12-6. Játékos árnyak

,
Életkorok:  óvodás, alsós, felsős, 
Képesség területek:  mozgásos játék, ének, zene, ritmus, természetismeret, nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, képalkotás, vizualitás, 
Szervezési formák:  óvodai foglalkozás, tábor, családi alkalmak, 
Tudomány területek:  természettudomány, művészetek, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  online szöveg, film, kézműves oldal, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 17,8; 91,1–2; 102,12; 144,4; Ézsaiás 4,6
  • Intelligenciatípus: Zenei-ritmikus, testi-mozgásos, kapcsolati, természeti, verbális-nyelvi, vizuális-térbeli, önismereti
  • Tevékenység: Árnyékfogó, verskérdés, Nap és árnyékok megfigyelése; testkép-árnyékrajzok; tárgy- és növény-árnyékrajzok; árnyékszínház: mozdulatkép-játék; árnyékkirakó: árnykép továbbépítése; árnyékba bújó, házas árnyékfogó

 

Az árnyék gyakran negatív jelentésű, pedig a tűző nyári napon kiderül, milyen jól jön az árnyék. Ilyenkor ember és állat árnyékos helyet keres. Keressünk mi is árnyékokat, de most nem azért, hogy hűsöljünk, hanem azért, hogy játékosan ismerkedjünk a testünkkel, a környezetünkkel, a fény és a tárgyak természetével. És mivel nyár van, szabadtéri játékokkal fedezhetjük fel az árnyékok világát.

 

Árnyékfogó (Zenei-ritmikus, testi-mozgásos, kapcsolati, természeti, verbális-nyelvi)

Kiolvassuk a fogót, pl. egy árnyékosított mondókával („hamm” helyett árnyékot mondunk):

 

Alma, alma, piros alma,         ti-ti│ti-ti│ti-ti│ti-ti
zöld levelű piros alma            ti-ti│ti-ti│ti-ti│ti-ti
ár-nyé-ka!                              tá│tá│tá

 

A fogó kergetni kezdi a társait, de most különös módon fogja meg: az üldözött játékos árnyékára kell rálépnie. Ha sikerült, hangosan kiáltja: „Megvagy, Robi!” (vagy más valaki). Ettől kezdve ő lesz a fogó. Közben a pedagógus mint játékvezető ellenőrzi, hogy az árnyékra lépés tényleg megtörtént-e.

 

A játékot napos időben, bármelyik napszakban játszhatjuk. Érdemes is kipróbálni különböző napszakokban, mert érdekes tapasztalatokat szerezhetünk. Kora reggel és késő délután hosszabbak az árnyékok, ezért a fogónak könnyebb a dolga. Délben viszont rövidek az árnyékok, szinte el is tűnnek, így a fogónak nehezebb a dolga.

Miért van ez? Figyeljük meg a Napot: Délben áll a legmagasabban az égen, a sugarai függőlegesen érik a tárgyakat, alakokat. Reggel és késő délután alacsonyabban jár a Nap, ilyenkor a sugarak ferdén érik az alakokat, ezért megnyúlnak az árnyak.

Tarbay Ede verset is írt erről Hova bújt az árnyék? címmel. Olvassuk fel kezdő sorait a gyerekeknek:

 

János, Panna bandukol a réten,
tanakodnak, hova bújt az árnyék délben?

 

Tanakodjunk mi is, hallgassuk meg a gyerekek válaszait a kérdésre. Majd olvassuk fel nekik a vers folytatását is (elérhető a címre kattintva).

Kapunk-e választ a kérdésre? Vajon hová bújt a válasz? Honnan bújik elő? – Amíg mennek, telik az idő, lassan délután lesz, a Nap alacsonyabbra száll, sugarai már ferdén érik a földet, és előbújnak (megnyúlnak) az árnyak.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.

0 hozzászólás

Hagyjon egy választ!

Szeretne csatlakozni a beszélgetéshez?
Nyugodtan járulj hozzá az alábbiakban!

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .