Életkorok:  óvodás, alsós, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ének, zene, ritmus, mozgásos játék, ön- és társismeret, kapcsolat, képalkotás, vizualitás, barkácsolás, kézművesség, 
Szervezési formák:  óvodai foglalkozás, hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  hanganyag, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 1Mózes 12,7–8; Lukács 2, 21–38
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, testi-mozgásos, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, vizuális-térbeli
  • Tevékenység: Arcmutogató játék templomi nevekkel, az oltár szerepe a templomban; harangozó mondókák mozgásos ritmusjátékkal; beszélgetés templomi élményekről, templom rajza; templommodell építése csoportmunkában, templomlátogatás és -bemutató; séta egy templomhoz, felkészülés a templomtúrára

 

Itt az oltár… (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, testi-mozgásos, kapcsolati)

„Itt az oltár…” – Felnőttek játszottak így hajdan arcmutogatót a kicsi gyerekekkel, amivel nemcsak végigmutogatták az arc részeit, hanem érintéssel, a testbeszéd nyelvén közölték szeretetüket.

Feleleveníthetjük ezt a kedves játékot a gyerekekkel párokban, egymás arcát érintve meg (mint egy élő „érintőképernyőt”). Aki a mondókát mondja (ismétli a pedagógus után), az végzi a mozdulatokat is. Majd szerepet cserélnek a párok.

 

Itt az oltár… – halánték (vagy homlok) érintése mutató- és hüvelykujjal
Itt a két gyertya… – szem érintése az ujjakkal
Itt a vánkos… – orca (arcpárna) érintése
Itt jön ki a papocska… – száj (szájszöglet) érintése kétoldalt
Csingilingi, orrocska! – ujjak közé fogva az orr gyöngéd megrázása

***

Itt van az oltár, – homlok
itt van a két gyertya, – szem
itt van a két párna, – orcák
itt bemegy a harangozó, – száj
meghúzza a harangot: – orr
bim-bam, bim-bam.

 

Források:

Megy a gyűrű vándorútra, Gyermekmondókák és játékok – közzéteszi Gágyor József (Gondolat, Bp, 1982, 407. o.)
Bihari gyermekmondókák – közzéteszi Faragó József és Fábián Imre (Kriterion Kiadó, Bukarest, 1982, 56. o.)

 

Mi az az oltár? Melyik történetben találkoztunk már vele? – Ábrahám történetében említettük, hogy amikor megérkezett az Ígéret földjére, Kánaánba, kövekből oltárt – egy kőasztalt – épített, és áldozatot mutatott be rajta Istennek. Az áldozat általában egy hibátlan állat – juh, kecske, bika stb. – volt, de lehetett gabona, kenyér, illatszer is. Ezt „ajándékozták” hálából Istennek.

Jézus idejében is volt a templomban oltár, amin az áldozatokat bemutatták. Jézus bemutatásakor egy galambpárt áldoztak fel az oltáron.

Ma a katolikus és evangélikus templomokban találunk oltárt, de itt már nincsenek állatáldozatok. Az oltár széles, nagy asztal, ezen végzik a szertartásokat.

A református templomokban is áll középen egy asztal, amit nem oltárnak neveznek, hanem Úr asztalának. Ezzel a kifejezéssel is elmondhatjuk a mondókát:

 

Itt van az Úr asztala, – homlok
itt van két gyertya, – szem
itt van két párna, – orcák
itt bemegy a harangozó, – száj
meghúzza a harangot: – orr
bim-bam, bim-bam.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.

Életkorok:  óvodás, alsós, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, képalkotás, vizualitás, 
Szervezési formák:  óvodai foglalkozás, hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  művészetek, 
Multimédia:  online szöveg, kézműves oldal, módszertani segédanyag, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 1Királyok 6,18–21; Lukács 2,11.21–38
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, vizuális-térbeli
  • Tevékenység: Személyes élmények, családi történetek mesélése a nagyszülőkről, családrajz; versolvasás-vershallgatás, beszélgetés a versek alapján; szólásmagyarázat, színes hangulatjelek készítése papírból; szómagyarázat, képes üdvözletek készítése rajzzal, kollázzsal; papírlánc készítése jókívánság-rajzokkal

 

Nagypapa és nagymama (Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, vizuális-térbeli)

Simeon és Anna történetében két idős ember kerül kapcsolatba a kisded Jézussal. A karba vett gyermek felidézheti a nagyszülőket, a gyerekek velük való kapcsolatát is. Főleg akkor, ha a nagyszülők hitben élnek, templomba járnak, és tanulni lehet tőlük a hitélet szokásait is.

