142. Nábót szőlője és Aháb király
Üzenet – Téma:
* Minden rossz gyökere a nyereségvágy, bírvágy.
* Aki nem ügyel Isten parancsaira, az egyre nehezebb helyzetbe kerül.
Előzmények:
Illés elkeseredve menekült Jezábel bosszúja elől a pusztába, ahol angyali segítséggel indult tovább. A Hóreb-hegyen találkozott az Úrral, s új feladatokat kapott, majd elhívta Elizeust prófétává.
Aháb győzelmet aratott az arám Benhadadon, s három évig béke volt Izráelben (bővebben lásd a 141. lecke első történetében).
Történet:
Jezréelben, Aháb palotája mellett volt a jezréeli Nábót* szőlője. Megtetszett a királynak. Cserét ajánlott Nábótnak, jobb szőlőt, vagy pénzbeli vételárat. Aháb veteményeskertet szeretett volna belőle, hisz olyan közel volt a birtokához. Önmagában nem rossz terv, csak túlságosan önző, csak a saját érdekeit veszi figyelembe.
Nábót visszautasította Aháb ajánlatát. Nem akarta a szőlőskertet más birtokába engedni: „Az ÚR őrizzen meg attól, hogy odaadjam neked atyai örökségemet!” Izráelben nem volt szokás a családhoz tartozó birtokot eladni. Nábót nem akart az Úr parancsolataitól eltérni (vö. 3Móz 25,23–28; 4Móz 36,7–9).*
Aháb elkeseredve ment haza, ágyába feküdt, befelé fordulva, nem akart enni semmit. Bántotta, hogy az Úr e régi parancsa miatt nem lehet övé a szőlőskert. Nem tudta elfogadni, hogy Nábót Isten parancsához akarja tartani magát. Birtokvágya, gőgje és elkeseredése beteggé tette. Úgy viselkedett, mint egy gyerek.
Jezábel megkérdezte, mi bántja, miért nem akar enni. Aháb elmesélte Nábót tiltakozását a szőlőskert cseréje vagy megvásárlása miatt, mire a királynő ezt mondta. „Hát nem te uralkodsz most Izráelben? Kelj föl, egyél, és légy jókedvű! Majd én megszerzem neked a jezréeli Nábót szőlőjét.”
Jezábel gyalázatos tervet eszelt ki. Aháb nevében leveleket írt a Nábóttal együtt Jezréelben lakó véneknek és előkelő embereknek (akik itt „nemes”-ként* vannak említve).
A levelek tartalma szörnyű. Jezábel megparancsolta, hogy állítsanak csapdát Nábótnak. Hirdessenek böjtöt*, Nábótot ültessék a nép élére*, vele szembe két hitvány embert, akik sem Istent, sem törvényt nem ismernek, s azok vádolják meg őt istenkáromlással és a király megsértésével. Majd ítéljék el Nábótot, és kövezzék meg. Úgy tűnik, a pogány Jezábel jól ismerte Isten törvényeit*, hisz azt a zsidót, aki átkozta Istent, meg kellett kövezni*.
A város véneinek és előkelőinek nem voltak morális fenntartásai. Vakon követték a parancsot. Ilyen messzire jutott Izráel!
Nábótot megvádolták, s a városon kívül megkövezték, valószínűleg a saját földjén (vö. 2Kir 9,21). A 2Kir 9,26 szerint Nábót fiait is megölték, így nem maradt több örökös, aki igényt támaszthatott volna a szőlőskertre.
A történtek idején Aháb nem volt Jezréelben, samáriai palotájában tartózkodott. Jezábellel együtt elhagyták Jezréelt, nehogy összefüggésbe hozhassák őket Nábót halálával. Amikor a királynő meghallotta a hírt, hogy szándéka sikerült, Nábót és fiai meghaltak – győzelmesen ment oda Ahábhoz: „Kelj föl, vedd birtokba a jezréeli Nábót szőlőjét, amelyet nem akart pénzért neked adni, mert nem él már Nábót, hanem meghalt.” Úgy tűnik, Nábót és örökösei halála után a szőlőskert automatikusan a királyé.
Illés próféta közben feladatul kapta az Úrtól, hogy menjen Jezréelbe, ahol Ahábot Nábót szőlőjében fogja találni, a bűntett színhelyén. Az Úr ítéletét kell ott elmondania Ahábnak, aki eladta a lelkét egy szőlőskertért.
