48. Az utolsó éjszaka Egyiptomban; Páska

Üzenet – Téma:

* Hogyan zajlik, és mit jelent a páskaünnep?
* A páskabárány Jézus Krisztus áldozatának előképe. Mit jelent ez számodra?

Előzmények:

Kilenc csapás érte már Egyiptom földjét, s a tizedik is bejelentetett. A fáraó viszont egyre jobban megkeményedett.

Mit jelent a páska*?

A zsidó páskaünnep* középpontjában áll a páskabárány (páska). Egy hibátlan egyéves hím bárány vagy kecske adta életét azért, hogy a család legidősebb fiúgyermekét megmentse a haláltól. Így a páskabárány előképe a nagy Báránynak, az Úr Jézus Krisztusnak, aki később életét adta, hogy aki hisz benne, megmentse attól a haláltól, mely a bűn büntetése. Ez nem jelenti, hogy a hívők nem fognak meghalni, de haláluk átmenet lesz a Krisztussal való örök életre.

A zsidók évente megünnepelték a páskát, így megemlékeztek az egyiptomi szabadulásról, amikor az elsőszülött fiú – hála a báránynak – életben maradhatott. Így ünnepli Jézus Krisztus gyülekezete rendszeresen az úrvacsorát, emlékezve az ördög és a bűn hatalmából való szabadulásra, hálaadással köszönve az Üdvözítő, az Úr Jézus Krisztus halálát.

Történet:

A fáraó, Egyiptom királya megkeményedett elhatározásában, hogy nem engedi szabadon az izráelitákat. Ám az Úr már készítette népe szabadítását.

Először is a páska szereztetésére és ünneplésére figyeljünk, mely az ószövetségi húsvét.

1. Az Abib hónap – az a hónap, amelyben a csapások befejeződtek, s később Nissannak neveztek – lett a zsidó időszámítás első hónapja.
2. Abib hónap 10. napján minden családfőnek vennie kellett egy bárányt. Ha egy család túl kicsi volt, két család összefoghatott attól függően, „ki mennyit tud megenni a bárányból”. A bárány egyéves, hibátlan juh vagy kecskebak volt (ez előremutat Krisztusra, a szeplőtlen, ártatlan Isten bárányára). A hónap 14. napjáig tartották maguknál, akkor kellett levágni.
3. A páskabárány vérét fel kellett fogni egy edényben. Majd a ház mindkét ajtófélfáját és a szemöldökfát meg kellett kenni vérrel, amihez egy köteg izsópra* volt szükség. Ezután senki sem hagyhatta el a házat másnap reggelig, mert csak a házban védte őket az ajtófélfára kent vér.
4. A bárányt nem volt szabad nyersen vagy megfőzve megenni, hanem egészben kellett tűzön megsütni, és Abib 14-ének éjszakáján megenni kovásztalan kenyérrel és keserű füvekből készült szósszal. Nem volt szabad hagyni belőle másnapra. A maradékot el kellett égetni.
5. A páskát állva fogyasztották, útra készen: derekukat felövezve (vagyis a felsőruhát övvel körülkötve), saruval a lábon, és bottal a kézben. Gyorsan kellett enniük, mert a szabadulás, a kivonulás küszöbön állt.
6. A következő hét napon át csak kovásztalan kenyeret ehettek. A kovászt (ami a liszthez keverve élesztőként dolgozik) el kellett távolítani a házból, még az első napon. Halálbüntetés terhe alatt senki sem ehetett kovászosat – akár az ország szülötte, akár jövevény – Abib 14. estéjétől 21-ig. Akik útnak indulnak, nincs idejük megvárni, amíg megkel a kenyértészta.
7. A páskát és a kovásztalan kenyér fogyasztását ezután minden évben, mindenhol be kell tartani.
8. Az apáknak válaszolniuk kell gyerekeik kérdésére, amit ők minden alkalommal feltesznek: „Mit jelent ez a szertartás?” A válasz így hangzik: „Az ÚR páskaáldozata ez, mert kihagyta Izráel fiainak a házait Egyiptomban, amikor megverte Egyiptomot, de a mi házainkat megkímélte.”

Mózes tolmácsolta Isten rendelkezéseit Izráel véneinek. A nép leborult az Úr előtt, és megtett mindent, amit parancsolt nekik.
Megjegyzés: A rendelkezést legalább négy nappal Abib 14 előtt ki kellett adni, hogy a nép időben kiválaszthassa és elkülöníthesse a bárányt.

Igei utalások:

Ézs 53,7: „Mint a bárány, ha vágóhídra viszik…”
Jn 1,29 és 36: „Íme, az Isten Báránya!”
1Pét 1,19: „…hanem drága véren, a hibátlan és szeplőtelen Báránynak, Krisztusnak a vérén.”
Jel 5,6: „…ott áll a Bárány: olyan volt, mint akit megöltek…”
Jel 5,12: „Méltó a megöletett Bárány, hogy övé legyen az erő és a gazdagság, a bölcsesség és a hatalom, a tisztesség, a dicsőség és az áldás!”
Jel 7,14: „…megmosták ruhájukat, és megfehérítették a Bárány vérében.”
Mt 26,18: „…nálad tartom meg a húsvéti vacsorát…”
1Kor 5,7: „…a mi húsvéti bárányunk, a Krisztus, már megáldoztatott.”