A bibliai történet megismerése után kérdezzük meg a gyerekektől, kinek jutott eszébe Simeonról és Annáról a saját nagypapája és nagymamája. A jelentkezők mondják el, miért jutottak eszükbe a nagyszülők. Meséljenek róluk egy-egy jellemző történetet. Aki először nem jelentkezett, az is bekapcsolódhat nyugodtan a mesélésbe.

Rajzolják le a gyerekek magukat a nagyszülőkkel egy olyan helyzetben, amit nagyon szeretnek.

 

Olvassuk fel a gyerekeknek Kiss Ottó A nagypapa távcsöve című verskötetéből a Nagypapa nem hisz, Megyünk a templomba és az Oltár című verseket (elérhetők a kötetcímre kattintva a 35-36. oldalon). Képzeljük el úgy a vershelyzetet, hogy a kisgyerek unoka beszél.

Beszélgessünk a versek alapján:

Mit árul el az első vers a nagypapa hitéről? A nagymama hitéről? Mit árul el Istenről?

Mit tudunk meg a templomba készülődésről? Ki a nyugodtabb?

Mit jelent az indulat? (általában düh, harag) Mi a különbség aközött, ha valaki „indulatban van” vagy „indulóban van”?

Az Oltár című vers milyen templomról beszél? (A katolikus templomokban van sok szobor és kép.) Mit gondolnak a gyerekek: a templomban hogyan és hol találhatjuk meg Istent?

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.

Életkorok:  óvodás, alsós, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, ének, zene, ritmus, mozgásos játék, képalkotás, vizualitás, 
Szervezési formák:  óvodai foglalkozás, hittanóra, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 4Mózes 6,24–26; Zsoltárok 52,10; 128,3; Ézsaiás 61,3; Lukács 2,21–38.40.52; Máté 2,1–12
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, zenei-ritmikus, testi-mozgásos, vizuális-térbeli, természeti
  • Tevékenység: Személyes élmények, családi történetek mesélése a keresztelőről, beszélgetés; bibliai történet mesélése; áldásformulák, zsoltárversek megismerése, ritmikus mondogatása mozgással kísérve; sugárzó örömöt kifejező ablakkép készítése olajjal

 

Keresztelés-történetek (Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális)

Kérdezzük meg a gyerekektől: Ki látott már keresztelést? Ki vett részt keresztelőn?

Akinek van ilyen családi élménye, meséljen róla. Mi történik ilyenkor?

Ki az a gyerekek közül, aki meg van keresztelve? (Nem biztos, hogy mindenki tudja.)

Van-e valaki, aki emlékszik a saját keresztelőjére? (Mert nem csecsemőkorában, hanem később keresztelték meg.)

Emlékeztek-e rá, mit tesz és mit mond ilyenkor a lelkész, a pap?

Vizet csurgat a gyermek fejére, és ezt mondja: „(a gyerek neve, pl.) János, keresztellek téged az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevébe.” Aztán megáldja őt, hogy az élete Isten és emberek előtt kedves és boldog legyen.

A keresztelővel a gyermeket a család Istennek ajánlja, a lelkész Isten nevében fogadja, a szülők és keresztszülők pedig megígérik, hogy őt úgy nevelik, hogy Isten népéhez tartozhasson.

A beszélgetés után áttérhetünk a bibliai történetre azzal a fordulattal, hogy a csecsemő Jézussal is történt valami hasonló, az akkori szokások szerint.

 

Jézus bemutatása a templomban (Verbális-nyelvi, egzisztenciális)

Miután Jézus megszületett, még egy ideig Betlehemben maradt a kis család. A napkeleti bölcsek történetéből kiderül, hogy már egy házban laktak, nem az istállóban, ahol a kisbaba született. Azt is tudjuk, hogy a bölcsek messziről indultak, és eltelhetett egy bő hónap, mire Betlehembe értek (Máté 2,1–12). Lukács evangéliumából pedig megtudjuk, hogy a kisfiúnak nyolcnapos korában volt a névadója, és negyven nap után (amikor Mária tisztulásának napjai leteltek) elvitték a templomba, hogy „bemutassák az Úrnak”.

Jézus volt az első fiú a családban, ezért kellett őt elvinni a templomba. Meg kellett mutatni Istennek: „Nézd meg, Uram, milyen szép fiút kaptunk tőled!” Ajándékot is vittek: mivel szegények voltak, egy pár gerlicét (galambot) mutattak be áldozatul. A pap pedig megáldotta a gyermeket, jót kívánva neki.

