Képforrás: 123RF
- Bibliai történet: Máté 6,28–30; 1Korinthus 4,7
- Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, természeti, kapcsolati, egzisztenciális, logikai-matematikai, vizuális-térbeli, testi-mozgásos
- Tevékenység: Virágtulajdonságok, virágvetélkedő; meseolvasás, beszélgetés, virágok megfigyelése, tanulmányozása; virágkereső séta, csokorkötés; színjátékok: párkereső, megfigyelő, színérintő, fogó, bújócska
Virágvetélkedő (Verbális-nyelvi, természeti, kapcsolati, egzisztenciális, logikai-matematikai)
Minden gyerek válasszon egy virágot, ami szerinte a legszebb, legkülönb a világon. Fogalmazza is meg ezt egy mondatban, indoklással, és írja rá egy cédulára a virág nevével együtt.
Tegyük a cédulákat egy kalapba, és tartsunk virágvetélkedőt párharc formájában: Egyszerre két cédulát húzunk ki a kalapból, és jól érthetően felolvassuk a két virágajánlást. Majd a gyerekek kézfeltartással szavaznak, melyiket tartják meggyőzőbbnek. Hasonlóan folytatjuk, míg el nem fogynak a cédulák. A párharcok győztesei újabb fordulóban vesznek részt, míg ki nem alakul egy szűk körű virágcsoport. Ekkor feltehetjük a kérdést: Van-e értelme ennek a vetélkedésnek? Lehet-e egyáltalán legszebb és legkülönb virágot kikiáltani? – Hallgassuk meg a gyerekek véleményét és az érveiket is, de ne tegyünk igazságot. Helyette irányítsuk a figyelmüket a következő mesére:
Lázár Ervin Virágszemű című meséjében is vetélkednek, sőt veszekednek egymással a virágok. Vajon miért? Ki és hogyan tesz igazságot? Olvassuk fel a mesét (elérhető a címre kattintva), majd beszélgessünk:
Min veszett össze a hét virág? Mit állítottak magukról?
Miért gondolta mindegyik szebbnek vagy többnek magát a másiknál?
Hogyan torzította el őket a harag, a méreg?
Ki tett köztük igazságot? Hogyan?
Milyen ember az, aki úgy viselkedik, mint ezek a virágok?
Elgondolkodhatunk az alábbi igén is:
„Mert ki tesz téged különbbé? Mid van, amit nem kaptál? Ha pedig kaptad, miért dicsekszel, mintha nem kaptad volna?” (1Korinthus 4,7)
Melyiket ismerik a gyerekek a hét virág közül? (Valószínűleg az ibolyát és a búzavirágot fogják megnevezni.)
És a többi? Emlékeztek a neveikre?
Figyeljük meg a virágokat az alábbi weboldalakon. A megfigyeléshez készíthetünk tankocka-galériát vagy PowerPoint-bemutatót.
Kinek melyik virág tetszik a legjobban?
Emlékeztek-e, melyik virágot melyik nappal társította Mikkamakka?
Rakjátok sorrendbe a tankockán a virágokat a hét napjai szerint! (Ellenőrzés a pipajelre kattintva.)
A mesében szereplő virágok közül párban vagy kis csoportban választhatnak egyet-egyet a gyerekek, és utánanézhetnek növényhatározóban vagy az interneten a választott virágnak alaposabban is.
Virágbújócska (Verbális-nyelvi, természeti, vizuális-térbeli, testi-mozgásos)
Egy újabb mese következik, amiben a kék és a piros játszik fontos szerepet. Vajon hogyan? Milyen szerepe van Zelk Zoltán A pipacs és a búzavirág című meséjében a két színnek? Olvassuk fel a mesét a gyerekeknek (elérhető a címre kattintva), majd beszélgessünk:
Kik a mese főszereplői? Mit játszanak? Milyen szerepe van játékukban a színeknek?
Miért volt előnyösebb helyzetben a búzavirág a bújócskában?
Kik szerepelnek még a mesében? (búzakalászok, fürj, kislány) Nekik milyen szerepük van?
Miért könnyebb felismerni a pirosat, mint a kéket? Milyen színnek van még fontos szerepe a mesében? (Az érett búzakalász sárga, aranysárga, szalmasárga)
Ismerkedjünk a mese szereplőivel képeken keresztül is. Melyik virág, melyik szín a feltűnőbb?
