Képforrás: 123RF
- Bibliai történet: Zsoltárok 36,8–10; 77,17–21; 104,10–13; 107, 23–30.33–37; Ezékiel 47,5; János 21,7; ApCsel 27
- Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, természeti, egzisztenciális, testi-mozgásos, vizuális-térbeli, kapcsolati
- Tevékenység: Bibliaismeret: a víz és Isten hatalma, példaszövegek a zsoltárokból; az úszni tudás nyomai a Bibliában, egy hajótörés története, szövegértés, kreatív szöveg- és képalkotás; kis olimpiatörténet: nyílt vízi úszás; vitorlásverseny papírhajókkal
„Vizes” zsoltárok (Verbális-nyelvi, természeti, egzisztenciális)
A víz az élet feltétele, ami különösen is megtapasztalható olyan vidéken, ahol szűkös a csapadék. Márpedig a bibliai tájakon, Palesztina területén is bőven volt olyan terület, ahova kevés víz jutott. Ilyen helyzetben a víz felértékelődött, és különösen megbecsülték, isteni erőt is tulajdonítottak neki. Pogány mitológiákban a vizek, különösen a tenger, gyakran önálló istenként jelentek meg. Az Ószövetség Isten hatalmát hangsúlyozta a vizek felett, lásd többek között az alábbi zsoltárrészleteket:
Mily drága a te szereteted, Istenem!
Szárnyad árnyékába menekülnek az emberek.
Dúslakodnak házad bőségében,
örömöt árasztasz rájuk, mint patakot.
Mert nálad van az élet forrása,
a te világosságod által látunk világosságot.
Zsoltárok 36,8–10
Te fakasztasz forrásokat a völgyekben,
hogy folydogáljanak a hegyek között.
Megitatnak minden mezei vadat,
a vadszamarak csillapíthatják szomjukat.
Fölöttük laknak az égi madarak,
sűrű lombok között énekelnek.
Megöntözöd onnan fentről a hegyeket,
alkotásaid gyümölcsével jól tartod a földet.
Zsoltárok 104,10–13
A folyókat pusztává tette,
a forrásokat sivataggá,
a gyümölcstermő földet szikessé
a rajta lakók gonoszsága miatt.
A pusztában bővizű tavat árasztott,
a szomjú földön forrásokat.
Éhezőket telepített oda,
akik várost alapítottak lakóhelyül.
Mezőket vetettek be, és szőlőket ültettek,
amelyek termést és gyümölcsöt hoztak.
Zsoltárok 107,33–37
Ám a forrás, a patak, a folyó vagy a tó vízszűkénél vagy vízbőségénél is félelmesebb hatalommal bír a tenger, az a hatalmas víztömeg, amit a vihar valóságos szörnyeteggé tud korbácsolni. Ezen a félelmes víztömegen különösen értékes Isten vezetése.
Láttak téged a vizek, ó, Isten,
láttak a vizek, és megremegtek,
a mély vizek is reszkettek.
A felhők ontották a vizet,
a magas fellegek mennydörögtek,
nyilaid pedig cikáztak.
Mennydörgésed hangzott a forgószélben,
villámok világították be a világot,
reszketett és rengett a föld.
Utad a tengeren át vezetett,
ösvényeid a nagy vizeken,
lépteid nyoma nem látszott.
Mint nyájat, úgy vezetted népedet
Mózes és Áron által.
Zsoltárok 77,17–21
Vannak, akik hajókon a tengerre szálltak,
munkájukat a nagy vizeken végezték.
Ezek látták az Úr tetteit,
csodáit a mélységes tengeren.
Szavára forgószél támadt,
fölemelték őket a hullámok.
Égig emelkedtek,
majd a mélybe zuhantak,
kétségbeestek a veszedelemben.
Imbolyogtak, tántorogtak,
mint a részegek,
bölcsességük egészen odalett.
De az Úrhoz kiáltottak nyomorúságukban,
és ő kiszabadította őket szorult helyzetükből.