Jézus bemutatása is így zajlott, mint bármelyik először született kisfiúé Izraelben. De Jézus Isten fia is volt, ami a templomban nem maradhatott titokban. Isten jól tudta, hogy van a városban egy idős férfi, Simeon, aki már régóta várja a Messiás, Isten Fia születését. Simeon bár öreg volt, ha tehette, elment a templomba imádkozni. Aznap izgatottan ébredt, és mintha Isten szólna hozzá, egy belső hang azt súgta neki: „Ma találkozni fogsz vele.” Simeon felkapta a fejét, hogy mi lehet ez: „Menj el a templomba, ma találkozni fogsz ott vele!” – hallotta újra. Hú, most lett csak izgatott igazán. Vele? Simeon máris indult. Olyan fürgén szedte a lábát, mintha még ifjú lenne. „Találkozni fogok VELE? Akire egész életemben vártam? Hála neked, Uram!”

A templomban mindig sokan voltak, főleg imádkozás idején. Miről fogja őt felismerni a tömegben? Kisbaba több is lehet a templomban, más családok is jöhetnek bemutatni fiukat az Úrnak. De Simeon megint hallotta a hangot: „Nézd, ott a fiam! Ugye, milyen gyönyörű?” Akkor az öreg odalépett, karjára vette a gyermeket, és áldotta érte Istent: „Köszönöm, Uram, hogy meglátta szemem a te ajándékod! Mert ez a fiú ajándék a világnak, világosság az emberek számára.” Majd Máriához fordult: „Ha bánat ér miatta, tudd meg, az is az emberek javát szolgálja.”

Nemsokára egy idős asszony, Anna is odalépett. Ő minden napját a templomban töltötte, Isten közelében. Anna is felismerte, hogy ki ez kisfiú. Hálát adott érte Istennek, és elmondta mindenkinek, hogy megszületett, akit úgy várnak, népük Megváltója (Szabadítója).

Képforrás: Sweet Publishing / FreeBibleimages.org

további képekkel a történethez

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.

Életkorok:  óvodás, alsós, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, gondolkodtató, logikai feladat, természetismeret, barkácsolás, kézművesség, képalkotás, vizualitás, ének, zene, ritmus, mozgásos játék, 
Szervezési formák:  óvodai foglalkozás, csendesnap, 
Tudomány területek:  természettudomány, művészetek, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  online szöveg, kézműves oldal, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 1Mózes 1,14–15; Zsoltárok 19,2–5; 136,7–9
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, logikai-matematikai, természeti, vizuális-térbeli, testi-mozgásos, zenei-ritmikus, kapcsolati
  • Tevékenység: Találós kérdésre válaszkeresés fejben és versben; természetismeret: időjelző égitestek, naptár szerepe; hónaplámpások (mécstartók) készítése sokféle anyag felhasználásával; születéskör kialakítása, beszélgetés: a hónapok jellemzői; szemelgetés évszak- és hónapsoroló mondókáink közül; évszak- és hónapkarakter-játékok

 

Mi vagyok? (Verbális-nyelvi, logikai-matematikai)

Tegyük fel a gyerekeknek az alábbi találós kérdést:

 

Rokonaim odakint a
csillagok.

Mi vagyok?

 

Hallgassuk meg a gyerekek válaszait, és fogadjunk el minden lehetséges választ. Majd áruljuk el, hogy a találós kérdés első fele egy versből való. Hallgassuk meg a költő válaszát, olvassuk fel Nemes Nagy Ágnes A lámpa című versét (elérhető a címre kattintva, a Mi van a szobában? című versciklusban).

 

Hónap-lámpások (Verbális-nyelvi, természeti, vizuális-térbeli)

Ünnepeinkhez hozzátartozik a fény, legyen az égi vagy földi lámpások fénye. Isten is így gondolta, hiszen az égitestekről ezt mondja a Teremtés könyvében:

 

„Legyenek világító testek az égbolton, hogy elválasszák a nappalt az éjszakától, és jelezzék az ünnepeket, a napokat és az esztendőket, és legyenek világító testekként az égbolton, hogy világítsanak a földre!”

1Mózes 1,14–15

 

Napjaink – ünnepeink és mindennapjaink – rendjét tehát az égitestek mozgása jelzi számunkra, ebből tudnak a csillagászok pontos időt számítani, naptárt készíteni. A naptár azt mutatja meg, hogyan oszthatjuk az évet napokra, hetekre, hónapokra.