Képek, nyitókép: 123RF
Ha van rá lehetőségünk, sétáljunk el egy közeli szabad rétre, virágos mezőre, ahol megfigyelhetjük az éppen nyíló mezei virágokat. Különböző színeket válogatva állítsunk össze egy szép kis virágcsokrot, amit magunkkal vihetünk, és a foglalkozás helyén vázába tehetjük.
A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Vakáció/ Mit üzen a nyár menüpont alatt.
Meghallani
/Kategória: Napi áhítat1Sám 3,1–14
A héberben nincs ilyen elvont fogalom, hogy engedelmesség. Csak a cselekvést kifejező magatartásról alkotott szó van: „meghallani”. Az tud engedelmeskedni, aki meghallotta a parancsot. Ez nyilván alapfeltétel. A „tudatlanság időszakait… elnézte Isten” (ApCsel 17,30). Aki hallotta Isten szavát, az még nem biztos, hogy „meghallotta”. Ez a fajta hallás ugyanis nem a fül kérdése, hanem a szívé. Aki a szívével hallja, amit valaki más mond, az nemcsak a konkrét panaszt hallja meg, hanem azt is, amit a másik valójában szeretne. S ennek a belső kérésnek enged.
Az engedelmesség viszonyfogalom, ezért alapvetően a szövetségből következik. Isten szövetséget kötött az emberrel. Tehát mindig meghallja, meghallgatja, amit mondunk. És mi? Istennél számon vannak tartva az imádságaink. S nálunk az Ő parancsai?
Az ifjú Sámuel készségesen mondja: „Szólj, Uram, mert hallja a te szolgád!” Azaz teljesen kész arra, amit hallania kell. Csak így érdemes Bibliát kézbevenni, imára hajtani a fejünket, ezzel a készséggel.
Ma beszélnek ún. „szelektív hallásról”. Van, mit meghallok, van, amit nem. Van, akinek a szava számít, van, akié nem. Ez utalhat a szavak értéktelenségére is, de az engedetlenség különös fajtájára is: én döntöm el, hogy mit teszek. Istennel szemben a legsúlyosabb vétek az engedetlenség…
© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024
3-1. Virágok és gyümölcsök
/Kategória: Mit üzen a nyár, VakációKépforrás: 123RF
Virágbécé (Verbális-nyelvi, természeti, logikai-matematikai)
Június van, június első hete, de már hetek óta az az érzésünk, hogy itt van a nyár. Kezdjük egy júniusi nyármondókával, Bella István Június című verséből (a teljes vers elérhető a címre kattintva):
Június, június,
a világból ki ne fuss,
ábécé és egyszeregy,
virágbécé s meggyszeregy.
Olvassuk fel, mondogassuk, tanuljuk is meg a mondókát.
Majd fejtsük meg a sorait páronként:
Mit üzen az első sorpár? Hova fut a június? Mit tesz a világban?
Becsapós kérdés: Meddig fut a június? (júliusig)
Mivel játszik a második sorpár? Milyen ábécéje van a júniusnak?
És milyen a júniusi egyszeregy?
Készítsünk virágbécét! Kis csoportokban gyűjtsenek a gyerekek az ábécé betűihez virágneveket, illetve növények nevét, amelyeknek jellegzetes virágja van (nem fontos, hogy nyári virág legyen). Betűnként elég egy-két név, az a kérdés, melyik csoportnak sikerül teljesebb virágbécét összeállítania. (A rövid-hosszú magánhangzópárokat nem kell megkülönböztetni, és a dz, dzs, ly, x, y, w sem kell, hogy szerepeljen.) Pl.:
Gránátalma virágja – 123RF
akác, árvácska
bodza, búzavirág
cickafark, ciromfa
csillagvirág, cseresznyefa
dália, diófa (barka)
estike, eperfa
frézia, földieper
gólyahír, gránátalmafa
gyöngyvirág, gyékény (buzogány)
hóvirág, hortenzia
ibolya, iszalag
jácint, jázmin
kamilla, kakukkfű
levendula, lilaakác
margaréta, mályva
nárcisz, napraforgó
nyárfa, nyírfa
orgona, olajfa
őszirózsa, ökörfarkkóró
pipacs, pipitér
rózsa, rezeda
sóvirág, sárgarépa
százszorszép, szarkaláb
tulipán, tündérrózsa
útifű, uborka
üröm
viola, vadgesztenye
zab, zöldhúr
zsálya
Forrás
A gyűjtőmunka után a csoportok ismertessék a virágbécéjüket! Melyik csoport talált a legtöbb betűhöz virág vagy virágos növény nevet?
