodoma és Gomora – Városállamok délen, ahol most a Holt tenger van. (Lásd még 1Móz 14., 18. és 19. részeit!)

Hebrón – Igen régi város, 36 km-re délre Jeruzsálemtől, Júda hegységének legmagasabb pontján. Korábban Kirjáth-Arbának is hívták. Káleb itt kapta örökségét (Józs 15,13). Ez Dávid első lakóhelye (2Sám 2,1–3 és 3,19).

Mamré tölgyese – Itt lakik Abrám, mint vendég Amori (Emoreus) lakásában.

011

Énekek:

Református énekeskönyv: 1; 25:1–2; 236; 423
Jertek, énekeljünk: 101; 205:2–3; 228
Harangszó: 43; 49
Dicsérjétek az Urat!: 7; 8; 68; 75
Erőm és énekem az Úr: 4; 17; 20; 82

Megjegyzések:

Vita Abrám és Lót pásztorai között – Emiatt káromolják a pogányok Isten nevét. El kell tehát válni békességgel. Jó bölcsnek lenni nekünk keresztyéneknek is ilyen kérdésekben, mert a hitetlenek minket is árgus szemekkel figyelnek…

Választás – Igen nehéz jól dönteni. Mindenki számítását, elgondolását figyelembe venni, s nemcsak saját érdekből, a magam előnyére választani. Minden döntésben jó az Úrral kezdeni: vajon Ő mit tervezett velem? S ha nincs válasz, jobb várni, mint hirtelen döntve később mindent megbánni, amikor már oly sok minden megváltoztathatatlan.

Isten nélkül továbbmenni – Az Ő jóváhagyása, megkérdezése nélküli döntések először talán jobbnak tetszenek, mint ha „kihagytunk” volna valamit, de ezzel csak folytonosan Tőle távolodunk el, aminek általában végzetesek a következményei, mint Lótnál is. A 2Pt 2,7 versében olvassuk, hogy Lót Sodomában is igazlelkű maradt, annak ellenére, hogy rosszul döntött! A helyzete mégis egyre nehezebbé vált, végül pedig menekülnie kellett. Az Isten nélküli döntés következménye tehát nem olcsó.

Hithűség – Abrám Egyiptomban nem úgy viselkedett, s egyáltalán nem is úgy ment oda, hogy Isten vezette volna. Ezért kell a szövetségi ígéretet újra megerősíteni. Isten ígéretei megbánhatatlanok.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • A választás és döntés motívumai egy bibliai példán keresztül: kívánságok, békességre törekvés, Isten útmutatása. Egoizmus vagy a másik szempontjainak figyelembe vétele. A döntés következményei. (** ***)
  • Választásaink és döntéseink konkrét élethelyzetekben. Motívumok és következmények. A döntés helyességének indoklása. (** ***)
  • Rokoni és baráti kapcsolatok. Az előzékenység, önzetlenség szerepe kapcsolatainkban. Veszekedés és békülés, békességre törekvés. Egy bibliai példa és mai élethelyzetek összehasonlítása. (** ***)

Dráma / Magyar nyelv és irodalom

  • Bibliai történet élethelyzeteinek és konkrét élethelyzetek dramatizálása spontán szövegalkotással. Téma: veszekedés vagy békesség. (**)
  • Elbeszélő fogalmazás írása személyes élmény alapján. Témák: lemondás a másik javára, veszekedés és kibékülés. (***)
  • Kreatív szövegalkotás: Képeslap üdvözletének megfogalmazása képzeletbeli szituációból. (***)

Földünk és környezetünk (Földrajz)

  • Palesztina tájainak bemutatása képeken (dia-, ill. videovetítésen) keresztül. (** ***)
  • Beszélgetés a terület domborzati, éghajlati és talajviszonyairól. Az ókori és a jelenlegi állapot. (***)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

  • Papírmunka: térbe állítható makett készítése. Nyírás, hajtás, illesztés, ragasztás. (**)
  • Tájat ábrázoló képeslap készítése színes grafikai eszközökkel. (***)

Ének-zene

  • A „Napkeleten a nap felkel…” kezdetű gyermekdal éneklése körjátékszerűen. (**)

011.2

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Ikon

365/011. Abrám és Lót – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 253.66 KB
A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!

10. Abrám Egyiptomban

,

Üzenet – Téma:

* Ha valaki nem bízik egészen Istenben, hiá­bavalóvá teszi az ígéreteket, s egy csomó felesleges dolgot fog tenni.
* A féligazság még hazugság.

Előzmények:

Abrám Háránból elindult dél felé, Kánaán földjére. Ezt végigjárta, majd tovább indult Egyip­tom felé.

Történet:

Éhínség! Nincs miből főzni, nincs miből enni, nincs mit enni adni. Az emberek, gyermekek, állatok szenvednek. Az éhség mindig rettenetes. Ha valakinek tudsz segíteni ilyen helyzetben, tedd meg!

Ha csak teheted, menj tovább! – Így tett Abrám. Kánaán, az ígéret földje, tele gyümölccsel, s mégis lehet ott is éhség? Hogyan nevezhetik akkor „tejjel és mézzel folyó föld”-nek (4Móz 13,27)? Ez attól függ, hogy Isten megáldja-e. Mert lehet termékeny a föld, de ha szárazság van, nincs mivel öntözni. Isten időnként ítéletként küldte az éhínséget Izráel népére, már az ígéret földjén is: Ruth 1, majd 1Kir 17.