 

Készítsünk a gyerekekkel világító hónaplámpásokat, tizenkét mécstartó lámpást a hónapok karaktere szerint. A gyerekek 2-4 fős kis csoportokban dolgozhatnak. A csoportokat alakíthatjuk a gyerekek születésnapja szerint: egy-egy hónapot azoknak oszthatunk ki először, akik abban a hónapban születtek. Ha valamelyik hónap kimarad, vagy kevesen vannak a csoportban, vállalhatja a hónapot más is.

A csoportok maguk találják ki, hogy milyen anyagokkal, kellékekkel alakítják, díszítik a lámpatartót. Hogy legyen miből választani, helyezzünk el bőven különböző dolgokat egy kellékpulton. A lámpatartó készülhet kis tányérra, tálkába, pohárba vagy befőttesüvegbe, de készülhet sólisztgyurmából is. Díszíthetik a gyerekek levelekkel, termésekkel, ágakkal, növényi részekkel, kavicsokkal, színes papírokkal, csipkés tortapapírral, fonalakkal, szalagokkal, gyöngyökkel, gombokkal stb., amit csak mozgósítani tudunk, és meg tudja mozgatni a gyerekek fantáziáját.

Néhány mécstartó-ötlet:

Kép: 123RF

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.

Életkorok:  óvodás, alsós, 
Képesség területek:  ének, zene, ritmus, mozgásos játék, nyelvi feladat, játék, természetismeret, képalkotás, vizualitás, 
Szervezési formák:  óvodai foglalkozás, csendesnap, 
Tudomány területek:  természettudomány, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  online szöveg, kép, galéria, kézműves oldal, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 1Mózes 1,14–15; 15,5; Zsoltárok 19,2–5; 136,7–9
  • Intelligenciatípus: Zenei-ritmikus, testi-mozgásos, kapcsolati, verbális-nyelvi, természeti, vizuális-térbeli, egzisztenciális
  • Tevékenység: Énektanulás, éneklés körben állva, mozgással kísérve, beszélgetés a dalszöveg alapján; vers értelmezése, igei párhuzam megismerése, természetismeret: az égitestek és az idő múlása; papírkollázs készítése

 

Isten napja (Zenei-ritmikus, testi-mozgásos, kapcsolati, verbális-nyelvi, természeti)

A Csillagoknak teremtője című népdal változataival már találkoztunk Csillagalakzatok című bejegyzésünk elején.

Ismerjük meg a dal átiratát, amit szintén több változatban találunk meg, Felvirradt az Isten napja címmel. Az Evangélikus énekeskönyv Szedő Dénes szövegével közli (534. ének, kottával együtt lásd a címre kattintva):

A Jézust áldja énekünk című óvodásoknak szóló énekgyűjteményben Törzsök Béla dallamával találjuk meg a dalt, egy további versszakkal kiegészítve (lásd az énekeskönyv címére kattintva).

Válasszunk dallamot, és énekeljük el a gyerekekkel az alábbi két versszakot:

 

Felvirradt az Isten napja,
Arany égen úszó labda.
Készülj, lelkem, az új napra:
Ajándékul Isten adta.

Csillagoknak Teremtője,
Vigyázz minden kicsi kőre,
Fűre, fára, szőlőtőre,
S minden téged éneklőre!

 

Ha már jól megy a dal, álljunk kézfogással körbe, és énekeljünk befelé, majd kifelé lépegetve, soronként irányt váltva. Közben a karunkat lengessük negyedértékenként előre-hátra, a sorok végén pedig lendítsük együtt magasra a kart. Így magunk is Nap-csillagalakzatban dicsérjük Istent.

 

Végül beszélgessünk:

  • Hogyan mutatja be a dal Istent? Ki Ő? – ajándékozó, Teremtő
  • Mi mindent adott és ad nekünk? – Soroljuk a dal alapján, majd egészítsük ki a listát a gyerekek ismeretei szerint.
  • Mit kér Istentől az ének (és énekes)? Mi a különbség a teremtés és a vigyázás, őrzés között?
  • Mihez hasonlítja a dal a Napot? Milyen kapcsolat van a Nap és a csillagok között? – A Nap is csillag, méghozzá a legközelebbi csillag, ami fényerejével táplálja a földi életet.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.