A csoportlisták alapján állítsunk össze egy közös, nagy virágbécét! Maradtak-e még fehér foltok, üres betűhelyek?
Virágbécénkben melyek a tavaszi, melyek a nyári virágok? Van-e olyan virág, amelyik mindkét évszakra jellemző?
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Vakáció/ Mit üzen a nyár menüpont alatt.
Még a testvért is?
/Kategória: Napi áhítat4Móz 12
Mózes leánytestvére, Mirjám tudta, hogy fivérének nem izráelita származású a felesége, ami nem a törvény szerint való. Ezért megszólta, s mert ő valóban az Isten szerinti útról beszélt, hát azt gondolta, igaza is van.
Ez a bibliai történet egészen félelmetesen szól arról, hogy maga Isten mennyire komolyan veszi a vezetők tiszteletét. Egy percre sem engedi, hogy Mirjámnak igaza legyen Mózessel szemben, sőt azonnal ítél. Maga Mózes egy szót sem szól a történetben, csak amikor imádkozik a testvéréért, hogy gyógyuljon meg.
Miért nem lehetett Mózest Mirjámnak megítélni, holott törvény szerint beszélt? Három dolog miatt: 1/ Isten választotta ki Mózest, nem az emberi döntés. Ezt mindenképpen tiszteletben kell tartani! 2/ Izráel népének csak azok ellen a pogány népek ellen kellett védekezni, akik bálványokat hoztak volna Isten tiszteletének helyébe. Akik hozzájuk illeszkedtek, s az ő törvényüket megtartották, azok felé mindig nyitottak voltak (ez is lett volna a feladatuk mindig). 3/ Mirjám irigységből szólt, s nem a törvény védelme miatt.
Az ige szó szerinti értelme nem állhat szemben a tisztelet parancsával. Aki indulattal mondja el – akár a legszebb igét is –, elvette annak erejét, s nincs joga hozzá, hogy idézze!
Nagy akadály tud lenni, ha bűnt látunk egy vezető életében. De tudnunk kell, hogy tökéletes emberek nincsenek, s hogy mindenkinek Isten elé kell állnia. Neki azzal kell elszámolni, ami neki adatott, nekem a magaméval. Alighanem elég mindenkinek a maga vétkeivel szembesülni, a maga szívét leleplezni.
© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024
Emberi rendek között élve
/Kategória: Napi áhítat1Pét 2,13–15
Az emberi „rendek” sokszor feleslegesnek tűnnek, s valahol mindenki vét is ellenük. Szokások azért vannak, hogy egyszerűbbé tegyék az életet, s ne kelljen mindig gondolkodni, hogy most hogyan csináljam a legapróbb tevékenységeket is.
Előbb-utóbb minden közösségben (család, osztály, csoport, falu, város, stb.) kialakulnak az együttélési normák. A diákok megszokják, hogy az egyik tanárnál ezt lehet, a másiknál azt, megszokják otthon, hogy a szülők gondoskodnak róluk…
A tisztelet azt jelenti, hogy a lehetőségekhez képest komolyan veszem az emberi rendet. Ha ostobaság, akkor csak nagy óvatossággal próbálok változtatni rajta, de mindenképpen szeretettel. A szeretet a tisztelet egyik legfontosabb kifejezése.
Jót tenni mindig mindenkivel lehet, csak tudni kell, hogy neki mi a jó. Az olvasott kis szakaszban a tisztelet kifejezése: szeretet, félelem, tisztelet – attól függően, hogy kinek mi jár az emberi rend szerint. Vigyázzunk az emberi rendekre, mert azok ránk is vigyáznak.
Egy kis erdélyi faluban a fiatalság szombat esténként kimegy a piactérre, ahol a lányok és a fiúk külön csoportokban összefogódzva ketten-hárman járnak fel s alá. Legalább háromszor kell így menni a piactér teljes hosszában, s csak utána lehet a fiúknak választani a lányok közül, hogy valamelyikkel kettesben is sétálhassanak. Senki sem tűnik el egy félreeső zugban, s a legtermészetesebb módon – beszélgetés közben – igazodnak össze a léptek, a párok. Egyetlen felnőtt sincs jelen, mégis évszázad óta működik ott a párválasztásnak ez a módja. Maguk a fiatalok garantálják ezt!
© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024
A tisztelet kifejezése
/Kategória: Napi áhítat1Jn 2,12–14
„Tisztelet annak jár, aki megérdemli” – mondják ma sokan, vagy azt gondolják, hogy viselkedjen valaki tiszteletreméltóan, akkor majd tisztelni fogom. A tisztelet azonban mindenkinek jár, mert csak akkor várhatom el, hogy engem is tiszteletben tartsanak, ha én is tiszteletben tartok másokat.
Albert Schweitzer, aki Afrikába ment orvosnak, lelkipásztornak a leprások közé, elindított egy új filozófiai irányzatot is, az élet tisztelete címen. Azt mondta, hogy minden életet, minden élőt tisztelni kell, mert mind Isten teremtménye. Még a hangyákat sem bántotta az őserdőben, hanem elterelgette útjukat, hogy szabadon járhassanak, s ő is élhessen mellettük.
Az ige mindenkinek „megmondja a magáét”. Nemcsak néhányaknak szól, s nemcsak bizonyos szerepekben élőknek, hanem mindenkinek. János apostol ír a szülőknek, ír a gyerekeknek, ifjaknak külön. Kiemelve erősségüket, ami feladatukból következik, s azt, amire figyelniük kell, hogy jól csinálhassák, ami rájuk bízatott.
Ám nem azért írja le, hogy számonkérhessük a másikon, hanem hogy a magunkét tudjuk, s ha az ifjakból apák, anyák lesznek, emlékezzenek arra, mit vártak el a legjobban saját szüleiktől!
Nem elég egyszerűen csak létezni. Nem elég, ha valaki jó apa vagy jó anya. Mindez nagyon szép, de kevés. Még valamit tenni kell: keresse az alkalmat, hogy valami jót tegyen. Valami olyan jót, amiért nem kap jutalmat.
Albert Schweitzer
© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024
Hét napon át örvendezve
/Kategória: Napi áhítatEzsd 6,13–22
Amikor Izráel hazatér a babiloni fogságból, először a templom felújításához, majd Jeruzsálem falának felépítéséhez fognak hozzá. S akkor lesz „helyreállítottá” életük, mikor először ünnepelhetnek. A negyedik parancsolat erre buzdít bennünket, hogy folytassuk, gyakoroljuk vagy elkezdjük az ünneplést…
Istennek sok ígérete van számunkra, amelyek éppen a negyedik parancsolat által valósulnak meg. Hiszen a parancsolat ígéretként fogalmazódik meg! Ha megszentelem, gazdagabb leszek általa. Záruljon e hónap ennek ígéretével a Tízparancsolat úrvacsorai elmékedéséből! Mintha Isten ígérné…
Szabad lehetsz a teljesítmény görcsétől,
amely miatt halálra dolgoznád magad.
De szabad lehetsz a féktelen szórakozás kísértésétől is.
Megállhatsz egy időre csendben énelőttem,
fáradt tagjaid és borzolt idegeid megpihenhetnek nálam.
Mert szólni szeretnék hozzád, szeretnék rád bízni valamit,
ezért kérlek, szánd rám ezt a napot.
Nem kell tétlenül nézned,
hogy ünnepeidet elveszik,
megrabolják ősi hagyományaidat,
jeles napjaidat.
Ha engem szeretsz, szabad lehetsz a teljesítmény görcsétől.
Fabiny Tamás
© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024
Feltámadás
/Kategória: Napi áhítatMk16,6
Tolsztoj híres regénye már a címében is kiemeli a feltámadást. (Az orosz nyelvben a vasárnap szó – voszkriszenyie – azt jelenti: feltámadás.) Elsősorban nem vallási értelemben használja a fogalmat, hanem a lelkiismeret feltámadásáról van szó valakivel kapcsolatban, aki ellen a főhős vétkezett. Hogyan támad fel valaki, aki talán már önmagáról is lemondott, börtönben ül, és nem sok kilátása van az életben? Ő is ott hordozza magában: azért lehetséges valami, mert egyszer volt egy Feltámadás, Krisztus előjövetele a sírból, a halálból, ami minden feltámadásnak a záloga. (45. Káté kérdés-felelet) Sokan ma is a feltámadás előtti „szombatban” élnek, mintha Jézus még mindig a sírban lenne. A bizonytalanság, a félelem, a reménytelenség légkörében.