Lecsendesítette a forgószelet,
elcsitultak a hullámok.
Örültek, amikor azok elsimultak,
és a kívánt kikötőbe vezette őket.
Zsoltárok 107,23–30
A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Vakáció/ Az olimpia lángja menüpont alatt.
Mindennapi kenyerünket…
/Kategória: Napi áhítatJn 6,48–51
A házasság közös áhítatokban szentelődik naponként. Közös asztal mellett növekszik családdá. Hogy házasságot ne törjünk, két ember szövetségi szeretetére kérjük Isten áldását imádságainkban.
A kenyér az élet jelképe. Naponta esszük, s mégsem unjuk meg soha. Valamikor a kenyérsütés hétvégi ünnep volt egy családban. Az édesanya szakavatottan készítette, és semmibe nézték azt az asszonyt, aki nem tudott kenyeret sütni. Az édesapa pedig megcsókolta a kenyeret, mielőtt megszegte, és soha sem engedtek volna leesni belőle, vagy kidobni sem.
Esztendőnként egyszer megünnepelhetjük a kenyeret. Oly sokszor rácsodálkoztam már, hogyan is jöhetett rá az ember a kenyér készítésére? S mindig arra jutottam, hogy nem mi találtuk ki, hanem kaptuk, mint sok más „tudást”, beépítve életünkbe.
Jézus a „mindennapi kenyeret” még alapimádságunkba is belefoglalta. Ott van a helye a szent dolgok között. Pontosan olyan fontos, mint a bűnbocsánat, sőt ebben az imádságban meg is előzi. Miért? Mert éhes embernek előbb testi kenyeret kell adni, azután lehet szó a lelki kenyérről. Korgó gyomorral nehéz a szellemi táplálékot befogadni.
Jézus magáról azt mondja, hogy Ő az „élet kenyere”. Ő az, aki betöltheti szükségeinket, aki megáldja házasságunkat, családjainkat, munkánkat, népünket.
Sokkal több az, amit Isten már ingyen jóvoltából megadott, mint amit egyáltalán kérni tudnánk.
Ravasz László
© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024
Felette nagy titok ez!
/Kategória: Napi áhítatEf 5,21–33
Hogyan készüljünk fel a házasságra? Úgy, hogy komolyan vesszük, mi a szerepünk benne.
Az asszonynak engedelmeskedni kell. Egy jó apa ebben az előkészítésben nagy áldás, mert meg tudja tanítani, amit már később egy férj nagyon nehezen – az engedelmességet. Nem véletlen, hogy azt mondja a zsoltár: „leányaink, mint a faragott oszlopok” (Zsolt 144,12) – ők a keményebb fajta. Ebben a példaképünk Sára lehet, akitől még azt is kívánhatta Ábrahám, hogy vonuljon be a fáraó háremébe. Ő engedelmeskedett férjének, s Isten megmentette őket!
A férjnek szeretnie kell feleségét. Nem kisebb minta áll előtte, mint Krisztus. Ahogyan Ő vállalt minden áldozatot, hogy megmutassa szeretetét, úgy kell egy férjnek is tennie. Jézus az életét is odaadta értünk. Ez a mérték. Ezt a feltétlen, elfogadó szeretetet a férfi édesanyjától is tanulhatta – csak arra kell vigyáznia, hogy ne édesanyja felé viszonozza, hanem adja tovább a feleségének! Az idézett zsoltárvers szerint ők a „palánták”, a gyengébbnek látszó fajta. A szerepeket mégsem szabad felcserélni!
Akkor készülünk hát jól a házasságra, ha a lányok megtanulnak engedelmeskedni, a fiúk pedig megtanulják szeretetüket kifejezni. A többi titok! Nagy titok.
„Ez a három dolog csodálatos előttem, sőt négy dolgot nem értek: a sasnak az útját az égen, a kígyó útját a kősziklán, a hajó útját a mély tengeren és a férfi útját a leánnyal.” (Péld 30,18–19)
© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024
Ne végy senkit feleségül!