Életkorok:  óvodás, alsós, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ének, zene, ritmus, ön- és társismeret, kapcsolat, képalkotás, vizualitás, természetismeret, 
Szervezési formák:  óvodai foglalkozás, csendesnap, családi alkalmak, 
Tudomány területek:  művészetek, természettudomány, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  film, hanganyag, online szöveg, kép, galéria, kézműves oldal, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Jób 9,9; 38,31–33; 42,3; Zsoltárok 147,4; 148,3
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, kapcsolati, természeti, testi-mozgásos, önismereti, vizuális-térbeli
  • Tevékenység: Projekciós játék, vershallgatás, beszélgetés; vers ütemezése mozgással, versgondolatok értelmezése; csillagmemória-kártya készítése, játékpróba; hópehely-nézegetés, hópehelyváró rajzolás, papírkivágás, dekoráció

 

Buba-csillag (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, kapcsolati, természeti)

Kérdezzük meg a gyerekektől, hogyan tudnák folytatni az alábbi sorokat. Akinek van gondolata, folytathatja a mondatot:

  • Ó ha cinke volnék…
  • Ó ha szellő volnék…
  • Ó ha csillag volnék…

 

Gondolatainkat hasonlítsuk össze Weöres Sándor Buba éneke című versével.

Olvassuk fel a gyerekeknek (elérhető a címre kattintva), vagy hallgassuk-nézzük meg Gryllus Vilmos dalfeldolgozását egy animációs filmen (kattints az előadó nevére).

Csillagként milyen akadályba ütközne a versben megszólaló?

Tudjátok-e, milyen távol vannak tőlünk a csillagok? Olyan távol, hogy igazán fel se tudjuk fogni. A fény nagyon gyorsan halad, de neki is évekre van szüksége ahhoz, hogy a szomszédos csillaghoz eljusson. A mi csillagunk a Nap, a Földtől olyan messze van, hogy a Nap fénye nyolc perc alatt ér ide hozzánk. A legközelebbi csillag viszont 4 fényév távolságra van, ami azt jelenti, hogy a fénye 4 évig halad a világűrben, mire hozzánk elér. És akkor a távolabbi csillagokról még nem is beszéltünk.

Így aztán, ha valaki igazi csillag lenne az égen, nehezen tudna hazarepülni az anyukájához.

 

Csillagnéző, csillagringató (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, testi-mozgásos, önismereti)

Miért szoktunk mégis olyan gyakran a távoli csillagokra nézni, és gyönyörködni vagy ábrándozni?

Kérdezzük meg a gyerekektől, szoktak-e csillagokat nézegetni? Van-e valakinek kedvenc csillaga, csillagképe?

Hallgassuk meg a gyerekek válaszait, majd olvassuk fel Kiss Ottó Tegnap este című versét. Elérhető a szerző Régi kincsek című kötetének 38. oldalán vagy a Reftantár Pehelyszárnyak című feladattárában, a Nap, Hold, csillagok című tanegységben (kattints a címekre).

Miután megismertük a verset, mondogathatjuk a gyerekekkel felelgetve és ringatózva, ütemenként jobbra-balra dőlve, mintha egy csillagos ringató lenne.

Miért választott csillagot a versbeszélő gyerek?
Mit üzent a csillag a fényével?
Miért hagyta magára a versbeszélőt?
Miért tűnnek el a csillagok hajnalban az égről?

 

Csillagmemória (Vizuális-térbeli, kapcsolati)

Készítsenek a gyerekek csillagmintás memóriakártyát, ahol a csillagok közel vannak, és a csillagpárok kiválasztása a képi memóriánkon múlik.

A kártya alapformái egyforma méretű körök vagy négyzetek, amit színes műszaki kartonból vágjunk ki előre kellő mennyiségben. A csillagformákat színes papírból papírkivágással készítsék a gyerekek, és ragasszák az alapformákra. Minden csillagformából egy-egy pár készüljön, egy pár összeillő kártyáit ugyanaz a gyerek készítse. Legjobb, ha kétrét hajtott színes papírból vágja ki egyszerre a formát, amiből így rögtön kettő készül, és a kártyapárok közel egyformák lesznek. Kis csoportokban dolgozhatnak együtt a gyerekek, és csoportkörben próbálhatják majd ki a játékot is. A memóriajáték szabálya általánosan ismert, külön nem részletezzük. Két-két lap véletlenszerű megfordításával kell a kártyákat megjegyezni, és az összeillő párokat kiválasztani.

 

Hópehelyváró (Vizuális-térbeli, természeti, kapcsolati)

A hópelyhek kristályszerkezete jégrészecskékből alakul ki, és a csillagokra emlékeztet. Minden hópehely különböző, érdemes őket nézegetni. Lásd pl. ezt a fotógalériát: Hópelyhek és hókristályok

Kép: 123RF

 

A hópehelycsillagok igazán közel jönnek hozzánk, ha lehullanak az égből. Kár, hogy mostanában ritkán találkozunk velük.

Vajon esett-e már hó felétek a tél folyamán? Vagy még várni kell rá? Biztatni kell egy kicsit? Vegyenek körül a gyerekek többen egy üres lapot, és rajzoljanak rá együtt különböző hópelyheket.

Az Író Cimborák hópehelyüdvözletén ilyen pehelycsillagokat látunk: Szeretnétek havat?

 

Hópihéket, hópihecsillagokat papírkivágással is készíthetünk változatos formákban, és az ablakokat behavazhatjuk velük addig is, amíg nem esik elég hó. Lásd többek között itt: Hópehely papírból

 

Kép: 123RF

 

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.

Életkorok:  óvodás, alsós, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, természetismeret, képalkotás, vizualitás, barkácsolás, kézművesség, 
Szervezési formák:  óvodai foglalkozás, csendesnap, 
Tudomány területek:  természettudomány, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  kép, galéria, digitális oktató anyag, kézműves oldal, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Jób 9,9; 38,31–33; 42,3; Zsoltárok 147,4; 148,3
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, természeti, vizuális-térbeli, kapcsolati
  • Tevékenység: Csillagképek megfigyelése, megnevezése, bibliai üzenete; csillagképek meséi, mesealkotás közösen; mesehallgatás, örömszerző ötletek gyűjtése, csillagképrajzolás, képzeletjáték a mese alapján; csillagképvetítés zseblámpával

 

Csillagkép-vadászat (Verbális-nyelvi, természeti, vizuális-térbeli)

Isten nagyságát, határtalan bölcsességét a 147. zsoltár a csillagok számával és nevével érzékelteti:

 

Megszabja a csillagok számát,
nevet ad mindegyiknek.

Zsoltárok 147,4

 

Szabad szemmel akár 2000 csillagot is megszámolhatunk az égen, de a csillagászat ma már több mint 100 milliárd csillaggal számol a világegyetemben. A szám felfoghatatlan nagysága is kifejezi Isten felfoghatatlan nagyságát.

Az emberek már több ezer évvel ezelőtt is az egymáshoz közel látszó, fényesebb csillagok csoportjaiba emberek, állatok, isteni lények képét képzelték bele, így kapták a csillagképek a nevüket. Néhány csillagkép nevével a Bibliában is találkozunk.

A hitéért küzdő Jóbot Isten felfoghatatlan nagysága nyűgözi le, amikor a csillagokra néz:

 

Ő alkotta a Nagy Medvét és a Kaszáscsillagot,
a Fiastyúkot és a Dél csillagait.

[…]

Össze tudod kötni a Fiastyúk szálait?
A Kaszáscsillag köteleit meg tudod oldani?
Föl tudod-e hozni a csillagképeket a maguk idejében?
A Nagy Medvét fiaival együtt talán te vezeted?
Ismered-e az ég szabályait?
Talán te adsz neki uralmat a földön?

[…]

Csodálatosabbak ezek, semhogy felfoghatnám.

Jób 9,9; 38,31–33; 42,3

Fiastyúk – képforrás: 123RF

Nézzünk meg néhány csillagképet: a Kaszáscsillagot (más néven Vadász / Orion csillagképet) és néhány állatos csillagképet . A gyerekek nevezzék meg a csillagképeket (ahol az ábrázolás segít), illetve próbálják meg kitalálni, mi lehet a csillagkép neve. A csillagok elhelyezkedése, képzelt vonalai alapján más névre is utalhatnak.

Az Orion csillagkép magyar népi nevei többek között: Bírópálca, Három Kaszás; Háromkirály csillagai, Koldusbot, Pásztorbot, Szent Péter pálcája.

Orion – Képforrás: 123RF

 

Csillagképmese és -rajz (Verbális-nyelvi, természeti, vizuális-térbeli, kapcsolati)

A különböző elnevezésekhez régen mítoszok, mondák tartoztak, az égi jelenségekből történeteket olvastak ki az emberek. Ilyen pl. Sánta Kata meséje, aki nem más, mint a Syrius csillag (magyar népi neve Sánta Kata vagy Sánta lány) A történet így szól: Kaszások mentek a tarlón, Kata pedig sietett utánuk az ebéddel. A hátsó kaszás elejtett kaszájába azonban Kata belelépett, megsántult, így nem éri őket utol.

Alkossunk mesét közösen mi is valamelyik megismert csillagképhez. Akár több csillagkép mesealakja is szerepelhet együtt a mesében.

 

Ismerjünk meg egy mai, friss, vidámító mesét a Nyúl csillagképről.

