grafika © Kelemen Czakó Rita

• Bibliai történet: 1Királyok 3,1; 7,8; 11–12; Zsoltárok 1
• Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
• Tevékenység: Kis királytükör: „királyi” példabeszédek értelmezése; bibliai történetmesélés: Salamon bűne, az ország kettészakadása; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, tanácsadó zsoltárének

Kis királytükör (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális)

A királynak is tükörbe kell nézni időnként, hogy meglássa arcának világos és árnyékos oldalát is. De ki tarthat tükröt egy királynak? Mi lehetett az a tükör, amibe Izráel királyainak is bele kellett néznie, ha igazán jó uralkodók akartak lenni? – Isten törvénye, Isten igéje válik ilyen érzékeny, igazmondó tükörré annak, aki hittel és bizalommal tekint bele.

Nézzünk bele most a Példabeszédek könyvébe: Mit mond a királyokról? A tükör szerint milyen egy jó király? És milyen az árnyékos oldala? Mivel követhet el vétket és hibát? – Olvassuk el és értelmezzük az alábbi példabeszédeket. A gyerekek személyenként vagy párban is kaphatnak egy-egy példabeszédet, amit olvassanak fel, és mondják el róla a gondolataikat.

• Nagy nép ad a királynak méltóságot, de ha elfogy a nemzet, elvész az uralkodó is. (14,28)
• Utálniuk kell a királyoknak a bűnös tetteket, mert igazság teszi szilárddá a trónt. (16,12)
• A királyoknak kedves az igaz szó, és szeretik azt, aki őszintén beszél. (16,13)
• A király arcának ragyogása éltet, jóakarata olyan, mint a tavaszi esőt hozó felleg. (16,15)
• Ha a király haragszik, olyan, mintha oroszlán morogna, de jóakarata olyan, mint a fűre hulló harmat. (19,12)
• Szeretet és hűség őrzi a királyt, és szeretet támogatja trónját. (20,28)
• Olyan az Úr kezében a király szíve, mint a patak vize: arra vezeti, amerre akarja. (21,1)
• Nem használ a bölcsesség és az értelem, sem a tanács az Úrral szemben. (21,31)
• Isten dicsősége az, hogy a dolgokat elrejti. A királyok dicsősége az, hogy a dolgokat kikutatják. (25,2)
• Az ég magassága, a föld mélysége és a királyok szíve kikutathatatlan. (25,3)
• Igazsággal tartja fenn országát a király, de ha ajándékot fogad el, romba dönti azt. (29,4)
• Ha a király igazságosan ítéli a nincsteleneket, trónja mindvégig szilárdan áll. (29,14)

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

grafika © Kelemen Czakó Rita

• Bibliai történet: 1Királyok 1,38–40; 2,1–4; 3,1–15; 5,9–26; 6–8; 2Krónika 1,1–12
• Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
• Tevékenység: Három saját kívánság, preferenciaválasztás, kérés szerephelyzetben; bibliai történetmesélés: Salamon kérése, a bölcs király; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, tanító ének

Három kívánság (Verbális-nyelvi, önismereti, egzisztenciális)

Mesékben fordul elő, hogy valamilyen jótett jutalmául hármat kívánhat a főhős vagy a felesége. S bizony, nem mindig tudnak jól választani.

Ha egy angyal neked mondaná, hogy három kívánságod teljesül, te mit kívánnál? – Írják le a gyerekek három kívánságukat. (A feladat lehet titkos, tehát nem feltétlenül kell a kívánságaikat másoknak megmutatni.)

Ha kiderülne, hogy csak egy kívánságodat teljesíti az angyal, melyiket választanád a három közül? Ki az, aki szívesen felolvasná a legfontosabb kívánságát? – Hallgassuk meg a mások előtt is vállalt legfontosabb kívánságokat.

Hallgassunk meg néhány olyan kívánságot is, ami kevésbé fontos, nem került az első helyre.

Mi alapján választottatok? Szerintetek melyek az értékesebb kívánságok?

A hallottak közül melyiket tartjátok a legértékesebbnek?

Ezek a ti kívánságaitok voltak. De mit kívánna egy király vagy királyné, amikor trónra kerül? Képzeljétek magatokat a helyzetébe: Egész életében arra nevelték, hogy egyszer majd uralkodni fog, ő lesz az ország első embere. Igen ám, de az nagy felelősség. És nagy hatalom, ami a kezébe kerül: élet és halál felett hozhat döntéseket, rajta múlik az ország sorsa.

Ti mit kérnétek ebben a helyzetben Istentől? – Hallgassuk meg a gyerekek válaszait, de ne értékeljük. Innen térhetünk át a történetre.

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

grafika © Kelemen Czakó Rita

• Bibliai történet: 1Sámuel 18–19; 22,1–2; 24; 26–27; 29; 31; 2Sámuel 2; 5; 7; Zsoltárok 18,2–4.32; Lukács 1,32–33
• Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
• Tevékenység: Közmondások értelmezése, beszélgetés; bibliai történetmesélés: Saul és Dávid, Dávid útja a királyságig; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés; hálaadó zsoltár és vers értő olvasása, dallam- és ritmuskíséret, zenehallgatás, éneklés

Két dudás egy csárdában (Verbális-nyelvi, kapcsolati)

Beszélgessünk:

Hogyan folytatnátok a közmondást: Két dudás egy csárdában…? – Előbb hallgassuk meg azok ötleteit, akik most hallják a közmondást először.