/Kategória: Napi áhítatJer 16,1–4
Ahogyan Hóseás prófétát életének egy pontján komoly elvárás elé állította Isten, így Jeremiásnak is ez adatott. Neki azt mondta, hogy ne vegyen magának feleséget.
Ez a cselekvés, jobban mondva nem cselekvés is jelképes. Nem érdemes megnősülni, mert a nép ítéletre megy. Nincs jövendő. Minden és mindenki el fog pusztulni, halálra nem érdemes szülni.
Jeremiásnál nem az a kérdés, hogy van-e társa vagy nincsen. Ám van olyan történelmi helyzet, amikor a személyes élet teljesen háttérbe szorul, s a közösség miatt kényszerhelyzetbe kerül az egyén. Ha van is társa, magára marad. Jézus Krisztusnak és Pál apostolnak sem volt felesége, de ők is olyan különleges időkben éltek, s oly kitüntetett feladatuk volt – éjjel-nappal szolgáltak –, hogy csak egyedül tudták végigcsinálni. Pál is vall erről: 1Kor 7.
Az egyedülmaradás tehát – ha Istentől van –, elhivatás egy speciális szolgálatra. De ebben az egyedüllétben az illető ember teljes életet él – boldogságra lel benne!
Voltak már olyanok, akik azt gondolták, szolgálatuk egyszemélyes, s mégis kaptak benne társat. Senki se magányosságra készüljön, hanem amire Isten elhívta.
„Mindenki éljen úgy, ahogy az Úr adta neki.” (1Kor 7,17)
© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024
Egy parázna feleség
/Kategória: Napi áhítatHós 1,1–3
Egy prófétának sosem volt egyszerű a dolga. Az Úr szava beleszólt életükbe, s állandóan készen kellett lenniük az üzenetek továbbítására. Nem számított, hogy az emberek megértik, elfogadják-e őket, akár magányosan is hirdetni kellett a SZÓT.
Hóseásnak például feleségül kellett vennie egy parázna asszonyt. Amellett, hogy – ki hitte el neki, hogy ez Isten parancsa –, neki magának is elég nehéz döntés lehetett. Mégis megtette.
Cselekedete Isten üzenete népének: paráznává lett Izráel (azaz más isteneknek áldoztak, s hűtlenek lettek a parancsolatokhoz = megszegték az Isten által adott szeretet-szövetséget), Isten mégis szereti, s hajlandó visszafogadni őket.
Az egész Ószövetségben sok esetben olvassuk, hogy a választott nép paráznává lett, azaz nem élt Isten akarata szerint. Isten fenyegette őket átokkal, büntetéssel, megítélte őket más népek alatti sínylődéssel, de semmi sem változott. Ezért most hajlandó utána járni és a szívére beszélni népének, s ha megvallják bűneiket, megbocsátani is, sőt egészen újat kezdeni. Ennek jelképe a próféta különös cselekedete.
Mert Isten hűséges népe hűtlensége ellenére. Vár még, hátha hűsége megragadja szívünk, s megbánjuk hűtlenségeinket!
„Vessetek magatoknak igazságot, akkor hűséget arathattok! Szántsatok föl új szántóföldet, mert ideje, hogy keressétek az Urat!” (Hós 10,12)
© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024
Elpecsételve
/Kategória: Napi áhítatÉnekek 8,6–7
Izráelben az eljegyzés már oly mértékű együvé tartozást jelentett, hogy nem volt szabad másra még ránézni sem. A jegyajándékot viselte a leány, s ez annyit jelentett, hogy „foglalt”. Elkötelezett volt annak, akinek odaígérték.
A pecsét a hitelesítés jele. A házassági pecsét is. Vállalom mindenki előtt, hogy hozzá tartozom. Viselem ennek jelét az ujjamon, s nyilvánosan mindenki előtt is kimondom, hogy szeretem. Jelentéktelennek tűnik mindez, de egyáltalán nem az. Aki nem vállalja ezeket, olyan, mintha egy háznak állnának a falai, de nem tettek volna rá tetőt. Védtelen, falai kidönthetők.