Az éhség a próbatétel ideje volt Abrámnak. Ez a föld lesz utódaié? S ő itt most éhezik? Még mindig ez a föld az, amit Isten ígért? Most már ismeri ezt a földet, nem kellene továbbmennie? Nem olvassuk, hogy Abrám megkérdezte-e Istent az indulás felől, sem azt, hogy oltárt épített volna, ami azt jelentené, hogy megköszöni Istennek az útbaigazítást.

Kételyek? Bizalmatlanság? Nem elég nagy már a hatalmas Isten, hogy megszabadítson? Kicsivé lett a korábbi hit a körülmények miatt?

Abrám eldöntötte, hogy lemegy Egyiptomba*, Közel-Kelet éléskamrájába, ahol mindig van mit enni. A Nílus áldása csodálatos, ezért is nevezik „élet folyójának”.

Azután jöttek a nehézségek Abrám életében. A keleti uralkodók furcsa szokásokkal rendelkeznek. Ha idegen érkezik a területükre, akkor megvizsgálják közelebbről a hölgyeket. S ha szép és kívánatos, akkor mehet a palotába lakni. Ha akarja, akkor a férje vele mehet, s dolgozhat ott is. Vagy ha az uralkodónak úgy tetszik, akkor ajándékokkal „kifizeti” az asszony árát. Az is előfordulhat, hogy férjét megölik, s akkor rögtön mehet az uralkodó háremébe.

Abrám feleségét is elvitték, mert azt mondta, hogy a testvére. (Ami végül is féligazság.) Vajon nem szerette a feleségét? Miért engedte el? S ezzel majdnem bűnbe keverte a fáraót is. Hűtlenné akarta tenni a feleségét? A hűtlenség mindig bűn.

Mindenesetre Abrám őszintén beszélt Szárajjal. Amint átléptek a határon, komolyan odafordult hozzá: „Te nagyon szép vagy. Ha az egyiptomiak meglátnak, s megtudják, hogy a feleségem vagy, a szépséged miatt megölnek engem. Mondd, hogy a testvérem vagy. S akkor életben maradunk.”

Vannak olyan helyzetek, amikor nem igaz többé az ígéret? Az életben maradás lehet oka ilyen hazugságoknak? Ha Száraj bemegy a fáraó háremébe, még eggyel kevesebb az esély, hogy valaha is gyermekük születik.

Ahogy sejtette, úgy is történt. Száraj megtetszett az egyiptomiaknak, s rögtön be is vitték a palotába. Itt még csak előkészítették a fáraóval való találkozásra. (Gondolj Eszter történetére! – Eszt 2) A fáraónak nagyon tetszett az új lehetőség, ezért hatalmas ajándékkal lepte meg Abrámot. Juhok, marhák, szamarak, szolgák (köztük az egyiptomi Hágár), kecskék és tevék (16.v.).

Volt miért ilyen nagy köszönetet mondani? Halál helyett micsoda vagyon! Abrám mégsem lehetett egészen elégedett, ahogyan feleségéről és magáról gondoskodott!

Amint a fáraó megkapta Szárajt, nagy csapásokkal sújtotta őt az Úr. S ő azonnal tudta, hogy ez az asszony miatt van. Száraj felesége Abrámnak! Honnan tudta ezt, ahogy majd később Gérár királya, Abímelek*? Csak Isten mondhatta meg. A fáraó azonnal küldetett Abrámért. Számonkérte rajta tettét, majd elbocsátotta feleségestül.

Abrám visszakapta feleségét, de el is kellett hagynia a földet. Micsoda szégyen! Kétszeres szégyen! A fáraó szolgái kivezették őt, s mindent amit kapott, az ország határáig.

Abrám nagyon gazdagon jött ki Egyiptomból. Aranyról és ezüstről is olvashatunk. Majd újra Kánaán vidékére ment, Bételnél állt meg oltárt építeni az Úrnak. Kegyelem hordozta őt. Nem azért kapott áldást, mert méltó volt rá, hanem méltatlansága ellenére. Abrámnak is tanulnia kell, hogy Isten mindent megcselekszik, amit megígért.

Jegyzetek:

Egyiptom – A Nílus minden évben megárad, s ez termékennyé teszi a földet. Így volt ez József idejében is. Később ezt jelzi az akkori fáraó álma, amikor a folyóból látja feljőni a kövér és sovány teheneket (1Móz 41). A folyó lehetővé tette az életet, táplálékot biztosított Egyiptom számára.

Abímelek – A történet, ami a fáraóval megesik, megismétlődik később (1Móz 20), hiába figyelmeztette Abrámot Isten. Abímeleket már Isten maga figyelmezteti álmában, hogy magához ne vegye Szárajt. Akkor Ábrahám beismeri, hogy csak félig hazudott: Száraj a féltestvére (lásd a 18. leckét).

Énekek:

Református énekeskönyv: 1:1; 27:1; 235:1–3
Jertek, énekeljünk: 169; 171; 173
Harangszó: 43; 49
Dícsérjetek az Urat!: 17; 61; 68; 75
Erőm és énekem az Úr: 48; 52; 56:3; 119

Megjegyzések:

A történet – Izgalmas mesélést kíván Abrám szerepét kihangsúlyozva, kishitűségével együtt.

A fáraó udvara – A nagyokkal lehet a hárem fogalmáról szólni.

Az asszony helyzete – Mindig alárendelt volt a férjének, aki azt tett vele, amit akart.