A helyes megoldás így szól: Két dudás egy csárdában nem fér meg. – Jó, de miért? És mit jelent ez?

Ki hallott már dudaszót? Bizony, elég erős, harsány hangja van, ha megszólal, betölti az egész helyiséget. Két duda hangja pedig szinte elviselhetetlen lehet együtt. Ugyanígy, ha van egy hangadó vezéregyéniség egy közösségben, mindenki rá figyel, és irányítani tudja a csapatot. Ám ha két hangadó is van, bizony zavar támad. A hangadók egymásnak feszülnek, a csapat tagjai pedig elbizonytalanodnak, mert nem tudják, kire figyeljenek.

Hasonló jelentése van az alábbi közmondásoknak is:

• Nem lehet két nap az égen. – Nem lehet két azonos jogkörű vezető egy közösségben.
• Két éles pallos nem fér egy hüvelybe. – Két hatalomra törő ember nehezen fér meg egymással.
• Sok sasnak egy fészken nehéz megalkudni. – Nehezen férnek össze, akik ugyanabban a közösségben törnek vezető szerepre.

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

grafika © Kelemen Czakó Rita

• Bibliai történet: 1Sámuel 17,1–58; 18,1–5
• Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
• Tevékenység: A mesebeli és bibliai óriások összehasonlítása, beszélgetés; bibliai történetmesélés: Dávid és Góliát; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, hálaadó zsoltár, seregkánon

Óriások földjén (Verbális-nyelvi, kapcsolati)

Beszélgessünk:

Mi jut eszetekbe arról a szóról, hogy ÓRIÁS? – Hallgassuk meg a gyerekek válaszait.
A mesékben milyennek mutatkozik az óriás? Hogyan viselkednek a meseszereplők, ha találkoznak egy óriással?
Miért kelt vagy kelthet félelmet az óriással való találkozás?
És ha a valóságban találkozik valaki egy óriással, egy óriás termetű emberrel, az milyen érzéseket kelthet benne? Mitől függ, hogy félni fog tőle, igyekszik elkerülni, vagy inkább barátkozni kezd vele?

A Bibliában is szerepelnek „óriások”. Emlékeztek rájuk? Hol találkoztunk velük? – Bizony, a Kánaánba küldött kémek hoztak hírt arról, hogy azon a földön óriások élnek. Mit gondoltok, valóban óriások voltak, vagy csak óriásnak látták őket a kémek?

Kánaánban a későbbi Júda hegyvidékén, főleg Hebrón környékén éltek Anák fiai, az anákok, akik valóban hatalmas, óriás termetű emberek voltak. Félelmetes óriásoknak látták őket a megrettent kémek. Ám a honfoglalás idején Józsué legyőzte őket, és nem maradtak anákok csak a Nagy-tenger partján lévő városokban, ahol a filiszteusok éltek. Az anákok leszármazottja lehet az az óriás termetű férfi is, aki a mai történetünk egyik fő szereplője. A neve is Ó-I-Á, csak az ÓRIÁS mássalhangzóit kell kicserélni. Ki tudja, hogyan?

Táblára írva vagy szókártyákkal is kicserélhetjük a betűket: GÓLIÁT

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

Képforrás: 123RF

• Bibliai történet: 5Mózes 6,5; 1Sámuel 16,1–23; Zsoltárok 23,1–4; 78,70–72
• Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, természeti, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, zenei-ritmikus, vizuális-térbeli, logikai-matematikai
• Tevékenység: Bizalomzsoltár pásztorképe: értelmezés, képalkotás; beszélgetés az állatgondozásról, rajz, gondozási terv készítése; „teljes szív” képe a Bibliában, kirigami szív készítése; kerethárfa, dobozlant készítése, hangpróba, hangjáték, dallamkíséret; zenehallgatás, éneklés

Az Úr az én pásztorom (Verbális-nyelvi, természeti, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus, vizuális-térbeli)

Dávid nemcsak a juhok hangját ismerte, hanem a húrok pengetéséhez is értett. Dalok, zsoltárimák laktak a szívében, ami tele volt Isten iránti bizalommal. Számos zsoltárénekében megszólal ez a bizalom, amivel a 23. zsoltár 1–4. versében a jó pásztort dicséri:

Az Úr az én pásztorom,
nem szűkölködöm.
Füves legelőkön terelget,
csendes vizekhez vezet engem.
Lelkemet felüdíti,
igaz ösvényen vezet az ő nevéért.
Ha a halál árnyéka völgyében járok is,
nem félek semmi bajtól,
mert te velem vagy:
vessződ és botod megvigasztal engem.

Kép: 123RF

Miért nem szűkölködik a nyáj a jó pásztor mellett? Mit jelent a nyáj számára az igaz ösvény, és mit a halál árnyékának völgye? Hogyan vigasztalhat a vessző és a bot?

Mit jelent mindez az ember számára, ha a jó pásztor maga az Isten?

Rajzold le azt, ahogyan a jó pásztort a zsoltár alapján elképzeled!

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.