Tolsztoj regénye arra mutat rá, hogy át lehet lépni a vasárnap hajnalába a szombat borongós sötétségéből. Még egészen reménytelen helyzetekből is van kiút! Számodra is! Ma is!
Nyehljudov azt remélte, hogy felismerésének megerősítését megtalálja a Bibliában, ezért elkezdte az elejétől olvasni Máté evangéliumát. Elolvasta a hegyi beszédet, amely mindig meghatotta, de most először történt meg, hogy nem elvont szép gondolatokat, túlzott és teljesíthetetlen követelményeket látott benne, hanem egyszerű, világos és gyakorlatban keresztülvihető parancsolatokat, s e parancsolatok megtartása (ami egyáltalán nem volt lehetetlenség) meglepő, új rendet ígért az emberi társadalomnak, amelyben nemcsak önmagától megsemmisült a Nyehljudovot annyira felháborító erőszak, hanem elérhetővé vált az emberiség legfőbb java: Istennek országa a földön.
Lev Tolsztoj
© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024
A szombat lett az emberért
/Kategória: Napi áhítatMk 2,27
Öröm megajándékozottnak lenni. Kapni valamit, amiért nem kell fizetnünk, s nem is kell költenünk rá.
Isten adott nekünk egy ajándékot, mellyel rendbe hozhatjuk elmaradt adósságainkat. Megajándékozott bennünket a pihenés nyugalmával. Azzal, hogy nem kell robotosoknak gondolnunk magunkat, hanem lehetünk kiegyensúlyozott életűek.
Hiszen Ő megajándékozott bennünket a szeretet légkörének kialakításával, a lelkiismeret-furdalás nélküli együttléttel vele és családunkkal.
Megajándékozott azzal, hogy nem kell állandóan rohannunk, intézkednünk, telefonálnunk, s mindenre lehet elég időnk.
Soha ne felejtsük el: A szombat lett az emberért. Sosem fordítva!
A szombat – lelkileg a miénk, vasárnap is, mert kifejezi Isten és a mi kapcsolatunkat. Szabadok lehetünk azt másképp is ünnepelni.
Lehet emlékeznünk, és lehet megtartani mindazt, amit Isten készített el számunkra!
Isten maga sem azért vette körül a szombatot az előírásaival, hogy ezek végül is terhet jelentsenek az ember számára, hanem azért, hogy kötelezze az embert a terheitől való megszabadulásra, és ebben a szabadságban újra őreá találjon.
Jelenits István
© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024
2-2. Virágszínek játéka
/Kategória: Mit üzen a nyár, VakációKépforrás: 123RF
Virágvetélkedő (Verbális-nyelvi, természeti, kapcsolati, egzisztenciális, logikai-matematikai)
Minden gyerek válasszon egy virágot, ami szerinte a legszebb, legkülönb a világon. Fogalmazza is meg ezt egy mondatban, indoklással, és írja rá egy cédulára a virág nevével együtt.
Tegyük a cédulákat egy kalapba, és tartsunk virágvetélkedőt párharc formájában: Egyszerre két cédulát húzunk ki a kalapból, és jól érthetően felolvassuk a két virágajánlást. Majd a gyerekek kézfeltartással szavaznak, melyiket tartják meggyőzőbbnek. Hasonlóan folytatjuk, míg el nem fogynak a cédulák. A párharcok győztesei újabb fordulóban vesznek részt, míg ki nem alakul egy szűk körű virágcsoport. Ekkor feltehetjük a kérdést: Van-e értelme ennek a vetélkedésnek? Lehet-e egyáltalán legszebb és legkülönb virágot kikiáltani? – Hallgassuk meg a gyerekek véleményét és az érveiket is, de ne tegyünk igazságot. Helyette irányítsuk a figyelmüket a következő mesére:
Lázár Ervin Virágszemű című meséjében is vetélkednek, sőt veszekednek egymással a virágok. Vajon miért? Ki és hogyan tesz igazságot? Olvassuk fel a mesét (elérhető a címre kattintva), majd beszélgessünk:
Min veszett össze a hét virág? Mit állítottak magukról?
Miért gondolta mindegyik szebbnek vagy többnek magát a másiknál?
Hogyan torzította el őket a harag, a méreg?
Ki tett köztük igazságot? Hogyan?
Milyen ember az, aki úgy viselkedik, mint ezek a virágok?