Egyiptom – Nem szükséges az egyiptomi „éléskamrát” túlságosan elemezni, mert előjön majd József történeténél.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Földünk és környezetünk (Földrajz)

  • Éhezés, éhínségek és ennek okai a világon. Segítségnyújtási és megoldási lehetőségek. (** ***)

Történelem

  • Egyiptom, mint az ókori kelet „éléskamrája”. Az öntözéses földművelés áldásai. (***)

Társadalmi ismeretek / Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek (Osztályfőnöki) / Történelem

  • Az elszegényedés problémája, szegény rétegek Magyarországon. A segítségnyújtás módjai és lehetőségei. (** ***)
  • Magyarok a nagyvilágban. A kivándorlás okai közül a szegénység, megélhetés hiánya. (***)

Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • Igazmondás és hazugság. (**)
  • Elhallgatás és féligazság. Szükséghazugságok. Beszélgetés és vita konkrét példákon keresztül. (***)
  • A bizalom és a reménység szerepe válsághelyzetekben. Konkrét életszituációk elemzése választási, döntési lehetőségekkel. (***)
  • A férfi-nő kapcsolat különböző korokban és kultúrákban: többnejűség és hárem az ókori keleten. A monogám párkapcsolat. A házasság tisztasága és a házasságon kívüli szerelmi kapcsolatok napjainkban. Csapdák és veszélyek. (***)

Magyar nyelv és irodalom

  • Bibliai történet feldolgozása tartalmi kérdések alapján a válaszok önálló megfogalmazásával. (**)
  • Beszélgetés Móra Ferenc: A kis bice bóca c. története alapján. (**)
  • Közmondások a bizalomról és a hazugságról. Magyarázat és alkalmazás. (**)

010

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Ikon

365/010. Abrám Egyiptomban – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 160.25 KB
A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!

9. Abrám elindul Kánaán földjére

,

Üzenet – Téma:

* Isten terve Abrámmal, nagy Fia, Jézus Krisz­tus eljövetelének előkészítése.
* Abrám a bizonytalan jövendővel szemben is engedelmes, hallgat Isten szavára.

Előzmények:

Sineár földjén egy égig érő tornyot építettek az emberek, hogy nagy nevet szerezzenek maguknak. De Isten közbelépett. Összezavarta a nyelvüket, és szétszélesztette őket. A szétszóratás után is egy büszke nép maradt hátra Sineár földjén.

Történet:

A feladat

Abrám* édesapjával, bátyjaival és azok családjaival lakott együtt a káldeai Ur-Kaszdimban*. Akkor senki sem ismerte még Isten tervét, hogy egy új népet hoz elő belőlük, ami meg fog történni akkor és úgy, ahogy Isten akarja.

Táré* volt a családfő, akinek három fia volt, Abrám, Náhór és Hárán. Együtt vándoroltak. Hárán meghalt, s fia, Lót vette át a család örökségét. Náhór feleségül vette Milkát, Hárán lányát*. Abrám feleségül vette féltestvérét, Szárajt* (1Móz 20,12). Nem született gyermekük.

Az 1Móz 11,31-ben azt olvassuk, hogy Táré, a családfő elhatározza, családjával elvándorol Kánaánba. Nem tudjuk pontosan, milyen okból. Elmentek együtt egészen Háránig. Ott meghalt az édesapa, Táré, 205 éves korában.

Isten megszólította Abrámot, s azt parancsolta neki, hogy hagyja el földjét, és menjen arra a földre, amit Ő mutat neki. Az elhívásból (1Móz 12,1) nem derül ki, hogy hol lesz az. Egyedül Táré tudta az úti célt, amikor elindultak Ur városából. Csak engedelmességet kért az Úr, s Abrám elindult a bizonytalanba. Családjának többi része Isten akarata szerint Háránban maradt. Abrám és Lót, az ő unokaöccse mentek együtt. Később azonban házasság útján Rebeka, Ráchel és Lea mégis Abrám családjába kerülnek, ami azt mutatja, hogy a rokoni kötelékek igen erősek voltak.

Az ígéret

Az 1Móz 12,2–3 verseiben olvassuk, hogy Istennek egy különleges terve van Abrámmal. Egészen az örökkévalóságig, minden nemzetségre, minden népre vonatkozóan. Tudjuk, hogy Isten ebből a népből adta Jézus Krisztust is az emberek megváltására, az ördög munkáinak lerontására. Bár az ígéret már elhangzott az 1Móz 3,15 versében az anyaígéretben. Az asszony magva fog a kígyó magvának fejére taposni. Igen fontos, hogy minden nép szerepel itt, hiszen Abrám küldetése, népének küldetése sohasem önmagukért van, hanem minden más nép áldására (lásd pl. Gal 3,8–9)!

Az ígéret azzal kezdődik, hogy Abrám utódai nagy néppé lesznek. Ő 75 éves már, felesége pedig mintegy 10 évvel fiatalabb (4.v.). Gyermekük azonban továbbra sincs. Hogyan lesznek így nagy néppé? Bár fontos, hogy a „nagy” jelző itt nem csupán a létszámra nézve értendő, hanem fontosságra nézve is: Ők „Isten népe” lesznek! (Lásd még Róm 4,16–17: minden hívő Ábrahám gyermeke…) Egy különleges áldás ez. Testi-lelki értelemben egyaránt. Isten közöttük akar lakozni, ahogyan látjuk a pusztai vándorlásban, hogy a szent sátor, s később a templom is, mint Isten lakóhelye szerepel.

