24. Izsák megáldja Jákóbot

Üzenet – Téma:

* Aki ellene áll Isten akaratának, vétkezik.
* Tetteinknek következménye van.

Előzmények:

Izsáknak és Rebekának két fia született: Ézsau és Jákób. Már évek óta Kánaán déli részén, Beérsebában laktak. Izsáknak nagy vagyona volt, de Rebekával együtt sokat szomorkodtak, mert Ézsau kánaáni lányokat vett feleségül.

Történet:

Izsák megöregedett, némelyek számítása szerint százharminchét éves volt már. Vak.

Egy napon magához hívta idősebbik fiát, Ézsaut, a vadászt: „Lásd, én megöregedtem, nem tudom halálom napját. Most hát fogd a fegyvereidet, tegzedet és íjadat, menj ki a mezőre, és lőj nekem valami vadat! Azután készíts nekem jó falatokat, ahogyan én szeretem, és hozd be nekem, hogy egyem, és megáldjalak, mielőtt meghalok!” Izsák ezzel engedetlenné* vált Isten ígéretével szemben, aki azt mondta, hogy a nagyobbik (Ézsau) szolgál a kisebbiknek (Jákóbnak).

Izsák felesége megtudta ezt az Ézsau számára oly nagyon nagy jelentőségű ígéretet. Kihallgatta a beszélgetést. A sátrak nem hangszigeteltek…

Ézsau a mezőre indult, hogy vadat lőjön.

Rebeka már készen állt a tervével. Nem Ézsaunak, hanem kedvencének, Jákóbnak kell megkapnia az elsőszülöttségi áldást. Rebeka csalárd* terve egyáltalán nem a hitéről tanúskodik!

Szólította Jákóbot. Jákób mindig a sátrakban vagy azok közelében tartózkodott. Elmondta neki, mit beszélt az apja Ézsauval. Tudta, hogy ez az áldás a különleges elsőszülöttségi áldás. Izsák ugyanis azt mondta, hogy „az ÚR színe előtt”* fogja Ézsaut megáldani! (7.v)

„Most azért fiam, hallgass a szavamra, amit én parancsolok neked. Menj el a nyájhoz, és hozz onnan két kecskegidát a javából, hadd készítsek abból apádnak jó falatokat, ahogyan ő szereti. Azután vidd be apádnak, hogy egyék, és téged áldjon meg, mielőtt meghal!” Jákób éppen olyan ravasz volt, mint az édesanyja. „Igen, de Ézsau bátyám szőrös ember, én pedig simabőrű vagyok. Hátha megtapogat az apám, és akkor azt hiszi, hogy csúfot űzök belőle, és így átkot szerzek magamnak, nem áldást.”

Az anya meg volt győződve, hogy mindent meg kell tennie azért, hogy az az ígéret, amit Isten az ikrek születése előtt tett, beteljesedjék. Azt mondta tehát: „Engem sújtson az az átok, fiam, te csak hallgass a szavamra, menj, és hozd, amit mondtam!”

Jákób nemsokára jött is a két levágott gidával. Rebeka tudta, milyen módon szokta Ézsau a pecsenyét elkészíteni, és vigyázott arra, hogy Izsák semmit se vegyen észre az ételen.

A vakok szagló- és tapintóérzéke nagyon éles. Rebeka erre is gondolt: hozta Ézsau legszebb ruháját, és felöltöztette abba Jákóbot. Most Ézsau illatát lehetett érezni! Jákób sima kezét és nyakát beborította a gidák bőrével, hogy Ézsauhoz hasonlítson, amikor édesapjához megy. Izsák kétségtelenül meg akar majd bizonyosodni, vajon valóban Ézsau jött-e be hozzá. Nem szívesen áldana meg mást!

Így beöltöztetve ment Jákób a pecsenyéstállal és a kenyérrel édesapja sátrába. Mesteri módon vitte véghez a csalást*.