Egy párkapcsolat „háza” tető nélkül is lehet kellemes, amíg süt a nap – bár akkor sem ad árnyékot –, de nagyon nehéz lesz elviselni, ha esik az eső, s hosszú távon semmi biztonságot nem nyújt. Pedig mindenki biztonságra vágyik, s csak abban tudja teljesen adni önmagát.
Ezért nem lehet házasságkötés előtt „kipróbálni” sem úgymond a házasságot, arra csak felkészülni lehet. Ahogy az ejtőernyőzést sem lehet kipróbálni a második emeletről. Előtte el lehet mondani minden szükségeset, végig lehet nézni másokat, hogyan ugranak ki, de kipróbálni csak élesben lehet. Ennek van némi kockázata, de csak akkor kell ugrani, ha az ember már biztonságosan előkészített mindent!
Hajóra szállsz, imádkozzál, háborúba mégy, kétszer imádkozzál, házasodni készülsz, háromszor imádkozzál!
Régi közmondás
© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024
A mandragórák illatoznak
/Kategória: Napi áhítatÉnekek 7,7–14
Az ember élete szüntelen keresés. Keresi önmagát, helyét, társát, sikereit, egy jobb társaságot, megfelelő iskolát…
S vannak „rátalálás” élményei. Ezek teljesen váratlanul jönnek akkor is, ha valaki folyton kereste a találkozást. Egyszer csak, ha itt az idő, megjelenik, feltűnik, kinyílik, érthetővé válik, s az ember csak csodálkozik. De hiszen ez az enyém! Nem azért, mert megtaláltam, hanem pont fordítva – azért találhattam meg, mert már akkor az enyém volt, amikor még nem is tudtam róla.
A mandragóra illatozása azt jelenti: eljött az idő. Ez a növény a szerelem jelképe, ezért kinyílása a szerelem kibontakozásának hírnöke.
Minden szerelemben, de minden más emberi kapcsolatban is van egy folyamat, melyet mindkét ember befolyásol. Így a kapcsolat vagy elhal, vagy kiteljesedik. A szerelemben ez elég összetett dolog, mert szinte mindenben össze kell nőni egy párnak: lelkileg – barátságban, szellemileg – érdeklődésben, társadalmilag – szokásokban, testileg – szexualitásban.
Nem véletlenül szokták a testi szerelmet „édesnek” mondani, mert valóban olyan, mint a desszert. Akkor jó, ha előtte volt rendes ebéd, azaz a két ember mindenféle vonatkozásban összeszokott már, s ennek koronája lehet a testi kívánságok beteljesülése.
Ki kell várni, míg odaadhatom. Addigra sokféle gyümölcsöm lesz: friss is, aszalt is. De mindet neki akarom adni. „Szerelmesem, neked tartogattam!” (Énekek 7,14)
Szeretlek, mint anyját a gyermek,
mint mélyüket a hallgatag vermek,
szeretlek, mint a fényt a termek,
mint lángot a lélek, test a nyugalmat!
Szeretlek, mint élni szeretnek
halandók, amíg meg nem halnak.
József Attila
© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024
5-2. Nyílt vízen
/Kategória: Az olimpia lángja, VakációKépforrás: 123RF
„Vizes” zsoltárok (Verbális-nyelvi, természeti, egzisztenciális)
A víz az élet feltétele, ami különösen is megtapasztalható olyan vidéken, ahol szűkös a csapadék. Márpedig a bibliai tájakon, Palesztina területén is bőven volt olyan terület, ahova kevés víz jutott. Ilyen helyzetben a víz felértékelődött, és különösen megbecsülték, isteni erőt is tulajdonítottak neki. Pogány mitológiákban a vizek, különösen a tenger, gyakran önálló istenként jelentek meg. Az Ószövetség Isten hatalmát hangsúlyozta a vizek felett, lásd többek között az alábbi zsoltárrészleteket:
Mily drága a te szereteted, Istenem!