Az Úr Abrám nevét is „naggyá” fogja tenni. A név a bibliai korban nagyon fontos volt. Ha valakinek a neve „naggyá lett”, az azt jelenti, hogy azt a nevet sokan említették tisztelettel. „Áldás leszel.” Abrám továbbadhatja azt, amit ő megkapott, utódainak, Izráel népének, de lelki utódainak is, minden hívőnek (lásd többek közt Róm 4,11–12.16). Az áldás az, ami apáról-fiúra szállva őrzi Isten ígéretét. S beteljesedik Jézus Krisztusban! Az áldás befejezése határt von a többi népek és Izráel közé. Aki Abrámot megáldja, az áldott lesz, aki átkozza őt, az maga is átkozott lesz!

A vándorlás

Háránból tehát már csak két férfi indult tovább feleségeikkel, mint nomád pásztorok. Hatalmas út volt ez, sok nehezítő körülménnyel. Nem tudjuk, meddig tartott, de igen hosszú lehetett, hiszen a szolgaszemélyzettel kisgyermekek is voltak, és az állatok etetése, ellése mindig megállította őket, ami lassította utazásukat.

Nagy csapattal mentek: „Fogta Abrám Szárajt, a feleségét, és Lótot, a testvére fiát, meg minden szerzeményüket, amit csak szereztek, mindenkit, akikre Háránban tettek szert, és elindultak…” Milyen szép, hogy az Úr már Háránban részben teljesítette ígéretét: Abrám már ott nagy gazdagságot kapott: jószágot, pénzt, mindenféle javakat, szolgákat, szolgálókat.

Mentek egészen a sikemi* szenthelyig, a Móré tölgyeséig*. Móré* valószínűleg kánaáni származású tulajdonosa volt ennek a földnek (1Móz 13,18). Sikemben újabb kijelentés, ígéret várta Abrámot, hogy utódai ezt a földet fogják lakni. Abrám válasza egyértelmű: oltárt épít az Úrnak, amellyel elfogadja szavát, s ami emlékeztetőül szolgál számára. Itt már fontos szólnunk az ígéretben való hitről. Abrám indult tovább, s lassan végigvándorolta az országot. Ennek sok praktikus oka is volt, hiszen fel kellett mérnie, milyen is az a föld, amelyet utódainak hagy majd. Bétel* és Aj* között újra oltárt épített, megerősítve ezzel, hogy továbbra is az Úr vezetése alatt járja útját.

Jegyzetek:

Abrám – „Magasztos atya”: neve tulajdonképpen magában foglalja az áldás ígéretét, tehát prófécia. Ez be is teljesedik, amikor Isten „új nevet” ad neki, Ábrahámnak nevezi el, mely azt jelenti: „sok nép atyja” (1Móz 17,4–5).

Ur-Kaszdim – Egy hatalmas múltú kulturális centrum, virágzó város volt. Régészeti ásatások során, vízvezetékeken keresztül táplált fürdőhelyiségek kerültek napvilágra. Kötélkábelekkel működtetett lifteket is használtak.

Táré – Sém leszármazottja, akinek nevéből a zsidógyűlölet „antiszemitizmusnak” neveztetik, hiszen ők a „sémita” népekhez tartoznak. Sém dédunokája Héber, akitől a nép saját nevét kapta, ahogyan magukat nevezték, s nyelvüket. Táré atyja Náhór, akit nem szabad összekeverni fiával!

Házasságkötések a családban – Akkor még nem volt tilos, Isten parancsa erre vonatkozólag ezután következik.

Száraj – „Fejedelemasszony”: neve azonos jelentésű a későbbi Istentől kapott névvel, csupán itt még szerepel a birtokos „az enyém”, a Sára névben már nem. Az egyiptomi királynak Abrám azt mondja, hogy a testvére (1Móz 12,11–20). Később ugyanezt mondja Abímeleknek is Gerárban. Akkor meg is magyarázza, hogy atyjuk ugyanaz, de másik anyától származnak (1Móz 20). Innen tudjuk azt is, hogy Tárénak több felesége volt.

Sikem – Fontos kereskedőváros, Efraim hegységénél, a karavánutak találkozásánál. Jákób is ennek környékén lakik később. Majd ezen a vidéken, a „Jákób kútjának” nevezett helyen találkozik Jézus Krisztus is a samáriai asszonnyal (Jn 4 – Sikár).

Tölgyes – Szó szerint „terpentinfa”.

Móré – „Tulajdonos”.

Bétel – „Isten háza”, amit a kánaániak Lúz-nak hívtak. Bételnek Jákób nevezte el, mikor Ézsau elől menekült, és ott töltött egy éjszakát (1Móz 28,19).

Aj – „Romok”. Kánaáni királyi város, Józsué pusztította el később (Józs 8,24–25), majd újra felépítették.

Énekek:

Református énekeskönyv: 105; 425; 479:1–3
Jertek, énekeljünk: 166; 205
Harangszó: 42; 43; 45
Dicsérjétek az Urat!: 2; 154
Erőm és énekem az Úr: 3; 11; 53:1–3; 136:1–2

Megjegyzések:

*** – Sém leszármazottainak megtanulása fontos lehet. Úgyszintén fontos a szövetségi nép kiemelése, hiszen Isten tervében szerepel az így! (Zsolt 105,8–11)

Az engedelmesség fogalmának feltárása.

Az utazás, a vándorlás érdekes elmondása, annak minden veszélyével és érdekességével együtt. Hiszen Abrám egy szép, gondozott városból indult el, előtte nem volt nomád pásztor! Ismeretlenül, egyedül Isten szavára hagyatkozva tette meg az utat, semmi más nem volt biztos!