Olvassuk fel a gyerekeknek Várfalvy Emőke Csillu és a nyúl éve című meséjét (kattints a címre), ami így kezdődik:

 

Nyuszi, én úgy szeretnék valami jót csinálni! – hemperedett a hasára Csillu az apróvirágmintás paplanon.
Játszunk?
Nem!
Éhes vagy?
Nem!
Akkor olvassunk egy mesét?
Nem!
Ajjajjj! – sóhajtott tanácstalanul Nyuszi, a szürkéskék plüssnyúl.

 

Hogyan jutnak el a szereplők az Ajjajjj-tól a csillagképrajzig?
Mi volt Csillu újévi fogadalma?
Hogyan valósult meg ez a mesében?
Ti hogy tudnátok örömöt szerezni másoknak? Gyűjtsünk örömszerző ötleteket.

Próbáljuk ki a csillagképrajzolást fehér vagy színes alapra ceruzával, filctollal. Ha csillogó vonalakat, felületet szeretnénk elérni, rajzolhatnak a gyerekek csillámfilccel vagy ragasztó stifttel, ami csillámporral szórnak be.

A mese nyomán lerajzolhatják a Nyúl csillagképet, de más csillagképeket is alkothatnak képzelet alapján, pl. a Répa csillagképet vagy akár a Mézeskalács, Csillagszóró, Sámli csillagképet is.

 

Csillagkép-lámpa (Vizuális-térbeli, természeti)

Csillagképeket vetíthetünk a plafonra zseblámpával, amire alufóliából vagy muffinpapírból készült csillagképmaszk kerül.

Legegyszerűbb megoldás, ha alufólián megjelöljük a csillagkép pontjait. Az alufóliát ráfeszítjük egy pohárra, majd tűvel kilyukasztjuk a csillagok helyét. Puha alapon, pl. hullámkarton- vagy hungarocell-lapon is lyukaszthatunk. A kilyukasztott alufóliát gumigyűrű segítségével erősítjük a zseblámpára, majd plafonra vetítjük a csillagképet az elsötétített teremben.

Alufólia helyett muffinpapírt is használhatunk, amire könnyebb rárajzolni a csillagképet. Hasonlóan lyukaszthatjuk, és szintén gumigyűrűvel tudjuk a zseblámpára erősíteni a muffinpapírt.
(A képen csillagforma lyukasztóval dolgoznak.)

Forrás: Csillagképvetítő készítése

 

 

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.

Életkorok:  óvodás, alsós, 
Képesség területek:  ének, zene, ritmus, mozgásos játék, képalkotás, vizualitás, barkácsolás, kézművesség, 
Szervezési formák:  óvodai foglalkozás, csendesnap, hittanóra, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  kézműves oldal, film, hanganyag, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Zsoltárok 136,7–9; 148,1–3; Máté 2,1–12
  • Intelligenciatípus: Zenei-ritmikus, verbális-nyelvi, testi-mozgásos, vizuális-térbeli, kapcsolati
  • Tevékenység: Csillagléptű népdalváltozatok megismerése, éneklése; vonalon járás csillagalakzatban, különböző lépésformákkal; csillagalakzatok kialakítása a testünkkel; fonal-akadálypályán való átbújás; csillagdíszek készítése papírból

 

Csillagoknak teremtője (Zenei-ritmikus, verbális-nyelvi)

Tanuljuk meg a Csillagoknak teremtője c. népdalt, az alábbi változat Kodály Zoltán gyűjtése. (Kodály Zoltán: Bicinia Hungarica, Zeneműkiadó, Bp., 1960, II/77.)

Zenei feldolgozását megtaláljuk itt: Nyolc kis duett: Csillagoknak teremtője…

Kottával együtt egy variánsa elérhető itt: Csillagoknak teremtője

 

Csillagoknak teremtője,
Vigyázz minden emberekre,
Árvákra és özvegyekre,
Úton járó legényekre.

 

Alkothatunk mi is egy variánst, a gyerekekhez közelítve:

 

Csillagoknak teremtője,
Vigyázz minden emberekre,
Leányokra, legényekre,
Úton járó gyermekekre.

 

Csillagjárás (Testi-mozgásos, vizuális-térbeli)

Legyünk mi is úton járó legények és leányok, akiknek a csillag mutat utat. Pontosabban: akiknek egy csillag vonalain kell lépdelnie, mint egy kötéltáncosnak.

A csillagalakzatot padlóra ragaszthatjuk a szobafestők által használt papíralapú takarószalaggal (lehet 5, 6 vagy 8 ágú csillagforma is). Az alakzatot érdemes minél nagyobb méretben elkészíteni, akár a terem szélső pontjait is magába foglalhatja. Az alakzaton a csillagsugarak külső vonalai látszanak, ezeken kell cikcakk alakban körbe haladni (lásd itt).