Jegyzetek:

Páska – „Átvonulás”. Az Úr elment azok mellett a házak mellett, ahol a levágott bárány vére az ajtófélfákra volt kenve (13. v.). A páskabárányt négy nappal a páskaünnep előtt választották ki. Ezalatt állandóan szemük előtt volt: ez az állat fog elsőszülött fiuk helyett meghalni!

Páskaünnep (Ószövetség) – Röviden: „Páska”. A zsidók három nagy ünnepe közül az első. Abib hónap 14-én (később Nissan) kezdődött, s ez volt az év első hónapja (2. v.).
Első alkalommal a páska vérét az ajtófélfára kellett kenni (7. v.), később az oltárra öntötték. A páska áldozat volt (27. v.), majd közös étkezés Istennel és egymással. Később lett az egyiptomi szabadulás emlékünnepévé. Ugyanakkor ünnepelték az aratás kezdetét. Az első zsengéből vittek egy kévét a szentélybe vagy templomba.
Kovásztalan kenyerek ünnepének is hívták (2Móz 23,15kk); a halálbüntetés terhe mellett kellett minden kovászt eltávolítani a házakból. Kovásztalan kenyeret (kovásztalan süteményt, zsidóul maceszt) ettek.
A páska nyolc napig tartott. Az első és a hetedik nap volt a legnagyobb ünnep. Erre adományt gyűjtöttek, istentiszteleti célra.
Újszövetségi időben a páska a keresztyének húsvétjává változott, Jézus Krisztus feltámadásának emlékünnepévé. A Níceai zsinat (325) után ünnepelték a tavaszi napéjegyenlőséget (márc. 21.) követő első holdtölte utáni vasárnapon.

Izsóp – Kb. 60 cm magas, ágas-bogas növény. Falak kövei közül is nőtt, tehát kéznél volt. Izsóppal behinteni vagy megtisztítani: 4Móz 19; Zsolt 51,9. Izsóp szerepel a Jn 19,29-ben is: izsópra tűztek szivacsot, s úgy adtak inni ecetet Jézusnak a kereszten. (Lásd még a Zsid 9,19-et is!)

Énekek:

Református énekeskönyv: 105:1–3; 111; 167:1–2; 183; 184; 335; 337:1; 459:1
Jertek, énekeljünk: 131; 132; 141; 153; 196; 198
Harangszó: 47; 51:1–2; 53:5–8
Dicsérjétek az Urat!: 17; 38; 40; 50:3–7; 69; 131; 152
Erőm és énekem az Úr: 30; 36; 50; 59; 73:1; 84:1; 95

Megjegyzések:

Elbeszélés – Az első páska elrendelését, és a tennivalók felsorolását nem könnyű gyermekszerűen elbeszélni. Próbáljuk meg úgy, hogy egy családba helyezzük az eseményeket! Mi dolga volt az apának, mi az anyának? Miért kellett így történnie ezeknek az eseményeknek: a bárány kiválasztása – levágása – a vér felfogása és ajtófélfára kenése – a kovász kidobása – a bárány megsütése – kovásztalan kenyér sütése – étkezés.

Páskabárány: az Úr Jézus – Különösen a nagyobb gyerekeknél hangsúlyozni kell a megváltást, mely Jézus Krisztus, Isten páskabáránya által lehetséges: az Atya vette a Bárányt, s adta meghalni a népéért. Így került Jézus vére – átvitt értelemben – a szívünk ajtófélfájára. Akik nem fogadták el áldozatát, örökre elvesznek.

Vázlat – Vázlatot nem adunk, mert maguk a gyerekek készítenek vázlatot (A páskaszertartás szabályai).

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki) / Történelem

• Mindennapi és ünnepi étkezési szokások. (*)
• A zsidó páska és a keresztyén húsvét ünnepének összehasonlítása. A húsvéthoz kapcsolódó szokásaink, és azok eredete. (** ***)
• A zsidó vallás alapjai: a páska eredete, jelentése, a páskavacsora, széder-est rendje. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

• Az első páskaünnep elbeszélése írásban egy gyermek résztvevő szemszögéből (** ***). Ugyanez egy mai zsidó család páskavacsorájáról (***).
• Egy régi vagy mai páskavacsora szertartásának eljátszása. (***)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika / Háztartástan (Technika)

• Lepényformák készítése sólisztgyurmából. Egyszerű tűzhely modellje kövekből. Edények, kézimalom formázása gyurmából vagy agyagból. (*)
• Illusztrációk egy páskavacsora elbeszéléséhez. (**)
• Kovásztalan kenyér készítése és elfogyasztása. (** ***)

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

365/048. Az utolsó éjszaka Egyiptomban; Páska – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 320.36 KB

A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!