Az oltárról, áldozatról, háláról kell még külön beszélni. Hogyan tisztelték Istent, s hogyan tisztelhetjük most. A térkép használata megkönnyíti a környezet, a messzeség érzékelését.

** – Komolyan hangsúlyozzuk az elindulás nehézségeit, amelyek emberileg úgy kötnek minket: kényelem, biztonság, városi körülmények, s az elindulásra csak egy egyáltalán nem konkrét ígéret biztat…

* – Nem hagyhatjuk el ezt a történetet, mert fontos lehet az „elköltözésről” szólni. (Mi a különbség akkor és most.) Lehet szólni a „nagy népről” is, amely akkor még sehol sem volt, Isten szava mégis biztos!

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek (Osztályfőnöki) / Történelem

  • Egy fontos családi esemény: a költözködés. Oka, célja és módja. Élménybeszámolók. Összehasonlítás egy ókori nomád család költözködésével. (* **)
  • A kirándulás, mint „költözködés”. Az úticsomag képzeletbeli összeállítása. (* **)
  • A nomád (félnomád) kisállattenyésztő életmód jellemzői. Használati tárgyaik, állataik. (* **)
  • Térképhasználat: Tájékozódás az ókori kelet térképén. A „termékeny félhold” országai. Abrám lehetséges útjának követése Ur városából Háránon keresztül Kánaánig, majd Egyiptomig. Az útvonal körülbelüli hosszának megállapítása vonalas mérték segítségével. (***)
  • Az ókori városi és nomád (félnomád) életmód összehasonlítása. Kereskedelmi kapcsolatok, egymásra utaltságuk. (***)
  • Bibliai történetek – a zsidó történelem kezdetei: Abrám (Ábrahám) elhívása és vándorlása Kánaán földjére. (***)

Földünk és környezetünk (Földrajz)

  • Térképhasználat: Abrám útjának állomásai a mai Közel-Keleten. Milyen országokat, városokat érint az útvonal? Milyen népek élnek ezeken a területeken? (***)
  • Útikönyvek segítségével képzeletbeli utazás rekonstrukciója a mai Közel-Keleten. (***)

Magyar nyelv és irodalom

  • Útibeszámoló írása képzelt vagy valóságos élmény alapján elbeszélő fogalmazásként. (**)
  • Kreatív szövegalkotás: Elképzelt útiélmények megfogalmazása naplóformában. (***)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika / Dráma

  • Térrendezés: sátorépítés takarókból, székek ill. karók segítségével. A sátor „belakása”, berendezése. Költözködés. (*)
  • Rajz kiegészítése belerajzolással: használati ill. berendezési tárgyakkal. Sátor- vagy házforma belső terének rajzos berendezése síklapon. (*)
  • Modellezés, formázás. Egy nomád család állatainak, használati tárgyainak formázása gyurmából. Sátormodell készítése pálcikák, textília vagy papír segítségével. A sátor és környezetének berendezése. (**)

009

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Ikon

365/009. Abrám elindul Kánaán földjére - tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 1,004.28 KB
A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!

8. Bábel tornya

,

Üzenet – Téma:

* Isten közbelép, ha az ember hasonlóvá akarja tenni magát Őhozzá. Ahogyan az özönvíznél, a magát nagyra tartó ember megbűnhődik.
* A szövetség, amelyet Isten az emberrel kötött, továbbra is fennáll, de az ember nem maradt hűséges ehhez. Úgy gondolta, hogy nyugodtan kihagyhatja Istent a maga nagyságának bizony­gatásából.

Előzmények:

Isten az özönvíz után megáldotta Nóét és fiait, s törvényeket adott a megújult világ számára. Nóén keresztül szövetséget kötött az emberiséggel, megígérve, hogy nem pusztítja el többé özönvízzel a földet. Szövetségének jele a szivárvány.

Történet:

Minden ember, Nóé leszármazottai együtt laktak. Ararát hegyéről lassan leköltöztek Sineár* völgyébe, a termékeny síkra. Minden ember értette a többiek nyelvét.

Tervet szőttek, ami ellenkezett Isten akaratával. Nem akarnak a földön szétszóródni, hiszen így hatalmassá lehetnek, s „nevük lehet” a földön. Egy birodalmat akarnak, egy nemzet kívánnak lenni. Összpontosítani akarják erejüket. De ki ellen? Hiszen még mind együtt voltak!

Akkor hát Isten ellen. Mert más emberek nem éltek a földön. Ennek az egy nemzetnek a látható jele és erődítménye egy torony. Belekezdtek egy fantasztikus toronyépítésbe*, amellyel el akarták érni az eget. Ez lehetetlen. Mégis nekikezdtek, s akkor már megfogalmazták céljukat is: Olyanok akartak lenni, mint az Isten! Mit is mondott a kígyó? „Olyanok lesztek, mint az Isten!” (1Móz 3,5) A gyümölcs által ez nem sikerülhetett. Vajon most a torony segíthet ebben?

Micsoda küzdelme ez az embernek teremtője ellen! A bűnössé lett, elesett ember folytonosan azt képzeli, hogy valamilyen módon elérheti a saját célját. Mert ő akarja megmondani, hogy mi a jó és mi a rossz. Isten látta szándékukat, építkezésüket. Várost építettek. Ehhez kiégetett agyagot, téglát* használtak, melyeket szurokkal ragasztottak egymáshoz. Isten elhatározta, hogy megzavarja őket. Életüket nem bántja, de nyelvüket összezavarja. Így többé nem értik egymást.