Az egyszerű vonalon-járást nehezebb lépésformákkal és különböző feladatokkal kombinálhatjuk, pl. pipiskedve, sarkon, oldalazva, hátrafelé járva, vagy felhúzott térdekkel, nyújtott lábbal, sarokemeléssel járva stb. A pályán egyszerre több gyerek is haladhat.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.

Életkorok:  óvodás, alsós, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, drámajáték, élménypedagógia, ének, zene, ritmus, 
Szervezési formák:  óvodai foglalkozás, hittanóra, ünnepi műsorok, programok, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 1Mózes 15,5; 4Mózes 24,17; Máté 2,1–12; Lukács 2,21–22; Jelenések 22,16
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, testi-mozgásos, kapcsolati, egzisztenciális
  • Tevékenység: Csillagkövető körjáték, történetmesélés; csillagjelek, -motívumok a Bibliában Ábrahámtól Jézusig; dicsérő ének tanulása, éneklése tapssal, tempóváltással

 

A betlehemi csillag (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, testi-mozgásos, kapcsolati, egzisztenciális)

A betlehemi úton című betlehemes játék így kezdődik (lásd a Jászolkuckó 04-4. részében):

 

Kérdező:

Hová, hová fényes csillag?

Csillag:

Megyek napkeletre,
Istállóban kicsiny gyermek,
Megállok felette.

 

Majd belép a szereplők sorába három király is:

 

Kérdező:

Hová mentek hosszú úton
Ti, három királyok?

Három királyok:

Izraelbe a Gyermekhez,
Olyan régen várjuk.
Viszünk Neki tömjént, mirhát,
Aranyat is bőven…
Akit ígért a nagy Isten,
Eljött az időben.

 

Felidézhetjük a gyerekekkel a játékot, összekapcsolva a fenti két szövegrészt. Válasszunk ki egy gyereket a csillag szerepére, három gyereket pedig a királyok szerepére. (A szereplők csillagbábot, illetve koronát kapnak.) A többiek álljanak nagy körbe, és forduljanak arccal kifelé. A körben állók kórusban kérdeznek, a csillag elindul kívül, balról jobbra kerülve a kört, és válaszol, majd megáll egy ponton, és magasba tartja a csillagot. Újabb kérdésre a királyok is elindulnak kívül a körön (ők jobbról balra kerülve a kört), és válaszolnak (a királyok versszaka két soronként megosztható a királyok közt). Végül megérkeznek a csillaghoz, mire a körben állók arccal befelé fordulnak, „ajtót” nyitnak, és a királyok belépnek a körbe. Együtt mondják a dicséretet, kiegészítve a szereplők sorát:

 

Őt dicsérje csillag, felhő,
Angyal, pásztor, király, bölcs és gyermek…
Megszületett az Úr Jézus,
Hozsánna Istennek!

 

Játék után üljünk le körben, és a Máté 2,1–12 alapján meséljük el, hogy kerülnek a királyok, vagyis a napkeleti bölcsek a történetbe. A bibliai történetben a bölcsek útjára helyezzük a hangsúlyt a csillagjel felismerésétől a Betlehemi házba lépésig és a kisded imádásáig. Mondjuk el, hogy a bölcsek valójában tudósok voltak, aki ismerték a csillagok járását és a csillagjelek üzenetét (lásd itt). Azt olvasták ki a csillagjelekből, hogy megszületett a zsidók királya, aki Dávid király trónján uralkodik, aki nem más, mint a Messiás, a világ királya.

Kép: 123RF

Mondjuk el, hogy a bölcsek valószínűleg Babilon városában éltek, ami olyan messze volt Jeruzsálemtől, a zsidó királyi várostól, hogy teveháton is legalább egy-két hónapig tartott az út (kb. 1200-1500 km). Tehát nem értek oda olyan hamar, mint a pásztorok, akiknek csak a szomszédos mezőről kellett a városba bemenni. Erre utal a helyváltoztatás is, hiszen ők már egy házban találnak a szent családra, nem a barlangistállóban. Lukács evangéliumának „adata” is erre utal: Mária tisztulásának napjai (40 nap) után még Betlehemben voltak (Lukács 2,22).

Elmondhatjuk azt is, hogy a római katolikus egyházban január 6-án van vízkereszt, a háromkirályok napja, amikor megemlékeznek a napkeleti bölcsek látogatásáról.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.