Illés a kertben találta Ahábot. „Rám találtál, ellenségem?” – kérdezte tőle a király. Illésben az Úr szolgáját látta, aki azért jött, hogy megbüntesse őt.
Illés így válaszolt: „Rád találtam, mivel arra adtad magad, hogy olyat tégy, amit rossznak lát az ÚR. …Öltél és még birtokot is szereztél? Ahol a kutyák felnyalták Nábót vérét, ugyanott nyalják fel a kutyák a te véredet is! … Ezért én veszedelmet hozok rád, és kisöpörlek téged. Kiirtom Izráelből Aháb férfiutódait, apraját-nagyját. Olyanná teszem házadat, mint Jeroboámnak, Nebát fiának a házát, és mint Baasának, Ahijjá fiának a házát a bosszantásért, mert felbosszantottál, és vétekbe vitted Izráelt. …A kutyák eszik meg Jezábelt Jezréel falánál! Aki Aháb hozzátartozói közül a városban hal meg, azt a kutyák eszik meg, aki pedig a mezőn hal meg, azt az égi madarak eszik meg.” (vö. 2Kir 9,26a.36; 156. lecke)
Újra világossá vált, hogy Aháb súlyosabban vétkezett, mint bármely király Izráelben. Jezábel pedig utálatos dolgokat művelt, követte a bálványokat egészen úgy, ahogyan az emóriak tették, Kánaán legrégibb lakói, akiket kiűzött az Úr Izráel fiai elől.
Amikor Aháb az Úr szavait meghallotta Illés szájából, megszaggatta ruháját, zsákruhát* öltött, és böjtölni kezdett. Még alvás közben is e jelekkel gyakorolt bűnbánatot.
Az Úr látta Aháb bűnbánatát, és azt mondta Illésnek: „Látod, mennyire megalázta magát előttem Aháb? Mivel megalázta magát előttem, az ő idejében nem hozom rá azt a veszedelmet; majd csak a fia idejében hozok veszedelmet a házára.” Nem olvasunk róla, hogy ezt az üzenetet Illés átadta-e Ahábnak.
Jegyzetek:
Nábót – „Elöl álló”. E név arra utalhat, hogy fontos pozíciója volt. Vagyis „nábót” lehetett.
Öröklött birtok eladásának a tilalma – A 3Móz 25,23-ban olvassuk, hogy az országban a birtokot nem lehet örökre másoknak eladni. A jubileumi esztendőben vissza kellett azt adni az eredeti tulajdonosnak. A 4Móz 36,7-ben arról esik szó, hogy a birtoknak örökre a törzsön belül kell maradnia. Vagyis nem lehetett eladni idegennek, vagy más törzsből származó valakinek. Feltételezhetően Nábót és Aháb nem ugyanabból a törzsből származtak. Ellenkező esetben nem lett volna akadálya a vásárlásnak. A jubileumi évben visszakerült volna a birtok Nábóthoz.
Nemesek – Itt tulajdonképpen: „fehérek”. Előkelő emberek, akik finom fehér vászon öltözéket viseltek – a tisztaság jeleként, azt jelezve, magasabban vannak, mint a kézművesek. Pl. József (1Móz 41,42; 34. lecke); Mordokaj, amikor Hámán helyén lett „első miniszter” (Eszt 8,15; 195. lecke). Az ókori Róma előkelői, akik magas tisztséget óhajtottak viselni, fehér tógát viseltek.
Felhívás böjtölésre – Rendkívüli körülmények között tettek ilyet, pl. amikor ínség volt az országban, valami fenyegető veszélyt akartak elhárítani, vagy a nép bűnbánatot tartott (1Sám 7,6; Ezsd 8,21; Eszt 4,3). Az Újszövetségben is gyakran beszéltek böjtölésről (vö. Mt 6,16–18; 9,15; ApCsel 14,23). Hívők rendszeresen böjtölnek ma is.
Legelső hely – Valakit első helyre tenni a város elöljáróinak a gyűlésén itt azt jelentheti, hogy vádolták az illetőt, s mindenki előtt jól látható helyre ültették.