„Apám!”
„Itt vagyok. Ki vagy te, fiam?”
„Én vagyok Ézsau, az elsőszülötted. Úgy cselekedtem, ahogyan mondtad nekem. Kelj hát fel, ülj fel, és egyél a vadpecsenyéből, azután áldj meg engem!”
„Hogy találtál vadat ilyen hamar, fiam?”
„Mert Istened, az ÚR elém hozta.”
„Gyere közelebb, hadd tapogassalak meg, fiam, hogy csakugyan te vagy-e az én Ézsau fiam, vagy sem?”

Jákób közelebb ment apjához. Izsák megtapogatta, és azt mondta: „A hang Jákób hangja, de a kéz Ézsau keze.”

Izsák még egyszer megkérdezte: „Te vagy az, fiam, Ézsau?”
„Én vagyok.”

Izsák csalódottnak látszott.

„Hozd ide, hadd egyem a fiam vadpecsenyéjéből, hogy utána megáldjalak téged.”

Jákób megtette, amit édesapja kért, és még bort is vitt neki, hogy igyék.

„Gyere közelebb, és csókolj meg fiam!”

Izsák megérezte ruhájának az illatát, és megáldotta őt:*

„Lám, fiam illata olyan, mint a mező illata, amelyet megáldott az ÚR. Adjon neked az Isten égi harmatot, zsíros földet, sok gabonát és mustot*. Népek szolgáljanak neked, nemzetek boruljanak le előtted! Légy parancsolója testvéreidnek, boruljanak le előtted anyádnak fiai!
Átkozott lesz, aki átkoz, áldott, aki téged áld!”

Éppen csak befejezte Izsák az áldást, és Jákób kijött édesapja sátrából, amikor megérkezett Ézsau a vadászatból. Ő is elkészítette az ételt, és bevitte édesapjának.

„Kelj föl, apám, egyél a fiad vadpecsenyéjéből, és azután áldj meg engem!”
„Ki vagy te?”
„Én vagyok az elsőszülött fiad, Ézsau.”

Izsák rettenetesen megijedt.

„Ki volt akkor az, aki vadat lőtt, behozta nekem, meg is ettem mind, még mielőtt megjöttél? Én őt megáldottam, és áldott is lesz!”

Ézsau hangosan felkiáltott.

„Áldj meg engem is, apám!”
„Öcséd jött be alattomban, és ő vette el a te áldásodat.”
„Méltán nevezték el Jákóbnak, hiszen már másodszor csalt meg engem! Elvette az elsőszülöttségi jogomat, most pedig elvette az áldásomat is. Nekem nem tartottál meg valami áldást?” – kesergett Ézsau.
„Már a parancsolóddá tettem őt, és szolgájává tettem minden testvérét*. Gabonával és musttal is őt láttam el. Mit tehetek most már érted, fiam?”
„Csak az az egy áldásod volt neked, apám? Áldj meg engem is, apám!” Bánatában Ézsau hangosan sírt*. Arra gondolt, hogy a csalás miatt nem számíthat Istenre és ígéreteire, s úgy vélte, nem élhet Isten áldása nélkül. Édesapja mellett gazdagságban nőtt fel, és semmi kedve szegénységben élni ezután.
Ekkor Ézsau mégis csak kapott áldást*: „Nem zsíros földön lesz a lakóhelyed, nem hull rád égi harmat. Fegyvered éltet, öcsédet szolgálod. De ha nekifeszülsz, letöröd igáját nyakadról!”

Ézsau meggyűlölte Jakóbot a kicsalt áldás miatt. Azt mondta magában: „Közelednek már a napok, amikor majd apámat gyászoljuk. Akkor meggyilkolom az öcsémet, Jákóbot!” Ézsau tehát gonosz tervet szőtt, mivel nem akarta elfogadni, hogy Jákób lesz a nagyobb.