Elgondolkodhatunk az alábbi igén is:
„Mert ki tesz téged különbbé? Mid van, amit nem kaptál? Ha pedig kaptad, miért dicsekszel, mintha nem kaptad volna?” (1Korinthus 4,7)
Melyiket ismerik a gyerekek a hét virág közül? (Valószínűleg az ibolyát és a búzavirágot fogják megnevezni.)
És a többi? Emlékeztek a neveikre?
Figyeljük meg a virágokat az alábbi weboldalakon. A megfigyeléshez készíthetünk tankocka-galériát vagy PowerPoint-bemutatót.
Kinek melyik virág tetszik a legjobban?
Emlékeztek-e, melyik virágot melyik nappal társította Mikkamakka?
Rakjátok sorrendbe a tankockán a virágokat a hét napjai szerint! (Ellenőrzés a pipajelre kattintva.)
A mesében szereplő virágok közül párban vagy kis csoportban választhatnak egyet-egyet a gyerekek, és utánanézhetnek növényhatározóban vagy az interneten a választott virágnak alaposabban is.
Virágbújócska (Verbális-nyelvi, természeti, vizuális-térbeli, testi-mozgásos)
Egy újabb mese következik, amiben a kék és a piros játszik fontos szerepet. Vajon hogyan? Milyen szerepe van Zelk Zoltán A pipacs és a búzavirág című meséjében a két színnek? Olvassuk fel a mesét a gyerekeknek (elérhető a címre kattintva), majd beszélgessünk:
Kik a mese főszereplői? Mit játszanak? Milyen szerepe van játékukban a színeknek?
Miért volt előnyösebb helyzetben a búzavirág a bújócskában?
Kik szerepelnek még a mesében? (búzakalászok, fürj, kislány) Nekik milyen szerepük van?
Miért könnyebb felismerni a pirosat, mint a kéket? Milyen színnek van még fontos szerepe a mesében? (Az érett búzakalász sárga, aranysárga, szalmasárga)
Ismerkedjünk a mese szereplőivel képeken keresztül is. Melyik virág, melyik szín a feltűnőbb?
Képek, nyitókép: 123RF
Ha van rá lehetőségünk, sétáljunk el egy közeli szabad rétre, virágos mezőre, ahol megfigyelhetjük az éppen nyíló mezei virágokat. Különböző színeket válogatva állítsunk össze egy szép kis virágcsokrot, amit magunkkal vihetünk, és a foglalkozás helyén vázába tehetjük.
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Vakáció/ Mit üzen a nyár menüpont alatt.
A vakon született férfi meggyógyítása
/Kategória: Napi áhítatJn 9,1–16
„Nem Istentől való ez az ember, mert nem tartja meg a szombatot” – ez az egyik legsúlyosabb mondat a Bibliában. Önmagát kárhoztatja, aki azt mondja Isten Fiáról, hogy nem az, aki. Ezen áll vagy bukik a keresztyénségünk, hogy kinek is tartjuk Jézus Krisztust? S ezért válik a nagy választóvonallá a szombat Jézus megítélésében. Lelkészként a legfájdalmasabb dolog látni azt, hogy valaki, aki hallott már Jézusról, igyekezett megismerni Őt, mégsem tartja Isten Fiának, vagy nem annak tartja, akinek Ő mondta magát.
Ezzel kapcsolatban az Ószövetség népének szemén lepel van, ami miatt nem látnak jól. Akkor a lepel neve a szombat volt. Még akkor, közöttük is meghasonlás támadt: többen mondták, hogy ha nem Istentől való, hogyan tudná megnyitni a vakok szemeit? Hiszen ez volt az egyik messiási jel: megnyitotta egy vak szemét. (Ezt válaszolja Keresztelő János kérdésére is Jézus: „a vakok látnak…” – Mt 11,5.)
Ezért fontos az is, hogy az „Emberfia ura a szombatnak”, vagyis a szombat kérdését is csak úgy láthatjuk jól, ha Jézust jól látjuk. Ha Őt nem látjuk jól, a többivel sem leszünk tisztában. De Jézus megnyithatja a mi szemünket is, hogy tisztán lássunk.
„Akkor kinyílnak a vakok szemei,
és megnyílnak a süketek fülei.
Szökellni fog a sánta, mint a szarvas,
és ujjong a néma nyelve.
Mert víz fakad a pusztaságban,
és patakok erednek a pusztában.” (Ézs 35,5–6)
© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024