Következmény: az építkezés abbamaradt. Az emberek pedig szétszéledtek a földön. Később kapta ez a hely a Bábel* nevet, ami annyit jelent: „zűrzavar”.*

Kapcsolódó igehelyek:

1Móz 10,8–10 – Valószínűleg Nimród volt az, aki a toronyépítést elhatározta, mert ő volt Bábel első királya.

Zsolt 137 (Jer 50); Jel 14,8: Bábel (görögül: Babilon) mint a bűnös, istentagadó világ jelképe jön elő.

Jegyzetek:

Sineár – Babilónia ószövetségi elnevezése. Az Eufrátesz és a Tigris alsó folyásánál fekvő mélyföld. A görögök nevezték ezt a vidéket a városról: Bábelnek vagy Babilonnak.

Torony – Hasonló lehetett a torony az ún. „zikkuratokhoz”, amelyeket a Közel-Keleten építettek. Ezek a toronytemplomok több emelet magas, felfelé lépcsőzetesen emelkedő építmények voltak, melyeket színes vakolattal és festett téglákkal borítottak be. Az istenekhez való közellétet biztosították, mintegy „lekicsinyítve” a távolságot azzal, hogy tetejükön voltak az áldozóhelyek, templomok.

Tégla – Szalmával kevert, agyagból kiformázott, napon szárított vagy kiégetett építőanyag. Egyiptomban is ilyet készítettek, és azzal építkeztek az izráeliták. (2Móz 1,14)

Bábel – Nebukadneccar városa, ahol Dániel is élt, a Bibliában az istentelenség jelképe, mely az 1Móz 11-re alapozódik. Így beszél róla János apostol is a Jelenések könyvében (Jel 14, 16, 17, 18. részekben).

Zűrzavar – Fontos, hogy a Bábel név jelentése héberül: „zűrzavar”, a babiloniak nyelvén pedig: „Isten kapuja”! A pünkösdi csoda (ApCsel 2) mintegy ellentéte ennek a történetnek, ahol Isten a nyelveket „összeegyezteti”, ezzel egy új lehetőséget adva a szövetségre. Amelyben újra lehet közösséget találni, de többé nem az Isten ellen, hanem az Ő dicsőségére.

Bábel után – Az emberiség háromfelé ágazott el. Jáfet ment Európa, Észak-Ázsia felé, Hám Afrikába, Dél-Ázsiába, Kánaánba, Sém az Eufrátesz és Tigris vidékén, Szíriában élő népek ősatyja lett.

„New Age” – A babiloniak bálványáldozati misztériuma, a vallásos panteizmus kifejezése: isten mindenben ott van, ezért minden isten. Manapság újra találkozhatunk ennek újraéledésével, mint a „korszakváltás” jelével.

Énekek:

Református énekeskönyv: 14:1–5; 53:1–3; 127:1–2; 236; 370
Jertek, énekeljünk: 101; 192
Harangszó: 49
Dicsérjétek az Urat!: 65
Erőm és énekem az Úr: 22; 38

Megjegyzések:

Általában – Bevezetésképpen néhány mondatot lehetne valamilyen idegen nyelven szólni, majd erről beszélgetni, nyelvcsaládok, országok, népek vonatkozásában.

Ének – Érdekes lehet, ha egy zsoltárt vagy más ifjúsági éneket más nyelven is el tudunk énekelni. (Pl.: Erőm és énekem az Úr: 22, 44, 89, 110, 111)

Nagyobbaknak – Nagyon fontos kiemelni, hogy „Bábel indulata” azóta sem szűnt meg, az ember Isten nélkül kíván hatalmas lenni, maga szabván a maga törvényeit. Gondolj Sodomára és Gomorára (1Móz 19 – 17. lecke)!

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • Dicsekvés a gyermekek életében. (*) Büszkeség, gőg, nagyravágyás, és az ezekből fakadó emberi cselekedetek. (** ***)
  • A kommunikáció, a nyelv szerepe és szüksége az emberi közösségek életében. (* ** ***)
  • Nyelvi játékok: „magánhangzós nyelv” (*), „halandzsa nyelv” (**), jelbeszéd (** ***).

Élő idegen nyelv

  • A nyelvtanulás fontossága és nehézségei. (** ***)
  • Néhány mondatos kérdés-felelet váltás a tanult idegen nyelven. (**)
  • Rövid párbeszédek tanulása, és alkalmazása a hozzájuk kapcsolódó élethelyzetekben. Szituációs játékok. (***)
  • Ifjúsági énekek a tanult idegen nyelven és magyarul. (***)

Történelem

  • Az ókori Mezopotámia története: sumér városállamok, öntözéses földművelés, városépítés, tégla, Babiloni Birodalom, ékírásos agyagtáblák, zikkuratok stb. (***)
  • Térképhasználat: Mezopotámia és városai (Babilon, Ur, Uruk, Assur stb.) (***)

Vizuális kultúra (Rajz-művészettörténet)

  • Toronyépítés játékkockákból vagy lego-ból. (*)
  • Város és torony modelljének építése gyurmából vagy homokból. (**)
  • Építészeti emlékek Mezopotámiában: Istár kapu (Babilon), zikkurat (Ur). Az épületek funkciója, szerkezete, tömegarányai. Összehasonlítás az egyiptomi építészettel. (***)
  • Építkezés, templomépítészet régen és ma. A templomtornyok „kommunikációja”. (***)
  • Zikkurat templom modelljének elkészítése agyagból (esetleg gyurmából) rekonstrukciós rajz alapján. Az agyag szárítása (esetleg égetése). (***)

Magyar nyelv és irodalom

  • Szólások magyarázata és alkalmazása („bábeli zűrzavar”). (***)

Matematika

  • Növekvő és csökkenő számsorozatok a huszas számkörben. Páros és páratlan számok. (*)
  • Tájékozódás a síkon: föl-le, jobbra-balra. (*)

Vázlat:

Nimród
– a nagy harcos
– Bábel építője
város, benne torony, mely égig ér!
Bábel = összezavarás
Bábel – istenek kapuja
szétszéledés

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Ikon

365/008. Bábel tornya - tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 1.55 MB
A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!

7. A szivárvány; Nóé részegsége

,

Üzenet – Téma:

* Isten hűsége a szivárványból is látható. Nem csupán egy természeti jelenség, hanem a szövetség jele. Aki hittel néz fel, megláthatja benne ezt.
* A részegség megalázza az embert. Sokszor követi meggondolatlan tett.

Előzmények:

A vízözön véget ért. A természet rendje hely­reállt, ahogy azt Isten megígérte. Az ember és az állatok elszaporodtak. Isten megerősítette ígéretét.

Történet:

Isten megáldotta Nóét és fiait. Gondos munkájukra bízta, tegyék gyümölcsözővé a világot. Nóé fiainak be kellett tölteniük újra a földet.

Hol is van az ember helye a teremtésben? Gondoskodására bízta Isten a természetet, a Biblia szavaival: uralkodására. Ami magában foglalja az őrzést, művelést is.

Nóé után az ember arra is megkapja a lehetőséget, hogy ételül állatot egyen a növények mellett. Tehát a vegetarianizmus nem kötelező senkire nézve. Itt még a tiszta és tisztátalan állatok megkülönböztetéséről sincs szó. Bár valószínűleg a bárkában való megkülönböztetés miatt ez Nóénak nem volt ismeretlen. Tehát az özönvíz előtt az emberek lehetőség szerint csak növényi eledellel éltek!

A levágott állatok vérét azonban nem volt szabad megenni. Ez valószínűleg az élet tiszteletét hangsúlyozza. Hiszen a vér az élet szimbóluma.

Ettől kezdve vannak vágóállatok; elkezdődött a vadászat (gondoljunk Nimródra*, aki „hatalmas vadász” volt: 1Móz 10,9). Ezzel egyidejűleg Isten megtiltja a gyilkosságot is. Aki embert öl, annak meg kell halnia. Az indoklás: mert az ember Isten képére teremtetett. (6.v.) Gondolj a halálbüntetésre! Ez azonban Krisztusban megváltozott. A szeretet jogán.

Nóé és fiai hallották, amit Isten mondott. A szövetség*, amely velük köttetett, továbbadódik mindnyájunkra. Még az állatok is részesülnek benne.

Az Úr nem fogja többé víz által elpusztítani a földet. Nem az árvizekről szól itt, hanem az egész teremtett világról. Ennek a szövetségnek adta jeléül a szivárványt, ami azelőtt nem volt. Természettudósok vizsgálhatják, hogy a légkör változott-e*, s ezáltal keletkezett-e a szivárvány. Számunkra Isten szövetségének jele. Örökkévaló ígérettel.

Nóé földművelő volt. Szőlőt ültetett, s annak terméséből bort készített. Ám egy napon túl sokat ivott belőle. Részeg lett tőle. A részegség mindig megalázó az embernek, saját maga és a környezete számára egyaránt. Sokszor követi egészen súlyos tettlegesség is. „Kivetkőzött magából”, meztelenül feküdt sátrában. (Tehát sátorban laktak mindnyájan.) Ki akarta aludni alkoholos állapotát. Hám, az ő legkisebb fia, Kánaán* apja éppen bement a sátorba, és meglátta apját. De nem takarta be, hanem kiment, hogy elmesélje bátyjainak. Azok háttal léptek be a sátorba, hogy ne kelljen látniuk, s betakarták apjukat, majd újra kimentek.

Nóé kijózanodott és felébredt. Meghallotta, mit tett legkisebb fia, és mit mulasztott el, s bizony átokkal sújtotta. Figyelemre méltó, hogy Kánaánnak nevezi, és nem Hámnak. Utódait is sújtja az átok, mivel szégyentelen volt, és nem mutatott tiszteletet apja iránt. Utódai testvéreinek fognak szolgálni mindig. A későbbi ötödik parancsolatot a gyakorlatban kérte számon gyermekén. Hogyan is vált mindez valóra? Ha megnézzük Hám leszármazottait, Kánaán népeit*, akkor látnunk kell, hogy folyamatos szolgaságban volt részük. A négerek is, bőrszínük miatt sokáig megvetettek voltak. Valósággá vált az átok.

Nóé itt prófétál fiairól. Sémnek és Jáfetnek is ígér, ám nem átkot, hanem áldást, hiszen ők tisztelték apjukat. Sém az áldott. Tőle származik a Szabadító! „Áldott az Úr, Sémnek Istene! Legyen Kánaán a szolgája!” S milyen csodálatos, hogy Nóé szava nem fiát magasztalja, hanem annak Istenét! (9,26) Ez az, amitől Nóé valóban prófétává válik, hiszen előre megmondja, ami majd Ábrahámmal történik kiválasztásában. Hogy a szövetség Istene őt választja az áldás folytatójának. Jáfet az európaiak ősatyja, akik valóban osztoznak azon az örökségen, amit Izráel nyert az Úrtól, az új szövetségen. Ez a történet a szétszóródás magja, de a választott nép és a többi népek közötti különbségnek első olvasata is. Ha gondosan végigolvassuk a népneveket a 10. részben, sok meglepetésben lehet részünk. Ezt ne tegyük a gyermekekkel, nekik még túl messze vezetne!