Rebeka megtudta, mit tervez Ézsau Jákób ellen. Magához hívta Jákóbot, és ezt mondta neki: „Bátyád, Ézsau bosszút akar állni rajtad, meg akar gyilkolni. Azért, fiam, hallgass a szavamra: indulj, menekülj bátyámhoz, Lábánhoz Háránba! Lakj nála egy ideig, amíg bátyád haragja elmúlik. Ha majd… elfelejti, hogy mit követtél el ellene, akkor üzenetet küldök, és hazahozatlak onnan. Miért vesztenélek el mindkettőtöket egy napon?” Rebeka tudta, hogy mind Ézsaut, mind Jákóbot el fogja veszíteni, ha Ézsau megöli Jákóbot. Ézsaunak akkor, akár csak Kainnak, menekülnie kellene.

Rebeka Izsákkal is beszélt; Jákób elmenetelének igazi okát azonban elhallgatta. Azt mondta, hogy sok szomorúsága van a „hettita leányok”, Ézsau pogány feleségei miatt. Nem akarta, hogy Jákób is hettita feleséget válasszon. „Mit ér akkor az életem?”

Így menekült el Jákób Beérsebából.

Izsák ezután még 43 évig élt! Amikor Jákób visszatért, Izsák még élt, Rebeka azonban már meghalt.

Jegyzetek:

Izsák engedetlensége – Jellemző, hogy Izsák falánkságával kapcsolja össze azt a tervét, hogy Ézsaut megáldja. Egész biztosan tudott arról, amit Isten Rebekának ígért: „a nagyobbik szolgál a kisebbnek” (lásd 1Móz 25,23; 23.lecke). Titokban akarta Ézsaut megáldani, s ez arról tanúskodik, hogy nem volt minden rendben a családban. Azt is látjuk, hogy Izsák titkolózásával Istent akarja megelőzni. A hívő Izsákot emberi megfontolások juttatták erre az engedetlenségre.

Rebeka csalárd terve – Rebeka elhallgattatta lelkiismeretét, hogy „segítsen” Istennek. „A cél szentesíti az eszközt” elv alapján, hitetlenségből cselekedett így.

Az Úr színe előtt – Ez azt jelenti, hogy Izsák Ézsaut Isten nevében akarja megáldani; Ő is ott lesz akkor, és szentesíti ezt az áldást.

Jákób csalása – Jákób éppen olyan „dörzsölt” volt, mint az anyja. Teljes mértékben felelős volt azért, amit apja sátrában tett. Ahogy megvásárolta Ézsau elsőszülöttségi jogát (lásd 1Móz 25,29–34; 23. lecke), úgy akart most is segíteni Istennek.

Jákób áldása – 1. anyagi áldás: jólét; 2. elsőszülöttségi áldás: uralkodás testvérei (testvére és annak utódai) fölött; átok és áldáskívánás: ellenségei átkozottak lesznek, barátai áldottak.

Must – Ki nem forrott szőlőlé; azt is „bor”-nak nevezték.

Testvérek – Családtagok, itt Ézsau és utódai.

A síró Ézsau – Ézsau biztosan nem azért sírt, mivel nem kapta meg az isteni áldást, melyet Izsák, mint pap adott (a lévita papság intézménye előtt a legidősebb fiú volt a pap), hanem az áldás anyagi előnye miatt. Túl későn jött rá, hogy ostobán cselekedett, amikor hátat fordított Istennek, és eladta elsőszülöttségi jogát.

Ézsau áldása – 1. anyagi: jólét helyett szűkös lét, Jákób áldásának ellentéteként; 2. „politikai”: fegyvere áldott lesz ugyan, de öccsét fogja szolgálni; a jövő: egyszer letöri majd öccse igáját a nyakáról.