Jezábel jól ismerte Isten törvényét – Ma is van sok politikus, aki jól ismeri Isten törvényét, de nem aszerint cselekszik, hanem visszaél a parancsolatokkal.
Megkövezés az istenkáromlás büntetéseként – Aki Istent átkozta Izráelben, azt meg kellett kövezni (3Móz 24,15–16). Az Úr Jézust is istenkáromlással vádolták (Mt 26,65; 307. lecke), Istvánt is (ApCsel 7,57–58; 326. lecke). Jézust nem kövezték meg, Istvánt igen.
Zsákruha – Juta-szerű durva anyag, amiből gyász- és vezeklőruhát készítettek, ún. „zsákruhát”.
Énekek:
Református énekeskönyv: 1:1.3; 58:1–2; 82; 263:9–10.18–19; 267:4–7; 455:4
Jertek, énekeljünk: 227; 228
Harangszó: 28; 29; 44
Dicsérjétek az Urat!: 87:3–4; 98:2–3
Erőm és énekem az Úr: 38; 84; 139
Megjegyzések:
Istennek engedni inkább, mint embereknek – Nábót példája követésre hív. Amikor legmagasabb tekintélynek engednénk, akkor sem tekinthetünk el Isten parancsaitól. Legyen ez beszélgetési téma. Pl. Megtagadhatnak-e valamit a gyerekek a szüleiktől, amikor tudják, hogy Isten nem szeretné? És ha az ország törvényei Isten parancsai ellen lennének, engedelmeskedhetünk-e a törvényeknek? Még tovább: Amikor az ország törvényei valamit megtiltanak, Isten törvényeit keressük előbb. Először az Úrnak vagyunk felelősek, azután a felsőségnek. Ez Isten parancsainak további vizsgálatát követeli meg. Legyen válaszunk: Mit akar tőlünk az Úr ebben az esetben? Vö. ApCsel 5,29: „Istennek kell inkább engedelmeskednünk, mint az embereknek.”
Minden rossz kezdete a nyereségvágy – Aháb nyereségvágya okozta Nábót halálát, Jezábel közbeavatkozásával. Sok embert ítéltek ártatlanul halálra, fogságra, vagy bocsátottak el, mivel ellenfelük nyereségvágya ezt idézte elő. Erre való figyelmeztetésnek is megvan a helye.
Isten parancsolatait kikerülni – Hogy Aháb teljesen elfordult Istentől, az kiderül abból a tényből, hogy nem számolt Isten parancsolataival. Aki úgy cselekszik, mint Aháb, Istentől és az Ő szolgálatától való eltávolodását bizonyítja. Hogy Aháb Isten szolgáját, Illést az ellenségének nevezi, még ennél is többet jelent. Pedig nem sokkal előtte az Úr Ahábnak és Izráelnek győzelmet ajándékozott Benhadad felett (lásd 141. lecke). Aháb láthatóan nem volt hálás ezért. Az első figyelmeztetést is – a három és fél évig tartó aszályt – semmibe vette.
Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):
Emberismeret / Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek (Osztályfőnöki) / Történelem
- A bírvágy, birtoklásvágy veszélyei. Önmérséklet, megelégedettség a birtoklásban. (** ***)
- Törvényes és törvénytelen eszközök valaminek a megszerzésére. A magán- és köztulajdon védelme. (***)
- Bírósági tárgyalások ma: a polgári peres eljárás és a büntetőeljárás közötti különbség; ítélethozatal. (***)
- Történelmi példák rossz tanácsadókra és a rossz tanácsot elfogadókra. Pl. Medici Katalin – Navarrai Henrik: Szent Bertalan éjszakája. (***)
Magyar nyelv és irodalom / Dráma
- A bibliai történet, ill. egy-egy jelenetének dramatizálása. Dramatizált mai párhuzamok. (** ***)
- Egy különös birtokper Arany János: A fülemile c. költeményében. A megvesztegetett bíró ítélete. (***)
Vázlat:
Aháb
nyári palota – Jezréel
Nábót
szőlőskert – családi tulajdon
Jezábel
terv: Nábót megölése
istenkáromlás vádja
Illés
Aháb büntetése
Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!
Hagyjon egy választ!
Szeretne csatlakozni a beszélgetéshez?Nyugodtan járulj hozzá az alábbiakban!