Szárnyad árnyékába menekülnek az emberek.
Dúslakodnak házad bőségében,
örömöt árasztasz rájuk, mint patakot.
Mert nálad van az élet forrása,
a te világosságod által látunk világosságot.
Zsoltárok 36,8–10
Te fakasztasz forrásokat a völgyekben,
hogy folydogáljanak a hegyek között.
Megitatnak minden mezei vadat,
a vadszamarak csillapíthatják szomjukat.
Fölöttük laknak az égi madarak,
sűrű lombok között énekelnek.
Megöntözöd onnan fentről a hegyeket,
alkotásaid gyümölcsével jól tartod a földet.
Zsoltárok 104,10–13
A folyókat pusztává tette,
a forrásokat sivataggá,
a gyümölcstermő földet szikessé
a rajta lakók gonoszsága miatt.
A pusztában bővizű tavat árasztott,
a szomjú földön forrásokat.
Éhezőket telepített oda,
akik várost alapítottak lakóhelyül.
Mezőket vetettek be, és szőlőket ültettek,
amelyek termést és gyümölcsöt hoztak.
Zsoltárok 107,33–37
Ám a forrás, a patak, a folyó vagy a tó vízszűkénél vagy vízbőségénél is félelmesebb hatalommal bír a tenger, az a hatalmas víztömeg, amit a vihar valóságos szörnyeteggé tud korbácsolni. Ezen a félelmes víztömegen különösen értékes Isten vezetése.
Láttak téged a vizek, ó, Isten,
láttak a vizek, és megremegtek,
a mély vizek is reszkettek.
A felhők ontották a vizet,
a magas fellegek mennydörögtek,
nyilaid pedig cikáztak.
Mennydörgésed hangzott a forgószélben,
villámok világították be a világot,
reszketett és rengett a föld.
Utad a tengeren át vezetett,
ösvényeid a nagy vizeken,
lépteid nyoma nem látszott.
Mint nyájat, úgy vezetted népedet
Mózes és Áron által.
Zsoltárok 77,17–21
Vannak, akik hajókon a tengerre szálltak,
munkájukat a nagy vizeken végezték.
Ezek látták az Úr tetteit,
csodáit a mélységes tengeren.
Szavára forgószél támadt,
fölemelték őket a hullámok.
Égig emelkedtek,
majd a mélybe zuhantak,
kétségbeestek a veszedelemben.
Imbolyogtak, tántorogtak,
mint a részegek,
bölcsességük egészen odalett.
De az Úrhoz kiáltottak nyomorúságukban,
és ő kiszabadította őket szorult helyzetükből.
Lecsendesítette a forgószelet,
elcsitultak a hullámok.
Örültek, amikor azok elsimultak,
és a kívánt kikötőbe vezette őket.
Zsoltárok 107,23–30
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Vakáció/ Az olimpia lángja menüpont alatt.
Fogjátok meg a kölyökrókákat!
/Kategória: Napi áhítatÉnekek 2,7.15
Ahogyan a parancsolatok sem csupán bizonyos korosztálynak szólnak, úgy ez a könyv is elmondja tizenéveseknek és hatvanasoknak egyaránt a maga üzenetét. Minden ige mindenkinek szól, csak nyitott szívvel keressük üzenetét!
Mire kell vigyázni a házasság előtt? A lányoknak arra, hogy ne keltsék fel a szerelmet. Legalábbis amíg nincs itt az ideje. A fiúkat látásuk indítja el, tehát a lányoknak bájaik mutogatásával kell vigyázni. A fiúk a megmondhatói, hogy még egy bokavonal is mekkora kísértést jelenthet, hát még ha „minden ki van pakolva”. Sok mindentől meg lehetne menteni a fiúkat, ha a lányok (s az asszonyok is!) jobban vigyáznának.