Énekek:

Református énekeskönyv: 32:1; 65:7–9; 217; 272:1–2; 467:3
Jertek, énekeljünk: 101:1–2; 197; 229
Harangszó: 39; 43
Dicsérjétek az Urat!: 27:1; 55:1; 93; 157
Erőm és énekem az Úr: 4; 17; 23; 52; 56:1.3

Megjegyzések:

Csalás – Ez a történet különböző módon mutat rá egy nem őszinte eljárásmód következ­ményeire: 1. Izsák titokban cselekszik, és így pont azt áldja meg, akit nem akart; 2. Ézsau elfogadja Izsák titkos tervét, annak ellenére, hogy esküvel adta el Jákóbnak az elsőszülöttségi jogát; 3. Rebeka nem figyelmezteti Izsákot Isten ígéretére, hanem csaláshoz folyamodik, melybe Jákóbot is belerántja; 4. Jákób közreműködik apja és testvére becsapásában; magára vonja Ézsau haragját, amiért menekülnie kell.

Isten terve – Isten terve az volt, hogy Jákób kapja az elsőszülöttségi áldást. Rebeka és Jákób eljárása miatt azonban ez nem jól történt meg. Mégis Isten ilyen módon is végre tudja hajtani elhatározását. Hasonlóság: Júdás elárulta Mesterét, Isten tervének megfelelően, de az árulás bűne őt terheli.

A Messiás eljövetelének ígérete – Izsák áldásában ez az ígéret nincs benne kifejezetten. De megtaláljuk ezekben a szavakban: „Népek szolgáljanak neked, nemzetek boruljanak le előtted!” Gondoljunk Nebukadneccar álmára (Dán 2,31–45; l85. lecke: a hegyről lezuhanó kő megsemmisíti a szobrot)!

Hogyan vélekedett Jákób Isten ígéretéről? – Jákób és édesanyja, Rebeka helyesebben vélekedtek Isten ígéretéről, mint Ézsau és Izsák. Feltétlenül hitték, hogy ennek az ígéretnek be kell teljesednie. Azt viszont nem fogadták el hittel, hogy az Úr maga fogja ezt az ígéretet beteljesíteni, a maga módján. Türelmetlenek voltak, és azért cselekedtek így. Jobban bíztak a maguk ravaszságában, mint Istenben.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Testvérek a családban. A testvérek hasonlósága és különbsége. Ikertestvérek. (*)
• A testvérek közötti viszony: versengés, veszekedés, egymás becsapása, testvérgyűlölet és következményei. A testvérszeretet útja. (* ** ***)
• A szülő és gyermek közötti viszony: kivételezés, csalás, hazugság és következményei. Az őszinte, nyílt kapcsolat szüksége. (* ** ***)
• Tetteink indítékai és következményei. A helyes, erkölcsös cselekvés. Élethelyzetek elemzése, életjátékok. (** ***)

Magyar nyelv és irodalom

• Beszélgetés Varga Katalin: A füllentő kakas c. meséje alapján. (*)
• Egy magyar közmondás bibliai eredete. Konkrét és átvitt jelentésének értelmezése. (**)
• Az áldás motívuma egy bibliai történetben, a néphagyományban, Kölcsey Ferenc: Himnusz c. költeményében. Mit jelent az áldás? (** ***)
• Beszélgetés Móra Ferenc: A másik csaló c. elbeszélése alapján. (** ***)

Dráma

• Bibliai történet feldolgozása: szerepjáték jelenetenként, a párbeszéd felhasználásával és kiegészítésével. A szereplők szándékának érzékeltetése. A történet átalakítása a szereplők viselkedésének „kijavításával”. (***)

Természetismeret (Környezetismeret)

• Mire valók az érzékszerveink? Tájékozódás a segítségükkel. Mit jelent a látás hiánya? (*)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

• Térrendezés: Sátorépítés takarók, székek és karók segítségével. (*)
• Családrajz készítése. (*)
• Makettkészítés: sátor és környéke – agyag vagy gyurma, textil, papír, hurkapálcika felhasználásával. (**)
• Nagyobb méretű (szabadtéri) sátormakett készítése textilanyag, botok és zsineg felhasználásával. (***)

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!