Jegyzetek:

Nimród – A „hatalmas vadász” s király, aki Bábel alapítója.

Szövetség – Két fél között létrejövő megállapodás, szerződéses viszony. Létrejöhet egyes emberek, csoportok, országok, valamint Isten és az ember között. A szövetség a feleket hűségre, a szövetségben foglaltak megtartására kötelezi. Itt Isten Nóéval, mint az emberiség képviselőjével köt szövetséget, mely az egész Földre, minden élőre vonatkozik.

Légköri változások – Mai természettudósok állapították meg, hogy az özönvíz előtt sosem esett az eső, hanem folytonosan ködös, párás volt a levegő. Ezért az esőtől és egy új özönvíztől való félelem az özönvízhez kapcsolódik.

Kánaán – „Megalázott”, mint Hám egyik fia szerepel a 10. részben. Kús, Micraim, Pút és Kánaán, így jönnek sorban. Bár az is előfordulhat, hogy csak a nagyapai átok miatt került ő az utolsó helyre.

Kánaáni népek – 1Móz 10,15–20: szidóni, jebúszi, hettita, hivvi stb. Valamennyivel küszködik majd Izráel az Ígéret Földjén.
A népek leírása nem szükséges, és talán nem is használ a történet gyermekeknek való elmondásában.

Énekek:

Református énekeskönyv: 103:1–2.7; 167; 168; 395:1
Jertek, énekeljünk: 59; 197; 229
Harangszó: 39; 51; 52
Dicsérjétek az Urat!: 1; 25
Erőm és énekem az Úr: 19; 41; 65; 99; 102

Megjegyzések:

Két rövid történet – Nem kell mindkettőt a kisebbeknek elmondani. Nóé részegsége az érettebbeknek való. (Ahogyan ott is a legfiatalabb nem tudott apjával igazán tisztelettel bánni!)

Sokasodás, szaporodás, a föld betöltése – Ez is valószínűleg csak a nagyobbaknak érdekes, s velük jó is erről idejében szót ejteni.

Részegség – A nagyobbaknak talán saját házukban, környékükön is van ilyen élményük, fontos hát erről szót ejtenünk!

Szülők tisztelete – Még nem vesszük a 10 parancsolatot, de ez a példa annyira gyakorlati módon tesz helyre azonnal sok kérdést, hogy kell róla szólnunk.

Szolgaság, pogányság és Izráel kapcsolata – Ez a történet folytatásában szerepel majd, nekünk fontos, hogy az összefüggést felfedezzük.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek (Osztályfőnöki) / Történelem

  • Az emberi kapcsolatok néhány fontos eleme: köszönetmondás, a hála kifejezése (*), az ígéretek és azok betartása (* **).
  • Az emberi kapcsolatokat, egyén és közösség, illetve közösségek egymás közötti viszonyát szabályozó megállapodások, szerződések. A szövetségkötés fogalma. (** ***)
  • Szövetségkötések a történelemben és a politikában. (***)
  • A család és az egyén mai problémái: Az alkoholizmus és a szenvedélybetegségek romboló hatása. Gyermekáldás vagy gyermek-átok? (***)
  • A szülőkkel való helyes viszony, a szülőknek való tiszteletadás szüksége. (***)
  • Éhínségek, tömeges éhezés a világon. A népek közötti különbségek történelmi okai. (***)

Vizuális kultúra (Rajz)

  • Színek ismerete: a szivárvány színei – a hattagú színkör. Alapszínek és mellékszínek. A mellékszínek keverése. (* **) A tizenkét tagú színkör. (** ***)
  • Hideg-meleg és komplementer színpárok. Színek megfigyelése. (**)
  • Színkeverési gyakorlatok. Mellékszínek keverése (* **), átmenetek több fokozatban az alapszínek között (**).
  • Szivárvány festése temperával nagy méretű papíron. (* **)
  • Bibliai történet megjelenítése festéssel nagy méretű papíron. (* ***)
  • Bibliai panoráma: papírmakett készítése. Színezés, nyírás, térbe hajtás, ragasztás. (**)
  • Igés képeslap terve színes grafikai eszközökkel. A szivárvány, mint jelkép felhasználása. Kép és szöveg összeállítása. (***)
  • Festés: az özönvíz történetének megjelenítése több, egymáshoz kapcsolódó képben. A kompozíció és a képi üzenet jelentősége. (***)

Természetismeret / Fizika

  • A szivárvány, mint légköri jelenség, Keletkezésének okai. (***)
  • Fénytörés prizmán: szivárvány kísérleti előállítása. A színek. (***)

Ének-zene

  • Gyermekénekek hálaadó ünnepi hangulattal, mozgással (*)

Vázlat:

Isten áldása
az élet tisztelete
szövetség – ígéret
jele a szivárvány

Nóé – részegség
Sém (áldott!)
Jáfet
Hám (átkozott)
Nóé életideje 950 év

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Ikon

365/007. A szivárvány; Nóé részegsége - tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 1.55 MB
A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!