A fiúknak arra, hogy a „kölyökrókákat” megfogják. A róka a szőlőben nagy károkozó. A kölyökrókákat a virágnedvek vonzzák, s így idő előtt tönkretehetik a termést. Itt szimbólumként utal ez a kép arra, hogy a fiúknak a maguk vágyaival kell vigyázni, mert azok kicsiny korban csak játékosak, de később nagy károkat okozhatnak. A lányok inkább az érintésre érzékenyek, ezért a fiúknak nagyon vigyázni kell, hogy kinek a kezét fogják meg, kit ölelgetnek, kivel játszanak. Mert a lányok azonnal „komolyan veszik” az érintést, s azt gondolják, hogy a fiúk azért léptek (Péld 20,24), mert itt az ideje.
Olyan dolgokat lehet így „idő előtt” elrontani, melyeket egyszer lehet csak odaadni.
„Bezárt kert az én húgom, menyasszonyom, bekerített forrás, lepecsételt kút.” (Énekek 4,12)
© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024
5-1. Kis vízi olimpia
/Kategória: Az olimpia lángja, VakációKépforrás: 123RF
„Vizes” nemzet (Logikai-matematikai, testi-mozgásos)
Véget értek a párizsi olimpiai játékok, ahol a magyar sportolók szép eredményeket értek el megint. Tizenkilenc érmet szereztek (6 arany, 7 ezüst, 6 bronz), amivel a résztvevő országok sorában a 14. helyezést érték el. Ennél is érdekesebb adat azonban, hogy az érmek közül 12 és 1/5 (öttusa úszás), tehát az érmek közel 2/3-a vizes sporthoz kapcsolódik.
Érdemes végignézni az érmeseinkről készült videót: Párizs 2024 – magyar érmesek
Hasonló volt az érmek aránya az előző olimpiákon is, de ha nem, az érmeknek legalább a fele „vizes” volt. Vajon miért?
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Vakáció/ Az olimpia lángja menüpont alatt.
Neved, mint a kiöntött olaj
/Kategória: Napi áhítatÉnekek 1,1–4
A „szerelem dicsérete” a Bibliában némelyeket lapozásra késztet, pedig ez is Isten igéje. S még azt sem mondhatjuk, hogy csupán átvitt értelemben, hogy csak Isten hatalmas szerelméről szól az ember felé. Mert ez ugyan igaz, de nem ebből a könyvből derül ki.
Ez a könyv a testi szerelem helyét mutatja meg. Olvasását elsősorban a házasságra készülő pároknak ajánlották, akik tanulgatni kezdték a szeretet-szerelem művészetét, hogyan kell egymást boldogítani. Mert azt tanulni kell – de csak azzal, akit egy életen át érdemes szeretni.
Oly nehéz igazán megismerni a másikat, hogy évtizedek kellenek, mire valóban megtanuljuk ŐT szeretni. Vannak, akik nem is vállalják ezt. Ők a vesztesek, akik elboldogulnak ugyan házasságukban, mint néhányan nyelvtanulás nélkül is az angolban, de sosem lesz abban részük, hogy egy angol regény szépségére rácsodálkozzanak. Élni lehet így is, csak nem erre kaptuk a szerelmet.
A szerelem megszületik az emberben, titkon. Ha dédelgetik, akkor növekedni kezd, mint a mag a földben. Erről szól a címnek kiválasztott sor is. Ha ez a folyamat megkezdődött, a másik nevének hallása megremegteti az embert. Kimondása olyan, mintha finom nárdusolaj illatát érezné valaki, mely betölti az egész szobát.
Vigyázzunk a dédelgetéssel, mert „idegen magokat” is visz a szél!
„Kérve kérlek titeket, Jeruzsálem leányai, a gazellákra és a mező szarvasaira: Ne keltsétek, ne ébresszétek föl a szerelmet, amíg nem akarja!” (Énekek 2,7)
© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024